Gondolatok a bányatörvény hiányosságairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gondolatok a bányatörvény hiányosságairól"

Átírás

1 Gondolatok a bányatörvény hiányosságairól A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA A BÁNYATÖRVÉNY TÜKRÉBEN Senki sem tudja, hogyan került a bányászatról szóló évi XLVIII. tv.- be (Bt.) az egyik megújuló geotermikus energia, hiszen azokban az országokban, ahol ezt jelentõs mértékben alkalmazzák, külön törvény foglalkozik hasznosításával. Ennek a kérdésnek a taglalását az teszi idõszerûvé, hogy Magyarországon is felmerül a geotermikus energia hasznosításának lehetõsége. Iskolai tanulmányainkból mindannyian emlékezünk rá, hogy a felszíntõl a Föld belseje felé növekvõ hõmérsékletet az ún. geotermikus gradiens határozza meg, ami azt mutatja, hogy 1 C-os hõemelkedés hány méteres mélységben jön létre. Ez Földünkön a Kárpát medencében a legkedvezõbb, mintegy 18 m. A hasznosítás legkedvezõbb módszere, hogy sekély mélységû, m mély kútba U-alakú csövet építenek be, amelyet egy geotermikus szivattyúhoz kapcsolnak. A körfolyamat a kúttalpon jelentkezõ nagyobb hõmérsékletet hasznosítja, azzal fûti pl. a családi házat. Ez esetben tehát víztermelés nem történik. Kanadában, az USA-ban, Svájcban, Távol-Keleten a lakosság körében kedvelt módszer, és tekintettel az egyszeri befektetés viszonylag nagy összegére és a lassú megtérülési idõre, mindenhol állami támogatással párosul. Hazánkban is van már ezzel foglalkozó vállalkozó, aki ráadásul a legmodernebb, legjobb hatásfokú technológiát alkalmazza. Azaz csak alkalmazná, de a hatóság szerint ez a tevékenység a Bt. hatálya alá tartozik. Nézzük meg valóban így van-e, vagy ismét félreértelmezésrõl, netán hatáskörtúllépésrõl van szó? ETO: A évi XVI. tv. (Kctv.) 1. (1) szerint: Ez a törvény állapítja meg e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggõ bányászati melléktevékenységek, koncessziós szerzõdés keretében történõ átengedésének alapvetõ szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek. Amint az elõzõkbõl kitûnik itt szó sincs a geotermikus energiáról. Avagy ezt valaki a bányászati kutatás és kitermelés fogalomkörébe sorolta volna? Errõl a jogszabályban még utalás sem található. Ugyanakkor az említett bekezdés meghatározza az ágazati törvények korlátait. De menjünk csak sorjában, kezdjük el a (Bt.) törvény elején. Mit is mond a tv. preambuluma? E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén-szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. Ebbõl kitûnik, hogy a jogalkotó nem sorolta a geotermikus energiát az ásványi nyersanyagok közé, de célja volt kutatásának és kitermelésének szabályozása. A geotermikus energiát azonban nem kell kutatni, hisz az mindenhol megtalálható, sõt tulajdonképpen kitermelésérõl sincs szó. DR. JÁRAI ANTAL okl. olajmérnök, elnökhelyettes Magyar Bányászati Hivatal, Budapest Ez a cél, a szabályozás azonban csak álom maradt, mert teljesen hiányzik nem csak a törvénybõl, hanem a Vhr.- bõl is. Nézzük tovább a jogszabályt (Bt.), amelynek 1. (1) kimondja, hogy: E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása, Itt már érdekes ellentmondást figyelhetünk meg, ami megkérdõjelezi a jogalkotók alaposságát, hozzáértését, alkalmasságát, hisz a tv. célja volt a geotermikus energia kutatásának és kitermelésének szabályozása, de a tv. hatály alá csak a hasznosítása tartozik. Ugyanakkor a Bt. 1.. (5) szerint: Nem tartozik e törvény hatálya alá: a) a geotermikus energiát hordozó, felszín alatti vizek kutatása és kitermelése, Ennél azért álljunk meg egy szóra, mert itt fogalomzavar található a jogalkotóknál. Elõször is a geotermikus energia független a felszín alatti vizektõl, tehát nem azok hordozzák. A geotermikus energia, mint a meghatározásából is kitûnik földhõt jelent, vagyis a Föld belsejében, a magmában uralkodó több ezer 0 C-os hõmérséklet hatásaként jelentkezõ, a talajfelszíntõl fokozatosan növekvô hõmérsékletet. Ezekbõl az következik, hogy a jogalkotók nagy valószínûséggel a termálvizek kutatásával és kitermelésével keverhették össze a geotermikus energiáét, ezt alátámasztja a tv. többi, ezzel kapcsolatos rendelkezése is. 152 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam szám, november-december

2 A Bt. 2. kimondja, hogy: E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termõföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon-gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni. A Bt. 3. (1) szerint: Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes elõfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. Ezek a sorok értelmezhetõk és megvalósíthatók. A Bt. 8. értelmében: A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerzõdéssel meghatározott idõre átengedheti: d) a geotermikus energia kutatását és energetikai célú kitermelését. A Kctv. alapján ez jogsértõ, a Bt. túlment a Kctv. által megfogalmazott határokon. Ugyanakkor itt is nagy valószínûséggel a termálvizekrõl van szó. A Bt. 9.. (4) alapján: Felszín alatti vizek kitermeléséhez kapcsolódó geotermikus energia kutatására és energetikai célú hasznosítására terület koncesszióra nem jelölhetõ ki. Egyrészt itt is nagy valószínûséggel a termálvizekrõl van szó, másrészt a geotermikus energia nem kapcsolódik a felszín alatti vizekhez, amint azt már fentebb kifejtettem. A Bt (2) szerint: A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenõen, tartalmaznia kell: f) a koncesszió elnyerése esetén e törvény alapján teljesítendõ fizetési kötelezettségeket; - egyéb koncessziós tevékenységek (csõvezetéki szállítás, föld alatti tárolás, geotermikus energia kitermelése) esetében fizetendõ díj összegét; Ezt már nem kell kommentálni, mindezek csak a termálvízre vonatkozhatnak. Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam szám, november-december A geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése Bt. 17. (1) A geotermikus energia kutatására és energetikai célú kitermelésére vonatkozó koncesszió jogosultja a szerzõdésben meghatározott helyen elvégezheti a geotermikus energia feltárásához, hasznosításához szükséges kutatást, és a bányatelek megállapítását követõen megépítheti az energia kinyerésére, felhasználására szolgáló létesítményeket, berendezéseket, a termelt energiát felhasználhatja, értékesítheti. Azért kíváncsi lennék, hogy akik a fenti sorokat megfogalmazták, milyen mélységig ásták bele magukat a geotermikus energia tudományába. Majdnem biztos vagyok abban, hogy teljesen tájékozatlanok e témában. Hogyan képzelték, hogy a bárhol megtalálható földhõ hasznosítására bányatelket kell megállapítani ( akkor, amikor egy m mélységû kúttal egy családi ház téli fûtése és nyári hûtése megoldható). Itt csak a termálvíz hasznosítása jöhet szóba. (2) A geotermikus energia kitermeléséért fizetendõ koncessziós díjat a miniszter a kinyert energia értékének figyelembevételével a szerzõdésben állapítja meg. Ezek szerint minden ilyen célokat elképzelõ családiháztulajdonosnak koncessziós szerzõdést kell kötnie és koncessziós díjat kell fizetnie? Nem, csak a termálvíz kitermelése nevesíthetõ, no de ezt kellett volna leírni. Bt. 20. (1) elõírja, hogy: A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. (2) Bányajáradékot köteles fizetni: c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelõ, természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után. Ilyen a világon nincs. A családi háztulajdonosoktól bányajáradékot akarnak beszedni? Ez a kötelezettség is csak a termálvízre vonatkozhat. (5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után. Továbbra is egyértelmû, hogy a termálvizek kapcsán fogalmazták meg a fenti sorokat, mert ép ésszel a földhõ hasznosítására ezeket alkalmazni képtelenség. (9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerzõdésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter a pénzügyminiszterrel és a környezetvédelmi feladat ellátásáért felelõs miniszterrel egyetértésben állapítja meg. 153

3 Vhr. 4. (1) A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak e) a kitermelt geotermikus energia kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott mennyisége után keletkezett érték szolgál. A világon mindenhol állami támogatást kap a földhõ lakossági hasznosítása, csak Magyarországon akarjuk járadékkal is terhelni a magánszemélyeket? Nem, ez képtelenség, csak a termálvíz maradhat képben. Vhr. 4.. (3) A bányajáradék fizetése b) egyéb ásványi nyersanyagok és kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 25. napjáig esedékes. (2) Ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli, a vízjogi engedélyezési eljárásban a bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre. A kutatás engedélyezése Bt. 22. (1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve a geotermikus energia kutatását - koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával, - más esetekben kutatási engedély kiadásával engedélyezi. Egy kutatási blokk területe legfeljebb b) geotermikus energia esetében 100 km 2 Ezekhez úgy érzem nem kell már kommentárt fûznöm. Bt. 26. (1) Ásványi nyersanyagot vagy geotermikus energiát feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani, a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek). Gondolom mindenki belátja ennek tarthatatlanságát. Vhr. 11. (1) Geotermikus energia kinyerésére csak abban az esetben jelölhetõ ki bányatelek, ha az nem kapcsolódik felszín alatti víz kitermeléséhez. Ezek szerint a családi ház téli fûtésére lefúrt 50 m mély kútra, amely vízkitermelés nélkül, hõcserélõvel hasznosítja a földhõt, bányatelket kell kijelölni! Ez azonban termálvízkitermelés esetében sem értelmezhetõ eljárás. (9) Nem kell a (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat a bányatelek megállapítása iránti kérelemhez mellékelni a kõolaj és földgáz kinyerésére, a föld alatti gáztárolásra, továbbá a geotermikus energia kinyerésére szolgáló bányatelek megállapításához. Vhr (3) Kitermelésre vonatkozó mûszaki üzemi terv mélymûvelés esetében legfeljebb kétévi, geotermikus energiatermelés, kõolaj- és földgázbányászat, valamint külfejtések esetében legfeljebb ötévi idõtartamra készíthetõ. Ha a terv több évre készül, azt évente felül kell vizsgálni, és az esetleg megváltozott viszonyoknak megfelelõen módosítani kell. Akkor minden családiház-tulajdonosnak MÜT-t kell készítenie? Bt. 44. (1) A bányafelügyelet a) mûszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági és építés-felügyeleti hatáskörébe tartozik: az energetikai célra kinyert geotermikus energia hasznosítása, Nos, az elõzõkben leírtak szerint minden családi ház hasonló módú fûtése a bányafelügyelet hatáskörébe tartozna? (2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartását, amelyre a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki. Azért erre nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogja nyilvántartani az MGSZ a földhõ mennyiségét!!! Arra, aki azt meghatározza, még inkább!! Bt E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minõsül: e) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása és energetikai célú hasznosítása is. Hogyan minõsülhet bányászati tevékenységnek az, ami nincs? Hisz a földhõt nem kell kutatni. 5. Bányavállalkozónak minõsül e törvény a) 3. -ának, 20. -ának, 41. -ának szabályai alkalmazásában az energetikai célra kinyert geotermikus energia vízjogi engedély alapján történõ hasznosítására jogosult személy is. Ennek értelmében a családi házak fûtésére szolgáló m mélységû, vízjogi engedéllyel lemélyített kút tulajdonosai bányavállalkozóknak minõsülnek!!! 9. E törvény alkalmazásában feltárás a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mezõ fejlesztése és a próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés. Tessék elképzelni, hogy a családi házak tulajdonosainak a földhõ kutatása és feltárása alatti termeléssel is kell foglalkozniuk. 11. Geotermikus energia a földkéreg belsõ energiája. Végre találni egy olyan mondatot a Bt-ben, amivel teljes mértékben egyet lehet érteni. 12. Geotermikus energiahordozók e törvény alkalmazásában azok a különbözõ halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gõzök), melyek a földkéreg belsõ energiájának hõenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetõvé teszik. 154 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam szám, november-december

4 Itt megint a termálvíz hasznosítása jöhet csak szóba, a földhõ vonatkozásában ezek nem értelmezhetõk. Vhr Bányaüzem: a viszonylagosan önálló mûszaki-gazdasági egység, amelyet a bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása (mezõfejlesztés) és kitermelése, a föld alatti gáznemû és cseppfolyós állapotú szénhidrogén tárolása és a geotermikus energia kinyerése, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag elõkészítése (elsõdleges feldolgozása) céljából mûködtet. Ez a fogalom sem állja meg a helyét a földhõ hasznosítása keretében. 10. Hasznosított geotermikus energia mennyisége: a bányavállalkozó által kitermelt, +30 C-ot meghaladó hõmérsékletû energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része. E vonatkozásban nem minõsül bányavállalkozónak, aki vízjogi engedély alapján geotermikus energiát gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célra használ, még abban az esetben sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják. Itt alapvetõen tisztázni kellene, mi az energetikai cél? Erõsen hiszek abban, hogy a földhõ házfûtésre történõ felhasználása nem tekinthetõ elsõ kézbõl energetikai célúnak. A hosszú elmélkedésnek egyetlen konklúziója, hogy minél elõbb teljesen át kellene dolgozni a Bt-t, mert nem csak ebben az egy kérdésben ilyen féloldalas, továbbá ezzel együtt törvényben kellene szabályozni a termálvíz és a geotermikus energia vagy földhõ hasznosításának lehetõségeit. Mindezt addig kellene megvalósítani, amíg a jelenlegi szabályozás kedvezõtlen hatásai nem jelentkeznek a gazdasági életben. A BÁNYAJÁRADÉKRÓL A történeti fejlõdés során az ember eleinte csak gyûjtögetett, késõbb halászni, vadászni kezdett. Ehhez elõször kõszerszámokat, késõbb fémbõl készített fegyvereket használt. A kialakuló társadalomnak fokozatosan több és több ásványi nyersanyagra volt szüksége. Kezdetben bizonyos fémek, köztük a nemesfémek, majd a szilárd energiahordozók kitermelése jelentette a bányászatot. Késõbb a szénhidrogének felfedezésével az igények is módosultak, a bányászat több ágra szakadt, némelyek fejlõdése megélénkült, mások fokozatosan visszaestek. A változások ellenére a társadalom számára továbbra is nélkülözhetetlenek az ásványi nyersanyagok, ezek nélkül a gazdaság fejlõdése megállna. Kõolaj és földgáz nélkül nem lenne fûtés, a közlekedés leállna, a vegyipar, mûanyagipar, mûtrágyagyártás megszûnne. Szénbányászat híján nyersanyag nélkül maradna a vegyipar, a villamos erõmûvek nagy része. Agyag-, homok-, kavics-, dolomit-, mészkõbányák nélkül meghalna az építõipar, a kohászat, a cementipar, nem készülnének házak, épületek, utak, hidak, vasutak. Az élet minden pillanatában közvetlenül vagy közvetve szükségünk van ásványi nyersanyagokra. Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam szám, november-december A XX. században a bányászati tevékenységet korlátozni kezdték, elsõsorban a környezet és a természet védelme érdekében. A korábban tervszerûtlenül otthagyott bányákat, tájsebeket igyekeztek rendezni, tájba illõen kialakítani. Hazánkban a korábban állami monopóliumú bányászkodás is jelentõs változáson ment át az elmúlt 10 évben, az ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése bárki számára lehetõvé vált, azonban az ásványi nyersanyagok továbbra is az állam tulajdonában maradtak. A bányászati tevékenységet végzõ bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel megy át a tulajdonába, ennek ellenértékeként azonban az államot bizonyos részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkezõ érték %-a. Ez azonban csak névlegesen igaz, mert valójában levonhatók bizonyos elõkészítési és szállítási költségek, amelynek révén az említett arányok nagy valószínûséggel 1-2-7%-ra módosulnak. Látjuk tehát, hogy az állam a tulajdonában levõ ásványi nyersanyagoknak csupán elenyészõ hányadát kapja meg, ugyanakkor a bányavállalkozó 30 %-on felüli, vagyis extraprofitot tesz zsebre. Mindez a jelenlegi bányatörvény értelmében teljesen jogos, de véleményem szerint nem igazságos. Meg merem kockáztatni, hogy a jelenlegi, éves szinten 11 Mrd Ft körüli bányajáradék azért olyan kevés, mert sok bányavállalkozó a jogszabályi lehetõségeket kihasználva, de nem minden esetben teljesen jogszerûen, jelentõsen csökkenti az általa befizetendõ járadék összegét. Mindenféle ellenvetés, vita elõtt javasolom nézzük meg, hogy más országokban, Európában, Ázsiában, Amerikában, gazdaságilag fejlettben vagy kevésbé fejlettben, mennyiben különböznek a tevékenységgel járó terhek? Talán annyit elõzetesen, hogy a csak egyféle járadék, mint nálunk, szinte sehol sem jellemzõ. Általában az államok többsége többféle formában (adó, díj, járadék) jut az átadott ásványi nyersanyagok ellenértékéhez. Kezdjük a legközelebbi, volt szocialista országokkal. Ezek legtöbbjében az elmúlt 10 évben olyan új törvényeket alkottak, amelyekben alapvetõen a legrégibb európai, a több mint 700 éves cseh bányatörvény elõírásait vették figyelembe. Sajnos, nem minden országból és nem minden fajta ásványi nyersanyag vonatkozásában állnak rendelkezésre a különféle adók, díjak, járadékok mértékére utaló jogszabályok, ezért csak az ismerteket sorolom fel. Romániában, kutatásnál 5 ezer lej/km 2, feltárásnál 20 ezer lej/km 2, kitermelésnél pedig 5 millió lej/km 2 összeget kell fizetni évente. Ezen kívül minden év március 31-éig be kell fizetni az állam javára az elõzõ évben kitermelt szénhidrogének bruttó értékének 3%-át. Minden lelõhely esetében negyedévenként, a következõ negyedév 20-áig be kell fizetni a termelés utáni járadékot, ez a termelés értékének 5-20%-a. Oroszországban a föld mélyének használatáért fizetett díj a kitermelt ásványi nyersanyag értékének 10-20%-a, ezt meghatározott arányban szét kell osztani az érintett települések, régiók és a szövetségi költségvetés között. 155

5 Németországban a kutatás után területi adót kell fizetni, az elsõ évben 10 DEM/km 2 -t, ami évente 10 DEM-mel nõ és max. 50 DEM lehet. A termelési engedély jogosultja az engedélyezett területrõl kitermelt és értékesített szilárd ásványi nyersanyag után termelési adót köteles évente megfizetni, ez az adott ásványi nyersanyag átlagos piaci értékének 10%-a. Szénhidrogének kitermelése esetén a kitermelt szénhidrogén értékének 42%-át kitevõ járadékot kell fizetni. Ausztriában kutatásnál területi, termelésnél termelési, és szénhidrogén föld alatti tárolásánál tárolási adót kell fizetni. A folyékony szénhidrogének termelési adója 1 t kitermelt kõolaj értékének 20%-a, gázoké 1 m 3 15%-a, határparitású átlagos importárra. A gázok esetében levonható az inert és H 2 S mennyisége, a saját felhasználás, a veszteség. Lengyelországban az ásványi nyersanyag után kormányrendeletben meghatározott évenkénti díjat kell fizetni. Ez a termék értékének max. 10%-a lehet. A vállalkozó ezt költségként számolhatja el. Rendkívül kedvezõ bányászati körülmények esetén a díj max. 40%-kal növelhetõ. A befizetett díj 50%-a a területileg érintett önkormányzatot illeti, 50%-a pedig alapítványba megy. Több település esetén az összeget termelésarányosan kell megosztani. Az alapítványból 40% földtani kutatásokra, 40% bányászati célokra fordítható. Szlovéniában járadékot (kompenzációt) kell fizetni, amely a kitermelt mennyiség bruttó árának 0,1-5%-a. Ennek egy része a helyi önkormányzatnál marad, másik része pedig a bányászati alapba kerül. Csehországban évente a bányatelek területe után 10 ezer korona/m 2 díjat kell fizetni, ez az érintett települést illeti. A kitermelt ásványi nyersanyag után a piaci érték max. 10%-ának megfelelõ díjat kell fizetni, a bányafelügyelet számlájára. Ahol piaci ár nincs, ott azt a bányafelügyelet határozza meg. Ennek 50%-át a költségvetésnek, 50%-át az érintett településnek kell átutalni. Több érintett településnél a bányafelügyelettel közösen döntenek az arányokról. Indiában a termelés után bérleti díjat és járadékot kell havonta fizetni. A járadék összege szénre az aknaszájnál számított érték 5%-a, kõolajra a bruttó érték 5%-a, arany, ezüst esetében a bruttó érték 2,5%-a, más ásványi nyersanyagnál az aknaszájnál számított érték 2,5%-a. Dél-Afrikában a termelés után fizetni kell adót és profithányadot vagy royaltyt. Kitermelés után az államnak fizetendõ royalty kétszerese a birtokos nyereségének. Nemesfémek, alapvetõ nyersanyagok kitermelésekor az adón és profithányadon vagy royaltyn felül 30 cent/ha díjat kell fizetni havonként. Franciaországban a szénhidrogén kitermelése után évente progresszív mértékû díjat kell fizetni az államnak. A felsoroltakból megállapítható, hogy általában minden állam többféle módon (adó, díj, járadék) kötelezi a bányavállalkozót az õt megilletõ ellenérték befizetésére. A rendelkezésre álló jogszabályokból, amelyeket hozzávetõlegesen egy év alatt sikerült csak megszerezni, nem kaphatunk teljes képet egy-egy országról, csupán azt állapíthatjuk meg, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik nagyobb összegeket kap a kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjogának átengedéséért, mint Magyarország. Az ismertetettekhez hasonló módszerekkel határozták meg Chile, Colorado állam, Svédország, Írország, Alberta állam, Queensland állam, Marokkó, Spanyolország, Bulgária, Malajzia, Finnország, Dél-Korea jogszabályai is az államot megilletõ részesedést. Ezekrõl csak tájékoztató információkat sikerült szerezni, a hatályos jogszabályokhoz nem lehetett eddig hozzájutni. Kérdés, hogy a jelenlegi bányásztársadalom és a kormány célja mennyiben közös? Meddig tart ez a társadalom számára szinte kizsákmányolásszerû állapot? Miért valósulhat meg kizárólag csak Magyarországon, hogy egy szûk körû, bányászkodással jelentõs vagyont szerzett réteg érdekei felette állnak a többségi szempontoknak? Hiszen azért az mégsem etikus, hogy az állam a tulajdonjog átadásáért cserébe csak töredékét kapja annak, amit a bányavállalkozó eltehet. Hogy érvényesülnek az ásványvagyon-gazdálkodás máshol jogszabályokban rögzített, nálunk íratlan szabályai? Mi lenne a megoldás? Véleményem szerint elsõként a különféle, konkrétan meg nem határozható, elõkészítési és szállítási költségek levonásának lehetõségét kellene megszüntetni, ez legalább a névlegesen megállapított járadékok befizetését biztosítaná. Ezzel is csaknem 20-30%-os, összességében 2-3 Mrd Ft többletbevétel jutna az államnak. Második lépcsõben pedig a külföldi gyakorlathoz hasonlóan, szelektív módon és komplexebben kellene szabályozni a különféle ásványi nyersanyagok kitermeléséért az államnak fizetendõ ellenértékeket. Fizetni kellene a kutatási terület után, hogy minél elõbb befejezzék a kutatást, és fizetni kellene a megállapított bányatelek után, hogy egyesek ne telepedhessenek rá akkora ásványvagyonra, amelynek készlete 100 éves termelési volument fedez. Alapvetõen módosítani kellene az így befolyt összegek felosztásán, hogy megfelelõen részesedhessenek abból az érdekelt önkormányzatok és régiók. Abban a reményben zárom ezt a cikket, hogy minden felelõsen gondolkodó és a bányászatban érdekelt szakember, bányavállalkozó és az államot képviselõ köztisztviselõ, elsõsorban az ország érdekeit tartva szem elõtt, sikerrel át tudja lépni egyéni érdekkorlátait, és a közös cél országunk felemelkedése érdekében kompromisszumot jelentõ megállapodásra tud és akar jutni. 156 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam szám, november-december

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.). 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról. 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet

Részletesebben

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel I.

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel I. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), vékony

Részletesebben

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel I.

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel I. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), vékony

Részletesebben

A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól

A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L Előzmények - törvényjavaslat az országgyűlés

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK

A BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK A BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

1997. évi XII. törvény. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről

1997. évi XII. törvény. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről 1997. évi XII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következők szerint módosul:

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról I. RÉSZ. Általános Rendelkezések. A törvény hatálya

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról I. RÉSZ. Általános Rendelkezések. A törvény hatálya 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének,

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80

Részletesebben

T/1706. számú törvényjavaslat. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról

T/1706. számú törvényjavaslat. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/1706. számú törvényjavaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Seszták Miklós nemzeti

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2811-2/2012. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 5000 Szolnok, Hősök tere 6. -319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

A MOL 2000 töltôállomások jellemzése zaj szempontjából

A MOL 2000 töltôállomások jellemzése zaj szempontjából A MOL 2000 töltôállomások jellemzése zaj szempontjából A zaj elleni védelem szabályozási háttere A környezetet és az emberi egészséget veszélyeztetõ zajok és káros rezgések elleni védelem alapvetõ szabályait

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2009. év Budapest, 2010. március A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról I. RÉSZ. Általános Rendelkezések. A törvény hatálya

1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról I. RÉSZ. Általános Rendelkezések. A törvény hatálya 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének,

Részletesebben

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról A jogszabály hatályos állapota: 2011. 01. 01. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási

Részletesebben

HATÁROZAT. jóváhagyja

HATÁROZAT. jóváhagyja BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/1407-23/2011. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail: lajos.kovacs@mbfh.hu Jogerős: 2011. szeptember 7-től Tárgy: Határozat kitermelési

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése

A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése A bányafelügyelet építésügyi hatásköre A pápai bázisrepülőtér fejlesztésével kapcsolatos geotermikus energia hasznosítás engedélyezése II. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese 2013. április 15-16.

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

A jogszabályi változások gázipari aktualitásai

A jogszabályi változások gázipari aktualitásai A jogszabályi változások gázipari aktualitásai Szabados Gábor Magyar Bányászati Hivatal A jogi szabályozásról általánosságban A rövid közelmúlt jogszabály termése : 2003. év: 133 törvény; 284 kormányrendelet;

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k u t a t á s i e n g e d é l y t a d.

H A T Á R O Z A T. k u t a t á s i e n g e d é l y t a d. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) 512-319; 512-320 Fax: 512-337, Ügyeleti tel: (56) 512-318 Szegedi iroda: (62) 558-283,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Jogerős! 2011.07.18. HATÁROZAT

Jogerős! 2011.07.18. HATÁROZAT BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály BBK/1237-17/2011. Üi.: Noltész József Tel: +3613731829 Jogerős! 2011.07.18. Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv Saint-Gobain Construction

Részletesebben

A díjképzés általános szabályai

A díjképzés általános szabályai A díjképzés általános szabályai Ht. 46. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági

Részletesebben

D I R E C T - L I N E K F T. Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez

D I R E C T - L I N E K F T. Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez incs olyan folyamat, amely a befektetett energiát teljes egészében hasznosítani tudja. Minden

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Rétegrepesztés és koncesszió Horváth Zoltán Energiaellátási és gazdálkodási Főosztály főosztályvezető

Rétegrepesztés és koncesszió Horváth Zoltán Energiaellátási és gazdálkodási Főosztály főosztályvezető Rétegrepesztés és koncesszió Horváth Zoltán Energiaellátási és gazdálkodási Főosztály főosztályvezető Figyelő konferencia, 2014. október 30. Az előadás tematikája o o o o A bányászati koncesszióról Rétegrepesztés

Részletesebben

Tárgy: TXM-Pusztaszer-1 jelű geotermikus energia kutatási terület alacsony entalpiájú földhő hasznosítás Műszaki Üzemei Tervének módosítása

Tárgy: TXM-Pusztaszer-1 jelű geotermikus energia kutatási terület alacsony entalpiájú földhő hasznosítás Műszaki Üzemei Tervének módosítása MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) 512-319; 512-320 Fax: 512-337, Ügyeleti tel: (56) 512-318 Szegedi iroda: (62) 558-283,

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

I. A temetkezési szolgáltatási tevékenység végzőjének adatai

I. A temetkezési szolgáltatási tevékenység végzőjének adatai Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatalának Hatósági Osztálya 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Telefon: 06-37/510-351, 510-354 Fax: 06-37/510-300/433 mellék K É R E L E M TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW

Részletesebben

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt.-ről röviden PannErgy Nyrt.-ről röviden Tulajdonosi szerkezet 11,5% 22,3% 8,6% 8,0% 8,7% 25,3% Benji Invest 2,5% 13,2% ONP Holding SE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Külföldi intézményi Alkalmazottak, vezetők PannErgy

Részletesebben

HATÁROZAT. jóváhagyja. 2. A műszaki üzemi terv alapján kitermelhető anyag mennyisége 2014-2018. évekre:

HATÁROZAT. jóváhagyja. 2. A műszaki üzemi terv alapján kitermelhető anyag mennyisége 2014-2018. évekre: MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Jogerős: 2014. augusztus 15-től BBK/1345-12/2014. Üi.: Haraszti Tamás Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: 06 1/373 1804 E-mail:

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/4330/ /2007 A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és ról szóló 12/2004. (II. 13.)

Részletesebben

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL Ú T M U T A T Ó SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAG VAGYON ÉS MEDDŐ VÁLTOZÁS

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL Ú T M U T A T Ó SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAG VAGYON ÉS MEDDŐ VÁLTOZÁS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL Ú T M U T A T Ó A SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAG VAGYON ÉS MEDDŐ VÁLTOZÁS 2009. év folyamán című adatlap kitöltéséhez BUDAPEST, 2010. 1 Az alábbi útmutatások részletes

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM. rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM. rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter./2007. (.) ÖTM rendelete a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok, jeltolmácsok díjazásáról A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

BBK/1629-13/2012. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail: lajos.kovacs@mbfh.hu. Jogerős: 2012.

BBK/1629-13/2012. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail: lajos.kovacs@mbfh.hu. Jogerős: 2012. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/1629-13/2012. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail: lajos.kovacs@mbfh.hu Jogerős: 2012. október

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései. Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

2012. évi... törvény. Mt,e,csz-r ṭ ss y '. ` a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról *

2012. évi... törvény. Mt,e,csz-r ṭ ss y '. ` a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról * OryzággyLilés hivatala iröniánysnrv : ---rl 6 S-á3,2-/( Érkzett : 2012 MÁJ 1 44 2012. évi.... törvény Mt,e,csz-r ṭ ss y '. ` a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1.

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1. MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény a 25. -a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE

PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. (6)-(7) bekezdése, valamint

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 32. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. március 25., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 32. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. március 25., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. március 25., péntek 32. szám Tartalomjegyzék 2011. évi XXIX. törvény Az energetikai tárgyú törvények módosításáról 5462 2011. évi XXX. törvény

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: (A Bt. 4. -ához) 1. (1) A felszíni elıkutatást

Részletesebben

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban Első fokú Mezőgazdasági Szakigazgatási (talajvédelem, élelmiszerlánc felügyelet, vadászat, halászat, erdészet) Erdészeti hatóság Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

Részletesebben

Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez

Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek. gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez Hulladékhő hasznosítás és hőveszteség csökkentési lehetőségek gondolatok és példák a gazdaságos üzemeltetéshez Amit látunk... És ami mögötte van... incs olyan folyamat, amely a befektetett energiát teljes

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Tárgy: jogosulatlan bányászati tevékenység a Szolnok IX.- homok bányatelek alaplapja alatt HATÁROZAT

Tárgy: jogosulatlan bányászati tevékenység a Szolnok IX.- homok bányatelek alaplapja alatt HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2198-3/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 10.

Részletesebben

1. A rendelet célja, hatálya

1. A rendelet célja, hatálya Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokról Segesd Község Önkormányzatának

Részletesebben

BÁNYÁSZATI PROJECTEK ENGEDÉLYEZÉSE ( a kálvária stációi )

BÁNYÁSZATI PROJECTEK ENGEDÉLYEZÉSE ( a kálvária stációi ) Bányászat és Geotermia 2009 Velence, 2009 November 18-19. BÁNYÁSZATI PROJECTEK ENGEDÉLYEZÉSE ( a kálvária stációi ) Dr. Magyari Dániel Rikopet Kft Cseh Zoltán COLAS-Északkő Kft AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Tárgy: Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jövőbeni szerepe a gáziparban Dr. Tamaga Ferenc Elnökhelyettes Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Amiről szó lesz Az MBFH bemutatása, szervezeti felépítése.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény Q0002/000 5 s.., ~ Yíltt3s Hivatala IrorrrQnystéhn: TI 50 2 tt 2015 JúN 0 2. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítván y 2015. évi... törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben