Alkotmányos médiajog?

Átírás

1 Alkotmányos médiajog? Az elektronikus média jogának elemzése az amerikai és a magyar alkotmánybíráskodási gyakorlat tükrében Doktori értekezés Kézirat lezárása: július 1. Készítette: Dr. Udvary Sándor PhD hallgató KRE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Révész T. Mihály tszkv. egyetemi docens KRE ÁJK Médiajogi tanszék

2 [The press is] the only business in America specifically protected by the Constitution -- not primarily to amuse and entertain, not to emphasize the trivial and the sentimental, not to simply give the public what it wants -- but to inform, to arouse, to reflect, to state our dangers and our opportunities, to indicate our crises and our choices, to lead, mold, educate and sometimes even anger public opinion. John F. Kennedy Elected officials have no constitutional right to conduct governmental affairs behind closed doors. Their duty is to inform the electorate, not hide from it. Harold Herd, Kansas Supreme Court Justice Words -- so innocent and powerless as they are, as standing in a dictionary, how potent for good and evil they become, in the hands of one who knows how to combine them! Nathaniel Hawthorne

3 i Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke Bevezetés 1. A témaválasztás indokai, célkitűzések 2 2. Az értekezés szerkezete, módszerei 4 I. fejezet Az elektronikus médiajog fogalmi alapjai 1. Kommunikációelméleti alapfogalmak A kommunikáció fogalmáról A tömegkommunikáció fogalmáról A médium és média (Tömeg)kommunikációs modellek 13 A) Transzmissziós modell 14 B) Rituális modell 16 C) Reklám modell 16 D) Befogadási modell 17 E) Participációs modell 17 F) A modellek összefoglalása A hatásvizsgálati hagyományról A tömegkommunikáció jogáról Az általános kommunikációs jog elutasítása A jog beavatkozásának alapjai A média jogáról A médiára ható jogi hatások modellje 27 A) Kultúra és információ 28 B) Vetélytársak 29 C) Hirdetők 32 D) Tulajdonosok 33 E) Hírügynökségek 34 F) Egyes társadalmi intézmények, csoportok 38 G) A terjesztési csatornák 38 H) Jogi/politikai kontroll A tömegmédia funkciói A jogilag jelentős funkciók 42 i) A vélemények szabad piactere 42 ii) A demokratikus közösség informálása 44 iii)a közvélemény hangja 46 iv) A kisebbségi vélemények szócsöve 48 v) A nyilvánosság őrkutyája Az elszámoltathatóságról 52 II. fejezet Kommunikációs alapjogok alkotmányjogi alapvetés 1. Az amerikai kísérlet A szólásszabadság fejlődése 57 (A) Az Első Kiegészítés születése 57 (B) A jogok igazolása A világos és jelenvaló veszély Kormányzati becsületsértés 66 i) A közszereplők köre 69 i v

4 ii ii) A becsületsértő kijelentés jellege 70 iii) A rossz szándék meghatározása Tartalomsemlegesség v. tartalmi diszkrimináció A gyűlöletbeszéd A szimbolikus beszéd Az obszcenitás Új jelenség a kommunikációban Kiegyensúlyozottság minden áron Kiegyensúlyozottság: elégséges Az általános kiegyensúlyozottság és kísérőinek bukása Következtetések Magyar alkotmánybírósági gyakorlat Alapvető határozatok Az elektronikus média útján történő véleménynyilvánítás alkotmányos 104 védelme 2.2. A védett vélemény fogalmi meghatározásáról A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatósága A cenzúra tilalmáról Reklám és reklámtilalom A minősített többség alkotmánybírósági értelmezéséről A minősített többség formai és tartalmi tesztje Út a fokozott védelemhez Az átemelés tilalma 130 III. fejezet Az elektronikus médiára vonatkozó alkotmánybírósági határozatok 1. Út a médiatörvény megalkotásáig A média Kormány-felügyelete Az elhalasztott megsemmisítés A Kormány szervezet-irányítási jogköre A költségvetési kontroll alkotmányellenessége A Bokros-csomag médiára vonatkozó rendelkezései A Magyar Távirati Iroda Kormány-felügyelete A médiatörvényt vizsgáló határozatok A csonka kuratóriumok A kiváltó okokról Az indítványozói érvek Döntés a csonka kuratórium alkotmányosságáról A döntés kritikája A Kuratóriummal kapcsolatos további döntések A hadigondozottakkal kapcsolatos kérdések A kuratóriumi tagok sorsolása A média és a választások viszonya A kampánycsend alkotmányossága A közvélemény-kutatások státusza Egyes közvélemény-kutatásra vonatkozó elméleti 162 megállapítások Az alkotmánybírósági döntés és kritikája A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat A jogorvoslat szabályozatlanságának alkotmányellenessége Hatékony jogorvoslat? A döntés és hatása kritikus szemmel 173

5 iii 2.4. Az üzemben tartási díj kérdésköre 177 (A) Az üzemben tartási díj szabályozása 177 (B) Egy alternatív javaslat és megvalósíthatósága A költségvetési szerv vagyonának és az üzemben tartási díjnak az elosztása A Magyar Televíziónak juttatott vagyon Az üzemben tartási díjbevétel megosztása Az üzemben tartási díj átvállalása Az átvállalás alkotmányossága 185 (A) A közteherviselők magányossága 186 (B) Idézet vagy indokolás? 187 (C) Sajtószabadság v. médiaszabadság 188 (D) Monolit finanszírozási rend A 2005-ös határozat-csomag Kincstári számlakötelezettség és üzemben tartási díj A számlavezetési kötelezettség, mint tulajdonjogi sérelem A számlavezetési kötelezettség, mint a sajtószabadság sérelme A kétharmados mellékvágány Adó? Üzemben tartási díj? A parlamenti közvetítésről A horizontális koncentrációról A műsorelosztó vállalkozások vételkörzete Az egyhatodos (egyharmados szabály) Az ORTT, mint jogalkotó? A jó, a rossz és a csúf, avagy az Unió, az Alkotmánybíróság és 201 a műsorelosztók vételkörzete A 2005-ös határozatcsomag értékelése Parlamenti közvetítés kijelölt pozíciók Az indítványozók érvei A döntés és indokai A közvetítésre kijelölt hely A szabályozatlanság alkotmányossága A döntés kritikája A közérdekű adatok megismeréséhez való jog téves felhívása Az Európa Tanács határozata A zártláncú közvetítés és a kijelölt hely összemosása Egy módszertani hiba A mulasztás legitimálása A kritikák összefoglalása Borotvaélen: a kiegyensúlyozottság elve és a Panaszbizottság eljárása Kiegyensúlyozottság és kikényszerítése Egyesített indítványozói érvek A döntés áttekintése 227 (A) Alkotmányos követelmény a kiegyensúlyozottság tárgyában 227 (B) A Panaszbizottság ügyrendjének hatálya 229 (C) A panaszbizottsági határozat, és az ellene emelt jogorvoslat A határozat kritikája 231 (A) Kiegyensúlyozottság üres alkotmányos követelmény? 231 (B) Az egyéb panaszos eljárás és procedurális alapjai 240 (C) A panaszbizottsági határozat végrehajtása Az ORTT kettős jogi státusza 242

6 iv IV. fejezet Az Rttv. egyes szabályairól de lege lata 1. A médiatörvény mini-alkotmányjellege A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat alkotmányossága Az emberi jogok védelme és a gyűlöletkeltés tilalma Emberi jogok v. személyhez fűződő jogok A gyűlölet keltésére alkalmas egyéb tevékenység Működés megválasztott elnök nélkül A média-hatóságok megválasztása, összetétele Műsorszolgáltatási pályázat és jogorvoslat A kuratóriumok törvényességi felügyelete 264 V. fejezet Kodifikációs alapkérdések 1. Proaktív igények reaktív módszer Az Alkotmánybíróság hatása a kodifikációra Az alkotmánybírósági határozat kötelező ereje Az újraszabályozás törvényhozási eljárása Egy eretnek kérdés A védett szabályozás hatóköre Az elfogadási eljárás Az Rttv. részleges módosítása A médiaszabályok teljes újrakodifikálása Mi a médiatörvény kétharmados tartalma? A médiatörvény tartalma és a sajtószabadság Kiegyensúlyozottsági követelmény a médiaszabályozásban A kiegyensúlyozottság alanyai A kiegyensúlyozottság érvényesítésének nehézsége Alkotmányos médiajog? 298 Függelék I. Kommunikációs piramis vi II. A kommunikációs transzmissziós modellje vi III. A médiára ható jogi hatások modellje vii IV. Az objektivitás elméleti kritériumai vii V. Az SZJA 1%-al összefüggő információk viii VI. Egyes közszolgálati médiumok költségvetési adatai ix VII. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1142 (1997) határozata a xi parlamentek és média kapcsolatáról Irodalomjegyzék Idézett irodalom Felhasznált irodalom Felhasznált alkotmánybírósági határozatok Felhasznált US Supreme Court határozatok Felhasznált jogszabályok, egyéb normák xiii xix xxi xxiii xxiv

7 v Rövidítések jegyzéke Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Alap Műsorszolgáltatási Alap ÁSZ Állami Számvevőszék Avtv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény FCC Federal Communications Commission Grtv. a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény HTK Hungária Televízió Közalapítvány ibid. ibidem Jat. a jogalkotásról szóló évi XI. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény ld. lásd Legfelső Bíróság Supreme Court of the United States lj. lábjegyzet MRK Magyar Rádió Közalapítvány MTItv. a nemzeti hírügynökségről szóló CXXVII. törvény MTK Magyar Televízió Közalapítvány ORTT Országos Rádió és Televízió Tanács PBÜ az ORTT Panaszbizottságának Ügyrendje Pp. a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Ptké. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet PPJNE az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, dec. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség-okmánya kihirdetéséről szóló évi 8. törvényerejű rendelet Stv. a sajtóról szóló évi II. törvény Római Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, évi XXXI. törvény a Rómában, november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről Rttv. a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény t.i. tudni illik Testület az Alkotmánybíróság Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény ún. úgy nevezett Ügyrend az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. Határozat v. versus v.ö. vesd össze Ve. a választási eljárásról szóló évi C. törvény

8 vi FÜGGELÉK I. ábra. Kommunikációs piramis Társadalmi méretű (tömegkommunikáció) Intézményes/szervezeti pl. politikai rendszer vagy gazdasági szervezet Csoportközi vagy egyesületi (helyi közösség) Csoporton belüli (pl. család) Személyközi (pl. főnök-beosztott, pár) Személyen belüli (pl. információ-feldolgozás) Forrás: McQuail, 2003, 19. II. ábra A kommunikációs transzmissziós modellje Forrás: Daniel Chandler: The Transmission Model of Communication,

9 vii III. A médiára ható jogi hatások modellje Kultúra és információ Vetélytársak Hirdetők Tulajdonosok Hírügynökségek A média jogi mozgástere Jogi/politikai kontroll Terjesztési csatornák Egyéb társadalmi intézmények Mcquail, 2003, 221. alapján IV. Az objektivitás elméleti kritériumai Westerstahl szerint: objektivitás ténybeliség pártatlanság igazság informativitás relevancia kiegyensúlyozottság semlegesség Forrás: McQuail, 2003, 156.

10 viii V. Az SZJA 1%-al összefüggő információk V.1. A ös évek főbb adatai Megnevezés/ időszak dec dec dec dec dec dec. Az érvényesen megjelölt szervezetek száma (db) Az érvényes nyilatkozatok száma (ezer db) Az érvényesen rendelkező magánszemélyek száma (millió fő) Az érvényesen felajánlott összeg (milliárd Ft) ,34 1,36 1,38 1,44 1,40 1,37 5,89 6,93 8,35 10,12 11,60 11,82 V. 2. A potenciálisan felajánlható és ténylegesen felajánlott összegek Időszak A civil 1 % potenciális összege (milliárd Ft) A civil szféra javára felajánlott 1 % összege (milliárd Ft) A civil szféra javára érvényesen felajánlott 1 % összege (milliárd Ft) dec. 3,8 3, dec. 8,2 4,5 4, dec. 9,6 5,4 5, dec. 10,8 6,4 6, dec. 11,0 7,2 7, dec. 11,3 7,2 7,0 V.3. A támogatott szervezetek megoszlása december 31-én Kategória megnevezése Szervezet (db) Nyilatkozatok száma (db) Felajánlott összeg (Ft) Társadalmi szervezetek Alapítványok Közalapítványok Országos közgyűjtemények és egyéb kulturális intézmények Magyar Tudományos Akadémia Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezetek Országos gyűjtőkörű szakmúzeumok Egyéb (fentiekbe be nem sorolt) szervezetek Civil szféra összesen Forrás:

11 ix VI. Egyes közszolgálati médiumok költségvetési adatai VI. 1. A Magyar Televízió Zrt. költségvetési adatai között Megnevezés év év év év év év év I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény Forrás: MTV Zrt.

