Számviteli politika. Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény SZÁMVITELI POLITIKA. Hatályos: augusztus 31-től. igazgató P.H.

Átírás

1 Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény SZÁMVITELI POLITIKA. igazgató P.H. A számviteli politika az írásba foglalás napjától és a fenti hatálybaléptetés nappal hatályos, alkalmazásáért az intézményvezető a felelős.

2 BEVEZETÉS A nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) alapján az intézmény számviteli politikáját, a tartalom szerinti bontásban a mai naptól a jelen utasítás szerint szabályozza. A számviteli politika fogalmába tartozik a számviteli elvek, értékelési módszerek, eljárások alkalmazása, melyeket az intézmény vezetése érvényesít az éves beszámoló elkészítése és bemutatása során. A számviteli politika keretében írásban rögzítjük azokat az intézményre jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzuk, hogy mit tekintünk a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározzuk azt is, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmazunk, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatnunk. A számviteli politika kialakításához nagyon fontos a számviteli törvény - azon belül a számviteli alapelvek - ismerete. A helyes számviteli politika kialakítása nem nélkülözheti az intézmény teljes áttekintő ismeretét sem (tevékenység, felszereltségi körülmények, piaci pozíciók, stb.). A számviteli politika biztosítja azon szabályok (módszerek) végrehajtását, melyek során alakítható az intézmény bemutatásának információs rendszere. Ennek végeredményben a beszámolón keresztül megbízható és valós képet kell mutatni az intézmény vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, annak változásáról. A számviteli politika szerves és annak elválaszthatatlan részét képezi: Számlarend Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat Pénzkezelési szabályzat ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A jogszabályi környezetet az Sztv., illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) végrehajtására vonatkozó előírások, eljárások, módszerek jelentik. Ide tartoznak még mindazok a Kormányrendeletek, NGM (Pénzügyminiszteri) rendeletek, adózást érintő törvények, APEH iránymutatások, stb. amelyek felhatalmazás alapján hatályos iránymutatást és szabályt közölnek a számviteli feladatok bármely területével kapcsolatban. Ezen jogszabályok bármely - a számviteli politikát is érintő - változása esetén a számviteli politikát módosítani kell, időközben az új jogszabályi előírások szerint kell eljárni. Az intézmény tevékenységét szabályozó jogszabályi rendelkezések betartását e számviteli politika is előírja, ezért a számviteli politika alátámasztja és kiegészíti, de nem alakítja át a jogi rendelkezéseket. A jogszabályi választás, illetve a nem szabályozott kérdésben a számviteli politikában megfogalmazottak az irányadók. Egyes jogszabályok változása esetén a számviteli politikában említett helyeken automatikusan az új, irányadó jogszabályt kell érteni.

3 A számviteli politika személyi hatálya kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára. Bármely olyan feladat elvégzése, amelyet a számviteli politika is szabályoz, annak megismerését feltételezi, így az ilyen munkát végző alkalmazott munkaköri leírásának automatikus tartalma a számviteli politika megismerése. A megismertetést dokumentálni kell, amelybe az elektronikus úton való közlés is beletartozik. A számviteli politika időbeni hatálya az eredeti szabályzat első módosításáig terjed. Ezt követően a számviteli politika már csak a kiegészítő módosítással együtt érvényes. A módosításnál a számviteli politika eredeti szövegezésébe a módosítást nem szükséges egységes szerkezetbe foglalni. Az intézmény ilyen a számviteli szabályrendszerét érintő bármely változását 90 napon belül vezeti át az egyes szabályzatokon. Az intézmény a változások követhetőségét a számviteli politika végén, a szabályzati változások rögzítése mellékletben dokumentálja. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A módosításoknak pontosan tartalmazniuk kell az új szakasz helyét és hatályosságát. A számviteli politika módosítását a az arra megbízott személy készíti el. A módosítási javaslatot célszerű megismertetni az intézmény vezetőivel, illetve azokkal, akik külön döntés szerint véleményezési jogkörrel rendelkeznek a módosítási javaslattal kapcsolatban. Az intézményvezető felelős a számviteli politika fellelhetőségéért, betartásáért, ellenőrzéséért és a módosítási feltételek követéséért. A követésre vonatkozó javaslattételt a Sztv. szerint az intézmény számára a gazdasági vezető végzi el. A számviteli politika aláírás nélkül is érvényes és hatályos! I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják szervezetünk sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését. Szervezetünk számviteli politikája a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: Az intézmény tevékenységének bemutatása. Az intézmény által ellátandó feladatok, jövőbeni céljai. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata. Beszámolási és könyvvezetési forma. Alapítás-átszervezés (minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység) költségeinek aktiválása. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti - kis értékű - vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értéke elszámolási módjának meghatározása. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai. A tenyészállatok értékcsökkenésének meghatározása.

4 A Korm. rendelet 30. (2) bekezdése szerinti lineáris értékcsökkenési leírási kulcstól való eltérés szabályai. Az értékcsökkenés összegének alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közötti megosztása. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő számbavétele. Az alap-, és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztása. Az általános kiadások megosztási módszere. A különböző ellenőrzések során feltárt jelentősebb összegű hibák (Korm. rendelet 5. 8., 9. pont) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba (Korm. rendelet pont) A számviteli elszámolás szempontjából jelentős -nek minősített árfolyamváltozások (Szt. 60., Korm. rendelet 33. ). A számviteli elszámolás szempontjából jelentős -nek minősített különbözet az üzembe helyezett, a raktárba beszállított, de nem számlázott eszközök estében (Korm. rendelet 28. (5) bekezdés) Az adós, vevő által el nem ismert követelés rendezésének módja. Az egyéb gazdasági műveletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésének időpontja. Az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének időpontja, a tárgyévre vonatkozóan a könyvekben végezhető helyesbítések határideje, valamint a beszámoló elkészítéséért való felelősség. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, amelyek a következők: a számlarend, az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelésének szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, a pénzkezelési szabályzat. SZÁMVITELI POLITIKA HATÁLYA Szervezetünk mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájának rendelkezései és a kapcsolódó szabályzatok kiterjednek az intézmény valamennyi intézményegységére és telephelyére. (Korm. rendelet 8. (13) pont) II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1. Az Intézmény főbb azonosító adatai, feladatai Költségvetési szerv neve: Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium Rövidített neve: Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

5 Székhelye: 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Alapító megnevezése: Békés Megyei Önkormányzat 151/2007. (VI. 1.) KT. számú határozata Költségvetési szerv törzsszáma: Adószáma: KSH számjele: Társadalombiztosítási törzsszáma: Államháztartási egyedi azonosító: Szakágazati besorolás: 8510 Iskola előkészítő oktatás 8520 Alapfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 3100 Bútorgyártás 3312 Ipari gép, berendezés javítása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 3700 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 4120 Lakó-és nem lakó épület építése 4311 Bontás 4312 Építési terület előkészítése 4321 Villanyszerelés 4322 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondícionáló szerelés 4329 Egyéb épület, gépészeti szerelés 4331 Vakolás 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4333 Padló-, falburkolás 4334 Festés, üvegezés 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 4399 Egyéb speciális szaképítés m.n.s Gépjármű javítás, -karbantartás 4540 Motorkerékpár, alkatrész kereskedelme, javítása 4939 m.n.s. Egyéb szárazföldi személyszállítás 4941 Közúti áruszállítás 4942 Költöztetés 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás 5629 Egyéb vendéglátás 9312 Sporttevékenység és támogatása 8542 Felsőfokú oktatás 8559 Máshová nem sorolható egyéb oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 8419 Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladatai 9521 Szórakoztató elektronikai cikk javítása 9522 Háztartási gép, kerti eszköz javítása 9524 Bútor, lakkberendezési tárgy javítása

6 A költségvetési szerv által ellátott szakfeladatok a 11/2009 (XII.31.) PM tájékoztató alapján január 1-jétől január 1-jétől a szakfeladatok 1-7. számjegyből állnak. A nómenklatúrában a szakágazatok 4 számjegyen, a szakfeladatcsoportok 5 számjegyen, az egyes szakfeladatok 6 számjegyen jelennek meg. A 7. számjegy az alap-, kiegészítő-, kisegítő, vagy vállalkozási jellegére utal. Ha a szakfeladat 7. pozíciója 1-as akkor alaptevékenységet, ha 2-es akkor kiegészítő-, ha 3-as kisegítő-, ha 4-es vállalkozási tevékenységet jelöl. Intézményünk kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat, és nem is folytathat felügyeleti szerv hozzájárulás nélkül szeptember hónapban a 8/2010. (IX.10.) NGM tájékoztató módosította az államháztartási szakfeladatok rendjét. A 2 és 3 kódú kiegészítő és kisegítő tevékenységek elkülönítése megszűnt. A tevékenységet annak megfelelően, hogy a szabad kapacitás kihasználása érdekében, nem haszonszerzés céljából végeznek, alaptevékenységek közé kell sorolni, ha pedig haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett tevékenységről van szó, vállalkozási tevékenységek közé kell sorolni. Ennek értelmében intézményünknek csak alaptevékenysége van, vállalkozási tevékenységet továbbra sem végezhet. Ennek megfelelően az alapító okirat szerint intézményünk az alábbi alaptevékenységeket végzi: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)(8. évfolyamos gimnázium, 5-8 évfolyamain működő gimnázium) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1 4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (5 8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás oktatása (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

7 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű, szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű, szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Bútorgyártás Ipari gép, berendezés javítása Egyéb ipari eszköz javítása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Lakó-és nem lakó épület építése Bontás Építési terület előkészítése Villanyszerelés Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés Egyéb épület, gépészeti szerelés Vakolás Épületasztalos-szerkezet szerelése Padló-, falburkolás Festés, üvegezés Tetőfedés, tetőszerkezet-építés M.n.s. Egyéb speciális szaképítés Gépjárműjavítás, -karbantartás Motorkerékpár, alkatrész kereskedelme, javítása M.n.s. Egyéb szárazföldi személyszállítás Közúti áruszállítás Költöztetés Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Szórakoztató elektronikai cikk javítása Háztartási gép, kerti eszköz javítása Bútor, lakkberendezési tárgy javítása Fodrászat, szépségápolás Felsőfokú szakképzés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók napközi tanulószobai nevelése Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

8 Foglalkoztatást előkészítő tevékenységek Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Szakmai továbbképzések M.n.s. Egyéb felnőttoktatás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Fejlesztő felkészítés Pedagógiai szakmai szolgáltatások Munkaerő piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Intézményünk az alapító okirat szerint az alaptevékenysége körében az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. Tv a alapján ÁFA levonásra nem jogosító a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes, és az adólevonásra jogosító 18, illetve 25 %-os adóköteles tevékenységet is végez. Elszámolásuk az 1. pontban felsorolt szakfeladatokon történik. Az intézmény az alábbi raktárakkal rendelkezik: - vegyszerek (2122) - tüzelőanyagok (214) - hajtó- és kenőanyagok (215) - szakmai anyagok (216) - sporteszközök (2165) - faipari szakmai anyagok (2166) - vetőmagok (2167) - munkaruha, védőruha (217) - egyéb anyagok (218) - járműalkatrészek (2181) - karbantartási anyagok (2182) - textíliák (2185) - egyéb gépalkatrészek, szerszámok (2188) - késztermékek (251) - növendék, hízó és egyéb állatok (252) - félkész termékek (2531) - élelmiszer (211) (2011. szeptember 1-jétől) A raktári nyilvántartásokat analitikusan az ANAL program segítségével, kivéve az élelmiszereket, amelyet a KONYHA programban vezetjük. A készleteket megvásárláskor a számla alapján raktárakba vételezzük, felhasználáskor kiadjuk. Az értékelési és leltározási szabályzatban foglaltak szerint selejtezzük, leltározzuk. Az ellátott feladatok bevételeinek és kiadásainak jól elkülöníthetősége érdekében a főkönyvi könyvelésben a szakfeladatokon túl, telephelyek szerint is elkülönítjük a könyvelést, melyek a következők: augusztus 31-ig augusztus 31-től Farkas Gyula Közoktatási Intézmény FGYKI Békés, Szánthó u. 10. FGYKI Dévaványa, Mezőtúri u. 2. oktatás FGYKI Békés, Petőfi u. 7. kollégium FGYKI Tarhos Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény BMTKKI Békés, Szánthó u. 10. BMTKKI Dévaványa, Mezőtúri u. 2. oktatás BMTKKI Békés, Petőfi u. 7. kollégium BMTKKI Tarhos

9 FGYKI Tangazdaság FGYKI Tarhos, Petőfi u. 1. Állattartó Telep FGYKI Békés, Hőzső u. 39. oktatás FGYKI Békés, Hőzső u. 39. tanműhely FGYKI Békés, Hőzső u. 39. tankert FGYKI Békés, Vásárszél u. 6. FGYKI Békés, Szarvasi u. 42/1. faipari tanműhely FGYKI Dévaványa, Eötvös u. 19. asztalos tanműhely FGYKI Dévaványa, Tompa u. 28. festő tanműhely FGYKI Dévaványa, Kisújszállási u. 41. gépészeti tanműhely Dévaványa, Hunyadi u FGYKI Békés, Szánthó u. 8. kollégium FGYKI Dévaványa, Mezőtúri u. 2. kollégium FGYKI Túrér Vendégház Dévaványa, Mátyás u. 1. FGYKI Szanazugi Ifjúsági Üdülő FGYKI Békés, Szarvasi u. 42. Orosháza, Kossuth tér 1. Orosháza, Kossuth tér 4. Orosháza, Rákóczi út 29. Orosháza, Gyopárosi út 3. Orosháza, Rákóczi u. 29. Orosháza, Bónum Orosháza, Hűvös köz 1. Orosháza, Hűvös u. 1. Orosháza, Székács J. u. 15. Gyomaendrőd, Hősök útja 40. FGYKI Dévaványa, Mátyás u. 1. szakiskola BMTKKI Tangazdaság BMTKKI Tarhos, Petőfi u. 1. Állattartó Telep BMTKKI Békés, Hőzső u. 39. oktatás BMTKKI Békés, Hőzső u. 39. tanműhely BMTKKI Békés, Hőzső u. 39. tankert BMTKKI Békés, Vásárszél u. 6. BMTKKI Békés, Szarvasi u. 42/1. faipari tanműhely BMTKKI Dévaványa, Eötvös u. 19. asztalos tanműhely BMTKKI Dévaványa, Tompa u. 28. festő tanműhely BMTKKI Dévaványa, Kisújszállási u. 41. gépészeti tanműhely Dévaványa, Hunyadi u BMTKKI Békés, Szánthó u. 8. kollégium BMTKKI Dévaványa, Mezőtúri u. 2. kollégium BMTKKI Túrér Vendégház Dévaványa, Mátyás u. 1. BMTKKI Szanazugi Ifjúsági Üdülő BMTKKI Békés, Szarvasi u. 42. Orosháza, Kossuth tér 1. Orosháza, Kossuth tér 4. Orosháza, Rákóczi út 29. Orosháza, Gyopárosi út 3. Orosháza, Rákóczi u. 29. Orosháza, Bónum Orosháza, Hűvös köz 1. Orosháza, Hűvös u. 1. Orosháza, Székács J. u. 15. Gyomaendrőd, Hősök útja 40. BMTKKI Dévaványa, Mátyás u. 1. szakiskola szeptember 1-jétől Gyomaendrőd, Selyem u Gyomaendrőd, Fő u Gyomaendrőd, Fő u Gyomaendrőd, Hősök útja 63. Gyomaendrőd, Dévaványai út Gyomaendrőd, Körösladányi út A főkönyvi könyvelést a RITEK Rt. által kifejlesztett KASZPER főkönyvi könyvelési programmal végezzük. A kiadások és bevételek még részletesebb elkülönítésére a programban úgynevezett részletező kódokat használunk, melyek segítségével egy-egy konkrét feladat költségei, bevételei is egyértelműen kimutathatók ( pl: különböző pályázati forrásokból vásárolt eszközök, felmerült dologi kiadások, megérkezett támogatások, stb.). A kiadások részletező kódjait a Számlatükör tartalmazza. 3. Az intézmény jövőbeni tervei, céljai Iskolánk Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium - megyénk egyik legnagyobb tanintézete. Átlagos tanulólétszám fő körül alakul. Gimnáziumi és rendkí-

10 vül széles szakképzési formákat oktatunk, ezen kívül gyógypedagógiai oktatás, és speciális szakoktatás is az intézmény profiljába tartozik. Összesen 700 férőhelyet tudunk biztosítani kollégiumainkban, amelyek az iskolai tanulók elhelyezését szolgálják. Az intézmény célja, hogy a jövőben is megtartsa hasonló tanulólétszámmal a széles skálájú oktatási formát. Biztosítsa az elméleti és gyakorlati képzésben a megfelelő személyi és a legkorszerűbb tárgyi feltételeket. Mindenképpen szükséges a pályázatokon való részvétel, hiszen a többletforrásokat a fejlesztésekhez elsősorban innen tudjuk biztosítani. 4. Az intézmény szempontjából egyéb "I é n y e g e s" információk Az éves beszámolóban kimutatott eszközök, és források meglétének biztosítását szolgáló legfőbb dokumentumnak kell tekinteni a tételes, mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó leltárt. Az esetleges eltéréseket (beleértve a leltári többleteket is) minden esetben rögzíteni kell a számviteli nyilvántartásban. A költségvetési gazdálkodás során az intézmény eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben. A mérlegtételek alátámasztására, a mérleg fordulónapjára vonatkozó részletező nyilvántartásokat kell készíteni. A főkönyvi könyvelés a KASZPER számítógépes programmal, a befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévő egyéb eszközök analitikus nyilvántartása a KATI programmal történik. A főkönyvi könyvelés január 1-jével a TITÁN információs rendszer moduljával, a KASZPER-rel történik. A könyvelési rendszer támogatásához bevezetésre került az energia költségének nyilvántartására szolgáló ENIKŐ modul, a negyedéves jelentésekhez, tervezéshez, beszámolókhoz az ETRIUSZ modul október 1-jétől - a fenntartó által koordinált támogató feladatok bevezetése alapján a megyei intézmények közötti megállapodásnak és eljárásrendnek megfelelően a Békés Megye Képviselő-testülete Ellátó és Szolgáltató Szervezete végzi intézményünk főkönyvi könyvelését (KASZPER modul, ETRIUSZ modul), anyagkönyvelését (Készletgazdálkodási és raktárkezelési program - Fekete Kft., ANAL program), valamint a kisértékű és a tárgyi eszköz nyilvántartását (KATI modul) október 1-jétől a fenti intézmény látja el a házipénztári feladatokat is április 1-jével bevezetésre került a TITÁN információs rendszer ETELKA modulja, amely az intézményi étkeztetés (diák és munkahelyi) nyilvántartását szolgálja a Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum részére, valamint szeptember 1-jétől a gyomaendrődi konyhánk számára (a megyei intézmények között érvényben lévő eljárásrendek alapján november 1-jétől e telephelyen is a Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum látja el az étkeztetési feladatot). Az intézmény a vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, továbbá a használatában, kezelésében lévő vagyon hasznosításának, elidegenítésének szabályait az önkormányzat vagyongazdálkodásról szóló rendelete, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata tartalmazza.

11 Intézményünk feladataiban bekövetkező változások Tevékenységünket az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezhetjük. Olyan feladatot nem lehet végezni, amelyet az alapító okirat nem tartalmaz. Szervezeti változások Változások lehetnek belső változások vagy a költségvetési szerv egészét érintő változások. Ez utóbbi változás a felügyeleti szervtől indul, így külön szabályozási kötelezettségünk nincs. A belső változások esetén, amely a gazdálkodást is érinti a gazdasági vezető feladata, hogy a szabályzatok, és belső utasítások módosítását kezdeményezze az intézményvezetőnél. III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata A vállalkozás folytatásának elve Intézményünknél a vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az intézmény folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegét a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. Amennyiben a működés feltételeiben valamilyen változás következik be, vagy ha élünk a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az adott időpontban, az adott körülmények melletti, jogszabályban, valamint a jelen számviteli politikában előírt értékelést kell alkalmazni. A teljesség elve Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvény, a Vhr., illetve a jelen számviteli politikában előírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott üzleti évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A valódiság elve A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár. A leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket az intézményünk által mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján kell értékelni. A világosság elve A beszámolónak érthető, áttekinthető, a Vhr.-ben előírt formában kell készülni. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen. Az olyan tételeket, amelyek az érthetőséget elősegítik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

12 A következetesség elve Az Intézmény gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését az intézmény számviteli politikájában meghatározott előírások betartásával kell biztosítani. A folytonosság elve A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző költségvetési év megfelelő záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követő költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha az előző költségvetési év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon intézményünk megváltoztatja, akkor a változtatást előidéző tényezőket, azok számszerűsített hatásait a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható kiadásait, ráfordításait kell számításba venni. Bevételként kell kezelni és elszámolni a tárgyévben ténylegesen befolyt bevételeket. Az adott időszak ráfordításait a ténylegesen teljesített kiadások jelentik. Az eredményt a tárgyévi bevételek és kiadások különbözete alapján kell megállapítani. Az óvatosság elve Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb értékben nem vehetők fel a mérlegbe. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni. A bruttó elszámolás elve A befolyt bevételek és kiadások nem csökkenthetik, a követeléseket és a kötelezettségeket az elszámolás során nem szabad összevonni, követelést nem lehet a mérlegben a kötelezettségekkel szemben közvetlenül felvenni. Kivételt képeznek a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások, ahol biztosítani kell a nettó - térítményezés - jellegű elszámolást. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel, feltételekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, illetve az úgynevezett FIFO módszerrel történő értékelésnél. Intézményünknél sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés a következő esetekben: terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, értékvesztés elszámolásánál, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, - vevőnként, adósonként kisösszegű követeléseknél, ahol százalékos arányban is lehet értékvesztést elszámolni, valutában-devizában lévő eszközök-források értékelésénél, ha az nem jelentős, el lehet tekinteni az értékelés hatásának a könyvekben való rögzítésétől, a mérlegben való bemu-

13 tatásától, a készleteknél az egyedileg megállapított értékvesztés helyett a könyv szerinti érték arányában is meghatározható az értékvesztés az általunk kialakított készletcsoportoknál, készleteknél, ahol átlagos beszerzési áron, illetve az úgynevezett FIFO módszerrel történik a csoportba tartozó eszközök értékelése. A tartalom elsődlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. Lényegesség elve Az intézménynél lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon - célszerűen - haladja meg az információ előállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezően előírt információt minden esetben szolgáltatni kell. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minősíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévő veszteséget]; illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. 2. Jelentős összegű eltérés, jelentős, nem jelentős összegű hiba, megbízható és valós képet befolyásoló hiba 2.1. Jelentős összegű eltérés Jelentős összegű az eltérés, ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Tv. 53. (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a Forintot, b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a Forintot. c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a Forintot.

14 2.2. Jelentős összegű hiba Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős öszszegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg-főösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint; 2.3. Nem jelentős összegű hiba Nem jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 2.2. pont szerinti értékhatárát Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken). 3. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelősség 3.1. A beszámoló formája, és a könyvvezetés A számviteli törvényben foglalt előírások alapján az intézmény féléves, éves beszámolót készít, valamint módosított teljesítés szemléletű pénzforgalmi kettős könyvvitelt vezet. Intézményünk könyveit forintban, magyar nyelven vezeti, beszámolóját ezer forintban, magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló részei: a) könyvviteli mérleg b) pénzforgalmi jelentés, c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, d) eredmény-kimutatás, " e) kiegészítő melléklet.

15 3.2. A mérlegkészítés időpontja Számviteli politika Intézményünknél a beszámoló készítés időpontja: Február hó 28. nap A tárgyévet követően értékelési feladatokat, azaz a költségvetési évre vonatkozóan a számvitelben helyesbítéseket a beszámoló készítésre (mérlegkészítés) meghatározott időpontig lehet elvégezni. Február 28. követően, szükség esetén a gazdasági vezető engedélyével, legkésőbb az éves beszámoló felügyeleti szerv részére történő leadásáig lehet végezni, ezt követően TILOS A számviteli politikáért való felelősség A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és a elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az intézmény vezetője a felelős. Átruházott hatáskörben a felelősség a következők szerint kerül megosztásra: a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért gazdasági vezető a felelős. a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért gazdasági vezető a felelős. 4. Az eszközök és források minősítésének szempontjai Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként a számviteli törvényben és a Vhr.-ben foglalt előírásokat kell alkalmazni Eszközök Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközök értékét kell kimutatni az alábbi tagolásban: 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3) Vagyoni értékű jogok 4) Szellemi termékek 5) Immateriális javakra adott előlegek 6) Immateriális javak értékhelyesbítése Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe. Alapítás-átszervezés (minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység) költségeinek aktiválása. A Szt. 25. (2), valamint a Korm. rendelet 17. (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy szervezetünk aktiválja az alapítás-átszervezés (minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység) költségeit.

