Tanulmány a Maros menti hullámtéri erdők tájbeli jelentőségéről és szénmegkötésük modellezéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány a Maros menti hullámtéri erdők tájbeli jelentőségéről és szénmegkötésük modellezéséről"

Átírás

1 Tanulmány a Maros menti hullámtéri erdők tájbeli jelentőségéről és szénmegkötésük modellezéséről Cseh Viktória Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszék szeptember 09.

2 Bevezetés A tanulmány célja bemutatni A szénmegkötés vizsgálata Maros menti hullámtéri erdőkben című kutatás hátterét. A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében történik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A környezetünkben zajló kedvezőtlen hatások közül kiemelkedő jelentőségű a klímaváltozás, melynek kapcsán a szén körforgalmának vizsgálata nagy jelentőséggel bír. Napjainkban a kutatók többsége egyet ért abban, hogy a jelenlegi gyors klímaváltozás amellett, hogy kedvezőtlen, antropogén eredetű és elsősorban a légkörbe jutott üvegházhatású gázok következménye (IPCC 1990, 2007). Ennek a folyamatnak a felismerése vezetett a Kiotói Jegyzőkönyv létrehozásához, melynek ratifikálásakor Magyarország azt vállalta, hogy 6 %-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az es időszak átlagos kibocsátásához képest (2007. évi IV. törvény). Mennyiségét tekintve az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz a széndioxid, melynek körforgalmában fontos szerep jut az erdőknek, mivel a növények a fotoszintézis során a szerves anyagukat felépítő szenet a légkör széndioxidjából asszimilálják. Ezáltal különösen fontossá vált az erdők szénmegkötőképességének vizsgálata. A szén forgalma bonyolult biogeokémai ciklus szerint zajlik a természetben, és a pontos szén-mérleg felállításához szükség van az egyes széntárolók további folyamatainak ismeretére is. Az erdők széndioxid megkötése a biomassza-növekményben jelenik meg, majd a különböző széntárolókban raktározódik, míg végül visszakerül a levegőbe gyérülés vagy fakitermelés következtében. Összességében a hazai erdők jelentős széndioxid-megkötőnek számítanak (Somogyi 2008), és az erdők az egyedüli jelentős elnyelők Magyarország üvegházhatású gáz mérlegében (Kis-Kovács et al. 2011). A Dél-Alföldön jelentős kiterjedésű erdők helyezkednek el a Maros hullámterében, melyek között található erdőrezervátum, természetközeli puhafaligetek, valamint különböző faültetvények is. A hullámtéri erdők jellegzetessége, hogy kezelésükkel kapcsolatban természetvédelmi, erdészeti és vízügyi szempontokat is figyelembe kell venni, ám ezek a szempontok akár ellentétesek is lehetnek. A kutatás során azt szeretném megvizsgálni, hogy a különböző kezelési módok hogyan hatnak az erdők szénmegkötő-képességére, és hogy melyik a legoptimálisabb kezelési mód 1

3 ebből a szempontból. Hazánkban több kutatás is foglalkozott az erdők széndioxid-megkötő képességével (pl. Führer, Molnár 2003, Balázs et al. 2008, Juhász et al. 2008, Kiss et al. 2011), de a hullámtéri erdőket még nem vizsgálták ebből a szempontból. Mivel a Marosvölgy természetvédelmi, erdészeti és vízügyi szempontból is fontos terület, a vizsgálat eredményei segíthetik a tájtervezési intézkedések sikerességét, valamint a hozzájárulhatnak hazánk széndioxid kibocsátásának csökkentéséhez. Vizsgálataimhoz a hollandiai Alterra intézetben fejlesztett CO2Fix 3.2. programot választottam. A CO2Fix egy szimulációs modell, amely mennyiségileg meghatározza az erdőállományok szénkészletét és annak változási folyamatait az erdei biomasszában, a talaj szerves anyagában, illetve - a gazdaságilag kezelt erdők esetében - a fatermékek láncolatában (Masera et al. 2003; Schelhaas et al. 2004). A Maros menti erdők története A Maros mentén a természetes növénytakarót jellemzően ártéri ligeterdők és mocsarak alkották, löszpuszták csak a folyótól távolabb, Makótól és Magyarcsanádtól északkeletre voltak jellemzőek (Zólyomi 2007). A Maros völgye az őskor óta lakott (Sümegi et al. 2011), de a honfoglalás előtti emberi tevékenység hatása az ártereket csak kis mértékben érintette (Dobrosi et al. 1993). A folyó felszínformáló munkájának köszönhetően változatos domborzat alakult ki, amely sokszínű ártéri élővilágnak adott otthont. Az ártér tavakkal, erekkel, holtágakkal szabdalt, szigetekkel tagolt területén fajgazdag ligeterdők, rétek és mocsarak terültek el (Sümegi et al. 2011, Blazovich 1993, Tóth 2000). A honfoglalás idejében feltételezhetően a Maros árterét puhafa- és keményfaligeterdők borították, viszont összefüggő erdő csak a folyó mentén volt jelen (Danszky 1963, Gaskó 1999). Az erdőket mocsári és lápi növénytársulások, nádasok tarkították (Marjanucz 2000, Tóth 2000). Az árterek ökológiai rendszerét egészen a folyószabályozásokig nem érték komoly változások, hiszen az emberek a természeti adottságokkal összhangban használták ezeket a területeket. Viszont a században a külterjes állattartást lassan felváltotta az istállózó, kukoricán hizlalt állattartás. Ezáltal a korábbi réteket, legelőket, kaszálókat felszántották, és a gazdálkodók érdekelté váltak a folyószabályozásban, valamint a szabályozás nyomán felszabaduló árterek, erdősült régiók szántófölddé alakításában. Ebbe az irányba a végső lökést a napóleoni háborúk adták meg, amikor a gabonafélék ára ugrásszerűen megnövekedett Európában és a várható haszon nagysága a folyószabályozás ügye mellé állította a birtokosokat (Jakab 2012). 2

4 A 18. század második felében kezdődtek el a vizek rendezését szolgáló térképezési munkálatok, majd egyes alacsonyabb helyeken, a nagyobb települések közelében töltéseket is emeltek, viszont ezeket a kezdetleges töltéseket a folyó árvizei többnyire átszakították. Végül a folyó szabályozására és kanyarulatainak átmetszésére a 19. század második felében került sor (Blazovich 1993). A folyószabályozás és a védőgátrendszer kiépítése után jelentős mértékben csökkent az erdők kiterjedése, mivel a birtokosok a szárazabb területeken lévő erdőket szántókká és legelőkké alakították át. A nedvesebb termőhelyeken lévő fűz-nyár erdőket botoló üzemmódban kezelték, a kinyert rőzsét a gátak biztosítására használták (Lajtos, személyes közlés) ben Fendt Antal (szegedi erdőmester) készített egy fásítási tervet, melyben a Tisza és a Maros menti hullámtereken kanadai nyár ültetését javasolta, de üzemtervek híján nincsenek megbízható ismereteink arról, hogy a tervből mennyi valósult meg (Gaskó 1999) után az erdők állami tulajdonba és államerdészeti kezelésbe kerültek, ahol a gazdálkodás már üzemtervek alapján folyt (Lajtos, személyes közlés). A Maros hullámterét 1950-ben államosították. Ezt megelőzően a gát és a partél mentén m széles sávban vízügyi erdő volt, egyébként szántóföldek és legelők foglalták el a hullámteret (Molnár, személyes közlés). Az államosítást követően, között történtek nagy erdőtelepítési munkák, amikor több korábbi mezőgazdasági területre erdőket telepítettek ben túlnyomórészt 1-4 éves fiatalosok voltak a Maros mentén, csak Maroslele határában akadt néhány középkorú tölgyes. Ebben az időben telepítettek többek között fehér és nemes nyarat, füzeket, amerikai kőrist és zöld juhart is. Az 1970-es években induló papírnyár-program a nemes nyár telepítését ösztönözte, hatására a nemes nyárasok területe jelentősen megnőtt a hullámtéren, és az 1990-es évek elejére a hullámtéri szántók nagy részét nemes nyarakkal beültették (Lajtos, személyes közlés). Az 1980-as évek végére általánossá váló fóliás árvízi védekezés szükségtelenné tette a rőzsézést, ami szintén hozzájárult a nemes nyár előnyben részesítéséhez (Gaskó 1999). A Maros mentén először 1990-ben nyilvánítottak védetté egy 421 hektáros területet a folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdők néven. A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér néven kialakított részterülete ennek bővítésével, Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő további ártéri erdők és gyepek bevonásával érte el jelenlegi 2852 hektáros kiterjedését 1997-ben (Jakab 2012). Napjainkban a hullámtéren az erdő- és vadgazdálkodás a jellemző, és a természetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével 1997-től megindult a nemes nyárasok hazai nyárassá történő átalakítása (Vízhányó, személyes közlés), bár az őshonos fafajok 3

