A magány szociológiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magány szociológiája"

Átírás

1 Gábriel Dóra A magány szociológiája Anomikus jelenségnek mondható-e a magány? Eötvös József Collegium Társadalomtudományi Műhely Budapest

2 Dolgozatomban a magánnyal, elsődlegesen, mint objektív világhelyzettel kívánok foglalkozni. A pszichológiai irányzatok magyarázó elméleteit háttérbe szorítva, egy kevésbé szubjektív állapot-értelmezéssel, szociológiai megközelítéssel próbálok kérdéseimre választ találni. A pszichológia az egyén belső konfliktusait lelki beavatkozással igyekszik felderíteni és megoldani, míg a magány esetében az egyedüllét-érzet feloldásához nyilvánvalóan kevés a pszichikai intervenció. A magányban az egyén világ felé fordulása bizonyul eredménytelennek, hiszen átél egyfajta közösségtől való megfosztottságot. Vajon az eltávolodás után minden, magát magányosnak érző ember eltűnődik azon, hogy miért lett kívül a közösségen, mi változott benne? Jogosan okolja-e magát a beilleszkedés sikertelensége miatt? Hogy miért szociológiai kérdés a magány, arra Hamvas Béla ad választ 1936-os művében: A magányban érzi az ember teljesen, hogy a belül élt élet terméketlen: sorsa a világban van. ( ) Az ember sorsa a világ, a környezet, elsősorban a közösség.. 1 A magány helyes értelmezéséhez látnunk kell, hogy nem az emberben kell keresnünk a válaszokat, hanem a kultúrába-, társadalomba-ágyazottságban, hiszen ha nem lenne közösség, a magányt sem ismernénk. Gondolhatunk a nagyvárosi emberre, aki mindenkitől idegennek érzi magát a tömegben, a meg nem értett művészekre, a pozitív deviánsakra, a zsenikre, akik örök értékű normák hordozói, vagy épp a haldokló betegre, akiről talán már lemondtak az orvosok. A magyar társadalomban fellelhető deviáns viselkedések előfordulásával az 1980-as évek közepén Andorka fogalakozott. Arra a kérdésre igyekezett választ találni, hogy valóban aggasztóan gyakori-e hazánkban a deviancia. Kutatásában az öngyilkosság és alkoholizmus mellet a lelki betegségekre fókuszált. Ennek konceptualizálása már magában problémákat vethet fel, mérhetővé tétele úgyszintén. A neurózis nemzetközi összehasonlítása egy nagyobb módszertani kihívást jelentett számára, mivel ekkor Magyarországon a Juhász-féle neurózisskálát használták a lelki eredetű bajok operacionalizálásához. A depresszió mérése, az eredmények összehasonlítása azonban nem okozott gondot, hiszen a Beck-féle kérdőívet más országokban is alkalmazták. 2 Bár megbízható adat nem született a lelki betegségek növekedésének tendenciájáról, elmondhatjuk, hogy tünetei igen gyakoriak. Feltételezem, hogy a magány deviancia. A deviáns viselkedés eredetét magyarázó mikro- és makroszintű elméletek feltárása elvezethet a társadalomtól való elidegenedés 1 Hamvas Béla: A magány szociológiája P , In: Hamvas Béla harminchárom esszéje, Bölcsész Index, Budapest, Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Szociológiai tanulmányok a magyar társadalom változásairól és problémáiról, Antológia Kiadó, Lakitelek,

