HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIŰ

Átírás

1

2 1910. A m. kir. földmiuelésügyi ministerium hiaduányai. 1. sz. A HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIŰ ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE. A M. K1R. FÖLDMIVELÉSÜGY1 MIN1STER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA KAZY JÓZSEF MINISTERI TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI, ERDÉLYRÉSZI (SZÉKELYFÖLDI ÉS FELVIDÉKI) MINISTERI MEGBÍZOTT. BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA. I ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K ÚLMM

3 A m. kir. földmiuelésügyi mmister ktaduányai: Kaphatók a m. kir. földmivelésügyi ministeriumban. Lelkészeknek, tanítóknak és községi jegyzőknek a meddig a készlet tart ingyen küldetnek meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelező lapon a m. kir. földmivelésügyi ministerium könyvtárához fordulnak. Alapszabályminta a pinczeszö vetkezetek részére. Az nj bortörvény kis kátéja. Boldoguláshoz vezető út. Rorhamisitásnak és haniisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908: XLVI1. t.-ez. s annak végrehajtása. Édesvízi halászat. Egészségi Tanácsadó. Előzetes tájékoztató a lóherejmsztitó apionczok irtására. Előzetes tájékoztatás a gyümölcsfa-karbolincam kertgazdasági alkalmazásáról. Fatenyésztés. Figyelmeztetés a Dél-Amerikából behurczolt rizszsizsik tárgyában. Gazdasági munkások törvénykönyve. Gazdasági tudósítók évkönyve 1908., Kereskedelmi szerződésünk Szerbiával. Magyar mezőgazd. közigazgatás. Mesterséges fészekodvak alkalmazása. Xemes füz termelése. Rövid utmntató a fekete tücsök irtására. Rövid utmutató a réti gyapjas pille ellen való védekezésre. Röyul nír.mtatő a fekete buzaíégy ellen való védekezésben. Rövid nímntató a ftrkálóbogár irtására. Rövid utmutató a liannas vinczellérbogár irtására. Rövid ntmutató a kendermagbogár irtására. Rövid ntmntatás a csalogató vetések alkalmazására és a hesszeni légy ellen való védekezésre. Rövid ntmntatás a gabonafutrinka ellen való védekezésre. Rövid utmutatás a mezei egerek irtására. Rövid utmutató a sörárpa termesztésére. Rövid utmntató a szalmadarázs irtására. R'.ivid utmntató a szőlőmolynak a szőlő virágzása elöti való irtására." Rövid utmutató a répabarkók irtására. Rövid utmntató a kukoriezamoly ellen raló védekezésre. Rövid utmntató az óvantag ellen való védekezésre. Rövid utmutató a csikoshátu bnzalégy irtására. Tanácsok gépek vásárlásánál. Törvényjavaslat a telepítésről. Természeti emlékek védelme. Termesszünk gyümölcsöt. Útmutatás a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre. Utmutatás a cserebogár irtására. Utmutatás a rügyfuró bogarak irtására. Utmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására. Utmutatás a drótféreg ellen való védekezésre. Útmutatás a fcnyőgubacstetü irtására. Utmutatás a gabonazsizsik irtására. Utmutatás a zsizsikes borsó és lencse fertőtlenítésére. Útmutatás a szőlőoltvány-iskoláknak kártékony rovaroktól való megvédésére. Utmutatás az almamoly irtására. Útmutató a ezukor- és takarmányrépát pnsztitó bogarak irtására. Útmutató a darazsak irtására. Utmutató a houvédbogár ellen való védekezésre. Utmutató a paizstetvek irtására. Utmutató a ló! lü ellen való védekezésre. Utmutató a veresn^aku árpaboga, irtására. Utmníató a mezei poczkoknak foszforpillulákkai való irtására. Útmutató a fontosabb rovarirtó anyagok alkalmazására. Útmutató a vetési bagolypille irtására. Útmutató a káposztapillangó hernyóiuak irtására. Utmntató a vértetii keresésére és irtására. Útmutató a különféle szölíimolyok s a szőlőiloncza irtására.

4 Kaphatók Nagel Ottó bizományos könyvkereskedőnél (Budapest, VIII., Muzeum-körut 2. szám) és minden nagyobb vidéki könyvkereskedő utján. Magyar nyelvű kiadványok: Állami és magánménesek leírása. Ára 1 kor. Állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak forgalmára vonatkozó rendeletek magyarázata. Ára 1 kor. A gyümölcsfák és szölö kártevő rovarai. Ára 1 kor. A madarak hasznáról és káráról. Ára t kor. A méhészetről. Ára 1 kor. Az uj bortörvény kis kátéja. Ara 20 fillér. Borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalinazásáról szóló : XI,VII. t.-ez. s annak végrehajtása. Ára 50 fillér. Bosznia és Herczegovina mezőgazdasága. Ára 1 kor. Duna és mellékfolyói mentén feltárt kőfejtő telepek leirása. Ára 2 kor. 50 flll. Dunavölgy térképe. Ára 6 kor. Édesvízi halászat és halgazdaság. Ára 1 kor. Egészségi tanácsadó. Ára 60 fillér. Fatenyésztés. VI-ik kiadás. Ára 1 kor. Gazdaczimtár. Ára 30 kor. Gazdasági munkás-és cselédlakások. Ára tókor. Gazdasági tudósítók évkönyve Ára 1 kor. Gyümölcsfák kártékony hernyói irtása. Ára 20 flll. Három év Magyarország mezőgazdasági politikájában. Ára 1 kor. Közgazd. tanulmányok. Ára 3 kor. Luczerna és lóhere termelése. Ára 1 kor. Hitelszövetkezetekről. Ára 40 flll. Húspárolók és desinfektorok. Ára 20 flll. Legnjabb állami telepítések Magyarországon. Ára 2 kor. Magas-Tátra turista térképe. Ára vászonra húzva 1 kor. 30 flll., egyszerű kiadásban 60 fillér. Magyarország gyomnövényei. Ára 3 kor. Magyarország ménesei. Ára 1 kor. Magyar mezőgazdasági közigazgatás. Ára 2 kor. Magyarország vizeiről. Ára 5 korona. Magyar pomologia (magyar és franczia nyelven.) I., II., III., IV. és V. füzet. Ára egyenként 3 kor. Mezőgazd. termények hamisítása. Ára 60 fül. Mezőgazd. vezérfonal néptanítók részére. Ára 1 kor. Mezőgazdasági statisztika. I. kötet ára 20 K., II. kötet ára 30 kor., III. kötet ára 4 kor., IV. kötet ára 10 kor., V. kötet ára 8 kor. Nemes fűz termelése. Ára 60 flll. Nemzetközi madárvédelem. Ára 1 kor. Népszerű természettan. Ára 1 kor. Peronospora elleni védekezésről. Ára 30 fillér. Pisztrángtenyésztés. Ára 30 fill. Rendelet a húsvizsgálatról. Ára 20 fillér. Szőlészeti kísérleti állomás közleményei. II. kötet. Ára 6 korona. Természeti emlékek védelme. Ara 50 fillér. Tagositási törvénytervezet. Ára 2 kor. Tehenek tőgygümőkórja. Ára 50 fillér. Termesszünk gyümölcsöt. Ára 40 fillér. Törvényjavaslat a mezőgazd. kamarákról. Ára 20 fillér. Törvényjavaslat a telepítésről. Ára 1 kor. Útmutatás a komlót pusztító állatok irtására. Ára 40 fill. Téli gyümölcs eltartása kamrákbau. Ára 60 fillér. Vadőr. Ára 1 kor. Vezérfonal a philloxerás szőlőnek szénkéneggel való gyérítésére. Ára 40 fillér. Vizitársulatokra vonatkozó statisztikai adatok. Ára 1 kor. Német nyelvű kiadványok: Jaliresbericht über das Veterinarwesen in Ueber die Kellercigenossenschaften. Ára 40fill. I'ngarn 1896., 1898., 1899., 1900., 1901., Ara kötetenkint 2 korona. 1 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció

5

6 1910. A m. kir. földmiuelésügyi ministeríum kiaduányai. 1. sz A HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIÚ ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE. A M. KIR. FÖLBMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA KAZYJÓZSEF MINISTERI TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI, ERDÉLYRÉSZI (SZÉKELYFÖLDI ÉS FELVIDÉKI) MINISTERI MEGBÍZOTT. BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA ORSZÁGOS LEVÉLJÁR «V uakua

7

8 TAR TALC )M JEGYZÉK. Oldal Bevezetés I. Földbérletek és földbirtok ügyek... -._. 8 II. Havasi legelök III. Havastakarmány kísérleti telep IV. Alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep V. Népies mintagazdaságok és-gazdasági szakismeretek terjesztése 28 VI. Gazdakörök és gépkiosztások..., 31 VII. Vetőmag-kiosztások VIII. Legelő- és rétjavitások IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés 40 X. Szarvasmarhatenyésztés XI. Lótenyésztés XII. Juhtenyésztés XIII. Baromfi- és házinyultenyésztés 49 XIV. Méhészet, rák- és selyemhernyó tenyésztés - 51 XV. A gazdasági házi ipar fejlesztése érdekében tett intézkedések. Házi ipari tanfolyamok. Házi ipari telepek. Ipari szövetkezetek. Iparos pályákra segités Gkzdasági kosárfonás Kosárfonó szövetkezetek és telepek 61 Nemes füztelepek Nádfonó házi ipar Fafaragó házi ipar..., Abroncskészitő házi ipar A seprükötő házi ipar Vászonszövö házi ipar... - ~4 7. Szőnyegszövő házi ipar Kötő házi ipar Himző házi ipar Müvirágkészitö házi ipar Játékszerkészitö házi ipar ' 88 ORSZÁGOS

9 6 Oldal 12. Gyapju-(guba-) szövő házi ipar Tanfolyamok. Iparos pályákra segítés Iparházak Kiállítások XVI. Gyáripar XVII. Vadon diszlő kereskedelmi és gyógyító növények gyűjtése XVIII. Munkásközvetités - 97 XIX. Útépítési munkálatok XX. Munkások és szegény kisgazdák jogvédelme, ínség enyhítésére irányuló intézkedések XXI. Vizi ügyek 103 XXII. Hitelszövetkezetek 105 XXIII. Hitelszövetkezeti áruraktárak XXIV. Vegyes intézkedések UO

10 A hegyvidéki gazdasági akczió évi működésének ismertetése. A hegyvidéki szegény nép felsegélyezése czéljából ezelőtt 11 évvel megindított gazdasági jellegű állami akczió működése, miként az elözö években, ugy az év folyamán is kiterjedt a gazdasági élet minden ágának fejlesztésére. Annak jelentős bizonyítékául, hogy az állam ezen akcziója a kivánt czélt, t. i. a nép gazdasági önállósítását, vagyonosodását mennyire megközelítette, elégnek tartjuk kidomborítani, hogy a hegyvidéken immár 132 a kirendeltség közbenjárásával létesített hitelszövetkezet működik, melyekben annak a népnek, melynek az akczió megindításakor csak adósságai voltak, ma már üzletrészekben 1, korona, takarékbetétekben pedig 1, koronája kamatozik. Ezen örvendetes számadatok arról tesznek tanúságot, hogy az akczió 11 évi működése az állattenyésztés fejlesztése, a nép földvételi igényeinek támo- ORSZAGOD levéltár K tto koó

11 8 gatása, a házi ipar minden ágának széles körben való bevezetése stb. által olyannyira előnyösre változtatta meg a népnek az akczió megindításakor nagyon szomorúnak mondható gazdasági helyzetét, hogy az nemcsak kiszabadult függő helyzetéből, hanem oly sorsba jutott, hogy jövedelméből a fentebbi tekintélyes tökét tehette félre. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a hitelszövetkezetek által folyósított kölcsönök összege 6 millió koronát felülhaladja, s hogy ezen összegek csak gyümölcsöző befektetésre folyósittattak. a jövő képe csak kedvezőbb lesz s beigazolódik, hogy az államnak segitö kezével sikerült a pusztulásnak indult hegyvidéki népet a teljes elszegényedés utján feltartóztatni. A hegyvidéki akcziónak a lefolyt évben való működése részleteiben a következőkben foglalható össze: I. Földbérletek és földbirtok ügyek. Az akczió megindításakor a köznépnek földhöz juttatása czéljából a gróf Schönborn - Buchheim-féle hitbizományi uradalomtól bérbevet s eredetileg k. hold 163 négyszögölet kitevő állambérlet területe az év végén a hitbizományi uradalom által időközben eladott, illetve felerdösités czéljából visszavett 786 k. hold 34 négyszögöl leszámításával k. hold 644 négszögölet tett ki. Az állambérlet területében az évhez viszonyítva változás nem állott elő.

12 9 Az állambérleti területből: 1. Az alsóvereczkei magy. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep mintagazdaságát képezi 96 h. 906 D-öl 2. Házi kezelésben van és bárczázás utján értékesül az összes havas terület «545 «3. A íakereskedelmi részvénytársaság szolyvai gyártelepe czéljaira átengedtetett 93 «1.008 «4. A szolyvai gazdasági ismétlöiskola bérel «5. Községek mint elkölcsi testületek bérletében van közlegelök czéljaira «103 «6. Kisgazdák között felparczelláztatott 1 5 holdas bérletekre «1.282 «_ összesen _ h. 644 D-öl Ezen területi kimutatásban benfoglaltatik a Háthegységgel kapcsolatosan több község által megvásárolt k négyszögölnyi mezőgazdasági terület is, mely jelenleg még állambérleli kezelésben van s a községek javára bérlet utján értékesül. A Háthegység vételében részt vett községek a vétel tárgyára nézve ugyanis mindaddig vagyonközösségben maradnak, mig a Háthegység faállománya' élném adatik s a befolyó jövedelem a megvett terület vételárának törlesztésére nem fordittatik, hogy a vagyonközösség megszüntethető legyen.

13 10 Ennek akadályát jelenleg az képezi, hogy a fakereskedelemben pangás állott be, minek következtében a Háthegység fatömegének eladására kiirt árverések mind eredménytelenül végződtek. A háthegységi erdők főfelügyeletét az általa alkalmazott erdöörökkel az ungvári m. kir. föerdöhivatal, a mezőgazdasági területek bérlet utján való értékesítését pedig a kirendeltség látja el. Az állambérleti terület fenti kitüntetésénél nem vétetett számitásba a havasi legelők kiegészítése czéljából időről-időre kibérelt zugói u. n. vadászbérlet 263 és a Pláj-Polyánka havasi kaszáló 8 holdja. Ezen állambérleti területekért haszonbér fejében a gróf Schönborn - Buchheim-féle hitbizományi uradanak, a Kohner és Csányi-féle bérlötársaságnak, Zugó községnek az u. n. vadászbérletért s Volócz községnek a Pláj-Polyánkáért összesen korona 73 fillér fizettetett. Ezzel szemben az állambérleti területek albérletbe adása folytán befolyt bér fejében korona 41 fillér. A mutatkozó K. 50 fillér értékesítési többlet ellenében az államkincstár viselte az állambérleti területeken alkalmazott mezőőrök és havasi gulyások fizetését, nemkülönben a havasra felhajtott állatok pásztoroltatásával és gondozásával járó költségeket s végül az állambérleti épületek karbantartási költségeit is, melyek összege jóval felülhaladja a mutatkozó értékesítési többletet. A kirendeltség ezen területek bérbeadásánál gongot fordított azok rendszeres gazdasági müvelésének betartására, úgyszintén a cserjés, bozótos és zsombé-

14 11 kos területek kitisztítására, s az állambérleti legelőterületeken uralgó vízhiány megszüntetésére. Az elözö években megkezdett kitisztitási munkálatok folytatódtak, ugy hogy a Kamjánka bérkaszálón ma már 73 hold van teljesen kitisztítva és kiirtva, továbbá 142 hold öntözésre berendezve. A Kerekdomb nevü majorterületen az irtás 8 hold kivételével befejezést nyert, melynek kiirtása a jövő év feladata leend. A fogarasi majorból Zsófiafalva község részére bérbeadótt legelöterületen az e czélra engedélyezett 600 korona államsegély felhasználásával a legelömarha vízhiányának enyhítésére egy bövizü csordakut létesíttetett. Az állambérleti szántóföldek és kaszálók terméshozama a lefolyt évben az aszályos időjárás következtében a közepesen alul maradt. Különösen csökkent a szénatermés, a legelöket pedig leperzselte az aszály. Egyedül a remetei majorhoz tartozó u. n. Papmocsárban volt igen jó tengeritermés, de a gabonafélék ott sem adtak kielégítő termést. A kir. kincstár tulajdonát képező s Ung vármegye területén fekvő rétekből és szántóföldekből álló u. n. belzetek bérletében 46 község részesült. Ezen k. hold kiterjedésű területért a bérlök korona bért fizettek s igy egy k. hold évi bérösszege átlag 1 kor. 29 fillért tett ki. Ebből látható, hogy a lakosság itt is olcsón jutott bérföldhöz. Ezen belzetek még 1903-ban adattak bérbe 10 év tartamára. A bérleti viszonyban a lefolyt év alatt változás nem történt, amennyiben a bérlök szerződési

15 12 kötelezettségeiket pontosan teljesítvén, nem adtak okot arra, hogy a bérterületekböl kimozdittassanak. A kirendeltség az állambérleti területek kezelése és felügyeletének ellátásán felül támogatólag közbenjárt a községek föld- és legelöigényeinek kielégítése érdekében. Ez irányú működésének eredménye, hogy Malmos község határában a szolyvai erdögondnoksághoz tartozó «Komárni)) nevű 106 holdas vágásterületnek a felerdösitési kötelezettség alól való felmentése és Malmos község részére való bérbeadása engedélyeztetett. Hasonlóképpen kieszközöltetett, hogy Ujtövisfalva község határában 21 hold 620 négyszögöl terület mentesittetett a felerdösitési kötelezettség alól, miáltal a község ujabbi legelöterülethez jutott. Közbenjárt a kirendeltség 9 hajasdi kisgazda birtokvételi ügyében, mely támogatás folytán a kisgazdák 24 k. hold told tulajdonjogát korona vételár fejében megszerezték, melyet hitelszövetkezeti kölcsön felvétele utján fedeztek. Ez évben fejeződtek be a gróf Schönborn-Buchheim-féle hitbizomány tulajdonát képezett nagylucskai birtokparczellázásának munkálatai, mely 2073 k, hold 243 négyszögöl területü birtokból Nagylucska, Ujdávidháza és Várkulcsa községek mint erkölcsi testületek, a nagylucskai gör. kath. hitközség és 513 nagylucskai, 175 ujdávidházai és 30 várkulcsai kisgazda részesedett. A vételár biztositására felvett kölcsön lebonyolittatván, s a tulajdonjog az egyes vevők nevére telekkönyvileg bekebeleztetvén, vevők részére a föld szabad használata biztosítva van.

16 IS Magyarkomját, Nagycsongova, Ölyvös és Felsösárad ngocsavármegyei községek földszakségének enyhítése czéljából kieszközöltetett egy birtoktestnek állami támogatás mellett való parczellázása. A parczellázás előmunkálatai megindultak, részletes lebonyolítása a jövő évre várható. Várpalánka beregvármegyei község egy birtok megvétele iránti ügye folyamatba tétetett. Tárgyalás alatt állanak Patakófalu községnek holdas kincstári, Ilkócz községnek 43*51 hold uradalmi, Sóslak községnek 150 hold kincstári, Határhegy község hold kincstári, Beregbükkös községnek 120 hold legelöterület megvétele iránti ügyei. Ez évben perfektuálódott Repede és Dubrovicza községek volt úrbéreseinek 143*2 hold uradalmi erdőterület megvétele iránti ügye, a mennyiben a kötött szerződést a hitbizományi hatóság jóváhagyta. Ezen vétel folytán lehetővé vált, hogy nevezett úrbéresek eddigi nem feltétlen erdőtalajon elterülő 97 holdas erdejüket legelőnek használhassák. A bányafalusi úrbéres birtokosság részére ujabb legelöterület szerzését lehetővé teendő, kieszközöltetett annak engedélyezése, hogy az úrbéresek a tulajdonukat képező legelöterületük jelenleg kőbányaként müveit 15 kat. holdas részét 16,000 koronáért eladhassák. Az eladás engedélyezése fejében kiköttetett, hogy a vételár csak legelöterület vételére, illetve legelöjavitási és tisztítási czélokra legyen felhasználható, nehogy ellenkező esetben az állattenyésztés érdekei csorbát szenvedjenek. Közbenjárt ezenkívül a kirendeltség több község és magánegyénekböl álló érdekeltség részére szükséges-

17 14 kölcsönök megszavazása és folyósítása körül több pénzintézetnél, mely kölcsönök uj ingatlanok szerzésére, vagy a meglévő terhek konvertálására fognak felhasználtatni. II. Havasi legelők. A kirendeltség kezelése alatt lévő beregvármegyei állambérleti havasak területe a szomszédos birtokos tulajdonát képező s közösen használt máramarosi határhavasokkal együtt 7261 hold 545 négszögölet tett ki, mely területből a szorosan vett állambérlethez az u. n. vadászbérlet és a Pláj-Polyánkával együtt 5738 hold 601 négyszögöl tartozik. Ezen havasterületre az év folyamán mintegy 40 község kisgazdájának állatállománya hajtatott fel junius hó elején s maradt fent szeptember hó elejéig, mely időponton tul az állatok a bérleti szerződés kikötései szerint, de az időjárás viszontagságai miatt sem maradhatnak fenn. A felhajtott legelő állatok a havasra bárczázás mellett vétettek fel, mely rendszer iránt a nép most már bizalommal viseltetik. Ugy az ungi, mint a máramarosi kincstári havasokra a legelömarha felvétele a kirendeltség közreműködése mellett történt. Az állambérleti havasokra a lefolyt évben felhajtatott 149 darab üsző, 49 darab tehén, 24 bika, 230 darab vegyes növendékmarha, 4683 darab ökör, 45 ló, 12 darab csikó darab juh. ami számos marhára átszámitva összesen 5809 darabot tesz ki.

18 A lakosság üszönevelési kedvének fokozása czéljából a Kernicza havasra felhajtott tiszta vérű üszök után fizetett havasbér, összesen 96*2 korona az üszötulajdosoknak jutalomképen visszatérittetett. A havasi fübér czimén korona 16 fillér folyt be, egy hold bruttó jövedelme tehát 4 korona 32 fillér volt, nem számitva a havasi kaszálókon termelt 480 q. szénafelesleget, mely ott már nem lévén feltakarmányozható, Szolyvára és Alsóvereczkére szállíttatott el, s az ottani intézmények állatállománya által használtatott fel. A havasi legeltetési idény a lefolyt évben elég kedvezőnek volt mondható, bár a legeltetést a téli hóval mélyen betakart itatok kiszabaditási munkálatainak következtében a szokottnál valamivel későbben lehetett megkezdeni. Ez a néhány napi késedelem annyiban hátrányos, hogy a szörfüvel benőtt területeket a marha csak addig legeli le, a mig a szörfü fiatal, később már állva hagyja. Junius hava csapadékdús, mindamellett viharmentes volt s igy a legeltetés az időjárás által károsan nem befolyásoltatott. Nagy lendültetet nyert a havasi gazdálkodás az által, hogy a földmivelésügyi kormány a havasok okszerű kihasználása czéljából szükséges berendezések költségeire korona felhaszlását engedélyezte. Ezen költségadomány keretén belül elkészült egy Volócz vasútállomástól kiágazólag a Pláj-havasra vezető kocsiút 8 kilométer hosszúságban 21 mütárgygyal, továbbá a Pláj-havason 42 darab tehén befogadására szolgáló istálló. Ezen istállóhoz 63 méter mélységből a vizet egy vizemelökos szolgáltatja.

19 16 A kocsiút, istálló és vizemelökos létesitése által ugy a trágyázás, mint a legeltetés lényegesen meg van könnyitve. Ugyancsak egy uj istálló épült a Kernicza-havason 120 drb. gulyabeli marha befogadására 160 méterrel magasabban, mint a régi istálló, mely egészen az erdő szélén feküdt s emiatt a trágya okszerűen felhasználható nem volt. Ezenkívül a Pláj-, Hrobistye- és Hjapiczka-havasokon lévő régi istállók okszerűen átalakittattak s a kerniczai havastakarmány kisérleti telepen egy uj fümagcsür létesült. A Pláj-havason lévő tejfeldolgozó helyiség részére egy forgatható algaui sajtüst szereztetett be s ugyanott egy havasi sajtpincze létesittetett s a Hrobistye-havason lévő régi istállónak a tél folyamán a hónyomás következtében beomlott főfala 3432 korona 10 fillér költséggel helyreállíttatott. A havasi kaszálók területe a régi lósóskával benőtt delelöhelyek felkapálása és fűmaggal való bevetése által ismét 8 holddal nagyobbodott. A havasok fokozatos felj a vitása ez évben sem szünetelt, mely munkánál a havasi takarmánykisérleti telepen termelt, valamint külön vásárolt magvak vegyesen használtattak fel, a kaszálók és a havasok egyes soványabb részei trágyázásban részesültek. A havasi utak karbantartása, moha- és zsombékirtás szintén figyelem tárgyát képezte. A felhajtott állatállomány egészségi állapota kielégítőnek volt mondható, tekintettel arra, hogy az 5809 darab számosmarhából mindössze csak 7 darab szarvasmarha pusztult el. ezek is azonban a betegségek csiráit a havasra való felhajtáskor már magokkal hozták.

20 17 Kimutatás az évben történt havasi felhajtásról. 83 k 83 H A havas neve N in tehén -o c a 83 M > :C :0 C :0 -o «d a r ab 1 Kernicza _ Temnatik s 3 Pláj Velki-Verch.. _ 380 f S 5 Rjapicska kobra Borilova... _ Ersavszka _ Kadilova Kopitancsik (Kirnnik) Szkaljanka Hrobistye Ivalova Rapicska-Jama Migyanicza Zakuty Bileczka Hrab Zsid Számos marha átszámítva

21 18 A lveínicza-havasra felhajtott 148 drb növendéküszö serczegö üszög ellen a kirendeltség költségén oltatott be. A Sztqj-havas egyes meredek lejtőin a lavinák összesen mintegy kat. holdnyi területen a termőréteget lesodorták. A talaj további kopárosodásának meggátlása czéljából ezen veszélyeztetett helyek kora tavaszszal rözsefonással lesznek megkötve, száritott sertéstrágyával betrágyázva és kötésre alkalmas fümagvakkal bevetve. E végből 100 métermázsa száritott sertéstrágya még az ősz folyamán a havasra felszállittatott. A folyó év nyarán az állambérleti havasokat számos érdeklődő kereste fel. Ezek között ki kell emelni az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 11 tagját, kik bár kedvezőtlen időben, de annál nagyobb lelkesedéssel és buzgalommal tanulmányozták az állambérleti havasokon űzött havasgazdálkodást s a tapasztaltak fölött osztatlan tetszésüknek és elismerésüknek adtak kifejezést. Tanulmányozási szempontból az ungvári papnevelő és tanítóképző intézet végzett növendékei járták be a havasokat, kik a látottakat az életbe kilépve a gondozásukra bízott nép körében értékesíthetik. Ezen tanulmányutakra jelentkezett 30 növendék utazási költségeire 176 korona 80 fillér engedélyezése eszközöltetett ki. III. Havasi takarmánykisérleti telep. A kerniczai havasi takarmánykisérleti telep területe a mult évi állapothoz viszonyítva nem változott.

22 19 A telep 9176 m- területéből: a bevetett terület 8810 m 2 az utak területe 314 m 2 az udvar és menház területe. 52 m 2 -t tett ki. Részint a mult év őszén, részint pedig a folyó év tavaszán összesen 9 parczella lett újból felásva, szükséghez mérten betrágyázva és fümagvakkal bevetve. Az elvetett magvak csirázási és kelési ideje az egyes fajtáknál a legnagyobb eltéréseket mutatta. A csirázási és kikelési idő nagy eltérései elsősorban a fajták sajátságainak tudható be, azonban arra különféle körülmények is kihatással vannak. így p. o. tapasztaltatott, hogy a korábban szedett mag, mely talán nem ért be egészen tökéletesen, későbben csírázott és kelt. Hasonlóképen későbben csíráztak és fejlődtek azok a vetések, melyek a tavaszi friss ásásba kerültek, mig az őszi ásásba vetett magvak korábban csíráztak és keltek. Ennek oka az, hogy az ilyen talaj felső rétege jobban átérett, melegebb és emellett nedvdúsabb volt, mint a tavaszszal felforgatás folytán felszínre hozott, kevésbbé érett hideg föld, melyet a tavaszi szelek ki is szárítottak. Általában pedig a tulaj donképen i havasfajták jóval későbben fejlődtek, mint a többi meghonosított síksági fajta. Az uj vetések gyomlálásban, sovány, köves helyeken trágyaléöntözésben részesültek. A régi vetések úgyszólván kivétel nélkül jól teleltek. A hó ez évben a kísérleti telepről korábban olvadt le ugy, hogy már május hó 20-án egyes munkálatokat meg is lehetett kezdeni. 9*

23 20 Sem a hónyomás, sem az egerek károkat nem okoztak. A havasi idény a kísérleti telep fejlődése szempontjából elég kedvező volt. Csak julius 14-én tört ki egy erős szélvihar, mely folytatólag julius hó 26-áig tartott, állandó záportól kisérve. Ezen zivataros időjárás a Poa alpina magtermésében 15% kárt okozott, a buja fejlödésü Poa violaceát pedig megdöntötte, miáltal a magérés késett és minőségileg szenvedett. Korai fagyok ez évben a magérésre zavaró befolyást nem gyakoroltak, miért is az idei fümagtermés nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is csekély kivétellel jobb volt mint a tavalyi. Rendkivüli termést adott a Poa alpina; 68 kg.-ot, mely a Sztoj oldalán keletkezett vízmosásoknak száritott sertéstrágya hozzáadásával s az ott létesített rözsefonások között való elvetésével leendő megkötésére, a többi fümagfölösleg pedig az egyes havasi kaszálók javítására fog fordíttatni. A régi vetésű fümagfajták fejlődésénél ujabb feljegyzésre méltó körülmény nem észleltetett, azonkívül, hogy a mult évben sarlózott vetés ez évben nemcsak erőteljesebben fejlődött és sarjadzott, hanem a magtermés is szebb és egyenletesebb volt, mint azokon a táblákon, melyekről a mag kézzel szedetett és a szár meghagyatott. Ez évben a havasalji kaszálókon két értékes havasi fűféléből sikerült tiszta magot gyűjteni. Az egyik a Festuca picta, melyből egy kisebb parczella el is vettetett, a másik a Phleum alpinum varietas commutatum. melylyel a kísérletek a jövő év tavaszán fognak megejtetni.

24 21 Ez évben a havas takarmány kísérleti telepen a fümagvak kezelése és eltartása czéljából egy gyakorlati berendezéssel felszerelt épület emeltetett, mely 1532 korona 27 fillérbe került és hivatásának különösen megfelelt. Megjegyzendő, hogy a havasi gazdálkodással foglalkozók közül már mindtöbben és többen fordulnak a telep vezetőségéhez fümagkeverékek mikénti összeállitásának közléséért, hogy a kísérletezések alapján legjobbnak bizonyult keverékkel saját gazdaságukban nagyobb termést érjenek el. Az évi kísérletezés és az azzal kapcsolatosan eszközölt megfigyelések eredményeit a csatolt kimutatások tünfetik fel. IV. Alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep. A telep elnevezésében az év folyamán történt változás, amennyiben a m. kir. földmivelésügyi minister ur az állami segélyakczió körül nagy érdemeket szerzett néhai Balogh Vilmos államtitkár emlékét megörökiteni óhajtván elrendelte, hogy az alsóvereczkei m. kir. havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep ezentúl «alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep» nevet viselje. A telepre, illetve az azzal kapcsolatos tejgazdasági munkásokat képező iskolába, mely a kisebb birtokososztály és a tejszövetkezetek vaj mesteri és elömunkás szükségletének biztositása czéljából szerveztetett, a megállapított 18 állami ingyenes helyre az

25 tanévre 16 tanuló vétetett fel, kik nemcsak a vajgyártás s tejkezelés, hanem általában a gazdaság minden ágára kiterjedő ugy elméleti, de főleg gyakorlati kiképzésben részesültek. A telep 16 növendéke közül évközben 2 eltávozott s igy az évi október hóban megtartott záróvizsgán 14 növendék vett részt. Ezek közül a vizsgát 3 jeles, 6 jó s 5 kielégítő eredménynyel állotta ki. A növendékek közül 1 bereg vár megyei, 3 ugocsavármegyei, 3 máramarosvármegyei, 1 szatmárvármegyei, 2 jásznagykun-szolnokvármegyei, 1 sopronvármegyei, 2 zalavármegyei, I pedig háromszékvármegyei illetőségű volt. A teleppel kapcsolatos mintagazdaság 96 hold területe ez évben a következőleg volt kihasználva. Árpa 4 holdba, zab 4 holdba, burgonya 2 holdba, takarmányrépa 5 holdba, zabos bükköny 4 holdba, fükeverék 2 holdba, mohar 4 holdba volt elvetve, 71 hold pedig hegyi kaszálót képezett. Az elért termés átlag a az árpánál 610, a zabnál 660, a burgonyánál 7510, a takarmányrépánál , a zabos bükkönynél 1390, a fükeveréknél 1235, a moharnál 1340, a hegyi kaszálóknál pedig 1135 kilogramm volt. A gyönge termés az aratás előtt beállott jégverés és felhőszakadásnak tuiajdonitható, minek következtében, különösen a széna nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is messze mögötte maradt a mult évi termésnek. A takarmányrépát a gyökérrothadás, Poma betae Frank gomba betegség rontotta meg.

26 Tekintettel arra, hogy a mult évi tapasztalatok szerint a lóherésekben az egerek oly mérvű pusztításokat visznek véghez, hogy azok termése bizonytalan, évben megindultak a fűmagkeverékkel való kísérletezések. A magkeverékek a kassai m. kir. vetömegvizsgáló állomás szaktanácsára a kővetkezőképpen állíttattak egybe: I. sz. herefii-keverék: Trifolium hybridum. 70% Phleum pratense 30 «összesen 100% II. sz. herefii-keverék: Trifolium pratense 15 0 Trifolium hybridum 40 «Lotus corniculatus 20 «Phleum pratense 25 «III. sz. fiimag-keverék : összesen 100% Trifolium repens 5% Trifolium hybridum 10 «Lotus corniculatus 18 «Lolium italicum - 10«Festuca pratensis 15 «Dactylis glomerata 10«Cynosurus eristatus 10«Agrostis stolanifera 10 «Phleum pratense 12 «összesen 100%

27 24 IV. sz. fűmag-keverék: Trifolium pratense 5 C ( Trifolium repens 10 «Lotus corniculatus _ 18 a Lolium perenne 10 «Avena elatior _.. 10 «Festuca pratensis. 10«Dactylis glomerata 15 «Avena flavescens _.._ 10 «Cynosurus eristatus. 12 «összesen 100 c Amig a két herefükeverék már az ősz folyamán sokat szenvedett az egerektől, addig a két fümagkeverék gyönyörűen fejlődött, különösen a 111. számú, ugy hogy még év őszén a kipállás veszedelmétől megóvandó juhokkal kellett legeltetni. Első évben az összes kísérleti táblák erősen elgyomosodtak, első sorban azért, mert védnövény nélkül lettek vetve, az évben azonban a fümagfélék erőteljes fejlődése a gyomokat teljesen elnyomta. A III. sz. fümagkeverés különösen oly szépen sikerült, hogy a jövőben herefüvetések helyett fiimagkeverék fog használtatni, mert bár a vetőmag ára holdanként 2 3-szor annyiba kerül, mint ugyanakkora terület bevetéséhez szükséges heremag, ezen árkülönbség azonban a terméskülönbözettöl eltekintve busásan megtérül azáltal, hogy ezen évelő fűfélék több évig tartanak, mint a herevetés. A telep növendékei és összes állatállománya a havasi legeltetési időszakot a mult évek gyakorlatához képest a Pláj havason töltötte, hogy a növendékek a

28 25 havasi gazdálkodást gyakorlatilag is elsajátíthassák s megszerezzék azon gyakorlati ügyességet, mely egy kisebb, csupán kézi munkálatokra utalt tejgazdaság üzemének viteléhez és vezetéséhez szükséges. Ez idő alatt a tejhozam az elözö évekhez viszonyitva emelkedést mutat, daczára a váltakozó szeles, hűvös időjárásnak, mely a tej hozamot máskülönben kedvezőtlenül befolyásolta. Az augusztusi hidegeknek tulajdonitható az is, hogy az állatállomány nem a szokott jó kondiczióban került le a havasról. A telep montafoni törzstehenészete az év január hó 1-én a következő volt: 3 darab tenyészbika, 29 «tehén, 10 «egy éves bika, 5 «választott bika, 4 «szopós bika, 4 «két éves üsző, 9 «egy éves üsző, 5 «választott üsző, 5 «szopós üsző. Az évi szaporulat 13 darab bika és 6 darab üszöborju volt. Az ellési suly átlagban a bikaborjuknál 40 kgmot, üszöborjuknál pedig 38 kgmot tett ki, az elválasztási átlagsuly 3 hónapi szoptatás után pedig 116 kgm. volt. A lefolyt évben fejés után származott tej menynyisége \ő liter, szoptatásra fordíttatott «összes tejelési eredmény "5 «

29 26 Egy tehén évi fejése liter Egy tehén évi tejelési eredménye «Az évben kisgazdáktól liter tej vásároltatván össze, rendelkezésre állott tehát liter. Ebből készpénzért eladatott 2.785'5 liter, illetményre kiadatott «feldolgoztatott «Ebből fölözés által származott liter tejszili, továbbá liter fölözött tej és i ró. A származott tejszinmennyiségböl készpénzen eladatott liter, vajjá köpültetett 5747 liter, melyből összesen 1586 kgm. vaj nyeretett. A fölözött tej és iró a borjuk és sertések táplálására használtatott fel. A vajnyeremény hónaponként a következőképen oszlik meg: Mely hónapban Feldolgozott tejmennyiség literekben Nyert vajmennyiség kgrmokban 1 kgr.vajhoz kellett liter tej tejből származott vaj mennyiség Január ' Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember Összesen 40718: átlag Í5-67 átlag 3-89

30 Említésre méltó tény, hogy a tej zsírtartalma, bár csekély mértékben, de mégis észrevehetöleg évről-évre csökken, a mi részben a talaj és takarmány mészszegénységének tulajdonitható. Ez ellen ujabban takarmánymész adagolásával kiséreltetik meg a védekezés. A junius, julius és augusztus hónapokból álló havasi idény nemcsak tejhozamra, de a tej zsírtartalmára nézve is felülmúlj a a többi hónapokat, a kisgazdák teheneinek tejhozama pedig a 3 hónapból álló havasi idény alatt akkora volt, mint a többi 9 hónap alatt együttvéve. A telep yorkshirei sertésállománya az év január 1-én a következő volt: 1 darab tenyész kan, 10 «kocza, 3 «választottkan, 9 «egyéves kocza, 13 «választott kocza, 3 «javitott sertés, 2 «egyéves herélt, 8 «választott herélt. Ez év folyamán fiadzásból származott 16 darab kan és 23 drb kocza, összesen 39 darab, tehát a malaczozási átlag 65 darab volt. A növendék sertésekből részben kisgazdáknak tovább tenyésztésre, részben pedig levágásra eladatott 7 darab választott kan, 12 darab választott herélt, 22 darab választott kocza, 2 darab tenyészkocza, 2 darab egyéves herélt, 7 darab egyéves kocza és 9 darab javitott sertés, vagyis összesen 61 darab.

31 -28 A sertésállomány a havason nagyon sokat szenvedett a zord időjárástól, sőt augusztus hó folyamán több darab el is pusztult. A telep összes üzemi, iskolafentartási, gazdasági, építkezési és irodai kiadásai koronát tettek ki. bevétele ezzel szemben korona volt. A telep felállításával elérni kivánt czél, t. i. a népnek az okszerű és gyakorlatias irányú gazdálkodási módhoz való szoktatása mind jobban megközelittetik, amennyiben a környékbeli lakosság a nyújtott jó példát követve, saját gazdaságában is követi a telepen látottakat, s gazdaságát a gyakorlati élet követelményeinek a múlthoz viszonyítva megfelelőbb módon rendezi be. Nagyobb gondot fordít a mesterséges takarmánytermelésre, megfelelő gazdasági eszközöket (hegyi ekéket stb.) szerez be, ami azt bizonyítja, hogy ósdi nézeteivel kezd szakítani. V. Népies mintagazdaságok és gazdasági szakismeretek terjesztése. Az évben Péterfalván (Ugocsa vm.) létesített mintagazdaság gyümölcsfaszükségletének kielégítésére 1908-ban 25 darab téli arany parmén, 25 drb. janathan, 10 drb. téli esperes körte, 26 drb. dió. 15 drb. beszterczei szilva és 5 drb. cseresnyeoltvány engedélyeztetett. Bereg vármegye területén a lefolyt évben Beregdéda község határában létesíttetett egy népies mintagazdaság, melynek berendezésére (gazd. gépek, állatok, vetőmag stb.) 1700 korona államsegély fordíttatott.

32 Ezenkívül a már meglévő mintagazdaságok is különféle segélyekben részesültek. így a beregsomi mintagazdaság részére zab és bükköny vetőmag beszerzésére 107 korona 70 fillér, egy darab elhullott tehenének pótlására pedig 450 korona államsegély engedélyeztetett. A márokpapi mintagazdaság sertésvészben elpusztult sertésállományának pótlására 240 korona, továbbá 20 kgr. sárga eckendoríl répavetömag és 60 kgr. ólomzárolt vörös lóheremag beszerzésére 140 korona államsegélyben részesült. A máramarosvármegyei Berezna község határában egy havasi.jellegű népies mintagazdaság berendezési költségeire 3468 korona államsegély engedélyezése eszközöltetett ki, mely segély felhasználása azonban az időre előrehaladottsága folytán csak a jövő évben kerülhet sorra. A szolvvai gazdasági ismétlöiskola az ottani állambérleti majorban nyert az eddiginél megfelelőbb elhelyezést. A majorépületek ugyanis 5200 korona költséggel a czélnak megfelelően átalakíttattak. A költséget a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalom előlegezte s az a kultusztárcza által lesz az eddig a kirendeltségnek tizetett bér alakjában megtérítendő. A szolyvai gazdasági ismétlöiskola mintagazdasága az év folyamán az eddigi 6 holdról 20 holdra lett kibővítve. Ezenkívül a gazdasági ismétlöiskola ez év folyamán tehén, vetőmag és kerti eszközök b esz erez hetése czéljából 2114 korona 97 fillér államsegélyben részesült. A gazdasági ismeretek terjesztése körül ezen gazdasági ismétlöiskola és az alsóvereczkei Balogh Vilmos

33 30 hegyvidéki gazdasági telep fejtettek ki eredményes működést, a mennyiben az előbbiben 120 tanköteles gyermek részesült időszaki gazdasági oktatásban, az utóbbiban pedig 14 növendék nyert különösen a vajgyártás és tejfeldolgozás, de különben a gazdaság minden ágára kiterjedöleg is ugy elméleti, de főleg gyakorlati kiképzést. Hasonlóképen eredményes működést fejtettek ki e téren a kirendeltség által Bereg vármegye 9 községében, a Munkács és Vidéke Közgazdasági Egyesületével karöltve pedig 5 községben megtartott népies gazdasági előadások. Nem hagyható figyelmen kivül a nép gazdasági ismereteinek gyarapodása szempontjából az évenként szerződtetni szokott tartalék arató munkásoknak az állami ménesbirtokokra történt leszállítása sem. Az alföldi arató munkák végzésére a kirendeltség által nagy számban összetoborzott munkások ugyanis az arató munka végzése közben hosszabb időn át szemlélhetik az okszerűbb gazdálkodási rendszer előnyeit és eredményeit, s megfigyelés utján szerzett ismereteiket otthon saját gazdaságukban hasznosan értékesíthetik. A lakosság mezőgazdasági ipari kiképzése, házi ipari tanfolyamok rendezése utján biztosíttatott, melyek eredményei ezen jelentés házi ipari fejezete alatt részletesen vannak ismertetve. A hegyvidéki lakosság intelligencziájának emelését ezen felül a kirendeltség különböző gazdasági szakmunkáknak egyes, a népre nagyobb befolyással biró egyének és értelmesebb kisgazdák közötti kiosztása által igyekezett szolgálni, mely szakkönyvekben

34 3L foglaltak ismerete a lakosság gazdálkodási módjának modernizálódását fogja előidézni. Itt említendő meg, hogy a kirendeltség a népoktatás sikeresebbé tétele czéljából lehetővé tette, hogy a felsővereczkei és talamási korona költséggel átalakitott állambérleti lakóépületekben két iskola és egy óvoda találjon elhelyezést. A sárosvármegyei közművelődési egyesület részére 1800 korona államsegélyt, a felsöremetei népkönyvtáregyesület részére pedig egy 150 kötetből álló könyvgyűjtemény és az ennek elhelyezésére szükséges könyvszekrény beszerzésére 20 korona államsegély engedélyezése eszközöltetett ki. A hegyvidéken most már mintegy 33 népkönyvtár szolgálja a nép szellemi látókörének kibövitését, nemkülönben sikeresen közremunkálkodik a magyar nyelvhatár kiterjesztésének érdekében. VI. Gazdakörök és gépkiosztások. A kisgazdatársadalom tömöritésének elömozditását a kirendeltség szintén kötelességének ismerte. Ez irányú működésének eredménye, hogy közvetlenül a kirendeltség által Tgocsa vármegye 3 községében, a Munkács és Vidéke Közgazdasági Egyesületével karöltve pedig Bereg vármegye 16 községében alakittattak gazdakörök. A megalakított gazdakörök működése a nép széles körében nyomot fog hagyni s igen alkalmas eszköz lesz a nép minden újítással szemben ösztönszerűen nyilvánuló bizalmatlanságának leküzdésére.

35 32 Az okszerűbb gazdálkodás céljait szolgáló s az intenzivebb gazdálkodás által feltétlenül megkívánt jó és megbízható mezőgazdasági gépek és eszközök népszerűsítésére és elterjesztésére szintén gond fordíttatott. Az ez irányú működés eredményei, hogy az alsóvereczkei hitelszövetkezet 1 drb. kézi cséplőgép és 3 darab «magyar» gabonarosta beszerzésére 290 korona, a tarpai gazdakör részére 1 darab tizedes mérleg beszerzésére 35 korona, a badalói gazdakör részére 1 drb. 11 soros vetögép, 1 drb. konkolyozó, 1 drb. tizedes mérleg és 10 drb. Sack-eke beszerzésére 610 korona, a mároki gazdakör részére 1 drb. 11 soros vetögép, 1 drb. «magyar» gabonatisztitó rosta. 1 drb. konkolyozó, 1 drb. szecskavágó, 1 drb. tizedes mérleg és 5 drb. Sack-eke beszerzésére 599 korona, a nagyborzsovai gazdakör részére 1 drb. vetögép, 1 drb. lógereblye, 1 drb. konkolyozó és 6 drb. Sack-eke beszerzésére 642 korona, a malmosi gazdakör részére 2 drb. szecskavágó beszerzésére 63 korona államsegély engedélyeztetett, végül a máramarosvármegyei gazdasági egyesület közreműködése 54 darab kézi szecskavágó kedvezményes áron való kiosztását eredményezte. Az engedélyezett államsegélyek a gépek beszerzési árát / 0 -kal mérsékelték. Ugyancsak 30% árkedvezmény és a szállítási költségek megtérítése mellett kiosztatott zemplénvármegyei kisgazdáknak 1 drb. konkolyzó, 3 drb. gabonarosta és 1 darab kézi cséplőgép. A gazdasági gépek és eszközök kiosztásának eredményeként máris változás észlelhető mindazon közsé-

36 33 gekben, a hol nagyobb mennyiségű gazdasági gép került kiosztás alá. Kiemelendő körülmény, hogy azon kisgazdák, kik eddig faekékkel szántottak, nem győzik a Sack-ekék előnyeit dicsérni. Az általuk e téren nyújtott jó példa tehát önként talál követökre. VII. Vetőmagkiosztás. A hegyvidék zord klímája az egyes nagyobb kiterjedésű vidékeken jelentkező vetömaghiány és a nép azon gyakorlata mellett, hogy vetőmagját éveken keresztül önszántából nem ujitja meg, kötelességévé tették a kirendeltségnek, hogy a jó terméseredménynek a lehetőségig való biztosítása érdekében az évben is folytassa az előző években megkezdett vetömagkiosztási akczióját. Ezen akczió folytán a kisgazdaközönség megbízható, igen jó minőségű vetőmaghoz jut. A vetőmagkiosztás alkalmával a népnek nyújtott árkedvezmény pedig amellett, hogy az államra nagyobb terhet nem ró, hasznos befektetést képez, mert a befektetett töke kamatait a jobb termésben meghozza, az állami támogatás elmaradása viszont végeredményben esetleg ínséget is idézne elö, melynek enyhítése a vetömagkiosztásoknál nyújtott kedvezmények értékénél jóval nagyobb összegnek felhasználását tenné szükségessé. Állami támogatás és közvetítés nélkül ugyanis a nép jó vetömagvakat nem is tudna beszerezni, 3 ORSZAGOC ID/clTÁa K. szekció -

37 jó vetőmag hiányában a hegyvidék zord klimája mellett pedig csak silány termésre lehet kilátás, melynek következménye rendszerint ínség szokott lenni. A kirendeltség által az 1908-ban kiosztott vetőmag mennyisége a következő volt: mellett osztattak ki: zab kilogramm árpa «burgonya «bükköny «luczerna 500 «komócsin «lóhere «A vetőmagvak a következő árak Beszerzési ár Kiosztási ár zab 1710 K 14- K lóhere 210' «170 «bükköny 1740 «15- «burgonya 6 - «4*20 «komócsin 72- «54 - «luczerna.. 168' «150' «árpa 17'60 «14* «A nyújtott kedvezmény tehát a zabnál 18*20 lóherénél... 19' bükkönynél burgonyánál komócsinnál 25' luczernánál... 11' árpánál pedig_... 20%-ot tett ki.

38 35 A beszerzett vetőmagvak vételára fejében kifizettetett K. f. Vasúti szállítási költségek fejében «75 «Összesen K. 75 f. A kiosztással kapcsolatban felmerült költségek kitettek 688 K, 34 f. Az összes beszerzési és kiosztási költségek végösszege tehát K. 09 f. Ennek fedezésére a vetőmagkiosztásban részesült kisgazdák által befizettetett K. 23 f. a nyújtott kedvezmények tehát: K. 86 fillért tettek ki. A kiosztott vetőmagvak, különösen a brassóvidéki zab kitűnő minőségűnek bizonyultak, ami a hegyvidék termésén meg is látszott. Az előző évben bejelentett vetömagszükségleti igényekhez viszonyitva örvendetes jelenség, hogy a lóhere, komócsin és luczerna vetőmagvak iránt a folyó évben ismét fokozottabb kereslet, illetve igénybejelentés nyilvánult meg. Ez a mellett bizonyit, hogy a nép felfogva a mesterséges takarmánytermelés gazdasági jelentőségét s évről-évre nagyobb tért enged ezen gazdálkodás számára. Jelenleg már a verchovinákon is láthatók lóherések, ami azelőtt csak nagyobb birtokosoknál volt látható. A 3 éven keresztül kiosztott kitűnő minőségű és a hegyvidéken igen jól beváló zabvetömag hatása már sokfelé észlelhető, mert a hegyvidéki piaczokon a jó, szép, nagyszemü, súlyos zab kezd gyakran előjönni. 3*

39 36 A kiosztott vetőmagmennyiségnek a kirendeltség működési területét képező vármegyék közötti megosztását az alábbi kimutatás tünteti fel: A vármegye megnevezése nj N Lóhere Bükköny Burgonya Árpa Komócsin Luczerna k i 1 0 g r a m m Bereg _ 1768 Ung _ Ugocsa Zemplén és Sáros Máramaros Összesen od A vetömagkiosztás kedvezményét Bereg vármegye 44, Ungvármegye 37, Ugocsa vármegye 23, Zemplén és Sáros vármegye 67, Máramaros vármegye 30 községének, összesen tehát 201 községnek kisgazdái élvezték. Ezen az év tavaszán kiosztott vetőmagmennyiségen felül kiosztatott még az év folyamán Beregujfalu község kisgazdái között 81 q. buza és 10 q. rozsvetömag, melynek beszerzési ára 2222 korona 60 fillért tett ki. Ennek fedezetére a kiosztásban részesült 43 kisgazda által befizettetett 1572 korona 50 fillér, kedvezményenként pedig 650 korona 10 fillér nyújtatott. A malmosi gazdakör 25 q. rozsvetömag beszerzési árának 30%-át ki tévő segélyben részesült, melyre 142 korona használtatott fel. A mároki gazdaköri tagok között kiosztatott 33 q. buza 709 korona 50 fillér értékben, melynek fedezésére a kiosztásban részesült I

40 37 8 kisgazda által befizettetett 509 kor. 50- fillér, a nyújtott árkedvezmény költségeire pedig 200 kor. használtatott fel. Derczen és Kisgut beregvármegyei községek kisgazdái között öszszel kiosztatott 67'50 q. buza és 68 q. rozsvetömag 3143 korona értékben. Ezen vételár 70%-a fejében befizettek a kisgazdák 2200 korona 10 fillért, a kedvezményül nyújtott 30% kedvezmény költségei pedig 942 korona 90 fillért tettek ki. Az év folyamán jégkárt szenvedett lakosok szintén kedvezményes áru öszi vetőmag kiosztásával segélyeztettek. Nevezetesen 10 jégkárosult kisgeöczi lakós között kiosztatott 54 q. buza és 9 q. rozsvetömag 1476 korona értékben. A vételár 70%-a fejében beszedetett a kisgazdáktól 1033 korona 20 fillér, az árkedvezményül engedélyezett 30% fedezésére 442 korona 80 fillér vétetett igénybe. Kiosztalott továbbá 9 ugyancsak kisgeöczi lakos között 58 q. buza- és 20 q. rozs vetőmag 1792 korona értékben, melyre a kisgazdák 1254 korona 40 fillért fizettek be, a 30% árkedvezmény költségeire pedig 537 korona "60 fillér államsegély engedélyeztetett. A nagyzalacskai jégkárosultak között kiosztatott 47 7 c 2 l- buza és 47% q. rozsvetömag. Ennek beszerzési ára 2180 korona 25 fillért tett ki, melynek 70% _a fejében a 45 kisgazda 1553 korona 25 fillért fizetett be, a kisgazdáknak adott 30% árkedvezmény költségeire pedig 627 korona fordíttatott. VIII. Legelő- és rétjavitások. Kétségtelen tény, hogy a hegyvidék s annak lakossága egyaránt az állattenyésztésre vannak predesztinálva.

41 38 A hegyvidéki klima egyenesen kizárja egy magas fokon álló mezőgazdasági kultura lehetőségét, állattenyésztésre ellenben kiválóan alkalmas. A lakosság már századokon keresztül úgyszólván az állattenyésztéssel foglalkozik, minek folytán az állattenyésztés iránti előszeretete annyira vérévé vált, hogy más, nagyobb erőt és gondosságot igénylő munkával nem is rokonszenvez. Hogy azonban ezen konjunktúrák mellett a hegyvidék állattenyésztése nem áll sem minőségileg, sem az állatállomány számát tekintve azon a fokon, mint az óhajtandó s elérhető lenne, annak oka a hegyvidék legelöhiányában keresendő. A hegyvidék legnagyobb része uradalmi és kincstári erdöbirtok. Az erdők rendszeres üzemtervei pedig nagy akadályát képezik a legeltetésnek. Ezen tényleges állapotok mellett a hegyvidék legeltetésre alkalmas területei ugyancsak megfogynak s az állattenyésztés szolgálatára csak a községek és a volt úrbéresek tulajdonát képező legelöterületek vehetők igénybe. Ezen legelöterületek azonban cserjével és bozóttal annyira be vannak növe s nagy részben annyira el vannak kopárosodva, hogy a jelenlegi állatlétszám eltartására sem elégségesek. Az állatállomány növelésére irányuló törekvések és az államnak az állattenyésztés fejlesztésére forditott anyagi áldozatai mindaddig meg nem hozhatják az óhajtott eredményeket, mig a meglévő legelöterületek a cserjéktől, bozótoktól meg nem tisztíttatnak, a kopár helyek be nem gyepesittetnek s általában a legelök, oly állapotba nem hozatnak, hogy azok a jelen-