A Kormány.... rendelete az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kormány.... rendelete az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról"

Átírás

1 A Kormány... rendelete az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. (1) bekezdés f), i) és o) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel kiterjed a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenységgel megvalósuló építményre, c) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában résztvevő építtető, beruházás lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, és építési műszaki ellenőr feladataira, d) az építési napló és a felmérési napló vezetésére, e) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, f) a tervellenőrzésre, g)az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és f) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra. (2) E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. (3) E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is, b) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építésiszerelési munka, c) építési-szerelési munka: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka, d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra

2 alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, e) nagyforgalmú építmény, építményrész: amelynek bejáratonkénti személyforgalma tíz perc alatt bármikor meghaladhatja a 300 főt, f) tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amely bármelyik építményszintjén tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmaz, g) tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: 300 vagy több személy befogadóképességű helyiség. II. fejezet ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG 3. (1) Építőipari kivitelezési tevékenységnek minősül minden olyan építési-szerelési munka, vagy munkák összessége, amelynek során építési munkaterületen irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeképpen építmény (építményrész) létesül, vagy egyéb építési tevékenység valósul meg. (2) Az építtető (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező) a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére. (3) A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek megvalósítása esetén a (2) bekezdés szerint építési szerződést írásba kell foglalni. (4) A szerződés tartalmazza a) az építtető (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező) nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, b) a vállalkozó kivitelező (alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelező) nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, c) a szerződés tárgyát, megjelölve benne az építési engedély szerinti építéssel érintett telek címét és helyrajzi számát, d) a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység, vagy építési szerelési munka megnevezését, e) a vállalt teljesítési határidőket (pl. kivitelezési tervszolgáltatás, tervezett kezdés, részteljesítés, igényelt befejezés) f) a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját és határidőit. (5) A szerződés tartalmazhatja a) a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozó kivitelezők felsorolását, b) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket, c) a vállalkozó, vagy alvállalkozó kivitelező szakmai felelősségbiztosítására való utalást, d) a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó utalást. (6) A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 25. (1) bekezdése is irányadó. 4. (1) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, egyéb építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az Étv. 39. (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és b) az építési naplót az építési területen megnyitották és szabályszerűen vezetik. (2) Az építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) nem kötött építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, b) az általános érvényű kötelező építésügyi, és c) más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírásokat megtartják. (3) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg, vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A vállalkozó kivitelező az építési-szerelési munka folytatására alvállalkozó kivitelezőt bízhat meg.

3 (4) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a vállalkozó kivitelező adja át. (5) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt rögzíteni kell. (6) Az e jogszabály szerint kezdési bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, c) a vállalkozó kivitelező megnevezését. III. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI Résztvevők 5. (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői az építtető, a beruházás lebonyolító, a kivitelezési dokumentáció tervezője, a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. Az építtető 6. (1) Az építtető olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. (2) Az építtető feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges építésügyi és más hatósági engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele, b) az építésügyi hatósági engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervek tervezőjének kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a terveztetés lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltak betartatása, d) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, e) a vállalkozó kivitelező kiválasztása (megbízása), f) az Étv ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben az építési szakmunkás kiválasztása (megbízása), g) az építőipari kivitelezési tevékenység figyelemmel kisérése, h) a külön jogszabályban foglaltak szerint az építési munkaterületről származó bontott építési termékek elszállíttatása, ha az nem használható fel az építőipari kivitelezési tevékenység során, i) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatoknak az építménnyel együtt történő megvalósítása, j) e jogszabályban meghatározott esetben az építményfajta és az építési-szerelési munka jellegének megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező (szakági) építési műszaki ellenőr kiválasztása (megbízása), k) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének e jogszabály szerinti bejelentése, l) az építési napló ellenőrzése, m) a műszaki átadás-átvételi eljárásban való részvétel, n) a használatbavételi engedély megkérése, az abban foglalt kikötések teljesítése, o) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolása.

4 A beruházás lebonyolító 7. (1) Az építtető a 6. (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítésére beruházás lebonyolítót bízhat meg. (2) A beruházás lebonyolító olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely az építtető általános megbízottjaként az építési beruházás lebonyolítását, szervezését és az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését végzi. 8. A beruházás-lebonyolító feladata - a 6. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az építési beruházás lebonyolítása, így különösen: a) az építési beruházás előkészítése, b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése, c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam, stb.), e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése, f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása, g) a megrendelő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása, h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése, i) szükség esetén vállalkozói ajánlatok kérése, szerződéskötés vállalkozókkal, vállalkozók koordinációja, j) a megrendelő által vállalt szolgáltatások biztosítása, k) árviták rendezése. A kivitelezési dokumentáció tervezője 9. (1) A kivitelezési dokumentáció tervezőivel ideértve a szakági tervezőket is (a továbbiakban együtt: tervező) az építtető vagy megbízása alapján a kivitelező, illetve a beruházás lebonyolító tervezési szerződést köt. (2) A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén az (1) bekezdés szerint tervezési szerződést írásban kell kötni. (3) A szerződés tartalmazza a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, b) a tervező nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, c) a szerződés tárgyát, megjelölve benne az építési engedély szerinti építéssel érintett telek címét és helyrajzi számát, a tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, d) az építési engedély számát, keltét, érvényességi idejét, e) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) megnevezése, f) a teljesítési határidőket, g) a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját és határidőit. (4) A szerződés tartalmazhatja a) a szerződés teljesítésébe bevont szakági tervezők felsorolását, b) a szerződést biztosító mellékkötelezettséget c) a tervező(k) szakmai felelősségbiztosítására való utalást. (5) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. (6) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a) a tervezett építési tevékenység

