Hulladékgazdálkodási terv

Átírás

1 1. Általános adatok Hulladékgazdálkodási terv 1. A tervkészítés általános adatai: Tervezési szint: Nyugat Dunántúli Régió Készítő neve és címe: Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 9021, Győr Árpád u Dátum: Győr,

2 2. A keletkező hulladékok 2. A tervezési területen keletkező hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1 A keletkező hulladékok típusa és mennyisége A keletkező hulladékok éves mennyiségét az alapállapot felmérés során kapott adatok átrendezésével nyertük: 1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: Az alapállapotfelmérés táblázatának ( fejezet) összesenje, kivéve a mezőgazdaság, élelmiszeripar és húsipar sorokat és a 2. és 17. oszlopokat. 2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Az alapállapotfelmérés táblázata ( fejezet) alapján a mezőgazdaság, élelmiszeripar és húsipar sorok értékei kivéve a 17. oszlopot 3. Települési szilárd hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.1. táblázata ( fejezet) alapján határoztuk meg. 4. Települési folyékony hulladékok: Az alapállapotfelmérés 3.6. táblázata ( fejezet) alapján határoztuk meg. 5. Kommunális szennyvíziszap: Az alapállapotfelmérés táblázata ( fejezet) alapján a szárazanyag mennyiségét határoztuk meg. 6. Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján határoztuk meg. 7. Egyéb veszélyes hulladékok: évi adatokból számoltunk. a. vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata ( fejezet) alapján az olajfinomítók, vegyszerek és vegyipari termékek, műanyag és gumi, gyógyszeripar sorok értékeiből tevődik össze. b. gépipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata ( fejezet) alapján az egyéb iparágak sorában megadott érték. c. alumíniumipari: Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata ( fejezet) alapján az alumíniumipar sorában megadott érték. d. egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási): Az alapállapotfelmérés 3.7. táblázata ( fejezet) alapján a bányászat, villamosipar, gáz, gőzszállítás, vízellátás sorok és a V94 es oszlop értékeiből tevődik össze. 8. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladék áramok: a. PCB és PCT tartalmú hulladékok: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján adtuk meg az adatokat b. hulladékolajok: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján adtuk meg az adatokat

3 2. A keletkező hulladékok c. akkumulátorok és elemek: Az alapállapotfelmérés és az fejezete alapján adtuk meg a HAWIS-ban szereplő adatokat külön akkumulátorra és elemekre. d. elektronikai termékek (5.8. fejezet): A régióra meglévő darabszámot a lakosság arányában szétosztottuk megyékre, majd az egyes fajták becsült súlya alapján határoztuk meg a keletkezett mennyiséget. A hulladékfajtánkénti becsült súlyok az alábbiak: fehér áru 40 kg/db barna áru 15 kg/db kis készülék 0,5 kg/db e. kiselejtezett gépjárművek: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján adtuk meg az adatokat. A kiselejtezett gépjármű súlyát 1,5 tonnának adtuk meg az OHT alapján. f. egészségügyi: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján a Hawis-ból származó adatokat használtuk fel. g. állati eredetű: Az alapállapotfelmérés fejezete alapján a Hawis-ból származó adatokat használtuk fel. h. növényvédőszer és csomagoló eszközeik (5.11. fejezet): A régióban keletkező növényvédőszeres hulladék műszaki becsléssel megállapított mennyiségét megyékre a lakosságszám alapján határoztuk meg. 9. Csomagolási hulladékok: A régióra vonatkozó alapállapotfelmérés táblázata (5.1. fejezet) alapján az alábbi százalékos arányban osztottuk meg a keletkezett csomagolási hulladékokat: a. papír és karton csomagolási hulladék b. műanyag csomagolási hulladék c. fa csomagolási hulladék d. fém csomagolási hulladék e. vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék f. üveg csomagolási hulladék g. textil csomagolási hulladék 10. Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok: a. gumihulladék: Az alapállapotfelmérés táblázata ( fejezet) alapján adtuk meg az adatokat. b. biológiailag lebomló hulladék: Az alapállapotfelmérés táblázata ( fejezet) alapján a 11. oszlop összesenje.

4 felhalmozott hulladékok mennyisége (tonna) keletkező hulladékok hulladék típusa mennyisége (tonna) 1 ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok NEM MEGHATÁROZHATÓ 2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladékok kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok veszélyes hulladékok a vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari 3025 b Gépipari c Alumíniumipari d egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok 0 PCB és PCT tartalmú hulladékok 10,97 Hulladékolajok 4372 akkumulátorok és elemek 2080,986 elektronikai termékek 1850,829 kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi 741,767 állati eredetű növényvédőszer és csomagoló eszközeik 387,62 9 csomagolási hulladékok a papír és karton csomagolási hulladék 16370,6 b műanyag csomagolási hulladék 8422,32 c fa csomagolási hulladék 3273,08 d fém csomagolási hulladék 3819,68 e vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 8030,52 f üveg csomagolási hulladék 9822,96 g textil csomagolási hulladék 1557,12 11 speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi ketegóriákba nem tartozó hulladékok Gumihulladék 6223 biológiailag lebomló hulladék területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok mennyisége (tonna)

5 2. A keletkező hulladékok 2.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A felhalmozott hulladékok között nem vettük számba a települési hulladékokat, amelyek a még rekultiválatlan, de bezárandó lerakókban kerültek ártalmatlanításra. Ezen pont alatt csak a területen felhalmozott termelési hulladékokat vettük számba. Ez a területen csak a mosonmagyaróvári Motim Rt. tevékenysége során keletkezett vörösiszapot foglalja magába. Egyéb ilyen jellegű felhalmozottnak tekinthető hulladék a régióban nincs. 2.3 A területre beszállított és a területről kiszállított hulladék típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok mennyisége gyakorlatilag nem ismert, mivel a jelenlegi adatszolgáltatási rendszer erre nem alkalmas. A keletkező hulladékok csekély %-áról van olyan információnk, hogy a régiót elhagyják, illetve hogy a régióban kerülnek ártalmatlanításra. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 5

6 2. A keletkező hulladékok 2.4. A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira, mennyiségére, hasznosítási arányokra Ipari és egyéb, nem gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy 1,3 millió tonna. A jelentősebb hulladék termelő iparágak: Iparág Hulladék mennyisé g (t/év) Hasznosítás (%) Kezelés Ártalmatlanítás égetéssel (%) Ártalmatlanítás lerakással (%) Fa-és bútoripar Építőipar Szolgáltatás Egyéb iparágak (kohászat, járműipar, stb.) A táblázatból látható, hogy a hulladékok kezelése megoldott, felhalmozódás nincs. A lerakással ártalmatlanított hulladékok aránya 67,5 %, míg a hasznosítási arány 29 % Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A régióban évente keletkező hulladékok mennyisége mintegy 5,2 millió tonna. A keletkező hulladékok legjelentősebb részét a biomassza, azaz a termőföldön hagyott mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, stb.), illetőleg a hígtrágya teszi ki, de komoly nagyságrendet képvisel az élelmiszeripari és húsipari melléktermékek és hulladékok mennyisége is. A jelentősebb hulladékfajták és kezelésük: Hulladék fajta Biomassza (szalma, kukoricaszár, hígtrágya, egyéb, a mezőgazdasági körforgásba visszakerülő anyagok) Élelmiszeripari és húsipari hulladékok Hulladék mennyisé g (t/év) Hasznosítás közvetlen talajban (%) Kezelés Ártalmatlanítás biológiai lebontással (%) Ártalmatlanítás lerakással (dögkút, dögtér, %) A táblázatból látható, hogy a hulladékok kezelése megoldott, felhalmozódás nincs. A lerakással ártalmatlanított hulladékok aránya csak 0,6 %, a hasznosítási arány eléri a 89,5 %- ot, az egyéb módon ártalmatlanított hulladék 9,9 %. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6

7 2.4.3 Települési szilárd hulladékok 2. A keletkező hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége mintegy tonna. Hulladék felhalmozódás nincs, gyakorlatilag a teljes mennyiség lerakással kerül ártalmatlanításra Települési folyékony hulladékok A régióban évente keletkező hulladék mennyisége a KSH által gyűjtött adatok alapján tonna. Szintén a KSH-tól származó adatok alapján a régióban a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a következő: Győr-Moson-Sopron megye 65% Vas megye 55% Zala megye 54% Az egy lakosra vetített átlag 70 liter/fő/nap és - a kezelőktől származó adatok alapján - a keletkező települési folyékony hulladék mennyisége 25,4 millió tonna évente. Ebből közcsatornán el nem vezetett mennyiség 0,33 millió tonna. Ez a mennyiség szippantás után a szennyvízkezelők műtárgyaiba kerül (0,082 millió tonna), a mezőgazdaságban hasznosul (0,113 millió tonna), vagy egyéb (szikkasztás, párologtatás, biológiai kezelés) módon kerül kezelésre. A fenti adatokból látható, hogy a hulladékok kezelése részben megoldott, felhalmozódás nincs. Az összes keletkező folyékony települési hulladéknak csupán 1,3 %-a nem kerül közcsatornára Kommunális szennyvíziszap A régióban keletkező mennyiség éves szinten 0,34 millió tonna, mely átlagosan 6 % szárazanyag tartalommal jelenik meg, így a szárazanyagban kifejezve 0,02 millió tonna. A keletkező mennyiségből a régión belül kezelésre többnyire mezőgazdasági hasznosításra és komposztálásra kerül 0,28 millió tonna, mely a teljes keletkezett mennyiség 80 %-a. A fennmaradó mennyiség egyrészt régión kívül kerül kezelésre, másrészt sorsáról nem rendelkezünk biztos adattal Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A régióban a tervezés időszakában (2001) mintegy 0,7 millió tonna építési, bontási és egyéb inert hulladék keletkezett. Ez a mennyiség a nyilvántartási jogszabály és adatok hiányában természetesen csak becsült érték. A keletkező hulladék átlagos összetétele a következő: kitermelt föld 70 %, beton és tégla 20 %, aszfalt 8 %, egyéb alkotó elemek (műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.) 2 %. A keletkező hulladékok nagy részét kitermelt föld korábban valójában nem is tekintették hulladéknak, és nem is kezelték akként. Az építési és bontási hulladékból a régióban felhalmozódás nincs, valamennyi keletkező hulladék kezelése megoldott. A hasznosítási arány nagyon alacsony, csak mintegy %, ami gyakorlatilag a bontott aszfalt visszadolgozását, illetve egyéb hasznosítását (útépítés szeméttelepen) jelenti. Itt kell megemlíteni az azbeszttartalmú hulladékokat is, amelyek a többnyire a éves épületek bontása, porlódása miatt keletkezik. A korábbi felmérések szerint a régióban Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron találhatók ilyen lakóépületek m 2 azbesztes vakolattal. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 7

8 2. A keletkező hulladékok Lakótelep Szekciók száma Lakások száma Azbeszt vakolat, m 2 Győr, József Attila ltp ,55 Győr, Marcalváros I. ütem ,43 Győr, Adyváros I.-V. ütem ,28 Győr ,43 Sopron ,24 Mosonmagyaróvár ,00 A szórt azbeszt eltávolításából származó laza hulladék várható mennyisége mintegy 1500 tonna. A tervek szerint az elszállítást követően a porlódó hulladékot cementbe ágyazzák, így a keletkező azbesztcement hulladék össztömege várhatóan eléri majd a tonnát. A jelenleg már beépített tetőfedő anyagokból származó, továbbá a csövek bontása során keletkező mintegy tonna darabos hulladék elhelyezésével is kell számolni 2030-ig. Pontos mérleget természetesen felállítani nem lehet a korrekt adatok teljes hiánya miatt Veszélyes hulladék Elsőként bemutatnánk a régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét ágazati bontásban, majd a legjelentősebb hulladéktermelőket és hulladékfajtákat veszélyességi osztály szerint. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 8

9 MEGNEVEZES A régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyisége: V12 V13 V14 V17 V18 V19 V31 V35 V51 V52 Mezőgazdaság ,1 1,9 103,5 109,1 1,44 0,6 1, ,94 Erdészet 1,1 2,3 3,40 Halászat 2 2,00 Bányászat ,00 Élelmiszer ipar(húsipar ,9 0,2 17,9 1,8 1 56,9 1,4 0,9 0,4 491,40 kivételével) Húsipar ,2 8,4 1, , ,80 Textil 78, ,1 220,2 33,4 11,6 407,6 3,7 14,6 1003,60 Bőr 318, ,12 Fa és bútor ,1 134,4 2,1 152,60 Papírpép és papír 11 11,00 Nyomtatás és könyvkiadás 26,1 8,6 14,2 2,9 51,80 Olajfinomítók ,00 Vegyszerek és vegyipari termékek 0, , ,40 Műanyag és gumi 0,8 0,3 95,6 266,2 78,6 11,2 29,2 481,90 Gyógyszeripar 0,00 Alumíniumipar ,6 847,7 25, ,10 Egyéb iparágak ,5 824,3 830, , ,7 1675,2 110, ,9 2917, ,00 Villamosipar, Gáz, Gőzszállítás, Vízellátás 0,25 4,1 8, ,1 1,6 5,3 0, ,85 Építőipar 1 0,7 4, ,1 64,3 6930,20 Szolgáltatás , ,8 2 37, ,4 109,7 2,5 9,7 3,2 5,2 1170, ,00 Egészségügy ,1 21,5 6,5 2,2 13,5 0,1 0,1 737,6 797,60 Hulladékipar 434, , , ,8 95 3,4 0, ,73 Egyéb 6, ,8 83,6 3, ,1 196,70 Összesen: 1177, ,60 629,12 # # # 97652, ,90 919, ,20 282, , ,04 206,90 528,30 60,80 35, ,10 739, ,14 V53 V54 V55 V57 V58 V59 V91 V94 V97 Össz.:

10 Országosan legjelentősebb hulladéktermelő ágazatok: 2. A keletkező hulladékok Hulladék típusa Mennyisége (tonna) vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari 3025 gépipari alumíniumipari egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) húsipar Az országosan kiemelt négy iparágban keletkező veszélyes hulladékok kezelése a régióban megoldott. A keletkező veszélyes hulladékok nagyrésze, kb. 75 % lerakóba kerül, 4 % veszélyes hulladékégetőben kerül ártalmatlanításra, 8 % együttégetőben kerül hasznosításra, míg anyagában történő hasznosítás mintegy 10 %-ban valósul meg. A fenti két táblázat összevetéséből megállapítható, hogy a régióban veszélyes hulladék termelés tekintetében a húzóágazatokat a húsipar, az alumíniumipar, a gépipar adják. Elmondható azonban, hogy a régióban keletkező veszélyes hulladékok kezelésére is a fenti arányok jellemzőek, tehát a lerakás irányába tolódik el az arány a hasznosítás rovására. A legjelentősebb veszélyes hulladék termelők a régióban a következők: Hulladéktermelő 1. hulladékfajta 2. hulladékfajta 3. hulladékfajta Mennyiség t/év Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. V31608 V94101 V Rába Futőmű Gyártó Kft. V54402 V V ,7 SáGa Food s Rt. V13111 V94101 V ,81 Audi Hungária Motor Kft. V52403 V54402 V ,77 Zalahús Rt. V94101 V13111 V ,35 Zalabaromfi Rt. V13111 V13106 V ,19 Ringa Húsipari Rt. V13102 V13111 V ,9 Pannon Baromfi Kft. V13111 V13110 V ,36 Máv Rt. (Szombathely) V V V ,3 Nestlé Hungária Kft.. V13111 V13110 V ,5 Strabag Építő Kft. V54922 V54704 V GE Hungary Kft. V94101 V V ,8 (Nagykanizsa) Rába Motor Kft. V54402 V V ,33 BPW-Rába Futóműgyár Kft. V V54102 V ,8 ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. (Sárvár) Pannon Víz, Víz és Csat. Mű Kft. V13111 V94101 V V94102 V54922 V ,83 NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 10

11 2. A keletkező hulladékok A veszélyes hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, kezelésre felhatalmazott vállalkozások Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégetők: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvári MOFÉM Rt. Kezelt hulladék fajtája Saját tevékenysége során keletkező hulladékok Kapacitás (tonna/év) 125 Győri Hulladékégető Kft. Szombathelyi Megoldás Kft. Veszélyes hulladék lerakók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Mosonmagyaróvár MOTIM Rt. vörösiszap lerakója GE Lightining Tungsram Rt. beleznai lerakója Kun Petrol Kft. zalatárnoki lerakója A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével) A jogszabályban meghatározott összes égethető hulladékfajta (PCB kivételével) Kezelt hulladék fajtája Veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíziszapok Ásványi eredetű kohászati és tüzelőberendezésből származó hulladékok Kapacitás (tonna/év) Energiahasznosító együttégetők: Kezelésre felhatalmazott Kezelt hulladék fajtája Kapacitás (tonna/év) vállalkozás Csornai Hőszolgáltató Kft. Fáradt olaj 5256 Győri KÖSZOL Kft. Fáradt olaj és hidraulika 1000 olaj Mosonmagyaróvári Motim Rt. Fáradt olaj Veszélyes hulladék hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott Kezelt hulladék fajtája Kapacitás (tonna/év) vállalkozás Győr, Dr. Szakál Pál Fémvegyületek (oxidok, 400 hidroxidok) Zalaegerszeg, MOL Rt. Fáradt olaj NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 11

12 2. A keletkező hulladékok Kiemelten kezelendő veszélyes hulladék áramok PCB és PCT tartalmú hulladékok A régióban keletkező PCB tartalmú hulladékok mennyisége évente 11 tonna. Ezek kezelésére régión belül egy felhatalmazott vállalkozás található. Jelenleg ezen hulladékok ártalmatlanítása régión kívül az ONYX Magyarország Kft. dorogi hulladékégetőjében történik. Kezelésre felhatalmazott vállalkozás a régióban: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Győr, ALCUFER Kft Hulladék olajok Hulladék típusa Mennyiség (tonna) Hulladék olajok 4372 Ártalmatlanítás veszélyes hulladék égetőben 332 tonna (7,5 %) Hasznosítás együttégetőben 1900 tonna (43 %) Hasznosítás regenerálással: 2000 tonna (45 %) A régióban keletkező hulladék olajok 96 %-a a régión belül kerül kezelésre. A veszélyes hulladékégetőben történő ártalmatlanítás aránya 7,5 %, míg együttégetőben 43 % kerül fűtőanyagként hasznosításra, és a hulladékok 45 %-át regenerálják. A kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Ártalmatlanítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Győr, Győri Hulladékégető Kft 7000 Celldömölk, MÁV Rt. 200 Szombathely, Megoldás Kft Együttégetők (hulladékolaj hasznosítók): Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Csorna, Csornai Hőszolgáltató Kft Győr, KÖSZOL Kft Mosonmagyaróvár, MOTIM Rt Regeneráló: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Zalaegerszeg, MOL Rt Az ártalmatlanítók és együttégetők kapacitását tekintve a régióban a hulladékolajok kezelésére van szabad kapacitás, ezen hulladékok kezelése megoldott és a jövőben is megoldható. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 12

13 2. A keletkező hulladékok Akkumulátorok és elemek A régióban keletkező akkumulátor hulladék mennyisége a HAWIS program alapján 2065 tonna, ebben nem szerepel a lakosságnál keletkező hulladék akkumulátor és elem mennyisége. A régióban működő vállalkozások kb tonna hulladékot gyűjtenek vissza, amely tartalmazza a lakosságtól (kb. 39 %), illetve vállalkozásoktól (kb. 61 %) begyűjtött hulladékok mennyiségét is, ezért haladja meg a veszélyes hulladékos nyilvántartási rendszer alapján keletkező hulladékok mennyiségét. A feldolgozott bejelentések, nyilvántartások alapján a begyűjtésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Alcufer Kft. Mosonmagyaróvár, ER-VIT Bt. Csorna, Horváth Mátyás Győr, Észak-dunántúli MÉH Rt. telephelyei: Győr, Szombathely, Sárvár, Körmend Győr, ERECO Rt. Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Kőszeg, Vasi MÉH Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nagykanizsa, Saubermacher Pannonia Kft. Zalaegerszeg, Dél-Magyarországi MÉH Rt. Nagykanizsa, Murafém Kft. Zalaegerszeg, Akksi Kft. A vállalkozások begyűjtési kapacitására az akkumulátor hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják. A régióban a HAWIS program alapján 17 tonna szárazelem hulladék keletkezik. Ebből kb. 9 tonna kerül visszagyűjtésre, ami a keletkező hulladékok mintegy felét jelenti, és tartalmazza a lakosságnál keletkező de a HAWIS programban nem jelentkező hulladékok mennyiségét is. Mivel a begyűjtési rendszer és a gyártói felelősség elve nem érvényesül maradéktalanul, ezért a hulladékok többi része feltehetően a kommunális hulladékkal együtt annak veszélyes összetevőjeként lerakásra kerül. A szárazelem begyűjtésére felhatalmazott vállalkozások: Győr, Alcufer Kft. Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nagykanizsa, Saubermacher Pannonia Kft. A vállalkozások begyűjtési kapacitására a szárazelem hulladékokat illetően nincs pontos adat, mivel ezek a vállalkozások az engedélyeiket több hulladékfajtára, és összes hulladékmennyiségre kérik és kapják Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A régióban keletkező hulladék műszaki becslések alapján 1850 tonna. Ebből kezelésre kerül kb. 140 tonna. A régióban található HEEB kezelésére feljogosított vállalkozások: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 13

14 2. A keletkező hulladékok Begyűjtők: Szombathely, Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Zalaszentgrót, Zalai HUKE Kft. Győr, ALCUFER Kft. Ártalmatlanítók: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Harasztifalu, Müllex-Körmend Kft. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségéről pontos információk nem állnak rendelkezésre. Hiányzik a hulladékok kezelését szabályozó jogszabály, és nem érvényesül a gyártói felelősség elve sem. Néhány esetben előfordul, hogy új termék vásárlásakor a régi beszámításra kerül, de ez a rendszer csak a keletkező hulladékok nagyon kis hányadát érinti Kiselejtezett gépjárművek A régióban kb db járművet selejteznek ki évente, amely mennyisége az OHT által megadott 1,5 tonna/db sarokszám alapján tonna. A régióban számos vállalkozás foglalkozik gépkocsik bontásával, de ezek többsége jelenleg a jogszabályi változások miatt engedéllyel még nem rendelkezik. E vállalkozások által (amelyek listája adatok hiányában nem teljes körű) a kezelt hulladékok mennyisége 1677 (15 %) tonna. Tudomásunk szerint a régióban a kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások, és azok megközelítő kapacitása a következő: Vállalkozás megnevezése Kapacitás (tonna/év) Győr, ALCUFER Kft. (Reptéri u. 2) 500 (engedély szám: 14497/2003) Győrzámoly, 2 T+M Gépjárműkereskedelmi és Javító Kft 75 Nagycenk, BONTÓTÉKA Járműalkatrész Kereskedelmi 375 Kft Cirák, Cseh Ferenc 30 Csorna, Gulyás László 75 Öttevény, KRÁZ és Társa 300 Sopron, LAJTER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 225 Gyarmat, Szöllősi Miklós 120 Veszkény, Szabó Árpád 150 Szombathely, Sprint Plusz Bt. 120 Sárvár, Juhász József 45 Hegy-hátsál, H-T 45 Autó-bontó Szombathely, STOP 75 Autó-bontó Kőszeg, Vasi MÉH Kft. 300 Nagykanizsa, R-Team Kft. 150 Nagykanizsa, TRIÓ 120 Autó-bontó Bt. Zalaegerszeg, Lőrincz 75 NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 14

15 2. A keletkező hulladékok Autó-bontó Kft. Vállalkozás megnevezése Zalaegerszeg, Pintér Autó-bontó Zalaegerszeg, STIBOR Autó-center Kft. Keszthely, MÉH Másodnyersanyag hasznosító Vállalat Kapacitás (tonna/év) 375 A fenti listában szereplő vállalkozások kapacitása megközelítőleg 2900 tonna, amely azonban nem elegendő a régióban keletkező kiselejtezett járművek kezelésére. Ezért célszerű ezen kapacitás bővítése, esetleg egy gépkocsi recycling létesítmény megvalósítása, ahol lehetőség nyílna a hasznosítható alkatrészek szétválasztására is Egészségügyi hulladék Az egészségügyi hulladékok becsült mennyisége összesen 2 kg/elfoglalt ágy/nap alapján 3931,4 tonna. Ebből nem fertőző egészségügyi hulladék 1320 tonna, fertőző egészségügyi hulladék 330 tonna. Ezen kívül még keletkezik kb. 330 tonna gyógyszerhulladék a lakosságnál. A HAWIS rendszer alapján a keletkező hulladékok mennyisége 742 tonna. Ezek a hulladékok veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 227,5 tonna (31%). A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Az egészségügyi hulladékok jelentős része a régión kívül az ONYX Magyarország Kft., dorogi hulladékégetőjében kerül ártalmatlanításra Állati eredetű hulladék A régióban a HAWIS rendszer alapján a vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek minősülő hulladék mennyisége mintegy tonna. 22,5 180 Hulladék típusa Mennyiség (tonna) Állati eredetű hulladék Ártalmatlanítás veszélyes hulladékégetőben: csak állati eredetű zsírhulladék 875 tonna (2 %) Ártalmatlanítás lerakással havária esetén 462 tonna (1%) Ártalmatlanítás komposztálással 1580 tonna (3%) Hasznosítás tonna (84 %) NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 15

16 2. A keletkező hulladékok A kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Ártalmatlanítók: Kezelésre felhatalmazott Hulladék típusa Kapacitás (tonna/év) vállalkozás Győr, Győri Hulladékégető Kft. Állati eredetű zsírhulladék 7000 valamennyi hulladékra Pereszteg, ATEV Rt. lerakója Elhullott állatok tetemei, testrészei Sopron, Soproni Városüzemeltetési KFt. Elhullott állatok gyomor és béltartalma, állati zsírok Hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott vállalkozás Kapacitás (tonna/év) Győr, ATEV Rt Győr, Atevszolg Rt Bőny, Bábolna Melléktermékfeldolgozó Káld, Sárvári MG Rt Zalaegerszeg, Zalahús Rt A régióban 85 db üzemelő dögkút található a következő településeken: Acsalag, Darnózseli, Gyarmat, Halászi, Hegyeshalom, Kapuvár, Kóny, Koroncó, Lébény, Lövő, Mórichida, Nagycenk, Csákánydoroszló, Csehimindszent, Jánosháza, Kisrákos, Magyarszecsőd, Oszkó, Püspökmolnári, Vámoscsalád, Vasszécseny, Alsópáhok, Bak, Balatongyörök, Balatonmagyaród, Becsehely, Belezna, Bezeréd, Csapi, Dióskál, Dobronhegy, Egervár, Felsőpáhok, Felsőrajk, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Hagyárosbőrönd, Hahót, Hottó, Iborfia, Karmacs, Kerecseny, Kispáli, Lakhegy, Lickóvadamos, Lovászi, Miháld, Misefa Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagylengyel, Nagypáli, Nagyrada, Padár, Petőhenye, Petrikeresztúr, Pölöske, Pusztaszentlászló, Söjtör, Telekes, Teskánd, Tormafölde, Türje, Várvölgy, Vindornyalak, Vindornyszőlős, Zalaapáti, Zalaapáti, Zalacséb, Zalaegerszeg- Bazita, Zalaegerszeg-Búslakpuszta, Zalakaros, Zalakomár, Zalalövő, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentbalázs, Zalaszentgrót, Zalaszentiván, Zalaszentmihály, Zalatárnok Az OHT szerint e tereken átlagosan 500 tonna kapacitással és 50 %-os telítettséggel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a régióban lerakott állati hulladék mennyisége mintegy tonna. Az állati eredetű hulladékok kezelése a régióban megoldott, döntően az ATEV és cégei végzik el a hulladékok ártalmatlanítását, amelyek kapacitástöbblettel rendelkeznek, így a hasznosítás aránya tovább növelhető, és a régióban nincs szükség további kezelési kapacitásbővítésre, létrehozásra Növényvédőszer és csomagoló eszközeik Az növényvédőszer és csomagolási hulladékok mennyisége a HAWIS rendszer alapján 258 tonna. Ezek a hulladékok veszélyes hulladékégetőben kerülnek ártalmatlanításra. A kezelt hulladékok mennyisége a régióban: 206 tonna (80 %). NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 16

17 2. A keletkező hulladékok A régióban kezelésre felhatalmazott vállalkozások: Győr, Győri Hulladékégető Kft. Szombathely, Megoldás Kft. Nem ismert a házi és hobbi kertekbe keletkező növényvédőszer-hulladékok és göngyölegeik mennyisége. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 17

18 2. A keletkező hulladékok Csomagolási hulladékok Hulladék típusa Mennyiség (tonna) csomagolási hulladékok papír és karton csomagolási 16370,6 hulladék műanyag csomagolási hulladék 8422,32 fa csomagolási hulladék 3273,08 fém csomagolási hulladék 3819,68 vegyes összetételű kompozit 8030,52 csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék 9822,96 textil csomagolási hulladék 1557,12 Válogatás 6364 tonna Hasznosítás 475 tonna A régión belül 6839 tonna hulladék kerül kezelésre az itt keletkező tonna hulladékból. A többi hulladék kezelése régión kívűl történik, illetve nagy része válogatás nélkül a települési szilárd hulladéklerakókra kerül. Valójában a csomagolási hulladékok mennyiségére pontos információk nem állnak rendelkezésre. Ezek mennyiségét a későbbiekben a nyilvántartási és adatszolgáltatási jogszabály megjelenését követő első évben lehet pontosabban megadni. A régióban a csomagolási hulladékok kezelésére felhatalmazott szervezetek a következők: Hasznosítók: Kezelésre felhatalmazott Kezelt hulladék fajtája Kapacitás (tonna/év) vállalkozás Győr, Arany Kentaur Bt. Üveg csomagolási hulladék Győr, Lamba Kft. Műanyag csomagolási hulladék 9000 Torony, M Kft. Műanyag csomagolási hulladék 3 Balogunyom, Pandan Kft. Műanyag csomagolási hulladék 50 A fenti táblázat alapján elmondható, hogy üveg és műanyag csomagolási hulladékok kezelésére elegendő kapacitás van, növelni kell ezek kihasználását. Az egyéb csomagolási hulladékok hasznosítására szervezeteket kell létrehozni Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok Gumiabroncs hulladék A régióban a statisztikai adatok szerint évi 7000 tonna gumiabroncs hulladék keletkezik, mely feldolgozó kapacitás a régióban nem lévén egyrészt a legális és illegális lerakókon került lerakásra (becslés szerint 50 %), másrészt a régiót elhagyva energetikailag hasznosult, vagy lerakásra, felhalmozásra került Biológiailag lebomló hulladék A régióban lerakásra kerülő települési szilárd hulladékok átlagos szerves anyag tartalma 1995-ben az OHT meghatározása szerint 35 % volt, és ez az arány azóta sem sokat változott. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 18

19 2. A keletkező hulladékok Ennek megfelelően a régióban jelenleg évente tonna biológiailag bontható hulladék keletkezik és kerül a települési szilárd hulladék alkotó részeként lerakásra. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 19

20 3. Alapvető műszaki követelmények 3. Hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 3.1 A területen folyó, hulladékkezelésre előírt engedélyek megnevezése, felsorolása,száma NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 20