LAKOSSÁGI VEZETÉKES TELEFÓNIA SZOLGÁLTATÁS INDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI A PANTEL RT-NÉL

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány LAKOSSÁGI VEZETÉKES TELEFÓNIA SZOLGÁLTATÁS INDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI A PANTEL RT-NÉL Készítette: MARTON GYÖRGYI Budapest, 2004

2 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 I. Környezeti elemzés 5 I/1 Jogi környezet 5 I/2 Gazdasági környezet 9 I/3 Társadalmi környezet 10 I/4 Technológiai környezet 10 II. Versenykörnyezet elemzése 12 II/1 Piaci trendek 12 II/2 Piaci szereplők 16 Vezetékes szolgáltatók 16 Mobilszolgáltatók 24 Alternatív szolgáltatók 27 Új belépők 30 Internetszolgáltatók 32 Kábeltelevízió szolgáltatók 33 III. Szállítók alkupozíciója 36 IV. Helyettesítő termékek és szolgáltatások 39 V. Fogyasztói szokások Magyarországon 41 VI. Kutatás 43 Kutatás kiértékelése 44 VII. A PanTel belépési lehetőségei a vezetékes telefon piacra 52 A PanTel bemutatása 58 A PanTel bemutatása a marketing mixen keresztül 59 Következtetések 66 Irodalomjegyzék 68 I.melléklet 69 II.melléklet 70 III.melléklet 71 3

4 Bevezetés Dolgozatom témájául hazánk egyik vezető alternatív telekommunikációs szolgáltatója, a PanTel Rt vezetékes piacra lépési lehetőségeinek vizsgálatát választottam. Bár nem ezen a területen dolgozom, mint elégedetlen lakossági fogyasztót, már hosszú ideje foglalkoztat, hogy vajon miért nem tehetem meg a XXI. század állampolgáraként, hogy a jelenlegitől jobb, olcsóbb vagy akár szimpatikusabb szolgáltatót választhassak, úgy, mint azt a legtöbb egyéb szolgáltató esetében megtehetem. Dolgozatomban ismertetem a 2003-ban elfogadott új Elektronikus Hírközlési Törvény jelentőségét a telefonszolgáltatások piaci versenyének élénkítésében, bemutatom azokat a piaci szereplőket, akik aktív résztvevői a lakossági vezetékes telefonpiacnak illetve azokat az alternatív telekommunikációs és egyéb szolgáltatókat, melyek jelenlegi tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal befolyásolják illetve a jövőben befolyásolhatják a távközlési szektor piacának alakulását. Bemutatom a PanTel Rt. tevékenységét, szolgáltatásait, a gyűjtött szekunder információk valamint piackutatásom kiértékelése alapján pedig képet formálok a szolgáltató vezetékes piacra lépési lehetőségeiről és ezek megvalósításának költségbeli és technológiai realitásáról. Úgy gondolom, dolgozatom következtetései nemcsak a PanTel Rt. esetében igazak, hanem a hazai vezetékes lakossági piacra belépni vágyó telekommunikációs és egyéb szolgáltatók helyzetére is általánosíthatók. 4

5 I. Környezeti elemzés I/1 Helyzetelemzés (Jogi környezet) A távközlési liberalizáció hazánkban ben már egyre inkább látható volt, s mára már bebizonyosodott, hogy a lakosság és a szakemberek korábbi várakozásai a december 23-tól életbe lépő vezetékes telefon-piac megnyitásával kapcsolatban túlzónak bizonyultak. Ettől a naptól még nem számíthattak változásra a hazai telefonálók: sem a távolsági, sem nemzetközi, sem helyi hívásaik során nem választhattak még új szolgáltatókat. A piacnyitás szimbolikus volt. A jogi, műszaki, piaci feltételek csak fokozatosan és később valósultak/valósulnak meg. A hazai nagyvállalatok 2 közel kétharmada (65%), a középvállalatok több mint fele (54%) 2002 első félévében ugyan kapott személyre szabott ajánlatot vezetékes telefonszolgáltatásra, pontosabban bizonyos hívásirányokban (belföldi távolsági és/vagy mobil és/vagy nemzetközi relációban) elérhető megtakarításokra, ennek ellenére a többség (a nagyvállalatok 66%-a, a középvállalatok 85%-a) egyáltalán nem érezte a vezetékes telefonpiac év eleji liberalizációjának előnyét, s ez az arány még magasabb volt a mikro- és kisvállalatok esetén (90 %) 3. Mivel a több vezetékes szolgáltató igénybevételének valószínűsége a cégnagysággal együtt drasztikusan csökken, az alternatívok ajánlatai ezidáig csak a jelentősebb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép- és nagyvállalati szegmensre koncentráltak. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalati szegmensben továbbra is jelentős igény mutatkozik a mobil- és távolsági hívásirányú megtakarításokra. Ahhoz azonban, hogy kisebb hívásforgalom mellett is megérje az alternatív szolgáltatónak ezeket a cégeket kiszolgálni, illetve a távolsági és mobilirányokban is érezhető megtakarítást tudjanak kínálni, az összekapcsolási szerződések feltételeinek megváltoztatására volt szükség. A liberalizáció hatása a lakossági szolgáltatások területén eddig még kevésbé volt érzékelhető. Magának a távközlési liberalizáció tényének ismertsége ugyan a júniusában mért 68%- ról 2002 novemberére 76%-ra emelkedett, vagyis a vezetékes telefonvonallal rendelkező háztartások háromnegyede számára ismertté vált a szabad szolgáltató választás ténye, azonban a Bell Research kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a telefontársaságok elsődleges célpontját 1 Forrás:Telecomputer: 4.évfolyam, 07.szám, Április Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés Magyar Infokommunkikációs jelentés ( hó) 5

6 jelentő - átlag feletti telefonszámlával rendelkező - budapesti háztartások liberalizációval kapcsolatos ismeretei igencsak felszínesek. A telefonkiadásokat viselő háztartásfők 56%-ának még ma sincs fogalma arról, hogy a liberalizáció milyen szolgáltató-választási szabadságot is jelent. A budapesti telefon-előfizetők 71%-a nem hallott egyetlen szolgáltatóról sem, amely előhívószám tárcsázásával megtakarítást kínálna a vezetékes telefondíjakból belföldi távolsági, mobil vagy nemzetközi hívások esetén. Nem is csoda, hiszen a potenciális ügyfelek 90%-át nem kereste meg egyetlen szolgáltató sem személyesen, sem telefonon, sem levélben, amelyben tájékoztatta volna a lehetőségről. A tények is a fentieket igazolják: novemberében, közel egy évvel a vezetékes távközlési piac nyitása után csupán 7600 háztartás vett igénybe alternatív távközlési szolgáltatót belföldi távolsági, nemzetközi vagy mobil hívásirányban négyjegyű előhívószám tárcsázásával, amely 2001-ben a lakásokba kötött fővárosi fővonalak 660 ezres számához viszonyítva, mindössze az előfizetők 1%-át tette ki, és ez az arány még napjainkig sem nőtt jelentősen. Új Hírközlési törvény Nyilvánvalóvá vált, hogy a hírközlési piac liberalizációja hazánkban az új elektronikus hírközlési törvény elfogadásával teljesedhet ki 4 A kormány 2003 novemberi ülésén benyújtotta a parlamentnek az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetét, amit az én el is fogadott. 5 Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az európai közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja 6 olvashatjuk a évi elektronikus hírközlésről szóló törvény első soraiban, mely sorok megnyitották az utat a valódi verseny előtt. 4 Forrás: A liberalizásió lépcsőfokai 5 Forrás: A liberalizásió lépcsőfokai 6 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 6

7 A törvény céljai és alapelvei között szerepel 7 : - az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése; annak biztosítása, hogy a fogyasztók a hírközlési szolgáltatók illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni 8 - az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése 9 - a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket 10 A törvény szabályozza a jelentős erővel rendelkező szolgáltatók kötelezettségeit a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi piacokon. Ezek közül a piacra lépés lehetőségeinek szempontjából a legfontosabbak: - Az előfizetői hurok részleges vagy teljes átengedése 11, amely a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amely során a helyi huroknak vagy helyi alhuroknak teljes, vagy a ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon belüli 7 Forrás: : 2003.évi C.tv; 2. 8 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 9 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 10 Forrás: 2003.évi C.tv; 150. (1) 11 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 7

8 frekvenciasáv használatát engedik át. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a vevő akár hívásonként szabadon eldönthesse, hogy mely telefontársaság szolgáltatását veszi igénybe. A versenyt korlátozná, ha az új szolgáltatások igénybevételéhez új vezetékeket kellene a végfelhasználókhoz bevezetni, hisz ez a legtöbb esetben gazdaságosan nem valósítható meg. Ezért van szükség arra, hogy az új szolgáltatók a meglévő helyi szakaszt használva egyszerűen nyújthassanak szolgáltatásokat, elkerülendő a párhuzamos infrastruktúra kiépítését. A Matávnak az ország különböző területein 1200 telefonközpontba, a saját ingatlanjaikra kell beengedni a versenytársakat - megfelelő technológiai szabványoknak megfelelően - ahhoz, hogy végfelhasználókhoz más társaságok is eljuthassanak. A törvény pontosan rögzíti azt, hogy ezen helyi infrastruktúra bérletéért az inkumbens szolgáltatók mennyit kérhetnek el (költségalapú kalkuláció). - A hálózatok összekapcsolása, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdonvagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre. Mivel egyazon földrajzi területen több társaság is kínálhatja szolgáltatásait, szükség van a szolgáltatók hálózatainak összekapcsolására. Annak érdekében, hogy ez gazdaságilag is működőképes legyen, az inkumbens szolgáltatók összekapcsolási áraikat költségalapon kell, hogy meghatározzák, és azt a NHH 12 el kell, hogy fogadja. Ezen árak alkalmazása kötelező érvényű az inkumbens szolgáltatókra. A végső szabályozás szerint a országos szolgáltatásnál, legalább három különböző földrajzi ponton kell csatlakozni a meglévő hálózathoz, és a csatlakozás nem okozhat aránytalanul nagy terheket a fizikai hálózat üzemeltetőjének. Tehát az új belépők csak úgy használhatják mások hálózatait, amennyiben már nekik is van egy bizonyos méretű rendszerük. Jelenleg négy - a MATÁVtól független - gerinchálózat működik, amelyeket természetesen bérbe is lehet venni, adott esetben. Ezek: az Antenna Hungária, a GTS, a Pantel, és az INVITEL gerinchálózata. A fenti szabályozásra azért van szükség, mert ha megengednék, hogy egy új társaság szinte nulla infrastruktúrával, csak a már meglévő társaságok hálózatát olcsón bérbe véve nyújtson szolgáltatást (szolgáltatás alapú verseny), az nem ösztönözné a már meglévő hálózattal rendelkező cégeket a további fejlesztésre. A teljes hálózatkiépítés pedig az új szereplők belépését lehetetlenítené el. - A számhordozhatóság szabályozása jelenti a liberalizáció utolsó lépését, mely lehetővé teszi a vezetékes és május 1-től a mobil telefonszámok hordozhatóságát szolgáltató váltás 8

9 esetén. 13 Ahhoz, hogy különböző szolgáltatók szolgáltatásait egyszerre igénybe vehessük, szükség van arra, hogy legyen egy telefonszámunk, tehát egy "alapelőfizetéssel" kell rendelkezni ig azonban ha teljesen új szolgáltatóval kívántunk kapcsolatba lépni az alapszolgáltatások területén is, akkor ezt megtehettük, de régi telefonszámunkat elveszítettük (természetesen kaptunk újat a másik szolgáltatótól). Ma már azonban régi telefonszámunkat megtartva válthatunk szolgáltatót mind a vezetékes, mint a mobil szolgáltatók esetében. I/2 Gazdasági környezet Hazánkban a magyar gazdaság -tavaly ősszel kezdődött- export- és beruházás orientált élénkülése enyhe mértékben, de tovább folytatódik. Az EU-csatlakozás egy csaknem másfél évtizedes folyamat lezárását és egyben egy új szakasz nyitányát jelenti. Felgyorsíthatja és olyan területekre is kiterjesztheti a piacgazdasági változásokat, modernizációs folyamatokat, ahol azok eddig kevésbé érvényesültek. Az ipari termelés volumene immár fél éve átlagosan havi 10%-kal bővül, idén az első két hónapban 9,8%-kal volt magasabb a januárfebruárinál. 14 Az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció a februári 7,1% után márciusban 6,7%-ra csökkent, de a következő hónapokra ennél magasabb, az év végére azonban ismét csökkenő inflációt jósolnak a szakemberek. 15 A reálkeresetben nem történt javulás, összességében 0,4%-kal haladta csak meg a tavalyit. A fogyasztói árak januármárciusban 6,8%-al voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak száma valamelyest bővült decemberéhez mérten, de a munkanélküliségi ráta 6 %-os és 2004-re vonatkozóan sincsenek optimista előrejelzések ennek javulásával kapcsolatosan. Az utóbbi időszakban egyre több multinacionális és egyéb vállalkozás vonult ki hazánk területéről és helyezi át székhelyét olyan országokba, ahol olcsóbb a munkaerő illetve sok közepes méretű vállalkozás építi le dolgozói létszámát azért is, mert nem tud megbirkózni az állam által rárótt, megnövekedett bér és egyéb járulékos terhekkel. Összességében elmondhatjuk, hogy bizonytalan jövőkép jellemzi hazánk gazdaságát, az üzleti szektorban és fogyasztói oldalon egyaránt várakozás figyelhető meg. Ez a lakosság visszafogottabb 12 Nemzeti Hírközlési Hatóság 13 Forrás: 2003.évi C.tv; 14 Forrás: A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság Évi folyamatairól ( ) 15 Forrás: A KSH jelenti: Gazdaság és Társadalom február 9

10 fogyasztását vonja maga után, ami a telefónia piacán csökkenő kereslettel és csökkenő beszélgetési idővel járhat, valamint az Internet használat dinamikus növekedését is visszavetheti. A vállaltok és a lakosság is egyre árérzékenyebb, s ez külön megnehezíti a szolgáltatók számára egyrészt az ügyfélkör megtartását és új ügyfelek szerzését is. I/3 Társadalmi környezet Magyarország népessége - bár 2003-ban némi növekedés volt tapasztalható - folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Hazánk öregedő társadalomnak számít, jelentősen megnövekedett az időskorúak, különösen a nyugdíjasok részaránya Ez a tendencia nem túl kedvező sem a vezetékes, sem a mobil piac számára, hiszen szolgáltatásaik, főként a fiatal korosztályoknak és családoknak szólnak. Ez elsősorban az internetezést érinti, amely a legdinamikusabban fejlődő kommunikációs ágazat hazánkban óta tulajdonképpen megduplázódott az Internet előfizetések száma. 16 A hagyományos családmodell is átalakult, amely a telefonálási szokások megváltozását is maga után vonja. Jelentősen nőtt a karrierorientált, független egyedül élő férfia és nők száma, s a házasságkötések száma az es évekhez képest a felére csökkent. Egyre kevesebb az ún. hagyományos család, amely a vezetékes telefon egyik fő célpiaca. I/4 Technológiai környezet 17 Hazai viszonylatokban a távközlési szektorra egészen a kilencvenes évekig nagyfokú elmaradottság volt jellemző. Az 1980-as évek közepéig a beruházási forrásoknak évente kevesebb, mint 1%-a jutott ezirányú fejlesztésekre, miközben a nemzetközi elmaradottság felszámolásához évi 2,5-3%-os beruházási részarányra lett volna szükség. A távközlési fejlesztés hiánya hamarosan súlyos mennyiségi hiányok kialakulásához vezetett. A potenciális előfizetők várakozási ideje meghaladta a 10 évet. (1. táblázat) 16 Forrás: Posta és Távközlés. 17 Forrás: Major Iván: A távközlés privatizációja 10

11 Megnevezés Távbeszélő fővonal/ 100 lakos 1,18 2,44 3,87 5,76 6,97 9,60 A fővonalak számának átlagos évi növekedési n.a 8,3 5,1 4,5 3,7 6,2 üteme (%) Automatizáltsági fok (%) n.a 71,5 78,0 86,0 87,2 93,5 1. táblázat: A 100 lakosra jutó távbeszélő- fővonalak száma és a központok automatizáltsági foka Magyarországon 1950 és 1990 között A nyomasztó hiány okozta a hazai távközlési hálózatok azon sajátosságát, hogy a nyilvános vezetékes távbeszélő-hálózat mellett egyre-másra jöttek létre a különböző országos szervek és vállalatok saját ún. zártcélú hálózatai. Ilyen hálózattal rendelkezett a BM és a HM, de a Villamos Művek, a MÁV, de még számos országos vállalat, intézmény is. 18 Gyökeres változások ebben az iparágban 1988 után kezdődhettek meg, amikor a nyugati országok által alkalmazott technológiai tilalmi listák fokozatosan rövidültek, a fejlett ipari országok beruházási kedve megnőtt, s ezáltal technikai szempontból megnyílt az út a hazai távközlés előtt a fejlett telekommunikációjú államokhoz való gyorsított felzárkózásra Az 1990-es választások után a MATÁV új vezetése is hozzálátott digitális távbeszélőközpontokra és optikai kábelekre épülő országos távbeszélő gerinchálózat kiépítéséhez, amely alapját képezte minden további fejlesztésnek. A fővonalak számának növekedése átlagosan meghaladta a 10 %-ot és az összes beszélőhely száma is jelentősen bővült. Mindezek hatására az 1980-as években még igen elmaradott távközléssel rendelkező ország 1990-es évek második felére a közepes fejlettségi szintre jutott. A MATÁV fejlesztései azonban mégsem voltak elég gyorsak ahhoz, hogy kielégítsék a megnövekedett fogyasztói igényeket s ezzel akadályozzák ma már legnagyobb vetélytársuk, a mobiltelefonok elterjedését. A mobil rádiótelefon hálózat tulajdonképpen már az 1980-as években működni kezdett hazánkban, gyors bővülés viszont akkor kezdődött, amikor 1993-ban két szolgáltató is koncessziós jogot nyert a 900 Mhz-es GSM szolgáltatások nyújtására: azóta piaci terjeszkedésük töretlen. A technológia gyors fejlődése tehát áthidalta a fizikai hálózat hiányát. A magas költségek és tarifák miatt azonban még mindig nagy a fogyasztói igény a kevesebb kiadással járó, vezetékes vonalakra. Ennek fejlesztése azonban a magas fejlesztési és kiépítési költségek miatt nem éri meg sem a MATÁV-nak, sem az alternatív távközlési szolgáltatóknak. A PanTel kivételes helyzetben van a vezetékes piacon azáltal, hogy a MÁV nyomvonalain kezdhette meg saját 18 Forrás: Major Iván: A távközlés privatizációja 11

12 optikai hálózatának kiépítését. Ma a PanTel 3700 kilométer hosszú, világszínvonalú optikai szálas hálózata Magyarország egyetlen országos alternatív távközlési infrastruktúrája, amely biztosítja minden megyeszékhely optikai elérését és több mint 90 város, valamint kilométeres sugarú körzetük mikrohullámú lefedését. A technológiai fejlődés egyenlőre azonban csak a már meglévő hálózatok magasabb színtű kihasználását teszi lehetővé. Ilyenek az ISDN és az ADSL kifejlesztése, valamint az IP technológia megjelenése. A telekommunikációs iparban a technológia fejlődése rendkívül gyors, s nap mint nap új lehetőségekre nyílik kilátás ebben a szektorban. Egyre komolyabb fejlődést értek el a mobilszolgáltatók a GPRS és a WLAN nyújtotta technológiákban, a vezetékes piacon pedig új lehetőségként kecsegtet a kábelen keresztüli telefonálás. A telekommunikációs ágazat hazánk és a világ legdinamikusabban fejlődő szektora, a különböző vállaltoknak a legújabb fejlesztésekkel és világszínvonalú technológiákkal kell rendelkezniük, hiszen enélkül nem tudnak versenyképes szolgáltatók maradni a piacon. II. Versenykörnyezet elemzése II/1. Piaci trendek A távközlési piac mérete az elmúlt több mint 10 év alatt mintegy 32-szeresére növekedett. Az 1990-es évek elején a növekedés üteme jellemzően % körüli volt, de az évtized második felében is 20 % felett maradt. Az utóbbi néhány évben lassult a növekedés üteme ennek oka elsősorban a vezetékes telefónia piacának fokozatos telítődése. Ezt a mobiltelefónia az üzleti kommunikáció és az Internet térhódítása bizonyos mértékig képes volt ellensúlyozni, hosszú távú előrejelzésekbe azonban a szakértők sem mernek bocsátkozni. A vezetékes piac alakulása hazánkban A bekapcsolt fővonalszám gyakorlatilag utolsó negyedéve óta összességében csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés mértéke negyedik negyedévétől negyedévente kb körüli csökkenést jelent (1.ábra) Az összes fővonalszámon belüli arány is változó tendenciát mutat: a fővonalszám több, mint 3/4-ét alkotó egyéni fővonalak száma csökkent el, az üzleti fővonalak száma viszont 7000-el nőtt. Az egyéni 19 Forrás:Hírközlési Felügyelet: Negyedéves monitoring jelentés-2002/i.negyedév 12

13 fővonalak csökkenése a mobil szolgáltatók akcióinak és tevékenységének hatásaként tudható be. 2. A vezetékes szolgáltatók részesedése a bekapcsolt fővonalak számából jóformán 2001 utolsó negyede óta változatlan, ami főként annak tudható be, hogy még nem kezdődött meg a verseny a vezetékes piacon. Ennek az aránynak a megváltozására talán már idei évtől lesz esély. (1.ábra) 1. Ábra: Bekapcsolt fővonalak száma (ezer) negyedév Az ISDN vonalak száma és aránya az összes fővonalból 1999 óta mintegy nyolcszorosára nőtt. Ez összességében a fővonalak csökkenő és az ISDN vonalak növekvő arányának tudható be. Az ISDN csatornák száma a negyedév végén körül alakult. (1.melléklet) A kezdeményezett hívások összidőtartama csökkenő tendenciát mutat, mivel 2002 hasonló időszakához viszonyítva 3%-kal kevesebb. A beszélgetések időtartama szintén csökkent, kb.8 %-al. Amennyit vesztettek részarányukból a helyi beszélgetések, annyival nőtt az Internet hívások aránya harmadik negyedében már az Internet-forgalom tette ki az összes hívásidő csaknem egyharmadát. A vezetékes- egyéni Internet-hívások összidőtartama 17%-al nőtt a megelőző évhez képest, az üzletiek időtartama viszont 4%-al csökkent. ( A vezetékes fővonalak számának és az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások alakulását a 2001 és 2003-as években a 2. melléklet tartalmazza. ) 20 Forrás: Negyedésves monitoring jelentés (2003/4q) 13

14 2. Ábra: Vezetékes szolgáltatók részesedése a fővonalakalapján 2003/II.név Matáv 79% Monortel 2% Emitel 2% INVITEL 12% Hungarotel 5% Mobilpiaci trendek hazánkban harmadik negyedév végére a mobil előfizetések száma meghaladta a 7,57 milliót. Az előfizetések száma továbbra is emelkedik, a növekedés abszolút értékben azonban elmarad a megelőző év azonos időszakától.(3.ábra) A 7,57 millió aktív SIM kártyából a pre-paid előfizetések száma nagyon magas, arányuk 78,42%. Ezek a csomagok nagyon népszerűek a fogyasztók körében, s annak ellenére is tartós bővülés jellemzi ezt az ágazatot, hogy a szolgáltatók e bevétel szempontjából kiszámíthatatlan szolgáltatást igyekeznek leépíteni, s a biztosabb post-paid előfizetések számának növelésére helyezik a hangsúlyt. 2. Az előfizetések megoszlása a szolgáltatók között nem változott jelentősen az elmúlt időszakban: a Westel Mobil Rt. és a Pannon GSM Rt. uralja a magyar piac közel 84,04%- át, de folyamatosan csökkenő mértékű, mivel a Vodafone részaránya az előfizetésekből. folyamatosan növekszik 3. A hálózatokon lebonyolított beszédforgalom percben számítva 3,5%-kal növekedett. Az elmúlt években tapasztaltaknak megfelelően elsősorban a saját és más mobilhálózatba irányuló beszédforgalom nőtt jelentősebben. A növekvő számú mobil előfizetések hatására a mobil hálózatokban bonyolódó forgalom további emelkedése várható. 14

15 3.ábra:Aktív mobil előfizetések alakulása (ezer db) 2003 III.név Előfizetések száma 99/I. 99/III. 99/II. 00/I. 99/IV. 00/III. 00/II. 02/III. 02/II. 02/I. 01/IV. 01/III. 01/II. 01/I. 00/IV. 03/I. 02/IV. 03/III. 03/II. 4. A mobilbeszélgetések időtartama jelentősen növekedett, ami 1,34 perces átlagos beszélgetés hosszat jelent. Ebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy a PannonGSM 2003 szeptemberétől a másodperc alapú számlázásról áttért a félperc alapú számlázásra, emiatt a hívások mért és számlázott átlagos forgalma a tényleges beszélgetési idő hosszánál nagyobb mértékben nőtt. A növekedés ellenére a mobil hívások átlagos hossza még mindig jóval alatta marad az átlagos vezetékes híváshossz (3,00 perc) értékének. 5. A mobilszolgáltatók új MMS szolgáltatása dinamikus bővülést mutat ban számuk volt, ami 186 %-os növekedést jelent. A GPRS szolgáltatás felhasználói köre is 60%-os növekedést mutatott negyedévére a megelőző év azonos időszakához képest. 6. A Bell Research kutatásai alapján Magyarországon az 1 vagy több főt foglalkoztató magyarországi gazdálkodó szervezetek mintegy 81%-a rendelkezett legalább egy céges mobiltelefon-előfizetéssel első negyedévben. A nagy- és középvállalati szférában (50 vagy több főt foglalkoztató cégek már csak elvétve találunk olyan vállalatot, amely telekommunikációs infrastruktúrájában nem jelenik meg a mobiltechnológia, és a kisvállalatok körében (10-49 fős cégek) is 92%-os a penetráció. A mikrovállalati szférában (10-49 fős cégek) mért 81%-os ellátottsági mutató is figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy a tulajdonosi-menedzseri funkciók jellemző összeolvadása miatt ebben a szférában még gyakoriak a lakossági előfizetések. A Magyar Infokommunikációs Jelentés alapján a vállalati szférában minden negyedik alkalmazottra jut egy mobiltelefon-előfizetés, ez a mutatószám azonban a cég méretétől is alapvető mértékben függ. 15

16 Tarifák alakulása hazánkban. A telefonszolgáltatások tarifái az elmúlt 10 év folyamán 1955-ben nőttek a legnagyobb mértékben az előző évhez képest. Azóta összességében csökkenő tendenciával emelkednek. Egészen 1999-ig az előfizetési díjak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a fogyasztói árak általában, 2000 óta ez azonban megfordult. Az egy főre eső telefonköltségek 2002-re a 2001-es értékekhez képest mintegy 10%-al nőttek, összességében 1995-höz képest viszont ez több, mint 3-szoros emelkedést jelent. Az előző év hasonló időszakához képest a telefonszolgáltatási árak mintegy 2%-al csökkentek, míg a fogyasztói árak csaknem 5%-al nőttek. 21 Nemzetközi viszonylatban hazánk vezető helyet foglal el mind a lakossági, mind pedig az üzleti vezetékes telefonszolgáltatási kiadásokat illetően. A lakossági összkiadások mintegy 40%-al, az üzleti összkiadások pedig 123%-al haladják meg az EU átlagot, ami rendkívül magas. Ezen belül azonban a fix költségek EU átlag alattiak és a forgalmi költségek azok, melyek jóval magasabbak az EU-tagországok átlagánál. (1. Melléklet: Lakossági vezetékes telefonszolgáltatási kiadások ÁFA nélkül, Euro/hó) II/2. Piaci szereplők Vezetékes szolgáltatók A hazai vezetékes piac 5 szolgáltató között oszlik meg (4.ábra), ezek a MATÁV Rt., az INVITEL, a Monortel, az EMITEL és a Hungarotel. Ezen szolgáltatók közül tulajdonképpen a MATÁV és az INVITEL a legjelentősebb szolgáltatók hazánkban. Az alternatív szolgáltatók és az új piaci belépők, így a PanTel számára is ez a két szolgáltató jelenti a fő versenytársakat a vezetékes telefónia piacán. 21 Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság: Negyedésves monitoring jelentés (2003/III) 16

17 4.ábra: Távbeszélő szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződések szerinti szolgáltatási területei 2003-ban 22 A MATÁV RT. 23 jelentős piaci pozícióval bír a magyar távközlési piacon, s piacvezető minden fő üzletágban Magyarország 54 primer körzetéből a koncessziós pályázat keretében 5-öt nyert meg. A szolgáltató a Deutsche Telekom 59 %-os tulajdonában van, tulajdonrészének 25 %-a külföldi intézmények, 14%-a hazai, és 2%-a egyéb intézmények kezében van. A MATÁV Rt óta Magyarország vezető mobilszolgáltatójának, a Westel Rádiótelefon Kft.-nek is a tulajdonosa. Egyéb hírközlési érdekeltségei: Axelero Rt.(100%), Matávcom Kft.(100%), MatávkábelTv Kft.(100%), Egertel Rt.(100%), Első Pesti Telefontársaság Rt.(80%), Emitel Rt.(100%), Hunsat (50%), Maktel (51%), RTL Televízió Rt. (25%), Westel Rádiótelefon Kft. (100%), Westel Mobil Távközlési Rt. (100%) A vezetékes távközlés terén tapasztalható technológiai verseny és az új hírközlési törvény által kialakuló piacnyitás új kihívások elé állította a 24 a MATÁV-ot is. A szolgáltató folyamatos fejlesztésekkel próbálja felvenni a versenyt az új kihívókkal szemben. Üzleti Megoldások Üzletága már nem egy-egy elkülönült szolgáltatáselemet kínál ügyfeleinek, hanem komplex csomagokat. A MATÁV ebben a szegmensben további növekedési lehetőséget lát, ezért a 22 Forrás: Vezetékes gyorsjelentés 2004 február 23 Forrás: Tulajdonosi viszonyok a távközlési piacon (tanulmány) 24 Forrás: 17

18 mintegy öt-hatezres, vele napi kapcsolatban álló, meglévő ügyfélkörét kívánja megszólítani új megoldásaival. Piacra kerülő üzleti megoldásai a szállodákat, illetve kereskedelmi vállalkozásokat megcélzó, valamint az ügyfélszegmenstől független vállalkozásoknak szóló komplex csomagok, melyek kiegészülnek jogi tanácsadással, ügyfélkapcsolati és call-center szolgáltatásokkal is. A MATÁV Üzleti Megoldások Üzletága által kidolgozott megoldáscsomagok ütemezett megvalósítását is lehetővé teszi, egyedi cégre szabott alkalmazások megvalósításával. A Matáv szolgáltatáscsomagját bővíti egy 2003 novemberében a Microsoft-al aláírt megállapodás is, miszerint a MATÁV beépíti komplex üzleti megoldásaiba a Microsoft üzleti szoftvereit, és a megoldások intergrált részeként értékesíti azokat. Tevékenysége így kiterjedhet a szoftverek telepítésére, testre szabására és felhasználással kapcsolatos oktatásra, tanácsadásra is. A lakossági szolgáltatások terén is számos új lehetőséget kínál a MATÁV a megszokott alapcsomagja mellé. Ilyenek a kedvező havidíjú minimál és felező csomagok, az előfizetett kontroll csomag és a kedvezményes percdíjakat tartalmazó csevegő, sokatmondó és Turbó ISDN csomagok, vagy a legújabb XL kiegészítő díjcsomag. A fentiekben ismertetett, egyre nagyobb számú, kedvezményes tarifacsomagok népszerűek, és elősegítik a vezetékes vonalszám csökkenésének lelassítását. A MATÁV alapcsomagjának tarifái kedvezőek, és széles választási lehetőséget kínálnak a felhasználóknak. A szolgáltató a piac változásaira folyamatos költségcsökkentéssel készül fel, ami elsősorban a létszámleépítést és a meglévő szerződéseinek újratárgyalását jelenti. A MATÁV egységes arculatú Matáv Pont Üzletein keresztül biztosítja az ügyfelekkel a kapcsolatfelvétel lehetőségét, ahol készülékeket is vásárolhatunk, de ügyeinket intézhetjük telefonos ügyfélszolgálatukon vagy Interneten keresztül is. A verseny erősödésével a MATÁV a médiában is erősítette jelenlétét, s rendszeres reklámkampányok révén tájékoztatja ügyfeleit legújabb szolgáltatás csomagjairól, és tarifáiról. Az INVITEL elődjét a Vivendi Telecom Hungary társaságot (későbbiekben VHT) a franciaországi székhelyű Compagnie Génerale des Eaux, vagyis a CGE vállalatcsoport évben alapította áprilisában hozta létre magyarországi leányvállalatát, a CG Sat Hungary Kft-t, mely novemberében felvette a Vivendi Telecom Hungary Kft. nevet. A VTH expanzív befektetői politikájának köszönhetően (1999-ben a Jásztelt Rt.-t, ill. a UTI-csoport 4 helyi koncessziós szolgáltatóját vásárolta fel), s piacra lépése óta eltelt rövid idő alatt Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató csoportjává nőtte ki 18

19 magát, melynek következtében ma kilenc primer körzet lakosságának, vállalkozásainak és intézményeinek nyújtja szolgáltatását (1.ábra). A szolgáltató 2002 elején közös gazdasági társaságot hozott létre a székesfehérvári, ill. a pécsi önkormányzattal, abból a célból, hogy alternatív városi távközlési hálózatokat hozzanak létre. Ezenkívül városi hálózata Budapesten is van, részben a Novotron (CorvinTel) felvásárlásával jutott hálózathoz, részben pedig épített is valamennyit első heteiben az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund L.P.és a GMT Communications Partners Ltd. megvásárolták a szolgáltatót, s az azóta eltelt idő alatt az új cégtulajdonosok megkezdték a VTH teljes átalakítását. A hatékonyságnövelés jegyében végrehajtott szervezeti változtatások után gyökeres arculatváltást jelentettek be, a vállalat nevének Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-re módosításával. 25 Az arculat egységesítése jegyében megszűnnek az eddigi V-fon (vezetékes telefonos), a V-net (internetes) és a V-com (üzleti) almárkák, és mindhárom tevékenység az Invitel név alatt fut. Az INVITEL piaci részesedése hazánkban a bekötött fővonalak számát tekintve 12 százalékos. Az INVITEL-nek a hat megyére kiterjedő helyi, közcélú távbeszélő-szolgáltatások mellett országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó ágazata, továbbá Internet szolgáltatója is van. A társaság közel félmillió vezetékes telefon előfizetőt szolgál ki, és mintegy 20 ezer ügyfelet lát el az ország minden pontján üzleti kommunikációs szolgáltatásokkal. Internet-előfizetőinek száma 40 ezer körüli. Az Invitel, illetve a korábbi tulajdonos, a Vivendi közel 550 millió dollár értékű beruházást hajtott végre Magyarországon. Az INVITEL szintén széles szolgáltatás skálával próbálja ügyfélkörét bővíteni. Kínálata az alapszolgáltatásoktól kezdve a különböző telefonálási szokásokhoz díjcsomag választékon kívül egészen a legmagasabb szintű telekommunikációs igényeket kielégítő szolgatatásokig terjed. Az Invitel ezidáig az egyetlen olyan vezetékes telefon- szolgáltató, amely az ország területének 3/4-én (Budapesten is) versenybe szállt az üzleti és a lakossági piacon egyaránt, bár próbálkozása a lakossági piacon sikertelen volt, mivel a projekt üzletileg veszteségessé vált. Üzleti ügyfeleinek hosszú távú igényeket kielégítő, személyre szabott komplex kommunikációs megoldásokat, lakossági ügyfeleinek KezdőNet és HaladóNet internetes szolgáltatásain kívül kedvezményes távbeszélő csomagoknak megfelelő Internet-hozzáférést biztosító csomagokat is kínál Basic 15 és Basic 40 Haladó néven. 26 Az Invitel egyéni ügyfeleinek kínált távbeszélő díjcsomagjai még a Virtuóz, Virtuóz Plussz, Koncert, Mini és Alaphang csomagok. 25 Forrás: 26 Forrás: ( hó) 19

20 Kényelmi szolgáltatásait ingyenes értékesítési vonalán keresztül érhetjük el illetve aktiválhatjuk. Ilyen szolgáltatások a hívásátirányítás, hívásvárakoztatás; három résztvevős konferencia; ne Zavarj szolgáltatás, rövidített hívószámok; forródrót; hívásrészletezés, híváskorlátozás; ébresztő, eset-, illetve figyelmeztető hívás Az Invitel értéknövelt plusz szolgáltatásai az Értékőr, Nyaralóvonal, Hangposta, Hívószámkijelzés, valamint a kék és zöld számok. A MATÁV-hoz hasonlóan Nyílt Internet szolgáltatást is kínál minden körzetében, melynek díjai azonban jelentősen meghaladják a MATÁV-ét. Az Invitel főként szóróanyagok révén ismerteti akcióit, tevékenységét, reklámkampányok nem jellemzők. Invitel a volt koncessziós területein hagyományosan erős, értékesítési politikájára az ügyfelek mindenáron való megtartása a jellemző. Összehasonlítva a Matávval, a percdíjak lakosságra egyértelműen- drágábbak (1.táblázat), a csomagok kevésbé attraktívak. A nem Matáv területeken elkülönül a helyi és a körzeten belüli hívás, ami egyértelműen megdrágítja a telefonálást (2.táblázat). A HTCC magyarországi vállalata a HUNGAROTEL RT., amely Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében 263 településen előfizető részére nyújt távközlési szolgáltatást (4.ábra). A Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) Rt-t 1992-ben alapították a dán Tele Danmark International és az amerikai Citizens Utilities Company fő részesedésével. A társasághoz négy helyi koncessziós társaság tartozik, amelyek 5 primer körzetben nyerték meg a koncessziós pályázatot. A részvénytársaság január 1-jétől egy gazdasági társaságba vonta össze leányvállalatait, s ennek megfelelően a HTCC Tanácsadó Rt., a Kelet- Nógrád COM Rt., a Rábacom Rt. és a Pápatel Rt. a Hungarotel Rt.-be, mint jogutód cégbe olvadt bele. A korábban jogilag önálló leányvállalatok a Hungarotel Rt. fióktelepeiként működnek tovább. További érdekeltsége: Pilistáv Kft. (100%) A Hungarotel Rt. alapszolgáltatása a közcélú távbeszélő szolgáltatás (PSTN), kényelmi szolgáltatásai a "Digifon", "Hangposta"; "Hívószámkijelzés"; "TeleFórum". Értéknövelt szolgáltatásai az "ISDN", menedzselt bérelt vonal, Internet szolgáltatás, VOIP, "Kék és Zöld szám", "ADSL". A Hungarotel szolgáltatásai kiegészülnek még telekommunikációs termékek értékesítésével is. A Hungarotel nem kínál különböző szolgáltatás csomagokat ügyfeleinek, rendkívül konzervatív, nem költ sem marketingre sem egyéb fejlesztésekre. Tarifái magasak, kihasználja 20