részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

Átírás

1 Figyelem! Önellenőrzés A pénztártag november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik (Tbj. 65/A. ). Kitöltési útmutató a 0708 számú havi bevalláshoz Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokról a tárgyhót követő hó 12-éig. A tevékenységét megszüntető, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás alatt álló adózónak is ezen a nyomtatványon kell a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról a bevallást benyújtania feltéve, hogy 0708 bevallás benyújtására egyébként kötelezett. A munkáltatónak nem minősülő kifizető a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor kötelezett, ha a tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetést, juttatást teljesített. Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, és e társas vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, a társas vállalkozás a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulék-, személyi jövedelemadóelőleg-, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-alapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok) vonatkozásában kötelezett. Az a társas vállalkozás, amely kizárólag olyan társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, aki egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, és a tag ezt a társas vállalkozást a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosul- 1

2 takról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulék szempontjából nem választotta, akkor ez a társas vállalkozás a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok)ra kötelezett. Abban az esetben, ha az adózónak az adott bevallási időszakban magánszemélyhez nem köthető egyéb kötelezettsége nem keletkezett, az adóbevallását nem kell benyújtania, ha az előzőek szerinti feltételek is fennállnak. Amennyiben - a fentiekben jelzett esetek ellenére - a bevallás benyújtására nem kötelezett, munkáltatónak nem minősülő kifizető az adóbevallását mégis be kívánja nyújtani, úgy a es lap 27. sorának a c oszlopában a 0 -t feltétlenül tüntesse fel. Abban az esetben, ha az adózónak (munkáltatónak nem minősülő kifizetőnek) az adott bevallási időszakban magánszemélyhez nem köthető egyéb kötelezettsége keletkezett, úgy az adóbevallását akkor is be kell nyújtania, ha magánszemélyhez köthető kötelezettsége nincs. Azokban az esetekben, amikor az Art. a bevallás soron kívüli benyújtását írja elő, a bevallást a es lap 27. sorának a c oszlopában 0 feltüntetésével akkor is be kell nyújtani, ha egyébként adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A bevallásban csak azokat a kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság nevén vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elő külön bevallási nyomtatvány benyújtását (mint pl.: áfa, vagy szerencsejáték-szervezők játékadó-bevallása). Azoknál az adóknál, ahol a visszaigénylés lehetősége biztosított (pl. nyugdíjjárulék), a negatív adóval kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehető meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. 2

3 A bevallás csak elektronikus úton teljesíthető. Tanács a kitöltési rendszerhez Az Internetről letöltött nyomtatványkitöltő programmal készítendő 0708-as bevalláshoz a következőkre hívjuk fel a figyelmet. A 0708-as bevallást technikai okok miatt a nyomtatványkitöltő programban két résznyomtatványból kell összeállítani: a 0708A- és a 0708M-részből. A 0708A résznyomtatványból adózónként egyet, a 0708M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni. A teljes (egyben beadandó) 0708-as bevallás előállításához a szükséges résznyomtatványok összes lapjának kitöltése után meg kell hívni a 0708A nyomtatvány kitöltő programjában az Adatok menüpont alatt található összerendelés menüpontot. Az összerendelést követően a 0708A résznyomtatványon levő (a 0708M alapján számítható) összeg mezők kitöltődnek. A nyomtatvány mentése és bezárása ezt követően megegyezik bármely más nyomtatványéval január hónaptól a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell pótolni, az azt megelőző időtartam tekintetében a 0608, illetve a bevallás adattartalma szerint kell teljesíteni. A évben április hónaptól kezdődően augusztus hónappal bezárólag bármely hónapra benyújtott "eredeti" bevallás adatainak helyesbítésére a 0608-as számú bevallást, szeptember hónappal kezdődő időszak tekintetében pedig a számú nyomtatványt kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallás útmutatójában leírtak szerint kell elkészíteni. Jogkövetkezmények Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Art (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Az Art (16) bekezdés alapján amennyiben a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a beval- 3

4 lással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A szankciót az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására áprilisától kötelezett adózók tekintetében október 1-jétől, a kötelezettséget évben választók esetében az első bevallás benyújtásától számított 6 hónapot követően, más adózók vonatkozásában július 1-jétől lehet kiszabni október 1-ig, az első bevallás benyújtásától számított 6 hónap elteltéig, illetve július 1-ig az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtásának elmulasztása esetén az Art (1) bekezdésének c) pontját, hibás bevallás esetén az Art (6) bekezdését lehet alkalmazni. Így bevallás elmulasztása esetén a kiszabható mulasztási bírság legmagasabb mértéke magánszemély adózók esetén 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint, hibás bevallásnál magánszemély adózó esetén 10 ezer, más adózónál 100 ezer forint október 1-jét, az első bevallás benyújtásától számított 6 hónap elteltét, illetve július 1-jét követően a bírság maximális összegének megállapításakor az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtásának elmaradása esetén az Art (1) bekezdésének c) pontja szerinti bírságösszeget kell alapul venni, ezt kell megszorozni a bevallással érintett magánszemélyek számával. Amennyiben az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás hibás, akkor pedig a kiszabható bírság felső határa az Art (6) bekezdése szerinti bírságösszeg szorozva a bevallással érintett magánszemélyek számával. A bevallás a következőket tartalmazza: 0708A Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó főlap Adónemenként meghatározott összesített sorok kerekített összege, valamint az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - kötelezettségek összege ezer forintra kerekítve Magánszemélyenként közölt adatok összesítése adónemenként forintban Önellenőrzéshez használható lap Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzésének indoka alaptörvényellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály 0708M Magánszemélyenkénti összesítő lap (az adatközlés magánszemélyre vonatkozó azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) 4

5 A magánszemély adókötelezettségének számítása (az öszszevont adóalapba tartozó jövedelmek, a külön adózó jövedelmek közlése, az adó, adóelőleg számítása, valamint egyéb adatok) A tárgyhavi járulékokra (tagdíjra, tagdíjkiegészítésre) és a jogviszonyra vonatkozó adatok A tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetésekre vonatkozó adatok, valamint a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó adatszolgáltatás A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ és START EXTRA) kártyával (a továbbiakban: kártyával) rendelkező személy foglalkoztatásával összefüggő adatok A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatok Ellátásokra, tárgyhónaptól eltérő időszakra utólag kifizetett ellátásra vonatkozó, illetve egyéb adatok Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adatai A tárgyidőszaktól eltérő időszakra kifizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok, AM könyvvel történő foglalkoztatás adatai a évre megállapított, még fizetendő adó összegének levonása Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista. 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). 3. Magánnyugdíjpénztárak azonosító kódjai Egyéb tudnivalók A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó ebben a bevallásban csak a kifizetői, munkáltatói minőségben őt terhelő kötelezettségeket tünteti fel, vagyis az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítő családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adatait közli. A társas vállalkozás az előtársasági időszakra vonatkozóan is ezen a nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét. Megszűnésre vonatkozó szabályok 5

6 Ezen a nyomtatványon kell az arra kötelezett adózónak a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról és járulékról bevallást tenni akkor is, ha: - felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül; - a felszámolás időtartama alatt az általános szabályok szerint kell a bevallást teljesíteni; - a felszámolás befejezésekor a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani; - a végelszámolását rendelték el, akkor a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül kell benyújtani; - a végelszámolás időtartama alatt az általános szabályok szerint teljesíti az adózó a bevallási kötelezettségét; - végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló készítésének időpontját követő 45 napon belül kell benyújtani a bevallást a július 1-je után indult eljárásokban. Az említett időpont előtt indult eljárásban a zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül kell benyújtani a bevallást.; - felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával; - az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban; - átalakult, a megszűnés napjával; - ügyvéd és szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg közjegyzői szolgálatát szünetelteti, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban Art. 33. (3) bekezdés e) pontja. Azonosítás 0708A lap kitöltése A javítani kívánt bevallás vonalkódja Ezt az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján (a javításról részletesen később). A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. 6

7 A borítólapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A főlapon, amennyiben a levelezési címként a postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a bevallást a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző, vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) képviseletet ellátó személyként nyújtja be (Tbj. 56/A. ), akkor az erre szolgáló helyen ezt "X" beírásával jelölni kell. Kizárólag a Munkaügyi Központ, illetve a Foglalkoztatási Hivatal az erre szolgáló kódkockában - az Art. 31. (2) bekezdés alapján a tárgyhót követő hó 12-éig történő bevallás benyújtásának tényét az 1-es szám beírásával, - az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 102. (14) bekezdés alapján az elszámolt hónapot követő 20-áig történő bevallás benyújtásának tényét a 2-es szám beírásával jelöli. Ugyanitt kell feltüntetni arab számmal a tárgyidőszaki adóbevallási időszakot is. A bevallás típusa A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg a közjegyzői szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén "F", végelszámolás esetén "V", átalakulás esetén "A", szüneteltetés esetén "S", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E", egyéb megszűnés esetén "M" betűjelet kérünk feltüntetni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik, és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 0708-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés 7

8 időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni. A bevallás fajtája Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, akkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, akkor a kódkockába 2 -t kell írni. Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Javítás Az Art. 34. (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. (6) bekezdésben szabályozott esetben amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást újból be kell nyújtania, és a vonatkozó kódkockában X -szel jelölnie kell, hogy javító bevallásról van szó, továbbá a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Helyesbítés Az állami adóhatóság által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak helyesbítésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást javításra adja vissza, úgy a bevallás javításáról lehet csak szó, azaz utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az adóhatóság által jelzett hibák javíthatók. Helyesbítésről akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. 8

9 Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor az erre szolgáló helyre, X -et kell beírni. Akkor is helyesbítésről van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést bármely bevallási időszakra pótlólag teljesíti adózó. A helyesbítés lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell helyesbíteni ( lapok valamely sora), akkor a magánszeméllyel kapcsolatos, helyesbítéssel nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak a helyesbítéssel érintett adatokat kell feltüntetni. A helyesbítés során a helyesbítéssel érintett időszak (az eredeti 0708M lapon szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtani. Hibás az a helyesbítés, amely az adott magánszemélyre az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot nem tartalmazza. Értelemszerűen pótlás esetén nincs előzmény bevallás az adott magánszemélyre nézve. Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése Az egyik helyesbítési típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó. Ilyen lehet: valamelyik természetes azonosító, az adóazonosító jel. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte az adott időszakról benyújtott bevallásában, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő lapon a helyesbítésre vonatkozó kódkockában jelölt X -en túl, az alatta lévő sorban "T"-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 0708M laphoz tartozó lapok egyes soraiban adatot közölni nem lehet. Értékadatok helyesbítése Értékadatnak tekintendő minden olyan adat, mely a es laptól a es lapig, a lapok I XXI. és XXVI. részeiben szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének helyesbítése során a következők szerint kell eljárni. A helyes azonosító adatok feltüntetésével csak az adott személyre vonatkozó bevallást kell ismételten közölni. Az adott magánszemélyre vonatkozóan azonban nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot kell feltüntetni, hanem ismét közölni kell a 0708M laphoz tartozó valamennyi lapot. Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 0708-as bevallás tekintetében az önellenőrzést is el kell végezni. 9

10 A január 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenőrzésére is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. (A április 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakról benyújtott bevallásban elkövetett tévedés önellenőrzését nem ezen, hanem a bevalláson, míg a szeptember 1-től december 31-ig terjedő időszakról benyújtott bevallásban elkövetett tévedés önellenőrzését a bevalláson kell teljesíteni.) Önellenőrzés Amennyiben a helyesbítés egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlapon az erre szolgáló helyen X-szel jelezni kell. Önellenőrzésnek minősül az Art. 49. (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adót, adóalapot (járulékalapot) helyesbíti. Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés. Speciális esete az önellenőrzésnek, amikor az adózó utólag észleli, hogy az eredetileg benyújtott bevallásában a magánnyugdíjpénztárat egyértelműen beazonosító adónemkódot helytelenül tüntette fel. Tekintettel arra, hogy az egyes pénztárak külön adónemkódon kerülnek könyvelésre, a helyesbítés önellenőrzés keretében történhet csak meg. Önellenőrzésnek minősül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenőrzést kell jelölni. Pl. Az Adózó Kft as bevallást nyújtott be március hónapra vonatkozóan, melyben két munkavállalója, Munkavállaló Béla, és Dolgozó Jenő után vallott be kötelezettségeket. Munkavállaló Bélának kifizetett járandósággal összefüggésben az Adózó Kft. az eredeti bevallásban 4 ezer forint munkaadói járulékot állapított meg, és vallott be a es lap 521. sorában. Dolgozó Jenő után ugyanezen kötelezettség 5 ezer forint volt, melyet az Adózó Kft. szintén feltüntetett a külön kitöltött es lap 521. sorában. Az Adózó Kft. később feltárja, hogy az eredeti bevallásában hibát követett el, 10

11 mert Munkavállaló Béla után a valós munkaadói járulék 6 ezer forint lett volna, míg Dolgozó Jenő után csak 3 ezer forint. Ezen okból újból be kell nyújtania (e két munkavállaló vonatkozásában) a 0708-es bevallást, a helyes adatokkal. A bevallás főlapján a megfelelő kódkockában "H" jellel jelezni szükséges, hogy helyesbítésről van szó. A Munkavállaló Bélára vonatkozó helyesbítő es lap 521. sorában 6 ezer forintot (vagyis a helyes összeget, tehát NEM az eredetileg benyújtott es lap 521. sorában szereplő összeg, és a valós kötelezettség különbözet összegét), míg Dolgozó Jenőre vonatkozó helyesbítő es lap 521. sorában 3 ezer forintot (szintén a helyes összeget) kell feltüntetnie. Amennyiben adózói szinten (az Adózó Kft. szintjén) előjelhelyesen összesítjük a két munkavállaló kötelezettségének különbözetét (Munkavállaló Béla eredetileg 4 ezer forint, helyesbítéssel 6 ezer forint, különbség 2 ezer forint; Dolgozó Jenő eredetileg 5 ezer forint, helyesbítéssel 3 ezer forint, különbség - 2 ezer forint), úgy a különbözet nulla lesz, vagyis az adózónak az adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a as lapokat sem kell kitölteni. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) Munkavállaló Béla után fizetendő munkaadói járulék összege 4 ezer forintról 5 ezer forintra, míg Dolgozó Jenőé 3 ezer forintról 4 ezer forintra változik, úgy az már önellenőrzésnek minősül, mivel ekkor adózói szinten a kötelezettségek előjelhelyes különbözetének összege 2 ezer Ft. Ekkor az Adózó Kft-nek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a es lapot is, ott a 262. sor d) oszlopában kell a különbözetet (NEM a es lap 521. sorában feltüntetett összegeket összesítve!!!), vagyis a példa szerint 2 ezer forintot feltüntetnie (figyelemmel az előnyomott "ezer" szövegre). Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az forintot meghaladja [Art. 50. (3). Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha az adózó a március és április havi munkavállalói járulék összegében is tévedett, úgy külön bevalláson kell önellenőriznie a márciusi, illetve áprilisi kötelezettséget. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a 11

12 magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. (2) bekezdésben foglaltak miatt nem módosítható, úgy munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Az önellenőrzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén X jelet kell a 0708A lap erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni. Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásáig lehet késedelmi pótlék felszámítása nélkül megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyan-ezen időponttól nyílik meg. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be a , -03, -04, -05-ös jelű bevallásokon az önellenőrzési 12

13 pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett jelű bevallásokon helyesbítheti. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor(ok) b) illetőleg d) rovatában. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a as jelű lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók. A es lap kitöltése Az (A) blokkban a bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó összege az forintot nem éri el, akkor az adózó az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az forintot elérte. Az (A) blokk kitöltéséhez a es lap forintban közölt adatait kell felhasználni, az előzőekben leírt kerekítési és göngyölítéses szabálynak megfelelően, a következők szerint: lap sorai és a lapok sorai 1.* és 153. összege ** és összege

14 * Az 1. sor kizárólag akkor tartalmazhat negatív összeget, ha a es lap 119. sor c oszlopa > SUM( , +118 c oszlopainak összege) **A 11. sor a) oszlopban található értékmező az Eho. 11. (3) bekezdése szerinti adatot tartalmazhatja. A es lapon kell feltüntetni mindazon, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, a munkáltatót terhelő munkaadói járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás összegét a tábla szerinti bontásban, melyeket nem tartalmaznak a részletező táblák. A es lap kitöltése 27. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja törvény alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó együttes összegét. 28. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 27. sorból kiemelve az Szja törvény 75. (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles öszszegből levont személyi jövedelemadót. A kifizetőnek meg kell állapítania, le kell vonnia az adót. (Pl.: a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizető részére történő bérbeadásából származó jövedelem.) 29. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27. sorból az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből (például a magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összegekből és a kisösszegű kifizetésekből) levont adó, adóelőleg összegét is. 30. sor: A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27. sor összegéből az Szja törvény 65., /A. -ok, a 74/A., a 76., valamint az Art. 4. számú 14

15 mellékletében meghatározott osztalékjövedelemre előírtak szerint a kifizetőt terhelő összes személyi jövedelemadó kötelezettséget. 31. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 vagy 54%-os adó Ebben a sorban kell feltüntetni a 30. sor összegéből a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű üzleti ajándék miatti, az Szja törvény 69. (8) bekezdése szerint számított személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után a 44%-os kulccsal meghatározott adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni, kivéve az előtársaságot. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Amennyiben az adózónak a évi bevételét, illetve ennek alapján az adót május 31-éig kell megállapítani, akkor a évi számú lapon május hónapra a 31. soron kell bevallani az adókötelezettségét. Az egyéni vállalkozó az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be 54%-os kulccsal, ezen a címen keletkezett kötelezettségét. Eltérő üzleti év esetén az üzleti év kezdő napján hatályos rendelkezések szerinti adókulcsot kell az adózónak alkalmaznia, azaz, ha az üzleti év augusztus 31-ét követően kezdődött, úgy már 54%-os adókulcsot kell alkalmazni akkor, ha az üzleti év adózó tevékenységének megszűnése miatt 2007-ben lezárul. Értelemszerűen a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók is évente egy alkalommal teljesítik kötelezettségüket az elszámolt éves bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként. 32. sor: A természetbeni juttatások után a kifizetőt terhelő 54%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 30. sorból az Szja törvény ában tételesen felsorolt természetbeni juttatások kivéve a 21. sorban feltüntetett reprezentáció és üzleti ajándék utáni, a kifizetőt terhelő 54%-os adót. 33. sor: Cégautó-adó 15

16 Ebbe a sorba a 30. sorból az Szja törvény alapján a cégautó miatt a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét kell beírni. Az egyéni vállalkozó kifizetői minőségében kötelezett itt bevallani a cégautó-adót. Az Szja törvény 70. (9) bekezdése g) pontja szerinti kötelezettségét az egyéni vállalkozónak nem itt, hanem a 0753-as bevallása részeként kell teljesítenie. 34. sor: Más, a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani a 30. sorból a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni, az adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkező, kifizetőt terhelő 44%-os személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá utáni személyi jövedelemadót is. 35. sor: A külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani a 30. sorból a külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett (juttatott) osztalék (osztalékelőleg) jövedelmet terhelő adó összegét. Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót adózónak az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján, adózó az elévülési időn belül a es lapon, önellenőrzéssel helyesbítheti kötelezettségét. A magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatást a 07K79. számú lap adattartalma szerint kell teljesíteni. A külföldi illetőségű magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a 25%-os kulccsal levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója, azaz ilyen esetben önellenőrzésre nincs lehetőség. 36. sor: A kamatjövedelmet terhelő 20%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani a 30. sorból a Szja törvény szeptember 1-jétől hatályos 65. szerinti kamatjövedelem után levont 20%-os adó összegét, továbbá a Szja törvény decemberi módosításának kihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napjától, azaz március 1-jétől hatályos rendelkezései szerinti kamatjövedelem után levont 20%-os adó összegét a jövedelem megszerzésének időpontja szerinti hónap kötelezettségeként. Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege (kivéve, amelyet az Szja törvény 65. (5) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni) esetében a jövedelem megszerzésének időpontja az a jóváírási és/vagy tőkésítési nap, amikor a magánszemély és 16

17 a hitelintézet között fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés szerint vállalt feltételek teljesülnek. Nyereménybetét esetén, a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napjának hónapja lesz a kötelezettség hónapja. A szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az december 31-ig az évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló évi X. törvény a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, szintén kamatjövedelem. Ennek feltétele, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül nem ad. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az előírt feltételektől eltérően jut, kamatként megszerzett bevételhez a magánszemély, úgy az a magánszemély egyéb jövedelme és a es lap 409. sorába írandó. Az előzőekbe nem sorolható esetekben, a bevallási kötelezettség hónapja, az átutalás vagy postára adás vagy a magánszemély számára (javára) történő birtokba adás napjának hónapja lesz. A magánszemély által külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni és bevallani. Amennyiben a külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, úgy az MNB által közzétett a megszerzés időpontjában, euróban megadott árfolyamot kell az átszámításhoz alapul venni. 17

18 A szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések alkalmazása a következő: - a augusztus 31-éig megkötött betét, folyószámla-, bankkártyaés takarékbetét-szerződések esetén, a augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell először alkalmazni; - a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért bevételre, az értékpapír augusztus 31-ét követő megszerzése esetén kell alkalmazni; - a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre, a augusztus 31-ét követően megkötött biztosítási szerződésekre kell alkalmazni. Minden más esetben feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést augusztus 31-éig megkötötték az ügylet, szerződés alapján, a augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre, még az Szja törvény augusztus 31-én hatályos 65. -át kell alkalmazni. A évi CXXXI. törvény módosításának hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezések alkalmazása: A évi CXXXI. törvénynek az Szja törvény (2006. szeptember 1- jével meghatározott) 65. -át módosító rendelkezései fenntartva az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény a (13) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést az Szja törvény 65. -a (1) bekezdésének az e törvénnyel beiktatott új e) pontja rendelkezésében említett jövedelemre a szeptember 1-jét követően, de március hónap első napját megelőzően megszerzett, az Szja törvény 65. -a (1) bekezdésének a évi CXXXI. törvénynyel beiktatott új e) pontjában említett jövedelemre és annak adókötelezettségére is alkalmazhatók. Ennek feltétele, hogy a szeptember 1. és a március hónap első napja közötti időszakban hatályos előírásokhoz képest az új előírások a magánszemély számára összességükben előnyösebbek legyenek. 37. sor: Önkormányzat által fizetendő 33, illetőleg 8 százalékos adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak a 30. sorból feltüntetniük az Szja törvény 74/A. (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét. 18

19 38. sor: A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás Ez a sor szolgál a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás a 30. sorból az Szja törvény 71. (4) és (5) bekezdése alapján fizetendő 54%- os személyi jövedelemadó kötelezettség feltüntetésére. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató a meghatározott értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára állapítja meg és a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg, valamint a megállapítás hónapját követő hónap 12-éig vallja be. A munkaviszony év közben történő megszűnésekor az arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnése napjára állapítja meg és a megállapítás hónapját követő hónap 12-éig vallja be. 39. sor: A természetbeni juttatások után a munkáltatót terhelő munkaadói járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a munkáltatót terhelő munkaadói járulék összegét. 40. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 41. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő 5%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét. 42. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóval növelt összege után a foglalkoztatót terhelő 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - természetbeni juttatások után a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 43. sor: Egészségügyi hozzájárulás (25%) Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - 25%- os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 19

20 44. sor: Egészségügyi hozzájárulás (11%) Ebben a sorban kell feltüntetni a - magánszemélyhez nem köthető - 11%- os mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Figyelem! A bevallás 02. számú részletező lapjait forint összegben, kerekítés nélkül kell kitölteni. A es lapok kitöltése A lapok szolgálnak a magánszemélyenként teljesített bevallási adatok összesítésére. Az adatokat forintban kell összesíteni, majd ezt követően az adott adónemenként a lapok adatainak kivételével - ezer forintra kerekítve kell a kötelezettségeket a bevallás es lapjaira átvezetni. A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést forintban kell bevallani és megfizetni. Személyi jövedelemadó (Adónemkód 103) A sorokban kell közölni a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorokat. A bevallás és 118. sorainak összegét korrigálni kell a 119. sorba írt összeggel, azaz a 119. sor összegét le kell vonni és a különbözetet (amely lehet + - ) a 115. sorba beírni. A 115. sor összegét kell ezer forintra kerekítve átírni a es lap 1. sorába. Különadó-előleg (Adónemkód 198) A bevallás 116. sora szolgál a különadó-előlegek összesítésére. Az ezer forintra kerekített összeg kerül a es lap 2. sorába. 20

21 Egyéb adat személyi jövedelemadó (Adónemkód 103) A ös lapok 431. sorának e oszlopába írt adó összegére a évi LXI. törvény 223. (17) bekezdésének eb) pontja alapján a kifizető kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez. Fontos! A évi CXXXI. törvény a február 6. napján hatályon kívül helyezi az előzőekben hivatkozott (17) bekezdést. A 117. sor szolgál a ös lapok 431. sorának e oszlopába írt adó összesítésére. Ez az az összeg, melyre részletfizetés kérhető. A évi munkáltatói adómegállapítást követően az adott hónapban levont és/vagy pénztárba befizetett összeg elszámolása (Adónemkód 103) A es lapok 819. sorának a oszlopába írt levont és/vagy a pénztárba befizetett különbözet összegét kell itt a 118. sor c oszlopában összesítve közölni. Ez a sor azt az összeget tartalmazhatja legfeljebb, mely az adott hónapban levonásra került az Art a előírásai szerint. A évi adómegállapításra tekintettel a magánszemély részére visszafizetett összeg (Adónemkód 103) A es lapok 813. sorainak b oszlopába írt, a magánszemély részére az adómegállapításra tekintettel visszafizetett összegeket összesítve kell a 119. sor c oszlopába beírni. Ezzel kell korrigálni a 115. sorba kötelezettségként beírandó összeget. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 125) A sorokba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból öszszesített sorok adatait kell beírni sor: Ebbe a sorba a sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a es lap 3. sorába. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 124) Az sorokba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni sor: Ebbe a sorba az sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a es lap 5. sorába. 21

22 Egyéb kötelezettségek 151. sor: Munkaadói járulék (Adónem kód 144) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 7. sorába sor: Az 1% mértékű munkavállalói járulék (Adónem kód 145) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget a 153. sorban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 8. sorába sor: A 1,5% mértékű munkavállalói járulék (Adónem kód 145) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget a 152. sorban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 8. sorába sor: Vállalkozói járulék (Adónem kód 185) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 9. sorába sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 15%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 01-es, vagy 07-es. Ezt az öszszeget a 156. és a sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 12. sorába sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 25%-os mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja 01-es, vagy 07-es. Ezt az öszszeget a 155. és a sorokban szereplő adattal összesítve, ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 12. sorába sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 152) 22

23 Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni, különös figyelemmel a es lap 822. sor a oszlopában szereplő (mezőgazdasági kistermelőtől a munkáltatói adómegállapítás során levont egészségügyi hozzájárulás) összegére is. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 10. sorába sor: A tételes egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 153) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 11. sorába sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (20%) (Adónem kód 190) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 13. sorába sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (11%) (Adónem kód 193) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 14. sorába sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (11,1%) (Adónem kód 192) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 15. sorába sor: A magánszemélyt terhelő nem magánnyugdíjpénztár tag - egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 191) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 16. sorába sor: A magánnyugdíjpénztár tag magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 195) Ebbe a sorba a magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorainak adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a es lap 17. sorába. 23