5 telepítése során komoly problémát jelent a területen a túltartott vadállomány és az inváziós fajok terjedése (Csáki, személyes közlés). A Maros menti erdők jellemzése A vizsgálat fókuszában lévő terület műholdképe látható az 1. ábrán. A 2. ábra a védettségi kategóriákat mutatja be, míg a 3. ábrán a Natura 2000 hálózatba tartozó erdőtagok láthatóak. A védett területek a Maros jobb parti hullámterén helyezkednek el, köztük a torkolathoz közeli szakaszon található a fokozottan védett erdőrezervátum. A bal parti hullámtér erdői nem védettek, de a Natura 2000 hálózat részét képezik a védett erdőkkel együtt. Az erdőrezervátum törvényi oltalom alatt álló erdőterület, ahol minden emberi tevékenységet elsősorban az erdőgazdálkodást beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes fejlődési folyamatai hosszú távon érvényesülhessenek és tanulmányozhatóvá váljanak. Célja a természetes vagy természetközeli erdei életközösség megóvása, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülésének biztosítása. Két részből áll, az ún. magterületből és az azt körülvevő védőzónából. A magterület fokozottan védett természeti területként természetvédelmi oltalom, valamint teljes és végleges gazdasági korlátozás alatt áll, a védőzóna pedig védett és abban rendszerint a természetvédelmi céloknak is megfelelő erdőgazdálkodás folytatható. A Maros hullámterében található erdőrezervátum magterülete 21,3 ha, a körülötte található védőzóna pedig 39,7 ha (Temesi et al. 2002). A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását. A hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket foglal magába, az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölt különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területeket (Demeter 2002). 4

6 1. ábra. A vizsgált terület műholdképe. Forrás: Google Earth. 2. ábra. A vizsgált területen lévő erdőtagok védettségi kategóriái. Forrás: 5

7 3. ábra. A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőtagok a vizsgált területen. Forrás: Természetes viszonyok között a folyópartokon, hullámtéri morotvák szélén és zátonyokon bokorfüzesek alakulnak ki. Mögöttük, valamivel magasabb térszínen helyezkednek el a puhafaligetek, melyeket évente általában 2-4 hónapig borít víz, de egyes években a vízborítás elmaradhat. A puhafaligetek állományai fiatal öntéstalajon alakulnak ki, amiben a gyakori árasztások miatt csak nyershumusz képződik. Fűz- és nyárfajok uralják, lombkoronaszintjük idős korban elérheti a méteres magasságot. Cserjeszintjük fejlettsége igen változó lehet, de jellemző a fákra felkúszó liánok tömege (Bölöni et al. 2011). Sajnos könnyen felszaporodnak bennül az idegenhonos fajok, mint a zöld juhar vagy az amerikai kőris, és ma már kevés a természetközeli állományuk, mivel a termőterületeiket a korábbi véghasználatokat követően nemesített nyárfajokkal újították fel (Jakab 2012). A területen puhafaligetek többnyire a folyó menti keskeny sávban, valamint az erdőrezervátum területén fordulnak elő. Korábban a folyók magasabb árterein, üde termőhelyeken alakultak ki a keményfaligetek, melyek viszont a vízrendezések hatására eltűntek a területről, az itt található tölgyesek legfeljebb származékerődnek tekinthetők (Jakab 2012), a területen található erdők többsége pedig nem természetközeli faültetvény. Az erdőgazdálkodás számára legfontosabb fafajok a területen a kocsányos tölgy, a hazai és a nemes nyarak, illetve a magyar, a magas és az amerikai kőris (utóbbi inváziós faj). Gátés partvédelmi területeken találunk fehér és nemesített füzeket, emellett kis részarányú a 6

8 fekete dió és a fehér eper, valamint szórványosan előfordul még juharlevelű platán, nyugati ostorfa, korai és hegyi szil. Fontos megemlíteni még két inváziós fajt, melyek tömegesen vannak jelen a területen, ezek a zöld juhar és a gyalogakác (Vízhányó, szóbeli közlés). A táj tengerszint feletti magassága méter, a hullámtéren méteres nagyságrendű szintkülönbségek fordulnak elő, ami fontos a művelés szempontjából, mivel a talajszerkezet az alacsonyabb és magasabb térszinteken eltérő. A mederpartokon és a hozzá közelebb eső részeken a talajszerkezet lazább, vályogos vagy homokos, ezeken a helyeken fordulnak elő a legjobb nemes nyár termőhelyi viszonyok. A folyó medrétől távolodva a térszint mind magasabbá válik, ugyanakkor a talaj szerkezete egyre kötöttebb és agyagosabb, mert az elcsendesedő árhullám itt már nem a finom iszap alkotórészeket rakta le. Ezek a magasabban fekvő kötött részek már a kocsányos tölgy termőtalajai. Sokszor azonban előfordul, hogy a kötöttebb felszíni rétegek alatt vályogos vagy homokos lerakódások is vannak, és ilyenkor mélyforgatással csökkenthető a felső réteg kötöttsége és a nemes nyár számára alkalmassá tehető a talaj. Általában a kötöttségnek és a fekvésnek az összhatása dönti el, hogy milyen célállomány választható az adott területre (Szegedi Erdészet Üzemterve ). A hullámtérben öntéstalajokat találunk, az áradások hatására a tápanyag-összetétel mindenhol hasonló, így a termesztés szempontjából a térszint változása a meghatározó (Vízhányó, személyes közlés). Az öntéstalajok jellemzője, hogy a biológiai tevékenység felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az ezek után visszamaradó hordalék gátolja. A talajok általában mészben szegények és a kötöttségük rétegenként változó, attól függően, hogy milyen hordalékot halmozott egymásra a folyóvíz. A szelvények szintekre nem tagolódnak, csak az egyes öntésrétegek különíthetők el, és a humuszosodás igen kismértékű (Szegedi Erdészet Üzemterve ). A területen az átlagos évi csapadék 573 mm, melyből a tenyészidőszakban 324 mm hullik. A hőmérséklet évi átlaga 11,2 C, a tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga 18,2 C, míg a hőmérséklet téli átlaga: +4,5 C. Az évi napsütéses órák száma 2102 óra, melyből a tenyészidőszakra 1522 óra esik. A havas napok száma 19 nap, a jellemző szélirány az északnyugati, az erdőállományokban pedig erdős-sztyepp klíma fordul elő (Szegedi Erdészet Üzemterve ). A hullámtéri erdőkkel szemben megfogalmazott célok A hullámtéri erdők, amellett, hogy fontos szerepük van a természeti környezet védelmében, biztosítják a tulajdonosok megélhetését, valamint befolyással bírnak a terület 7

9 vízáteresztő képességének mértékére is. Így az erdők kezelésével kapcsolatban a sok különböző szempont felmerül. A természetvédelem céljai közé tartozik a növény- és állatvilág fajgazdagságának fenntartása, az őshonos fafajok változatosságának, génkészletének megőrzése és a folyó menti erdő, mint ökológiai folyosó működésének biztosítása. Emellett fontos a táj jellegének megőrzése, a tájkép védelme, a természetidegen gazdálkodási formák átalakítása és az ártér sajátosságainak megfelelő tájhasználat, gazdálkodás kialakítása, valamint a monokultúrás erdőállományok elegyes, nagyobb biodiverzitású erdőkre cserélése (Czeglédi 2004). Védett területen a természetvédelmi szempontok miatt a véghasználati kort közelíteni kell a biológiai kor felé, bár így romlik a faanyag minősége (Vízhányó, személyes közlés). Gazdasági cél a tartamos erdőgazdálkodás, a tulajdonosok számára megfelelő hozamok biztosítása, méretes, értékes és minőségi alapanyag termelése, illetve a mennyiségi faanyagtermelés (pl. tűzifa, sarangolt ipari fa) és a mellékhaszonvételek kielégítése (pl. vadgazdálkodás) (Czeglédi 2004). Az árvízvédelem számára fontos, hogy a part menti erdők ne akadályozzák a mederben a víz és a jeges ár levonulását, illetve a nagyvízi levonulási sávban a faállomány ne növelje a szükségeset meghaladó mértékben a meder érdességét, valamint az erdők ne akadályozzák árvíz esetén a víz hullámtérre ki- és visszajutását. Emellett a hullámtéri erdők - ezen belül a gát menti védőerdősávok - óvják meg a gátakat a hullámverés és a jég roncsoló hatásától, és az erdőkben, az erdők között legyenek olyan nyiladékok, melyek árvíz esetén hajózási nyiladékként funkcionálhatnak (Czeglédi 2004). A hullámtéri erdők megfelelő kezelési módszereinek kiválasztása komoly kihívás, ebben a kérdésben a döntéshozás segítségére lehet az egyes alternatívák hatásának ismerete az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatás, a szénmegkötés szempontjából. A szénmegkötés modellezése A CO2fix program hat modulból áll, melyek a biomassza, a talaj, a termékek, a bioenergia, a pénzügyi és a szén elszámolás modul. A biomassza modul kiszámítja a biomasszában tárolódó szén mennyiségét, és az elhalt szerves anyag révén kapcsolatban áll a talajjal, a kitermelés révén pedig a termékekkel. A talaj modul a földre került szerves anyag lebomlását követi nyomon, melyet a klíma és a szerves anyag minősége határoz meg, a keletkezett széndioxid pedig visszakerül a légkörbe. A kitermelt faanyag sorsát a termékek modul követi, a hulladékok lebomlása révén ez is kapcsolatban van a légkörrel, valamint a 8

10 tűzifát és a hulladékok egy részét égetéssel hasznosíthatják, amivel a bioenergia modul számol. A szén elszámolás modul követi a légkör széntartalmának változását illetve meghatározza az esetlegesen kapcsolódó klímapolitikai projektben képződő elszámolási egységeket, a pénzügyi modul pedig a művelés kiadásai és bevételei alapján meghatározza a nyereséget. A rendszer teljes széntartalmát úgy kapjuk meg, ha összeadjuk az élő biomassza és a talaj széntartalmát valamint a fatermékekben tárolt szén mennyiségét. A légkörre gyakorolt teljes hatás függ a rendszer széntartalmának változásától és az ún. elkerült emissziótól. Az elkerült emisszió azt jellemzi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok biomasszával való helyettesítése révén mennyivel kevesebb széndioxid kerül a légkörbe, értékét a bioenergia modul számolja ki. Biomassza modul A biomassza mennyiségének növekedése kifejezhető az idő függvényében, ha a fák kora ismert. A törzs esetében ez az aktuális éves növedék értéke (m 3 /ha/év), amely termesztett fajok esetén elérhető a fatermési táblákban. A lombozat, ágak és gyökerek esetében a törzshöz viszonyított relatív növekedés alapján számolható a biomassza növekmény. Az élő biomassza mennyiségét befolyásolja a mortalitás, melynek két válfaját különbözteti meg a program, a természetes és az erdőművelés okozta mortalitást. A természetes mortalitás fiatal korban általában magas, mivel a fiatal és sűrű állományokban nagy a kompetíció. Közepes korú állománynál a mortalitás általában alacsony, különösen a művelt állományok esetében, majd amikor a fák elérik a maximális kort, akkor a mortalitás újra magasabb lesz. Emellett a fakitermelési műveletek is károsíthatják a megmaradó fákat. A fák növekedését befolyásolja a szomszédos egyedekkel való interakció: a kompetíció negatív, míg a szinergizmus pozitív hatással van a növekedésre. A modellben ezt egy olyan paraméter fejezi ki, ami módosítja az adott éves növedék értékét. A kezelt erdők esetében a művelés során időnként eltávolítják a biomassza egy részét. A gyérítések és a véghasználat hatásának jellemzéséhez meg kell adni a beavatkozás évét, az eltávolított és a területen maradt biomassza arányát, és hogy az eltávolított biomassza hogyan oszlik meg a választék típusok között (rönkfa, rostfa, vágástéri hulladék). Talaj modul A programba egy dimanikus talaj-szén modell van beépítve, ez a Yasso (Liski et al. 2003), mely leírja a szerves anyag lebomlását és a talajban található szén dinamikáját. A modell háromféle avar típust és öt bomlásterméket különít el. Különböző típusú avar 9

11 keletkezik a levelekből és a kisebb gyökerekből, az ágakból és a vastagabb gyökerekből, valamint a fatörzsből, melyek bizonyos idő után, kémiai összetételük szerint átkerülnek a bomlástermékek közé. A talajban lévő bomlástermékek öt csoportja a vízoldható szerves vegyületek, a cellulóz, a lignin jellegű vegyületek, illetve a humusz frakciók a humin kivételével valamint a humin, mint a legellenállóbb humusz frakció. Ezeknek egy része tovább bomlik a talajban a hőmérséklet és a rendelkezésre álló víz függvényében, a felszabaduló széndioxid pedig a légkörbe kerül. A folyamatok modellezéséhez hőmérsékleti és csapadék adatokra van szükség, illetve meg kell adni az avar és a talajban lévő bomlástermékek kiindulási széntartalmát. Termékek modul A fák kitermelése után számos feldolgozási lépés történik, míg végül a faanyag - és a benne tárolt szén - egy termékbe kerül, hulladék lesz belőle vagy égetés során hasznosítják. A termékeket élettartamuk végén leselejtezik, ezt követően újrahasznosíthatják, hulladéklerakóba kerülhet vagy elégethetik. A szén a lebomlás vagy az égetés által visszakerül a légkörbe. A modellezéshez meg kell adni, hogy hogyan oszlik meg a faanyag a különböző választékok között (fűrészáru, lemezipari termékek, papír és tűzifa) és hogy a feldolgozás során keletkezett melléktermékek milyen arányban és formában hasznosulnak (pl. a fűrészáruból keletkező hulladék még felhasználható papírgyártáshoz). A modell exponenciális elhasználódási idővel számol, és kétféle alapértelmezett beállítási lehetőség közül is lehet választani (magas vagy alacsony feldolgozási és újrahasznosítási hatékonyság). Bioenergia modul A bioenergia modul kiszámolja, hogy milyen hatása van a fosszilis tüzelőanyagok biomasszával való helyettesítésének (elkerült emisszió). Ez a hatás függ az évente keletkező tűzifa mennyiségétől, a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza energiatartalmától, valamint a jelenlegi és alternatív technológiák hatékonyságától és emissziós tényezőjétől. Az égetéssel hasznosított biomassza mennyiségét a modell számolja a biomassza és termékek modul adatai alapján. Pénzügyi modul A pénzügyi modul kiszámolja a diszkontált kiadásokat és bevételeket, valamint a nettó jelenértéket. A diszkontálás (jelenérték számítás) lényege, hogy egy későbbi időpontban keletkező jövedelmet a jelenre vetít. Mivel a beruházás egy kezdeti befektetéssel kezdődik, majd kisebb-nagyobb újabb ráfordításokat igényel míg a beruházás megtérülése 10

12 megkezdődik, így a különböző ráfordítások és pénzhozamok nem egy időpontban jelentkeznek, ezért hagyományosan nem lehet őket összegezni. A nettó jelenérték számítás ezt küszöböli ki, számításba veszi a pénz időértékét, és a beruházás megkezdése előtt kiszámolja a várható ráfordítások és hozamok ismeretében a teljes nyereséget. Szén elszámolás modul A szén elszámolás modul az eddigi adatok alapján kiszámolja az ún. carbon credit értékét, ami a széndioxid kibocsátási kvóta értékesítésének eszköze. (1 carbon credit 1 tonna ki nem bocsájtott széndioxidnak felel meg.) A modell futtatása A modell által kért részletes adatok beszerzése nem egyszerű feladat, hosszú kutatómunkát igényel és sok esetben szükség van szakemberekkel személyes konzultációra is. A paraméterezés során felmerült kihívás az aljnövényzet, legfőképp a tömegesen jelen lévő gyalogakác biomassza-mennyiségének jellemezése, valamint a mortalitási adatok megadása, mely utóbbinak terepi meghatározására jelen kutatás időtartalma nem elegendő. Jelenleg még az adatgyűjtés van folyamatban. A kutatás eredményeképpen képet kapunk a különböző kezelési alternatívák szénmegkötésre gyakorolt hatásáról, így a kutatás eredményei hasznosulhatnak a mintaterület tájhasználati kérdéseire vonatkozóan. Emellett a kutatás tanulságai módszertani szempontból is hasznosak lehetnek, mivel a modell több modulra kiterjedő használata más erdőtípusok hasonló magyarországi értékeléseihez adhat segítséget. 11

13 Irodalomjegyzék évi IV. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzõkönyv kihirdetéséről. Magyar Közlöny, 2007/23. szám, p Balázs B., Horváth F., Mázsa K., Bölöni J. (2008): Forest reserve as a model area for future climate forest restoration a case study. - Extended abstract, 6th European Conference on Ecological Restoration, Ghent, Belgium, 8-12/09/2008, p [CD-ROM] Blazovich L. (szerk.) (1993): Makó története a kezdetektől 1849-ig (Makó monográfiája 4). Makó, 720 pp. Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR MTA ÖBKI, 441 pp. Czeglédi I. (2004): A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése az erdész szemével - Hullámtéri erdőgazdálkodás. - In: Élő Jászkunság sz. Nagyalföld Kiadó, Szolnok, p Danszky I. (szerk.) (1963): Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest. 783 pp. de Groot, R.S., Alkemade R., Braat L., Hein L., Willemen L. (2010): Challenges in integrating the concept of ecosystem services and values in landscape planning, management and decision making. Ecological Complexity 3, p Demeter A. (szerk.) (2002): Natura Európai hálózat a természeti értékekmegőzésére. In: Magyarország és a Natura 2000 sorozat I. - ÖKO Rt. Budapest. 159 pp. Dobrosi D., Haraszthy L., Szabó G. (1993): Magyarországi árterek természetvédelmi problémái. WWF Füzetek 3, 18 pp. Führer E., Molnár S. (2003): A magyarországi erdők élőfakészletében tárolt szén mennyisége. Faipar, LI. évf., 2. sz., p Gaskó B. (1999): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről III. Adatok a Maros folyó alsó szakaszának élővilágához - Studia Naturalia 2: IPCC, Climate Change: The IPCC Scientific Assessment [Houghton, J.T., G.J. Jenkins, and J.J. Ephraums (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, 365 pp. IPCC, Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, 996 pp. Jakab G. (szerk.) (2012) : A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 416 pp. Juhász P., Bidló A., Heil B., Kovács G., Patocskai Z. (2008): Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. - In: Sinom L. (szerk.): Talajvédelem Különszám. 12

14 Talajtani Vándorgyűlés Talajvédelmi Alapítvány kiadványa, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. p Kis-Kovács G., Hidy D., Tarczay K., Nagy E., Borka Gy., Lovas K., Kottek P., Somogyi Z., Zsembeli J. (2011): National Inventory Report for Hungary. 273 pp. ions/application/zip/hun-2011-nir-24may.zip (Letöltve: ) Kiss M., Tanács E., Keveiné Bárány I. (2011): Karsztos erdők szénmegkötésével kapcsolatos számítások egy erdőrezervátum adatai alapján. Karsztfejlődés 16: p Liski, J., Nissinen, A., Erhard, M., Taskinen, O. (2003): Climatic effects on litter decomposition from arctic tundra to tropical rainforest. Global Change Biology 9: Marjanucz L. (2000): Magyarcsanád. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. 217 pp. Masera, O., Garza-Caligaris, J.F., Kanninen, M., Karjalainen, T., Liski, J., Nabuurs, G.J., Pussinen, A. & de Jong, B.J. (2003): Modelling carbon sequestration in afforestation, agroforestry and forest management projects: the CO2FIX V.2 approach. Ecological Modelling 164: Petz K., van Oudenhoven A.P.E. (2012): Modelling land management effect on ecosystem functions and services: a study in the Netherlands. International Journal of Biodiversity Science, Ecosystem Services & Management 8, p Schelhaas, M.J., P.W. van Esch, T.A. Groen, B.H.J. de Jong, M. Kanninen, J. Liski, O. Masera, G.M.J. Mohren, G.J. Nabuurs, T. Palosuo, L. Pedroni, A. Vallejo, T. Vilén (2004): CO2FIX V 3.1 A modelling framework for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems. ALTERRA Report Wageningen, The Netherlands. Somogyi Z. (2008): A hazai erdők üvegház hatású gáz leltára az IPCC módszertana szerint. - Erdészeti Kutatások 92, p Sümegi P., Persaits G., Törőcsik T., Náfrádi K., Páll D. G., Hupuczi J., Molnár D., Lócskai T., Mellár B., Tóth Cs., Tasnádiné Gábor Sz. (2011): Maroslele-Pana régészeti lelőhely környezettörténeti vizsgálata. In: Paluch, T.: Maroslele-Pana, Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. Monographia Archaeologica 2, Móra Ferenc Múzeum, Szeged, p Szegedi Erdészet Üzemterve Készítette: Szegedi Erdőtervezési Iroda Tóth F. (2000): Apátfalva. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. 195 pp. Zólyomi B. (2007): Magyarország természetes növénytakarója. In: Járainé Komlódi M. (szerk.): Magyarország növényvilága, harmadik kiadás. Urbis Könyvkiadó, Budapest, p

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1

www.csgstandard.com The Carbon Solutions Global Standard 1.1 The Carbon Solutions Global Standard 1.1 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 3 1. FOGALMAK... 3 2. ALAPELVEK... 6 3. PROJEKT KÖVETELMÉNYEK... 6 3.1. A PROJEKT TÍPUSA... 6 3.2. A PROJEKT

Részletesebben

Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Összefoglalás. Summary. Bevezetés Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában Juhász Péter Bidló András Heil Bálint Kovács Gábor Patocskai Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem, KTI, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, 9400

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc, Bölöni János és Balázs Borbála 2 Kivonat Az erdôrezervátumok a természetes erdôfejlôdés referencia területei,

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Dr. Theo Eichten, München; Hanau; Professor Dr.-Ing. Vollrath Hopp 1, Dreieich; Dr. Gerhard Stehlik 2, Dr.-Ing. Edmund Wagner, Wiesbaden; April 2014 A NASA 3 publikálta

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, 2015. november 15.

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, 2015. november 15. TÁJÉKOZTATÓ az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében Pécs, 2015. november 15. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 Fogalom magyarázat... 1 A Mecsekerdő Zrt. rövid bemutatása...

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben