Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ÁLTALÁNOS ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TANSZÉK Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig Kis-Csitári Teréz Témavezető: Mádlné Dr. Szőnyi Judit Konzulens: Dr. Erőss Anita Budapest 2011

2 Vázlat Témaválasztás indoklása Terület bemutatása Módszertan ismertetése Eredmények Összegzés Köszönetnyilvánítás

3 Témaválasztás indoklása Budapest kedvező természeti adottságai felszín alatti vizekben gazdag Budapesten eddig csak két területen történt múltba visszatekintő feldolgozás (Gellért-hegy, Rózsadomb) Balneológia felhasználáson kívül más egyéb lehetőségek A Budai Termálkarszt még alaposabb megismeréséhez nyújthat segítséget

4 Terület bemutatása Három természetföldrajzi tájegység: a Budai-hegység ÉK-i vonulata a Pilis DK-i nyúlványa a közöttük húzódó Solymári-völgy alsó szakaszával együtt a Duna-parti ártéri síkság

5 Terület bemutatása Az általam kutatott helyszínek : Óbudai Árpád-forrás Rómaifürdő forrásai Csillaghegyi forráscsoport Pünkösdfürdő kútja Békásmegyeri Bründl-forrás

6 Módszertan ismertetése I. Munkám célja a múltbéli és a jelenlegi állapot összevetése. Archív adatok jelentősége! Módszertani alap: ENGELEN G. B. KLOOSTERMAN F. H. (1996) fektette le. regionális vízáramlások elméletére épít természetes megcsapolódási helyek = források kutak = zavaró tényezők Felszín alatti vízáramlási rendszer Tóth J. (2009)

7 Módszertan ismertetése II. Az archív adatok elemzésének szempontjai: a források, fürdők története a vízhasználat módja a források helyének és nevének azonosítása fakadási szintek jellemzése hőmérsékleti adatok vízhozam kémiai összetétel

8 Módszertan ismertetése III. Saját állapotfelmérésben Alkalmazott megközelítések: a jelenlegi állapot felmérése a vizek fizikai és kémiai paraméterei a vizek radontartalma Alkalmazott módszerek: terepbejárás helyszíni mérések (EC, T, ph, 222 Rn mintavétel) vízkémiai vizsgálatok, analitikai kémia (Na +,K +,Ca 2+,Mg 2+, Cl -,HCO 3-,SO 2-4 ) A vizek 222 Rn tartalmának mérése szcintillációs módszerrel

9 Eredmények I. 1. Az eredeti források mennyire őrződtek meg? Milyen a kutak, források jelenlegi állapota? Óbudai Árpád-forrás Az Óbudai Árpád-forrás és a melléfúrt karsztkút A forrásvizet tároló medence

10 Eredmények II. Békásmegyeri Bründl-forrás

11 Eredmények III. Pünkösdfürdő kútja

12 Eredmények IV. Rómaifürdő forrásai Egykori forrástó természetes forrásfeltörési helyet jelöl ki : három medence kialakítása 12 forrásfoglalás BGyH Zrt. 12-ből 7-et tart üzemben + Új-kutat (1987)

13 Eredmények V. Csillaghegyi forráscsoport

14 Eredmények VI. 2. Az eredeti fizikai és kémiai tulajdonságok mennyiben változtak meg a forráshasználat kezdetétől napjainkig? Hőmérséklet : 18,3 23,4 o C ph: 7,00 7,11 TDS: mg/l Kémiai jellegüket tekintve hasonló összetételűek Vizek közös eredete

15 Eredmények VII. 3. A múltbeli és a jelenlegi vízhasználat összevetése MÚLT Óbudai Árpád-forrás Ipari (Selyemkikészítő gyár, Óbudai Fehérítő gyár,mosodaüzem) Mezőgazd.-i (malom, bolgárkertészet) JELEN Olasz tulajdonban lévő textilipari üzem szennyvizének hígítása A római korban (I. V. sz.) Selyemkikészítő gyár

16 Eredmények VIII. MÚLT Rómaifürdő forrásai JELEN A római korban (I V. sz.) ivó- és fürdővíz Ipari: lőpormalmok (1782-ben Mária Terézia) csak fürdési cél: 1895-től

17 Eredmények IX. MÚLT források tó mezőgazd.-i (malom) fürdési cél Csillaghegyi forráscsoport JELEN fürdési cél palackozás (Délikút Kft., BGyH Zrt.)

18 Eredmények X. MÚLT Dr. Ember Sándor, 1934 kútfúrás Hajós Alfréd (tervező) csak fürdési cél Pünkösdfürdő kútja JELEN 1935-től kizárólag fürdési cél

19 Eredmények XI. MÚLT Békásmegyeri Bründl-forrás JELEN mosoda, téglagyár Attila-strandfürdő (1920) 1945 óta hasznosítatlanul elfolyik 1982-ben forrásfoglalás átépítése, közeli útárokba vezetés jelenleg is a talajba szivárog vízhozam 150 l/perc ( ) A hajdani Attila-fürdő strandmedencéje Bründl-forrás kitorkolása az útárokba (pazarlás)

20 Eredmények XII. 4. A vizsgált vizekben kimutatott 222 Rn tartalom értékelése egymáshoz képest ÓB-Á, CSIL-Á-II, CSIL-J, CSIL-É, CSIL-D, BRÜ: 2,06 7,68 Bq/l Rómaifürdő forrásai: 11,89 250,11 Bq/l ROM-V forrás: 250,11 Bq/l további kutatásra ad lehetőséget EU ajánlása: 100 Bq/l (ivóvíz) Felszín alatti vizek radon tartalma: Bq/l

21 Eredmények XIII. 4. A vizsgált vizekben kimutatott 222 Rn tartalom értékelése más forrásterülethez képest A Lukácsban mért legnagyobb érték (93 Bq/l) nem éri el a Rómaifürdő esetében tapasztalt maximumot (250,11 Bq/l). A Rómaifürdőn kívüli források radonadatai kisebbek a Lukács-fürdő értékeinél. A Lukács-fürdő forrásainak és kútjainak radontartalma (Várhalmi M. 2004)

22 Eredmények XIV. 5. A források jövőbeni hőhasznosításának mérlegelése hőpotenciál számítással Az észak-budai langyos források jelenlegi hasznosításának lehetősége a források és kutak vizéből nyerhető hőenergia. Erre a vizes hőszivattyús rendszerek teremtenek lehetőséget. Elvi hőpotenciál: ~123 TJ/év Komplex balneológiai és fűtési hasznosítás

23 Összegzés A munka jelentősége Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdettől napjainkig Öt helyszín bemutatása, melyek a Budai Termálkarszt részét képezik Korábban: sokoldalú, változatos vízfelhasználás Jelenleg: nagyrészt hasznosítatlan elfolyás Jövőben: fürdési célok mellett komplex fűtési hasznosítás A főváros tartalék ivóvízellátásban is lehetne szerepük

24 Köszönöm a figyelmet!

25 Hőpotenciál számítás H = c * m * T H: hőenergia c: a víz fajhője m: a víz tömege T: a hasznosítható hőmennyiség m = ρ * V m: a víz tömege ρ: a víz sűrűsége V: a víz térfogata