Városfejlesztés 2.0 A városfejlesztés új európai irányai

Átírás

1 Városfejlesztés 2.0 A városfejlesztés új európai irányai Tosics Iván Városkutatás Kft Budapest Szakmai fórum városvezetőknek Budapest június 4.

2 1. Városfejlesztési kihívások Európában 2. Az integrációs politikák típusai 3. Az URBACT program innovációi 4. Új kohéziós politikai eszközök az integrált városfejlesztés erősítésére 5. Az új eszközök alkalmazása a keletközép európai országokban

3 A VÁROSI KIHÍVÁSOK ÖSSZEFÜGGNEK A fő kihívások a következő évtizedekben: demográfiai (öregedés) gazdasági (növekvő globális verseny), környezeti (megújuló energiaforrások csökkenése, több széndioxid kibocsátás) társadalmi-területi (migráció növekvő integrációs problémákkal, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek) Mindezen kihívásokat EGYSZERRE kell kezelni Az egyenkénti "legjobb" megoldások hatalmas externáliákat eredményeznek más vonatkozásokban 3

4

5

6

7 A célok közötti ellentmondások A gazdasági növekedést sokan a munkahelyteremtés előfeltételének tekintik; ugyanakkor a növekedési paradigmát a stagnáló és csökkenő városok erősen kritizálják Az energia- és mobilitási problémák kezelésére technikai megoldások merülnek fel; ugyanakkor a fejlett technológia növeli a munkanélküliséget, ami növekvő társadalmi problémákhoz vezet Az energia-takarékosság és kibocsátási problémák kezelésére ajánlott energia-takarékossági megoldásokat a leromlott területek lakosságának megtartásáért és a szegregáció csökkentéséért küzdők erősen kritizálják Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 7

8 A fejlődés keretfeltételei radikálisan megváltoznak A mai helyzet újdonságai: még egy ideig nem lesz gazdasági növekedés a gazdasági növekedés ma ismert formái megkérdőjeleződnek a szűkös környezeti erőforrások és a növekvő társadalmi-területi egyenlőtlenségek oldaláról a köz-szektor kapacitásai a korábbinál sokkal korlátozottabbak lesznek az emberek tolerancia-szintje (az egyenlőtlenségeket tekintve) erősen csökken Wednesday, 11 June 2014 I Page 8

9

10

11 2011/ /plovdiv1/ _m0w756h504q75v3295_zzdo- Plovdiv_und_Stolipinovo_Roma_Dortmund_Delegation_Foto_Bandermann_113.jpg&imgrefurl= h=501&w=756&sz=91&tbnid=v5dm4oxq8aeppm:&tbnh=90&tbnw=136&prev=/search%3fq%3dstolipinovo%26tbm%3disch%26tbo%3du&zoom=1&q=stolipinovo&docid=_

12

13 Új elképzelések kellenek a tervezésben és kormányzásban A városi területek tervezése és kormányzása kulcsfontosságú, ezeknek egyszerre kell reagálniuk a demográfiai, fenntarthatósági (élelmiszer, vidék), energia, klíma, mobilitási, biztonsági problémákra. A társadalmi fejlődés új útjait kell megtalálni: GREEN SOCIAL ECONOMY; RESILIENT AND SHARING ECONOMY. Wednesday, 11 June 2014 I Page 13

14 INTEGRÁLT VÁLASZOK KELLENEK A legjobb ágazati megoldások helyett integrált válaszokra van szükség Az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés szempontjait össze kell kapcsolni A városi, város-térségi területeken lehet a különböző szempontokat a legjobban egymáshoz kapcsolni Az integrált tervezéssel szembeni ellenérdekek azonban erősek: a szabad piac által vezérelt fejlesztések közösségi tervezés és állami ellenőrzés nélkül (spanyol és ír példák) revanchist regeneration" a nyugat-európai országokban (városátépítés az adóbevételek maximalizálása által vezérelve) opportunity planning" a kelet-közép-európai országokban (a városfejlesztés alárendelése a befektetők érdekeinek) 14

15 1. Városfejlesztési kihívások Európában 2. Az integrációs politikák típusai 3. Az URBACT program innovációi 4. Új kohéziós politikai eszközök az integrált városfejlesztés erősítésére 5. Az új eszközök alkalmazása a keletközép európai országokban

16 AZ INTEGRÁCIÓS POLITIKÁK TÍPUSAI I. Területi alapú integrációs politikák 1.az egyes szakpolitikai területek között (horizontális), a szakpolitikai területek összehangolása 2.a szomszédos önkormányzatok között (területi), együttműködés a funkcionális városi területeken 3.a különböző kormányzati szintek között (vertikális), amely lehetővé teszi a többszintű kormányzást II. Jogosultságon alapuló integrációs politikák 16

17 1. PÉLDÁK SZAKPOLITIKÁK INTEGRÁCIÓJÁRA Szomszédsági város-regeneráció: olyan módon javítani a fizikai környezetet, hogy a helyi emberek foglalkoztatása és társadalmi kohézió is javul Szomszédsági menedzsment: összekapcsolni a helyi szolgáltatásokat a terület problémáinak megoldása érdekében, a helyi közösségek részvételének biztosítása 17

18 URBACT examples on horizontal policy integration (1) RegGov network Neighbourhood regeneration: improving the physical environment with measures helping local people into jobs and promote social and cultural cohesion In the RegGov target area Hochemmerich-Mitte, Duisburg half of the 13 thousand residents had migrant background. The area had high unemployment, under-used housing and deprived public space. In order to initiate integrated planning for the target area a Local Support Group has been formed, involving a diverse range of local actors: migrant organisations, real estate companies, an association of local family-owned retailers, the Citizen Forum Rheinhausen, schools, and religious welfare associations. Wednesday, 11 June 2014 I Page 18

19 This process served to build an integrated Local Action Plan focusing on: The built environment strengthening the central area through housing and reorganisation of streets and car parks. The local economy and labour market local economy initiatives are given a high priority as a driver for renewal in the whole neighbourhood. Social issues strengthening the intercultural competences and professional integration of young migrants with the ESF programme XENOS Integration and Diversity. Arts, Culture and Sport using them to improve social infrastructure, social networks, intercultural & social coexistence and the state of education. Wednesday, 11 June 2014 I Page 19

20 URBACT examples on horizontal policy integration (2) CoNet network Neighbourhood management: to bring local services together to address long-standing problems in the area. Participation of local communities is crucial. Nijmegen Integrated Community Centre, with joined-up plan Behind the front door to address anti-social behaviour. The most pressing challenge in the Wolfskuil neighbourhood, Nijmegen city centre, was anti-social behaviour and harassment caused by a small group of families. Housing associations, social welfare agencies and police all approached these problems differently. Wednesday, 11 June 2014 I Page 20

21 Behind the front door was established in 2008 using teamwork between agencies as a lever to empower families and turnaround a downward spiral of negative thinking and behaviour. The project decentralised tasks, responsibilities and budgets to the neighbourhood. The project realised that welfare dependency, debts, unemployment, domestic violence, mental health problems, criminality, drug & alcohol abuse were all linked and addressed them all together. All family members were involved, no problems were avoided. The message to families was This is the last chance and you have to take it. Neighbourhood teams met monthly. A new key role was the family coach, one senior social worker who was responsible for the integrated approach 24/7 for six months. Funding came from the municipality, housing associations, provincial and national government. In 2009, 291 families were supported, 42 intensively. Wednesday, 11 June 2014 I Page 21

22 Gazdaság/foglalkoztatottság PLL UK/FR CZ LV/LI IT HU EST Fenntarthatóság/energia Társadalmi/befogadás

23 Example of horizontal approach: Latvia - 50% non-repayable grant for the energy efficient renovation of multifamily residential buildings (financial framework 115 million Euro: by now more than 100 buildings completed) - Privately owned multi-family buildings are eligible (at least 51% of the owners must agree) - No special social targeting (however the grant is 60% in cases of at least 10% of low income residents, but nearly all multi-family buildings are eligible in general)

24 Example of spatially targeted approach: Hungary - National system: integrated calls for complex interventions in socially deteriorated urban areas: housing estates and traditionally built areas - Ady target area: deteriorated housing estate (eligible based on social indicators) - ERDF types of interventions: partial renovation of 7 buildings, renovation of public spaces, establishment of a community centre, facelifting of the shopwindows ESF types of interventions (financed from ERDF): trainings and employment community development (in the community centre)

25 2. ÖNKORMÁNYZATOK KÖZÖTTI TERÜLETI KOORDINÁCIÓ A funkcionális városi területeken belül a szomszédos önkormányzatok együttműködése kulcsfontosságú elkerülendő a helyi önkormányzatok versenyének negatív hatásait (beruházások, szolgáltatások, adók) segíteni a politikák integrálását - a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívások a funkcionális városi térség szintjén kezelhetők legjobban egyszerre elérni a méretgazdaságosságot a méret számít gazdasági szempontból és a szolgáltatásoknál Azonban a funkcionális városi területek kialakulatlanok és általában gyengék adminisztratív-politikai értelemben 25

26 A város-környéki kormányzás gyengesége Európának 21. századi gazdasága, 20. századi kormányai, 19. századi területi rendszerei vannak "Amerika nagyvárosi területei már nem engedhetik meg maguknak az apró települési kormányzatok 19. századból örökölt hagyományát. Az eredmény az innovatív cégek, kockázatvállaló vállalkozók és tehetséges munkavállalók valós, nagyvárosi léptékű gazdasága és a területi kormányzás elavult és inhatékony formái közötti alapvető eltérés. Katz, 2010

27 CITIES (million) Admin city MUA/city FUA/city London 7,43 1,1 1,8 Berlin 3,44 1,1 1,2 Madrid 3,26 1,5 1,6 Paris 2,18 4,4 5,1 Budapest 1,70 1,2 1,5 Vienna 1,60 1,0 1,6 Lisbon 0,53 4,4 4,9 Manchester 0,44 5,0 5,8 Liverpool 0,44 2,7 5,1 Katowice 0,32 7,1 9,5 Lille 0,23 4,1 11,3 AVERAGE (40 cities) mill 1,7 2,3 Sources: ESPON, 2007: Study on Urban Functions. ESPON Study IGEAT, Brussels. Final Report March City population:

28

29 Területi szintek Budapest körül Budapest municipality Agglomeration of Budapest Region of Budapest Economic area of Budapest Population (million) Administrative status 1.7 local government 2.5 none (statistical unit) 2.9 NUTS II planning level Functional importance job market, housing market, infrastructure none 4.0 none economic area (investors)

30 A FRANCIA TELEPÜLÉS-SZÖVETSÉGEK A francia parlament 1966-ban kötelező települési szövetségeket hozott létre négy nagyvárosi területen (Bordeaux, Lille, Lyon és Strasbourg) 1999 Chevenement törvény: a település-szövetségek szerepének erősítése (megtartva azok létrehozásának önkéntességét), annak érdekében, hogy a nagyvárosok és független külvárosaik között együttműködés és közös igazgatás jöjjön létre 2009: 16 város-szövetség van Franciaországban, 7,5 millió fő együttes lakossággal. Minden félmillió lakos feletti városi terület városszövetséggé alakult, kivéve Párizst. A város-szövetségek létrehozása önkéntes. Azonban, ha létrehozzák, széles körű a kötelező funkciók sora (tervezés, közlekedés, lakásügy, ), beleértve a kötelező adókiegyenlítést is. 30

31

32 URBACT example on territorial policy integration: Joining Forces Joining Forces working group aimed at exploring strategy making and governance arrangements at cityregion scale. The city region, i.e. the "economic city", is much larger and thus more influential than the "administrative city". There is a common aim to achieve real co-operation between the cities and their surrounding areas in order to provide better services, opportunities and quality of life for the urban population. Social inclusion, participation, empowerment at city-region level was one of seven aspects analysed through practical examples. Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 32

33 3. KORMÁNYZATI SZINTEK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ A többszintű kormányzás felelősség-megosztást jelent a különböző kormányzati szintek Racionalitása: a magasabb szintű kormányzat aggódik az alsóbb szint eredményességét illetően, elfogadja a felelősségek megosztását A városok törekedhetnek integráltabb tervezésre, de nem tudják elérni a legfontosabb céljaikat megfelelő regionális és nemzeti keretek nélkül 33

34 Vertical coordination between government levels (RegGov network) A good practice in the RegGov network was the state government of North Rhine Westphalia s (NRW) which has supported 80 neighbourhood regeneration programmes in cities by cooperation and alignment between regional, municipal and local levels of government. The State has been operating the regeneration programmes for ten years in cooperation with the cities. Cities have been organised in a transversal cooperation and learning network which also forms part of a national and cross-border grouping with Austrian cities. Wednesday, 11 June 2014 I Page 34

35 Each level of actor was doing what they do best: Neighbourhoods were responsible for the preparation of Integrated Local Action Plans, applying for funding and the implementation of the plan Municipalities (55) were responsible for overseeing implementation and that linkages between the neighbourhood plan and the needs of the city were picked up The state government (of NRW) advised the municipalities on funding matters and authorised payments; the state ministry controlled the programme and commissioned evaluations The EU level provided funding through the ESF and ERDF operational programmes Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 35

36 II. Jogosultságon alapuló (people-based) integrációs politikák Jogosultságon alapulnak, függetlenül attól, hogy a támogatásra jogosultak a város mely részén élnek. Munkahely-teremtés bevándorlóknak: Reg-Gov, Södertalje Bevándorlók befogadása one-stop-shop segítségével: MILE, London Munkanélküliségtől fenyegetett fiatalok: My Generation, Youth Competence Centres in Antwerp Idősekre szabott szolgáltatások: Active Age A Roma kisebbség segítése: Roma-Net Fenntartható lakhatás és társadalmi keverés a kohézió segítésére: SUITE Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 36

37 Job-creation to immigrants: Reg-Gov, Södertalje The city of Södertälje has set up in 2004 a new arm s length company to deliver public services, called the Telge AB Group. The group gathers existing municipal services. Telge Manpower Jobbstart AB is an Employment agency coowned with the international company Manpower. The target groups are newly-arrived immigrants and long-term unemployed. Every month 60 unemployed persons from the target group are enrolled and get individual coaching, training and one specific contact person to find the right job for them. Telge PEAB is a Construction company with employees who are either longterm unemployed construction workers or immigrants with craftsman experience. Telge Tillväxt AB is a temporary staffing enterprise employing 150 unemployed and unskilled young people, about 10% of the target group. During the first three months they are occupied cleaning up the city, and then they will be rented to other companies (by hours or days, as needed). Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 37

38 Youth Competence Centres: Reg-Gov, Antwerp It is not easy to help young people in difficulties as they often do not accept help as they do not want to lose face. Engaging some influential young people who act as examples for the others is one way Antwerp has overcome this problem. Antwerp's Youth Competence Centres employed Work Guidance Counsellors to work where young people are, on the streets, in challenging neighbourhoods, and in public squares. The approach has succeeded in reaching the young. 40% of young people receiving support from Specialist Study Choice counsellors found a job relatively quickly. Title of presentation I Wednesday, 11 June 2014 I Page 38

39 1. Városfejlesztési kihívások Európában 2. Az integrációs politikák típusai 3. Az URBACT program innovációi 4. Új kohéziós politikai eszközök az integrált városfejlesztés erősítésére 5. Az új eszközök alkalmazása a keletközép európai országokban

40 URBACT II - Célkitűzések Európai program a területi együttműködésért (ERFA tagállami közös finanszírozás 69 M euro) Fő célkitűzés Az integrált és fenntartható városi fejlődés elősegítése az EU városaiban Konkrét célok - Nemzetközi tapasztalatcsere és tanulás elősegítése a városi politikusok, döntéshozók és gyakorló szakemberek körében - A tapasztalatok hasznosítása és tudás kiépítése a valós helyzetre alapozva - A helyi politikusok és gyakorló szakemberek támogatása integrált fenntartható városfejlesztési cselekvési tervek kidolgozásában (képességfejlesztés) - A nemzetközi tapasztalatcserékből leszűrt jó gyakorlatok és tanulságok elterjesztése (kommunikáció és megosztás)

41 3 pályázati felhívás Hol tart a program? 2008: 19 tematikus hálózat és 7 munkacsoport (befejezve) 2010: 9 tematikus hálózat (befejezve) 2013: 15 tematikus hálózat (megvalósítási szakasz elkezdődött) 511 partner 28 tag- / partner államból 87 százalékban városok 20 nagyvárosi térség, de leginkább kis/közepes méretűek 15 regionális önkormányzat 13 egyetem és kutatóközpont 3800 személy részvétele a helyi támogató csoportokban (1. és 2. felhívásban)

42 Földrajzi lefedettség rd call 2nd call 1rst call 10 0 Austria Belgium Bulgaria Cyprus Czech Rep. Denmark Estonia Finland France Germany Greece Hungary Ireland Italy Latvia Lithuania Luxembourg Malta Netherlands Norway Poland Portugal Romania Slovakia Slovenia Spain Switzerland Sweden UK Transnational Association URBACT programme Wednesday, 11 June 2014 I Page 42

43 2. Tudásfejlesztés - a tapasztalat hasznosítása Tematikus pólusok köré csoportosuló hálózatok több területet átfogó témákat érintve A hálózatok eredményeire alapozó összefoglaló kiadványok (URBACT TRIBUNE, URBACT Results stb.) Szemináriumok, konferenciák

44 Threats (Cities of Tomorrow) Demographic decline Economic dvpt & competitiveness under pressure Growing social polarisation Depletion of natural ressources Responses 6 URBACT Workstreams Workstream 1 Workstream 2 Workstream 3 Workstream 4 Workstream 5 Workstream 6 Demographic challenge in urban dvpt Cities for more & better jobs Inclusion through social innovation Addressing sociospacial polarisation Sustainable mobility & accessibility Energy efficiency in housing

45 URBACT Capitalisation

46 Kapacitás-fejlesztés: Választott képviselők továbbképzése Három brüsszeli szeminárium, melyre 70-en jelentkeztek, akik közül 30-an kerültek kiválasztásra 6 from Italy, 4 from Spain, UK, 3 from Romania, 2 from France, Germany, Hungary, Portugal, 1 from Denmark, Greece, Latvia, Norway, Poland 1. szeminárium: április 8-10, az integrált megközelítés (horizontális az ügyosztályok között, vertikális a kormányzás szintjei között, térbeli a szomszédságok, települések között) 2. szeminárium: szeptember 16-18, a részvételen alapuló megközelítés, a szereplők bevonása 3. szeminárium: december 2-4, a fenntarthatóság és a változás

47 Title of presentation I Wednesday 27 March 2013 I Page 47

48 Title of presentation I Wednesday 27 March 2013 I Page 48

49 Kapacitás-fejlesztés: Nyári Egyetem a helyi támogatócsoportok tagjai számára Dublin, augusztus 28-30, várhatóan 400 résztvevő 8 témakörben csoportos munka: akció-tervezés TED előadások Kiemelt képzések (Master Classes) Szakmai látogatások Jogosultság és a költségek viselése: URBACT program fedezi LP+LE utazási és szállásköltségeket Projekt szint: átlagosan 2 fő minden HTCS-ból

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60 1. Városfejlesztési kihívások Európában 2. Az integrációs politikák típusai 3. Az URBACT program innovációi 4. Új kohéziós politikai eszközök az integrált városfejlesztés erősítésére 5. Az új eszközök alkalmazása a keletközép európai országokban

61 EURÓPAI KOHÉZIÓS POLITIKA Az integrált városfejlesztés az EU2020 célok elérésének kulcsa. Az új EU-s eszközök: CLLD: alulról vezérelt integrált beavatkozások kisebb településeken és nagyobb városok szomszédsági szintjein ( ezer lakos) ITI: terület-alapú integrált megközelítés a nagyobb városokban és a város-térségek szintjén Horizon 2020: "térben vak" innovatív gazdasági tevékenységek nagyvárosi gazdasági térségekben 61

62 Paradigma váltás Stratégia Terület Partnerség Korábban: adminisztratív területek elmaradás menedzsment szervezet támogatásokat osztogat Új megközelítés: mi a jövőre vonatkozó elképzelésünk? kikre van szükségünk ennek elérésére? mi a megfelelő (funkcionális) terület a megvalósításra?

63 Integrated sustainable urban development Example: Member State A Regional ERDF OP National/sectoral ERDF OP Total allocation for ITI at least 5% of Member State s ERDF, delegated to cities I ESF OP T I City 3 City 1 City 2 City 3 City 25 City CF OP + additional ESF and CF, if appropriate

64 ITI MODELLEK NÉHÁNY ORSZÁGBAN Informálisan gyűjtött elképzelések a bizottsági javaslatok nemzeti értelmezéséről (a partnerségi megállapodások kapcsán) a következő országokban: Franciaország Németország Lengyelország 64

65 FRANCIAORSZÁG Nemzeti prioritásként az ERFA és az ESZA legalább 10%-a a hátrányos helyzetű városrészekre irányul, ITI vagy városi integrált fejlesztési tengely formájában. Contrat de Ville: szerződést írnak alá a központi állam és a város-szövetségek szervei (a regionális és megyei önkormányzatok szignójával). A 7 évre szóló szerződések a hátrányos helyzetű területekre fognak koncentrálni. A 27 régió lesz a MA, a város-szövetségeknek lehetőségük lesz global grant-re a szerződés alapján. 65

66 NÉMETORSZÁG a regionális politika a 16 tartomány feladata, OP-k és MA-k is a tartományok szintjén vannak a tartományok ellenezték a kötelező delegációt: a városok csak minimális jogokat kapnak, lesz némi beleszólásuk a projektek kiválasztásába, de nem kapnak global grant-et a legtöbb tartományban nem ITI-k, hanem városi prioritási tengelyek lesznek a városi dimenziót a keleti tartományok fogják alkalmazni, a fejlettebb nyugati tartományok azonban nem feltétlenül a "Soziale Stadt" nemzeti program még létezik, szintén ERFA társfinanszírozásban 66

67 LENGYELORSZÁG A kormány ITI társulások létrehozását írta elő a 16 regionális központ és a funkcionális területükbe eső települések között A kormány minden régió-központ esetében, konzultációkkal, meghatározta a városkörnyéki települések listáját (a társulásokba ezeknek legalább a fele be kell lépjen) Egy település megteheti, hogy nem csatlakozik az ITI-hez, de akkor nem fog kapni a ROP releváns programjaiból pénzt Az ITI szabályozás megköveteli a csatlakozott települések vezetőiből álló Tanács létrehozását, amelyet a központi település polgármestere vezet Ennek a Tanácsnak záros határidőn belül minden tag aláírásával hitelesített stratégiát kell kialakítania, amelyre vonatkozóan sok kritérium írja elő, hogy milyen mértékben legyen integrált, elkerülendő az ad-hoc projekt-választást.

68 Warsaw Functional Area the key potential for the development of Poland The first success: The new EU instrument ITI and a favourable national framework with an incentive has unleashed an initiative from below: a voluntary cooperation of 38 municipalities within the Warsaw Functional Area ( inhabitants, 50,3% of the regional population)

69 Inititial steps (2013) Submission of a project concerning the programming of the development of the Warsaw Metropolitan Area May and June meetings with all municipalities of the Warsaw Metropolitan Area about the programming project June, proposal by the City of Warsaw for the future ITI for discussion July, Survey on needs of future ITI- municipalities 13 of August, joint declaration of 38 municipalities of the Warsaw Functional Area concerning the cooperation within the future ITI October, November plenary meetings and strategic workshops in future ITI municipalities + meetings with Management Authority (region) December, Council decisions in all 38 future ITI municipalities permitting them to access formally to the ITI and to conclude a cooperation agreement between the ITI municipalities

70 Steps 2014 February: creation of an ITI partnership by all participating municipalities for the Warsaw Functional Area March: Terms of reference for the ITI strategy in cooperation with the coordinating municipalities of local ITI s: Main goals: metropolitan identity building, strengthening and using the potential of the metropolitan area in global competition, territorial integration and better quality of the space March June: workshops in municipalities for detailed projects preparation July September: discussion of the strategy and the projects with the Ministry of regional development and the regional management authority based on criteria and indicators within OP for the Warsaw Functional Area November: acceptance of strategy, projects and budgets by the Ministry and the regional management authority, formal agreement between the ITI association, the Ministry and the regional management authority January 2015: ITI ready for implementation

71 Governance model: a combination of initiatives from below and from above Free choice concerning accession to the ITI Incentive: Priority given to projects within ITI in relation to similar projects proposed by municipalities outside ITI Free choice of the legal model of cooperation out of three options: chosen: agreement between municipalities Leadership of the core city: negotiator with the ministry and the management authority of Regional Operational Programme, management of ITI Cost sharing: Management cost financed by OP Technical Assistance, cost not qualified shared following number of inhabitants, local co-financing by municipality proposing a project Except for infrastructure, cooperation with private sector and NGO s

72 Regional operational programme for the Warsaw Metropolitan Area for Regional operational programme Mazovian Voievodship mln EUR Integrated Territorial Investment (ITI) in the Warsaw Metropolitan Area mln EUR

73 Thematic fields (EU-Cofinancing) 50.5 mln EUR Bicycle tracks 33.1 mln EUR Park-and-Ride parking lots 34.3 mln EUR Job creation, support to startups, innovation, preparation of investment lots, economic promotion of metropolitan area 16.9 mln EUR e- tickets, e-administration, e-learning, e-health

74 A NEMZETI ITI PÉLDÁK ÖSSZEFOGLALÁSA Többnyire nagyvárosokra (kivéve Anglia) Franciaország és Lengyelország: explicit követelmény a városkörnyéki szint bekapcsolása Delegáció a városkörnyéki társulásokhoz Lengyelországban, nincs delegáció Németországban Tematikusan széles Lengyelországban, szűk (hátrányos helyzetű térségekre koncentráló) Franciaországban és Németországban Jogi forma: ITI vagy városi tengely 74

75 CLLD: COMMUNITY-LED LOCAL DEVELOPMENT (Art 28 Common Provisions) Konkrét szub-regionális területekre fókuszált Közösség által vezérelt: helyi akciócsoportok, amelyek köz-és magánérdekeket képviselőkből áll, ahol a döntéshozatali szinten sem a közszféra, sem egyetlen más érdekcsoport sem kaphat 49%-nál több szavazati jogot Integrált és multi-szektorális helyi területi fejlesztési stratégiákon alapul A helyi igényeket és potenciálokat figyelembe veszi, a helyi kontextusban innovatív elemeket tartalmaz, hálózatokon és együttműködésen alapul

76 Korábbi hasonló példák Az 1994 és 2006 között a kohéziós politika két ciklusában támogatott URBAN közösségi kezdeményezés, amelynek középpontjában főként hátrányos helyzetű városi környékek álltak (átlagosan fő népességgel) 2007-től az URBACT II program, amely mintegy 500 várost vont be mintegy 60 tematikus hálózatban. Minden városnak többszereplős helyi támogató csoportot kell létrehoznia, amelynek helyi cselekvési tervet kell kialakítania. Habár a helyi cselekvési tervek finanszírozása nem automatikus, ezek közül sok későbbi CLLD partnerségek és stratégiák kiindulópontja lehet.

77 Links between Urbact Thematic Networks and CLLD Strategy Partnership Area Integrated local action plans based on an analysis of needs and existing policies (baseline study) Coherent strategy not just isolated actions Must take into account economic, social and environmental aspects Co-produced by the Local Support Group ULSGs are multistakeholder groups based on a stakeholders analysis URBACT Survey on Local Support Group: 49% Public 51% Non-Public stakeholders Should pay particular account to users/direct beneficiaries Aim to involve MAs and key stakeholders from other levels Do not have decision making powers, not always responsible for the implementation 45% of cities in rounds 1 and 2 less than 100,000 inhabitants Others deal with deprived neighborhoods or small areas within cities, cultural heritage and city centers, port areas, brownfields sites, science districts, etc. Some deal with metropolitan issues and governance

78 Városi CLLD-k potenciális típusai Kisebb városi területek. Leromlott területek, történlmi városrészek vagy más típusú területek URBACT példák: REG GOV, SURE, CTUR, REDIS, LINKS, REPAIR, HERO Kisvárosok és környező mezőgazdasági területeik URBACT példák: Esimec, Creative Clusters.. Célcsoport típusú megközelítések URBACT példák: My Generation, Romanet, Active Age Thematikai megközelítések URBACT példák: Active Travel, EVUE, CASH, SUITE, HERO (ESIMEC + CC) Feltételek: a felhasználók közösségeinek erős bevonása, fókuszált de integrált stratégia, a megfelelő (funkcionális) területeken indokolt esetben a mérethatáron felül. A város-vidék kapcsolatok kezelésének lehetősége az adott téma vagy célcsoport vontkozásában.

79 Városon belüli területek: Berlin példája Berlin a szövetségi Szociálisan Befogadó Város program keretében 1999 óta 233mill -t kapott (kb 40% ERFA, 20% szövetségi program, 40% Berlin tartomány) - ez a városi költségvetésnek kb 1%-a. 34 városrész szerepel a programban, társadalmi-gazdasági mutatók alapján kiválasztva. A területek mérete változó, a legnagyobb mintegy fő. A 34 terület össz-lakossága 392 ezer, szemben Berlin 3,5 milliós teljes lakosságával. Minden egyes területen szomszédsági iroda jön létre. Ezeket többnyire nyílt pályázati eljárással kiválasztott magáncégek üzemeltetik. A szomszédsági iroda együttműködik a szomszédsági tanáccsal a területre vonatkozó stratégia és cselekvési terv kidolgozásában. Részvételi költségvetés megközelítés a projekt-ötletek begyűjtésére.