12 x VI.2. A Magyar Rádió Zrt. támogatása közötti időszakban Tény (Millió Ft) Terv (Millió Ft) Megnevezés/Év Bevételként elszámolt támogatások összesen Üzembentartási díj Műsorterjesztés Műsorszolgáltatási díjbevétel EU csatlakozás támogatása 120 ORTT-től kapott MTV Közalapítvány megtakarítás Mentesítettek miatti támogatás Létszámleépítésre kapott támogatás 157, Minisztériumoktól kapott támogatás Köztartozás törlése 2000.évi CXXXIII. tv Késedelmi pótlék törlés 2000:CXXXIII. tv. 62/2004 OGY határozat alapján 1200 Egyéb támogatások összesen az alábbi részletezés szerint: Művészeti együttesek támogatása , Tény (Millió Ft) Terv (Millió Ft) Megnevezés/Év Tőkeemelésként elszámolt támogatások összesen Saját tőke rendezése évi LXII. tv Összes költségvetési támogatás Forrás: Magyar Rádió Zrt.

13 xi VII. függelék Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1142 (1997) határozata a parlamentek és média kapcsolatáról (eredeti szöveg, Kiemelések tőlem! U.S.) RESOLUTION 1142 (1997) 1 on parliaments and the media 1. The Assembly is aware of the difficulties that the parliamentary institution faces in preserving its position as the cornerstone of democracy. The citizens in most European countries do not feel involved enough, or at all, in the ongoing debates in their parliaments and are not aware of their agendas or activities. 2. Communication is vital for bridging the gap between elected representatives and citizens. Parliaments should therefore promote better co-operation with the media, in order to enhance public dialogue with the citizens. 3. However, for reasons of profitability, most mass media follow certain criteria, driven, for example, by the need to entertain or to focus on spectacular events, which makes it difficult for parliamentary activities to gain media coverage. 4. Moreover, the lesser ability of parliaments in numerous European countries to take the initiative and make policy decisions as compared with governments causes the media to neglect parliaments in favour of governments, resulting in a loss of credibility for those parliaments. 5. By the very nature of their work, parliaments cannot react to events with the same promptness as governments. Nor are the lengthy parliamentary procedures, which are essential for the careful scrutiny of bills, in keeping with the faster dissemination of news through modern communications technologies. 6. The role of parliaments as central political fora for debates has been weakened in recent years. This is because the media promote short and unconventional debates and comments. 7. The media landscape is highly complex. Alongside the sensationalist media which jeopardise the development of a constructive public dialogue, quality newspapers and magazines and serious public radio and television services continue objectively to cover a wide range of news, including parliamentary news. They ensure that high standards are maintained by meeting, as best they can, the basic aims of the media: to inform, to comment, to provide a means of communication between different social groups, to give the public the means with which to develop critical judgement. 8. However, their emphasis on quality can be undermined by market forces, and media diversity, so necessary to the proper functioning of democracy, finds itself challenged. Parliaments should therefore consider measures aimed at preserving the role of quality media. 9. Without adaptation to modern communication methods, parliaments could easily see their activity overtaken by other mediators using new means of expression for the will of the people. Therefore, parliaments need to keep up with the realities of a global communication society. 10. Extensive use of the new information technologies should therefore be considered as an important "ingredient" of the policy pursued by parliamentary communication services in the interests of public debate. This requires, however, high levels of investment that cannot immediately be borne by all parliaments.