16 Szervezetünk a Szt. 25. (2), valamint a Korm. rendelet 17. (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos kiadásokat aktiválni szándékozik alapítás-átszervezés értékeként, és azt nem kívánja folyó évi működési kiadásként elszámolni. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült - az Sztv. 51. szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó kiadásokat lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. Vagyoni értékű jogok Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. Immateriális javakra adott előlegek Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. Immateriális javak értékhelyesbítése Intézményünk az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2) Gépek, berendezések és felszerelések 3) Járművek

17 4) Tenyészállatok 5) Beruházások, felújítások 6) Beruházásokra adott előlegek 7) Állami készletek, tartalékok 8) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: 1) a földterület, 2) a telek, a telkesítés, 3) az épület, az épületrész, 4) az egyéb építmény, 5) ültetvények, 6) erdő, 7) az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek A gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az intézmény feladatellátását biztosító aktivált egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyvitel-technikai, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Járművek Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Tenyészállatok Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen tételeinek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják az intézmény tevékenységét. Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi esz-

18 közökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. Beruházásokra adott előleg Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt összeget. Állami készletek, tartalékok Állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit továbbá az EMOGA Garancia Részleg által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit. Intézményünk ezt nem alkalmazhatja. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a tárgyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az éven túli eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket az intézményünk azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. Intézményünk nem rendelkezik befektetett pénzügyi eszközökkel. A befektetet pénzügyi eszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Hosszú lejáratú bankbetétek 2) Egyéb hosszú lejáratú követelések 3) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Hosszú lejáratú bankbetétek Amennyiben az intézmény az Önkormányzati Hivatal engedélyével egy évet meghaladó lekötéssel valamely pénzintézetnél elhelyezett bankbetétet, úgy azt a hosszú lejáratú bankbetétek között kell kimutatni. Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a befektetett pénzügyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést.

19 Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközként kell kimutatniuk az intézménynek azokat a tulajdonában lévő, de nem befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem az intézmény üzemeltet, hanem ezek üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. [Vhr. 20. ( 1 )] Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az átadott eszközök, illetve átvett eszközök bruttó értékét és értékcsökkenését (Vhr. 9. sz. melléklet 16-os számlacsoport). Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott vagyonkezelésbe vett eszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 2) Koncesszióba adott eszközök 3) Vagyonkezelésbe adott eszközök 4) Vagyonkezelésbe vett eszközök 5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Intézményünk az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést Forgóeszközök A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, az intézmény tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. A forgóeszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Készletek 2) Követelések 3) Pénzeszközök Készletek A készletek az intézmény tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök: amelyeket a működés, üzemeltetés, szakmai feladat ellátása, az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok), amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék), amit értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat. A készletek között kell kimutatni továbbá

20 használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket - függetlenül azok beszerzési árától, illetve előállítási költségétől -, amelyek a gazdálkodó szerv tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják (Pl. szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), a növendék-, hízó- és egyéb állatokat, amelyek a tartás során növekednek, gyarapszik tömegük, súlyuk - függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet mennyi ideig szolgálják, azokat az eszközöket, amelyeket követelések fejében (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítési céllal vettek át Követelések a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket, hátralékot (adósok, ideértve helyi adó és illeték hátralékot is), az intézmény - által teljesített és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert, termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - áfát is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket, a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket, amelyeknek a futamideje nem haladja meg az egy évet, a helyi önkormányzatnál a követelés fejében kapott váltót - váltókövetelést - elfogadott elismert összegben, az egyéb követeléseket, munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, a tartósan adott kölcsönből a mérleg-fordulónapot követő egy éven belül esedékes törlesztő részleteket, támogatási program előlegeket, szabálytalan kifizetés miatti követeléseket, különféle egyéb követeléseket. A követeléseket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2) Adósok 3) Rövid lejáratú kölcsönök 4) Egyéb követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, az intézmény által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a következőkben felsorolt követelések közé. Adósok Adósok között kell kimutatni azokat a követeléseket, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működésével, az alapító okiratban meghatározott szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos fizetési kötelezettséggel függnek össze, jogszabályi előíráson, önkormányzati rendeleten alapulnak. Ezek a következők: az ellátottak után fizetett térítési díjak, intézmény ellátási díjak, hatósági, engedélyezési, felügyeleti díjak, ellenőrzési feladatok díjai, a helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó bevételek,