KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz. A évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz A évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók részére. Törvényi háttér - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.), - Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), - A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.), - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.), - A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.), - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), - A bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (a továbbiakban: 1998/2006/EK de minimis rendelet), - A bizottság december 15-i 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (a továbbiakban: 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet), - A bizottság 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (a továbbiakban: 70/2001/EK csoportmentességi rendelet), - A bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (a továbbiakban: 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet), - Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet), - A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet). A bevallásra kötelezettek a) a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók, - alapítvány, - társadalmi szervezet, - köztestület, - egyház, - lakásszövetkezet, 1

2 - alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, - közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (továbbiakban: felsőoktatási intézmény), a továbbiakban együtt: nonprofit szervezet, b) MRP, c) végelszámolás alatt álló vállalkozás (a december 31-én végelszámolás alatt álló adózó, ha nem tért át a kettős könyvvezetésre) 1. Általános tudnivalók Figyelem! Az az adózó, amely a évre az Eva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a évi társasági adó bevallását nem ezen, hanem a 0971EVA bevalláson teljesíti. A bevallásgarnitúrának nem feltétlenül kell mindegyik lapját benyújtani. A borítólapon a megfelelő kódkockában kérjük 1 -gyel illetve a 05. lapra vonatkozóan a benyújtott lapok db számával megegyező számmal jelölni, hogy a bevallás melyik részletező lapján szerepeltetett adatot, amelye(ke)t be is kell adni. A es lap, esetében nincs választási lehetőség, ezt a lapot be kell nyújtani. A es lapot az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak amennyiben adatot tüntetett fel kell benyújtania. A 03-as lapot csak annak az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak kell benyújtania, amelynek adófizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adózónak 0 -t kell szerepeltetni a 03-as lapra vonatkozóan (az adózó a lap 12. sorában is 0 -t jelöl). Ez esetben a 0 érték előlegbevallásnak minősül. A 03-as lapra vonatkozó kódkocka csak a társasági adóelőleg bevallásra nem kötelezett adózó esetén maradhat üres. Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 04. lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását. Amennyiben alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 05. lapot is be kell nyújtani. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt minden lapot (kivéve a társasági adóelőleg lapot), amely adatot tartalmaz, a "Bevallás jellege" kódkockában történő jelölés mellett be kell nyújtani. Határidő A Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózónak az Art. 1. számú mellékletének I./B) 2./d) pontja alapján megállapított adókötelezettségéről a jelen számú bevallást május 31-éig kell benyújtani egy példányban az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózók A végelszámolás alatt álló adózónak a jelen bevallást 1 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. (3) bekezdés 2

3 az adóévet követő 150. napig kell benyújtania. Az Sztv. 11. (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év ennél rövidebb is lehet. A december 31-én végelszámolás alatt álló, egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél, a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók. Például a december 8-ától végelszámolás alatt álló adózó a üzleti évére a számú bevallást (majd pedig az utolsó üzleti évére 71 -es számú nyomtatványt) adja be. A 12 hónaponként keletkező üzleti évekről az irányadó időszak első napján hatályos szabályok szerint elkészített 28 -as számú bevallás(ok) benyújtási határideje a mérlegforduló napot követő 150. nap. Figyelem! Azoknak a cégeknek, amelyeknek a végelszámolása a Ctv. hatálybalépésekor (2006. július 1.) már több mint három éve folyamatban volt, a végelszámolást a hatálybalépéstől számított egy éven belül (2007. június 30-áig) be kellett fejezni, illetve a június 30. után kezdődött és jelenleg is folyamatban lévő végelszámolásokat a Ctv. hatálybalépésétől számított három éven belül be kellett fejezni 2. E rendelkezés figyelembevételekor a Ctv (1) bekezdésének azon rendelkezésére is tekintettel kell lenni, mely szerint kényszer végelszámolásra kerül sor többek között akkor is ha a cég a végelszámolását 3 éven belül nem fejezte be. A végelszámolással érintett adózónál a jelen bevallás benyújtásának időpontja a fő szabály szerinti mérlegforduló napot követő 150 napon belül nem lehet későbbi, mint a társasági adó 71 -es záró adóbevallása benyújtásának időpontja. Így a 71 -es záró adóbevallás beadásával az a (jelen) társasági adóbevallás beadása is esedékessé válik, amelynél a mérlegforduló napot követő 150. nap még nem telt el. Bevallás benyújtásának módja Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ha az adózó választotta az elektronikus benyújtást, szintén elektronikusan kell valamennyi bevallását/adatszolgáltatását benyújtania. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető az NAV Internetes honlapjáról ( Letöltések Nyomtatványkitöltő programok). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat. Adókötelezettség megállapításának alapja Beszámoló: A évi társasági adókötelezettséget az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a december 31-i fordulónappal elkészített beszámoló (ha beszámoló készítésére kötele- 2 Ctv (3) bekezdés 3

4 zett), valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján állapítja meg. Beszámoló az Sztv., vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. 3 Könyvviteli zárlat: Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg 4. Bevallást helyettesítő nyilatkozat Az általános szabálytól eltérően az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz 5. A társasági adóbevallás helyett február 25-éig a számú bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot kell(ett) tennie a többi nonprofit szervezetnek is, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el 6. Amennyiben az érintett szervezet elmulasztotta a nyilatkozat megtételét, úgy a jelen társasági adóbevallást be kell nyújtania. Aláírás, ellenjegyzés Az adóbevallást az adózó vagy képviselője aláírásával - az E) blokkban jelölve - kell beadni az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett meghatározott képviselője 7, meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazottak (állandó meghatalmazottak) személye jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja lehet. Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani, és a bevallást a meghatalmazott írja alá az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Abban az esetben, ha a bevallást 8 az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével. 3 Tao. tv. 4. 9/a. pont 4 Tao. tv. 5. (4) első fordulat 5 Tao. tv. 5. (1) bekezdés 6 Art. 31. (5) második fordulat 7 Art. 7. (2) bekezdés 8 Art. 7. (3) bekezdés 4

5 Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adóbevallást az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti 9. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. Az a külföldi vállalkozás 10, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a borítólap E) blokkjának megfelelő kockájában X -szel kérjük jelölni. A bevallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzés, ismételt önellenőrzés Adóhatósági javítás Az Art. 31. (2) bekezdésben meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja 11, és a szabályozott esetben 12 amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a borítólap B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg, illetve a borítólap C) blokk Bevallás jellege, illetve Pótlás kódkockába a javítani kívánt bevalláson szerepeltetett (H), vagy (O) vagy (I) vagy (P) jelet kell feltüntetni. Amenynyiben a javítás az alapbevallásra vonatkozik a Bevallás jellege kódkocka üresen hagyandó. A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók az Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatban nem szerepeltethetnek adatot. 9 Art. 31. (14) bekezdés 10 Art. 9. (1) bekezdés 11 Art. 34. (1) bekezdés 12 Art. 34. (6) bekezdés 5

6 Adózói javítás (helyesbítés) Ha az adóbevallásban az adózó adóalapot, illetve adót nem érintő adatokat kíván módosítani 13, akkor a borítólap C) blokk Bevallás jellege kódkockában jelölje H -val a javítás tényét. Adózói javítás (helyesbítés) esetén a bevallás kitöltésénél a javítással érintett lapokon az új adatokat adja meg, a bevallás további lapjain pedig a 03., 04., 05., lapok kivételével, melyek ez esetben nem tölthetők ki ismételje meg az eredeti bevalláson szereplő adatokat. Amennyiben olyan adatokat is módosít a javítás (helyesbítés) mellett, amely adóalapot illetve adót (önellenőrzés, ismételt önellenőrzés) érint, ez esetben az önellenőrzést (O), illetve ismételt önellenőrzést (I) kell jelölni a Bevallás jellege kódkockában. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. (2) bekezdés c ) pontja értelmében az adózójogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak az NAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/ es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as kérelem benyújtásával igényelhető meg. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés A bevallás helyesbítésének önellenőrzésének elévülési idejére az Art (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A 0928 számú nyomtatvány, a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére (kivéve a társasági adóelőleg tekintetében) is szolgál. Figyelem! Önellenőrzés adóalapot, illetve adót érintő adatok módosítása esetén a borítólap Bevallás jellege kódkockájának O -val történő jelölése mellett, a módosított, új adatokkal az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett valamennyi, az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is (ide nem értve a társasági adóelőleg adatot) ki kell tölteni. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük a borítólap Bevallás jellege kódkockájában I jelet elhelyezni. Amennyiben az ismételt önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül benyújtásra, ez esetben a bevallásban változatlan adattartalommal meg kell ismételni az önellenőrzésként benyújtott bevallás adattartalmát, kivéve az önellenőrzési mellékletben ( lap) korábban szerepeltetett adatokat. E lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék sorban szerepelhet az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék előjelhelyes különbözetének adata. Abban az esetben, ha az ismételt önellenőrzés az önellenőrzési mellékletben ( lap 01.-és/vagy- 03. soraiban), vagy a ; lapokon korábban hibásan feltüntetett adatokban történő módosítás miatt kerül benyújtásra, ekkor az ismételt önellenőrzésként benyújtott bevallásban az önellenőrzésként benyújtott bevallás helyes adattartalmát kell szerepeltetni, kivéve az önellenőrzési mellékletben ( lap) 13 Art. 34. (7) bekezdés 6

7 korábban szerepeltetett adatokat. Ez utóbbi lapon minden esetben a módosított adatokat kell feltüntetni. Az önellenőrzést az Art aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül kell benyújtani az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően helyesbítheti. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog ha törvény másként nem rendelkezik annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art (2) bekezdése kimondja, hogy az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. Az önellenőrzési pótlék számítása Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a es lap sorok c rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés, adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell megállapítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján idő intervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. Adózó a 17 -es számú nyomtatvány Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez benyújtásával kezdeményezheti a folyószámlán mutatkozó valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását. Pótlás, befizetés, kerekítés Ha az adózó ide értve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózót is késedelmesen teljesíti adóbevallási kötelezettségét, a bevallás benyújtásának esedékességét követően június 30-áig a jelen számú bevalláson teheti meg azt. Ez esetben kérjük a borítólap C) blokk Pótlás kódkockát hagyja üresen. Ezen időszakot követően az elévülési időn belül pótolt bevallás esetén kérjük a bevallás benyújtását a borítólap C) blokk Pótlás kódkockában P -vel jelölni. Ez utóbbi esetben a társasági adóelőleg ( lap) pótlására nincs lehetőség). A pénzforgalmat az alábbi adónemek vonatkozásában a következő számlaszámokon kell bonyolítani: a társasági adó, ide értve a pénzintézetek társasági adóját is 7

8 a társas vállalkozások különadója NAV Társasági adó bevételi számla NAV Társas vállalkozások különadója bevételi számla Kérjük, hogy a bevallás kitöltése során adatokat csak a fehéren hagyott rovatokba írjon. Amennyiben a nyomtatványokon szereplő összeg jellegű adatok különféle részadatok öszszegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget. Azokban a sorokban, ahol nincs előnyomva a +, illetve a előjel, az adatok értéke csak pozitív lehet. Azokban a sorokban, ahol a + előjel előnyomott, és az adat negatív, ott kérjük az összeg rovatban a előjel feltüntetését. A bevallásra kötelezettnek a bevallásba az adatokat az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például Ft esetén a beírandó összeg 642. A bevallás részei: - a társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok ( ; ), - adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról ( ), - a társasági adóelőleg kötelezettség bevallása a végelszámolás alatt álló adózók részére ( ), - önellenőrzési melléklet ( ), - nyilatkozat ( ), - az Art. 91/A. szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat ( ). Részletes tájékoztató A borítólap A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata. A borítólap azonosításra szolgáló B) blokkjának kitöltése Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni, az adóév (üzleti év) mérlegforduló napján érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja vagy pótolja, kérjük tüntesse fel a jogelőd adószámát. Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, s aki annak esetleges javításába bevonható. 8

9 Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia. Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot csak azok az adózók tölthetik ki, akik a 0928-as bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, ahhoz az adóhatóság hibalistával kiértesítést küldött vissza, és az adózó e hibás bevallását kívánja javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, melyet a kiértesítés tartalmaz. Ha a bevallás elektronikus benyújtása első esetben történik, vagy az adózó önmaga fedezi fel hibáját, és azt kívánja korrigálni, akkor az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját üresen kell hagyni. Nem tölthető ki a rovat abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan nyújtotta be bevallását, hanem az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző program segítségével kitöltve papíralapon kinyomtatva, illetve ha papíralapú bizonylaton tett eleget bevallási kötelezettségének. A borítólap C) blokkjának kitöltése A bevallási időszak teljes adóévi működésnél általános esetben a közötti időtartam, azaz megegyezik a naptári évvel, illetve ettől eltérő 12 hónapos időszak lehet a végelszámolás alatti üzleti év. Rövidebb az üzleti év 12 hónapnál az év közbeni alakulás esetén, amikor a bevallási időszak kezdete január 1-jétől későbbi időpont, s a bevallási időszak vége december 31-e. (Év közben, megszűnés esetén nem ezt, hanem a 71 -es számú bevallást kell benyújtani.) Az önellenőrzés esedékességének időpontjaként a feltárást követő 15. napot kell szerepeltetni. A bevallás jellege kódkockába - alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üresen marad, - adózó általi javítás (helyesbítés) esetén H, - önellenőrzés esetén O, - ismételt önellenőrzés esetén I, jelet kérünk elhelyezni. A pótlás kódkockába - pótlás esetén P jelet kérünk elhelyezni. Abban az esetben, ha a helyesbítéssel egyidejűleg olyan adat is módosításra kerül, mely önellenőrzésnek minősül, ez esetben az önellenőrzésre (O) vagy ismételt önellenőrzésre (I) vonatkozó jelölést kérjük alkalmazni a kódkockában. A borítólap D) blokkjának kitöltése Szervezeti kódként a borítólapon jelölendő: 1 Végelszámolás alatt álló adózó 2 Közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület 3 Felsőoktatási intézmény 4 Országos érdekképviseleti szervezet 9