14 xii 11. The Assembly invites national parliaments to urgently consider measures aimed at: i. ensuring greater openness of parliamentary work, including committee meetings, and to consider this question not only as a matter of communication policy but also as an important political priority with direct implications for the functioning of democracy; ii. making better use of classic communication methods and new information technologies, in particular: a. by providing the best possible working conditions for the media and especially for parliamentary correspondents; b. by ensuring the speedy dissemination of information about debates, inter alia, by rapidly publishing the minutes and verbatim reports of proceedings; c. by creating on-line services for direct electronic communication with the public and with journalists; d. by providing full access to parliamentary documents, so that public debate can be encouraged before the vote on a bill; iii. taking advantage of the advice of experts in communication; iv. making legal texts more accessible to non-specialist readers; v. taking the necessary steps to place themselves more in focus for political debate identifying, for instance, areas in which procedures can be streamlined to speed up decision making; vi. encouraging, within information and communication services, the assembly of information packs presenting laws and describing their specific features for the journalistic and professional circles most closely concerned; vii. organising seminars for journalists on parliamentary work with a view to familiarising them with legislative procedures and parliamentary proceedings and to improving their knowledge on relations between parliaments and international institutions. Journalists from local and regional newspapers and magazines should receive special attention; viii. creating communication networks on the Internet, enabling citizens to communicate interactively with both parliamentarians and parliamentary information services; ix. devising means of encouraging the creation of independent television channels devoted to parliamentary work, as is the case in several European countries, in the United States and in Canada; x. assisting, through fiscal or other means, those media which strive to provide highquality news on a fully independent basis and which are threatened with extinction by market forces. 1. Text adopted by the Standing Committee, acting on behalf of the Assembly, on 7 November See Doc. 7905, report of the Committee on Parliamentary and Public Relations, Forrás:

15 xiii Irodalomjegyzék A/ IDÉZETT IRODALOM A/1 Könyvek Szerző Mű címe 1 Alkotmánytan, (szerk.: Kukorelli István), Osiris, Budapest, Amendment XIV; The United States Constitution, Oxford University Press Az Alkotmány magyarázata (dr. Balogh Zsolt, dr. Holló András, dr. Kukorelli István, dr. Sári János), KJK-KERSZÖV, Budapest Az értelmezett Alkotmány,(szerk.: Holló András és Balogh Zsolt), Hivatalos Magyar Közlönykiadó, Budapest, Emberi jogok (szerk.: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila), Osiris, Budapest Holding the Media Accountable, Indiana Univ. Pr., (ed. David Pritchard) Médiajogi kézikönyv (szerk.: Jany János), Budapest, Osiris The Writings of James Madison. (szerk.: Gaillard Hunt) 9. kötet, New York, G. P. Putnam's Sons, Zöld Könyv a romák médiaábrázolásáról, Szociális és Munkaügyi minisztérium, Budapest, 2007, Ádám Antal: Az alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, Osiris, Budapest, Bagdikian, Ben: The New Media Monopoly, Beacon Press, Boston, Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom, Antenna Könyvek, Budapest, Balogh Zsolt Holló András: Az értelmezett Alkotmány, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, Baudrillard, Jean: A szimulákrum elsőbbsége, (szerk.: Kiss Attila Atilla Kovács Sándor Odorics Ferenc) Testes könyv I. Szeged, Ictus-JATE, Béres István Társadalmi kommunikáció, Budapest, Osiris, 2001, 1.1. fejezet Horányi Özséb: 16 Brennan, William J. Jr.: The Supreme Court and the Meiklejohn Interpretation of the First Amendment, Harvard Law Review, 79: 5-6 (1965) 17 Capella. J.N.és Jamieson, K.H: The Spiral of Cynicism: the Press and the Public Good, New York, Oxford University Press, Cseh Gabriella- Sükösd Miklós: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon I. Médiajog, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Farber, Daniel A.: The First Amendment, Concepts and Insights, New York, Foundation Press, Fiss, Owen M.: The Irony of Free Speech, Harvard Univ. Press, Cambridge, Gálik Mihály Horváth János Egy új médiatörvény alapjai (Javaslat), Magyarország Médiakönyve 2003, ENAMIKÉ 2003, II. kötet Szente Péter: 22 Gálik Mihály- Médiaszabályozás, KJK-Kerszöv, Budapest, Polyák Gábor: 23 Gellért Kis Gábordr. Ballai Éva: A köznyilvánosság működéséről szóló törvény koncepciója, in: Magyarország Médiakönyve 2003, ENAMIKÉ 2003, II. kötet 24 Hall, Stuart: Coding and Encoding in the Television Discourse, (Stuart Hall et al., eds.) Culture, Media, Language. London: Hutchinson, Halmai Gábor Változó minták és mércék, in: Tíz éves az Alkotmánybíróság, Alkotmánybíróság, Budapest 2000.

16 xiv 26 Halmai Gábor: Kommunikációs jogok, Új Mandátum, Budapest, Halmai Gábor: Az írott és elektronikus sajtó szabadságának egy éve. Médiakönyv 1999, Enamiké Budapest Herman, Edward S. and Chomsky, Noam: 29 Herman, Edward S. Chomsky, Noam 30 Herman, Edward S. Chomsky, Noam Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media Pantheon Books, op_model.html The size, concentrated ownership, owner wealth, and profit orientation of the dominant mass-media firms Manufac_Consent_Prop_Model.html Defining Press Responsibility: A Functional Approach, in D. Elliott, Responsible Journalism, Sage, Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái, Budapest, Európa, Hodges, Louis Wendell: 32 Huntington, Samuel P.: 33 Jakab András: A jogszabálytan főbb kérdéseiről, Unió, Budapest, Lively, Donald E.: Essential Principles of Communications Law, Praeger, New York McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó, Budapest Meier, Werner A.: Media Ownership Does It Matter?, Networking Knowledge for Information Societies: Institutions & Intervention (ed. Robin Mansell, Rohan Samarajiva, Amy Mahan), 2002 Delft University Press. 37 Milton, John: Areopagitica, A Speech For The Liberty Of Unlicensed Printing To The Parliament Of England; h/608-h.htm; magyar fordítás: Az angol forradalom tükre, Budapest, Gondolat, Molnár Péter: Gondolatbátorság, Új Mandátum, Budapest, Murányi László: A tömeg tájékoztatása, Egyetemi jegyzet. Szt. István társulat, Budapest Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetőképző Intézet Publikációi, Budapest, Pokol Béla: Médiahatalom, Windsor Kiadó, 1995, Budapest 42 Sajó András: A szólásszabadság kézikönyve, Budapest, KJK-Kerszöv Sarkady Ildikó: A médiatörvény gyakorlati tapasztalatai, Médiajogi írások, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Osiris Kiadó, Budapest Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983, 321 skk. 46 Tórcsányi Sára: A kommunikáció jogi alapjai, Budapest, Osiris, Tunstall, Jeremy: A Media Industry Perspective,, (ed. J. Anderson.): Communication Yearbook, 14, A/2 Cikkek, tanulmányok 48 Repeal or Modification of the Personal Attack and Political Editorial Rules, Notice of Proposed Rulemaking, Gen. Docket (June 21, 1983) 49 Ádám Antal: Az alkotmányi értékek fejlődési irányairól, JURA 2002/1.

17 xv 50 Andok Mónika: A hírek mint kulturális szimbólumok, Kommunikációkutatás Magyarországon 2005, konferencia poszter 51 Ankerl Géza: Közvélemény-kutatás vagy fortélyos hangulatkeltés? Valóság 2006/1. 52 Dr. Bayer Judit: Az alagút eleje: a közszolgálati televízióról az új médiakoncepció kapcsán, in: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/ BeVier, J.R.: The First Amendment and Political Speech: An Inquiry Into the Substance and Limits of Principle, 30 Stan. L. Rev Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása vitaindító, Infokommunikáció és jog december Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása - vitazáró válasz, Infokommunikáció és jog 2005/ Bitskey Botond: Mikor forduljon a bíró az Alkotmánybírósághoz? Jogtudományi Közlöny 2004/ Bourdieu, P.: L Opinion publique n existe pas. Les Temps modernes (Léderer Pál fordítása), január, Brennan, William J. Jr.: The Supreme Court and the Meiklejohn Interpretation of the First Amendment, Harvard Law Review, 79: 5-6 (1965) 59 Cahn, Edmond: Justice Black and FAM Absolutes : A Public Interview, N.Y.U.L.Review 37: (1962) 60 Chandler, Daniel The Transmission Model of Communication, 61 Coase, Ronald: The Federal Communications Commission, Journal of Law & Economy Corn-Revere, Robert: 63 Flournoy, Craig, Sarver, Danielle and Smith, Nicole: Cyberspace Cases Force court to reexamine Basic Assumptions of Obscenity and Child Pornography Jurisprudence, Cato Supreme Court Review (James L. Swanson ed.), Cato Institute, Washington D.C., Media Ownership and Bias: A Case Study of News Magazine Coverage of the 2000 Presidential Election Campaign, Louisiana State University, 2001, 64 Gálik Mihály: Törtszámok bűvöletében, Infokommunikáció és jog február Graber, Doris A: Press Freedom and the General Welfare, Pol. Science Quarterly 101: (1986) 66 Halmai Gábor: Egyén- és állampárti alkotmánybírák. Tendenciák az Alkotmánybíróság alapjogi gyakorlatában, Fundamentum, 2002/1. 67 Halmai Gábor: Dohányreklám és véleményszabadság, Fundamentum 2003/ Halmai Gábor: Tanár és tanítványa. A legfőbb ügyész esete a házelnökkel, Élet és Irodalom, 44. évf PUBLICISZTIKA0007&article= VBBV 69 Hazlett, Thomas W.: Inotai G. András: Physical Scarcity, Rent Seeking and First Amendment, Columbia Law Review, Vol. 97, 1997/4. A műsorelosztók vételkörzetének magyarországi törvényi korlátozása az Európai Közösség elektronikus hírközlési szabályozásának tükrében Béky Zoltán Balázs cikkének margójára,

18 xvi Infokommunikáció és jog 2005/ Jakab András Cserne Péter: A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában, Fundamentum 2001/ Kalven, Harry: The New York Times Case: A Note on The Central Meaning of the First Amendment, Supreme Court Review 191 (1964) 72 Klaehn, Jeffery: A Critical Review and Assessment of Herman and Chomsky s Propaganda Model European Journal of Communication, London, 2002, SAGE, Vol. 17 (2). 73 Koltay András: Around the World with Sullivan, Iustum Aequum Salutare, II. 2006/ Koppányi Szabolcs: Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon, Budapest, Osiris, Koppelman, Andrew: Does Obscenity Cause Moral Harm? Columbia Law Rev. 105: , 1679 (2005) 76 Karsai Dániel: A mulasztásos alkotmánysértés szankciórendszere. Jogtudományi Közlöny 2/2003. Az alkotmány és a szólásszabadság, Népszabadság, október Kis János és Sólyom László: 78 Kovács Mónika: A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozási törekvések alkotmánybírósági vizsgálata, Infokommunikáció és jog, 2004/2. 79 Leach, Eugene E.: Tuning Out Education. The Cooperation Doctrine in Radio; eredetileg folytatásokban közölve, in Current, 1983 Január, Február, Március a következő cím alatt Kigolyózva 50 évvel ezelőtt 80 McChesney, Robert W.: Making Media Democratic, Boston Review, 1998 Summer; 81 McQuail, Denis: Publication in a Free Society: The Problem of Accountability, University of Minho, Open Lecture, May 5, 2004, df 82 Milton, John: Areopagitica, A Speech For The Liberty Of Unlicensed Printing To The Parliament Of England; 83 Molnár Péter: Szólásszabadság és médiatörvény, in: Vita egy új médiatörvénykoncepcióról, Médiakutató 4/ Morgan, Joy Elmer: Education's Rights on the Air, Radio and Education: First Assembly (1931) 85 Morse, Jodie: Managing the News: History and Constitutionality of the Government Spin Machine, NYU Law Rev. Vol (May 2006) 86 Mullaly, Donald P.: The Fairness Doctrine: Benefits and Costs, Public Opinion Quarterly 33: , 578 (1969) 87 Nagy Krisztina: Az új médiatörvény-koncepció alkotmányos problémái, Fundamentum 3-4/ Nagy Krisztina: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/ Nagy Krisztina: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról. 2. r., Médiakutató 1/ Nagy Krisztina Tímár János: A médiatörvény-koncepció alkotmányos problémái, Fundamentum 2003/ Nahlik Gábor: Vélemény Gálik Mihály, Horváth János és Szente Péter Egy új médiatörvény alapjai című tanulmányáról, in: Vita egy új

19 xvii médiatörvény-koncepcióról, Médiakutató 4/ Nist, Todd A.: Finding the Right Approach: A Consitutitonal Alternative for Shielding Kids for Harmful Materials Online, 65 Ohio St. Law Journal 451 (2004) 93 Nótári Tamás: Summum ius summa iniuria, Magyar Jog 2004/ Palánkai Tiborné: Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai: a büntetőjog kodifikációjának alkotmányjogi összefüggései I., Büntetőjogi kodifikáció 2002/3. 95 Palánkai Tiborné: Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai: a büntetőjog kodifikációjának alkotmányjogi összefüggései II., Büntetőjogi kodifikáció 2002/4. 96 Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások; 97 Papp Imre: Kétharmaddal vagy anélkül?, Fundamentum 1999/3. 98 Papp Imre: Kétharmaddal vagy anélkül?, Fundamentum 1999/3. 99 Petrétei József: Törvények minősített többséggel, Fundamentum 1999/ Pintér Andrea: A vételkörzeti korlátozás a gyakorlatban, Infokommunikáció és jog 2005/ Polyák Gábor: A magyar média szabályozásának jelene és alternatívái európai perspektívából, ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Polyák Gábor: Haladék a sajtószabadságnak, Fundamentum 1/ Polyák Gábor: Céltalan eszköz, Infokommunikáció és jog február Pokol Béla: Gondolatok a pártatlanságról és a kiegyensúlyozottságról, AKTI 2006, Pokol Béla: A kétharmadosság problémája az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében, AKTI Pribula László: A reklámtevékenység alkotmányjogi alapjai, Jogtudományi Közlöny 2004/ Pribula László: A reklámok jogi szabályozásának magyarországi története, Jogtudományi Közlöny 2002/ Pribula László: Az Európai Unió reklámjoga, Jogtudományi Közlöny 2004/ Révész T. Mihály: A digitális szabadság, in: Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére, Budapest : Aula, 2006, Révész T. Mihály: A duális médiarendszer jogi megalapozása Magyarországon, Jogtörténeti Szemle, 2005/ Révész T. Mihály: Közszolgálatiság és médiatörvény, A Politikatörténeti Alapítvány Politikatörténeti Nyári Egyeteme a politikai kommunikációról július 9-14.; Rhinelander, L. H.: Free Speech and Its Relation to Self-Government by Alexander Meiklejohn (Review), Virginia Law Review, Vol. 35, No. 3 (Apr., 1949) 113 Robert W McChesney: Free Speech and Democracy!, The American Journal of Legal History 35:362 (1991) 114 Sack, Robert: Protection of Opinion Under the First Amendment: Reflections on Alfred Hill, Defamation and Privacy Under the First Amendment 100 Colum. L. Rev (2000)

20 xviii 115 Somody Hol húzódnak az ombudsman alapjog-értelmezésének határai?, Bernadette: Jogtudományi Közlöny 2004/ St. John-Stevas, Obscenity and the Law, Criminal Law Review (1954) Norman: 117 Swanson, James L.: Unholy Fire: Cross Burning, Symbolic Speech and the First Amendment, Cato Supreme Court Review Dr. Szelényiné dr. A média lehetőségei és korlátai, Bírák Lapja, 2/2002. Roszik Erzsébet: 119 Szente Péter: Pártatlanság vagy kiegyensúlyozottság? AKTI 2006, Szikinger István: Búcsú a kétharmadtól, Fundamentum 1999/ Tényi Géza A vélemény és a válasz: új Szkülla és Kharübdisz? Jogtudományi Udvary Sándor: Közlöny 2001/ Tilk Péter: Az önkormányzati képviselőtestület feloszlatásában közreműködés - egy problematikus alkotmánybírósági hatáskör. Jogtudományi Közlöny 6/ Udvary Sándor: A médiatörvény alkotmánybírósági múltja és jelene, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest, Vida Sándor: Összehasonlító reklám, Jogtudományi Közlöny, 2004/ Wiener A. Imre: A büntető törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja, Magyar Jog 2001/ Woo, William F.: idézi: Freedom and Liberty: Tough Stories to Tell, Nieman Reports, Spring Young, James C.: Is the Radio Newspaper Next? 7 Radio Broadcast 576 (1925), idézi, Hazlett, Az elektronikus médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete; Az elektronikus úton végzett nyilvános kommunikáció tartalomszabályozásának alaptételei; FCC Report on Violent Television Programming And Its Impact On Children, April 25, 2007, MB Docket No FCC News Release October 4, 2000; FRC, Third Annual Report 134 In their Own Behalf Education by the Radio, June-July 1938, Ízekre szedhetik a médiatörvényt, Magyar Nemzet január 6., Joint Statement of Commissioner Susan Ness and Commissioner Gloria Tristani Concerning the Political Editorial and Personal Attack Rules (Gen.Docket No ); [Susan Ness és Gloria Tristani Biztosok Közös Nyilatkozata a Politikai Szerkesztői és a Személyes Megtámadási Szabályokkal Kapcsolatban 137 Magyar Nemzet, október 12.; Television Channels that Broadcast from Parliaments in the World, Comparative Survey for the Knesset Research and Information Center, Verseny: A Bizottság felkéri Magyarországot a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozásának megszüntetésére, EB sajtóközlemény; =0&language=HU&guiLanguage=en