Az alkotmánybíráskodás. ELTE ÁJK, Alkotmányjog november 13.

Átírás

1 Az alkotmánybíráskodás ELTE ÁJK, Alkotmányjog november 13.

2 Az előadás felépítése I. Az alkotmánybíráskodás funkciója, fogalmi elemei II. III. Az alkotmánybíráskodás kialakulása és modelljei A magyar alkotmánybíráskodás kialakulása és változásai

3 I. Az alkotmánybíráskodás funkciója és fogalmi elemei

4 I.1. Az alkotmánybíráskodás, mint jogállami alapfunkció Alkotmánybíráskodás, mint funkció - alkotmánybíróságok (intézmények) Alkotmánybíráskodás, bíráskodás és igazságszolgáltatás kapcsolata Alkotmánybíráskodás a politika és az alkotmányosság változó dimenziójában Elhatárolás: Negatív jogalkotás, negatív kormányzás (hatás, impulzus) Kulcskérdés: jogállás, az intézményi függetlenség kereteinek szavatolása (alkotmánybíráskodás alapmodelljei)

5 I.2. Az alkotmánybíráskodás fogalmi elemei és jelentősége Fogalmi elemek A chartális alkotmány védelme, a normativitás és az alkotmányosság biztosítása a hatalommegosztás elve és a törvényhozás kontrollja az alapjogvédelmi feladat, a garanciák kikényszeríthetősége normakontroll hatáskörök, teljes körű alkotmánybíráskodás léte az alkotmány autentikus jellegű értelmezése az alkotmányosság, alkotmányos kultúra érvényre juttatása

6 I.3. Az alkotmánybíráskodás eszköztára Normakontroll hatáskörök (alaphatáskör) előzetes utólagos (absztrakt, konkrét) Egyének és kisebbségi csoportok védelme hatékony alapjogvédelem biztosítása Alapjog-korlátozó normák felülvizsgálata Alapjogi bíráskodás kontrollja Alkotmányértelmezés (konkrét, absztrakt) Alkotmánysértés megszüntetése megsemmisítés mulasztás megállapítása alkotmányos követelmény meghatározása Egyéb: választási, hatásköri, állambíráskodás

7 II. Az alkotmánybíráskodás kialakulása és modelljei

8 II.1. Az alkotmánybíráskodás kialakulásának előzményei Sir Edward Coke, Dr. Bonham v College of Physicians (1610) Judicial review megalapozása in many cases, the common law will control Acts of Parliament, and sometimes adjudge them to be utterly void; for when an act of Parliament is against common right and reason, or repugnant, or impossible to be performed, the common law will control it, and adjudge such an Act to be void.

9 II.2. Az alkotmánybíráskodás létrejötte az USA-ban John Marshall, Marbury versus Madison (1803) It is emphatically the province and duty of the Judicial Department to say what the law is. Those who apply the rule to particular cases must, of necessity, expound and interpret that rule. If two laws conflict with each other, the Courts must decide on the operation of each. [ ] So, if a law be in opposition to the Constitution, if both the law and the Constitution apply to a particular case, so that the Court must either decide that case conformably to the law, disregarding the Constitution, or conformably to the Constitution, disregarding the law, the Court must determine which of these conflicting rules governs the case. This is of the very essence of judicial duty.

10 II.3. Alkotmánybíráskodás és alkotmánybíróságok Európában Hans Kelsen ( ) elmélete és az Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof) felállítása Ausztriában, 1919 Any minority of class, religious or national whose interests are in any way protected by the Constitution has an eminent interest in the constitutionality of the laws. A Kelsen-Schmitt vita: Ki az alkotmány őre? (1931) Válasz a diktatórikus jogtiprásra: alkotmánybíróságok felállítása (a három AB generáció )

11 II.4. Az alkotmánybíráskodás terjedése 1989 előtt csupán 10 állam alkalmazta az alkotmánybíráskodás hatékony rendszerét, egy évtizeddel később már 70 országban alkalmaznak érdemi normakontrollt 1946-ban az alkotmányoknak csak 25%-a említi a bírói felülvizsgálat / alkotmánybíráskodás valamely formáját 2006-ban az alkotmányok 82%-a szabályozza

12 II.5. Európai alkotmánybírósági hálózat EuB EJEB AB-k Többszintű alkotmányosság

13 II.6. A decentralizált és a centralizált alkotmánybíráskodási modell Alkotmánybíráskodás alkotmányos státusza Az intézményi megoldás és a döntési monopólium Az eljárás alapja és a hatáskörök jellege A döntések jogkövetkezményei A döntések hatálya és érvényesülése A decentralizált amerikai modell Történetileg, bírósági gyakorlat nyomán A rendes bíráskodási intézményrendszeren belüli feladatkör Egyedi ügyek során, incidenter jelleg Az alkotmánysértő norma nem alkalmazható Inter partes hatály, precedensrendszer miatt A centralizált európai, kontinentális modell Az alkotmányban rögzített intézmény Független, önálló alkotmányos intézmény felállítása Nem csak egyedi ügyek, principaliter jelleg Az alkotmánysértő normát megsemmisíti az AB Erga omnes hatály a kihirdetéstől kezdve

14 III. A magyar alkotmánybírósági modell kialakulása és változásai

15 III.1. A magyar alkotmánybíráskodás előzményei, előképei Az alaphelyzet: chartális alkotmány hiánya Kossuth Lajos alkotmányterve (1851) Ezen jogok biztosítása tekintetéből egy Alkotmány Őr szék leszen felállítandó; - melly a törvények kihirdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi, - s kijelenti alkotmányosak e vagy nem. Semmi törvény nem hirdettethetik ki a nélkül, hogy ezen magas bírói hatóság kijelentené, hogy semmi sincs benne a mi az alkotmánnyal ellenkezik. Az alkotmányellenesnek ítélt törvény, kihirdetés nélkül és az alkotmányellenes pont kijelölésével a törvényhozáshoz vissza küldetik. Bibó István A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útjáról (1956.október 31.) A fenti követelmények alkotmányos alapelvek erejével bírnak, [ ]; efelett a legfelsőbb bíróság illetve keretében megfelelően szervezett alkotmánybíróság őrködik (12. pont)

16 III.2. Az 1989-es alkotmánybírósági modell alapvető sajátosságai Az 1989-es alkotmánybírósági modell alapelemei centralizált modell, német minta, jogállási garanciák erős alkotmánybíróság, széles hatásköri katalógus, láthatatlan alkotmány konszenzus az alkotmánybírák kiválasztásában a populáris akción alapuló indítványozási lehetőség

17 Normatív alap Alkotmány 32/A. (1)-(6) bekezdés Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

18 Kérdés? Köszönöm a figyelmet!