10 5 Egyház, egyházi szervezeti egység Ha az adózó a felsorolt ismérvek egyikének sem felel meg, akkor a szervezeti kódkockát kérjük üresen hagyni. A végelszámolás alatt álló adózó csak 1 -t írhat be, akkor is, ha más kódnak is megfelelne. Besorolás január 1-jétől KKV besorolási kategória Összes foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel (árb.) vagy mérlegfőösszeg (főö.) Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, - Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb árb. vagy főö. legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg - Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb árb. vagy főö. legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg - Középvállalkozás 250 főnél kevesebb árb. legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy főö. legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás meghatározására szolgáló kódkockát a borítólapon a Kk. tv. rendelkezései alapján kérjük kitölteni. Az 1. és a 2. mutató számbavételénél figyelemmel kell lenni a Kk. tv. fogalmi meghatározásai szerinti kapcsolódó és/vagy partnervállalkozások adataira is. A minősítés során irányadó utolsó beszámoló elsődlegesen a konszolidált beszámoló, csak annak hiányában lehet az éves vagy az egyszerűsített éves beszámoló. A besorolás, illetve annak esetleges megváltozása részletes ismertetése letölthető az NAV Internetes honlapjáról ( Adózási információk Társasági adó Vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével). A besorolás jelölése az adóév első, illetve utolsó napján: 1 Mikrovállalkozás 2 Kisvállalkozás 3 Középvállalkozás A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a Kk. tv. feltételeinek megfelelés esetén akkor is kérjük kitölteni, ha az adózó a Tao. tv. szerint kedvezményt 10

11 nem érvényesít, vagy nem érvényesíthet. Ez a kódkocka csak a végelszámolással 14 érintett adózó esetén lehet kitöltve. A társasági adó sávos kulcs alapján 15 történő meghatározásának alkalmazását a borítólap megfelelő kódkockájában jelölje X -szel. Más esetben, kérjük hagyja üresen a kódkockát. Nyilatkozat a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje: - 1 essel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket 16, - 2 essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 17 közül a nagyobb érték eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot 18, - 3 assal, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 19 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot 20, és úgy dönt, hogy nem tesz az Art. 21 szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját, - 4 essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 22 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy az Art. 23 szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Figyelem! Ez a kódkocka csak a végelszámolással érintett adózó esetén lehet 3 -mal, illetve 4 -gyel kitöltve. Az E) blokk kitöltése Kérjük a borítólap E) blokkját az Aláírás, ellenjegyzés cím alatt részletezett szabályoknak megfelelően töltse ki. A társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok ( , ) A) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó 01. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a társasági adóalap kiindulási pontjaként az adózás előtti eredményt az Sztv. felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendeletek, vagy az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig 14 Sztv. 11. (10) bekezdés 15 Tao. tv Tao. tv. 6. (6) bekezdés 17 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 18 Tao. tv. 6. (7) bekezdés 19 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 20 Tao. tv. 6. (7) bekezdés 21 Art. 91/A. (1) bekezdés 22 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 23 Art. 91/A. (1) bekezdés 11

12 nem kötelezettnek a könyvviteli zárlat alapján 24. A nonprofit szervezeteknek a vállalkozási tevékenységük adózás előtti eredményét kell e sorban feltüntetni. Az itt szerepeltetendő adat kivéve az MRP szervezet megegyezik a lap C) táblarész 22. sorának c) rovata szerinti összeggel. MRP szervezet ebben a sorban az Sztv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendelet szerinti tárgyévi eredményét szerepeltesse. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban - előjel kiírását. 02. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kérjük az előjel feltüntetése nélkül pozitív értékként beírni 25. A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 03. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét kérjük beírni 26. A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 04. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt növelő tételként a külföldön megfizetett társasági adó, illetve annak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegét kérjük beírni 27. Amennyiben e sorban negatív összeg kerül feltüntetésre például azért, mert a tárgyévben végrehajtott (külföldi) önellenőrzés a korábbi év(ek)ben fizetett adó visszaigénylését eredményezte, s annak összege nagyobb, mint az adóév fizetett adója úgy a c) rovatban kérjük a előjel kiírását. 05. sor: Ebben a sorban a külföldről származó jövedelemnek a 04. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegét is tartalmazó adatát kérjük szerepeltetni. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha nemzetközi szerződés (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell 28. A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. (4) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani. Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor a c) rovatban kérjük a előjel kiírását. 06. sor: Itt kérjük szerepeltetni a [ ( 05.)] sorok c) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összegét. A végelszámolás alatt álló adózó esetén e sorba a [ ( 05.)] sorok c) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül figyelemmel az alábbiakra is, amennyiben a) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték eléri vagy meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, vagy nem köteles a Tao. tv. 6. (6) bekezdése alapján a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az ese- 24 Tao. tv. 6. (2) bekezdés 25 Tao. tv. 7., 9. (2), (4) bekezdés 16., 18., 28., VII. fejezet rendelkezései 26 Tao. tv. 8., 9. (3)-(4) bekezdés, 12. (3) bekezdés, 16., 18., 28., VII. fejezet rendelkezései 27 Tao. tv. 28. (1) bekezdés 28 Tao. tv. 28. (2) bekezdés 12

13 tekben a b) rovatot nem kell kitölteni és a borítólap D blokkjában lévő vonatkozó kódkockában 1, vagy 2 szerepel; vagy b) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy a Tao. tv. 6. (5) bekezdés a) pontja szerint kitölti a jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot. Ebben az esetben a b) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába 4 -et kell feltüntetni. Ebben az esetben a 06. lap kitöltése kötelező. Ennek a sornak a c) rovatába a jövedelem-(nyereség-)minimum összege kerül, ha az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-)minimum összegét, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. (5) bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján állapítja meg az adóalapját. Ekkor a b) rovatba a Tao. tv. 6. (1) bekezdése szerinti adóalap kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába 3 -at tüntet fel. Figyelem! Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján megállapítani az adóalapot, ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár 29 sújtotta és annak mértéke több kár esetén azok együttes értéke elérte az elemi kár keletkezését megelőző adóév évesített árbevételének 15 százalékát. Jelen bevallás benyújtására kötelezett adózók közül kizárólag a végelszámolás alatt álló adózó tüntethet fel adatot a kapcsolódó táblarészben [D)]. Amennyiben az itt szereplő összeg(ek bármelyike) negatív, a - előjelet kérjük az öszszeg rovatba beírni. A nonprofit szervezeteknek a számítás szerinti összeget akkor is fel kell tüntetni, ha az adózó a Tao. tv a alapján teljes adómentességet élvez, vagy 100 százalékos adókedvezményt érvényesíthet, továbbá akkor is, ha a 07. sorban adatot szerepeltet. A nonprofit szervezetnek csak a vállalkozási tevékenységével összefüggő (bevétel, költség, ráfordítás) adatokat kell figyelembe vennie. A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetek, és az adóalapjukat az említett körrel azonos módon megállapító szervezetek nem az e sor, hanem a 07. sor szerinti végleges negatív adóalapjuk elhatárolására lehetnek jogosultak. 07. sor: Ebben a sorban csak a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, felsőoktatási intézmény, az országos érdekképviseleti szervezet 30, az egyház, és választása alapján az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége tüntethet fel adatot. a) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adóalap meghatározása Közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek az a szervezet minősül ideértve a külön törvényekben nevesített kiemelkedően közhasznú szervezeteket is, amely az adóév utolsó napján ilyenként szerepel a bíróság nyilvántartásában. A tevékenységek (vállalkozási, vagy közhasznú) minősítése tekintetében a Tao. tv. 6. számú mellékletében foglaltak az irányadóak. 29 Tao. tv. 6. (6) bekezdés c) pont, (10) bekezdés 30 Tao. tv /a. pont 13

14 A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja a Tao. tv. 9. (1)-(4) bekezdése szerint megállapított összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része 31. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 15 százaléka 32. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele ezt a kedvezményezett mértéket nem lépte túl, és a 06. sorban feltüntetett adóalap pozitív, úgy ebben a 07. sorban 0 adóalapot kell szerepeltetnie. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele az előzőek szerinti kedvezményezett mértéket meghaladta, akkor e sorban a 06. sor szerinti adóalapnak a túllépéssel arányos részét kell feltüntetni. Számítása: a 06. sorban szerepeltetett összeget meg kell szorozni a kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni). 1. Példa: Amennyiben egy közhasznú szervezet adóévi összes bevétele E Ft, amelyből 400 E Ft a vállalkozási bevétel, akkor megállapítható a kedvezményezett mérték (1 000 E x 10%) túllépése: E > 400 E > 100 E. Ha az előnyomott ezer forintra figyelemmel a 06. sor szerinti adóalapja 200, annak a túllépéssel arányos része: ( ):400 = 0,75 x 200 = 150 a 07. sorba írandó végleges adóalap összege. {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, az adóévben kapott adományok amelyekről igazolást állított ki ugyanilyen aránnyal számított részével (75%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni 33, azt a 03. sor szerinti adat részeként szerepeltetni.} 2. példa: Egy kiemelkedően közhasznú szervezet esetén az előző példa adataival számolva vállalkozási tevékenységének a kedvezményezett mértéke (1 000 E x 15%) 150 E Ft, amelytől több (400 E Ft) vállalkozási bevételt realizált. A végleges adóalapja az előnyomott ezer forintra figyelemmel: ( ):400 = 0,625x 200 = 125, ezt kell a 07. sorba beírni. {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Az adóévben kapott, például 500 E Ft összegű adományt amelyről igazolást állított ki ugyanilyen aránnyal számított részével (62,5%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni. Esetében az előnyomott ezer forintra figyelemmel 313 a 03. sor részeként szerepeltetendő összeg.} b) Országos érdekképviseleti szervezet, egyház, egyház szervezeti egységének adóalap meghatározása Az országos érdekképviseleti szervezet amely közhasznúsági minősítést nem kaphat adóalapját a Tao. tv. 9. (1)-(7) bekezdései szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó 31 Tao. tv. 9. (6) bekezdés 32 Tao. tv. 9. (7) bekezdés 33 Tao. tv. 9. (3) cb 14

15 rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg 34. A megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy esetében is a közhasznú szervezettel azonosan a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint (lásd: 1. példa szerinti adóalap meghatározást). Az egyház az adóalapját (lásd: 1 példa szerint) szintén a Tao. tv. 9. (1)-(7) bekezdéseinek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg 35. Az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége (például egyházi szociális intézmény, kórház, iskola) eldöntheti, hogy adóalapjának meghatározása során - az egyházra irányadó szabályok alkalmazását választja (lásd: 1. példa szerint), vagy - a Tao. tv. 9. (1)-(5) bekezdésében foglaltakat veszi alapul, amely esetben a korlátozott adómentesség (összes bevétel 10 %-a, de legfeljebb 20 millió forint) nem illeti meg. Ez azt is jelenti, hogy ez esetben a 07. sor szerinti végleges adóalap a 06. sor szerinti összeggel azonos 36. Az egyház, valamint az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége a kedvezményezett (nem vállalkozási) tevékenységeit a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény, továbbá az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg. Amennyiben a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az országos érdekképviseleti szervezet, az egyház, illetve az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységének 06. sorban feltüntetett adóalapja negatív, és az adóalap meghatározása az 1. példa szerint történt, úgy itt, a 07. sor c) rovatában a előjel kiírásával a 06. sor adatából arányos részt kel figyelembe venni. 08. sor: Ebbe a sorba vagy a 06. vagy a 07. sorban szereplő pozitív adóalap után kell a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti 16 százalékos mértékű adó összegét, vagy a Tao. tv. 19. (3) bekezdésében foglaltak választása esetén a Tao. tv. 19. (2) bekezdése szerint az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékos, az e feletti összegre 16 százalékos társasági adó együttes összegét beírni. Az adózó az utóbbi, sávos adófizetési kötelezettség meghatározással akkor élhet, ha megfelel a következő feltételeknek: nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett 37 leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér az adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíjés egészségbiztosítási járulékot, és az adóalapja az adóévben, és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum értékével megegyezik figyelemmel a kivételekre 38 (végelszámolás alatt álló adózó esetén), és az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a 34 Tao. tv. 9. (8) bekezdés 35 Tao. tv. 9. (9) bekezdés b) pont 36 Tao. tv. 9. (9) bekezdés c) pont /2007. (XI. 17.) Korm rend. 2. sz. melléklete, figyelemmel a december 30.áig hatályos 5. -ra 38 Tao. tv. 19. (8) bekezdés, 6. (6) bekezdés 15

16 munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot 39. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem tartalmazhatja azon személyeket (nyugdíjas tagokat), akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettsége áll fenn az adózónak. A kieső adó, vagyis a meg nem fizetett 6 százalék, állami támogatásnak minősül, melyet az elsődleges mezőgazdasági termelést végző adózók a 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4. cikke szerint érvényesíthetik, minden más adózónál a kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak 40 minősül, vagy általános csoportmentességi rendeletben 41 foglaltak szerinti támogatásnak tekinthető 42. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része amennyiben az adóalap kisebb ezen összegnél, akkor az adóalap 6 százalékának megfelelő összeget (maximum 3 millió forintot) az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki és a lekötés adóévét követő négy adóévben (általános esetben a években) attól függően, hogy az adózó az 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alkalmazására kötelezett, avagy az 1998/2006/EK de minimis rendelet vagy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet 43 szerinti alkalmazást választja, a következők szerint kell feloldania: az ezen időszakban megvalósított beruházás a törvényi kivételekre figyelemmel bekerülési értékének megfelelően, bármely EK rendelet alkalmazásában 44, és/vagy korábban munkanélküli személy 45, és/vagy legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló és/vagy pályakezdő december 31-ét követően kezdődött foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, ha az adózó az 1998/2006/EK de minimis rendeletet alkalmazza 47, és/vagy a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló beruházási hiteltörlesztési kötelezettség csökkentésére, bármely EK rendelet alkalmazásában 48. Amennyiben a feloldás nem a fenti célokra történik, vagy amennyiben a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnés napjáig nem történik meg a felhasználás, akkor a nem megfelelő célra feloldott, illetve a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A 16 %-os, vagy 10/16%-os mértékű társasági adó összegét előjel nélkül kell beírni. Ha a 07. sorban szerepel adat, akkor az adót annak alapján kell meghatározni. Ekkor, az 1. példa számadata szerint (150 x 0,16) 24, vagy (150 x 0,10) 15 kerül e sorba. 39 Tao. tv. 19. (3) bekezdés d) pont, 19. (10) /2006/EK rendelet /2008/EK általános csoportmentességi rendelet 42 Tao. tv. 19. (4) bekezdés 43 Hatályos augusztus 29-étől 44 Tao. tv. 19. (4) bekezdés a), b) pont (5), (6) bekezdések 45 Tao. tv. 7. (3) bekezdés 46 Tao. tv. 22/B (11) bekezdés a) pont 47 Tao. tv. 19. (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés 48 Tao. tv. 19. (4) bekezdés a), b) pont, (5) bekezdés 16

17 Ha a 07. sorban az arra jogosult szervezet 0 -t tüntetett fel, akkor e sorba is 0 -t kell írnia, függetlenül a 06. sor szerinti adóalap összegétől. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező, illetve közhasznúsági besorolásra nem jogosult alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek ebben a sorban akkor is fel kell tüntetni a 06. sor alapján számított 16%, vagy 10/16%-os társasági adó összegét, ha teljes adómentesség 49 illeti meg. 09. sor: Ebbe a sorba a nem közhasznú, nem kiemelkedően közhasznú alapítványnak, társadalmi szervezetnek kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek kell feltüntetnie adómentes összegként az előző (08.) sorban lévő adatát, ha nem kell az adót megfizetnie 50. Az adót akkor nem kell megfizetni, ha a Tao. tv. 6. számú mellékletének A, illetve B fejezetében foglaltak figyelembevételével nyilvántartott vállalkozási tevékenységből elért bevétel legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevétel 10 százalékát. Ellenkező esetben itt adat nem szerepeltethető. 10. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét tartalmazza pozitív értékként (előjel nélkül). Az összes igénybe vehető adókedvezményből [b) rovatban jelölendő] a visszatartható adó [c) rovatban jelölendő] összegének megállapítása a következő: A) A társasági adó 100%-áig veheti igénybe az adókedvezményt a Tao. tv. 21. (7), (10), (11) bekezdései szerinti beruházási, valamint a Tao. tv. 29. (5) bekezdés d) pontja alapján az adóévben 100%-os adókedvezményre jogosult adózó 51, továbbá a Tao. tv december 31-én hatályos 22/B. alapján adókedvezményre jogosult adózó; B) A Tao. tv. 23. (1) bekezdése szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból legfeljebb annak 80 százalékáig érvényesíthető a Tao. tv január 1-jétől hatályos szabályai alapján a 22/B. szerinti fejlesztési adókedvezmény 52 ; C) Az előző [A) és B)] pontok szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény 53. Ilyen lehet például a Tao. tv. 22/A. szerint a kis-, illetve középvállalkozások által igénybe vett hitel kamatkedvezménye. A minősítésnél a hitelszerződés megkötése évének az utolsó napján kell megfelelni a mutatóknak (lásd a Besorolási táblát ). Ha például e címen a b) rovatban (az előnyomott ezer forintra figyelemmel) szerepel és az adózó más adókedvezményre nem jogosult akkor a c) rovatban szerepeltethető, feltéve, hogy az adózónak van legalább ekkora összegű (a 08. sor szerinti) adója. Ha a 08. sor adata 0, akkor az e sor b) rovatában jelölt összegtől függetlenül e sor c) rovatába is 0 -t kell beírni. Ha a 08. sor adata nem 0, akkor e sor c) rovatába a b) rovatban szereplő összeget, vagy annak meghatározott részét kell beírni. 49 Tao. tv. 20. (1) bekezdés a) pont 50 Tao. tv. 20. (1) bekezdés a) pont 51 Tao. tv. 23. (1) bekezdés 52 Tao. tv. 23. (2) bekezdés 53 Tao. tv. 23. (3) bekezdés 17

18 11. sor: Nemzetközi szerződés hiányában, vagy ha a szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett és ráfordításként elszámolt társasági adót, vagy annak megfelelő adót, illetve annak a Tao. tv. 28. (3) bekezdésében meghatározott részét adóvisszatartás formájában levonhatja 54. A megállapított összegnek is csak azon része vehető figyelembe és szerepeltethető e sorban, amelyre a 10. sor szerinti összeggel csökkentett társasági adó fedezetet nyújt. 12. sor: Ebben a sorban a Tao. tv a szerinti fizetendő társasági adó összegét kell szerepeltetni ( sorok). Ez az összeg negatív előjelű nem lehet. 13. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó által visszafizetendő kamatkedvezmény 55 összegét, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), illetve, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti. E sor b) rovatában a kamatkedvezmény 56 visszafizetése miatt megállapított késedelmi pótlék összegét kell feltüntetni. A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés közötti időtartamra kell számítani sorok: A sávos adókulcs alkalmazása esetén 57, amennyiben az adóév utolsó napján a lekötött tartalékként kimutatott összeg feloldása mely feloldásra a lekötése adóévét követő négy év, általános esetben a közötti adóévek állnak rendelkezésre nem a törvényi feltételeknek megfelelően valósul meg 58, vagy amennyiben a feloldásra nyitva álló határidőig, illetve a jogutód nélküli megszűnés napjáig nem történik meg, akkor a nem megfelelő célra feloldott résszel azonos mértékű adót a feloldást követő 30 napon belül, a fel nem oldott résszel azonos összegű adót a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelt öszszegben meg kell fizetni. Az adó összegét kérjük a c) rovatban feltüntetni. A késedelmi pótlék összegét, - melyet a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás, illetve a rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani - a b) rovatban kell szerepeltetni. A felhasználás, illetve a rendelkezésre állás időpontját az a) rovatba kérjük beírni. Figyelem! A 12. sorban feltüntetett kötelezettség együttes összegének és amely szervezetnél felmerül a folyószámlán könyvelt évi előlegkötelezettségnek a különbsége kerül (előjelének megfelelően), valamint a sorokban szereplő összegek kerülnek az adófolyószámlán könyvelésre. B) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó és a évre (illetve üzleti évre) megfizetett adóelőleg különbözete 54 Tao. tv. 28. (3)-(5) bekezdés 55 Tao. tv. 22/A. (5) bekezdés 56 Tao. tv. 22/A. (5) bekezdés 57 Tao. tv. 19. (2) bekezdés 58 Tao. tv. 19. (5), (6) bekezdés 18