5 aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot. (7) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja. (8) A tervező az építményfajta jellegétől, rendeltetésétől függően felelős a) az általa készített kivitelezési dokumentáció aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) technológiai megvalósíthatóságáért, ac) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. (9) A tervezőnek együtt kell működnie a tervellenőrrel, biztosítania kell a tervellenőr számára a tervek folyamatos rendelkezésre bocsátását. A tervellenőr 10. (1) Az Étv. 33. (2) bekezdésében meghatározottak érvényre juttatása érdekében a kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) az építmény típusától függően tervellenőr ellenőrzi az alábbi esetekben: a) nagyforgalmú építmény, építményrész, b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, helyiség vagy c) energetikai követelményt meghatározó jogszabály hatálya alá tartózó építmények esetében. A változat (2) A tervellenőrzést az építtető kérelmére jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében az építésfelügyeleti hatóság erre szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr bevonásával végzi. B változat (2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi. (3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, f) annak kinyilvánítását, hogy

6 fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv a (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű. (4) A tervellenőr kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. (5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. A kivitelező 11. (1) Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező. (2) A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy a beruházás lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. (3) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt pontja is irányadó. 12. (1) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amely az Étv ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével fő tevékenységi körében szerepel, b) amelynek elvégzéséhez az Étv. 39. (3) bekezdésében meghatározottak kivételével rendelkezik az Étv ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelős műszaki vezetővel, c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek, és d) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg. (2) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, b) az építési napló megnyitása és szakszerű vezetése az e jogszabályban meghatározottak szerint, c) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása és annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e, d) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során a jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációban, valamint az ez alapján elkészített kivitelezési dokumentációban előírtak betartása és betartatása, e) az elkészült építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságának biztosítása, f) az építés során előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, g) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari

7 kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, i) a keletkezett (és felesleges) bontási hulladék elszállíttatása az építési munkaterületről. j) az építési terület őrzésének biztosítása k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása. (3) A kivitelező a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni. (4) A vállalkozó kivitelező feladata - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, amennyiben építtető nem jelöli ki az alvállalkozót b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, egyes esetekben, az erről szóló megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét megbízhatja. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell. A felelős műszaki vezető 13. (1) A felelős műszaki vezető irányítja az Étv. 39. (3) bekezdésében foglaltak kivételével az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát. (2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. (3) A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési szakmunkák irányítása, b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése, c) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, d) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, e) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, f) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, g) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, h) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, i) az építtetővel, a beruházás-lebonyolítóval, a szakági tervezőkkel, a szakági építési műszaki ellenőrrel, és az esetleges alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel való együttműködés, j) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, k) az átadás-átvételi eljárásban, és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. (4) A felelős műszaki vezető a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. (5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, b) a velük történő egyeztetések koordinálása, c) tevékenységük összehangolása, d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. (6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.

8 (7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. A tervezői művezető 14. (1) Az építtető vagy a beruházás lebonyolító az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció tervezőjét ideértve a szakági tervezőket is - (a továbbiakban: tervezői művezető) megbízhatja az építőipari kivitelezési tevékenység vagy az építési szerelési munka tervezői művezetésével. (2) A tervezői művezető feladata, hogy elősegítse a) az építőipari kivitelezési tevékenység során az építészeti-műszaki, valamint a kivitelezési tervek maradéktalan és szakszerű megvalósítását, és b) az építőipari kivitelezési tevékenység, vagy építési-szerelési munka végzése során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. Az építési műszaki ellenőr 15. (1) Az építtető építési műszaki ellenőrt bízhat meg a) az Étv. 43. (1) és (2) bekezdésében meghatározottak végrehajtása, b) az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése, és c) helyszíni képviselete ellátása érdekében. (2) Építési műszaki ellenőrt kell megbízni a) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy b) a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén. (3) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, az építésügyi hatóság által jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció betartását. (4) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: a) a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése, b) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, c) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, h) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése, k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, l) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, a felelős műszaki vezetők tevékenységének összehangolása, m) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, n) műszaki kérdésekben javaslattétel pl. szakértő bevonására, o) pénzügyi elszámolások, felmérések készítése, ellenőrzése, p) teljesítés igazolás.

9 (5) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési napló részeként a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (6) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles haladéktalanul az építtetőt értesíteni. IV. fejezet A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 16. (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. (2) A kivitelezési dokumentáció azonos az építési engedélyezési dokumentációval az alábbi esetekben: a) pince+földszint+tetőtér beépítéses lakóépületek, amelyek 200 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű garázst nem tartalmaznak, b) az a) pont kivételével, ipari építménynek nem minősülő, egyéb rendeltetésű, pince+földszint+tetőtér beépítéses építmények legfeljebb 250 m2 hasznos alapterületig, és amelynél a figyelembe vett hasznos teher nem haladja meg a 2 kn/m2 hasznos terhet, és amelyek 200 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű garázst nem tartalmaznak, c) mezőgazdasági építmények 7 m-es építménymagasságig, amelyek hasznos alapterülete ca) kisebb 200 m2-nél, illetve cb) legfeljebb 1200 m2, ha a fal-, vagy oszlopközük nem haladja meg a 10 m-t, d) egyszintes épületek olyan huzamos (állandó) tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, amelyek alapterülete nem haladja meg a 250 m2-t, e) huzamos (állandó) tartózkodásra szolgáló helyiségek nélküli építmények ea) 250 m2 hasznos alapterületig és egyszintes eb) 100 m2 hasznos alapterületig és legfeljebb kétszintes, f) az a)-e) pontok melléképítményei, g) ha az épületet bővítik és a bővítés mértéke nem lépi túl a korábban felsoroltakat, illetve, ha a változtatás nem érinti az épület tartószerkezeteit, h) a külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények építésekor, i) polgári lőtér építésekor, j) hírközlési építmény építésekor, k) park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, l) támfalak esetében, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1 m-t. m) ha az épületet bővítik és a bővítés mértéke nem lépi túl az a)-l) pontokban felsoroltakat, illetve, ha a változtatás nem érinti a fő épületszerkezeteket. (3) Egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni a) az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése esetén, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni (nem tartozik ide a teherhordó szerkezet anyagának, az alkalmazott termékeknek a megváltoztatása), b) ha az építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés, stb.), c) az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen típusú kémény építése esetén, d) egyedileg védett műemléki építmény, vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés) esetén, a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt, vagy az épületben bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során,

10 e) a meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, (4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben, a) tartószerkezeti egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) a födémszerkezet monolit vasbeton, ab) a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal-, vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) az előregyártott födémszerkezet teherhordó irányban meghaladja a 6,6 m-es fal-, vagy oszlopközt, ad) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal-, vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ae) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t. b) épületgépészeti egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kwnál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre c) épületvillamossági egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 7 kw-nál nagyobb az építmény elelektromos áram teljesítményfelvétele Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. (5) Minden munkarészre kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését a) a (2)-(4) bekezdésben aa) nem említett építmények, ab) meghatározott jellemzőket meghaladó méretű építmények, szerkezetek, b) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenysége esetében. (6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a kivitelezési dokumentáció tervezője felel. 17. (1) A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó az Étv ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. (2) Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni. (3) A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani és a dokumentáció tartalmát tartalomjegyzékben kell rögzíteni. (4) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. (5) A dokumentációban az Étv. 31. (2) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell biztosítani. (6) Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. (7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, b) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, jogosultságának (névjegyzéki bejegyzésének) számát és d) a tervezés dátumát. (8) A dokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

11 V. fejezet ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az építési napló 18. (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési tevékenységről az építési munkaterületen a vállalkozó kivitelezőnek, valamint az alvállalkozó kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. (2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik. (4) A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, az építési műszaki ellenőr és a beruházás-lebonyolító; az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi. (5) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve azt az építmény szervizkönyvéhez csatolja. (6) Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, ill. befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló vezetésének szabályai 19. (1) Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. A naplók vezetésének részletes szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az építési napló első példánya a vállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. (2) Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó kivitelezőt illeti meg. A naplók átvételét a naplóban el kell ismerni. (3) Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. (4) Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni. (5) A vállalkozó kivitelező - ha a köztük lévő szerződésben erről állapodtak meg - az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni. 20. (1) Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet a) az építtető, a beruházás-lebonyolító, b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető, c) a vállalkozó-, illetve alvállalkozó kivitelező,

12 d) a felelős műszaki vezető, és e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv. (2) Az építtető, a műszaki ellenőr, a tervezői művezető, és a vállalkozó kivitelező egymásnak az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. (3) Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. (4) A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. (5) Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet a) a beruházás-lebonyolító, b) az építésügyi (létesítési) hatóság és c) az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv. (6) Az építési naplóba és mellékleteibe a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató munkaügyi felügyelőség, az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei számára. (7) Az építési napló mellékletei a) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció, b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok, c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat, d) a felmérési napló, e) a vállalkozó-, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók, f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok, g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása, h) a kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok. (8) Az építési napló megnyitásakor és vezetése során folyamatosan az alábbi adatokat tartalmazza: a) az építés-szerelési munka megnevezését, címét és az építési szerződés főbb adatait, b) az építtető, valamint megbízottainak (építési műszaki ellenőr, beruházás-lebonyolító) nevét, lakcímét (székhelyét), építési műszaki ellenőr esetében a névjegyzéki bejegyzési számát is, c) a vállalkozó-, valamint alvállalkozó kivitelező nevét, lakcímét (székhelyét), a kivitelezési jogosultságát igazoló okirat számát (vállalkozói engedély száma, cégjegyzékszám), d) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki bejegyzési számát, e) a kivitelezési dokumentáció tervezőjének, tervellenőrének nevét, lakcímét és névjegyzéki bejegyzési számát, f) a tervezői művezető nevét, lakcímét, névjegyzéki bejegyzési számát. 21. (1) Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll. (2) Az építési napló minden oldalán fel kell tüntetni az építmény megnevezését és címét. (3) Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani. (4) Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a vállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelező nek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia. (5) Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni. (6) A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A naplórész napi jelentés rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. (7) A naplórész oldalait folytatólagos számozással kell ellátni.

13 (8) Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni. (9) A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni. (10) A naplórész a 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll. Felmérési napló 22. (1) Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából az építési napló mellékleteként a kivitelező felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződése a felmérést tekinti az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. (2) Nem kell felmérési naplót vezetni, ha a) a kivitelező az építtetővel (beruházóval) kötött megállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásának érvényesítéséről, b) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható, c) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy d) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák. VI. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE Előzetes bejelentés 23. (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, valamint a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építtető az építési tevékenységgel kapcsolatos (3) bekezdés szerinti adatokat az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség az építtetőt a továbbépítés esetében is terheli, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység értéke az (1) bekezdés szerinti értéket eléri. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez az építtetőnek mellékelnie kell az Étv. 39. (5) bekezdésében foglaltakat, a tervezett munkakezdés időpontját, és az Étv. 58. (7) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokat. (4) A (3) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes APEH-nek bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. (5) Az építtető haladéktalanul bejelenti a) az építésfelügyeleti hatóságnak a (3) bekezdésben, b) az APEH-nak a (4) bekezdésben meghatározott adatokban történt változásokat. (6) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást az építtető soron kívül bejelenti az építésfelügyeleti hatóságnak.

14 Utólagos bejelentés 24. Az építtetőnek a 23. hatálya alá nem tartozó esetben a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. VII. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSE Átadás-átvétel 25. (1) Az átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a kivitelezési dokumentációban meghatározott mennyiségben és minőségben maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki követelményeknek, jellemzőknek. (2) Az építtető köteles a vállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. (3) Az átadás-átvételi eljárásról 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a vállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi. (4) a jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a bizonyító erejű tényeket, amelyekre jogvita esetén szükség lehet, így különösen a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, b) az építtető észrevételeit, c) A műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), d) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, e) az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, f) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, g) az építtető igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és h) a résztvevők aláírását. (5) Az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelező az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység átadási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetőnek átadni. Ezek összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni. (6) Ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét és a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék is készült, akkor azt a vállalkozó kivitelezőnek alá kell írnia. Birtokba adás, használatbavételi engedély megkérése 26. (1) Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően a szerződés teljesítéseként - a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt. (2) A birtokbaadás során a vállalkozó kivitelező az építtetőnek átadja az őt megillető építési naplópéldányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen: a) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, b) a nyomáspróba jegyzőkönyveit, c) az érintésvédelmi jegyzőkönyveket, d) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét,

15 e) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit. (3) Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér. Szervizkönyv 27. (1) Az épület szervizkönyve igazolja a) az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és c) az épület állapotára vonatkozó, tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. (2) Szervizkönyvet kell vezetni a 10. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az ingatlan tulajdonosa dönt. (3) Az épület tulajdonosa, vagy az általa megbízott személy az épület szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének, vagy a használatbavétel tudomásul vételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) Az építési napló harmadpéldánya a szervizkönyv mellékletét képezi. (5) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energiatanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi. (6) Az épület tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az épület a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. (7) A (6) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az épület tulajdonosa köteles az épület állapotát arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel felülvizsgáltatni. A felülvizsgálatot a mechanikai ellenállás és stabilitás (állékonyság) követelményeire vonatkozóan a 10. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti építmények esetében legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot a) a tűzbiztonság, b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, c) a használati biztonság, d) a zaj és rezgés elleni védelem, e) az energiatakarékosság és hővédelem, f) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (8) Az építmény felülvizsgálatát igazoló szakértői vélemények, javaslatok, megállapítások és az építmény fennállása alatt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát befolyásoló, vagy a tartószerkezetét érintő építési-szerelési munkák elvégzésének igazolása, leírása a szervizkönyv részét képezik, ennek hiányában ezeket az ingatlan tulajdonosa köteles megőrizni. VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. (1) E rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet, továbbá az annak módosításáról szóló 87/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 167/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, és a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet ai; b) az építőipari adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 11. -a, 246/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet ai, 17.

16 (3) bekezdés a) pontja és a 17. (5) bekezdés a) pontja, és a 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdés b) pontja; c) az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, valamint az azt módosító 12/2003. (III. 24.) BM rendelet ai; és d) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet, továbbá az annak módosításáról szóló 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet és a 3/2006. (IV. 3.) TNM-GKM-KvVM együttes rendelet.

17 1. melléklet a Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma I. A kivitelezési tervdokumentáció: az építmény megvalósításához minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés, stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítsa az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. II. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét b) minőségének meghatározását c) a mennyiségek és minőségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minőség szerint csoportosítva III. Általános előírások A kivitelezési dokumentáció részei: a) helyszínrajz legalább 1:500 méretarányban b) egyesített közmű (genplan) terv legalább 1:200, vagy 1:500 méretarányban az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési terv c) alapozási terv m1:50 d) alaprajzok m1:50 e) metszetrajzok m1:50 f) tartószerkezeti terv m1:50 g) szintáthidalók alaprajzai és metszetei m1:50 h) csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében tartószerkezeti csomóponti részletterv 1:20 i) homlokzatok, nézetrajzok m1:50 j) épületgépészeti és épületvillamossági tervek m1:20, vagy m1:50 (ivóvíz-, ipari víz-, gáz-, szennyvíz-, csapadékvíz vezetékrendszerről, elektromos-, távközlési-, hír- és számítástechnikai hálózatokról k) tűz- és villámvédelmi terv m1:50 l) üzemeléstechnológiai terv m1:50 m) részlettervek m1:20 az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének nagyléptékű rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatóak n) tartószerkezeti, akusztikai, energetikai, tűzvédelmi kiürítési és szakáganként igazoló (méretezési) számítások o) szakáganként műszaki leírások p) méret- és mennyiség-kimutatások, konszignációk q) a beépítendő építési termékek műszaki specifikációja r) részletes, minden szakágra kiterjedő tételes (árazatlan) költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással Az itt felsorolt és a IV. pontban részletezett tartalmú tervek és dokumentumok közül azok képezik kötelezően a kivitelezési dokumentáció részét, amelyek az adott építményre vonatkozóan a I. pontban meghatározott követelmények kielégítéséhez szükségesek. IV. 1. A helyszínrajz tartalmazza:

18 a) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározását, b) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal. 2. Az építmények kivitelezési tervdokumentációjának tartalmaznia kell a szintkülönbség-áthidalók alaprajzait és metszeteit (1:50 méretarányban) az épület minden 1,5 m-nél nagyobb függőleges méretű eleméről, mely ábrázolja és méretezi: a) a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét, b) a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát, c) a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. 3. Erőtani méretezés (számítás): a gazdaságosság szem előtt tartásával, tudományosan elismert módszerekkel az egyes szerkezeti elemekben és a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása (megtervezése), az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének meghatározása (megtervezése), annak érdekében, hogy a) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse, b) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek), c) legyen alkalmas az előírt használatra. 4. Tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény erőtani vázát alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei:, erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás. Tartószerkezeti dokumentáció: a tartószerkezetek erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, anyagát és egyéb jellemzőit előírt léptékű (általában 1:50, vagy 1:20 léptékű) írásos és/vagy rajzi munkarészek a szerkezet alábbi elemeiről: a) alapozás, b) teherhordó falak és pillérek, c) monolit és előre gyártott födémeket és azok elemeit (lemezeket, gerendákat, koszorúkat, kiváltókat, stb.) d) szintek áthidalására szolgáló szerkezeteket (lépcső, rámpa, stb.) Minden dokumentumon (terven) közölni kell az anyagok minőségét, a számításba vett hatásokat (terheket), és a társtervezők adatszolgáltatását. A tartószerkezeti műszaki leírás a tervezett tartószerkezet jellemzőit tartalmazza. Készülhet a tartószerkezeti terv kiegészítéseként, és önállóan, ha egyedül ez adja meg a tervezett építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit. A statikai műszaki leírás tartalmaz minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani, így különösen: a) a szerkezet alapvető rendszerének leírása, b) az alkalmazott szabvány, vagy azzal egyenértékű módszer megnevezése, c) az építtető igényei, d) az építész tervező elvárásai, e) az alkalmazott számítási modell, f) a szerkezet típusa, méretei, g) a társtervezők által megadott adatszolgáltatás (talajmechanika, gépészet, stb.) A tartószerkezeti munkarészek tartalmazzák:

19 a) az építmény minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének, kapcsolatainak térbeli helyzetét és méreteit meghatározó kottákat, b) anyagminőségeit, mérettűréseit, c) a kivitelezésre vonatkozó utasításokat, technológiai tervek nélkül, d) monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit, e) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit, gyártmánytervek nélkül, f) tartószerkezeti műszaki leírást: fa) a tartószerkezet rendszerének és elemeinek részletes leírását, beleértve az alapozást is fb) a tartószerkezet, illetve a szerkezeti elemek méreteit, anyagát, jellemzőit fc) részletes leírást a tervezett szerkezetekről, kapcsolatokról, az építési és szerelési módról, a szükséges korrózió elleni védelem módjáról, fd) geotechnikai fejezetet az 5,0 m-nél magasabb földet megtámasztó szerkezet, talajjavítás, talajerősítés, talajhorgonyzás, egyéb speciális szerkezetek, eljárások, valamint kedvezőtlen talajviszonyok, csúszás, omlás, barlangveszélyes, alábányászott, árvizes, belvizes, lösz-, feltöltéses talaj esetén fe) az építmény környezete és a környezetében lévő építmények védelmének leírását ff) az alternatív szerkezeti lehetőségeket g) a tartószerkezeti számítást: ga) a terheket és a hatásokat, a terhelési folyamatokat gb) a mértékadó tehercsoportosításokat gc) a mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását gd) a tartószerkezetek és elemek: teherbírási, szilárdsági, stabilitási, alakváltozási, illetve használati követelményeinek kielégítésének igazolását ge) rezgés elleni védelem módját, mértékét gf) az építmény egészének helyzeti állékonyságát gg) a választott anyagminőséget gh) az üzemben előregyártott elemeknél az elemek végleges állapotában az igénybevételeit, szükséges vasalását gi) a szomszédos épületekre való hatásokról, azok elhárításáról gj) a meglévő tartószerkezetek megfelelősségének igazolását. 5. Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek esetleges alap-megerősítésének megoldását is. 6. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyinak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel, vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával (1:500 méretarányban) méretezett terepmetszeten kell bemutatni. 7. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. 8. Részletes talajmechanikai szakvélemény kell a) a négy beépített szintnél nagyobb, b) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű, d) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér. 9. Részletes geotechnikai dokumentáció kell: a) jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,

20 b) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz és földrengésveszélyes területen, c) ha egynél több szint kerül a terepszint alá, d) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal). 10. Részletes tűzvédelmi dokumentáció kell - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza a) az építmény megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) a tűztávolság számítására, e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, f) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, g) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint h) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. 11. Az alaprajz tartalmazza Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajza - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak. A földszinti alaprajzon a csatlakozó rendezett terep, az építmény körüli járda, az előlépcső és egyéb épületszerkezet is ábrázolandó. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, b) a beépített berendezési tárgyakat, c) a nyílásokat és nyílásáthidalókat, d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát, e) a szerkezeti dilatációk helyét, f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. 12. A metszet tartalmazza a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni: aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 13. A homlokzati terv tartalmazza a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására - ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit; 14. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi

Az építőipari kivitelezés ellenőrzése. Építésfelügyelet

Az építőipari kivitelezés ellenőrzése. Építésfelügyelet Az építőipari kivitelezés ellenőrzése Építésfelügyelet Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) követelményei: településrendezési és építészeti-műszaki tervek

Részletesebben

Felelős műszaki vezető

Felelős műszaki vezető Felelős műszaki vezető A felelős műszaki vezető irányítja az építési munkahelyen a kivitelezést. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt

Részletesebben

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet alapján az

Részletesebben

Online Jogszabályok Mindenkinek

Online Jogszabályok Mindenkinek Online Jogszabályok Mindenkinek A szöveg hossza: 85789 karakter A megjelenítés ideje: 2008.01.09 17:05 Az oldal kinyomtatása - Vissza a találati listához Ez a dokumentum a Magyar Hivatalos Közlönykiadó

Részletesebben

Tájékoztató építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályi előírásokról.

Tájékoztató építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályi előírásokról. Tájékoztató építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályi előírásokról. I. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerint: 38. (1)

Részletesebben

Építésügyi Hivatal Építésfelügyelet

Építésügyi Hivatal Építésfelügyelet Építésügyi Hivatal Építésfelügyelet illetékességi területe: Zala Megye területe az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, 1.

Részletesebben

ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK AZ ÉTV. 38-39. -AINAK ELŐÍRÁSAI EBBEN A FORMÁBAN HATÁLYOSAK ÉS ÉRVÉNYESEK A 2009. OKTÓBER 1-IG MEGKEZDETT ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI

Részletesebben

Az építési folyamat résztvevői

Az építési folyamat résztvevői Az építési folyamat résztvevői Az építési folyamat résztvevői A keretszabályozás: az építési törvény III. fejezete Részletes szabályozás: az Építési kódex (Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló

Részletesebben

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

Részletesebben

III. Fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI. Résztvevők

III. Fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI. Résztvevők A jogszabály mai napon hatályos állapota 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített

Részletesebben

Beruházás-szervezés projektkoordináció

Beruházás-szervezés projektkoordináció Beruházás-szervezés projektkoordináció Projektciklus: Építési kivitelezés résztvevıi: Projekt menedzsment Beruházó (építtetı): 1. szerzıdések (építési, tervezési) megkötése 2. a tervezı kiválasztása, jogszabályban

Részletesebben

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban

Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatban Az építési napló elektronizálása Az építésügyi jogszabályok tekintetében 2013. január 1-jétől igen nagy változás fog életbe lépni, ugyanis az elektronizálás

Részletesebben

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK

Mit ellenőriz az. hatóság? ISOFÓRUM XXII. NMK Mit ellenőriz az Építésfelügyeleti hatóság? Hatóságok Építésigazgatás (általános építmények) Első fokú hatóságok Járási székhely Járási (kerületi) Hivatal jegyzője (198) (38+21) Általános építésügyi hatósági

Részletesebben

- 1 - 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet

- 1 - 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet - 1-51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról (2007.03.20-án

Részletesebben

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. az építõipari kivitelezési tevékenységrõl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. az építõipari kivitelezési tevékenységrõl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építõipari kivitelezési tevékenységrõl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló

Részletesebben

Az elektronikus építési napló bevezetésének jogszabályi hátterének ismertetése. Belügyminisztérium 2013. július

Az elektronikus építési napló bevezetésének jogszabályi hátterének ismertetése. Belügyminisztérium 2013. július Az elektronikus építési napló bevezetésének jogszabályi hátterének ismertetése Belügyminisztérium 2013. július Jogszabályi háttér O Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL T á j é k o z t a t ó az építtetők és a kivitelezési folyamat egyéb résztvevői számára az építésfelügyeleti ellenőrzésről és az építőipari kivitelezési

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Opten Törvénytár Opten Kft. I. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A 2011.02.09. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT

TERVEZŐI NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ 1. Az építtető(k) neve (megnevezése) és címe (székhelye): a). b). 2. A tervezők adatai: a) felelős tervező neve, címe, jogosultsági száma: b) szakági

Részletesebben

Építési alvállalkozói szerződés

Építési alvállalkozói szerződés Szerződésminta: Szerződés száma:./..év Építési alvállalkozói szerződés amely létrejött egyrészről.. lakhelye (székhelye):... képviseli:... cégjegyzékszáma... regisztrációs száma 1 :... nyilvántartó cégbíróság...

Részletesebben

(a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem

(a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem (a 193/2009./IX.15./ korm.rendelet alapján) Illetékbélyeg helye Az építésügyi hatósági engedély-kérelem Alulírott/...(név)...(cím)...(tel.)...(név)...(cím)...(tel.)...(név)...(cím)...(tel.) építésügyi

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE?

Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Barts J. Balázs, FRICS 2014.11.13. MIKOR VITTE UTOLJÁRA ÉPÜLETÉT SZERVIZBE? Egy tisztességes termék esetében Hát igen De mi is a lényeg? Az építmény szervizkönyve Az építmény szervizkönyve igazolja a)

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 2007. DECEMBER 5. ÁRA: 1134 Ft AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán

Részletesebben

Szövetségi Hírlevél. Kéthavonta megjelenõ bulletin csak az IPOSZ tagszervezetei részére

Szövetségi Hírlevél. Kéthavonta megjelenõ bulletin csak az IPOSZ tagszervezetei részére Szövetségi Hírlevél Kéthavonta megjelenõ bulletin csak az IPOSZ tagszervezetei részére II. évfolyam 6. szám 2007. december Tartalom Elnöki, alelnöki közlemények 2 IPOSZ alelnökök elérhetõségei Dr. Almási

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (az úgynevezett KIVITELEZÉSI KÓDEX) A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről 1. oldal 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i),

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről OptiJUS Opten Kft. I 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2013.10.2. és 2013.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r),

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről 1. oldal 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i),

Részletesebben

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet

262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota

A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r),

Részletesebben

Dr. Hegedűs Annamária

Dr. Hegedűs Annamária ÉTDR, e-napló, e-ügyintézés Új alapokon az építésügy A felelős műszaki vezető megváltozott feladatai, jogai és kötelezettsége a gyakorlatban Dr. Hegedűs Annamária 2013. Március 8. Az Étv. 39/A. (4) bekezdése

Részletesebben

AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKE YSÉGRŐL 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKE YSÉGRŐL 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKE YSÉGRŐL 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet E rendelet szabályozza: a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE A bejelentési adatszolgáltatást nyomtatott betűkkel, olvashatóan kérjük kitölteni. AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ELŐZETES BEJELENTÉSE Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-26/2009. Tárgy: jkv-i kivonat

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-26/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-26/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 27-i üléséről. Napirend:

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Értelmező rendelkezések

Értelmező rendelkezések 1 / 49 2013.11.29. 13:24 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2013.10.02 2013.12.31 18 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Részletesebben

Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai

Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai Órabeosztás 7,30 óra Regisztráció 8,00 óra Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok Az építési folyamat

Részletesebben

A kivitelezési dokumentáció elektronizálása és az e-építési napló

A kivitelezési dokumentáció elektronizálása és az e-építési napló ÉTDR, e-napló, e-ügyintézés Új alapokon az építésügy A kivitelezési dokumentáció elektronizálása és az e-építési napló Dr. Hegedűs Annamária 2013. Március 8. Az előadás témái Az Országos Építésügyi Nyilvántartás

Részletesebben

Magyar Projektmenedzsment

Magyar Projektmenedzsment Magyar Projektmenedzsment Szövetség Az Építési Kódex és az építési engedélyezési eljárások új előírásai Avagy tudjuk, hogy mit vezetünk Horváth György okl. építészmérnök ÓBUDA-ÚJLAK Beruházásszervező és

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya Hatályos: 2013.01.01 2013.06.30. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2014.IV.16.) hatályos állapota A jel a

Részletesebben

162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet. az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól. Általános rendelkezések

162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet. az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól. Általános rendelkezések 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. -a

Részletesebben

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 6. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe... helyrajzi száma: 2. Az építtetı(k) neve, és címe

Részletesebben

Megválaszolt olvasói kérdések az e-napló bevezetésével kapcsolatban

Megválaszolt olvasói kérdések az e-napló bevezetésével kapcsolatban Megválaszolt olvasói kérdések az e-napló bevezetésével kapcsolatban I. Az elektronikus építési naplóról Gazdasági társaságunk családi vállalkozás keretében építőipari kivitelezési tevékenységet folytat,

Részletesebben

Építési kivitelezési szerződés

Építési kivitelezési szerződés Építési kivitelezési szerződés amely létrejött egyrészről (építtető) lakhelye: születési helye, ideje: anyja mint Megrendelő, másrészről (építőipari kivitelező vállalkozó) Neocasa Construct Kft székhelye:

Részletesebben

Már a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata alapján is kiadható a használatbavételi engedély!

Már a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata alapján is kiadható a használatbavételi engedély! Már a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata alapján is kiadható a használatbavételi engedély! A 312/2012. Kormányrendeletben, a használatba vételi engedélynél kettő fontos dolog változott 2015. április

Részletesebben

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. melléklet a 238/2005.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya Hatályos: 2015.04.01-191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. az építőipari kivitelezési tevékenységről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya Hatályos: 2014.01.01-191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés

Részletesebben

Megbízási Szerződés. szerződő felek között alulírott napon, helyen az alábbi feltételek között

Megbízási Szerződés. szerződő felek között alulírott napon, helyen az alábbi feltételek között Megbízási Szerződés mely, létrejött egyrészről HORVÁTH ZOLTÁN mint Max - Quality Kft. / Adószáma: 12787957 2 43 Cégjegyzék száma: 01 09-942829 Székhelye 1184 Budapest Aranyeső u. 8. / ügyvezetője, mint

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről KIVONAT Lezárva 2014. június 28. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya - a (2) és

Részletesebben

TERVELLENÕRI SZABÁLYZATA (TT-TSZ) Ideiglenes hatályú 2010-11-30

TERVELLENÕRI SZABÁLYZATA (TT-TSZ) Ideiglenes hatályú 2010-11-30 MMK TERVELLENÕRI SZABÁLYZATA (TT-TSZ) Ideiglenes hatályú 2010-11-30 Készült az MMK megbízásából, az MMK Tervellenõrzési Szabályzat 2008. MMK Állásfoglalása a független tervellenõrzésrõl 2009 dokumentum

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r),

Részletesebben

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok. Hatály: 2014. január 1.

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok. Hatály: 2014. január 1. Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok Hatály: 2014. január 1. Az alábbi táblázatok 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet mellékletei alapján készültek, de a mellékletek szerinti felbontást

Részletesebben

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Szabványos játszószerek halmaza = játszótér??? Játszótér = a zöldfelület játszószerekkel

Részletesebben

Építési napló. e-napló)

Építési napló. e-napló) Építési napló (elektronikusan vezetett és az e-napló) Az elektronikusan vezetett építési napló A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet rögzíti az építési napló formai-tartalmi követelményeit. Nem

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(III.02.) számú rendelete a helyi építészeti védelem alatt álló épületek felújításának támogatásáról Kiskunhalas Város Képviselő-testülete

Részletesebben

Vállalkozás. Dr. Bartal Géza 2014. november 25.

Vállalkozás. Dr. Bartal Géza 2014. november 25. Vállalkozás Dr. Bartal Géza 2014. november 25. A Kúria 1/2014. PJE 1. az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinti: - a PJE határozatok közül a 1/2002., 3/2004., 2/2006., 4/2006.,

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet

AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet Építési beruházások esetében a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó általános követelményeket

Részletesebben

Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról

Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása T/16302/27.szám A, i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes

Részletesebben

Elektronikus építési napló. oktatási anyaghoz segédlet

Elektronikus építési napló. oktatási anyaghoz segédlet Elektronikus építési napló oktatási anyaghoz segédlet A jelenlegi papír alapú építési naplót 2013. október 1-től az elektronikus építési napló fogja felváltani. Az elektronikus építési napló bevezetésével

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga. Kérdésbank. Mintakérdések. Közlekedési szakterület. 2014. szeptember 08.

Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga. Kérdésbank. Mintakérdések. Közlekedési szakterület. 2014. szeptember 08. Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga Kérdésbank Mintakérdések Közlekedési szakterület 2014. szeptember 08. Tartalomjegyzék I. Kérdésbank.3 II. Mintakérdések 8 I. A Miniszterelnökség által jóváhagyott

Részletesebben

Építési jog Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék

Építési jog Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék Építési jog Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék Építőipari kivitelezési tevékenység dr. Bányai Judit A kivitelezési vagy építési kódex

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője

Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője Előzmények 2 Magyar közlöny 157. szám Új NMHH rendeletek megjelenése Az új jogszabály

Részletesebben

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető);

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető); YBL - SGYMMEN235XXX - Jogi ismeretek III. Tantárgyfelelős: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tárgyelőadó: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tantárgyi leírás Oktatási cél: A kurzus célja a speciálisan a kivitelezési

Részletesebben

AZ EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN MEGVALÓSULÓ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FELÜGYELET RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

AZ EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN MEGVALÓSULÓ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FELÜGYELET RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT AZ EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN MEGVALÓSULÓ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FELÜGYELET RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT 1 Preambulum Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az egyházi építési beruházások és azok értéke

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Az építtető döntése a beruházásról Tervezési fázis generáltervező szakági tervezők. Ötletterv, vázlatterv Engedélyezési terv Tenderterv, kiviteli terv

Az építtető döntése a beruházásról Tervezési fázis generáltervező szakági tervezők. Ötletterv, vázlatterv Engedélyezési terv Tenderterv, kiviteli terv Az építtető döntése a beruházásról Tervezési fázis generáltervező szakági tervezők Ötletterv, vázlatterv Engedélyezési terv Tenderterv, kiviteli terv Közbeszerzés Szerződéskötés kivitelezővel (generálkivitelező

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

H A S Z N Á L AT B AV É T E L I E N G E D É LY I R Á N T I K É R E L E M

H A S Z N Á L AT B AV É T E L I E N G E D É LY I R Á N T I K É R E L E M Illetékbélyeg helye az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XV. fejezete alapján H A S Z N Á L AT B AV É T E L I E N G E D É LY I R Á N T I K É R E L E M 1. Az építtető neve:... címe:...tel.:...

Részletesebben

Kormányrendeletek. A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről

Kormányrendeletek. A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről 49452 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 61. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről A Kormány az 1.

Részletesebben

Építési beruházáshoz tartozó követelmények

Építési beruházáshoz tartozó követelmények Építési beruházáshoz tartozó követelmények Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet alapján A rendelet hatálya kiterjed: a) az építőipari kivitelezési tevékenység

Részletesebben

20. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez. Összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról

20. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez. Összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról 20. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez Összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Veszprémi Főegyházmegye 8200 Veszprém, Vár utca

Részletesebben

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 8. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Paks Város

Részletesebben

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. az építipari kivitelezési tevékenységrl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet. az építipari kivitelezési tevékenységrl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építipari kivitelezési tevékenységrl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló

Részletesebben

5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások

5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások 5/3.4 Egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások 2014. július 1-jén lép hatályba a kormány 31/2014. (II. 12.) kormányrendelete az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó

Részletesebben

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi.

Szakmagyakorlási tevékenységet a szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara engedélyezi. A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI VALAMI T AZ ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG SZABÁLYAIRÓL [104/2006. (IV. 28.) KORM. RE DELET] A rendelet hatálya az alábbi szakmagykorlási

Részletesebben

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei:

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: - Kérelem - Felelıs mőszaki vezetıi nyilatkozat (felelıs mőszaki vezetıi névjegyzékbe felvett személy lehet) - Közmő üzemeltetıi nyilatkozat(ok) -

Részletesebben

FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. szerinti tartalom)

FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. szerinti tartalom) Figyelem! A nyilatkozatot csak a felelős műszaki vezető töltheti ki! Minden rovatot ki kell tölteni! FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. szerinti tartalom) Alulírott

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

3. Meglévő beépített tetőterek utólagos hő- és vízszigetelése, amennyiben az a tetőfedés cseréjével jár

3. Meglévő beépített tetőterek utólagos hő- és vízszigetelése, amennyiben az a tetőfedés cseréjével jár Tájékoztató a 18/ 2013. (V.28.) önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentési igazolásról, illetve településképi véleményezés eljárásáról a hagyományos és iparosított épületek energiatakarékos

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz.

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz. 0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a településkép bejelentési eljárásról szóló 11/2014. (VII. 02.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 1 Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez. A kivitelezési dokumentáció tartalma

1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez. A kivitelezési dokumentáció tartalma 1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma I. a) A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító,

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról

Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

ÉPÍTTETŐI KISOKOS. Az első gondolattól az első kapavágáson át, a használatba vételig mire figyeljünk az építkezés folyamán?

ÉPÍTTETŐI KISOKOS. Az első gondolattól az első kapavágáson át, a használatba vételig mire figyeljünk az építkezés folyamán? ÉPÍTTETŐI KISOKOS Az első gondolattól az első kapavágáson át, a használatba vételig mire figyeljünk az építkezés folyamán? Építési tevékenységet végezni az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Hatályos:2011.01.01-255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben