EGER VÁROS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEINEK BEMUTATÁSA, FELHASZNÁLÁSUK
|
|
- Emil Jenő Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) EGER VÁROS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEINEK BEMUTATÁSA, FELHASZNÁLÁSUK Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás-csatornázás szakos hallgató Heves Megyei Vízmű Zrt Eger Hadnagy út 2, szabot@hmvizmurt.hu Kivonat A dolgozat Eger város ásvány és gyógyvizeinek eredetét, geológiai viszonyait, felhasználását mutatja be. Részletezi a terület főbb vízbeszerző létesítményeit, történetét, felhasználásának módját, arányát, a vizek tulajdonságait, gyógytényezőit. Bemutatásra kerülnek továbbá a források fő műtárgyai is. 1. Eger gyógyforrásainak története: A Petőfi téri termelőkutak és a gyógyforrások egy kb. 10 hektáros felszínű, fedett helyzetben lévő alaphegységi sasbércet csapolnak meg. A feltörés központi részén eredetileg kis tavakat alkotó ºC-os hőmérsékletű, természetes források fakadtak, melyek alatt 10 m 2 -es nagyságrendű keresztmetszetű forráskürtőket kell feltételezni. A langyos források hosszú időn keresztül a fürdők kizárólagos célját szolgálták. A mai Eger területén a pleisztocénben már biztosan működő langyos karsztforrásokat valószínűleg a történeti idők kezdetétől ismerték az itt élő emberek, sőt a forrásvíz egyfajta vonzerőt is jelenthetett a vidék Árpád-kortól egyre fokozódó benépesítésében. Az egri fürdőkultúra története az írásos adatok alapján - az 1400-as évek első felére nyúlik vissza. Egerben fürdő működését először egy 1448-ból származó oklevél említ Balneum Carthusiensium, azaz karthuzi fürdő néven. Az említett szerzetesrend által üzemeltetett fürdő inkább a mai szaunákhoz hasonló gőzfürdőként üzemelt, azonban a kutatások szerint nem az egri langyos karsztforrásokra épült, hanem attól kissé északabbra helyezkedett el és vizét az Eger-patak, vagy egy talajvízkút szolgáltathatta. Az egri langyos források első írásos említése Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás könyvében található 1495-ből, melyben egy régebbi, már a langyos források vizét használó fürdőépület javítási költségei szerepelnek. A következő egri püspök, Estei Hippolit az 1500-as évek első felében egy új fürdőt építtetett, minden valószínűség szerint a kor ízlésvilágát tükröző reneszánsz 185
2 Szabó Tamás stílusban. Később Radéczi István egri püspök 1581-ből fennmaradt ingóságlistájában szerepel egy fürdő, ami a fürdőkultúra folytonosságára utal az egész XV- XVI. század folyamán. Az 1500-as évek második feléből Zsámboki János, majd később Istvánffy Miklós krónikások adnak leírást a város gyógyvizeiről. A török hódoltság idejéből Evlia Cselebi (1666) török világutazó ismerteti részletesen az egri ilidzsákat és hamanokat, azaz fürdőket és gőzfürdőket: Eger városának fürdője van kettő: az egyik a belső vár kapuja alatt a hídfőnél, ez a Valide szultána fürdője... A másik a Kalmet-kapu közelében kisebbszerű, keskeny fürdő Az Evlia által említett fürdők közül az utóbbinak nem maradt sem levéltári, sem régészeti emléke, így pontos helye nem ismeretes. Valide szultána gőzfürdőjéről azonban maradtak fenn feljegyzések és ezek alapján tudható, hogy a vár déli feljárata előtt, zömében a mai Dózsa György tér 1. számú telken állott, ahonnan régészeti maradványok is előkerültek. A mai gyógyfürdőkomplexum magjában meglévő Török fürdő épületének elődje, Arnut egri pasa ilidzsája, azaz melegfürdője 1610 és 1617 között épült. Ez az épület már több korabeli metszeten, például Georg Houfnaglius 1617-es egri látképén is feltűnik. Az egri források, illetve gyógyfürdő első részletes hazai leírása 1735-ből Bél Mátyás nevéhez kötődik. A Bél Mátyás által leírt hiányosságok nyomán Barkóczy Ferenc püspöksége idején, 1742-ben kezdtek hozzá a török idők óta lepusztult fürdő helyreállításához. Ekkor