Táblázatok: 8 db Melléklet: 1 db

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló Az intézményi munkatervben foglaltak megvalósulása A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása Törvényességi felügyeleti tevékenység Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak bemutatása Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása Államigazgatási hatósági tevékenység A polgármester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 23. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 27. -a szerint megtett intézkedések bemutatása A Kormányhivatal beleértve a járási hivatalokat is hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége A Kormányhivatal egyéb szakmai tevékenysége A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között létrejött, december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 8. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása A Kormányhivatal feladatait, működését érintő lényeges körülmények ismertetése, az év során elért eredmények, sikerek, valamint a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek rövid bemutatása A Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok A Korm. rendelet 18. a)-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos évi tapasztalatok bemutatása A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének, tevékenységének koordinációs jogkörben felmerülő tapasztalatai A Khtv ában felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásának esetei a 2015.

3 évben. A 6. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása A Khtv. 19. (1) bekezdésében foglalt jogkörök gyakorlásának esetei a évben, valamint ezen jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása Közérdekű bejelentések és panaszok A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja A közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. Figyelemmel a 7. sz. Exceltáblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 7. sz. Excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása A évben előre nem tervezett többletfeladatok ellátásának tapasztalatai Egyéb, a Kormányhivatal évi tevékenységét meghatározó feladat ismertetése Táblázatok: 8 db Melléklet: 1 db

4 1. Vezetői összefoglaló A Békés Megyei Kormányhivatal a évi feladatellátására vonatkozóan elkészítette intézményi munkatervét, amelyet a megvalósult külső-belső szervezeti integrációra tekintettel az év közepén felülvizsgált. Az átdolgozás eredményeként - az alapvető intézményi célkitűzésekkel összhangban - 77 különböző feladatcsoportban foglalta össze feladatait. Az intézményi munkatervbe foglalt feladatokat a szervezeti egységek rendben teljesítették. A Kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő jogszabályváltozásokon túl kiemelt jelentőségű volt az a szervezeti átalakulás, amely április 1-jétől egyrészt a Magyar Államkincstártól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól és a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől átvett feladatok integrációjára vonatkozott, másrészt a 11 főosztály és az integrált szerkezetű járási hivatalok belső kialakítását igényelte. A külső feladatok átadásátvétele rendben lezajlott, a belső szervezeti integráció megvalósítása a folyamatos ügymenetben lényegi nehézségek nélkül megtörtént. A területi közigazgatás fejlődése szempontjából jelentős előrelépést jelentett, hogy a szervezeti integráció eredményeként Békés megye ismét önálló környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal rendelkezik a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megszervezésével. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételei tovább szilárdultak, és annak érdekében, hogy az ügyintézés az állampolgárokhoz mind közelebb kerüljön, a korábban már létrehozott békéscsabai mellett 2015-ben további tíz, modern körülmények között működő kormányablak jött létre Orosházán, Gyulán, Gyomaendrődön, Szeghalmon, Mezőkovácsházán, Sarkadon, Dévaványán, Békésen, Tótkomlóson, és Szarvason. Az önkormányzati szervek törvényességi felügyeletéhez kapcsolódó tevékenység, a főosztályok hatósági szakmai munkája, a járási hivatalok államigazgatási hatósági tevékenysége továbbra is megoldhatatlan problémáktól mentesen, rendezetten folyt, amelyben fontos szerepet játszott a szervezeti egységek közötti szoros együttműködés és a foglalkoztatottak elhivatottsága. Az év közben történt jogszabályi változásokhoz a főosztályok és a járási hivatalok igyekeztek megfelelően alkalmazkodni, a járási hivatalok tekintetében pedig külön kihívást jelentett a március 1-jével jegyzői hatáskörből átkerült aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyirat átvétele, illetve a hadigondozotti ellátások bővülése, de a feladatmegoldás belső szervezeti feltételeit kiépítve rövid időn belül megteremtették az ellátások biztosításának hatékony és ügyfélbarát kereteit. A Kormányhivatal által ellátott ügyfélszolgálati tevékenység nagyságát jellemzi, hogy 2015-ben az ügyfélszolgálati helyszíneken személyesen megjelent ügyfelek száma fő volt, amely közel 16 %-kal haladja meg az előző évi értéket, és a megye teljes népességének majdnem két és félszeresét teszi ki. A növekvő ügyfélszámban továbbra is jelentős súlyt képviselt a járási hivatalok ügyfélszolgálati tevékenysége, és az a tény is, hogy a települési ügysegédi rendszer teljes körű kiépítettsége miatt Békés megye 75 települése közül továbbra sem marad egyetlen település sem ügyfélszolgálati kapcsolat nélkül. A Kormányhivatal különböző ellenőrzési feladatai közül továbbra is hangsúlyos az összevont ellenőrzések lefolytatása, amely a költségtakarékosabb és hatékonyabb feladatellátás irányába hat. A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések száma éves szinten 174 db volt, 23 kormányhivatali szervezeti egység, valamint 11 külső szerv közreműködése mellett. 1

5 A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium az év során két ülést tartott, kilenc napirendi pont megtárgyalásával. Tevékenységében továbbra is hangsúlyos szerepet játszott az aktuális feladatokról és a tagok tevékenységéről szóló kölcsönös tájékoztatás, valamint a évi összevont ellenőrzési terv véleményezése. A évben a Kormányhivatal főosztályaihoz és járási hivatalaihoz érkezett közérdekű bejelentések száma 11 %-kal emelkedett a évhez képest, ezzel szemben a benyújtott panaszok mennyisége összességében 18 %-kal csökkent. A közérdekű bejelentéseket és panaszokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeltük. A Kormányhivatal aktívan közreműködött az előre nem tervezett feladatok megvalósításában is. A Földet a gazdáknak! program keretében 809 meghirdetett állami ingatlan árverését bonyolította le, amelyből 418 db került értékesítésre. A földárverések 4 helyszínen zajlottak, az értékesített földek összterülete hektár volt. Ezen túlmenően a hazai anyakönyvezés területén jelentkezett ügyhátralék feldolgozása kapcsán tevékenységét közel elintézett ügy jellemzi. A rehabilitációs szakterületen jelentkezett vizsgálati hátralék feldolgozását október 31. napjára befejezve a Budapest Főváros Kormányhivatalával megkötött együttműködési megállapodás alapján további ügyben készített hatósági határozatot, és ügyben revizori feladatot látott el évben megvalósult a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületegyüttesének, valamint az Orosházi Járási Hivatal épületének energetikai szempontú korszerűsítése, a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály új székházban folytathatta a tevékenységét, és megújultak egyes Foglalkoztatási Osztályok telephelyei is. A Kormányhivatal gazdálkodása a kétségtelenül jelentkező likviditási nehézségek mellett is felelősnek tekinthető, a módosított kiadási és bevételi előirányzat Ft, a módosított előirányzathoz képest a kiadások teljesítési szintje 96,4 %, a bevételek teljesítési szintje 100 % volt. A fentiek figyelembe vételével elmondható, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal évi tevékenységét is a jogszerű, kiegyensúlyozott és megfelelő működés jellemezte, megoldhatatlan probléma nem merült fel. 2. Az intézményi munkatervben foglaltak megvalósulása A Békés Megyei Kormányhivatal intézményi munkaterve a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint a vonatkozó minisztériumi módszertani útmutató iránymutatásai alapján készült rövid távú stratégiai tervdokumentum. A 2015 januárjában készült munkatervben foglalt feladatok a főosztályok, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok szintjén kerültek meghatározásra. A munkaterv a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat figyelembe vételével megvalósítandó külső és belső integrációra történő felkészüléssel kapcsolatos egyes feladatokat is tartalmazta. A Miniszterelnökség a megvalósult külső-belső szervezet átalakításra figyelemmel a munkaterv felülvizsgálatát irányozta elő, ezért az év közepén megtörtént annak átdolgozása. A felülvizsgálat eredményeként a külső szervek által korábban ellátott feladatok a munkatervbe beépítésre kerültek. Így az OEP területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, anyatej-elszámolással, az 2

6 üzemi baleset és a keresőképtelenség elbírálásával kapcsolatosan átvett feladatok, valamint a MÁK családtámogatási és lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatai a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály, illetve a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály feladatait bővítették. A belső integráció következtében megszűnt 15 szakigazgatási szerv helyett az átdolgozott munkatervben 11 főosztályi szint és a hozzájuk rendelt feladatok összefoglalása történt meg, köztük az újonnan létrejött Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály feladatai is integráltan megjelentek. A munkatervben a feladatok meghatározása a Békés Megyei Kormányhivatal alapvető intézményi célkitűzéseivel összhangban történt. Ezen alapvető intézményi célkitűzések: a szervezeti egységek jogszerű és hatékony feladatellátása, az ügyfélbarát ügyintézési gyakorlat érvényesítése, a szolgáltató jellegű közigazgatás erősítése, magasan képzett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók alkalmazása, valamint a szervezet integritásának erősítése. A fenti alapvető intézményi célkitűzések konkrét feladatokra bontása jelent meg a évi intézményi munkatervben, kormányhivatali szinten 77 különböző feladatcsoport meghatározásával. A tavalyi évben több európai uniós és hazai projekt eredményeként megyei szinten - tíz kormányablak megnyitása mellett a KEOP program keretében sor került a kormányhivatal központi épületének energetikai korszerűsítésére, valamint a közigazgatás korszerűsítése kapcsán a Központi Érkeztető Rendszer bevezetésére. A évben új kihívást jelentett a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály részére a január 1-jétől bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) bevezetése. Az EKÁER ellenőrzés részeként az ellenőrök a NAV-val közreműködve tengelyterhelés és össztömeg-méréseket végeztek Békés megye két közúti határátkelőhelyén, Battonyán és Méhkeréken. A Népegészségügyi Főosztály évi munkatervi feladatai maradéktalanul teljesültek. A Járványügyi Osztály által folytatott járványügyi és higiénés vizsgálatok minden tervezett kórházban megvalósultak. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály növény-és talajvédelmi szakterülete tekintetében a munkatervben foglalt növényvédelmi és növény-egészségügyi felügyeleti tevékenység, növényi termék minőségellenőrzési feladatok, engedélyköteles hatósági engedélyezési vizsgálatok, biológiai és technológiai kísérletek, továbbá a talajvédelmi engedélyezési, szakhatósági tevékenység és hatósági ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatok megvalósultak. A Főosztály vetőmag-felügyeleti és földművelésügyi szakterületeinek munkatervben foglalt feladatai szintén teljesültek. Előzetesen 2300 darab vetőmag termesztő terület bejelentésével készült a tervezés, mely a tervezettnek megfelelően teljesült ,54 ha területtel. A Foglalkoztatási Főosztály a munkatervben két feladatcsoport teljesítését tűzte ki céljául, mely a munkaterv átdolgozását követően további egy feladatcsoporttal bővült. A feladatok határidőben a szakmai célok elérésével, valamint a nevesített jogszabályi rendelkezések betartásával teljesítésre és végrehajtásra kerültek. Az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály valamennyi osztálya a munkatervben meghatározott feladatát folyamatosan ellátta, az Oktatási és Hatósági Osztály teljesítette a jogszabályok által meghatározott ellenőrzési és vizsgaszervezési feladatait. 3

7 A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogszabályi keretek között hatósági eszközökkel segítette elő Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Programjának teljesítését, melynek fő célja a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A Főosztály prioritásként kezelte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket. A tavalyi évben a két osztály szintű szervezeti egysége összesen 79 helyszíni ellenőrzést folytatott le a környezethasználati engedély meglétének vizsgálatával, hulladékgazdálkodással, levegőtisztaság-védelemmel, természetvédelemmel, illetve zaj- és rezgés elleni védelemmel kapcsolatosan. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály a munkatervben hat feladat megvalósítását tervezte, melyek az integrációt követően a fent megjelölt szervektől átvett két további feladattal egészültek ki. A Főosztály az OEP-től átvett egészségbiztosítási feladatokat az adat- és tanúvédelmi szabályok betartásával teljesítette. A nyugdíjbiztosítási ellátásokkal, adategyeztetési eljárásokkal kapcsolatosan kitűzött célok a feladat- és munkaerő átcsoportosításoknak köszönhetően szintén hiánytalanul megvalósultak. A hatósági és felügyeleti ellenőrzési, nyilvántartási, méltányossági ügyek intézése, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatban felmerült kiadások teljesítése, bevételek beszedése, a követelések kezelése, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a közgyógyellátási feladatok ellátása folyamatos, tervszerű volt. A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ügyeivel kapcsolatos, valamint a családtámogatási feladatok végrehajtása szintén maradéktalanul megvalósult. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya tevékenységében a évi hatósági ellenőrzési tervben szereplő fenntartók ellenőrzéséhez kapcsolva került sor a szociális nyári gyermekétkeztetés ellenőrzésére. Meghívás alapján négy alkalommal részt vett a Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, megtartotta az éves bűnmegelőzési értekezletet, három alkalommal szakmai értekezletet tartott a járási hivatalok hivatalvezetői, hivatalvezető-helyettesei, hatósági osztályvezetői számára, egy alkalommal pedig a járási hivatalok I. fokú szociális hatósági ügyintézői számára, megtartotta továbbá a hivatásos gondnokok éves továbbképzését, amelyre előadóként meghívta Békés megye ellátottjogi képviselőjét. Adatszolgáltatási, jelentési, beszámolási, statisztikai adatszolgáltatási feladatait teljesítette. A Főosztály Igazságügyi Osztályának a pártfogó felügyelői szakterületen sikerült biztosítania a közérdekű munka büntetés letöltéséhez szükséges foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat lehetőségét decemberétől a pártfogó felügyelők közötti ügyelosztás igazodik a kilenc járási hivatal illetékességi területéhez. A Földhivatali Főosztály szintén határidőben tett eleget a jogszabályokban meghatározott másodfokú ingatlanügyi hatósági, telekalakítási hatósági, perképviselettel kapcsolatos, valamint a földmérési alappontok helyszínelésével, karbantartásával, a földmérési szakfelügyeleti tevékenységgel, továbbá a meg nem fizetett igazgatási szolgáltatási díjak végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak. Kiemelt feladatként látta el a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos teendőket. A Főosztály 2015 utolsó negyedévében a Földet a gazdáknak program, azaz az állami ingatlanok árverésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában is hatékonyan vett részt. A járási hivatalok vonatkozásában a évre tervezett feladatok és programok teljesültek, a belső integráció zökkenőmentesen megvalósult, a feladatellátás hatékony, és jogszerű volt. A földhivatali osztályok a jogszabályokban meghatározott ingatlanügyi hatósági és mezőgazdasági igazgatási szervi feladataikat határidőben ellátták, július végéig a termőföldet érintő haszonélvezeti jogok felülvizsgálata, valamint az év végéig a megnövekedett számú 4

8 földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása, illetve földhasználati nyilvántartásba vétele is megvalósult. A foglalkoztatási osztályokra vonatkozóan a munkatervben két célkitűzés fogalmazódott meg: az álláskeresők számának csökkentése, és a foglalkoztatottság növelése. Mindkét cél a foglalkoztatási támogatások biztosításával, szolgáltatási és egyéb hatósági feladatok végrehajtásával, valamint a közfoglalkoztatás szervezésében és lebonyolításában történő aktív közreműködéssel valósult meg. A hazai és európai uniós támogatásokat hatékonyan és maradéktalanul felhasználták, a munkaerő-piaci programok is teljesültek. A járási hivatalok szintjén megjelenő további jelentős feladatok - mint például a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások (az ivóvíz-minőség javító, valamint a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztésével kapcsolatos beruházások) építésügyi eljárásainak lebonyolítása, illetve a földhivatali szakterület részvételének biztosítása, a védőnői méhnyak szűrés országos projektben való részvétel, a kormányablakok megnyitása és szolgáltatásaiknak biztosítása, az aktív korúak ellátásának átvétele a jegyzői hatáskörből, továbbá az új hadigondozotti ellátások biztosítása, a gyámhatósági tevékenység ellátása, valamint az állategészségügyi szakterületen megvalósult ITNET ellenőrzések jogszerűen és hatékonyan valósultak meg. Összességében megállapítható, hogy valamennyi főosztály és járási hivatal az intézményi munkatervben foglalt feladatokat maradéktalanul teljesítette és az év közben keletkezett feladatokat is határidőben és magas színvonalon látta el. 3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály közlekedéshatósági tevékenysége tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. (5) bekezdés 1) pontjának változása lehetővé tette a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomások szankcionálása után a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése során is a szankciók kiszabását. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény 2015 márciusában lépett hatályba, továbbá 2015 júliusában módosult a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény is. Mindkettő új hatáskört telepített a fogyasztóvédelemi hatósághoz. A belső integráció következtében a közlekedéshatósági és a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat április 1. napjától a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály látja el, a következő osztályokkal: Fogyasztóvédelmi Osztály, Közlekedési Osztály (amely magába foglalja a műszaki és forgalmi szakterületeket), valamint az Útügyi Osztály (amely magában foglalja a járművezető vizsgáztatási és utánképzési, valamint az útügyi szakterületeket). Az új struktúra alapján működő szervezeti egységek működési tapasztalatait összefoglalva elmondható, hogy az ellenőrzési feladatok elvégzése szempontjából előnyösnek bizonyult a közlekedéshatóságnak a fogyasztóvédelemmel történő összekapcsolása. Az ellenőrzési tapasztalatok összevonása eredményes és hatékonyabb feladatellátást biztosított. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályon a szervezeti és személyi változások az osztályok szakmai munkáját lényegesen nem érintették. A szervezeti egységek működéséről elmondható, hogy az osztályok között egyrészt nagyobb átjárhatóság valósult meg, valamint a szakkérdések és összevont ellenőrzések tekintetében a munka lényegesen egyszerűbbé és hatékonyabbá vált április 1-jével az addig két osztályra tagozódottan (Földművelésügyi Osztály, Vadászati és Halászati Osztály) működő Földművelésügyi 5

9 Igazgatóság osztály szintű szervezeti egységgé alakult, Földművelésügyi Osztályként végzi feladatait, így a korábbi három vezetővel szemben az osztály valamennyi munkatársa közvetlenül az 1 fő osztályvezető vezetése alatt dolgozik, ami elősegíti az egységesítést és a hatékonyság növelését. A Növény- és Talajvédelmi Osztály feladatköreiben változás annyiban történt, hogy a talajvédelmi témakörökben kiadott szakhatósági állásfoglalások egy része szakági véleménnyé alakult. A Népegészségügyi Főosztályt érintően április 1-től az addig két önálló osztály összevonásra került, a közegészségügyi és az egészségfejlesztési tevékenység ellátása a közegészségügyi osztály keretein belül történik, azonban a feladatkörök nem változtak. A nem fertőző epidemiológia szakterületen személyi változás történt, de nem az integrációval összefüggésben. További változás volt, hogy a Járványügyi Osztály alá összevonásra került az egészségügyi igazgatás, a védőnői szakfelügyelet, valamint az ápolási szakfelügyeleti tevékenység ellátása is. Az átalakulás zökkenőmentesen megvalósult, a feladatok ellátásában fennakadás nem történt. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályra a külső integráció révén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Területi Hivatalától a baleseti megtérítéssel, az anyatej elszámolással, az üzemi baleset során felmerült költségek megtérítésével, a keresőképtelenség elbírálásával, a Magyar Államkincstártól pedig a családtámogatással kapcsolatos feladatok kerültek átvételre. A külső-belső integrációval összefüggésben a 177 főt érintő szervezeti struktúra átalakításra került, mindössze 6 osztály látja el a szakmai feladatokat. A vezetői létszám nagyarányú csökkentésével a szakmai munka szinten tartása, fejlesztése érdekében szakreferensi rendszer került bevezetésre, mely elősegítette a magas színvonalú feladatellátást. A családtámogatási, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és rehabilitációs feladatellátást a Főosztály szakmacsoportonként szervezte osztályokba, ugyanakkor egyes társadalombiztosítási feladatkörök, így az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási nyilvántartási és ellenőrzési tevékenységek, valamint a TB Alapokkal kapcsolatos feladatok egységesen egy-egy szervezeti egységhez kerültek. Változást jelentett továbbá, hogy a szakhatósági állásfoglalások kiadása az integrációt követően a szervezeti egységen belüli szakkérdések elbírálásának minősült. A szakkérdés jogintézményének a közigazgatási hatósági eljárásokban való megjelenítése az ügyintézés hatékonyabbá tételét, egyszerűsítését célozta. Kiemelendő, hogy a feladatellátás az egyes szervezeti egységek között a kezdetektől fogva összehangolt és racionális volt, köszönhetően annak is, hogy a szakkérdések egyes típusaival kapcsolatos eljárásrend az Kormányhivatal ügyrendjében szabályozásra került. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályára a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságnak humánállományából a megkötött feladat átadás-átvételi megállapodás alapján a munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai rendszerekhez való hozzáférési feltételek mellett 2 fő kormánytisztviselő végleges áthelyezésére és db ügyirat átvételére került sor. A feladatátvétellel egyidejűleg a lakáscélú állami feladatok vonatkozásában a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság Békés megyére Ft. követelés állományról adott adatot. A feladatok költséghatékonyabb ellátása érdekében a Főosztály szorosabb belső együttműködést alakított ki valamennyi járási hivatal földhivatali osztályával. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály tevékenységi körét érintően év szeptember hó 1. napján lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény, amely új feladat- és hatáskört telepített a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz. A feladattal együtt 1 fő családi vagyonfelügyelői munkakörre határozatlan idejű kormánytisztviselői kinevezést kapott, valamint a zökkenőmentes feladatellátás érdekében az Igazságügyi Osztályra kinevezett jogász végzettséggel rendelkező 1 fő kormánytisztviselő osztott munkakörben családi vagyonfelügyelői munkakört is ellát. 6

10 A Foglalkoztatási Főosztály az integráció következtében ellátja a korábbi munkaügyi központ, a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv teljes feladatkörét, valamint a korábbi rehabilitációs szakigazgatási szerv foglalkoztatási rehabilitációs feladatait. A Főosztály szervezeti és működési szabályzat szerinti engedélyezett létszáma 74 fő, ebből 20 fő a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervtől, 8 fő a rehabilitációs szakigazgatási szervtől került a Főosztályra április 1-től a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése is a Foglalkoztatási Főosztály feladatai közé tartozik. A feladatot 7 rehabilitációs ügyintéző látja el. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a környezetvédelmi, természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján látja el a környezet- és természetvédelmi feladatköreit. A Főosztály két osztály (Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály, valamint Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály) keretében végzi hatósági és szakigazgatási feladatait. Kirendeltségként 14 fő látta el 50 békés megyei település ügyeit, az integrációt követően a Főosztály 25 fővel már Békés megye 75 településén végzi tevékenységét. A létszámnövekedéssel együtt a feladatok és ügyek száma is emelkedett, amelynek ellátását nagymértékben elősegítette az, hogy az osztálystruktúra kialakításával, valamint a kormányhivatalon belüli főosztályok szakmai együttműködésével gördülékenyebben és gyorsabban megoldhatóvá váltak a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok. Az egységes kormányhivatali szemléletmódot erősítette az is, hogy az eddigi vízgyűjtő gazdálkodáshoz igazodó illetékességi rendszert április 1-jével felváltotta a megyei illetékességi rendszer. A Földhivatali Főosztály a külső-belső integráció kapcsán árpilis 1-jét követően feladatát két szakmai (ingatlan-nyilvántartási, földmérés és földügyi) osztályon keresztül látja el. Az átszervezést megelőzően három szakmai osztállyal és egy funkcionális feladatokat ellátó osztállyal működött, a megszűnő osztályok szakemberei és vezetői a szakmai osztályokba integrálva dolgoznak tovább. A feladatokat - osztott munkakörök alkalmazásával - jelenleg 22 fővel látja el. A Földhivatali Főosztály vezetője ellátja egyben a jogtanácsosi feladatokat (a járási hivatalok vonatkozásában is), valamint érdemben részt vesz a szakmai munkában, ügyintézésben. A két szakmai osztály vezetője a szakmai irányítás mellett az érdemi ügyintézésében szintén részt vesz, melyből következően kizárólag vezetőként alkalmazott munkatárs a Főosztályon nincs. Az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály a belső integráció eredményeképpen a három korábbi főosztály és egy szakigazgatási szerv feladatait látja el április 1-től. Az Építésügyi Osztályon hatáskör és feladatkör változás is történt, a műemlékvédelmi hatósági és szakhatósági feladatok már nem tartoznak a feladatkörébe, ellenben megyei illetékességgel állami főépítészi tevékenységet lát el, azonban az állami főépítészi státusz még nincs betöltve, így a feladatát jelenleg megbízott osztályvezető látja el. A korábbi Oktatási Főosztály és Hatósági Főosztály összevonásra került. Az oktatási feladatok és az ahhoz kapcsolódó létszám a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ megalakulásával - a felvételi eljáráshoz, a mérésekhez és a tanulmányi versenyekhez kapcsolódó koordinációval - csökkentek. A hatósági terület feladatköre az útdíj-kompenzáció megállapításával bővült. Több személyi változás volt az év folyamán a Főosztályon. A fluktuáció és a tartósan távollévő kormánytisztviselők, illetve a be nem töltött álláshely miatt, létszáma az engedélyezett létszám alatt volt az elmúlt évben. A szerkezeti átalakítások miatt a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály osztályszerkezete is megváltozott, feladatai átrendeződtek. Ezzel együtt megtörtént az informatikai feladatok 7

11 integrálása a Főosztály szervezetébe, továbbá új feladatok ellátása került a Főosztályhoz. A családtámogatási ellátások folyósításával, a forgalmat bonyolító bankszámla kezelésével, a keletkező követelések nyilvántartásával és a rendszeres adatszolgáltatásokkal járó feladatok végrehajtását a Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály látja el, mely feladathoz 1 fő került átvételre a Magyar Államkincstártól. A szervezeti átalakulással a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatok is átkerültek a Magyar Államkincstártól a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályhoz. A Magyar Államkincstár felé történő, követelésekkel kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatások biztosítása és a követésállományról naprakész analitika vezetése a Támogatási és Bérgazdálkodási Osztály feladata lett, létszámátadás nélkül. Jogszabályi változások miatt a évben az osztály tevékenysége új feladatokkal bővült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatások, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatások, valamint az útdíjfizetési kompenzáció folyósítása, a kapcsolódó bankszámlák kezelése, a követelésállományról analitika vezetése és a Magyar Államkincstár felé történő rendszeres adatszolgáltatások megküldése is a Főosztály feladatát képezik 1 fő létszámbővüléssel. A Jogi és Koordinációs Főosztály a belső integráció során a Humánpolitikai Főosztályból és Koordinációs és Szervezési Főosztályból jött létre. Jelenlegi felépítésben a Humánpolitikai és Szervezési Osztály a humánpolitikai feladatokon kívül az átvett létszámmal ellátja a képzésszervezési, valamint a Kormányhivatal székhelyén az ügykezelési feladatokat is, még a Koordinációs, Jogi és Perképviseleti Osztály látja el a funkcionális perképviseleti, az egyes jogi véleményezési, valamint a koordinációs jellegű feladatokat. A Pénzügyi Főosztály mellett a Jogi és Koordinációs Főosztály mindkét osztálya meghatározó szerepet látott el a külső és belső szervezeti integrációra való felkészülés, annak megvalósítása, illetve az abból fakadó, megfelelő szervezeti működés kialakítása során. A évben a járási hivatalok olyan a korábbi két év feladatellátásában megjelent, a kezdeti nehézségeket már egyáltalán nem hordozó letisztult eljárási mechanizmusok mentén végezték munkájukat, amelyek az ágazati jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelésre való határozott törekvés mellett az ügyfélorientált ügymenetet, és a minőségi jogalkalmazás megteremtését célozták. Változatlanul hangsúlyos a járási hivatalok illetékességi területén fekvő települések vonatkozásában mind a kirendeltségek, mind pedig a települési ügysegédek tevékenysége. Békés megyében továbbra sem található olyan település, ahol a Kormányhivatal legalább ügysegédi szinten ne lenne jelen a polgárok ügyintézését segítve. Az ügysegédek jó kapcsolatot alakítottak ki mind a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal, mind az ügyfelekkel. A kirendeltségek a szociális és gyámhatósági jogkörök ún. helyi gyakorlásán túl olyan a járási hivatalok kormányzati integrált ügyfélszolgálati rendszeréből fakadó többletfeladatok ellátásában is közreműködtek, amelyeken keresztül a helyi lakosság irányában mutatott közigazgatási szolgáltatás gyarapodása volt tetten érhető március 1. napjával az áprilisi szervezeti és hatásköri átfogó integrációt megelőzően a települési önkormányzatok jegyzőitől az aktív korúak ellátása a járási hivatalokhoz került, amely feladat átvétele jelentős többletterhet jelentett, mert átlagosan járásonként 2500 körüli ügyirat került átvételre. Az átvett adatok felvezetése a szociális nyilvántartó rendszerbe mindezek ellenére határidőre megtörtént, így március hónapban problémamenten zajlott a jogosultak részére a járandóságok kifizetése. Szintén jelentős többletfeladatként jelentkezett a hadigondozási igényjogosultság lehetőségének kibővítése. Azon államigazgatási hatósági eljárásokban, ahol ugyancsak utalva az átfogó integráció hatására a szakhatósági állásfoglalások helyébe lépő szakkérdésben való közreműködés szükségessége felmerült, az új struktúra év folyamán jól szolgálta az érdemi döntések gyorsabb kialakítását. 8

12 A Békéscsabai Járási Hivatal kivételével a többi 8 járásban a április 1-jei belső integráció eredményeként a Járási Gyámhivatal, mint korábban önálló hatáskört gyakorló szakigazgatási szerv, és a Hatósági Osztály integrációjából létrejött a Hatósági és Gyámügyi Osztály. Ezen osztály vezetőjének a feladatai jelentősen megnövekedtek, gyakorlatilag a két szervezeti egység által ellátott feladatok mind minőségileg, mind mennyiségileg jelentenek nagy terhet. Így egy olyan széles ismeretrendszert feltételező vezetői munkakör jött létre, amely az ügyek bonyolultságát és komplexitását figyelembe véve igen komoly kihívást jelent. A vezetői szintek és státusok számának csökkentésével együtt a szakmai feladatellátás minősége azonban nem csökkent. A járási építésügyi osztályok új feladataként említhető július 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) igényléséhez a hatósági bizonyítvány kiállítása. Egyes járási földhivatali osztályokon új feladatként jelentkeztek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos teendők. A feladat az osztályok valamennyi szakterületét érinti, elsőként a mezőgazdászi helyszínelésen észlelt művelési ág változások átvezetése történt meg, ezt követte a földmérő vállalkozó és a jogi szolgáltató részére teljesített adatszolgáltatás, majd a keretmérés munkarészeinek záradékolása, és ingatlan-nyilvántartási átvezetése kezdődött meg. A járási hivatalok feladatai tekintetében nagy változást jelentett a Kormányablakok nyitása évben az alábbi településeken nyíltak kormányablakok Békés megyében: - februárban Orosházán és Gyulán, - áprilisban Gyomaendrődön, - májusban Szeghalmon, - júniusban Mezőkovácsházán, - júliusban Sarkadon, - szeptemberben Dévaványán, - októberben Békésen, - novemberben Tótkomlóson, - decemberben Szarvason. A kormányablakok megnyitásából adódó kihívásokkal minden járási hivatal sikeresen megbirkózott, a megújult munkakörnyezetben az új feladatokat magas színvonalon ellátták. Megnyitásukkal az ügyfélfogadási idő minden helyszínen növekedett, lehetőséget biztosítva arra, hogy a lakosság közigazgatási ügyeit minél szélesebb időintervallumban intézhesse, és az ügyintézés teljesebb körben kerüljön közelebb a polgárokhoz. 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok (ideértve a társulásokat, nemzetiségi önkormányzatokat és a közös önkormányzati hivatalokat) törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. Az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. Békés megyében 75 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat működik. A települések közül Békéscsaba megyei jogú város, 21 város, 8 nagyközség és 45 község - az elmúlt évben 9

13 nem kapott városi rangot egyetlen település sem. A képviselő-testületek munkáját 177 bizottság és 4 részönkormányzat segíti. Dombiratos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete december 3-án feloszlatta magát, ezért a képviselő-testület és a polgármester jelenleg az Mötv. 55. (3) bekezdése alapján látja el feladatát, gyakorolja hatáskörét. Az időközi választást március 13-ra tűzték ki. Békés megyében december 31-én 77 települési nemzetiségi önkormányzat működött, év közben egy roma és egy román nemzetiségi önkormányzat szűnt meg. Méhkerék Község helyi önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 71. -a alapján átalakult nemzetiségi önkormányzatként látja el a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat feladatait. Békés Megyében 4 területi nemzetiségi önkormányzat működik, és Gyulán található a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székhelye. A törvényességi vizsgálatra beküldött jegyzőkönyvek száma évente meghaladja az ötezret. Az önkormányzatok képviselő-testületei 2013-ban 1221, 2014-ben 1272, 2015-ben 1377 helyi rendeletet alkottak. A képviselő-testületek, bizottságok, részönkormányzatok, társulások, és nemzetiségi önkormányzatok 2013-ban összesen , 2014-ben , 2015-ben határozatot hoztak, ami jelentős növekedés. Az önkormányzatok és szerveik működésével kapcsolatban 2013-ban 55, 2014-ben 108, 2015-ben 74 törvényességi felhívás kibocsátására került sor, főként a célvizsgálatok alapján. A megye 75 települése közül 36-nak a lakosságszáma nem éri el a 2000 főt, így köteles volt 2013-ban közös önkormányzati hivatalt létrehozni január 1-től 21 közös hivatal működik, 49 önkormányzat hivatali feladatainak ellátására, működési problémák nélkül ben egy településen (Hunya) mondott le a polgármester, ezért időközi választásra került sor. A polgármesteri munkakör átadás-átvétele határidőben, szabályosan megtörtént. A évi általános önkormányzati választáson megválasztott helyi önkormányzati képviselők kötelező képzése a BM tematikája és diasora alapján 2015-ben fejeződött be. Az általános választásokat követően mandátumot szerzett képviselők képzési kötelezettségének határidőben történő teljesítésére az év folyamán is lehetőségük volt. A méltatlanság jogintézményéhez kapcsolódóan rendszeres feladatot jelentett a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésekről a NAV Békés Megyei Adóigazgatóságától havonta érkezett értesítések alapján a méltatlansági okok fennállásáról történő információkérés, a méltatlansági eljárások figyelemmel kísérése. Méltatlanság miatt az Mötv. 38. (1) bekezdés d) pontja alapján egy önkormányzati képviselő megbízatását szüntette meg a képviselő-testület. A döntést az érintett kérelme alapján a bíróság felülvizsgálta, de azt elutasította, így a képviselő megbízatása megszűnt. Egy nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 107. (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetését mondta ki a képviselő-testület. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkára által meghatározott évi ellenőrzési munkaterv alapján az alábbi célvizsgálatokat folytatta le a Törvényességi Felügyeleti Osztály (a továbbiakban: osztály). Az első vizsgálat a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek, ezen belül különösen a tüzelőanyaggal összefüggő támogatásokra vonatkozó szabályok ellenőrzésére terjedt ki. Megállapítható, hogy a képviselő-testületek mindegyike eleget tett törvényi kötelezettségének, és határidőben, február 28-ig megalkotta a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 75 települési önkormányzat közül 40 szabályozta a tűzifa-támogatást. 10

14 Célvizsgálat keretében a helyi önkormányzatok adókat megállapító rendeleteinek ellenőrzésére is sor került, különös tekintettel, az üdülőingatlanokkal összefüggésben kialakított szabályokra. Békés megyében valamennyi önkormányzat vezetett be helyi adót. A 75 települési önkormányzat összesen 140 rendeletet alkotott. Ezen belül 73 települési önkormányzat közigazgatási területén kell helyi iparűzési adót fizetni, 61 önkormányzat vezette be a magánszemély kommunális adóját. Idegenforgalmi adóról 29, építményadóról 17, telekadóról 5 települési önkormányzat alkotott rendeletet. A vizsgálat befejezéséig két önkormányzat döntött települési adó bevezetéséről, egy önkormányzat esetében a rendelet előkészítése folyamatban volt. A vizsgálat tapasztalatai alapján tipikusan előforduló probléma, hogy a felhatalmazást adó törvények változását követően nem végezték el a rendeletekben szükséges módosításokat, sok rendeletben megismétlik a törvény szövegrészeit. Valamennyi településen az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezték, és az adómaximumra vonatkozó szabály is minden rendelet esetében érvényesül. A célvizsgálat kiterjedt a talajterhelési díjról szóló rendeletek felülvizsgálatára is. Békés Megye 75 települési önkormányzata közül 35 alkotott rendeletet a talajterhelési díjról, míg 39 településen nem épült meg a csatornahálózat, ezért rendeletalkotási kötelezettség sincs. A helyi adóról és a talajterhelési díjról szóló rendeletek célvizsgálata során feltárt hibák kiküszöbölése érdekében 44 törvényességi felhívás kibocsátására került sor. Az önkormányzatok a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadták, és a törvénysértést megszüntették. Egy esetben a testület a jegyző téves jogértelmezésére alapozva - nem értett egyet a felhívásban foglaltakkal, ezért ismételt törvényességi felhívás kibocsátására került sor 2016-ban. A évi ellenőrzési munkatervben foglaltakon túl külön vizsgáltuk a polgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapítására vonatkozó rendelkezések érvényesülését. Két polgármester részére a képviselő-testület jogellenesen állapított meg pótlékot, az emiatt kibocsátott törvényességi felhívást mindkét képviselő-testület elfogadta, és a jogsértést megszüntette. Az osztály részt vett a kormányhatározattal elrendelt közszolgálati ellenőrzésben is. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény alapján az adósságot keletkeztető ügyletekről 11 önkormányzat szolgáltatott előzetes adatot és 8 önkormányzat adott be kérelmet. Egy település a Kormányhivatal felülvizsgálatát megelőzően visszavonta kérelmét, 4 esetben hiánypótlás kibocsátására került sor, amelyet határidőben teljesítettek az önkormányzatok. A 7 kérelem véleményezését elvégeztük, és javasoltuk az ügyletek engedélyezését. Címzetes főjegyzői címet egy megyebeli jegyző részére adományoztak, a felterjesztés véleményezésében szintén közreműködött az osztály A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). Az év folyamán az osztály kiemelt figyelmet fordított a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítására, ezért a közszolgáltatási szerződések lejártát megelőzően információt kért az érintett önkormányzatoktól a feladat további ellátásról, a szükséges megtett, és tervezett intézkedésekről. 6 önkormányzat hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettségének elmulasztása miatt törvényességi felhívást kezdeményeztünk. Két önkormányzat a törvényességi felhívásban meghatározottaknak nem tett eleget, ezért keresettel fordultunk a bírósághoz, a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására történő kötelezés érdekében. Egy önkormányzat ezt követően közszolgáltatási szerződést kötött a feladat ellátására, ezért a per megszüntetését kértük. A másik 11

15 perben a bírósági helyt adott a kereseti kérelemnek, amely ellen az önkormányzat jogorvoslati kérelmet nyújtott be, és az eljárás csak 2016-ban fejeződött be. A jegyzőkönyvek késedelmes beküldése, valamint a jegyzőkönyvek és rendeletek Njt. rendszerén történő megküldésének részleges elmaradása miatt - a felhívásokon túl - két esetben törvényességi felügyeleti bírság kiszabására került sor. Több önkormányzat nem gondoskodott arról, hogy a közterületek elnevezése megfeleljen az Mötv. 14. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, emiatt 9 önkormányzat felé tettünk törvényességi felhívást. A nemzetiségi önkormányzatok működése során továbbra is előforduló törvénysértés, hogy a képviselő-testület olyan tevékenységre biztosított forrást, amely nem sorolható a nemzetiségi közügy fogalmába. További tipikus jogsértések: a nemzetiségi önkormányzat elnöke felhatalmazás nélkül, hatáskör hiányában kötött együttműködési megállapodást, vagy a pénzügyi kötelezettséggel járó döntést utólag, a felhasználást követően hozták. Törvényességi felhívást bocsátottunk ki a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata részére is, mivel az elnökhelyettesnek nem állapítottak meg költségtérítést, illetve tiszteletdíjának összegét a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmével határozták meg. A közgyűlés a felhívást részben fogadta el. Ezt követően állásfoglalást kértünk az illetékes minisztériumtól, amely a törvényességi felhívásban levezetett jogértelmezést alátámasztotta. Az ezt követően kibocsátott törvényességi felhívást az önkormányzat közgyűlése elfogadta A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása. A törvényességi felügyelet gyors és hatékony eszköze, hogy a kisebb súlyú jogszabálysértések orvosolására szakmai segítségnyújtás keretében, felügyeleti intézkedés megtétele nélkül javaslattétellel kerül sor. A célvizsgálatok során meghatározott szempontsor, és egy-egy konkrét tárgykörben megalkotott rendeletek esetében a több módosításon átesett egységes szerkezetbe foglalt rendeletek vizsgálata alkalmas olyan jogsértések kiszűrésére, amelyek korábban rejtve maradtak A helyi önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület (Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja) megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. A jegyzőkönyveket a Nemzeti Jogszabálytár erre kialakított felületén keresztül küldik meg az önkormányzatok, ott, ahol késedelem fordult elő, a korábban leírt felügyeleti eszközökkel éltünk. A törvényességi felügyelettel összefüggő írásbeli kapcsolattartásra szükség esetén az érintettek figyelmének felhívásával került sor. Nem egységes a gyakorlat a módosító rendeletek közzétételével kapcsolatban, az önkormányzatok egy része csak az egységes szerkezetű szöveget teszi közzé. Az osztály körlevelek, szakmai anyagok, állásfoglalások kiadásával hívta fel a figyelmet a jogszabályi változásokra, illetve segítséget nyújtott jogalkalmazási kérdésekben. Tájékoztató levelet írt a Kúria Önkormányzati Tanácsa a települési adóról szóló határozatáról, továbbította az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szakmai anyagot. Állásfoglalást adott az intézményvezető helyettesítésének módjával, a képviselő interpellációs jogának gyakorlásával, az építményadó alanyi körének maghatározásával, a földforgalmi törvény eljárási szabályaival kapcsolatban. Az érintett jegyzőket tájékoztatta a nemzetiségi önkormányzat elnöki munkakör átadásával kapcsolatos szabályokról, a megszűnő nemzetiségi önkormányzatok elszámolási és vagyonátadási kötelezettségéről, valamint a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának szabályairól. Az osztály a jegyzői értekezleten szintén tájékoztatást adott a célvizsgálatok során 12

16 szerzett tapasztalatokról, az aktuális jogalkalmazási kérdésekről és az Állami Számvevőszék vizsgálatai során feltárt tipikus jogszabálysértésekről, felhívva a figyelmet a határidős feladatokra. 5. Államigazgatási hatósági tevékenység 5.1 A polgármester és a jegyző évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 23. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 27. -ában foglaltak szerint megtett intézkedések bemutatása. A Békés Megyei Kormányhivatal a évben 22 ellenőrzést folytatott le a jegyző, valamint a járási hivatalok államigazgatási tevékenységével kapcsolatban. Az ellenőrzések a közlekedési igazgatási, anyakönyvi és lakcím-nyilvántartási, kereskedelmi hatósági, helyi adó, illetve gépjárműadó ügyeket, valamint a járási hivatalok hatósági osztályainak szociális ügycsoporton kívüli tevékenységét érintették. A járási hivatalok esetében a közlekedési igazgatási, valamint az általános hatósági terület eljárásainak lefolytatása az anyagi és eljárásjogi szabályok megtartásával történt, súlyos jogszabálysértést nem tapasztalt az érintett főosztály. Az ellenőrzési jegyzőkönyvekben figyelemfelhívás történt a kisebb hiányosságokra, külön intézkedés megtétele azonban nem vált szükségessé. Az anyakönyvi, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartási igazgatási területen lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy - az anyakönyvvezetők leterheltsége, illetve az Elektronikus Anyakönyv bevezetése által indukált technikai nehézségek ellenére - az ügyek intézése az irányadó jogszabályoknak megfelelően, határidőben történik. A jegyzők kereskedelmi hatósági tevékenységével kapcsolatban az eljárási szabályok betartásának kisebb hiányosságai állapíthatók meg, valamint a jegyzők továbbra sem tesznek eleget a jogszabályokból eredő ellenőrzési kötelezettségeiknek. A helyi adó- és a gépjárműadó-ügyintézés ellenőrzésével kapcsolatban általános hibaként említhető valamennyi ellenőrzött hivatal esetén az eljárásjogi jogszabályok ezen belül a határozatok tartalmi elemeinek - nem megfelelő, hiányos alkalmazása. A közös önkormányzati hivatalok ellenőrzése során több esetben volt tapasztalható, hogy a kirendeltségek eltérő gyakorlatot folytattak. Az ellenőrzési jelentésben feltárt problémákat és megoldásukra adott javaslatokat az ellenőrzött hatóságok elfogadták, azokra külön észrevételt nem tettek. 5.2 A Kormányhivatal beleértve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokat (a továbbiakban: járási hivatalok) is hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása. A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály esetében az OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a közlekedéshatósági döntések száma kb. 2%-kal nőtt, a hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma 13%-kal csökkent. A fogyasztóvédelmi hatósági döntések száma hozzávetőlegesen 10%-kal, a hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma pedig 33%-kal csökkent. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály tapasztalatai szerint az elmúlt évekhez képest az állati eredetű élelmiszer-előállító üzemek száma és az abból adódó engedélyezési eljárások száma nem változott nagymértékben, míg a harmadik országba irányuló exporttal kapcsolatosan több helyszíni szemle és adategyeztetés történt. A év során új 13

17 feladatként végezte a Főosztály a termeléshez kötött közvetlen támogatásokkal összefüggő szemléket, hatósági bizonyítványok kiadását. Az új és többlet feladatok ellátása miatt ötszázzal növekedett döntésszám ellenére a fellebbezések száma 15 volt (a évi 11-hez képest), amely alacsonynak minősíthető. Növény- és talajvédelmi feladatok tekintetében a termesztési változásokból kifolyólag kis mértékben csökkent a növényegészségügyi vetőmagszemlék száma, illetve az ukrán politikai helyzet miatt az export növényegészségügyi bizonyítványok kiállítása is csökkent a korábbi évhez képest ben a település- és környezet egészségügyi szakterületen nagy jelentőségű volt az ivóvízminőség javító, kiemelt kormányzati program által a Népegészségügyi Főosztályt érintő hatósági feladatok ellátása, amelyek kiemelt ügyintézési határidővel kerültek teljesítésre. A kémiai biztonság, a fekvőbeteg intézmények mérgezési eset bejelentési fegyelmének ellenőrzése terén az előző évhez hasonló kedvező tapasztalat a megfelelő bejelentési fegyelem. A szervezett lakossági emlőszűrések koordinálásával összefüggő tapasztalat, hogy a szűrővizsgálatokon országos átlag feletti a megjelenés. Bírósági eljárásra az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások megtagadásával összefüggésben került sor, 2 esetben a bíróság a felperesek keresetét elutasította, továbbá jelenleg is folyamatban van egy a fenti tárgyban kelt közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata. A Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály esetében az egészségbiztosítás területén a hatósági döntések száma a évhez képest lényegében nem változott, míg a nyugdíjbiztosítás területén 23%-kal nőtt, db-ra. A családpolitikai célok megvalósulásával összefüggésben a csecsemőgondozási díj igénylése területén 16 %-os növekedés mutatható ki. Fontos változás, hogy a rendszeres gyógyító ellátásokkal kapcsolatos ügyekben a korábbi szakigazgatási szervek önálló hatáskörébe tartozó szakhatósági kérdések elkülönült vizsgálata megszűnt, ezeket az ügyben I. fokon dönteni jogosult járási hivatal vizsgálja. Az egészségbiztosítási nyilvántartási szakterület által meghozott döntések száma 17,23 %-kal emelkedett ( db-ról db-ra). Ezen belül a kiadott hatósági bizonyítványok száma 107%-kal nőtt (381 db-ról 788 db-ra) a július 1. napjától bevezetett családok otthonteremtési kedvezménye következtében. Az egészségbiztosítási szakellenőrzések száma a kisebb létszám, illetve a tényállás tisztázottsága okán némileg csökkent, ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás területén a hatósági ellenőrzések, illetve a hatósági nyilvántartásból történt adatszolgáltatások száma változatlan volt. A családtámogatási szakterület a évben db döntést hozott, a megtámadott döntések száma csupán 272 db volt. A másodfok 183 ügyben hozott döntést, melyből 137 esetben helybenhagyta az I. fokú határozatokban foglaltakat. A rehabilitációs szakterületen a kérelemre indult eljárások száma 10%-kal emelkedett a korábbi évhez képest, az új kérelmek száma db, a döntések száma pedig összesen db volt. Mindegyik szakterületet érintően elmondható, hogy a hatósági ügyben hozott, megtámadott döntések száma összességében alacsony volt, amely tény a döntések megalapozottságát, jogszerűségét támasztja alá. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályán évben 1274 I. fokú döntés kiadmányozására került sor, amely a évben meghozott 1733 döntésszámhoz viszonyítva ugyan némi csökkenést jelent, de ennek a évi kötelező hivatalbóli bejegyzések, valamint a befogadás szigorodó szabályai adják az indokát. A feladatellátás kapcsán felügyeleti eljárás nem indult és ügyészi jelzés sem érkezett. Az I. fokú határozattal szemben benyújtott ügyféli fellebbezések alapján az NRSZH az általa lefolytatott jogorvoslati eljárásokban, egy esetben a határozat megváltoztatásáról, egy esetben a határozat megsemmisítéséről rendelkező döntést, és további egy esetben megsemmisítésről és új eljárásra utasításról rendelkező végzést hozott. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei iránti ügyféli kérelmeket érdemben elbíráló I. fokú határozatokkal szemben benyújtott keresetlevelek alapján a 14

18 Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megindult 4 közigazgatási perben hozott jogerős ítélet az alperesi jogerős határozat jogszabályszerűségét állapította meg. A II. fokú gyámhatósági eljárásban a évi számadatokkal nagyságrendileg azonos a döntések megoszlása. A fellebbezések alapján megállapított eljárási jogszabálysértések többsége a tényállás teljes körű tisztázásának hiányára vezethető vissza. A gyámhatósági határozatok felülvizsgálata iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megindult 14 közigazgatási perben 2 ítéletben rendelkezett a bíróság a határozat hatályon kívül helyezéséről és új eljárásra kötelezésről, míg a további 12 ítéletben a bíróság a felperesi keresetlevél elutasításáról döntött. A II. fokú szociális igazgatási hatósági eljárások tapasztalatai alapján megállapítható az az I. fokú joggyakorlat, amely szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett szociális pénzbeli ellátások esetében az ellátás visszatérítésére kötelezésre olyan esetekben is sor került, amikor nem nyert kellő bizonyítást az ügyfél rosszhiszeműsége, illetve több esetben pontatlan volt a visszafizetendő ellátás összegéről, vagy kamatáról való rendelkezés, vagy az ellátás megszüntetésére került sor, szüneteltetés helyett. A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt évben szociális igazgatási hatósági határozat felülvizsgálata iránt mindössze 1 közigazgatási per indult, amely perben a bíróság megállapította az alperesi jogerős határozat jogszerűségét. A természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatos feladatok csak az elmúlt év egy részében tartoztak az Igazságügyi Osztályhoz, így a két félév mutatói nem hasonlíthatóak össze. Az áldozatsegítés terén az első félévben 108 (ebből 31 végzés), a második félévben 98 (ebből 27 végzés) döntést hozott a hatóság, a nagyságrend gyakorlatilag nem változott. A jogi segítségnyújtás területén az első félévben 629 (ebből 121 végzés), a második félévben 478 (ebből 92 végzés) döntést hozott a hatóság, a csökkenés közel 24 százalékos. A pártfogó felügyelők az első félévben 166, a második félévben 232 munkahely kijelölő határozatot hoztak, a növekedés mértéke 40 %. Ennek az oka elsősorban az, hogy bővült a Békés Megyei Kormányhivatallal szerződésben álló közérdekű munka büntetés letöltéséhez szükséges foglalkoztatás egészségügyi vizsgálatot végző orvosok száma. A évben a Foglalkoztatási Főosztályon 3711 döntés született. A Főosztály döntései ellen mindösszesen csak 8 esetben került sor fellebbezésre, alátámasztva a meghozott döntések megalapozottságát, jogszerűségét. A fellebbezések felterjesztésére kerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely 6 alkalommal helybenhagyó, 2 esetben megsemmisítő döntést hozott. A évben szakmai per nem volt. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály évi OSAP adatszolgáltatásában szereplő adatok jelentős növekedést mutatnak az előző évi adatokhoz képest. Az iktatott főszámos iratok száma ről re nőtt, az alszámra iktatott összes irat ről re nőtt, az első fokú hatósági döntések száma pedig ről ra emelkedett. Az OSAP jelentésben szerepeltetett első fokú hatósági döntések adatai nem tartalmazzák a szakhatósági állásfoglalásokat és a Kormányhivatalon belüli szakkérdésekre adott tájékoztató iratokat, ezek összesített száma szintén nőtt a évi adatokhoz képest. A növekedés oka nagymértékben arra vezethető vissza, hogy április 1-től a főosztály illetékessége Békés megye teljes területére kiterjed, míg a jogelőd Felügyelőség illetékességi területe csak 50 Békés megyei településre terjedt ki. A növekedés tendenciáját erősítette, hogy a korábbi években a nagyszámú (mintegy 1500 db/év) hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás fogadása, feldolgozása a jogelőd Felügyelőség debreceni központjában történt, míg 2015-től ez a feladat már a Főosztálynál jelentkezett. A Földhivatali Főosztálynál az ingatlanügyi hatósági beadványok száma a 2015-ös évben az elmúlt évhez képest növekedett, db beadvány érkezett, melyből (az előző évről áthozott beadványokkal együtt) db elintézésre került. A havi rendszerességgel kiadott szakmai 15

19 körleveleknek, és a negyedéves rendszerességgel tartott szakmai értekezleteknek köszönhetően a járási hivatalok földhivatali osztályainál a jogértelmezés egységes, eljárásaikat többségében szakszerűen és jogszerűen folytatják le. Az első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezések kapcsán született döntések túlnyomó része, mintegy 80 %-a helybenhagyó, 19 %-a megváltoztató és pusztán 1 %-ában kellett új eljárásra utasító döntést hozni. A bírósági felülvizsgálati kérelmek elbírálása is túlnyomó többségében a főosztály helyes jogértelmezését tükrözi. Földforgalmi hatósági ügyekkel összefüggésben a évben közel 3500 eljárást kezdeményeztek az ügyfelek. A bírósági jogorvoslati kérelmek a helyes jogalkalmazást tükrözik, kedvezőtlen döntés szinte kizárólag a szakterületet érintő alkotmánybírósági döntésre figyelemmel született. A évben kiemelkedően nagy ügyszámot képviseltek az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályon a bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelmek, az Oktatási és Hatósági Osztály több mint 3000 határozatot hozott. A másodfokú eljárások száma számottevően nem változott. Az oktatási területen a hatósági és törvényességi ellenőrzések száma jelentősen nőtt, míg a nyilvántartással, működési engedély és hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos ügyek száma hasonló az előző évihez. Az Építésügyi Osztályon az ügyiratforgalmi statisztikában jelentős változás nem adódott. A Békési Járási Hivatalnál 2014-ben döntés született, amihez képest 2015-ben jóval több, kb döntés került meghozatalra. A március 1-jétől szociális hatósági területen jelentkező többletteher szignifikánsan jelentkezik a területre vonatkozóan összegyűjtött hatósági statisztikai adatokban: I. félévben 2083, míg a II. félévben már 4679 ilyen jellegű döntés került meghozatalra. A Békési Járási Hivatal minden szervezeti egységére elmondható, hogy mind az ügyfelek, mind az ügyek száma emelkedést mutat. A Békéscsabai Járási Hivatal tekintetében a év első és a második félévére vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban megjelenített adatokban nincs szignifikáns különbség, amely arra utal, hogy az ügyiratforgalom, a leterheltség, a meghozott döntések számának éves eloszlása közel azonosnak tekinthető. Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatellátás során a jogszabályváltozásból következően a hatósági bizonyítványok kiadásának a száma többszöröződött meg az előző évhez viszonyítva, illetve a hatáskör változása miatt az örökségvédelem területén az építésfelügyelet illetékességi területe tovább nőtt, ami e területen a jókarbantartási hatósági ügyek számának további növekedését eredményezte. A Gyomaendrődi Járási Hivatal Kormányablak Osztályán a döntések száma a tavalyihoz képest ugrásszerűen növekvő tendenciát mutat, ami elsősorban a gyarapodó hatáskörökből és az ebből fakadó ügyfélszám növekedésből fakad. A benyújtott jogorvoslati kérelmek száma a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elenyésző. A Hatósági Osztályon 40 %-kal több döntés született, mint 2014-ben. A döntések jelentős részét a szociális ellátások terén megnövekedett feladat, illetve a hadigondozotti ellátások számának növekedése eredményezte. Emelkedett az aktív korúak ellátására vonatkozó kérelmek száma és továbbra is nagy leterheltséget jelent a gondnoksági ügyek emelkedő száma. A Földhivatali Osztály ügyiratforgalma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, mindez a nagyobb ügyfélforgalomból és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok megszüntetése és az állami földek árverezése jelentette többletfeladatokból következik. A Foglalkoztatási Osztály vonatkozásában külön kiemelendő a évben meghozott db első fokú döntés, amellyel szemben egyetlen fellebbezés érkezett, mely érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A hatósági döntések száma emelkedett az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálynál is. 16

20 A Gyulai Járási Hivatalnál összesen döntés született, amely a évhez képest 26,8 %- os növekedést mutat. Ebből a legnagyobb hányadot az ingatlanügyi/telekalakítási (24 %), a közlekedési igazgatási (20 %), a személyi adat- és lakcímnyilvántartási (20 %) valamint a foglalkoztatási (12 %) ágazatban hozott döntések teszik ki. Egyes ingatlanügyi területeken kiemelkedően megnőtt az ügyek száma 2014-hez viszonyítva: földműves nyilvántartásba vétel 192 %-kal, földhasználati jóváhagyás 325 %-kal, földhasználati bejelentési ügyek 136 %-kal. Továbbá jelentős ügynövekedés tapasztalható az új szociális ellátások miatt, valamint a Kormányablak feladatköreiben is. A megtámadott döntések aránya összességében rendkívül elenyésző, 0,1 % volt. Feladataik jellegéből adódóan a legtöbb hatósági ellenőrzést a népegészségügyi (30 %), az élelmiszerlánc-biztonsági (23 %), az építésügyi (23 %) és az állategészségügyi (18 %) szakterület végezte. Általánosságban megállapítható, hogy az ellenőrzések által feltárt hiányosságokat a kötelezettek pótolták, illetve az ügyfelek jogkövető magatartása folytán a hatósági szankciók alkalmazására az előző évinél kisebb számban került sor. A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése nyomán indított kötelezési eljárásokban az életveszélyes állapotú ingatlanok helyreállítási, bontási előírásainak nehéz volt érvényt szerezni, különösen a külföldi tulajdonosok esetében. A Mezőkovácsházai Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztályán is növekedett az ügyek száma, a szociális igazgatási területen legjellemzőbb ügytípus - főszámok szerint - a szociális igazgatási ügy (5788), melyben kiemelt ügyszám jelentkezik az aktív korúak ellátásánál (3736), majd sorrendben követi a szabálysértés (531), és egyéb hatósági ügy (381). Az egyszerűsített honosítás iránt kisebb volt az érdeklődés: míg 2014-ben 179, addig 2015-ben 55 fő adott be kérelmet. A térségben gazdasági nehézségekre és mentális problémákra utal, hogy a gyámügyi igazgatás területén 2266 főszám keletkezett, az év során folyamatosan emelkedett a védelembe vett gyerekek száma és 16 %-kal meghaladta az előző évet. Sok esetben a végső megoldást, a gyermekek családból való kiemelését sem lehetett elkerülni, 45 %-kal több ideiglenes hatályú elhelyezésre került sor, mint az előző évben. A Földhivatali Osztály hatósági ellenőrzéseivel kapcsolatosan megállapítható, hogy az ellenőrzött személyek jogszabályszerűen járnak el, a termőföldek hasznosítási kötelezettségét minden ellenőrzött esetben betartották, parlagfű fertőzöttség nem volt tapasztalható. A földhasználat átengedésére irányuló szerződések minősége - a hatósági ellenőrzés miatt - az előző évekhez viszonyítva érezhetően javult. Az osztályhoz érkező ügyiratok darabszáma lényegesen nem változott. A Foglalkoztatási Osztály ügyfélforgalma jelentős, mely különféle ügytípusokban 2015-ben iktatott főszámot jelentett. Az Orosházi Járási Hivatal hatósági tevékenységét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, határidőben, hátralékos ügy keletkezése nélkül teljesíteni tudta. A Hatósági és Gyámügyi Osztályon az aktív korúak ellátásával és a hadigondozotti ellátással növekedett a hatósági tevékenység, ugyanakkor elmondható, hogy a közfoglalkoztatói programok eredményeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma az év folyamán 50%-kal csökkent. A Kormányablak Osztályon az okmányirodai hatósági ügyek száma 18%-kal növekedett és emellett 4000 integrált kormányzati ügyfélszolgálati ügy intézése történt. A Foglalkoztatási Osztályon a évben a hatósági ügyek száma 3,5%-kal kevesebb, mint az előző évben, amely párhuzamba hozható a nyilvántartott álláskeresők számának folyamatos csökkenésével. A Földhivatali Osztályon az ügyiratok száma az előző évhez képest 12%-kal csökkent. Ezen belül a szakterületek közötti eloszlás változott: az ingatlan-nyilvántartási ügyiratok száma csökkent, ezzel szemben a földhasználati bejelentésekre és a földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárások száma megemelkedett. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály ügyiratforgalmában kb. 10%-os csökkenés állt be, amely az ITNET által meghatározott monitoring mintaszám kb. 40%-os mértékű csökkenésével magyarázható. A 17