A z u n i ó. Béres Attila pályázata a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjára

Átírás

1 A z u n i ó Béres Attila pályázata a Pesti Magyar Színház igazgatói posztjára 2009

2 A z u n i ó 2 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata tartalom I. Előszó helyett Két színházépületben három önálló tagozat Egy nagyon is valóságos beszélgetés kivonata 3 II. A Pesti Magyar Színház új, sajátos arculata 11 II/1. Műsorpolitika 11 II/2. Műfaji sokszínűség és alkotói csapat 12 II/3. társulat 12 II/4. Bemutatók az első évad 13 III. Paradigmaváltó új színházi működtetési formák a Pesti Magyar Színházban 14 III/1. Fúzió 14 III/2. Unió 16 IV. Racionalizálás és megújulás: a Pesti Magyar Színház gazdálkodási programja ( ) 19 IV/1. Költségvetési keretszámok 20 IV/2. Bevételek 20 IV/3. Kiadások 21 V. Marketing és kommunikáció 24 V/1. Változás, újszerűség, újjászületés 24 V/2. Új stratégia a propagandában és a kommunikációban 24 V/3. Kommunikációs és marketing eszközök média kampányok 25 V/4. Szervezés és jegyeladás 26 VI. Mellékletek 28 VI/1. Béres attila életrajza 29 VI/2. Bizonyítványok 31 VI/3. Együttműködési szándéknyilatkozatok 34

3 A z u n i ó 3 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata I. Előszó helyett Két színházépületben HÁrOM ÖnÁlló tagozat egy kezemmel csak másfél pudot emelek fel, kettővel ötöt, sőt hat pudot (Csehov: Három nővér) egy nagyon is valóságos beszélgetés kivonata szereplők: Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője Kerényi Miklós Gábor Kossuth díjas, Bartók-Pásztory díjas kiváló művész, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az Európai Zenés Színházi Unió elnöke tanár Úr, van egy ötletem Nekem is, de kezdje Ön! Meg szeretném pályázni a Magyar Színházat. Miért, nem érzi jól magát az Operettszínházban? De igen, sőt. De azt gondolom, hogy ez egy elszalaszthatatlan lehetőség arra, hogy létrejöjjön Budapesten egy korszerű, XXI. századi európai színházi modell, olyan, mint a bécsi Vereinigte Bühnen Wien!

4 A z u n i ó 4 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata Hangzatos szavak... De mi van mögöttük? Egy olyan színházi unió megvalósítása, mely a Budapesti Operettszínház és a Magyar Színház között jöhetne létre! Két épületben működő háromtagozatos színház, amelynek prózai, operett és musical tagozata remekül kiegészíti egymást, és a 75 fős önálló zenekara révén képes még magyar nyelvű operákat és önálló baletteket is bemutatni. Ennek a háromtagozatú színháznak a művészi és gazdasági előnyei szinte magától értetődőek. El sem jut odáig, hogy ezeket az előnyöket kifejthesse. azzal fogják vádolni, hogy én találtam ki már megint valamit, és így akarja az Operettszínház a Magyar Színházat bekebelezni. Ugyan. Két önálló intézmény strukturális uniójáról van szó, nem pedig bekebelezésről. a két intézmény az unió után is megtartja saját nevét, önálló racionalizált infrastruktúráját, sőt az alapító okiratokban meghatározott művészi arculatát. És akkor, mire jó ez az unió? Mert lehetőséget ad az ebből származó közös előnyök, gazdasági és művészi lehetőségek maximális kihasználására. Mondjon olyan érvet, amellyel azt támasztja alá, hogy ez jó a Magyar Színháznak a Magyar Színház az elmúlt évadban 169 előadást játszott, aminek több mint a fele volt zenés, és csak 59 prózai. az unióval lehetőség nyílik egy önálló prózai tagozat működtetésére, amit nem terhel zenés kötelezettség. Így ez a remélhetőleg igen erős prózai tagozat 120 előadásra lenne képes a nagyszínpadon, s tekintettel az Operettszínház zenés tagozatainak megjelenésére, ez összesen 240 előadást jelenthetne. Ráadásul mindez az Operettszínházzal való unió miatt gazdaságilag jóval előnyösebb lenne minden más megoldásnál, és a számítások szerint évi kb. 200 millió Ft megtakarítást eredményezne! Ezt az összeget, ami három év alatt kb. 600 millió forint, az épület részleges felújítására tudnánk fordítani. az előnyök közé tartoznának az Operettből átirányítható nézők, az Operettszínház nemzetközi kapcsolatainak jobb kihasználhatósága, s az ott folyó igen erős marketing-tevékenység előnyeinek azonnali élvezete.

5 A z u n i ó 5 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata És az Operettszínháznak milyen előnyöket jelent ez a szerkezet? az Operettszínháznak nagyobb a közönségigénnyel igazolható játszókapacitása, mint amennyit saját épületében le tud bonyolítani. Évek óta alternatív játszóhelyeken thália, Nyugati teátrum tart előadásokat, hogy ezt ki tudja elégíteni. Folyamatos kompromisszumokat kell kötnie a megfelelő előadásszám érdekében. Nyilvánvaló, hogy az unió rengeteg előnnyel járna számára is, kiszámíthatóvá, tervezhetővé válna a műsorstruktúra, koncentráltabbá a közönségszervezés és marketing, jobban kihasználhatóvá a szabad kapacitások. De, a Magyar Színház bár játszik zenés előadásokat is, alapvetően mégis egy prózai színház! Bárki pályázza meg a Magyar Színházat, nem lesz más lehetősége, mint egy olyan erős prózai tagozat, társulat, színház képét megrajzolni, ami legalább felerészben zenéseket is játszik Ez pedig négy módon oldható meg: vagy prózai színészek próbálnak rendszeresen, igen változó színvonalon zenéset játszani, vagy létrehoznak egy önálló zenés tagozatot, vagy koprodukciókat kezdeményeznek, vagy egyszerű teremkiadásokat eszközölnek. Más megoldás nincs. Ezeknél a terveknél az Operettszínházzal való unió költségtakarékosabb, művészi és marketing szempontból megbízhatóbb. Mert az unió által az első pillanattól adott egy művészi és infrastrukturális háttér, egy közönségbázis, egy olyan gazdasági racionalitás, ami elvitathatatlan, valamint a prózai tagozatot nem nyomja a zenés kötelezettség súlya! Így a Magyar Színház magas színvonalú zenés előadásokat játszhat, természetesen arányosan a prózai előadások mellett! az én vállalásom a nagyszínpadon évi 240 előadás, ebből 120 zenés és 120 prózai. a Sinkovits Imre Színpadon programszerűen elindítjuk a mai magyar írók színpadi műveinek bemutatását. Valamint beavató színházat fogunk tartani iskolások számára, Karsai György egyetemi tanár vezetésével. Itt az első évadban 80 előadást tervezünk. És hogyan tudja ezt megvalósítani? Ez igen magas előadásszám! Együtt. Mert ez csakis a strukturális unió esetén lehetséges Figyelmeztetem, hogy két különböző fenntartóval rendelkező színházról beszél! Igen ez valóban komoly kérdés. De valamilyen átmeneti megoldás csak létezik, mely a tulajdonosváltást megelőző időszakra megoldást jelenthet.

6 A z u n i ó 6 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata a stratégiai partnerség. Egy alapszerződés, mely szerint a két színház költségvetési rendjét maximálisan betartva átmenetileg együttműködési megállapodásokkal és bérleti konstrukciókkal hidalná át a szorosan összehangolt működtetés problémáit. De térjünk vissza az előadásszámhoz. Hogyan lesz 320 előadás egy évben? 120 zenés előadás plusz 120 prózai előadás a Nagyteremben, valamint 80 prózai előadás a Sinkovits Imre Színpadon. Első évben hét új bemutatót tervezek. 2 nagyszínpadi prózai, 2 nagyszínpadi zenés, 1 nagyszínpadi balett és 2 kisszínpadi prózai bemutatót. a Magyar Színház régi repertoárjának húzó előadásait természetesen műsoron tartanám. E mellé fokozatosan sorakoztatnám fel az új bemutatókat. Valamint azokat az előadásokat, melyek az Operettszínház repertoárjából ennek a strukturális uniónak köszönhetően kerülnek a Magyar Színház színpadára. Színházi unió a Magyar Színház és az Operettszínház között? azt gondolom, ez az elgondolás egy igazi európai színházi modell irányába mutat. Bevallom magának, hogy mégis szkeptikus vagyok. a 90-es évek közepén Szinetár Miklóssal, az Operettszínház akkori igazgatójával, az éppen szétesőben levő Rock Színház vezetőivel, Makláry lászlóval, az Operettszínház zeneigazgatójával, Oberfrank Gézával, az Operaház főzeneigazgatójával és Venczel Sándorral, az Opera gazdasági igazgatójával azt terveztük, s e témában tanulmányt nyújtottunk be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy leválasztjuk az Operáról az Erkel Színházat, közös intendatúra alá vonjuk az Operetettel, s így az odatartozó operai részleggel és a Rock színházi csapattal együtt közhasznú társaság formában Városi Opera vagy Népopera néven jött volna létre egy dinamikus zenés színház. Nos, a tervet rögtön támadni kezdték, abból végül nem lett semmi, az Erkel pedig végleg elindult a hanyatlás útján s habár született még rengeteg értékes előadás, az épület leromlott, évekkel ezelőtt be is zárt. Szerintem ezt ma már a döntéshozók is bánják Ha bánják, ha nem, az Erkel Színház megszűnt. És ez egy rendkívül szomorú tény. Mint ahogy az is látható, hogy a Magyar Színház épületét jó lenne megóvni a teljes leromlástól. Egyébként nekünk valóban vannak produkcióink, amelyeket a Magyar Színházban játszhatnánk. Sikert arathat a Menyasszonytánc, a Mágnás Miska, az abigél, a Szentivánéji álom, az Ibusár, a lili bárónő természetesen igénybe kellene venni a Magyar Színház társulatának erejét is ezekben a szereposztásokban. És hát jó néhány tervezett új bemutatónk remekül érezné magát ott! Készülünk régi álmom, Szerb antal regényének, a Pendragon legendának musicalként való bemutatására, vagy lázár Ervin Szegény Dzsoni és árnika című művének zenés játékká formálására, nem beszélve a már majdnem elkészült Pinokkió című gyermekeknek való balettünkről, amelynek lőcsei Jenő a koreográfusa.

7 A z u n i ó 7 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata Külön fantáziát látok a három tagozat közötti átjárhatóságban, abban hogy a prózai társulat tagjai szabadon felléphetnének zenés darabokban az Operettben, és fordítva. Hogy a Magyar Színházban színvonalas zenei megszólalást kapnak a zenés előadások, a Budapesti Operettszínház zenekara, énekkara révén, mely az unió előnyének köszönhetően szolgálatban teljesíthetné az előadásokat. Ez egyrészt egy igen jelentős anyagi megtakarítás, másrészt biztosítéka a magas művészi színvonalnak. tehát az unió egy tiszta és egyértelmű gazdasági és művészi racionalitás, mely révén felszabadul évi 200 millió forint, melyből megmenthető a már-már összeomló épület. Ugyanakkor így létrejöhet egy ideális népszínházi működés, amely képes megvaló- sítani egy olyan ifjúság-orientált programot, amelynek fő célja nomen est omen magyar szerzők drámai műveinek, magyar operetteknek és új magyar musicaleknek bemutatása. És mindehhez jönne még az Operettszínház hatalmas közönségbázisa, amely már jelenleg is elsősorban magyar szerzők darabjaira vált jegyet, főleg, ha a szabadkai születésű lévay Szilvesztert nem jugoszláv zeneszerzőnek tituláljuk Évi 500 ezer néző jelentős részének figyelmét lehetne a Magyar Színházra is irányí- tani, közös bérletrendszerrel, kihasználva az egymást erősítő pr- és marketingpolitika előnyeit, a sikeres menedzsment támogatását. Mik a prózai tagozatra vonatkozó elképzelései? Meg kell találni a Magyar Színház pontos helyét a budapesti színházi palettán! Ez nem könnyű feladat, hiszen ott a Katona, a Radnóti, a most különváló Örkény Színház, vagy az egyre nagyobb támogatást élvező Centrál Színház. Én egy, a magyar darabokat újakat és régieket fokozott figyelemmel kísérő, a klasszikusokat új értékekkel megtöltő, közönség- és minőségcentrikus színházat kívánok létrehozni. Egy olyan színházat, amely komoly értékeket teremt, és 650 néző nézi esténként azt szeretném, ha a közeljövőben minőség- és stílushomogenitás jellemezné a Magyar Színház minden előadását. Nem a különbözni akarás szándékának erőltetésével keresem a megújulás útjait. alapvetően egy realista színházat képzelek, de nem a szűken felfogott stílusrealizmus értelmében, hanem a valósághoz való viszonyok átfogó esztétikai értelmében. Nem szűk körű, partikuláris rétegszínházat képzelek el, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönségréteghez kívánok szólni. Ennek jegyében olyan alkotótársakat igyekeztem megnyerni, akik letéteményesei ezeknek a gondolatoknak. Kikről lenne szó, és adtak-e szándéknyilatkozatot Önnek azok, akikkel együtt szeretné meghatározni a Magyar Színház arculatát?

8 A z u n i ó 8 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata természetesen csak olyanokat említek, akiknek bírom az írásos egyetértését, támogatását. Ők a kaposvári színházi iskola különböző generációinak képviselői: ács János, Mohácsi János, Rusznyák Gábor, Keszég lászló, Jordán tamás rendezők, valamint a fiatalabb rendezőgeneráció néhány képviselője: Szabó Máté és Dömötör tamás. a tervezők közül Horesnyi Balázs, Khell Csörsz, Menczel Róbert, Füzér anni, Velich Rita munkájára számítok. Irodalmi vezetőnek Duró Győzőt sikerült megnyernem. Mindezen túl Karsai György vállalta, hogy havi rendszerességgel iskolai osztályok számára ógörög tragédiákból és komédiákból beavatószínházat tart. Ők lennének a garancia egy olyan magas művészi színvonalú színházra, amely képes egy széleskörű repertoár megvalósítására, modern és klasszikus darabokkal, kiemelt figyelemmel a magyar szerzők műveire, és biztos vagyok benne, hogy megjelenésük a zenés műfajokban is igen jelentős lenne. tudja, én mindig is hittem abban, hogy egyszer létrehozható lesz egy ilyen szövetség, megvalósítható egy budapesti színházi unió! De hogyan fogja meggyőzni erről a kétkedőket, akik azt fogják állítani, hogy az Operettszínháznak, magának, nekem túl nagy hatalom összpontosul a kezében?! Nyilvánvalóvá fogom tenni számukra, hogy nem történik más, mint egy olyan komplex színházi forma megszületése, mely Európában bevett gyakorlat, s melynek létrejötte előny a közönségnek, előny Budapestnek, és egyértelmű gazdasági racionalitás. az évenként ennek köszönhetően megspórolt kb. 200 millió forintból az első évben meg lehetne oldani a csatornázás és az öltözők, a színpad háta mögötti környezet felújítását, a másodikban modernizálni lehetne a színpadot, a harmadikban sorra kerülhetne a nézőtér és a külső felületek renoválása. Három év alatt kívül-belül megújulhatna a színház, anélkül, hogy ez plusz invesztíciót kívánna! S közben a rétegszínház felől a népszínház irányába mozdulhatna egy igen igényes színházi stílus. Nem elég érv ez? Reméljük a legjobbakat És az ízlés? Nem fog minket az a vád érni, hogy így az operettszínházi ízlésvilágot terjesztjük ki?! Kell attól tartanunk, hogy az ács, Mohácsi, Jordán, Rusznyák, Keszég, Szabó, Karsai, Duró, Dömötör tamás nevével fémjelzett alkotói kör nem a saját ízlésvilágát fogja képviselni? Kell attól tartanunk, hogy nem fog megvalósulni a minőség és stílus homogenitása? És valóban óvni kéne a Magyar Színházat attól az ízléstől, amelyet évről-évre 500 ezer néző igazol vissza az Operettszínházban? a kettő szerintem nem ellentét, hanem egység, amely okos műsorstruktúrában, bérletrendszerben egymást erősítheti, és művészi értékeket közvetíthet biztos közönségbázison! Higgye el, ez nagyon fontos pillanat nem csak az én, hanem a Magyar Színház életében is.

9 A z u n i ó 9 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata tudja, hogy első nyertes pályázatom címe volt ez: Fontos pillanat. Sokan támogattak, ascher tamás, alföldi Róbert, Eszenyi Enikő. És a legmegnyugtatóbb az volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2000-ben nem politikai, hanem szakmai döntést hozott, hiszen mindegyik politikai pártból támogattak. És az így kialakult többség által lett nyertes a pályázatom. Én bízom abban, hogy most a Magyar Színház esetében is a szakmai vélemény lesz a mérvadó. Hiszen a politika feladata az is, hogy bizonyos szakmai kérdésekben a szakmai véleménynek szerezzen érvényt. És személyem révén kizártnak tartom a politikai döntés megjelenésének lehetőségét Reméljük a legjobbakat Nézze tanár úr, az Operettszínház sikeres működése, a nézőszám, az előadásszám, a hazai és nemzetközi elismerések mind-mind azt igazolják, hogy a konok és kitartó munkának van és lesz eredménye. Valóban, ez fontos. De higgye el, egy pályázat megítélésénél a legfontosabb nem is a pályázat milyensége, hanem a pályázó hitele. az, hogy hiteles-e aki mondja, vagy hihető-e, amit mond, ígér! Én vállalom, hogy amit ígérek a pályázatban, megtartom. És az unió az egyetlen járható út. az Operettszínház elmúlt kilenc éve garancia a sikeres működésre. Hiszen ebben az időszakban az Operettszínházban mutatták be a legtöbb új magyar darabot, Szakcsi lakatos, Jávori Ferenc, Kocsák tibor, Darvas Ferenc műveit. Ugyancsak ebben az időszakban Kálmán Imre szobrát avattuk a Nagymező utcában, rendeztünk nemzetközi karmesterversenyt, és most szervezzük a lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt, díjazták a színház produkcióit és alkotóit külföldi fesztiválokon. létrejött az Európai zenés Színházi Unió, és Szentpéterváron, Prágában, Bukarestben, San Franciscóban, Erfurtban, Salzburgban, Jekatyerinburgban, Bécsben az általunk rendezett előadásokkal a magyar színház hírnevét próbáltuk öregbíteni. És az sem mellékes, hogy Önt a legkíméletlenebb ellenfelei is elismerik sikeres színházvezetőnek. Ezzel legalább annyi ellenfelet is szereztem, mint barátot... Én hiszek a közös gondolkodás és az együtt cselekvés erejében.

10 A z u n i ó 10 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata Meggyőződésem, hogy ez a titka a bizalmi együttműködésen alapuló igazán nagy teljesítményeknek. az egymás véleményének elfogadása, az egymásra figyelés és az ennek következtében összeadódó energiák egy közös akarat és cél mentén. a szerepek változhatnak, a cél azonban nem, s a legfontosabb, amiben hiszünk, hogy az értékes színház és a közönségérdeklődés nem zárja ki egymást! Én is hiszek az átjárhatóságban, hiszek abban, hogy különböző megközelítések ha konfliktusokon keresztül is, de együttműködve új értéket hozhatnak létre. Hiszek abban, hogy a jövő nem a magányos harcosoké, az örökös küzdelemé, az egymással szemben pozicionálás reménytelen csapdájáé, és hiszek abban, hogy ezt végső soron a közönség szeretete igazolja vissza. Hiszen, ez az Operettszínházi tapasztalatom. Vágjunk bele. Elnézést, végig én beszéltem, és tulajdonképpen Ön is akart nekem mondani valami nagyon fontosat. Mit is? azt, hogy, jó lenne, ha megpályázná a Magyar Színházat, mégpedig a Budapesti Operettszínházzal való strukturális unió létrehozásának szándékával

11 A z u n i ó 11 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata ii. A MAGyAr színház új, sajátos ArculAtA A Magyar színház és a Budapesti Operettszínház uniójával az a határozott szándékunk, hogy megteremtsük mind a gazdasági, mind a művészi alapját egy széles közönségréteghez szóló népszínház létrejöttének, mely három tagozattal, prózai-, musical-, operai felépítésű operett-tagozattal rendelkezik, és ilyen módon abszolút alkalmassá válik korszerű prózai darabok, zenés drámák, musicalek, operettek, balettek, sőt magyar nyelvű operák bemutatására is. az uniót követően, de az ezt előkészítő, az ezt megelőző stratégiai partnerség időszakában is a Magyar színház önálló arculattal, határozottan körvonalazott művészeti koncepcióval kell rendelkezzen, és az unión belül is sajátságos feladatok hárulnak rá. ii/1. Műsorpolitika az elkövetkező évadtól a Magyar színház, terveim szerint, a nagyszínpadon évi 240 előadást fog játszani, ebből 120 zenés és 120 prózai előadást, részben támaszkodva a jelenlegi repertoárra. a Sinkovits Imre Színpadon szeretném programszerűen elindítani a kortárs magyar írók színpadi műveinek bemutatását, valamint Karsai György egyetemi tanárral közösen, egy határozottan ifjúság-orientált, beavatószínházi programot. Itt az első évadban terveim szerint 80 előadást fogunk játszani. Vállalásom tehát: évi 320 előadás a Magyar színház két játszóhelyén. a Magyar Színház nem a minden áron különbözni akarás szándékának erőltetésével keresi a megújulás, az arculat-kialakítás útjait. legfőbb feladatának azt fogja tekinteni, hogy folyamatosan képes legyen a szellemi frissesség olyan intenzív állapotában létezni, hogy a lehető legpontosabban és leggyorsabban ismerje fel a társadalom legérzékenyebb problémáit. És a felismerés színházi megvalósításából művészileg, esztétikailag a lehető legérvényesebbet vállalja. azáltal segítse a társadalmi fejlődést, hogy előadásaival tudatosítja az egyén és a közösség lét- és sorsproblémáit. Nem szűk körű, partikuláris rétegszínházat képzelek el, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönségréteghez kívánok szólni, hiszen az egyén és a közösség lét- és sorsproblémái nem egy elitre tartoznak, hanem magára a közösségre, és ezen belül minden egyénre.

12 A z u n i ó 12 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata ii/2. Műfaji sokszínűség és alkotók Fontosnak gondolom a műfaji sokszínűséget, operától, operetten és musicalen át a prózáig, a balettig, fontosnak tartom, hogy a színház játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen, de ugyanolyan fontosnak tartom a minőségi és az ízlésbeli homogenitást. egy színház arculatát mindenekelőtt az előadások határozzák meg. Valamint azok a színészek, rendezők, tervezők, dramaturgok, azok az alkotók, akiknek az összefogásából, párbeszédéből, együtt gondolkodásából, közös munkájából az előadás megszületik. a kaposvári színházi hagyományokon nevelkedett rendezők: Ács jános, rusznyák Gábor, Keszég lászló, Mohácsi jános, valamint a fiatalabb generációból szabó Máté és Dömötör tamás Magyar Színházhoz való kötésével és folyamatos foglalkoztatásával, biztosítottnak látom az elmélyült szakmai munkát. Olyan alkotókat próbáltam megnyerni, akiknek tevékenysége szakmailag ismert és elismert, és akik garanciát jelentenek a minőségi és az ízlésbeli homogenitás megvalósításához. Hasonló megfontolásból kértem fel irodalmi vezetőnek, dramaturgnak Duró Győzőt, és az ógörög tragédiákat és komédiákat alapul használó beavató színházi előadások vezetésére Karsai Györgyöt. ii/3. társulat A Magyar színház működését repertoárszerűen, állandó társulattal képzelem el. az új arculat meghatározó alappillére a fentebb említett alkotók mellett a társulat óta, amióta elvégeztem a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakát és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződtem, mindig társulati tagként dolgoztam. És később, a rendező szak elvégzése után, így volt ez Egerben, Pécsen, majd az Operettszínházban. Meggyőződésem, hogy a társulat a színház létezésének az alapja. A színész pedig a színházi koordináta rendszer origója ben matematika szakos hallgatóként statisztáltam a kolozsvári állami Színházban, a tompa Gábor által rendezett ahogy tetszikben. a főpróbán, mely egy nagyon hideg decemberi nap estéjén volt, az Orlandót játszó Bíró József az egyik jelenetnél megállította a főpróbát és közölte a rendezővel, hogy nem fog belemenni a színpadon elhelyezett medencébe, mert annak vize alig pár fokos, a színházteremben pedig alig fokot lehet mérni. a főpróba leállt, és tompa, mint igazgató, magához kérette a fűtőt. Majd a következő párbeszéd zajlott le köztük: tompa: Fűtő: tompa: Maga tudja, miért van ebben a színházban? a fűtési rendszereket működtetem, és vigyázok a fűtési normák betartására. Nem, maga azért van itt, hogy segítse és megteremtse annak a lehetőségét, hogy Bíró József, vagy bármely másik színész estéről estére, ezen a színpadon játsszon!

13 A z u n i ó 13 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata akkor értettem meg, és mindig azokban a színházakban éreztem magam igazán otthon, ahol az egyik koordináta-tengely a színész, a másik koordináta-tengely a rendező, a harmadik az előadás; és az általuk meghatározott térbeli Descartes-koordinátarendszerben minden e három tengely által határozódik meg. A Magyar színház jelenlegi társulatának meghatározó színészeinek megtartásával, az ő erejükre alapozva, olyan társulatot kívánok létrehozni mely képes az együttgondolkodásra, az összefogásra és a minőségi homogenitásra. Hiba és felelőtlenség volna részemről azt állítani, hogy a jelenlegi társulatot nem kell racionalizálni. Kell, hiszen nyilvánvaló egyensúly eltolódások láthatóak. Racionalizálni kell, és ebben számítok a budapesti színház és Filmművészeti egyetem végzős hallgatóira. ii/4. Bemutatók az első évad a es évadtól kezdődően 7 új bemutatót tervezek a Magyar Színházban. a strukturális unió megvalósulásával ez a bemutatószám természetesen nőni fog, de garantálom, hogy minden évben legkevesebb 4 új prózai bemutatót tart a Magyar színház. a es évad 7 új bemutatójából négy prózai előadást, két zenés előadást és egy gyerekeknek szóló balett előadást tervezünk: október (nagyszínpad) Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica, rendező: Ács János november (stúdió) Háy János: Pityu bácsi fia, rendező: Keszég László december (nagyszínpad) Brecht Weill: Koldusopera, rendező: Béres Attila február (nagyszínpad) Móricz zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, rendező: Rusznyák Gábor március (nagyszínpad) Collodi Kocsák: Pinokkió, koreográfus: Lőcsei Jenő március(stúdió) Darvasi lászló: argentína, rendező: Szabó Máté május (nagyszínpad) Szerb antal: Pendragon legenda, rendező: Kerényi Miklós Gábor a es évadban vállalt Mohácsi János rendezést, mivel már a pályázat kiírásának időpontjában a teljes jövő évadra lekötött munkái voltak. az új bemutatók mellett, az uniót megelőző stratégiai partnerség keretén belül, az Operettszínházból több előadás kerülhet át a Magyar színház színpadára az első néhány évadban, részben új szereposztással, támaszkodva a Magyar színház társulatának tagjaira: Jávori Ferenc: Menyasszonytánc Szirmai albert: Mágnás Miska Kocsák tibor Somogyi Szilárd Miklós tibor: abigél Szakcsi lakatos Béla Müller Péter Sziámi Kerényi Miklós Gábor: Szentivánéji álom Huszka Jenő: lili bárónő.

14 A z u n i ó 14 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata iii. PArADiGMAVÁltó új színházi MűKÖDtetési FOrMÁK A Pesti MAGyAr színházban az előbbiekben lefektetett igazgatói koncepciót szem előtt tartva, ebben a részben felvázolom azt a szervezeti formát, amelynek segítségével a leghatékonyabban lehet majd a két színházat működtetni. ahogy a színház művészi profilján, úgy a színházműködtetés terén is újítani szándékozok. a többműfajúság, a többtagozatúság, több játszóhely, több épület, több műhely közös irányítással és gazdálkodással nem csak multifunkcionalitást, de nagyon komoly gazdasági eredményt teremthet, megtakarítást eredményezhet a két színház szervezeti felépítésének és létszámgazdálkodásának megfelelő megújításával, ésszerűsítésével. alapvető feladat, hogy a jelenleg két, különböző fenntartóval rendelkező színház szervezeti felépítését, működtetését összhangba hozzuk. Hogyan történhet ez, hiszen jelenleg két tulajdonosi, vagyoni és költségvetési körről, fővárosi és minisztériumi fenntartású színházakról beszélünk? a két színház szervezeti és gazdasági összevonását természetesen két lépcsőben, egy előkészítő, ún. fuzionális időszakban és egy megvalósító, ún. uniós időszakban képzelem el. az első időszakban a két színház közt egy szoros, minden területet magában foglaló alapszerződés alapján kezdődhet meg az együttműködés. a második időszakban, a tulajdonosváltás megtörténtével és a két színház uniójának létrehozásával amelyet egy új alapító okirat szentesít egy olyan új színházi struktúra valósul meg, amely méltán állítjuk paradigmaváltást hoz a XXI. századi magyar állami színházi működtetés és finanszírozás területén. iii/1. Fúzió amíg az Operettszínház fővárosi önkormányzati fenntartású és a Magyar Színház minisztériumi, ún. tárcaszínház marad, a két színház értelemszerűen az eddigi feladatkörét teljesítve, külön-külön vezetéssel működik, de összehangolja művészeti és működésbeli munkáját. Ebben az időszakban a két színház működtetését önálló színházakként kell biztosítani egy stratégiai együttműködés alapján.

15 A z u n i ó 15 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata a Magyar Színház stratégiai partnere az Operett. Ez azt jelenti egyrészt tekintve, hogy a Magyar Színház elsősorban prózai színház az Operettszínház biztosítja a zenés darabokhoz szükséges énekkarát, balettkarát és zenekarát. Másrészt, hogy a Magyar Színház játékrendjében az Operettszínház produkciói is megjelennek, azok, amelyek alkalmasak az ottani színpadi körülmények közötti játszásra, és új közönségrétegeket hoznak a Magyar Színházba. Ehhez már ebben az időszakban meg kell teremteni a tagozatok közötti átjárhatóságot, hogy a közalkalmazottak (hiszen mindkét színház költségvetési szerv) szolgálatban teljesíthessék az előadásokat, mert ez csak így lehet gazdaságos. az új igazgató már a fúzió időszakában határozott döntéseket kell hozzon a Magyar Színház jelenlegi szervezeti felépítésének módosítására, és kisebb személyi változásokkal a létszámgazdálkodás pozitív racionalizálására. a színészek, közreműködők és egyéb művészeti ügykezelők közös foglalkoztatása mindkét szervezet számára nagy előnyökkel jár, hiszen csökkenteni fogja a szükséges közalkalmazotti státuszok számát, így a bértömeg-mennyiséget is. Ugyanez vonatkozhat az alkotói gárda, tervezők, rendezők, dramaturgok területére is. A pályázati anyag szerint jelen pillanatban 187 fő közalkalmazott dolgozik az intézményben. Véleményem szerint a két színház stratégiai együttműködésével jelentős, kb főre kiterjedő létszámcsökkentést lehet az előkészítő időszakban végrehajtani. Külön újragondolást kíván a műszaki személyzet és a műhelyek sorsa. Ebben a kérdésben két alapvető elv határozza meg a gondolkodást: a társulatiság elve és mindenekelőtt a műszaki-technikai háttér biztonságának, biztosításának kérdése. Valószínűleg itt nem járható az az út, mint a színészek, közreműködők esetében, és a Magyar Színháznak az unióban is rendelkeznie kell egy felkészült műszaki személyzettel. a műhelyek sorsát illetően az elv: kapacitásuk minél nagyobb kihasználása és lehetőség szerint bedolgozás más színházak bemutatóihoz, vállalkozási tevékenység keretében. Már most megállapítható, hogy a két színház műhelyei kapacitásának összehangolása, illetve későbbi egyesítésük jelentős profittermelést, saját bevételnövelést eredményezet.

16 A z u n i ó 16 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata iii/2. unió a tulajdonosváltás megtörténtével a két színháznak közös alapfeladata és tevékenységi köre lesz és az alapító okiratnak egy háromtagozatos, zenei és prózai színházi unió működési struktúráját kell lefektetnie. Az unió lényege, hogy bár mindkét színház megtartja nevét és önálló arculatát, de társszínházakként üzemelnének tovább. Ez teremt lehetőséget a két színház szervezeti felépítésének minél hatékonyabb egybeékelésére, és az immár egy tulajdonosi, vagyoni és költségvetési körből származó állami költségvetési szerv színpadi- és épületműködtetési racionalizálására. Az unió alapépítményéül egy új szervezeti struktúra kell, hogy szolgáljon, amelynek a következők az alapelemei: Művészeti Tanács: Az unió legfontosabb szakmai döntéshozó testülete a Művészeti tanács lesz. A Művészeti Tanács tagjai a két színház magasabb vezetői beosztású munkatársai: azaz az Operettszínház főigazgatója, főzeneigazgatója, valamint a Magyar Színház igazgatója. további tagok: a két színház közös gazdasági igazgatója, valamint a két ügyvezető igazgató. Ennek a testületnek a magasabb vezetői rendelkeznek a művészeti kérdésekhez és a művészeti állományhoz szükséges munkáltatói hatáskörrel; az ügyvezető igazgatók a szervezeti és működési kérdésekben a rájuk átruházott hatáskörökben döntenek felelősen; a gazdasági igazgató pedig a törvény adta jogával él a döntések meghozatalakor. E legfontosabb döntéshozó testület munkájában tanácsadóként részt kell vegyen a két színház közös irodalmi vezetője, illetve az uniós színházak bel- és külföldi vendégjátékaiért, valamint mindkét színház marketing tevékenységéért felelős vezetők. Magasabb vezetők: a Budapesti Operettszínházat annak főigazgatója, a Pesti Magyar Színházat annak igazgatója vezeti az alapító okiratban meghatározott társvezetői minőségben és vagyonkezelői jogkörrel felruházva, akik a Művészeti tanács segítségével irányítják a felépítés két nagy egységét: a művészeti szervezetet és az ügyvezetés szervezetét. Az unió művészeti szervezete: az unió két színházának három tagozata (operett, musical, próza) lesz, amely a művészeti szervezetben egyesül. a művészeti szervezetben a fentebb említett két magasabb vezető irányítja a tagozatokat a főzeneigazgató segítségével, aki felügyeli mindhárom tagozat zenei tevékenységét.

17 A z u n i ó 17 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata Ugyancsak a két színház igazgatói irányítják közvetlenül a színművészek, illetve énekes színművészek munkáját, valamint a rendezők, játékmesterek, dramaturgok tevékenységét. a karok munkáját az egyes területek vezetői irányítják: az operett tagozaton belül az énekkart a karigazgató, a balettkart a balett együttes vezető, a musical együttest az együttes vezetője, és mindkét tagozat zenekarát a főzeneigazgató, valamint a zenei ügykezelők korrepetitorok, zenei asszisztensek, kottatárosok munkáját is. Az unió ügyvezetés szervezete: Újdonság, hogy az ügyvezetés szervezetét a két színházban külön ügyvezető igazgatók vezetik, akik külön-külön felelnek a színházi adminisztráció alább felsorolt 6 nagy területének szabályok szerinti működtetéséért, külön tekintettel a gazdasági vezető törvényben biztosított munkajogi és pénzügyi felelősségvállalási hatáskörére. Művészeti- és igazgatói titkárság: közvetlenül az ügyvezető igazgató irányítja, külön tekintettel arra, hogy a két színház igazgatói a művészeti főtitkárral közvetlenül egyeztetik az unió próba- és előadásrendjét. az uniónak közös művészeti főtitkára lesz, akinek a munkáját színházanként egy-egy vezető művészeti tikár segíti. a vezető művészeti titkárok irányítják a rendezőasszisztensek, ügyelők, súgók munkáját. az uniónak közös gazdasági (fő)igazgatója kell legyen, akinek munkáját két gazdasági igazgató helyettes segíti a munkaügyi és a pénzügyi terület felosztásával. Újdonság, hogy a két színháznak közös gazdasági osztálya lesz. Véleményünk szerint ez is elősegíti a működtetés racionalizálását. a műszaki igazgatója is közös kell legyen a két színháznak, de tőle átruházott munkáltatói jogkörrel, a színpadi munkát irányító két műszaki vezető helyettes segíti munkáját, akik különkülön irányítják a két színház műszaki személyzeteit. Sem az üzemigazgatói, sem a gondnoki munkakört nem lehet összevonni, a két színház több épülettel és karbantartó-, illetve kivitelező műhelyekkel rendelkezik, ezek irányításához színházanként külön-külön üzemigazgató és gondnok szükséges, de feltétlen meg kell teremteni fenti területek munkájának összehangolását a vállalkozási tevékenységből remélt profittermelés érdekében. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Unióban a Magyar Színház portaszolgálatát, nézőtéri-, ruhatári-, valamint takarító személyzetét milyen feltételekkel szabad kiszervezni, illetve az ezeken a területeken jól működő operettszínházi vállalkozásokba beépíteni.

18 A z u n i ó 18 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata Egyértelmű feltétel, hogy a két színház unióba tömörülésével egy időben a színházak külföldi és magyarországi vendégjátékaihoz, a közös arculattervezéshez, a marketing-, sajtó- és jegyértékesítési tevékenység összehangolásához közös produkciós- és marketingigazgató, valamint közös sajtófőnök szükséges. a produkciós- és marketing igazgató két helyettessel irányítja a külföldi és belföldi turnékat, valamint a reklám- és PR-tevékenységet. Meghatározó tényező lehet úgy gazdaságilag, mint az unió profilteremtése szempontjából a két színház szervezési osztályainak egy jegyértékesítési szervezetté való egyesítése, amelynek közös jegyértékesítési és közönségkapcsolati irodavezetője van. Fontos és valószínűsíthetően nagy előnnyel jár a Pesti Magyar Színiakadémia és a Pesti Broadway Stúdió fúziója, hiszen ez jelentős mértékben fel fogja erősíteni a zenés színpadi színész oktatást. Mindezen fentebb felvázolt szervezeti változtatásokkal, két színház uniójának megteremtésével egy jövőbe mutató, gazdaságilag életképesebb színházi modell megvalósítása a célom. Úgy gondolom, hogy ezzel a jelenlegi magyar színházi struktúra alapelemeiből az intézményesült, állami fenntartású színház, ezen belül a társulati rendszer és a repertoárjátszás védelmét szolgáljuk az intézményi formák további bővítésének keresésével.

19 A z u n i ó 19 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata iv. racionalizálás és MeGújulÁs: A Pesti MAGyAr színház GAzDÁlKODÁsi PrOGrAMjA ( ) A Pesti Magyar színház tervezett gazdálkodási programja a pályázat szakmai részében felvázolt együttműködésre, illetve az azt követő strukturális unióra / stratégiai fúzióra alapoz. a fentiek hiányában a tervezett költségvetés nem tartható. Már a program részletes felvázolása előtt érdemes kihangsúlyozni, hogy a program a racionalizálásra, illetve a folyamatos megújulásra helyezi a fő hangsúlyt. a racionalizálás nem csupán a repertoár, illetve az arculat átgondolása, újraszervezése terén valósul meg, hanem a művészeti és működtetési terület állományi és infrastrukturális feltételeinek ésszerűsítésében, illetve olyan beruházásokban és felújításokban, melyek szavatolják a hatékony, korszerű és gazdaságos működést. a Budapesti Operettszínházzal történő strukturális unió két lépcsőn keresztül valósulna meg, első lépésben a két különálló színház az együttműködés változatos formáiban tevékenykedne együtt, a második lépés feltétele a tulajdonosváltás, melyet követően a két színház strukturális unióba lépne, mely a saját nevük és arculatuk megtartása mellett közös gazdálkodási és irányítási rendszert feltételez. Az együttműködés formái az első lépcsőben a következők lehetnek: 1. amíg nem történik meg a tulajdonosváltás, a Budapesti Operettszínház bérleti szerződések keretében előadásokat tart a Pesti Magyar Színházban. 2. a már meglévő előadások felújításával új bemutatókat tart a két színház, közös szereposztással, illetve közös kiszolgálással együttműködési szerződések keretében. 3. Közös új bemutatók létrehozása együttműködési szerződések alapján, felhasználva a két színház eltérő profilú műhelyeinek, alkotógárdájának, előadó-művészeti szervezetének kapacitását. a tulajdonosváltást követően strukturális unió jönne létre, mely során mindkét színház megtartaná nevét, de a Pesti Magyar Színház a Budapesti Operettszínház társszínházaként üzemelne tovább. Ez ad lehetőséget arra, hogy mindkét színház önálló arculatának megtartása mellett kihasználhassa a létrejövő új szervezetből fakadó szervezéstechnikai és méretgazdaságossági megtakarítási lehetőségeket.

20 A z u n i ó 20 B é r e s At t i l A Pá lyá z ata lehetőséget teremt a két színház művészeti potenciáljának közös, hatékonyabb kihasználására, az épületműködtetésért felelős ügyviteli és kiszolgáló szervezeti egységek feladatainak, és ezzel párhuzamosan létszámának további racionalizálására, illetve számos további, a lentiekben részletezett megtakarításra, többletbevételre. iv/1. Költségvetési keretszámok a tervezett fő költségvetési keretszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Költségvetési terv: ezer Ft Bevételek ebből: támogatás Saját bevétel Kiadások Személyi kiadások Járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások iv/2. Költségvetési alátámasztása Bevételek támogatás: a támogatás nagyságrendje évek óta csökkenő tendenciát mutat, a pályázati terv megvalósítása esetén vállalható, hogy 2014 évre 2009-hez képest a színház működtetése közel 60 millió forinttal kevesebb fenntartói támogatást igényeljen, illetve hogy a pályázott időszak során, 5 év alatt több mint 750 millió forintos beruházási és fejlesztési program valósuljon meg.