alakították ki a legmelegebb és egyben legmagasabb rádiumemanációtartalmú forrás fölött a Tükör fürdőt, melyet később Markhót Ferenc Heves megyei főorvos Caldaria Cella -nak, míg az egri meleg fördős Rauch János részére kiadott évi instrukció Extra Bad -nak, azaz külön fürdőnek nevezett. Markhót Ferencnek 1764-ben a Helytartótanácshoz felterjesztett tudományos értekezés-számba menő jelentése a vizek és a fürdők általános leírása mellett, a korát megelőzve elemző részletességgel foglalkozik az egri termálvízzel és annak gyógyászati hatásmechanizmusával. Bél művéhez hasonlóan ezt a dolgozatot is levéltárban őrzik, nem került kiadásra. A fürdőt a XVIII. sz. végén Eszterházy Károly püspöksége idején bővítették egy új Extra Bad -dal, a mai Pezsgő medencével és a fürdőépület körül lévő kis és nagy melegvizű tavat is kitisztították, melynek alján szintén források fakadtak. A meleg vizű tavak lecsapoló árkainak az Eger-patakba, illetve annak mellékcsatornájába történő torkolatai alatt vízimalmok épültek, melyek a langyos víznek köszönhetően az év jelentős részében üzemelni tudtak. Közben, a XIX. sz. első felében, Pyrker László püspöksége idején a fürdő épületét jelentősen kibővítették. A klasszicista épületben gyógykádakkal ellátott 186
3 Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk fürdőszobákat és a fürdővendégek részére lakásokat alakítottak ki ben elkészült az ún. kis melegvizű tó helyén az első egri uszoda (későbbi neve Női uszoda, a mai Bárány versenyuszoda elődje), melynek ÉNy-i szögletében egy új fürdőt az ún. Társasfürdőt alakították ki 1864-ben. Az egri fürdőkultúra további fejlődését jelentette, amikor Simkovics Imre, az egri káptalani uradalom felügyelője egy kicsiny melegvizű forrásra építve ben megnyitotta a város új közfürdőjét, a későbbi Erzsébet fürdőt (a mai Szent József dísz ivókút közparkjának helyén). Az alacsony hozamú forrás kiváltására azonban 1870-ben a vállalkozó artézi kutat fúratott, mely nagy hozamával a fürdő mellett egy szökőkutat és egy mosóhelyet is ellátott, sőt vizét később szikvízként is palackozták. Az I. világháborút követően Bárány Géza egri főmérnök, majd később, mint az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság ügyvezető igazgatója vezetésével nagyszabású uszoda és fürdő építési és rekonstrukciós munkálatok kezdődtek. A Női medence helyén modern versenyuszoda (mai Bárány uszoda) épült ban a Püspöki termálfürdő (mai Török fürdő) mellett lévő nagy melegvizű tó helyén kialakították a nagy vízfelületű Férfi uszodát, a mai Strand 1. sz. nagymedencéjének elődjét. Korszerűsítették a termálfürdőt gőzkamrával, medencével, kabinokkal és különböző kezelő helyiségekkel, kiszolgáló egységekkel. (Smaragd-GSH 2009) 2. Eger és környezetének hidrogeológiai viszonyai: A DNy-Bükk, mint szerkezeti egység határa nyugaton a Darnó zóna, délen a Vatta- Maklári árok, keleten a Hór-völgy keleti felszíni vízválasztója, míg északon a Nagy-fennsík földtani határával esik egybe. A fő vízbeszerzés egyértelműen a karszt, a tektonikai mozgások eredményeként, a karsztvíztároló antiklinális-szinklinális szerkezetbe gyűrődve található a DNy-Bükkben, aminek a következtében a karsztvíztároló különböző mélységekben található. Hol a felszínen, hol alatta vízzáró kőzetek által fedett helyzetben található. Ez a bonyolult rendszer határozza meg a víz áramlásának útját, viszonyait. Ettől függetlenül a karszt egy rendszerként viselkedik: A Bükk hegység karsztos kőzetei összefüggő karsztvíz-tározót képeznek a Nagyfennsíktól egészen a hegység pereméig, ahol a karsztvíztároló a mélybe zökken, és fokozatosan süllyed az Alföld irányába több ezer méter mélységbe. A karsztvíz-tározó DNy-i irányban egészen Gödöllőig elnyúlik. A karsztvíz-tározó a Bükk hegység területén a DNy-i területrészt kivéve fedetlen szabadtükrű karsztként, a DNy-i részen fedett karsztként, míg a hegységet körbevevő 187
4 Szabó Tamás medencerészen fedett, nyomás alatti rezervoárként jellemezhető. A fedett és fedetlen rész azonban hidraulikailag egységes rendszert képez. A Petőfi téri vízműkutak és az egri karsztforrások egy felszín közeli, de fedett helyzetben lévő alaphegységi mészkőösszletet csapolnak meg. A területet feltáró fúrások az eocén Nummuliteszes Mészkő Formáció bázisát és a Felsőtárkányi Mészkövet harántolták. A Petőfi tér Eged antiklinális ujjszerűen nyúlik DNy-i irányban. Tőle ÉNyra, a Tárkányi-medence található, ahol a Bükk-hegység irányában hidraulikailag folytonosan megtalálható a karsztvíztároló, csak több száz méter mélységben, miocén riolit- és dácittufával fedve. Hasonló a helyzet a Petőfi tér Eged antiklinálistól nyugati és déli irányban, ahol a mészkő aljzat egyre nagyobb mélységben található. Az Alföld irányában, a medenceterületeken fokozatosan a mélybe zökken, és Kerecsend térségében már több ezer m mélyen található. Eger Déli részén lettek megfúrva az AT-8 és AT-10 jelű termál kutak, amelyek a Petőfi tértől pár kilométerre helyezkednek el, mélységük a 886 m, és 840 m. Ezek a kutak szolgáltatják a Eger gyógyászati vízszükségletének jelentős részét. A karsztvízrendszer áramlásának fenntartásában részben a beszivárgási és a megcsapolási területek közötti geodéziai magasságkülönbségek, részben a hőmérséklet különbség miatt kialakuló sűrűségkülönbség játszik szerepet. Az áramlási irányokat jelentősen befolyásolja a karszt geometriája, mélysége, és vízvezető képessége. A fennsíki területek nyíltkarsztos részein beszivárgó hideg csapadékvíz részben felszínre kerül a hegységben lévő időszakos forrásokon, más része az antiklinális- szinklinális szerkezet miatt a mélybe szivárog. Az áramlási pályán hőt von el a környezetből, miközben felmelegedik, s oldott anyag tartalma is megnő. Felfelé irányuló szivárgási területeken a víz a környezetét felfűti, ami magas hőáramban nyilvánul meg. A hő egy része azonban sok esetben koncentráltan, meleg vizű forrásokban lép a felszínre. A hűtött terület tehát jelentősen meghaladja a fűtött terület kiterjedését (SMARAGD-GSH 2004). Ez a pozitív (felfelé irányuló) nyomás biztosítja, hogy a talajvizet megduzzassza és a karsztba történő bekeveredését megakadályozza, tehát a rendszer hosszantartó működésére a környező vízkivételek, és olyan műtárgyak, amely az áramlást befolyásoló hatással vannak. 3. Fürdőterület, vízbeszerzés kialakítása Az előzőekben említett antiklináris rendszer, a Petőfi tér környezetében a felszín közelbe ér (szakirodalomban sasbérc ) és források formájában jelenik meg a víz. A karsztra vastag jólvezető réteg települt, s ez teszi lehetővé, hogy a fedett 188
5 Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk helyzetben lévő karszt vízátadást biztosítson. Érdekessége továbbá a területnek, hogy az Eger-patak hordalékanyaga átlagosan 6-8 m, de a források alatt jelentősen kivastagszik, így a 27 m-t is eléri. Három nagyobb forráscsoport található a Petőfi téren: Verseny uszoda forrásai, Nagymedence forrásai, Török fürdő forrásai. Az első kettő esetében a medencék egy része kavicsolt, így növelve a források áramlási felületét. Az 1. ábra szemlélteti metszetben és felülnézetben a források elhelyezkedését. Mint a történeti áttekintés bemutatta a fürdőkultúra korát és fejlődését, a jelenlegi formája folyamatos fejlesztés alatt áll, hosszú időn keresztül a Török fürdő csak orvosi beutalással volt használható, de 2010-ben külön épületbe helyezték a reumatológiai intézet gyógyászatát. Az új Török fürdő vizét továbbra is a források táplálják, emellett helyett kapott egy termálvizes medence, két torna és egy súlyfürdő is. A Török fürdő forrásai a Török és Tükör forrás vize gyógyvíz minősítéssel rendelkeznek, az országban elsők között kapta meg a minősítést. A foglalt forrásmedencéken kívül túlfolyókon a már említett új reumakórház medencéit is táplálják. Az épületből két túlfolyóvíz csőág indul ki. Az egyik közvetlenül a csatornára van kötve, míg a másik a szabadtéri Strand 2. és Strand 3. kismedencéket táplálja. A források mellett fürdő vízigényének (4 db medence) kielégítésére a szintén gyógyvíz minősítéssel rendelkező AT-s kutak vize is fontos szerephez jut, amelyet a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemeltet. A kutak vize mind a strandi medencék, mind az új Török fürdő, Bitskey Aladár uszoda (téli melegvíz igény), Hotel Flóra gyógyászatát kielégíti, továbbá a fel nem használt, hőcserélőn lehűtött vizet az ivóvízhálózatba is bebocsájtjuk a Petőfi tér 1. és 3. sz. kutak kevert vizével. A vízellátás 1926-ban kezdődött a Petőfi téri 1. sz. kút megfúrásával, amely tervezésére Schréter Zoltán neves geológus adott utasítást. A sikeres fúrás 60,75 m- ben állt meg, a kút különlegessége, hogy csövezése fenyőfából készült, amely jelenleg is hibátlanul üzemel. Későbbiekben 1956-ban, majd 1969-ben a Népkert 2. és 2/a. sz. kútcsoport, 1961-ben a Petőfi téri 3. sz. kút került megfúrásra. A népkerti kutak együttes üzemmel jelentősen süllyesztették a forrás szinteket, ezért csak váltva üzemeltek, majd a vízigény csökkenéssel leállításra kerültek ben a Török fürdő közvetlen közelében 28 m talpmélységgel kivitelezték a Petőfi tér 4. sz. (B-117) jelű kutat, amely ásványvíz minősítéssel rendelkezik. 189
6 Szabó Tamás 1. ábra. Petőfi téri források. (Kleb és Scheuer, 1983) 190
7 Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk A kút vizét Szent József természetes ásványvíz néven forgalmazták, jelenleg csak a közkútra történik a vízszolgáltatás, de lehetőség van esetlegesen az ivóvízhálózatba bocsájtásra is. Továbbá 1965-ben építették meg a József-forrást (40 m talpmélységgel), majd annak figyelőkútját a József kutat 1983-ban szintén 40 m talpmélységgel, mindkettő aknakutas forrás foglalásként termel a Flóra Gyógyszálló gyógymedencéjének és a Strand 1. sz. medencéjébe. A két vízbeszerző létesítményt az Eger Termál Kft. üzemelteti. Mind a források, mind a termelőkutak védőterületeinek lehatárolása megtörtént, jelenleg az Észak Magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen engedélyezési eljárás alatt van. 4. Kutak, források vízminősége Az Petőfi téri források és kutak mindegyike kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, a kalcium tartalom átlagosan mg/l, a magnézium mg/l, a nátrium és káliumban a Török és Tükör forrásoknál nagyobb a szórás, így a N+K 6-40 mg/l között változik, a szulfát 30 mg/l, klorid 8 mg/l átlagosan, az összes oldott ásványi anyag tartalom 500 mg/l körüli.. A vizek hőmérséklete C. A források és kutak vízminősége nagy hasonlóságot mutatnak. A hőmérséklet vizsgálatok is megerősítették a tényt, hogy a talajvízre a források markánsan hatnak, és eltérítik az áramlását. Az AT-s kutak kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfidos, a kalcium tartalom átlagosan 110 mg/l, a magnézium 20 mg/l, a nátrium és káliumban csekély mennyiségben jelenik meg, így a N+K 30 mg/l között változik, a szulfát 25 mg/l, klorid 3 mg/l átlagosan, szulfid tartalom 1,5 mg/l, az összes oldott ásványi anyag tartalom 600 mg/l körüli. A víz hőmérséklete 50 C. Az egri forrásvizek leghatékonyabb gyógyászati tényezője a víz radioaktivitása (Agyagási, 1983), ez alapján nyilvánították a vizet gyógyvízzé, Egert pedig 1975-ben gyógyhellyé. Az egri forrásvizek jelentős mennyiségben tartalmaznak gázokat. Cserey (1897) és Weszelszky (1914) vizsgálati eredményei alapján a vízben oldott rádiumnál sokkal jelentősebb a víz rádiumemanáció tartalma. A tapasztalat szerint hatása csak a víz kibukkanásánál, három órán belüli felhasználásánál van. A legaktívabb források közvetlenül a gyógyfürdő medencéjében fakadnak. A természetes vizek radioaktivitása kétféleképpen nyilvánulhat meg, egyrészt a vízben oldott rádiumsók ( 226 Ra), másrészt bomlási termékük, a gáznemű rádiumemanáció ( 222 Ra) révén. A rádiumemanáció a kőzetekből való abszorpcióból származik. 191
8 Szabó Tamás A kőzetekben a rádium nagyon kis mennyiségben fordul elő, legnagyobb mennyiséget porfiritben ér el: 6.62 x g Ra/g kőzet, míg a mészkőben ez csupán 1.15 x g Ra/g kőzet. A Kossuth Lajos utcában lemélyített fúrás által harántolt triász mészkő- és dolomitösszleten belül teleptelérszerű kifejlődésben nagy mennyiségű porfiritet tártak fel (Kleb és Scheuer, 1983). A porfirit a miocén kori vulkanikus kőzetek (főleg andezit, kevés riolitláva) és a mészkő kontaktusán hidrotermálisan kialakuló kőzet. A radon migrációját nagy mértékben elősegíti, hogy az aljzat erősen töredezett, és nemcsak helyi jelleggel, hanem nagyobb regionális törésvonalak is határolják a területet. A törésvonalak nyitottak, a számos földrengés tanúsága szerint aktívak is. 1. táblázat. Rádiummemanáció tartalom a Petőfi téri források és kutakban. (Smaragd-GSH 2009) Forrás, Kút Mérés dátuma Rádiumemanáció tartalom mµci* M.E.** Török-forrás ,51 6,89 Török-forrás vizével feltörő gáz ,80 37,91 Tükör-forrás ,87 5,14 Tükör-forrás vizével feltörő gáz ,25 28,16 Strand 1. sz. medence forrása ,74 4,78 József-forrás ,83 5,03 I. sz. termelőkút ,26 3,46 III. sz. termelőkút ,19 3,27 IV. sz. termelőkút ,13 8,59 * millimikro Curie ** Mache egység = 0,364 mµci A Török-, Tükör- és a Strand 1. sz.-forrásnak jelentős a szén-dioxid tartalma is (Kleb és Scheuer, 1983; Aujeszky et al., 1983) (2. táblázat), ami a recski és a mátraderecskei vizekhez hasonlóan szintén a miocén vulkanizmus hidrotermális utóvulkáni tevékenységéhez kapcsolódhat. 2. táblázat. Petőfi téri források szén-dioxid tartama. (Smaragd GSH 2009) Szabad CO Forrás Dátum 2 tartalom (térfogat %) Strand , ,46 Török , Tükör , ,30 192
9 Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk A Petőfi tér 1. sz. és 3. sz. termelőkutak vízmintái is tartalmaznak nagy térfogatszázalékban szén-dioxidot, de a forrásokhoz képest fele akkora mennyiségben. 3. táblázat. Petőfitér 1. sz. kút gáztartalma. Gázalkotók Eredeti minta Széndioxidmentes minta Levegőmentes minta Metán térfogat% 0,00 0,00 0,00 Nitrogén térfogat% 49,30 96,57 48,34 Oxigén térfogat% 1,75 3,43 - Szén-dioxid térfogat% 48,95-51,66 Összesen: % 100,00 100,00 100,00 4. táblázat. Petőfi tér 3. sz. kút gáztartalma. Gázalkotók Eredeti minta Széndioxidmentes i Levegőmentes minta Metán térfogat% 0,00 0,00 0,00 Nitrogén térfogat% 36 87,57 30,45 Oxigén térfogat% 5,11 12,43 - Szén-dioxid térfogat% 58,89-69,55 Összesen: % 100,00 100,00 100,00 Az 1970-es években komplex geokémiai és izotópkémiai vizsgálatot végeztek a Török- és a Tükör-forrás, valamint az AT-8 kút termálvizéből. A tíz makroelemet figyelembe véve (Ca, Mg, Sr, Ba, Na, K, Cl, F, Si, S) csaknem teljes egyezés mutatkozott a Török- és a Tükör-forrás vizében, a nyomelemeket figyelembe véve azonban a Cr, Co, Zn, As, Cd és I dúsulása figyelhető meg a Tükör-forrás vizében. A víz genetika eredetének meghatározása és az összefüggés tisztázása érdekében hidrogén-, oxigén- és szénizotóp vizsgálatokat is végeztek. A víz deutérium koncentrációjának azonossága a források esetében egységes genetikára utal, azonban nem feltétlenül azonos, vagy egymással kommunikáló rezervoárt tükröznek.. Cornides (1983) az egri gyógyvizek, és hideg karsztvizek deutérium tartalmát hasonlította össze és arra az eredményre jutott, hogy a gyógyvizek deutérium tartalma a hideg karsztforrások vizére kapott adatok 3 -es szórásán belül esik, így valószínűsíthető, hogy azonos eredetűek. Tehát az egri gyógyvízforrásokat is a bükki karsztvíz táplálja. Az 1970-es évek vizsgálataihoz képest (miszerint a Török- és a Tükör-forrás vizét összehasonlítva Cr, Co, Zn, As, Cd és I dúsulása figyelhető meg a Tükör- 193
10 Szabó Tamás forrás vizében, a jelen vizsgálatok szerint a Török- és Tükör-forrás vize csaknem azonos összetételű. Eltérés a Török-forrás kissé magasabb alumínium és a foszfor tartalmában mutatkozik.(smaragd-gsh, 2009) 5. Vizek gyógyhatása A vizek minőségénél már bemutatásra kerültek a pontos kémiai paraméterek, ennek megfelelően a gyógyászat is két fő csoportba osztható, egyik a radonos vizet felhasználó, a másik a kénes vizet felhasználó gyógyászat. 6. A radon pozitív élettani hatásai Amikor a radon kis mennyiségben, rövid ideig kerül a szervezetbe, pozitív egészségügyi hatása is lehet. Erre vonatkozóan még kutatások folynak. Két féle gyógyászati terápia során alkalmazzák a radongázt: az egyik a radonbarlangokban légzésterápia, a másik pedig a radonfürdőzés. A radonnak fájdalomcsillapító hatása van, mert a szervezet endorfin termelését stimulálja. Ez a hatás késleltetett és a kúraszerű kezelések után jelentkezik. A radon a sejtek anyagcseréjét és a szabad gyökfogó termelődését fokozza. A kisdózisú sugárzás hatására a sugárkárosodással szemben természetesen is meglévő védőmechanizmusok aktivizálódnak. A radon hatására az immunrendszer működése fokozódik, a húgysav kiválasztás nő, a vérnyomás csökken. Az ivarmirigyek működésére és a pajzsmirigy anyagcseréjére is jó hatású. A radonfürdő reumatikus betegségek, bőrbetegségek, meddőség, időskori tünetegyüttesek kezelésére is ajánlott. (Orbán I, 2008) 7. A kén pozítív hatásai A kén átdiffundálva a kültakarón, beépül az izületi porcba. Belélegezve a koszorús ereket tágítja, egészséges emberekben kedvező hatást fejt ki az érszűkület megelőzésében, hiszen az erek falába beépült kén a koleszterin lerakodását megakadályozza. Enyhén baktériumölő hatású. A vér húgysavszintjét csökkenti, s így a köszvényes rohamok aktiválása csökken. A bőr a legnagyobb immunszervünk, kimutatták a kénes gyógyvizek kedvező immunrendszeri erősítő hatását. Indirekt módon a kötőszöveti enzimeken keresztül pozitív irányba hangolja az anyagcserét. ( 194
11 Eger város ásvány- és gyógyvizeinek bemutatása, felhasználásuk 8. Kalcium pozitív hatásai A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, a bőrön át való felszívódása alapján csontritkulásban kedvező hatású lehet. Kitűnően alkalmas izomfájdalmak, izomgörcsök oldására, az izületi merevség csökkentésére. Hatásos krónikus gyulladásos mozgásszervi kórképek nyugalmi szakaszában. Bőrgyógyászati megbetegedések közül jó hatású enyhe psoriasis vagy seborhea eseteiben. Kedvező a hatása a nőgyógyászati idült gyulladásos megbetegedésekben, a gyulladásos izzadmány felszívódásának elősegítésével. ( Irodalomjegyzék: Agyagási D., Cornides I.,Klev B., Papp K., Péczela Gy., Schener Gy.,Suta., Sugár I (1983): Eger Gyógyvizei és fürdői Eger Város Tanácsa V.B. Műszaki Osztálya és a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadása, Kleb B. és Scheuer Gy. (1983): Az egri gyógyforrások vízföldtana. In: Sugár I. (eds.): Az egri gyógyvizek és fürdők. Eger Város Tanácsa és Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, , Eger Orbán Ildikó (2008): Felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben, Szakdolgozat, Elte, Budapest 15, Smaragd-GSH Kft. (2009): A Heves megyei Vízmű Zrt. Eger Petőfi téri vízbázisának állapotértékelési és biztonságba helyezési dokumentációja, Kézirat, SMARAGD- GSH Kft., ÉKÖVIZIG, VITUKI adattár Smaragd-GSH Kft. (2004): Egerszalók De-42 (K-4; 9-2) és De-42/A (K-7; 9-84) jelű hévízkutak védőidomának meghatározása Sugár I. (1983): Az egri fürdőkultúra története. In: Sugár I. (eds.): Az egri gyógyvizek és fürdők. Eger Város Tanácsa és Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, , Eger 195
Gondárné Sıregi Katalin Gondár Károly Könczöl Nándorné Kun Éva-Székvölgyi Katalin-Zachar Judit. SMARAGD-GSH Kft. 1114 Budapest Villányi út 9.
Gondárné Sıregi Katalin Gondár Károly Könczöl Nándorné Kun Éva-Székvölgyi Katalin-Zachar Judit 1114 Budapest Villányi út 9. AZ EGRI GYÓGYFORRÁSOK HIDROGEOLÓGIAI VISZONYAI 1. Bevezetés Az Eger, Petıfi téri
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenHévizek hasznosíthatóságának lehetőségei
Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.
RészletesebbenA TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi
RészletesebbenKARCAG VÁROSI GYÓGYVÍZŰ STRANDFÜRDŐ ÉS KEMPING
KARCAG VÁROSI GYÓGYVÍZŰ STRANDFÜRDŐ ÉS KEMPING 5300 Karcag, Forrás u. 3., Tel: (06-59) 312-035 Email: nkvizkft@externet.hu Web: www.nkvizkft.hu A város nyugati részén található a Városi Gyógyvizű Strandfürdő,
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
Részletesebben2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002]
2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.2. ábra: Termálkarsztvíz források és kutak a Bükk előterében [Lénárt, 2011] 3.1. ábra: A Mátra vulkáni szerkezete [Baksa
RészletesebbenA HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA Hojdákné Kovács
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenLangyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián
Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenTestet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz
Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Printz-Markó Erzsébet tanársegéd, NymE-Ak Turizmus Intézet doktorjelölt, SZE-RGDI Amiről szó lesz fürdőtörténet
RészletesebbenA DEBRECENI GYÓGYFÜRDŐ KFT. KORSZERŰSÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
A DEBRECENI GYÓGYFÜRDŐ KFT. KORSZERŰSÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése 2016 Debrecen 2016. Július 6-8 Előadó: Harmati Ferenc A FEJLESZTÉSEK MŰSZAKI TARTALMA 1. Az Aquaticum
RészletesebbenVITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.
VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenA fürdőzés története, hagyománya Egerben
A fürdőzés törtéte, hagyománya Egerben Eger mellett megannyi forrás ered, és jó néhány vize gyógyhatású. Az egri fürdőváros több évszázados hagyománnyal rendelkezik. A kutatások kiderítették, hogy első
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenAZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászai, 77. kötet (2009) AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN Dr. Deák József ügyvezető G WIS Kft., 21020. Dunakeszi, Alkotmány u. 45
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
Részletesebbenradionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2015. április 8-9. Siófok 1 A Bükk-térség karsztrendszerének vizsgálata radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel Csondor Katalin, Geológia
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenTERMÁLKARSZTKUTAK ÉS VIZÜK FELHASZNÁLÁSA EGERSZALÓKON ÉS DEMJÉNBEN (Tanulmányúti, előzetes Tájékoztató anyag)
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) TERMÁLKARSZTKUTAK ÉS VIZÜK FELHASZNÁLÁSA EGERSZALÓKON ÉS DEMJÉNBEN (Tanulmányúti, előzetes Tájékoztató anyag) Dr. Lénárt László egyetemi
RészletesebbenGránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató
Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata
A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros
RészletesebbenA HÉVIZI-TÓ KÉMIAI PARAMÉTEREI 2008
1/6 A HÉVIZI-TÓ KÉMIAI PARAMÉTEREI 2008 Készítette: Kalo Ibolya biológusmérnök, környezetvédelmi analitikai szakmérnök 2/6 Összefoglaló: A hévízi-tó vize 38 m mélyről feltörő szulfidban gazdag víz. A forrásbarlagban
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenBüdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az
Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2008. I. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2008.
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenÉletünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1
Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,
RészletesebbenKarsztforrások az ÉRV ZRt. területén
Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu
RészletesebbenA BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenFöldtudományi vizsgálati gyakorlatok II.
Földtudományi vizsgálati gyakorlatok II. Felszín alatti vizek jegyzőkönyv készítette: Gelencsér Flóra 2018. 03.03. Gellért gyógyfürdő Második gyakorlatunk során a Gellért gyógyfürdőbe látogattunk el, ahol
RészletesebbenKészítette: Kurcz Regina
Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenHidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében
Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok
RészletesebbenXXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./
Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenKútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés
Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jellemzés A kútvizsgálatok célja A felszínalatti víztestek vízföldtani alapállapotának rögzítése: - Vizsgáljuk a felszínalatti víztestek
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGON FORGALMAZOTT ÁSVÁNYVIZEK ÉS A DEBRECENI IVÓVÍZ MINŐSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A MAGYARORSZÁGON FORGALMAZOTT ÁSVÁNYVIZEK ÉS A DEBRECENI IVÓVÍZ MINŐSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Újlaki Péter Oki bányageológus mérnök, oki.
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenKöszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.
Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ELTE SZB SZERVEZÉSÉBEN 2014
ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ELTE SZB SZERVEZÉSÉBEN HÉVÍZ HOTEL PANORÁMA*** (8380 Hévíz, Petőfi u. 9.) ELHELYEZÉS: 2 ágyas classic típusú erkélyes, fürdőszobás szállodai szobában, televízióval, telefonnal, minibárra,
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenIvóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai
Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Tahy Ágnes XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2014. április 2-3. Jogszabályi háttér vízbiztonsági terv 201/2001. (X. 25.) Korm.
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenOperation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc
Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenFRÉSZ RÓBERT ERŐSS ANITA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS
FRÉSZ RÓBERT KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ERŐSS ANITA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS Előadásvázlat 3. Célkitűzések 4. Természeti adottságok 5. A fürdők
RészletesebbenSMARAGD-GSH. Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor 1 Tóth György 2 Jaromir Svasta 3. SMARAGD-GSH KFT, 1114 Budapest, Villányi út 9., smaragd@smaragd.
A NUMERIKUS HIDRAULIKAI MODELLEZÉS SZEREPE A HATÁR MENTI KÖZÖS FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK KÖRNYEZETÁLLAPOTÁNAK ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁNAK MEGHATÁROZÁSÁBAN SMARAGD-GSH Peth Sándor 1 Kun Éva 1 Ács Viktor
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA felszín alatti vizek
A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti
RészletesebbenA szlovákiai termálvíz kutatás. Bitay Endre, Dudás György, Pálfalvi Ferenc, Dr. Vadászi Marianna
A szlovákiai termálvíz kutatás Bitay Endre, Dudás György, Pálfalvi Ferenc, Dr. Vadászi Marianna A VIKUV Zrt. tevékenysége felszín alatti vízkutatás vízkutató-, feltáró- és termelő kutak tervezése létesítése
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenEgerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása
VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló
RészletesebbenVízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján
Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Darabos Enikő, Tóth Márton, Lénárt László Miskolci Egyetem Almássy Endre XXVI. Konferencia a Felszín Alatti
RészletesebbenOrosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek
Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1380/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. Laboratórium (4200 Hajdúszoboszló Szt. István park 1-3.) akkreditált
RészletesebbenKútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján
Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenPotenciálvizsgálat módszertanának összeállítása
Potenciálvizsgálat módszertanának összeállítása Az utóbbi időben egyre határozottabban előtérbe kerül a természetes gyógytényezők (ásvány-és gyógyvíz, egyszerű termálvíz, mofetta, gyógybarlang, klimatikus
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
Részletesebbena NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1379/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1379/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez tartozó
Részletesebben2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenAz észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ÁLTALÁNOS ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TANSZÉK Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig Kis-Csitári Teréz Témavezető:
Részletesebben