KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz. A évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz A évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók részére. Törvényi háttér - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.), - Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), - A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.), - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.), - A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.), - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), - A bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (a továbbiakban: 1998/2006/EK de minimis rendelet), - A bizottság december 15-i 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (a továbbiakban: 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet), - A bizottság 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (a továbbiakban: 70/2001/EK csoportmentességi rendelet), - A bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (a továbbiakban: 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet), - Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet), - A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet), - Az egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.). A bevallásra kötelezettek a) a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók, - alapítvány, - társadalmi szervezet, - köztestület, - egyház, 1

2 - lakásszövetkezet, - alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, - közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (továbbiakban: felsőoktatási intézmény), a továbbiakban együtt: nonprofit szervezet. b) MRP, c) végelszámolás alatt álló vállalkozás (a december 31-én végelszámolás alatt álló adózó, ha nem tért át a kettős könyvvezetésre) 1. Általános tudnivalók Figyelem! Az az adózó, amely a évre az Eva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a évi társasági adó bevallását nem ezen, hanem a 0871EVA bevalláson teljesíti. A bevallásgarnitúrának nem feltétlenül kell mindegyik lapját benyújtani. A borítólapon a megfelelő kódkockában kérjük 1 -gyel illetve a 06 lapra vonatkozóan a benyújtott lapok db. számával megegyező számmal jelölni, hogy a bevallás melyik részletező lapján szerepeltetett adatot, amelye(ke)t be is kell adni. A es lap, esetében nincs választási lehetőség, ezt a lapot be kell nyújtani. A es lapot az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak amennyiben adatot tüntetett fel kell benyújtania. A 03-as, 04-es lapot csak annak az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak kell benyújtania, amelynek adófizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adózónak 0 -t kell szerepeltetni a 03-as és/vagy a 04-es lapra vonatkozóan (az adózó a lap 12. és/vagy a lap 32. sorában is 0 -t jelöl). Ez esetben a 0 érték előlegbevallásnak minősül. A 03-as lapra vonatkozó kódkocka csak a társasági adóelőleg, a 04-es lapra vonatkozó kódkocka csak a különadó előleg bevallásra nem kötelezett adózó esetén maradhat üres. Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 05. lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását. Amennyiben alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 06. lapot is be kell benyújtani. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt minden lapot (kivéve a társasági, illetve különadó előleg lapját), amely adatot tartalmaz, a "Bevallás jellege" kódkockában történő jelölés mellett be kell nyújtani. Határidő A Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózónak az Art. 1. számú mellékletének I./B) 2./d) pontja alapján megállapított adókötelezettségéről a jelen számú bevallást május 31-éig,* * A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 65. (3) bekezdése alapján, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. kell benyújtani egy példányban az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz /2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. (3) bekezdés 2

3 Végelszámolás alatt álló adózók A végelszámolás alatt álló adózónak a jelen bevallást kell benyújtania. az adóévet követő 150. napig Az Sztv. 11. (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év ennél rövidebb is lehet. A december 31-én végelszámolás alatt álló, egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél, a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók. Például a december 8-ától végelszámolás alatt álló adózó a üzleti évére a számú bevallást (majd pedig az utolsó üzleti évére 71 -es számú nyomtatványt) adja be. A 12 hónaponként keletkező üzleti évekről az irányadó időszak első napján hatályos szabályok szerint elkészített 28 -as számú bevallás(ok) benyújtási határideje a mérlegforduló napot követő 150. nap. Figyelem! Azoknak a cégeknek, amelyeknek a végelszámolása a Ctv. hatálybalépésekor (2006. július 1.) már több mint három éve folyamatban volt, a végelszámolást a hatálybalépéstől számított egy éven belül (2007. június 30-áig) be kellett fejezni, illetve a június 30. után kezdődött és jelenleg is folyamatban lévő végelszámolásokat a Ctv. hatálybalépésétől számított három éven belül be kell fejezni 2. E rendelkezés figyelembevételekor a Ctv (1) bekezdésének azon rendelkezésére is tekintettel kell lenni, mely szerint kényszer végelszámolásra kerül sor többek között akkor is ha a cég a végelszámolását 3 éven belül nem fejezte be. A végelszámolással érintett adózónál a jelen bevallás benyújtásának időpontja a fő szabály szerinti mérlegforduló napot követő 150 napon belül nem lehet későbbi, mint a társasági adó 71 -es záró adóbevallása benyújtásának időpontja. Így a 71 -es záró adóbevallás beadásával az a (jelen) társasági adóbevallás beadása is esedékessé válik, amelynél a mérlegforduló napot követő 150. nap még nem telt el. Bevallás benyújtásának módja Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ha az adózó választotta az elektronikus benyújtást, szintén elektronikusan kell valamennyi bevallását/adatszolgáltatását benyújtania. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető az NAV Internetes honlapjáról ( Letöltések Nyomtatványkitöltő programok Gyorskeresés). 2 Ctv (3) bekezdés 3

4 Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat. Adókötelezettség megállapításának alapja Beszámoló: A évi társasági adókötelezettséget az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a december 31-i fordulónappal elkészített beszámoló (ha beszámoló készítésére kötelezett), valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján állapítja meg. Beszámoló az Sztv., vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. 3 Könyvviteli zárlat: Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg 4. Bevallást helyettesítő nyilatkozat Az általános szabálytól eltérően az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz 5. A társasági adóbevallás helyett február 15-éig a számú bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot kell(ett) tennie a többi nonprofit szervezetnek is, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el 6. Amennyiben az érintett szervezet elmulasztotta a nyilatkozat megtételét, úgy a jelen társasági adóbevallást be kell nyújtania. Aláírás, ellenjegyzés Az adóbevallást az adózó vagy képviselője aláírásával - az E) blokkban jelölve - kell beadni az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett meghatározott képviselője 7, meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazottak (állandó meghatalmazottak) személye jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja lehet. Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani, és a bevallást a meghatalmazott írja alá az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Ilyen 3 Tao. tv. 4. 9/a. pont 4 Tao. tv. 5. (4) első fordulat 5 Tao. tv. 5. (1) bekezdés 6 Art. 31. (5) második fordulat 7 Art. 7. (1)-(2) bekezdés 4

5 esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Abban az esetben, ha a bevallást 8 az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelő kódkockában X -szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adóbevallást az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti 9. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. Az a külföldi vállalkozás 10, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a borítólap E) blokkjának megfelelő kockájában X -szel kérjük jelölni. A bevallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzés, ismételt önellenőrzés Adóhatósági javítás Az Art. 31. (2) bekezdésben meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja 11, és a szabályozott esetben 12 amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a borítólap B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) 8 Art. 7. (3) bekezdés 9 Art. 31. (14) bekezdés 10 Art. 9. (1) bekezdés 11 Art. 34. (1) bekezdés 12 Art. 34. (6) bekezdés 5

6 bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg, illetve a borítólap C) blokk Bevallás jellege kódkockába a javítani kívánt bevalláson szerepeltetett (H), vagy (O) vagy (I) jelet kell feltüntetni. Amennyiben a javítás az alapbevallásra vonatkozik a Bevallás jellege kódkocka üresen hagyandó. A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók az Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatban nem szerepeltethetnek adatot. Adózói javítás (helyesbítés) Ha az adóbevallásban az adózó adóalapot, illetve adót nem érintő adatokat kíván módosítani 13, akkor a borítólap C) blokk Bevallás jellege kódkockában jelölje H -val a javítás tényét. Adózói javítás (helyesbítés) esetén a bevallás kitöltésénél a javítással érintett lapokon az új adatokat adja meg, a bevallás további lapjain pedig a 03., 04., 05., 06. lapok kivételével, melyek ez esetben nem tölthetők ki ismételje meg az eredeti bevalláson szereplő adatokat. Amennyiben olyan adatokat is módosít a javítás (helyesbítés) mellett, amely adóalapot illetve adót (önellenőrzés, ismételt önellenőrzés) érint, ez esetben az önellenőrzést (O), illetve ismételt önellenőrzést (I) kell jelölni a Bevallás jellege kódkockában. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A bevallás elévülési időn belül történő helyesbítésére önellenőrzésére az Art (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A 0828 számú nyomtatvány, a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére (kivéve a társasági és különadó előleg tekintetében) is szolgál. Figyelem! Önellenőrzés adóalapot, illetve adót érintő adatok módosítása esetén a borítólap Bevallás jellege kódkockájának O -val történő jelölése mellett, a módosított, új adatokkal az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett valamennyi adatot (ide nem értve a társasági és különadó előleg adatokat) ki kell tölteni. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük a borítólap Bevallás jellege kódkockájában I jelet elhelyezni. Amennyiben az ismételt önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül benyújtásra, ez esetben a bevallásban változatlan adattartalommal meg kell ismételni az önellenőrzésként benyújtott bevallás adattartalmát, kivéve az önellenőrzési mellékletben ( lap) korábban szerepeltetett adatokat. E lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék sorban szerepelhet az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék előjelhelyes különbözetének adata. Abban az esetben, ha az ismételt önellenőrzés az önellenőrzési mellékletben ( lap 01.-és/vagy- 03. soraiban), vagy a ; lapokon korábban hibásan feltüntetett adatokban történő módosítás miatt kerül benyújtásra, ekkor az ismételt önellenőrzésként benyújtott bevallásban az önellenőrzésként benyújtott bevallás helyes adattartalmát kell szerepeltetni, kivéve az önellenőrzési mellékletben ( lap) korábban szerepeltetett adatokat. Ez utóbbi lapon minden esetben a módosított adatokat kell feltüntetni. 13 Art. 34. (7) bekezdés 6

7 Az önellenőrzést az Art aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül kell benyújtani az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően helyesbítheti. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog ha törvény másként nem rendelkezik annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art (2) bekezdése kimondja, hogy az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. Az önellenőrzési pótlék számítása Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a ös lap sorok c rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés, adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján idő intervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. Adózó a 17 -es számú nyomtatvány benyújtásával kezdeményezheti a folyószámlán mutatkozó valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását. Pótlás, befizetés, kerekítés Ha az adózó ide értve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózót is késedelmesen teljesíti adóbevallási kötelezettségét, a bevallás benyújtásának esedékességét követően december 31-éig a jelen számú bevalláson teheti meg azt. Ez esetben kérjük a borítólap C) blokk Bevallás jellege kódkockát hagyja üresen. Ezen időszakot követően az elévülési időn belül pótolt bevallás esetén kérjük a bevallás benyújtását a borítólap C) blokk Bevallás jellege kódkockában P -vel jelölni. Ez utóbbi esetben a társasági és különadó előleg ( , 04 lapok) pótlására nincs lehetőség). A pénzforgalmat az alábbi adónemek vonatkozásában a következő számlaszámokon kell bonyolítani: a társasági adó, ide értve a pénzintézetek társasági adóját is a társas vállalkozások különadója NAV Társasági adó bevételi számla 7

8 NAV Társas vállalkozások különadója bevételi számla Kérjük, hogy a bevallás kitöltése során adatokat csak a fehéren hagyott rovatokba írjon. Amennyiben a nyomtatványokon szereplő összeg jellegű adatok különféle részadatok öszszegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget. Azokban a sorokban, ahol nincs előnyomva a +, illetve a előjel, az adatok értéke csak pozitív lehet. Azokban a sorokban, ahol a + előjel előnyomott, és az adat negatív, ott kérjük az összeg rovatban a előjel feltüntetését. A bevallásra kötelezettnek a bevallásba az adatokat az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például Ft esetén a beírandó összeg 642. A bevallás részei: - a társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem- (nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok ( ; ), - adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról ( ), - a társasági adóelőleg kötelezettség bevallása a végelszámolás alatt álló adózók részére ( ), - a különadó előleg kötelezettség bevallása a végelszámolás alatt álló adózók részére ( ), - önellenőrzési melléklet ( ), - nyilatkozat ( ), - az Art. 91/A. szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat ( ). Részletes tájékoztató A borítólap A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata. A borítólap azonosításra szolgáló B) blokkjának kitöltése Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni, az adóév (üzleti év) mérlegforduló napján érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja vagy pótolja, kérjük tüntesse fel a jogelőd adószámát. Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, s aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia. 8

9 Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot csak azok az adózók tölthetik ki, akik a 0828-as bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, ahhoz az adóhatóság hibalistával kiértesítést küldött vissza, és az adózó e hibás bevallását kívánja javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, melyet a kiértesítés tartalmaz. Ha a bevallás elektronikus benyújtása első esetben történik, vagy az adózó önmaga fedezi fel hibáját, és azt kívánja korrigálni, akkor az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját üresen kell hagyni. Nem tölthető ki a rovat abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan nyújtotta be bevallását, hanem az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző program segítségével kitöltve papíralapon kinyomtatva, illetve ha papíralapú bizonylaton tett eleget bevallási kötelezettségének. A borítólap C) blokkjának kitöltése A bevallási időszak teljes adóévi működésnél általános esetben a közötti időtartam, azaz megegyezik a naptári évvel, illetve ettől eltérő 12 hónapos időszak lehet a végelszámolás alatti üzleti év. Rövidebb az üzleti év 12 hónapnál az év közbeni alakulás esetén, amikor a bevallási időszak kezdete január 1-jétől későbbi időpont, s a bevallási időszak vége december 31-e. (Év közben, megszűnés esetén nem ezt, hanem a 71 -es számú bevallást kell benyújtani.) Az önellenőrzés esedékességének időpontjaként a feltárást követő 15. napot kell szerepeltetni. A bevallás jellege kódkockába - alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üresen marad, - adózó általi javítás (helyesbítés) esetén H, - önellenőrzés esetén O, - ismételt önellenőrzés esetén I, - pótlás esetén P jelet kérünk elhelyezni. Abban az esetben, ha a helyesbítéssel egyidejűleg olyan adat is módosításra kerül, mely önellenőrzésnek minősül, ez esetben az önellenőrzésre (O) vagy ismételt önellenőrzésre (I) vonatkozó jelölést kérjük alkalmazni a kódkockában. A borítólap D) blokkjának kitöltése Szervezeti kódként a borítólapon jelölendő: 0 1 Végelszámolás alatt álló adózó 0 2 Közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület 0 3 Felsőoktatási intézmény 0 4 Országos érdekképviseleti szervezet 0 5 Egyház, egyházi szervezeti egység Ha az adózó a felsorolt ismérvek egyikének sem felel meg, akkor a szervezeti kódkockát kérjük üresen hagyni. A végelszámolás alatt álló adózó csak 01 -t írhat be, akkor is, ha más kódnak is megfelelne. Ha az adózónak a veszteség elhatárolására csak az adóhatóság engedélye alapján van módja, akkor az engedélyezésre irányuló kérelmet a jelen bevallás benyújtásának esedékességé- 9

10 ig (2009. május 31-éig) kell beadnia. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Lehetőség van a kérelemnek a papír alapon, vagy elektronikusan benyújtott bevalláshoz történő csatolására is, amely esetben kérjük azt a borítólap megfelelő kódkockájában X -szel jelölni. Besorolás január 1-jétől KKV besorolási kategória Összes foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel (árb.) vagy mérlegfőösszeg (főö.) Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, - Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb árb. vagy főö. legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg - Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb árb. vagy főö. legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg - Középvállalkozás 250 főnél kevesebb árb. legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy főö. legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás meghatározására szolgáló kódkockát a borítólapon a Kk. tv. rendelkezései alapján kérjük kitölteni. Az 1. és a 2. mutató számbavételénél figyelemmel kell lenni a Kk. tv. fogalmi meghatározásai szerinti kapcsolódó és/vagy partnervállalkozások adataira is. A minősítés során irányadó utolsó beszámoló elsődlegesen a konszolidált beszámoló, csak annak hiányában lehet az éves vagy az egyszerűsített éves beszámoló. A besorolás, illetve annak esetleges megváltozása részletes ismertetése a honlapon is olvasható a PM-GKM-NAV Tájékoztató tartalmazza. A besorolás jelölése az adóév első, illetve utolsó napján: 1 Mikrovállalkozás 2 Kisvállalkozás 3 Középvállalkozás A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a Kk. tv. feltételeinek megfelelés esetén akkor is kérjük kitölteni, ha az adózó a Tao. tv. szerint kedvezményt nem érvényesít, vagy nem érvényesíthet. Ez a kódkocka csak a végelszámolással érintett adózó esetén lehet kitöltve. A társasági adó sávos kulcs alapján történő meghatározásának alkalmazását a borítólap megfelelő kódkockájában jelölje X -szel. Más esetben, kérjük hagyja üresen a kódkockát. Nyilatkozat a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról 10

11 A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje: - 1 essel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket 14, - 2 essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 15 közül a nagyobb érték eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot 16, - 3 assal, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 17 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot 18, és úgy dönt, hogy nem tesz az Art. 91/A. (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját, - 4 essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja 19 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy az Art. 91/A. (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Figyelem! Ez a kódkocka csak a végelszámolással érintett adózó esetén lehet 3 -mal, illetve 4 -gyel kitöltve. Az E) blokk kitöltése Kérjük a borítólap E) blokkját az Aláírás, ellenjegyzés cím alatt részletezett szabályoknak megfelelően töltse ki. A társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok ( , ) A) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó 01. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a társasági adóalap kiindulási pontjaként az adózás előtti eredményt az Sztv. felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendeletek, vagy az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezettnek a könyvviteli zárlat alapján 20. A nonprofit szervezeteknek a vállalkozási tevékenységük adózás előtti eredményét kell e sorban feltüntetni. Az itt szerepeltetendő adat kivéve az MRP szervezetet megegyezik a lap C) táblarész 20. sorának c) rovata szerinti összeggel. MRP szervezet ebben a sorban az Sztv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendelet szerinti tárgyévi eredményét szerepeltesse. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a b) rovatban - előjel kiírását. 02. sor: Ennek a sornak a b) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kérjük az előjel feltüntetése nélkül pozitív értékként beírni Tao. tv. 6. (6) bekezdés, Módosító tv (1) 15 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 16 Tao. tv. 6. (7) bekezdés 17 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 18 Tao. tv. 6. (7) bekezdés 19 Tao. tv. 6. (1), (2) bekezdés 20 Tao. tv. 6. (2) bekezdés 21 Tao. tv. 7., 9. (2), (4) bekezdés 16., 18., 28., VII. fejezet rendelkezései 11

12 A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 03. sor: Ennek a sornak a b) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét kérjük beírni 22. A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 04. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt növelő tételként a külföldön megfizetett társasági adó, illetve annak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegét kérjük beírni 23. Amennyiben e sorban negatív összeg kerül feltüntetésre például azért, mert a tárgyévben végrehajtott (külföldi) önellenőrzés a korábbi év(ek)ben fizetett adó visszaigénylését eredményezte, s annak összege nagyobb, mint az adóév fizetett adója úgy a b) rovatban kérjük a előjel kiírását. 05. sor: Ebben sorban a külföldről származó jövedelemnek a 04. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegét is tartalmazó adatát kérjük szerepeltetni. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha nemzetközi szerződés (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell 24. A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. (4) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani. Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor a b) rovatban kérjük a előjel kiírását. 06. sor: Ebbe a sorba a [ ( 05.)] sorok b) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül. A végelszámolás alatt álló adózó esetén e sorba a [ ( 05.)] sorok b) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül figyelemmel az alábbiakra is, amennyiben a) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték eléri vagy meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, vagy nem köteles a Tao. tv. 6. (5) bekezdése alapján a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az esetekben az a) rovatot nem kell kitölteni és a borítólap D blokkjában lévő vonatkozó kódkockában 1, vagy 2 szerepel; vagy b) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy a Tao. tv. 6. (5) bekezdés a) pontja szerint kitölti a jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot. Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába 4 -et kell feltüntetni. Ebben az esetben a 07. lap kitöltése kötelező. Ennek a sornak a b) rovatába a jövedelem-(nyereség-)minimum összege kerül, ha az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-)minimum összegét, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. (5) bekezdés b) pontja 22 Tao. tv. 8., 9. (3)-(4) bekezdés, 12. (3) bekezdés, 16., 18., 28., VII. fejezet rendelkezései 23 Tao. tv. 28. (1) bekezdés 24 Tao. tv. 28. (2) bekezdés 12

13 szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján állapítja meg az adóalapját. Ekkor az a) rovatba a Tao. tv 6. (1) bekezdése szerinti adóalap kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába 3 -at tüntet fel. Figyelem! Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján megállapítani az adóalapot, ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár 25 sújtotta és annak mértéke több kár esetén azok együttes értéke elérte az elemi kár keletkezését megelőző adóév évesített árbevételének 15 százalékát. Jelen bevallás benyújtására kötelezett adózók közül kizárólag a végelszámolás alatt álló adózó tüntethet fel adatot a kapcsolódó táblarészben [D)]. Amennyiben az itt szereplő összeg(ek bármelyike) negatív, a - előjelet kérjük az öszszeg rovatba beírni. A nonprofit szervezeteknek a számítás szerinti összeget akkor is fel kell tüntetni, ha az adózó a Tao. tv a alapján teljes adómentességet élvez, vagy 100 százalékos adókedvezményt érvényesíthet, továbbá akkor is, ha a 07. sorban adatot szerepeltet. A nonprofit szervezetnek csak a vállalkozási tevékenységével összefüggő (bevétel, költség, ráfordítás) adatokat kell figyelembe vennie. A veszteségelhatárolás (-leírás) az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adóalap mellett az adózás előtti eredmény is negatív, és a bevételek nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát 26. A évi veszteség elhatárolásához, ha az az adókötelezettség keletkezésének évét követő legalább negyedik adóévi negatív adóalap és mellette az adóévi adózás előtti eredmény is negatív, adóhatósági engedély szükséges akkor is, ha az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt 27. Az engedély iránti kérelmet bármely esetben 28 az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig kell az illetékes elsőfokú adóhatósághoz beadni, amely határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. Nem feltétel a bevallás és a kérelem egyidejű benyújtása. Ha a kérelem a bevallás benyújtásának esedékességéig, május 31-éig például május 20-ával beadásra kerül, függetlenül attól, hogy az adózó például május 25-én, vagy akár június 6-án juttatja el adóbevallását az adóhatósághoz, kérelme érdemben elbírálásra kerül. Továbbra sincs akadálya annak, hogy jelen papír alapon, vagy elektronikusan benyújtott bevalláshoz csatolva küldje el kérelmét, ez esetben kérjük ne mulassza el azt a borítólapon a megfelelő kódkockában X -szel jelölni. A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetek, és az adóalapjukat az említett körrel azonos módon megállapító szervezetek nem az e sor, hanem a 07. sor szerinti végleges negatív adóalapjuk elhatárolására lehetnek jogosultak. 07. sor: Ebben a sorban csak a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, felsőoktatási intézmény, az országos 25 Tao. tv. 6. (6) bekezdés c) pont, (10) bekezdés 26 Tao. tv. 17. (8) bekezdés a) pont 27 Tao. tv. 17. (8) bekezdés b) pont 28 Tao. tv. 17. a), b) pont 13

14 érdekképviseleti szervezet 29, az egyház, és választása alapján az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége tüntethet fel adatot. a) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adóalap meghatározása Közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek az a szervezet minősül ideértve a külön törvényekben nevesített kiemelkedően közhasznú szervezeteket is, amely az adóév utolsó napján ilyenként szerepel a bíróság nyilvántartásában. A tevékenységek (vállalkozási, vagy közhasznú) minősítése tekintetében a Tao. tv. 6. számú mellékletének A fejezetében foglaltak az irányadóak. A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja a Tao. tv. 9. (1)-(4) bekezdése szerint megállapított összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része 30. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 15 százaléka 31. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele ezt a kedvezményezett mértéket nem lépte túl, és a 06. sorban feltüntetett adóalap pozitív, úgy ebben a 07. sorban 0 adóalapot kell szerepeltetnie. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele az előzőek szerinti kedvezményezett mértéket meghaladta, akkor e sorban a 06. sor szerinti adóalapnak a túllépéssel arányos részét kell feltüntetni. Számítása: a 06. sorban szerepeltetett összeget meg kell szorozni a kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni). 1. Példa: Amennyiben egy közhasznú szervezet adóévi összes bevétele E Ft, amelyből 400 E Ft a vállalkozási bevétel, akkor megállapítható a kedvezményezett mérték (1.000 E x 10%) túllépése: E > 400 E > 100 E. Ha az előnyomott ezer forintra figyelemmel a 06. sor szerinti adóalapja 200, annak a túllépéssel arányos része: ( ):400 = 0,75 x 200 = 150 a 07. sorba írandó végleges adóalap összege. {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, az adóévben kapott adományok amelyekről igazolást állított ki ugyanilyen aránnyal számított részével (75%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni 32, azt a 03. sor szerinti adat részeként szerepeltetni.} 2. példa: Egy kiemelkedően közhasznú szervezet esetén az előző példa adataival számolva vállalkozási tevékenységének a kedvezményezett mértéke (1.000 E x 15%) 150 E Ft, amelytől több (400 E Ft) vállalkozási bevételt realizált. A végleges adóalapja az előnyomott ezer forintra figyelemmel: ( ):400 = 0,625x 200 = 125, ezt kell a 07. sorba beírni. 29 Tao. tv /a. pont 30 Tao. tv. 9. (6) bekezdés 31 Tao. tv. 9. (7) bekezdés 32 Tao. tv. 9. (3) cb 14

15 {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Az adóévben kapott, például 500 E Ft összegű adományt amelyről igazolást állított ki ugyanilyen aránnyal számított részével (62,5%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni. Esetében az előnyomott ezer forintra figyelemmel 313 a 03. sor részeként szerepeltetendő összeg.} b) Országos érdekképviseleti szervezet, egyház, egyház szervezeti egységének adóalap meghatározása Az országos érdekképviseleti szervezet amely közhasznúsági minősítést nem kaphat adóalapját a Tao. tv. 9. (1)-(7) bekezdései szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg 33. A megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy esetében is a közhasznú szervezettel azonosan a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint (lásd: 1. példa szerinti adóalap meghatározást). Az egyház az adóalapját (lásd: 1 példa szerint) szintén a Tao. tv. 9. (1)-(7) bekezdéseinek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg 34. Az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége (például egyházi szociális intézmény, kórház, iskola) eldöntheti, hogy adóalapjának meghatározása során - az egyházra irányadó szabályok alkalmazását választja (lásd: 1. példa szerint), vagy - a Tao. tv. 9. (1)-(5) bekezdésében foglaltakat veszi alapul, amely esetben a korlátozott adómentesség (összes bevétel 10 %-a, de legfeljebb 20 millió forint) nem illeti meg. Ez azt is jelenti, hogy ez esetben a 07. sor szerinti végleges adóalap a 06. sor szerinti összeggel azonos 35. Az egyház, valamint az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége a kedvezményezett (nem vállalkozási) tevékenységeit a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény, továbbá az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg. Amennyiben a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az országos érdekképviseleti szervezet, az egyház, illetve az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységének 06. sorban feltüntetett adóalapja negatív, és az adóalap meghatározása az 1. példa szerint történt, úgy itt, a 07. sor b) rovatában a előjel kiírásával a 06. sor adatából arányos részt kel figyelembe venni. A saját hatáskörben el nem határolható veszteség engedélyezésére vonatkozóan lásd az előző pontnál írtakat. 08. sor: Ebbe a sorba vagy a 06. vagy a 07. sorban szereplő pozitív adóalap után kell a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti 16 százalékos mértékű adó összegét, vagy a Tao. tv. 19. (3) bekezdésében foglaltak választása esetén a Tao. tv. 19. (2) bekezdése szerint az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékos, az e feletti összegre 16 százalékos társasági adó együttes összegét beírni. Az adózó az utóbbi, sávos adófizetési kötelezettség meghatározással akkor élhet, ha megfelel a következő feltételeknek: 33 Tao. tv. 9. (8) bekezdés 34 Tao. tv. 9. (9) bekezdés b) pont 35 Tao. tv. 9. (9) bekezdés c) pont 15

16 nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett 36 leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér az adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíjés egészségbiztosítási járulékot, és az adóalapja az adóévben, és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum értékével megegyezik (végelszámolás alatt álló adózó esetén), és az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat, továbbá a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, illetve az adózó az adóévben eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként előírt, a Munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének 37. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem tartalmazhatja azon személyeket (nyugdíjas tagokat), akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség áll fenn az adózónak. A kieső adó, vagyis a meg nem fizetett 6 százalék, állami támogatásnak minősül, melyet az elsődleges mezőgazdasági termelést végző adózók a 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4. cikke szerint érvényesíthetik, minden más adózónál a kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak 38 minősül, vagy általános csoportmentességi rendeletben 39 foglaltak szerinti támogatásnak tekinthető 40. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része amennyiben az adóalap kisebb ezen összegnél, akkor az adóalap 6 százalékának megfelelő összeget (maximum 3 millió forintot) az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki és a lekötés adóévét követő négy adóévben (általános esetben a években) attól függően, hogy az adózó az 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alkalmazására kötelezett, avagy az 1998/2006/EK de minimis rendelet vagy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet 41 szerinti alkalmazást választja, a következők szerint kell feloldania: az ezen időszakban megvalósított beruházás a törvényi kivételekre figyelemmel bekerülési értékének megfelelően, bármely EK rendelet alkalmazásában 42, és/vagy korábban munkanélküli személy 43, és/vagy legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló és/vagy pályakezdő december 31-ét követő /2007. (XI. 17.) Korm rend. 2. sz. melléklete, figyelemmel a december 30.áig hatályos 5. -ra 37 Tao. tv. 19. (3), (4), (8) bekezdések /2006/EK rendelet /2008/EK általános csoportmentességi rendelet 40 Tao. tv. 19. (4) bekezdés 41 Hatályos augusztus 29-étől 42 Tao. tv. 19. (4) bekezdés a), b) pont (5), (6) bekezdések 43 Tao. tv. 7. (3) bekezdés 44 Tao. tv. 22/B (11) bekezdés a) pont 16

17 en kezdődött foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, ha az adózó az 1998/2006/EK de minimis rendeletet alkalmazza 45, és/vagy a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló beruházási hiteltörlesztési kötelezettség csökkentésére, bármely EK rendelet alkalmazásában 46. Amennyiben a feloldás nem a fenti célokra történik, vagy amennyiben a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnés napjáig nem történik meg a felhasználás, akkor a nem megfelelő célra feloldott, illetve a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A 16 %-os, vagy 10/16%-os mértékű társasági adó összegét előjel nélkül kell beírni. Ha a 07. sorban szerepel adat, akkor az adót annak alapján kell meghatározni. Ekkor, az 1. példa számadata szerint (150 x 0,16) 24, vagy (150 x 0,10) 15 kerül e sorba. Ha a 07. sorban az arra jogosult szervezet 0 -t tüntetett fel, akkor e sorba is 0 -t kell írnia, függetlenül a 06. sor szerinti adóalap összegétől. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező, illetve közhasznúsági besorolásra nem jogosult alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek ebben a sorban akkor is fel kell tüntetni a 06. sor alapján számított 16%, vagy 10/16%-os társasági adó összegét, ha teljes adómentesség 47 illeti meg. 09. sor: Ebbe a sorba a nem közhasznú, nem kiemelkedően közhasznú alapítványnak, társadalmi szervezetnek kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek kell feltüntetnie adómentes összegként az előző (08.) sorban lévő adatát, ha nem kell az adót megfizetnie 48. Az adót akkor nem kell megfizetni, ha a Tao. tv. 6. számú mellékletének A, illetve B fejezetében foglaltak figyelembevételével nyilvántartott vállalkozási tevékenységből elért bevétel legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevétel 10 százalékát. Ellenkező esetben itt adat nem szerepeltethető. 10. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét tartalmazza pozitív értékként (előjel nélkül). Az összes igénybe vehető adókedvezményből [a) rovatban jelölendő] a visszatartható adó [b) rovatban jelölendő] összegének megállapítása a következő: A) A társasági adó 100%-áig veheti igénybe az adókedvezményt a Tao. tv. 21. (7), (10), (11) bekezdései szerinti beruházási, valamint a Tao. tv. 29. (5) bekezdés d) pontja alapján az adóévben 100%-os adókedvezményre jogosult adózó 49, továbbá a Tao. tv december 31-én hatályos 22/B. alapján adókedvezményre jogosult adózó; B) A Tao. tv. 23. (1) bekezdése szerinti igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból legfeljebb annak 80 százalékáig érvényesíthető a Tao. tv január 1-jétől hatályos szabályai alapján a 22/B. szerinti fejlesztési adókedvezmény 50 ; 45 Tao. tv. 19. (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés 46 Tao. tv. 19. (4) bekezdés a), b) pont, (5) bekezdés 47 Tao. tv. 20. (1) bekezdés a) pont 48 Tao. tv. 20. (1) bekezdés a) pont 49 Tao. tv. 23. (1) bekezdés 50 Tao. tv. 23. (2) bekezdés 17

18 C) Az előző [A) és B)] pontok szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény 51. Ilyen lehet például a Tao. tv. 22/A. szerint a kis-, illetve középvállalkozások által igénybe vett hitel kamatkedvezménye. A minősítésnél a hitelszerződés megkötése évének az utolsó napján kell megfelelni a mutatóknak (lásd a Besorolási táblát ). Ha például e címen az a) rovatban (az előnyomott ezer forintra figyelemmel) szerepel és az adózó más adókedvezményre nem jogosult akkor a b) rovatban szerepeltethető, feltéve, hogy az adózónak van legalább ekkora összegű (a 08. sor szerinti) adója. Ha a 08. sor adata 0, akkor az e sor a) rovatában jelölt összegtől függetlenül e sor b) rovatába is 0 -t kell beírni. Ha a 08. sor adata nem 0, akkor e sor b) rovatába az a) rovatban szereplő összeget, vagy annak meghatározott részét kell beírni. 11. sor: Nemzetközi szerződés hiányában, vagy ha a szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett és ráfordításként elszámolt társasági adót, vagy annak megfelelő adót, illetve annak a Tao. tv. 28. (3) bekezdésében meghatározott részét adóvisszatartás formájában levonhatja 52. A megállapított összegnek is csak azon része vehető figyelembe és szerepeltethető e sorban, amelyre a 10. sor szerinti összeggel csökkentett társasági adó fedezetet nyújt. 12. sor: Ebben a sorban a Tao. tv a szerinti fizetendő társasági adó összegét kell szerepeltetni ( sorok). Ez az összeg negatív előjelű nem lehet. 13. sor: E sor b) rovatában kell feltüntetni a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó által visszafizetendő kamatkedvezmény 53 összegét, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), illetve, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti. E sor a) rovatában a kamatkedvezmény 54 visszafizetése miatt megállapított késedelmi pótlék összegét kell feltüntetni. A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés közötti időtartamra kell számítani. Figyelem! Az előző (12.) sor és az e sorban feltüntetett kötelezettség együttes összegének és amely szervezetnél felmerül a folyószámlán könyvelt évi előlegkötelezettségnek a különbsége kerül (előjelének megfelelően) az adófolyószámlán könyvelésre. B) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó és a évre (illetve üzleti évre) megfizetett adóelőleg különbözete 14. sor: Ebbe a sorba a évi (üzleti évi) saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adófizetési kötelezettség ( lap sorának adatai) és (végelszámolás alatt álló adózók esetén) az annak teljesítésére fizetett adóelőleg összegek különbözetét kell beírni. Ez a különbözet pozitív és negatív előjelű is lehet attól függően, hogy fizetési kötelezettsége (előjel nélkül), vagy visszaigénylési lehetősége ( előjellel jelölve) kelet- 51 Tao. tv. 23. (3) bekezdés 52 Tao. tv. 28. (3)-(5) bekezdés 53 Tao. tv. 22/A. (5) bekezdés 54 Tao. tv. 22/A. (5) bekezdés 18

19 kezik az adózónak. Ezt a különbözetet május 31-éig (vagy az adóév utolsó napját követő ettől eltérő 150. napig) kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni 55. A visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetőségével. Az adózónak a túlfizetés visszaigényléséhez az átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű 17 -es számú nyomtatványt is ki kell töltenie, illetve be kell nyújtania. Nem keletkezhet ( előjelű) visszaigénylési jogosultsága a nonprofit szervezetnek, illetve az MRP szervezetnek nem lévén adóelőleg fizetésre kötelezett. C) Az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok Ezt a táblarészt az MRP szervezetnek nem kell kitöltenie. A nonprofit szervezet a sorok b), c) rovatában csak a vállalkozási tevékenységével összefüggésben felmerült adatot szerepeltesse, figyelemmel a gazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban, a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó kormányrendeletekben, valamint a Tao. tv. 6. számú mellékletében foglalt előírásokra. Az alaptevékenységgel kapcsolatos adatok a 15. sor a) rovatában jelölendő összes (alap+vállalkozási) bevételen kívül nem képezik részét a bevallásnak. 15. sor: E sor a) rovata kizárólag a nonprofit szervezet adóévi összes (közhasznú/cél szerinti és vállalkozási) bevételének a feltüntetésére szolgál. E sor c) rovatában kérjük szerepeltetni az adózó által az adóévben realizált valamennyi adóköteles (vállalkozási) bevételt, függetlenül attól, hogy pénzbevételt jelentő (pénzügyileg rendezett), vagy pénzbevételt nem jelentő összegeket érintett sor: E sor b) rovatában az adóévi ráfordításként érvényesíthető kiadások, a pénzzel kiegyenlített tételek összesített adatát kérjük feltüntetni 57. Összetevői: a) az anyag- és árubeszerzés költségei 58, b) a személyi jellegű ráfordítások 59, c) az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások, amelyek körébe tartoznak az egyéb ráfordítások 60, pénzügyi műveletek ráfordításai 61, s a rendkívüli ráfordítások sor: E sor b) rovatában az adóévi ráfordítást jelentő eszközváltozások, a nem pénzben teljesített kötelezettség kiegyenlítések együttes összegét kérjük szerepeltetni 63. Ide tartoznak: a) nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések, vagyis az olyan anyag- és árubeszerzések, szolgáltatások, amelyek ellenértékét az adózó nem, pénzzel egyenlíti ki 64, b) a munkavállalóknak, tagoknak természetben adott juttatások értéke 65, 55 Art. 2. számú melléklet I./3./B.a), 6. számú melléklet 2./a) 56 Sztv (1)-(6) bekezdés 57 Sztv (1) bekezdés 58 Sztv Sztv Sztv. 81. (1) bekezdés 61 Sztv Sztv. 6. ()-(7) bekezdés 63 Sztv (2) bekezdés 64 Sztv (2) bekezdés 65 Sztv (3) bekezdés 19

20 c) a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások sor: E sor b) rovatába az adóévi ráfordítást jelentő elszámolások előjelhelyesen összegezett adata kerül 67. Összetevői: a) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés 68, figyelembe véve negatív előjellel a visszaírást 69 is, b) az értékvesztés 70, figyelembe véve alkalmazása esetén negatív előjellel a visszaírást is, c) a kifizetett vásárolt készletek állományváltozása 71 ; az előző üzleti évihez képest bekövetkezett készletváltozás csökkenését (+), növekedését ( ) előjellel kell figyelembe venni. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a b) rovatban a előjel kiírását. 19. sor: E sor c) rovata tartalmazza az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető valamennyi ráfordítás összegét a 16., 17. és 18. sorok b) rovatainak előjelhelyes öszszegzéseként. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban a előjel kiírását. 20. sor: E sor c) rovatában kérjük az adózás előtti eredmény összegét feltüntetni, amely 15. sor c) rovatában és 19. sor c) rovatában szerepeltetett adatok különbsége. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban a előjel kiírását. Ezt az adatot kell szerepeltetni az MRP szervezet kivételével a lap 01. sorának b) rovatában. D) A jövedelem-(nyereség-)minimum összegének meghatározása Amennyiben az adózó adóalapja 72, vagy az adózás előtti eredménye 73 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum 74 összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. (1) bekezdése szerinti adóalap szerint állapítja meg, mely utóbbi esetben az Art. 91/A. (1) bekezdés értelmében a jelű, bevallást kiegészítő nyilatkozatot is ki kell tölteni. Ebben a táblában csak abban az esetben kell adatot feltüntetni, ha a borítólap D) blokkjában elhelyezett vonatkozó kódkockában 3 -at vagy 4 -et szerepeltetett az adózó. E táblarészt csak a végelszámolás alatt álló adózó töltheti ki. 21. sor: Itt kell feltüntetni az összes bevétel összegét sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 21. sor szerinti összes bevételt csökkentő tételek 66 Sztv (5) bekezdés 67 Sztv (3) bekezdés 68 Sztv (1) bekezdés 69 Sztv (8) bekezdés 70 Sztv (2) bekezdés 71 Sztv (3) bekezdés 72 Tao. tv. 6. (1) bekezdés 73 Tao. tv. 6. (2) bekezdés 74 Tao. tv. 6. (7) bekezdés 75 Tao. tv pont 20