3 megértéséhez, valamint az anómia fogalmának definiálása is segít ebben. A mikroszintű elméletek körébe tartoznak a gyermekkori szocializációs zavarok. Ezek leginkább a családi háttérből adódnak, például egy szülő elvesztése, vagy családon belüli személyes konfliktusok, erőszak, vagy épp a szülői szeretet megvonása, lelki depriváltság. Másik megközelítés a felnőttkori feszültség elmélete. Ekkor a személy belemenekül egy olyan deviáns viselkedésbe, amitől azt várja, hogy feszültsége enyhül. A probléma forrása lehet a karrier sikertelensége, magánéleti, vagy munkahelyi kudarc. Mikrokulturális hatások nap mint nap érik az embert, melyek hatására deviáns mintákat internalizálhat. A makroszintű elméletek köre nagyobb struktúrákat vizsgál: azokban a társadalmakban fordul elő gyakrabban a deviancia, amelyben tagjai az azt elősegítő kulturális normák szerint élnek. Ha bizonyos élethelyzetekben például a depressziót megalapozott, jogos reakcióként ajánlja a társadalom, nagyobb lesz a befelé fordulás mértéke. A mikroszintű elméletek másik csoportja az anómiában, illetve elidegenedésben látja a deviancia okát. E két fogalom bevezetése két közismert szociológus: Durkheim és Marx nevéhez köthető. Az elidegenedés ugyan csak kis szelete a magánynak, mégis érdemes megvizsgálnunk, mit értett Marx, és a belőle építkező nemzedék ezen fogalom alatt. Karl Marx az elidegenedést a bérmunkások munkahelyükön való helyzetéből eredezteti. 3 Krishna szerint az elidegenedés maga az emberi élethelyzet, melyből pozitív módon lázadással, vagy negatív módon gyilkossággal, öngyilkossággal lehet kikerülni. Blauner négy dimenzióját tárta fel az elidegenedésnek, ezek pedig a hatalomnélküliség, értelmetlenség, elmagányosodás és az ember önmagától való elidegenedése. Ezen tipológiákat bővíti ki Seeman a normátlanság fogalmával, mely fogalom minden egyes devianciánál elengedhetetlen tanulmányozni való szempont. Allard az elidegenedés ellenpólusaként az önmegvalósítást helyezi összehasonlító vizsgálatának egyik dimenziójába. A másik alapfogalom, amivel a továbbiakban szükséges foglalkoznunk az anómia fogalma. Míg Durkheim a közösség megtartó erejéről ír, melyben a társadalmi kontextus az elemzési mező, Mertonnál az integráltság foka már nem minősül magyarázó tényezőnek. Durkheim a társadalmi integráció eltérő formáit mutatja be és az ennek hatására kialakult reakciókat az öngyilkosság tartományában. Meglátása szerint, ha túl gyenge az integráció, az öngyilkosság egoista, ha túl erős, altruista, vagyis a közösséget akarja szolgálni, zavaros 3 A munkás el van idegenítve az általa előállított terméktől, mert nem az ő tulajdona, munkatevékenységétől, mert az nem vezet önmegvalósításhoz, munkatársaitól, mert az egyes emberek eszközként kezelik a többieket, valamint önmagától, mert munkáját kénytelen eladni. 3

4 integráció esetén pedig anómiás. De Grazia szerint a parsonsi elméletre alapozva - az anómia a társadalomnak egy dezorganizált állapota, ahol a társadalomnak nincsenek olyan közös értékei, melyek az egyes emberek viselkedését irányítani lennének képesek. Mertonnál a devianciát a kulturális hangsúly és társadalmi struktúra együttese fényében kell tanulmányoznunk. A visszahúzódás, mint az alkalmazkodás negyedik formája kevésbé látványos, viszonylag ritkának mondható jelenség. Merton a társadalomban élő, de hozzá nem tartozó egyének életében kettős konfliktust 4 lát. Az intézményes eszközök adaptálására irányuló, belső erkölcsi kötelezettség összeütközik az egyénre nehezedő nyomással, hogy nem megengedett eszközökhöz nyúljon (melyekkel esetleg elérheti célját), az egyén viszont nem jut olyan eszközökhöz, amelyek egyszerre megengedettek és hatékonyak. 5 A konfliktus feloldásaként nem tehetnek mást, mint elvetni az intézményes eszközöket és kulturális célokat is. A visszahúzódókból létrejövő szubkultúrák nem képesek egyesülni egy új szabályrendszer jegyében, így elszigeteltek lesznek, tagjaik magányosak maradnak. Ilyen izolált csoport lehet például a nyugdíjasoké, akik a munkából való visszavonulás után magányt és megfosztottságot éreznek munkájuk elvesztése miatt. 6 Anomikusnak azért mondhatók, mert nincsenek aspirációik, a jelenben apatikus magatartás tanúsítanak, társas kapcsolatokat egyre kevesebbet alakítanak ki, tehát a kulturális célok teljes ignoranciája jellemzi életüket. Norbert Elias egyik írásában leírja azt az élethelyzetet, melyben minden ember egyenlő, a társadalmi távolságok egyszerre megszűnnek, a magányosság azonban a lehető legvalószínűbben testet ölt az egyén életében. Ezen élethelyzet közvetlenül a halál előtti időszak, a haldoklás. Elias úgy véli, inkább a halálról való előzetes elképzelések, mint maga a halál szüli az emberekben a félelmet az élet végét illetően. A haláltudat elfojtása napjainkban is megjelenő jelenség. Nehezünkre esik a betegnek, haldoklónak megadni azt a figyelmet és segítséget, melyet igényelne, mert elmúlása a saját halálunkra emlékeztet. 7 Nem állíthatjuk, hogy a régi korokban szenvtelenebbül fogadták volna az emberek a halált, de sejthetjük, hogy nyíltabban, gyakrabban beszéltek a róla. A halál motívuma már a középkor elején gyakorta, számos képi irodalmi, festészeti, képzőművészeti ábrázolásban megnyilvánult, később színjátékokban is. Gondoljunk a danse macabre-ra, a haláltánc motívumára, mely a földi 4 Robert K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Osiris Kiadó, Budapest, P Zena S. Blau vizsgálata nyomán 7 Norbert Elias: A haldoklók magányossága, Helikon Kiadó,

5 dolgok mulandóságát, a halál pillanatában bekövetkező társadalmi egyenlőséget hirdeti. Ez azonban aligha nem viszolygást váltott ki a kor emberében. A középkori egyház kiemelt figyelemmel beszélt a pokolról is, félelmet keltvén a hívekben, jóllehet, képeit többnyire a Bibliából vette. Azért is feltételezhető, hogy az emberek halálát nyilvánosabb ügyként kezelték, mivel az egyedüllét ritka dolognak számított. A születés, halál inkább társas esemény volt semmint privát, az élet nem ritka mozzanatának minősült, ha a gyermekek jelen voltak, mikor egy családtagjuk meghalt. Ami régen természetes volt, ma tabuvá vált. Kulturálisan elfogadott dolog, hogy a szülők elrejtik gyermekeik elől az élet ezen egyszerű tényét. A gyász kifejezése is változott az idők során: ma már nem üdvözölt a betegek felé irányuló heves érzelemkifejezés. 8 A haldokló viszont úgy érezheti, már halála előtt magára hagyták, ingerszegény környezetbe ültették, ahol esélye sincs az intimitás eddig megszokott formájának megszerzésére, noha ezt még igényelné. Az érzelemszegény környezet határozottan hozzájárul a haldoklók elmagányosodásához, ez viszont nem saját választásuk, hanem a kulturális közegé, melyben élnek, vagy akaratukon kívül belekerültek. Az elhatárolódás a halál után is folytatódik. A temetőben való viselkedés, az ünnepélyesség, fojtott hang is a távolságtartás eszköze. A halál magányának tragikumával pedig mindenkinek szembe kell néznie. Egy 19. század végi szépirodalmi remekmű, Lev Tolsztoj közismert csinovnyiknovellája különösen jól illusztrálja az elmagányosodás folyamatát. A főhőst a korbeli orvoslás nem képes meggyógyítani, a szereplő maga úgy érzi, orvosa teljes közönnyel kezeli. Bár új gyógyítót keres, más módszerek sem enyhítik fájdalmát. Hónapokig szenved betegségével, amit családja, különösen felesége sokáig hipochondriának vél. A magány érzetét fokozza, hogy kollégái hol úgy néztek rá (legalábbis néki úgy tetszett), mint akinek a helye hamarosan megürül 9. A magára maradottság és meg nem értettség érzése végigfut a történeten. Így gondolkodik betegségéről: Ők pedig nem tudják, és nem is akarják tudomásul venni, és nem sajnálnak. Egyedül hű szolgája, Geraszim figyelmessége vigasztalja némileg Ivan Iljicset. Betegsége legvégső stádiumában a fal felé fordulva fekszik ágyában és a régmúlt képeit idézi fel. Pusztulása előtti utolsó órában azonban egyszerre megvilágosul: elönti a jó belátás és szeretet. 8 Elias II. Frigyes porosz királyt idézi (1758-ból), aki levelében haldokló nővérének lelkét bíztató, de gyöngéd szavakkal kényezteti. Manapság ez a fajta túlzott őszinteség idegenül hangozhat. 9 Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Európa Könyvkiadó,

6 Hamvas szerint a betegnél a közösség a beteglátogatás aktusában jelenik meg, ezért társadalmi eseményként értelmezhető. Az idegi eredetű betegeknél azonban épp ellenkező helyzet áll fenn: A neurotikusnál a száműzetés belső kényszerhelyzet, és hogy meggyógyuljon, éppen magára hagyják, nem vonják bele az életeseményekbe. A neurotikust így írja le: félszeg, hallgatag, zavart, képzelődik, retteg. Bár a társadalom gyógyító szándékkal veti ki magából, eredményessége kérdéseket vet fel, mégpedig az egyén reintegrációját illetően. Vajon akar-e bízni még valaha az emberekben? A sikeres kezelés után tartani fog-e az emberekkel való érintkezéstől? A válasz az utóbbi kérdésre valószínűleg igen lesz. A címkézést ezúton (is) az intézmények végzik: a kórház, elmegyógyintézet, börtön és szanatórium. Ezen intézmények magányos emberek társadalmává válnak, ahol termékeny interperszonális relációk nem léteznek. Az ember kívülálló és ezt a gondolatot maga is gyorsan internalizálja, a beckeri címkézés megint csak sikeresnek mondható. Nem kérdéses, hogy devianciáról beszélünk, ha elfogadtuk azt a nézetet, miszerint a deviancia kritériumát maga a közösség, a társadalmi csoport okozza, többek közt bizonyos intézmények létrehozásával. A társadalomban kivételes helye van olyan jellemeknek, melyeknek kiválósága, de inkább összeférhetetlensége implikálja a magányosságot. Hamvas tipológiájában az ilyen embereket arrogancia, excentrizmus jellemezi: ők a zsenik. Ha a zsenit túlbecsüli a közösség, a szimbiózis megbomlik, és ez éppolyan nagy baj, mintha épp fordítva történne a felértékelés. Számos költő-művésznél megjelenik felsőbbség- és küldetéstudat itt azonnal gondolhatunk Janus Pannonius télben virágzó, halálra ítélt mandulafájára -, mely a közvélemény általános elutasításával jár. Vegyünk egy, a 18. századi társadalomból kimagasló tehetséget, egy közismert európai művészt, akinek magányát életútján keresztül érdemes vizsgálni. Mozart két egymástól eltérő társadalmi valóság résztvevője volt: az arisztokratákat szolgáló alkotó, másrészt a kispolgári sorból származó ifjú. Mozart apja, Leopold mindig is igyekezett fiának a legjobbat adni, hosszú éveken át tanította, egyengette karrierjét. Egy dologban mégis kudarcot vallott: nem sikerült az udvari diplomácia művészetét megtanítania neki, Mozart mentalitása mindig polgári maradt, sőt, ellenszenve egyre nőtt az őt alattvalóként kezelőkkel szemben. 10 Wolfgang és apja kölcsönösen kötődtek egymáshoz, melynek alapját a fiú engedelmessége, a megfelelni vágyás adta, az apa pedig minden figyelmét és szeretetét a gyermekére szentelte. 10 Norbert Elias: Mozart Egy zseni szociológiája, Európa Könyvkiadó, Budapest,

7 Leopold Mozarthoz való túlzott kötődése hozzájárult a zseni elmagányosodásához, hiszen a fiú sokáig egyedül apja közvetítésével szerezte emberi kapcsolatait. Újabb belső konfliktus, melyet leveleiből tudunk, hogy Mozart nem szerette, és nem is érezte magát szerethetőnek, ezért folyton bizonyítékát kereste mások barátságának, szimpátiájának. Kisgyerekkora óta csodálat vette körül, halmozta a dicséreteket, de nem tudta, hogy valóban szeretik-e. Létezik olyan magány, mely nem összeférhetetlenségből, vagy negatív deviálásból származik, sőt, nem is az egyén saját ügyének mondható. Önmaga társadalmon-kívüliségét igazoltnak találja, hiszen önszántából lépett ki a közösségből. Ő az, aki felszólal a normák hanyatlása, az alacsony szellemiség ellen, de mindezt a maga érdekével szemben, a közösségért teszi. Ez a jelenség a heroikus magány. A közösség elismeri, hogy jogosak a hős követelései, igényei, mégis megbocsáthatatlannak tartja különválását, így a magányosnak nincs módja a megbékülésre. Ebbe a csoportba tartoznak a költők, filozófusok, bibliai próféták és más gondolkodók. Ilyen szerepet vett magára Jónás, aki bár kezdetben az Úr rendelkezése ellen küszködik, mégis beteljesíti az isteni akaratot. A történetben a célba vett város, Ninive lakosai hallgatnak a próféta figyelmeztetésére: böjtöt hirdetve az Istennek tetsző életformát választják. Jónás térítő munkája így sikeresnek mondható. Bár a forrás nem szolgál megfelelő információval az eset ezen aspektusáról, a gondolatmenet szempontjából érdekes lenne megkérdezni a ninivei lakosok véleményét arról, deviánsnak tekintik-e Jónást ezen tettéért. A heroikus magányosok közé sorolom a szent életű embereket is. Számos élő minta lenne rájuk, most egy feltehetően nem kizárólag a keresztények számára ismert, korban valamivel közelebb álló személyt veszek példaként. Teréz anya tevékenysége sem volt szükséghelyzet, talán önkéntesnek sem teljesen mondható. Jóllehet emberekkel foglalkozott, termékeny emberi kapcsolata bizonyára lényegesen kevesebb volt, mint akármelyik szerzetesnek, vagy aktív klerikusnak. Teréz anya a magányt feltételezzük, hogy saját választása alapján - a lét egy lehetőségeként élte meg. Persze ehhez szükséges hozzátennünk, nem magáért a jótékonyságért végezte jótékony szolgálatát. A következőkben a magányt a posztmodernizáció tükrében fogom vizsgálni. A napjainkban végbemenő társadalmi változások pontosabban családszerkezeti és a munka világán belüli változások - magyarázatának értelmezéséhez Ulrich Beck, német szociológus nyújthat segítséget. Beck két társadalomi formációt különböztet meg: az ipari társadalmat, és kockázati társadalmat. Az előbbit hívhatjuk egyszerű modernitásnak is, mely a múltban 7

8 létezett, az utóbbi pedig a szociológusok által posztmodernnek nevezett modernitás, ami elődjét felváltotta. Az új formáció reflexív vonásokkal ellátott, lényegi közlendője, hogy a társadalomban egyre növekednek a kockázatok és az individuumoknak szembe kell nézni ezekkel. Elmélete felfedi a manapság is tapasztalt individualizáció eredetét. Beck a változások két színterét különíti el: a munkát és a családi kapcsolatokat. A modern ipari társadalmakban a munka világa teljesen homogénnek volt mondható. Kollektíve kialkudott bérek, kollektív szerződések jellemezték. A munkahely elkülönült az otthontól, viszont földrajzilag stabil maradt, a teljes foglalkoztatás biztonságot jelentett az embereknek. Az ipari társadalomban munka és nem munka közt éles határt lehetett húzni. A családban is jól láthatjuk az elkülönült szerepeket. Míg a férfi általában a házon kívül dolgozott, a nő otthon maradt a ház körüli munkákat végezni. Ezzel szemben a kockázati társadalomban más tendenciákat látunk. Mindekét életszférában lezajlott két folyamat, mely az eddigi rugalmatlan állapotokat megszakítja. Ezek pedig az individualizáció és pluralizáció. A munka szabványosított szerepe megszűnik, a kollektív szerződés már nem kritérium, nem csoportokkal, hanem egyénekkel kötnek szerződést a munkahelyek. Nem lesz feltétlenül stabil helyszíne a kereső munkának, a nyolc órás foglalkoztatottság sem kikötés (rész- vagy rugalmas munkaidő). Számos atipikus foglalkoztatási forma jelenik meg: a foglalkoztatás pluralizálódik. Munka és nem munka közt összemosódik a határ, így a munkanélküliség az alulfoglalkoztatottság formájában a kereső munka rendszerében integrálódik 11. Ez jelenti a kockázatot. Míg a mobilitás esélye és az életszínvonal nő, az alulfoglalkoztatottság nagy problémát jelent. És most nézzük a család dimenziójában bekövetkező változásokat. A hagyományos kiscsaládhoz képest új családformák sokasága jelenik meg. Ilyen a távházasság, sorházasság, házasságon kívüli életformák, gyermeküket egyedül nevelők családja, azonos neműek párkapcsolata. Ezen új minták általános értéke, hogy az individuum szabad, önérdeket követő. Negatív hatása viszont, hogy a kockázatok mentális teherként jelennek meg az egyén vállán. Tehát jól látható, hogy a partnerkapcsolatok pluralizálódása az individualizálódást mozdítja elő. 12 A becki interpretáció fényében viszont nem tűnik anomikus jelenségnek az egyedüllét. A tradicionális családban, ahol a konszenzus és érdekegyeztetés játszotta a legfőbb szerepet, a gyermek tűnt az élet értelmének. Az önállóság, mely nem egy nyugati társadalom által elfogadott érték, nem utal feltétlenül dezorganizációra, vagy zavaros normákkal rendelkező 11 Preglau, Max (2000) A kockázati társadalom (Ulrich Beck) a társadalmi posztmodernizálódás egyik esete? In: Morel et. al (szerk.) Szociológiaelmélet, Osiris Kiadó 12 P

9 társadalomra. Az individuális értékpreferenciák pedig meglátszanak ugyan a családtípusok nuklearizálódásában, a házastársak közötti munkamegosztásban, az élettársi kapcsolatok sokszínűségében, vagy bizonyos kapcsolatokhoz való attitűdben, de hiba lenne értékítéletet mondani ezen tendenciák fölött. Az értéksemlegesség megtartásának érdekében egy új fogalom bevezetésével, az egyszemélyes kultúrával foglalkozom. Ehhez az etológia és szociológia tudományágak érintkezési területéről indulok ki. A következőkben a passzív visszahúzódás kevésbé lesz meghatározó, mint az aktivitás és autonómia. Az emberi és állati csoportok szerveződésének formái eltérőek, más-más intenzitással fordulnak elő. Míg az állatoknál jellemző, hogy az egyedek a túlélésért kíméletlenül és állandóan versengenek, az embereknél az egyedi versengés visszaszorulni látszik, azonban annál jellemzőbb a csoportjai közti verseny. Az állatokkal ellentétben az emberi csoportokon belül ki tud alakulni egyfajta csoportidentitás, mivel az ember, absztrakciós képességének segítségével, képes csoportját konkrét tagjaitól független entitásként látni. 13 Fontos még a szocializációra való képessége is, mivel a csoport iránti feltétlen hűség így tud kialakulni. Az emberi csoportokban élőket négy fajspecifikus tulajdonság jellemzi. Az első, a közös hiedelmek kialakulása, elfogadása. Az ember eredendően hinni vágyik a kulturális eszmékben, ideológiákban. A második, hogy az emberek szeretnek részt venni közös akciókban, kooperációkban. Következő megállapítás, hogy a fent említett közös hiedelmek és akciók közös konstrukciókat alakítanak ki, melyeket létrehozhatnak az absztrakt, nyelvi, szociális, vagy tárgyi világban. A negyedik tulajdonság a szoros érzelmi kötődés, a már említett hűség. Az ember képes saját költségére a csoporttagok javát, érdekeit előnyben részesíteni, akár feláldozza önmagát is. A csoport idővel kialakítja a csoportkultúráját, az egyéni hiedelmek és tapasztalataik segítségével azonban minden csoporttag részt vesz annak változtatásában. Csányi szerint a szocializáció akkor sikeres, ha a csoportkultúra védi az egyént. Mivel előre meghatározott, hogy az adott kultúrában mi számít jónak, vagy rossznak, a csoporttársadalomban az embernek nem kellett döntenie, így nem terhelte a választás felelőssége sem. A tökéletesen szocializált ember nem kívánja elhagyni csoportját, és nem tud beilleszkedni egy másikba. A csoportkultúra korában egyedül bukásra volt ítélve az ember, nem kockáztathatta meg, hogy szembeszegül az elfogadott normákkal, hiszen egy 13 Csányi Vilmos: Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció, 2002, Magyar Tudomány, 6. sz p. 9

10 idegen csoport nem fogadta volna be. Az egyszemélyes kultúrák világában azonban az egyén szabadsága hirtelen megnövekszik, a szocializáció által elsajátított viselkedési minták, hagyományok eldobhatók, újakat választhatunk helyettük. A csoportméret csökkenése is elősegíti az egyszemélyes kultúrák létrejöttét. Emellett több csoport tagjai lehetünk, de egyikhez sem kell teljesen elköteleződni, életünk végéig kitartani mellette. Ugyanakkor nem várhatjuk el, hogy erős emberi kötelékek alakuljanak ki bennük. A hűség elveszik, talán visszatekintve érthetetlen is, miért volt egykor olyan fontos. Másrészt a különböző csoportok ellentmondhatnak egymásnak értékeik közvetítésében. A csoportméret szűkülésével csoportokon belüli versenyről már nem beszélhetünk, versengés az új formáció szerinti individuumok közt lesz. Nem szükségszerű azonban az individuumok elmagányosodása az egyszemélyes csoportok világában sem. A szingli kultúra, az önként vállalt egyedül élés nem jelent feltétlenül magányt, sőt, általában a baráti kör különösen felértékelődik ezen élethelyzetben. Másrészről viszont a hedonizmus, mának élés, alkalmazkodóképesség hiánya jellemezheti művelőjét. A modern egyedülálló élet egyik kimenetele lehet a munkában való megszállottság is. Bár belső kényszer motiválja az egyént, mégsem találja örömét a munkában. Az alacsony szintű társadalmi támogatottság fokozhatja a depresszió tüneteit, ez egy újabb következménye lehet a szingli életformának. Akárhogy is, az individualizációtól elválaszthatatlan a rohanó élet, instant kapcsolatok, 14 a viszonyrendszerek gyors változása, melyek elősegítik a magány kialakulását. Mostanra talán beláttuk, hogy a magány egy szociális képződmény, egy - Hamvas által megfogalmazott tömegjelenség. Tömegesen jelentkezik, tömegesen igyekeznek rá megoldást találni az emberek például természetjárás, kirándulások formájában. Ha az egyén a városból a természetbe megy (menekül), az emberektől távol lehet. Itt vajon nem gondol arra, hogy magányos? Az ember magányát a természet ugyan orvosolja, de közösséget nem teremt vele. Hasonló élményt nyújthat az olvasás. Az ember éppen azért nyúl a könyvhöz, mert nem szeret magányos lenni, a könyv a vágyott érintkezést hivatott pótolni. Csányi előtt mintegy hatvan évvel Hamvas is megfogalmazza, hogy a modern társadalomban a közösséglélek hiánya miatt lett a magány tömegjelenséggé. Végül levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magány, mint anomikus jelenség továbbra is él a mai társadalomban, többnyire meghatározott kulturális és intézményes keretek 14 Pikó Bettina: Kultúra, társadalom és lélektan, Akadémia Kiadó,

11 között. Ez az elszigeteltség szükséges lehet a táradalom normáinak fenntartásához, nem ritkán maga a közösség, a kulturális miliő hozza létre. Ezen esetben akkor láthatjuk el az egyént az anomikus jelzővel, ha nincs meg az a képessége, hogy a társadalmi konvenciók mentén rendezze életét. Napjainkban az ember számtalan életforma közül, szabadon választhat, megteheti, hogy újít, szembeszegül a hagyományos értékekkel. A magányt szociológiai megközelítésből azonban hiba lenne egyértelműen anomikusnak nevezni, látván, hogy az individualizált társadalmak korában már rég nem beszélhetünk a magány beteges, torz állapotáról. A magány konformmá vált, fellelhetők proszociális jellemvonásai is, legitimitását a társadalom adja. 11

12 Bibliográfia 1. Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Szociológiai tanulmányok a magyar társadalom változásairól és problémáiról, Antológia Kiadó, Lakitelek, Csányi Vilmos 2002: Globalizáció és civilizációk, Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció, Magyar Tudomány, 6. sz p. 3. Csányi Vilmos 2001: Egyszemélyes kultúrák, Műhely, XXIV. évf. 5. sz p. 4. Hamvas Béla: A magány szociológiája P , In: Hamvas Béla harminchárom esszéje, Bölcsész Index, Budapest, Norbert Elias: A haldoklók magányossága, Helikon Kiadó, Norbert Elias: Mozart Egy zseni szociológiája, Európa Könyvkiadó, Budapest, Merton, Robert K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Osiris Kiadó, Budapest, Preglau, Max (2000) A kockázati társadalom (Ulrich Beck) a társadalmi posztmodernizálódás egyik esete? In: Morel et. al (szerk.) Szociológiaelmélet, Osiris Kiadó 12

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A fiatalok mentális közérzete Dencs Tünde Identitás és jövőkép Az én-identitás a történelmileg meghatározott tradíciókat hordozó társadalmi közeg hatására alakul ki (Erikson) Az ifjúkor fő feladata az

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT

IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT IDENTITÁS AZONOSSÁG IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT FOBB KÉRDÉSEI KI VAGYOK ÉN? / 0 -? / MERRE TARTOK? / 6-40 / HOVÁ TARTOZOM?/ milyen csoportokhoz/? / 3 -? / MILYEN ÉRTÉKEKET TARTOK FONTOSNAK? / 3-13

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG

ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG 2009. Deviancia oktató: dr. Gyurok János Pécsi Tudományegyetem BTK Szociológia Tanszék ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG Készítette: Szabó Nelli SZNOAAB.PTE 2009. [ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG] Émile

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

A boldogság benned van

A boldogság benned van Halász Emese A boldogság benned van 50 lépés a boldogság felé Előszó Kedves Olvasó! Levelem hozzád, azzal kezdeném, hogy el kell mondanom pár dolgot Neked! Nagyszerű híreim vannak ugyanis. Képzeld, a boldogság

Részletesebben

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016 A szociometriai felmérés A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÁRSADALOMISMERET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Társadalomismeret emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. május 5. TÁRSADALOMISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRTÉKELÉSÉNEK

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők

A párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők ilinszki ttila pilinszki.attila@public.semmelweis-univ.hu MSZT konferencia, 2013. október 27. Társadalmi csereelmélet (Lewis-Spanier, 1979) a kapcsolat

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés A szexualitás és a társadalom A szexualitás kultúrtörténete. Szerelem, szex, házasság és család szerepe, történelmi változásai. Szexualitásról való társadalmi diskurzus Dr. Forrai Judit. I. Alapvető szükségletek

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR

SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR Beszélgetés Majoros Márta szociálpszichológussal, narkológussal mélypont SORSRONTÓ SZENVEDÉLYEK A dohányzás, az alkohol, a kémiai szerek használata után a játékfüggõség

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Összeállította: Fatérné Rothbart Mária Gyámügyi Iroda, irodavezető Juhászné Végi Edit

Részletesebben

A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2

A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2 A tantárgy címe CSALÁDSZOCIOLÓGIA A tantárgy típusa ELŐADÁS Tantárgy célja: A tantárgy kódja BBNSZ0300 Óraszám Félév 6 Kreditek száma A család történeti változásainak, működésének és a társadalomban betöltött

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Kérdőív a családról. Bert Hellinger

Kérdőív a családról. Bert Hellinger Kérdőív a családról Létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet egy piramishoz hasonlatosnak látom. Fenn, az egészen pici kis csúcson zajlik minden,

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

Munkamegosztás a mai családban

Munkamegosztás a mai családban Munkamegosztás a mai családban Előszó A témaválasztás időszerű, a családalapítás háttérbe szorulóban, Európára jellemző az öregedő társadalom A kormányok fontos társadalomfejlesztési programokat indítanak,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem

TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ03200 Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem A TANTÁRGY CÉLJA A család történeti változásainak, működésének

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben