Szennyvízelvezetési és tisztítási projektek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szennyvízelvezetési és tisztítási projektek"

Átírás

1 Szennyvízelvezetési és tisztítási projektek KEOP KELEBIA KÖZSÉG SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSI ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI BERUHÁZÁSA RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PÁLYÁZÓ: Kelebia Község Önkormányzata 2010.augusztus A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

2

3 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA HÁTTÉR, KÖRNYEZET ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA CÉLKITŰZÉSEK VÁLTOZATELEMZÉS ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA A PROJEKTVÁLTOZAT B PROJEKTVÁLTOZAT C PROJEKTVÁLTOZAT D PROJEKTVÁLTOZAT A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS A PROJEKT HATÁSAI A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI PÉNZÜGYI ELEMZÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA KÖZBESZERZÉSEK/BESZERZÉSEK ÜTEMTERVEK FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA RÖVIDÍTÉSEK A TANULMÁNY MELLÉKLETEI 284 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

4 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

5 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

6 1. ÖSSZEFOGLALÓ A projekt címe: Projektgazda neve: sz. táblázat: Főbb adatok Kelebia község szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási beruházása Kelebia Község Önkormányzata Projektgazda székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Érintett települések száma (db) 1 igen Érintett lakosság (fő) 2842 A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) 2010/ /01 Összes beruházási költség (eft) ,56* Elszámolható beruházási költés (eft) ,81* Nem elszámolható beruházási költség (eft) 2 226,75* A projekt előkészítés kezdete (év, hó) 2008/08 A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó) *tartalékkerettel együtt 2011/02 Megoldandó probléma A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendelet 2. sz. mellékletében Kelebia község önálló szennyvízelvezetési agglomeráció. Az település célja a környezeti fenntarthatóság és biztonság, valamint az egészséges, tiszta település elérése érdekében a település közüzemű csatornázásának és szennyvízelvezetésének megoldása, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek teljes biológiai tisztításának megvalósítása, mivel; A település nem rendelkezik közüzemű csatornahálózattal, a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre részben szakszerű ártalmatlanítással, részben illegális, környezetet szennyező elhelyezéssel. Az épített csatornapótló létesítmények nem mindig felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. A derítőknek egy része VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

7 régen épült, így a tökéletes vízzárósági követelményeknek nem felelnek meg. Sok esetben a derítők alja teljesen szabad, nincs lebetonozva, ami által igen nagy mennyiségű szennyvíz kerül a talajba. A talajba jutó szennyvíz jelentősen károsítja a talajvizet, valamint az onnan táplált rétegvizet egyaránt. A káros folyamat további hatásaként a felszíni vízfolyások vize is fertőződik. A Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció (KEOP ) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok, egyben a tervezett projekt megvalósításának támogatására. A projekt javaslat teljes mértékben összhangban áll a Kormány rendeletben foglaltakkal. Kelebia agglomeráció LE szennyvízterheléssel bíró normál terület, mely LE terheléssel szerepel a rendeletben. A kormányrendeletben megjelölt kiépítési határidő: december 31 Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei Az RMT készítése során szükségessé vált az EMT-ben lefektetett tervezési alapadatok felülvizsgálata, ennek megfelelően az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatok áttervezése. A köztes RMT-ben a végső változatelemzés változatai a következők (a már vizsgált és a koncepcionális változatok ismertetése és vizsgálata az és az fejezetben található) A változat: sz. táblázat Az RMT-ben vizsgált változatok Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű rendszer csatornázása- gravitációs szennyvízcsatorna Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

8 A változatokat az Koncepcionális változatok c. fejezetben többszempontú értékelés módszerével hasonlítottuk össze. A többszempontú értékelés alapján az A változat a kapta a legmagasabb összpontszámot. A végső változatelemzés változatai A változatelemzéshez a költség-hatékonyság módszerét választottuk. Ennek megfelelően kiszámoltuk a fejlesztési változatok beruházási, működési és pótlási költségeit, majd egymáshoz hasonlítottuk őket. Az alábbi táblázatban bemutatott különböző fejlesztési változatok jelenértéken számított főbb pénzügyi költségeit összehasonlítva látható, hogy a legalacsonyabb költségű megoldás az A változat sz. táblázat A változatok jellemzői (fejlesztési különbözettel) 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) A. változat B. változat C. változat D. változat Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5) Mivel az A változatot találtuk a leginkább kölséghatékonynak, ezért ezt javasoltuk további pénzügyi és közgazdasági vizsgálatra. Kiválasztott változat bemutatása A Kelebia belterületére kidolgozott rendszer hagyományosnak mondható gravitációs szennyvíz-csatornázási rendszer. A tervezett csatornák és nyomócsövek közterületen épülnek meg. Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D160 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A részvízgyűjtőkről összegyűlő tejles szennyvízmennyiség a központi nyomócsövön érkezik a szennyvíztisztító telepre. A község szennyvizeinek biológiai tisztítására tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep tervezett. A tisztított vizek befogadója a Bucka erdei csatorna. A csatornahálózat kiépítésének köre Kelebia belterületén lévő ingatlanokra (lakossági, intézményi és a gazdálkodó szervezet) terjed ki. A szennyvízelvezető hálózat kiépítésének műszaki változata nem tartalmaz előközművesítést. A kialakított csatornahálózati rendszer minden egyes öblözete teljesíti a 26/2002. Korm. Rendeletben előírt fajlagos mutatókat. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

9 1.-4. sz. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett főbb létesítmények, eszközök Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő csatorna D160KA m Gyüjtő csatornák D200KA m Gravitációs vezeték D200 KA m Szennyvíznyomócső: D125PE 650 m D140PE 765 m D160PE 970 m Összes gravitációs csatorna és vezeték m Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d Költség-haszon elemzés eredményei Az elvégzett pénzügyi elemzés célja az volt, hogy a változatelemzés során kiválasztott beruházási alternatíva bevételeit, kiadásait prognosztizáljuk, valamint, kiszámítsuk a finanszírozási források összegét és a projekt pénzügyi mutatószámait. Az elemzést a fejlesztési különbözet módszerével végeztük, mely során kiszámoltuk a projekt és a projekt nélküli állapot közötti különbséget a beruházási költségek, pénzügyi működési bevételek és kiadások tekintetében. Az alkalmazott referenciaidőszak 30 év, melynek első éve az első kifizetési év azaz A pénzáramok becslésénél csak a valóban felmerülő pénzáramokat vettünk figyelembe, így azok transzferjellegű Áfa költséget valamint amortizációt nem tartalmaznak. Az eszközök elhasználódásának költségét a pótlási költségek figyelembevételével jelenítettük meg. Az elemzés során változatlan áron számoltuk úgy, hogy az egyes javak egymáshoz való relatív árváltozását figyelembe vettük. Bázisévnek mindenütt a évet tekintettük és az árakat forintban fejeztük ki. Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5% a közgazdasági diszkontráta pedig 5,5%. A költséghaszon elemzés során első lépésben azt vizsgáltuk meg, hogy a megvalósításra kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági értelemben támogatható-e. Ehhez megbecsültük a megvalósításra javasolt alternatíva működési bevételeit, pótlási igényeit és bevételeit. Mind a pénzügyi, mind a közgazdasági mutatók azt jelezték, hogy a támogatási feltételeknek megfelel (ld fejezetet), ugyanis a pénzügyi nettó jelenérték negatív; a pénzügyi belső megtérülési ráta kisebb, mint az alkalmazott 5%-os ráta; a közgazdasági nettó jelenérték pozitív; VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

10 a közgazdasági belső megtérülés kamatlába meghaladja az alkalmazott 5,5%-os rátát; valamint a haszon költség arány magasabb, mint egy. A projekt fenntarthatósági vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a projekt fenntartható; a kumulált pénzáramlás az első évtől kezdve pozitív. A fentieken kívül elvégeztük a becsült díjakra a lakossági megfizethetőségi vizsgálatot, amely azt mutatta ki, hogy az átlagos jövedelmű és vízfogyasztású családok esetén a fizetőképesség a javasolt 3,5%-os határ alatt marad. Az érzékenységvizsgálat során megvizsgáltuk a beruházási költség, működési költségek valamint bevételek negatív vagy pozitív irányú 1%-os eltérítésének hatását a pénzügyi és közgazdasági mutatókra. Azt tapasztaltuk, hogy a projekt némely változókra kritikus, és ezeket fokozottan kell figyelembe venni a kockázatkezelési stratégia kialakítása során (ld. 7.4 fejezet). Az ide kapcsolódó kockázatelemzés során pesszimista feltételezéssel élve azt valószínűsítettük, hogy a projekt költségei inkább emelkednek, míg bevételei csökkennek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a projekt nagy valószínűséggel még ilyen feltételezések mellett is megfelel majd a támogatási feltételeknek és az elvárt közgazdasági hasznot teljesíteni tudja. A projekt 1 millió eurónál nagyobb nem nagyprojekt kategóriába tartozik. A megfelelő számítási módszer alkalmazásával a finanszírozási hiány ráta 80,11%. Ennek figyelembe vételével a tartalékkeret nélkül számított elszámolható beruházási költségekre az EU-s támogatás összege Ft a központi költségvetés támogatása Ft, míg az önkormányzati hozzájárulás Ft. A tartalékkeretet is figyelembe vevő támogatási öszegeket az a /b táblázatban részletesen bemutatjuk. A számítások ellenőrizhetők a mellékelt excel táblázat megfelelő munkalapján. Beruházói tapasztalat, hogy a megvalósítás során számos előre nem látható tényező emelheti a beruházási költéget. Ezen kockázat negatív hatásainak csökkentése érdekében tartalékkeret beállítását tartottuk szükségesnek a beruhzásái költségek 8%-a erejéig. A részletes számítást a fejezetben közöljük. Mivel a tartalékkeret elszámolható költség, ezért erre is felhasználható támogatási forrás. A források megoszlását a fejezetben mutatjuk be. A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve Tevékenység 2. táblázat: A megvalósítás ütemezése Elszámolható Kezdete költség, Ft Vége Közbeszerzés / /10 Tájékoztatás, nyilvánosság / /12 Projektmenedzsment / /12 Könyvvizsgáló / /12 Mérnök felügyelet / /09 Tervellenőr / /02 Építés- csatorna / /06 Építés- telep / /06 Eszközbeszerzés / /12 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

11 Tevékenység Elszámolható költség, Ft Kezdete Vége Egyéb / /12 Összesen / /12 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

12 Köztes RMT és az EMT közötti eltérések leírása Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányban is szereplő információkhoz képest a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány 2-5. fejezete az alábbi eltéréseket, pontosításokat tartalmazza: 2. fejezet A projektgazda bemutatása: A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. A fejezet alapvetően megegyezik az EMT-ben bemutatottakkal, az RMT útmutatónak megfelelően új adatok és leírások szerepelnek, valamint egyes pontjai részletesebben kerültek kifejtésre az EMT-nél: Projektgazda és projektmenedzsment közötti kapcsolat, horizontális politika 3. fejezet Háttér környezet: Alapvetően megegyezik az EMT-ben bemutatottakkal, az RMT útmutatónak megfelelően új adatok és leírások szerepelnek, valamint egyes pontjai részletesebben kerültek kifejtésre az EMT-nél: természeti környezet bemutatása, talajmechanikai szakvélemény eredményeinek bemutatása 4. fejezet: A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése: Az indikátor táblázat kiegészítésre került, a szennyvízmennyiségi és szennyvízminőségi adatok frissítésre kerültek. 5. fejezet: Változatelemzés Az EMT áttanulmányozását követően további változatok kialakításának lehetősége merült fel. Célszerűnek mutatkozott mindkét projektelem, így a szennyvízcsatorna-hálózat és acszennyvíztisztító telep kialakítása tekintetében egy-egy újabb változat bevezetése. A végső változatelemzés az EMT-ben ismertetett kiválasztott változatot és mindkét projektelem tekintetében az fejezetben bemutatott 1-1 újabb változatot tartalmaz. A változatok kidolgozásakor az EMT-ben nem került sor az érintett településen a gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolására, ennek pótlása a köztes RMT készítése során megtörtént, illetve a bekötések számát felülvizsgáltuk és a műszaki és pénzügyi tartalmat ez alapján módosítottuk. Továbbá az EMT többszempontú értékelési módszer segítségével hasonlította össze a két változatot, a köztes RMT-ben a végső változatelemzés kizárólag költséghatékonysági elemzéssel történt. Köztes RMT és az RMT közötti eltérések leírása 2. fejezet A projektgazda bemutatása: A fejezet alapvetően megegyezik a köztes RMT-ben bemutatottakkal. 3. fejezet Háttér környezet: A fejezet alapvetően megegyezik a köztes RMT-ben bemutatottakkal. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

13 4. fejezet: A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése: A fejezet táblázatait aktualizáltuk a 2009-es adatokkal. 5. fejezet: Változatelemzés Vízjogi létesítési engedélyezési terveknek megfelelően változtak az egyes alternatívák műszaki tartalma és költsége. 6. fejezet: Vízjogi létesítési engedélyezési terveknek megfelelően változott a műszaki tartalom. Üzemeltetőt bemutató rész pontosítások tartalmaz, részletesebben kerül bemutatásra. 7.fejezet: Költségek a vízjogi létesítési engedélyes tervek műszaki tartalmának megfelelően, az ez alapján készített CBA-nak megfelőlen módosult. 8. fejezet Ütemterveket, közbeszerzési terveket aktualizáltuk. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

14 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA Jogi státusz Az Ötv. 8 (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körébe sorolja a csatornázás megoldását, amelyről a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény 4. -a alapján a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció (KEOP ) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok megvalósításának támogatására. A Kormányrendeletben meghatározott Kelebia agglomeráció, a vízbázis védelmi feladatainak ellátására, valamint ennek megvalósítására projektgazdaként vállalkozik, egyedüli településként alkotja az agglomerációt. Ennek értelmében a Környezet és Energia Operatív Program Egészséges és tiszta település prioritás tengelyén lévő Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció második fázisánál a Pályázó Kelebia Község Önkormányzata lesz. A projektgazda jogi státusza települési önkormányzat. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő testület útján gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli. A projektgazda főbb adatai Kelebia Községi Önkormányzatának működési és döntéshozatali rendjét a község képviselőtestülete által, a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, hozott, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól (továbbiakban: SZMSZ) szóló, 16/2008.(IX.19.) rendelet tartalmazza. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el. A projektgazda neve: Kelebia Község Önkormányzata Székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u Működési területe: A település közigazgatási területe Jogi státusza: Önálló jogi személy, költségvetési szerv VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

15 Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Pénzügyi feladatait, gazdálkodását önállóan látja el Működési alaptevékenysége: TEÁOR Általános közigazgatás Általános forgalmi adó elszámolhatósága: A projektgazda jogosult az ÁFA levonására TEÁOR száma: 8411 KSH megye száma: 03 Az évi LXV. Törvény 8 (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és a természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadék vízelvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energia szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogi érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Kelebián október 1-jén megtartott önkormányzati választás eredményeként alakult meg a képviselőtestület, melynek élén Maczkó József polgármester áll. A meghatározott önkormányzati feladatok ellátására Kelebia Község Önkormányzatának Képviselőtestülete bizottságokat választ. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Ügyrendi Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Oktatási Kulturális és Sportbizottság A település a következő intézményeket tartja fenn: Napköziotthonos Óvoda Farkas László Általános Iskola Szent Erzsébet Otthonház Sántha Márta Könyvtár és Művelődési Ház Polgármesteri Hivatal Helyi vízmű (A helyi vízművet az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Kelebia Kft. üzemelteti.) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

16 Az együttműködési formára vonatkozó speciális adatok nincsenek, hiszen a község egyedül alkotja az agglomerációt, más település nem tartozik hozzá, ezáltal minden kapcsolódó feladatot önállóan lát el. Együttműködő társult szervezetekről/önkormányzatokról tehát jelen esetben nem beszélhetünk. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

17 2-1. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Önkormányzat Projekt által érintett önkormányzatok Projektben résztvevő önkormányzat Tagok neve: 1.Kelebia Község Önkormányzata Pénzügyi mértéke hozzájárulás Ft** % Lakosságszám Belterület [Fő]* Külterüle t [Fő]* Összesen [Fő]* Területi érintettség igen/nem igen igen Összesen: 1 db igen igen Projekten tagok kívüli nem releváns Összesen: 1 db igen igen * Önkormányzati adatszolgáltatás alapján ** tartalékkerettel számítva Tulajdonjogot szerez igen/nem VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

18 Az önkormányzatra vonatkozó egyéb, részletes adatok, előírások Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008.(IX.19.) rendeletében (SZMSZ) találhatók, melyet a 2-1. sz. mellékletben tartalmaz. A projektgazda szervezeti ábrája a 2-2. sz. mellékletben található. Kelebia Község Önkormányzat jogosultságának és alkalmasságának bemutatása a tervezett beruházás megvalósítására Az elmúlt nyolc év folyamán 4 vízgazdálkodási célú beruházás is történt, amelyek során felépült a község víztornya így bővíteni lehetett a település vízhálózatának kiépítettségét. Továbbá sor került egy záporvíztározó tó engedélyezési tervének elkészítésére és a helyi vízmű műszaki fejlesztésére is. A pályázati felhívásban és útmutatóban rögzített feltételeknek megfelelően a projektgazda jogosult és alkalmas a projekt előkészítésére és végrehajtására a meghatározott jogi, műszaki és pénzügyi környezetben. A projektgazda pályázati útmutatóban és felhívásban rögzített feltételeknek való megfelelése az alábbi indoklásban kerül összefoglalásra: Kelebia Község Önkormányzata a pályázati kiírás keretében egyénileg pályázik Kelebia Község Önkormányzata Magyarországon bejegyzett és hazánkban működő szervezet Kelebia szerepel a 86/2009. (IV.10.) Kormány rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Kormány Rendelet 2. sz. mellékletének 1-5. táblázatában. A projekt tartalma összhangban áll a rendelet agglomerációs besorolásával. A település a rendeletben meghatározott önálló agglomerációba tartozik. A projekt megvalósítása a beruházás és a működtetés során kimutatható gazdasági előny lép fel Kelebia Község Önkormányzata jelen projekt keretében a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére, szennyvíztisztító telep létesítésére, az ehhez kapcsolódó tájékoztatási, közbeszerzési, mérnöki feladatok ellátására igényel támogatást. Jelen projektben szereplő munkálatok nem szerepelnek a pályázati útmutató Nem támogatható tevékenységek köre fejezetében, hiszen az érintett terület nem érint üdülőterületet, zártkerti övezetet vagy egyéb külterületet; nem kerül sor ipari szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához szükséges kapacitások kiépítésére; nem történik hálózatrekonstrukció. A Projektgazda a projekt költségvetését úgy készíti el, hogy az megfelelően részletezett és ily módon ellenőrizhető legyen, és így az elszámolható költség besorolása megállapítható A projekt illeszkedik Kelebia Község Önkormányzata rendezési tervéhez. A projekt megvalósítása Kelebia Község Önkormányzata területén történik. Kelebia Község Önkormányzata vállalja, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a projekt befejezését követő 5. év végéig fenntartja, valamint gondoskodik azok üzemeltetéséről. A projekt megvalósítását a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi alapelvek figyelembevételével kívánja a projektgazda véghezvinni. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

19 Az igényelt támogatás nem haladja meg a bekerülési költség 85%-át. Kelebia Község Önkormányzata a saját erő finanszírozását Víziközmű Társulati hitel formájában kívánja finanszírozni: Az igényelt előkészítési támogatás mértéke a minimális és maximális határ összegek között van. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. Projektgazda és projektmenedzsment közötti kapcsolat A projektgazda alkalmas és képes a projekt előkészítés feladatainak ellátására és koordinálására, de nem rendelkezik olyan képzett szakembergárdával, amely képes lenne a projekt megvalósítás műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzéssel kapcsolatos feladatainak ellátására. Ezért a projektmenedzsmenti feladatok ellátására, közbeszerzés keretében kerül kiválasztásra egy olyan külső szervezet, amely a fenti feladatok ellátására alkalmas és képes. A kedvezményezett a ráruházott felelősségi és hatáskörökkel összhangban a projekthez kapcsolódó folyamatok ellenőrzését végzi (ellenőrzés és jóváhagyás). A projekt előkészítési és megvalósítási fázisban felállított projektmenedzsment szervezet tagjai egyrészt az Önkormányzat alkalmazottaiból, másrészt külső cég szakembereiből tevődik össze. A projektmendzsment szervezetben a projektvezető szerepét az Önkormányzat által delegált Maczkó József, Kelebia Község Polgármestere tölti be, kinek feladatai közé tartozik a projektmenedzsment szervezetben részt vevők és a projektgazda közötti kapcsolattartás valamint a projekt koordinációja és irányítása. Szintén az Önkormányzat által delegált személy lesz a belső ellenőr (személye még nem ismert), aki értékeli az elvégzett feladatok megfelelőségét és biztosítja a keletkezett outputok szakmai színvonalát. A projektvezető és a belső ellenőr munkáját Kelebia Község Önkormányzatának Képviselő testülete támogatja, ellenőrzi, felügyeli. A megvalósítás során az összes többi projektmenedzsment feladatot a külső szervezet tagjai, illetve külső szakemberek fogják ellátni. A közreműködő szervezet tagjainak feladatait, hatáskörét, velük szemben támasztott követelményeket és kiválasztásuk módját, valamint a szervezeten belüli kapcsolatokat és döntési mechanizmusokat a 8.1. számú fejezet ismerteti. A projektmenedzsment szervezet és a projektgazda közötti kapcsolatot és a döntési mechanizmusokat a 2 4. sz. melléklet tartalmazza. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

20 Esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődési politika Jelen projektben a projektgazda mind a projekt tervezési, mind az implementációs időszakában az elfogadott horizontális elvárásoknak legjobb tudása szerint próbál megfelelni. Kelebia Község Önkormányzata a jelen projekt tárgyát képező beruházás társadalmi támogatottságát élvezve, a kelebiai lakosság életkörülményeinek magasabb szintű biztosítása érdekében pályázik. A pályázó a környezeti fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés, és az esélyegyenlőség elveit figyelembe véve és azokat szigorúan betartva fog eljárni a beruházás kezdeti időszakától a megvalósulást követő üzemeltetés időszakában is. Esélyegyenlőség Kelebia Község Önkormányzata az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód legteljesebb biztosítása érdekében 2007 decemberében elkészítette a település esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőségi tervet a 2-3. sz. melléklet tartalmazza. A település esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény szellemében született. Kelebia Község Esélyegyenlőségi Programjában elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét, elősegítő célokat tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az esélyegyenlőségi terv céljait az alábbi területeken kerültek meghatározásra Lakáskörülmények A közműves ivóvízellátásba bekapcsolható háztartások számának növelése Közműves szennyvízellátás biztosítása belterületen Földutak stabilizálásának javítása a tanyavilág vonatkozásában Út, kerékpárút hálózat bővítése belterületen Oktatásügy A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése, biztosítása a község közoktatási intézményeiben. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

21 Az oktatási-nevelési folyamatokban támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. Egészségügy Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása pályázati források felhasználásával Óvodai, iskolai szűrővizsgálatok zökkenőmentés biztosítása Községi egészségterv cselekvési programjainak megvalósítása Foglalkoztatás Folyamatos együttműködés a Regionális Munkaügyi Központtal, Regionális Civil Szervezetekkel, Kamarákkal: munkaerő képzés összehangolása a kereslettel felvilágosítás szervezés Munkahelyteremtő beruházások, vállalkozások segítése, támogatása: pályázatírási segítségadás, váll. fejlesztési alap lehetőségének áttekintése, felnőttoktatás A munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése: önismereti tréningek, keresleti információk közzététele. Közhasznú, közcélú foglalkoztatás fenntartása kibővítése Családterápiák alkalmazása otthonvégzendő munka lehetősége Szociális helyzet A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése: segélyezési rendszerről, munkaügyi központok tájékoztató napjairól, civil szervezeti, egyházi támogató programokról Az elektronikus ügyintézés lehetőségének kiszélesítése. Prevenciós programok biztosítása: mentálhigiénés tréningek, egyházi, civil önsegítő mozgalmak támogatása Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ jelzőrendszeres házi segítségnyújtással kapcsolatos programjának bevezetése A már meglévő Falu-és tanyagondnoki Szolgálat korszerűsítése Közművelődés Az esélyegyenlőség szemléletét segítő, előítéletes gondolkodást visszaszorító községi kulturális programok/részprogramok megvalósításának támogatása, ösztönzése A község polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (újság, honlapok, intézményi tájékoztatók) A hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetőségének növelése (térítésmentes rendezvény, vagy jegy biztosítása) pl. mozgókönyvtár működtetése a tanyavilágban a tanyagondnokok bevonásával Kelebia Község Önkormányzata a projekt előkészítés ideje alatta a következő esélyegyenlőségi lépéseket valósította már meg, illetve vannak folyamatban: VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

22 Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Esélyegyenlőségi felelős kinevezése, munkakör kiterjesztése által, november 27-től A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart: Az Önkormányzat 2009-ben a munkavállalói részére esélyegyenlőségi képzést tart. A törvényben meghatározottnál több szabadság biztosítása a dolgozóknak Az Önkormányzat 2009-ben a munkavállalói részére többlet szabadságot biztosít. Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez A projektben képzési elem nincs, a kedvezményezett dolgozói részére biztosítja a továbbképzések során a munkaidő-kedvezményt, tanulmányi-, képzési szerződés alapján. GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás Rendszeres munkatársi támogatások (pl. Mikulás napi ajándékutalvány) szervezése, jelentős események során személyre szóló meghívás. A projektgazda esélyegyenlőségre tett vállalásai a projekt megvalósítás szakaszára a következők: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A projekt megvalósítási fázisára vállalt esélyegyenlőségi intézkedéseket az RMT fejezete tartalmazza, az RMT kitöltési útmutatójának megfelelően Fenntarthatóság A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a település hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell, hogy kapjanak a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. Kelebia Község Önkormányzata a projekt előkészítés ideje alatta a környezeti fenntarthatóság érvényesülése érdekében a következő lépéseket valósította már meg, illetve vannak folyamatban: Környezetvédelmi program felülvizsgálata és dokumentálása A környezeti program felülvizsgálata a 345/2008. (XI.27.) sz. képviselő testületi határozattal elfogadásra került Környezetvédelmi Alap A 3/2008. (III.07) ÖRT rendeletben meghatározásra került. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

23 Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél A kedvezményezett 2008-ban beszerzett eszközeinél figyelembe vette e szempont érvényesülését. Újrahasznosított fénymásoló papír használata a megkötött szolgáltatási szerződésekben is rögzítésre került. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projekt megvalósításában partner a Kelebia Polgárőr Egyesület és a Kelebia Nyugdíjas Egyesület, mely Partnerségi megállapodás(ok)ban is megerősítésre került. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja A vállalás részleteit az aktualizált RMT fogja részletesen tartalmazni a kiviteli tervek ismeretében, a kivitelező kiválasztása érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárásnál kedvezőbb elbírálásban részesül a korszerű munkagép és építéstechnológiát alkalmazó szervezet, mely garantálja az építési terület minimalizálását. A projektgazda fenntarthatóságra tett vállalásai a projekt megvalósítás szakaszára a következő: 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú Az igénybe vett terület besorolását szemléltető helyszínrajz a 2-5. számú mellékletben található. A fenntarthatóságra tett vállalások részletes bemutatására a fejezetben kerül sor. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

24 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása Kelebia település a Dél-Alföld régió, Bács-Kiskun megye, Kiskunhalasi kistérség települése A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A 89/2009. (IV.10.) Kormány rendelettel módosított A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet 2. számú mellékletének 5. táblázata értelmében a projektterületet Kelebia önálló agglomerációként alkotja. Kelebia agglomeráció LE szennyvízterheléssel bíró normál terület, mely LE terheléssel szerepel a rendeletben. A kormányrendeletben megjelölt kiépítési határidő: december táblázat: A projektterület által közvetve és közvetlenül érintett települések földrajzi lehatárolása Település Kelebia Projektben szerepel (igen/nem) Igen Régió Megye Kis térség Érintett KÖTEVIFE Dél-Alföldi Régió * önkormányzati adatszolgáltatás alapján Agglomeráció központi települése: Bács- Kiskun megye Kiskunhalasi kistérség Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Lakosság szám (fő)* (bel- és külterület) Jelen Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítésekor a projektterület egységet képez. Az agglomerációhoz a projektjavaslat megvalósítása során más település nem fog csatlakozni. A számú ábra szemlélteti a projekt által érintett Kelebia földrajzi elhelyezkedését Magyarországon. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

25 Kelebia község szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási beruházása sz. ábra: A projekt által érintett település földrajzi elhelyezkedése. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

26 A terület természeti környezete A település a Bácskai Löszös Síkság kistájon helyezkedik el az alábbi besorolás szerint: sz. táblázat: A település kistájkataszteri besorolása ALFÖLD Középtáj Középtáj Kistáj Település Bácskai síkvidék Bácskai Síkság Löszös Kelebia Az érintett település domborzati viszonyát, földtani adottságát, vízrajzát, ökológiai viszonyait és éghajlatát a Bácskai Löszös Síkság kistáj (Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere II.), illetve az alegység vízgyűjtő gazdálkodási terve (Forrás: szerint ismertetjük. Domborzati viszonyok A kistáj 88 és 167 (átlag ) m közötti tszf-i magasságú, főként lösszel, löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín 80%-a enyhén hullámos síkság, átlagos relatív reliefe 2-4 m/km2 közötti, a D-i részeken és a futóhomokos területeken 8-10 m/km2. A löszköpenybe burkolt ÉNy-DK-i csapású, gyakran 5-10 km hosszú, lapos, m széles, félig kötött homokbuckák között, vizenyős hosszanti mélyedések húzódnak. A kistáj Ny-on terasszal határolódik el. Horizontálisan gyengén tagolt, az átlagosan 1 km/km2 alatti értékeket a DK-i, D-i csapású - gyakran buckaközi - völgyek eredményezik. Az agglomeráció területének, illetve a projektterület domborzati térképét a sz. melléklet szemlélteti. Földtani viszonyok A kistáj a Dunántúli-középhegységből és a Mecsek felől érkező vízfolyások felsőpannóniaifelsőpleisztocén korú peremi hordalékkúpja. Erre a felszínre változatos eolikus üledéksor rakódott. A felszín nagy részét egységesen 1,5-2,5 m-es lösztakaró fedi, ami lefelé gyakran futóhomokba, löszös homokba megy át. A homokanyag részben az északabbi homokvidékről, részben helyből származhatott. Még a kisebb területű felszíni, félig kötött, szélhordta homokbuckák környezetében és a vékony, 1-3 m-es köpeny alatt is mindenütt löszös homok, futóhomok található 5-10 m mélységig. A felszíni üledékek harmadik csoportjába a Kőrös-ér, Kígyós-ér helyenként kiszélesedő völgytalpain, szikesedésre hajlamos kis medencékben települt homokos iszapok, réti agyagok - alapzatukban helyenként réti mészkővel és mésziszappal - tartoznak. Potenciális szeizmicitása 6 MS alatti. Talajmechanikai szakvélemény Kelebia Község szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítása tervezési munkálataihoz talamechanikai szakvélemény készült. A térszín a belterületen 128,6-130,8 m.b.f. között változik. Kelebia község bel- és külterületén összesen 16 helyen történt feltáró fúrás 4,0-10,0m mélységig. A talaj rétegződéséről fúrásszelvények készültek talajfizikai jellemzők feltüntetésével. A fúrásokban jellemzően homoklisztes, iszapos finom homok rétegek kerültek feltárásra, melyek közepesen tömör állapotúak, talajvízszint alatt folyásra, VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

27 talajtörésre hajlamosak. Mértékadó szemcsenagyságuk Dm = 0,12-0,20 mm, vízáteresztő tényezőjük k= 10-3 cm/sec. A talajok súrlódási szöge φ = o. A tervezett nyomvonalon a szennyvízcsatorna és a műtárgyak megépíthetők, az alapozás síkja felvehető az átemelőknél az iszapos finom homok, ill. iszapos homoliszt rétegen m.b.f. ahol a talaj határfeszültségének alapértéke σ a = 190 KN/m 2. A fúrások helyeit feltüntető helyszínrajzot valamint a fúrásszelvényeket a számú melléklet tartalmazza. Éghajlat Síkvidéki területeink közül ez a rész kapja a legtöbb téli besugárzást. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,6-10,7 C, ill. 17,4-17,5 C. A 10 C-os napi középhőmérséklet átlépésének tavaszi-őszi határnapja ápr. 8 és okt. 21. A 10 C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma 196. A fagymentes időszak ápr. 1-én kezdődik és okt. 25 körül ér véget. A K-i részeken azonban csak ápr. 3-5 körül szűnnek meg a tavaszi fagyok, míg a D-i részeken már okt. 25 előtt egy-két nappal várhatók az első ősziek. A fagymentes időszak tehát 207 napig tart, de K-en és D-en csak napig. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,7 C, ill. -16,3 és -16,6 C közötti. A csapadék évi összege mm, az ÉK-i részeken hullik kevesebb. A vegetációs időszaki átlag mm, s itt is az ÉK-i részeken várhatók a kisebb értékek. A 24 órás csapadékmaximum 96 mm, az észlelés helye Jánoshalma. A téli hótakarós napok száma 32-33, az átlagos maximális hóvastagság 22 cm. Az ariditási index 1,15-1,21, ÉK-en 1,21-nél nagyobb. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot. A hőigényes növényfajok termesztéséhez megfelelő az éghajlat. Vízrajz Felszíni vizek A terület egésze a Víz Keretirányelv 60/200 Európa Tanács Irányelv szerint a Tisza részvízgyűjtőjébe tartozik, ezen belül az Alsó-Tisza Jobb part (2-5-2 számú) tervezési alegységbe sorolandó. A ábra szemlélteti a VKI szerinti vízgyűjtő tervezési alegységeket. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

28 A ábra szemlélteti a VKI szerinti vízgyűjtő tervezési alegységeket A vízgyűjtő kis relatív relieffel (2m/km2) jellemezhető. A terület lefolyási iránya É-D-i, illetve a mellékfolyók ÉNy-DK, irányból érik el a Tiszát. Ezek a vízfolyások őrzik az egykori lefolyási irányokat. Az alegység belvízképződés szempontjából közepesen veszélyeztetettnek tekintendő. A tervezési alegység belvíz csatorna hálózatának hossza a Bácskai löszös síkságon 156 km A terület morfológiai, gazdasági és kultúrtörténeti adottságai miatt a belvízelvezető rendszerek kiépítése az XIX. század második felében kezdődött meg. A felszíni vízelvezetőhálózat kialakítása igazodott a táj jellegzetességei közé tartozó semlyékekhez, alapvetően azok összekötésével jött létre. Az összegyűlt vizek termőterületekről történő mielőbbi elvezetése prioritást kapott, így a vízelvezető-hálózat kiépítése jelentős mértékben felgyorsult a XX. század második felében. Vízelvezető képességüket erősítette rendezett mederformájuk, üzemeltetési rendjük. Az aszályos időszakokban fellépő vízhiány ellensúlyozására a felszíni alatti készletek kitermelése nőtt, ami a klimatikus viszonyokkal párosulva a talajvízszintek csökkenését eredményezte. A bekövetkezett változások ellensúlyozására intenzív vízvisszatartási program indult meg, amely döntően a medertározások érvényesülését segítette elő a felszíni vízelvezető csatornákon megépített vízvisszatartó műtárgyakkal. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

29 Kelebia térségében az alábbi felszíni vizek találhatók: Vízfolyások: A sz. táblázat: Felszíni vízfolyások Víztest kód Víztest név Víztest jelleg AEP720 Körös-éri-főcsatorna erősen módosított Vízfolyások minősítése sz. táblázat: Felszíni vízfolyások állapota A víztest állapota Víztest neve biológiai kémiai hidromorfológiai Körös-éri-főcsatorna A tervezett tisztítótelep által kezelt vizek befogadója a Körös-éri főcsatorna, melynek adatai a csatlakozási pontnál: bevezetés szelvényszám: kmsz. fenékszint: 120,55 mbf levonulási vízszint: 121,85 mbf levonulási vízhozam (10%): Q=5,3 m/s fenékszélesség: 2,5 m rézsühajlás: 1:2 Befogadó belvízrendszer szerinti besorolása: 40.Körös éri belvízrendszer 40/2 Tompai öblözet Állóvizek: sz. táblázat: Felszíni állóvizek Víztest kód Víztest név Víztest jelleg AIH085 Kelebiai-halastavak természetes VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

30 Állóvizek minősítése sz. táblázat: Felszíni állóvizek állapota Víztest neve Biológiai minősítés Fiziko-kémiai minősítés Kelebiai-halastavak 3 4 A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. KvVM-BM együttes rendelet szerint Kelebia nem veszélyeztetett település. Az agglomeráció vízrajzi térképét a melléklet tartalmazza Felszínalatti vizek A XX. század utolsó évtizedének aszályos időszakában fellépő vízhiány ellensúlyozására a felszín alatti készletek kitermelése, főleg a Duna-Tisza közi Homokhátság területén nőtt, ami a talajvízszintek csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Az ezzel párhuzamosan beindult medertározás a vízfolyás nyomvonala mentén, hosszirányban a teljes duzzasztási szakaszon, talajvízszint emelkedést eredményez. Az alegység területén a mennyiségi szempontból jó állapotú víztestek területi aránya magasabb, mint a bizonytalan állapotúaké (70% és 30%). A felszín alatti víztestek mennyiségi kockázatosságát fokozza, hogy országhatárral osztottak. Kelebia térsége az alábbi táblázatban szereplő felszín alatti víztesten található sz. táblázat: Felszín alatti víztestek Jele Neve Típusa sp Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész sekély porózus Mennyiségi állapota Kockázatos A mezőgazdasági eredetű, az állattartó telepekről kikerülő, a lakott területekről és a kommunális hulladék-lerakókból szivárgó szennyezések a víztestet érintik. A sekély porózus víztestek vízminőségi problémái leginkább a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezésekből erednek. A talajvíz mélysége 2-4 m között van általában, de a Kőröséri-főcsatorna mentén 2 m fölé emelkedik. Egyes hátasabb területeken viszont 4 m alá süllyed. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nk közötti, de a települések környékén 45 nk fölé is emelkedik. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

31 A talajmechanikai szakvélemény keretein belül készült fúrások alkalmával a megütött talajvízszint a terepszint alatt -3,0-5,0 m-en, a nyugalmi talajvízszint -2,50-4,50 m-en jelentkezett. A jelenlegi talajvízszint átlag alattinak tekinthető az utóbbi évek csapadékszegény időjárásának következményeként. A jelenleg elvégzett és a rendelkezésre álló korábbi vizsgálatok hidrológiai adatai alapján az építési talajvízszint értéke egy éven belüli építést figyelembe véve a terepszint alatt 2,0-4,0 m-re míg a mértékadó talajvízszint értéke 1,50-3,0 m-en adható meg sz. táblázat: A talajvíz vegyvizsgálatának eredményei Fúrásszelvény Szulfit ion, S0 3 mg/l Szulfát ion, SO 4 mg/l Klorid-ion, Cl mg/l ph 2F F A A A F F Fenti adatok alapján a talajvíz az MI 17215/2-86 előírása szerint gyengén agresszív H/2 alosztályba sorolható C" típusú korrózió figyelembevételével a 4F jelű fúrásnál. Egyéb helyen a H/l alosztályt lehet figyelembe venni. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km 2 között van. Az artézi kutak mélysége általában meghaladja a 100 m-t, sokszor a 200-at is. Vízhozamuk többnyire jelentékeny. Gyakran nagy a vas-, sőt az arzéntartalmuk is. Valamennyi településnek közüzemi vízellátása van, de csatornázás csak Bácsalmáson és Jánoshalmán épült ban a felszíni vizek kihasználtsága elérte a 40%-ot, míg a felszín alattiaké csak 20% volt. A kutak terhelését is 40%-ra becsülték. A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint, felszín alatti vizek szempontjából Kelebia település Érzékeny besorolású területre esik. A projektterület nem magas talajvízállású terület a VITUKI Rt. Magyarország magas talajvízállású területeinek meghatározása, továbbá megjelenítése térinformatikai rendszerben." című jelentése szerint. A térség ivóvizeire magas arzéntartalom a jellemző. Az önkormányzattól kapott adatok alapján a település a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint A beruházás nem érint olyan területeket, amelyeket a Vásárhelyi-terv keretében terveztek árvízi tározókkal. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet mellékletének szerint Kelebia település nem nitrátérzékeny területen fekszik. A 240/2000 (XII.23.) Kormány rendelet értelmében Kelebia normál vízgyűjtő területen helyezkedik el. felszíni vizek szempontjából. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

32 Ökológia A Duna Tisza közti flórajárásba tartozó kistáj potenciális erdőtársulásaira a borókás fehérnyárasok, a pusztai tölgyesek, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek a jellemzőbbek. A nyílt társulások között a homokpusztai rétek és a magyar csenkeszes homokpuszták az elterjedtebbek. Gyakran előforduló lágyszárúak a tartós szegfű, a réti őszirózsa, a kőhúr stb. Az erdészetileg hasznosított felületeken fiatal- és középkorú, lágy- és keménylombos, valamint fenyőerdők díszlenek. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0 m 3 /ha alatt marad. A mezőgazdasági területhasznosítás jellemzőbb főnövényei a búza (25-40 q/ha), a kukorica (30-50 q/ha), a lucerna (30-60 q/ha), a rostkender (55-75 q/ha) és a vöröshagyma ( q/ha). Természeti adottságok Kelebia Község területe természeti adottságokban igen gazdag. Kelebia területén találhatóak szikes és lápi tavak, valamint védett növényzet és állatvilág. Tájvédelmi és idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír az a 600 hektárnyi terület, amely a megyehatáron áthúzódó Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet része. A kelebiai halastavak fürdésre, csónakázásra alkalmas részei vadregényes hangulatot varázsolnak a természetjáró és lovas turisták, horgászok, vadászok számára. A természettudományokkal foglalkozók érdeklődését a rendkívül gazdag védett növény- és állatpopulációk, illetve az átvonuló madárállomány változatos világa kelti fel. Ezen a területen van a védett Egyhajú-virág Tarka sáfrány termőhelye. Kelebia közigazgatási területén: 177 ha védett láp 87,15 ha védett szikes tó található. A projekt terület nem érint NATURA 2000 es területet. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Bucka erdei csatorna, közvetett befogadója, a Kőrös-éri főcsatorna. A betorkolással érintett szakasza természetvédelmi oltalom alatt nem áll, de a csatorna túloldalán elhelyezkedő terület részét képezi a Dél-Homokhátság Natura 2000 területnek. Az érintett területek a számú mellékletben kerültek feltüntetésre. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelői hozzájárulását a tisztított szennyvíz elvezetéséhez megadta amennyiben a tisztított szennyvíz Kőrös-éri főcsatornáig VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

33 történő elvezetése nyílt árkos rendszerű lesz. Az igazgatóság nyilatkozatát az számú melléklet tartalmazza Jellemző településszerkezet Kelebia a 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet 2. számú mellékletének 5. táblázata értelmében önálló agglomerációt alkot, melyet jogszabály kötelez a szennyvíz közműves elvezetésére és ártalommentes elhelyezésére december 31-ig. Kelebia Budapestről közúton az M5 autópályán és az 53-as közúton érhető el, Kiskunhalastól közúton 35 km-re, a bácskai löszhátságon fekszik. Vasúton Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi határátkelőhelye. Kelebia földrajzi elhelyezkedését a ábra mutatja ábra: KELEBIA földrajzi elhelyezkedése Kelebia a Dél-Alföld régió, Bács-Kiskun megye, Kiskunhalasi kistérség települése. A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG Bács-kiskun megye déli részén, a szerb-magyar határ mellett található. A kistérség központja a Kiskunhalas, a kistérség legnépesebb települése. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

34 Kiskunhalasi kistérség táblázat: A kistérség jellemzői Terület (km 2 ) 826 Lakónépesség (fő, dec. 31) Települések száma 9 Jogállás szerint Típus szerint Város 2 Község 7 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 2 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település Forrás: KISKUNHALASI KISTÉRSÉG, KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP, VÁTI 0 0 Közigazgatási rangját tekintve Kelebia község. A település településszerkezeti karaktere kertvárosias, falusias jellegű. Kelebia átnézeti helyszínrajzát a melléklet tartalmazza. A szennyvíztisztító telep helyének meghatározását a számú melléklet szemlélteti. A projekt által érintett település, Kelebia, a kiskunhalasi kistérségben található, amely a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Kormány Rendelet szerint elmaradott településnek nem minősül. Kelebia község területe 6670 hektár, amelyből a belterület nagysága 198,28 ha (2,9%), a külterület 6471,72 ha (97,1%). A tervezett szennyvíztisztító telep helye, a Kelebia Község Önkormányzatának a tulajdonában lévő 0407/5 hrsz-ú telek táblázat: A projekttel érintett település, Kelebia népsűrűségi adatai Település Népsűrűség (fő/km 2 ) belterület 819 külterület 188 A projektterület településszerkezeti sajátosságai VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

35 A Dél-alföld településszerkezete magán viseli a történelem lenyomatát. A török megszállás alatt lakatlanná vált pusztát a XVII. század végétől Szabadka városhoz csatolták. A Trianon utáni újrakezdés eredményeként december 16-án Kelebia néven önálló községgé alakult. Az új község lakossága főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel, és kisebb mértékben kereskedelemmel foglalkozott, de megtalálható volt kevés számú kisiparos is. Viszonylag már akkor is nagy létszámot foglalkoztatott a vasút. A településszerkezet jellegzetessége, hogy a települést kettészeli a vasút. A földműveléshez és állattartáshoz szorosan kapcsolódó tanyákat találni a térségben. A tanyavilágra a csoportos jelleg volt a jellemző, így alakultak ki az úgynevezett járások: Szkenderjárás, Fődijárás, Vermesjárás, Sztipityjárás, Négyesi-járás, Baromjárás, a Vasútföld és Bácsborista. Kialakult a község jelenlegi területe, mely 66,7 km2 (6670 ha), lakosainak száma 2842 fő (2009-es adat), legnagyobb részen magyar anyanyelvűek. A lakónépesség száma a 90-es évek második felétől stagnál. A lakosság 50 %- a külterületeken él. Külterületi lakott helyek: Bácsborista, Négyes járás, Vasútföld, Vermes járás, Sztipityjárás, Szkenderjárás, Fődi-járás sz. ábra: Kelebia településszerkezete VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

36 Kelebia Község belterülete 200 ha, melynek legnagyobb része falusias jellegű lakóterület. A szerkezetét jellemzi a mérnöki kialakítású derékszögű utca és telekrendszer. Jellemzően a falusi és a kertvárosi jelleg közötti átmenet, ahol még a mezőgazdaság dominál. A belterületi lakosok száma 1623 fő, laksűrűség 8,2 fő/ha. Költséghatékonyság szempontjából kedvező a települése szabályos alaprajza, falusiaskertvárosi jellege, amely nyomán nem jelent problémát a munkaárok és a föld deponálása szempontjából a területi igények kielégítése és a forgalomkorlátozás. A szabályos szerkezet a vezetékek lefektetését is egyszerűsíti a bonyolultabb, kuszább alaprajzú településekhez képest (pl. történelmi városmag). A sz. táblázat tartalmazza a településközpont és a tervezett szennyvíztisztító telep távolságát sz. táblázat: A településközpont és a tervezett szennyvíztelep távolsága A szennyvíztisztító telep távolsága az érintett Település település központjától (m) Kelebia 3000 A szennyvíztisztító telep kiválasztásánál a településrendezési tervben is figyelembe vették a domborzati viszonyokat, amelyek enyhe lejtést mutatnak a település észak-nyugati része felé. Ezért egy gravitációs szennyvízcsatorna rendszer a település észak-nyugati irányába tudja összegyűjteni és elvezetni a szennyvizet, ahová a szennyvíztisztító telepet is tervezték. A település szerkezet meghatározó elemei a településszerkezet alakítása és a területfelhasználás távlati módjának meghatározása a helyi sajátosságokra épül. Az igazgatási területen négy tájszerkezeti egység határolható le. Az észak-keleti 55. sz. főút menti határrész, jellemzően szántó szórvány tanyákkal Az északnyugati-délkeleti 1,5-3,0 km szélességben végighúzódó erdő az igazgatási terület legnagyobb összefüggő egysége, amelyhez keleten Bácsborista tanyasora, nyugaton pedig vízjárta gyepterületek és halastavak csatlakoznak. A Tompai határ és az erdő közötti Vasútföld és Vermesjárás tanyasorokat is tartalmazó szórványtanyás mezőgazdasági terület (váltakozva gyep és szántó) A dél-nyugati határrész az 1800-as évekbeli szabályos kiosztás eredménye. A településszerkezetileg egységes területen belül a kijelölt belterületen a beépítés sűrűbb. Újfalu a hagyományos hegyközségi szerkezettől némileg különböző szabályos belterületi alakulat. A ha-os igazgatási terület ÉK-DNY irányban az jelű Kelebia-Bácsalmás összekötő út osztja. Erre a fő útra fűződik fel a belterület. Az igazgatási területjellemző szerkezeti vonalaira illeszkedik a Budapest Kelebia vasúti vonal, az 55. számú Szeged-Baja főforgalmi út és az 5509 jelű Kelebia-Ásotthalom összekötő út. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

37 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák A népesség és a lakáshelyzet alakulását az érintett településen és között vizsgáltuk. A demográfiai mutatók KSH adatokon alapulnak. A település összes lakos száma az elmúlt 19 évben 2759 fő és 3089 fő között mozgott a lenti diagramon láthatóak szerint. Az érintett periódusban két alkalommal is (1994/95 és 2000/01) 100, ill. 200 főnél nagyobb ugrás tapasztalható. Az 1994/95-ös időszakban ez a jelenség a határ túloldalán folyó háborús körülményekből kifolyó vándorlással magyarázható. A 2001-es magas ugrás a 2001-es népszámlálás valós adatainak az 1990-es népszámlálás óta prognosztizált adataitól való eltérés okozza. A lakónépesség változását számszerűsítve a sz. táblázat ismerteti sz. táblázat: Kelebia lakónépességének és a lakások számának változása Lakónépesség Lakások száma VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

38 sz. diagram: Kelebia népességének változása A diagramon ábrázolt demográfiai adatok alapján a település népességszámának lassú csökkenése tapasztalható. Azonban a projekt megvalósulásával illetve a születések számának növekedésével és a halálozási mutatók csökkenésével a népességfogyás várhatóan megszakad. Ebből kifolyólag hosszútávon a település népességadataiban jelentős változás nem várható, az elkövetkezendő 30 év távlatában stagnálására lehet számítani. A lakosság csökkenésével a szennyvízmennyiség még akár nőhet is, hiszen a fajlagos vízfogyasztás nőhet. Úgy véljük, hogy az esetleges népességcsökkenés és a fajlagos vízfogyasztás növekedése kiegyenlíti egymást, így a stagnáló szennyvízmennyiség megfelelő kiindulópont. A tervezésnél legalább a jelenlegi helyzetnek meg kell felelnie a szennyvíztisztító telepnek és 2009 népesség adatokra trendvonalat illesztettünk, melynek egyenlete alapján előrevetíthető a település népességszám alakulása. Ez az elkövetkező harminc évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: sz. táblázat: Kelebia népességszámának alakulása az elkövetkező harminc évre vonatkozóan Település Népesség szám 2009-ban Kelebia Előrejelzett népesség szám (30 év) A lakásállomány az elmúlt 20 év alatt 1166 db és 1320 db között változott, ami hosszú távon enyhe emelkedést mutat. A 2000/2001 időszakban tapasztalható hirtelen növekedés a 2001-es népszámlálás valós adatai és az 1990-es népszámlálás óta prognosztizált adatok közötti különbséggel magyarázható. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

39 Kelebia község településfejlesztési tervében nem szerepel semmiféle ingatlanfejlesztési előirányzat sz. diagram: Kelebia lakásállományának változása A térségben az átlagéletkor nőknél 42,8 férfiaknál 38,6 év, a születéskor várható élettartam nők esetében 77,53 év, míg férfiaknál 68,74 év. A születések száma az évek tekintetében jellemzően kisebb, mint a halálozások száma (kivéve és sz. táblázat: Élveszületési, és halálozási adatok ÉV Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) év év év év év év év év év év év VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

40 Megállapítható, elöregedő településről van szó. A korösszetételt a térségre az alábbi táblázat ismerteti: táblázat: Korösszetétel alakulása Korösszetétel -14 év év év 65- év 17,3% 4,25% 56,42% 22,03% A táblázat mutatja be a község településrészeit, azok jellegét és megnevezését táblázat: Kelebia demográfiai helyzetének alapadatai* Település neve Központi belterületen Egyéb belterületen Külterületen Összesen Lakosok száma Lakások száma (db) Vízbekötések száma [db] Egyéb lakóegységek száma (db) * önkormányzati adatszolgáltatás alapján Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák Gazdasági-jellemzők, tendenciák A Kiskunhalasi kistérség: Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott (VÁTI), Nem ipari szerkezetátalakítási térség (VÁTI). Kelebia település a 240/2006.(XI.30.) Korm. Rendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településnek minősül. A Kiskunhalasi kistérség az ország 174 kistérsége közül a 93. helyen szerepel (felfelé nő a fejlettség értéke) A 311/2007. (XI. 17.) Kormány Rendelet 2. mellékletében, a hátrányos helyzetű kistérségek listáján szerepel Kelebia foglalkoztatási helyzetét 3,8%-os egyensúlyhiány jellemzi (vagyis 100 munkaképes korú állandó lakosból 3-4 fő a regisztrált munkanélküli). Ez az arány jobb a megyei és az országos átlagnál is. Az arány javulása várható a csatornahálózat építésével, mivel a csatornahálózat építése során munkahelyteremtések valósulnak meg, így a foglalkoztatottak száma növekedni fog. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

41 Az egy háztartásra jutó átlagos nettó jövedelem számításhoz a KSH meta adatbázisában található, Dél-Alföldre megadott, egy főre jutó éves nettó jövedelemből indultunk ki, ami a munka-, társadalmi- és egyéb jövedelmeket is magában foglalja. A nettó jövedelem 2007-ben Ft/fő volt, ami havi Ft/fő-nek felel meg. Úgy tekintettük, mintha a projekt terület egészén az átlagos családméret 2,83 fős lenne, minthogy a beruházás főt és 670 lakást érint. Ez háztartásonként Ft havi jövedelemet jelent. Vállalkozások helyzete: Kelebia közigazgatási területe 6670 ha, ebből 6102 ha termőterület. A termőföldeken elsősorban szőlőt, gyümölcsöt és fehér spárgát termesztenek. A termőföld zömmel magángazdálkodók, őstermelők tulajdonában van. A gazdálkodás színvonala alacsony, kevés a jól felszerelt, jövedelmező gazdaság. Az állattenyésztésre elsősorban a vízi szárnyas (liba, kacsa) és a kisállattenyésztés (nyúl) a jellemző. A legjelentősebb állattenyésztő és feldolgozó cégek a Kel-Feder Kft. és a Kel-Chicken Kft. Ezek a cégek libamáj, toll- és hús exporttal is foglalkoznak. A sertés és a szarvasmarhatartás visszaesett, az ősi magyar állatfajták alig vannak jelen. A Kelebián élő családok többsége mezőgazdasági tevékenységet folytat, de mindezek ellenére elmondható, hogy a termőföld nem képes a jelenlegi művelés mellett a népesség gazdasági hátterének biztosítására. Elmondható, hogy a néhány hektáros kisgazdaságok gyakran életképtelenek és felszámolásra kerülnek, mivel a területnagyság és az elavult technológiák nem teszik lehetővé a rentábilis termelést, mindemellett hátráltató tényező még a pénz és szakismeretek hiánya is. A községben 21 főre jut egy vállalkozás, ami országos szinten is magas érték. Viszont a vállalkozások alig fele rendelkezik alkalmazottakkal, mikrovállalkozásként működnek. Ezek döntő többsége pedig egyéni vállalkozó. A foglalkoztatottak száma 10 fő alatti és időszakos. A helyi mikrovállalkozások éves árbevétele is alacsony, magas a kényszervállalkozások száma is. Ipari üzem, termelő vállalkozás nincs a községben. KSH adatok szerint 2007 évben a településen 87 vállalkozás működött. Ebből 84 mikro-, 2 kis-, és egy középvállalkozás. A vállalkozók 34%-a a kereskedelemben működik, amely a település határmenti forgalmát mutatja sz. táblázat: Működő vállalatok száma Működő egyéni vállalkozások száma (db) Működő társas vállalkozások száma (db) Működő non-profit szervezetek száma (db) n/a n/a Forrás: Halas Kistérségi Portál (www.halasregio.hu) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

42 A beruházás kialakítását befolyásolni fogja a fogyasztók díjfizetési hajlandósága, a díjfizető képessége. A lakossági tájékoztatási fórumokon a helyi önkormányzat felvilágosítást adott az érintett lakosságnak a lakás-előtakarékosság lehetőségeiről A térségben a díjfizetési (víz, hulladék) hajlandóság jónak mondható, a projektberuházás által érintett lakosság képes vállalni a szennyvízközmű kiépítéséből és üzemeltetéséből adódó többletkiadásokat ezért a díjfizetési hajlandóság esetleges hiánya kizárólag minimális kockázatot jelent a tervezett beruházás megvalósítása, üzemeltetése során. Társadalmi-jellemzők, tendenciák A szennyvízberuházás lakossági támogatottsága kiemelkedően magas. A Kelebián működő helyi civil szervezetek döntő többsége is támogatgatja nyilatkozatával a szennyvízközmű kiépítéséhez. A támogatottság oka az élhetőbb, tisztább környezet és a magasabb szintű szolgáltatások biztosítása. (A civil szervezetek támogató nyilatkozatai a számú mellékletekben találhatóak.) A településen közel 8 civil szervezet működik. Ezek: Gyermekeinkért Alapítvány, Kelebia Község Népi Sportkör, Kelebiai Karitasz Egyesület, Polgárőr Egyesület Ifjúsági Egyesület Kelebiai Szülők Egyesülete Kelebiai Nagycsaládosok Egyesülete. Kelebiai Nyugdíjasok Egyesülete A település életében ma még csekély szerepet tölt be a turizmus. A Kőrös-éri Tájvédelmi körzet a turisták által ritkán látogatott terület, ahol a természet még érintetlen formában van jelen. Ezért a szezonalitás mértéke nem jelentős. Azonban a csatornázás megvalósulásával a turizmus fellendülésével lehet számolni, mely hozzájárul a település gazdasági fellendüléséhez. A helyi lakosság többsége saját meggyőződéséből támogatja a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep megépítését. Ennek okai, hogy esős időszakban megemelkedik a talajvízszint. Ebben az időszakban, a csatornahálózat hiányában a lakossági szennyvíz keveredve a talajvízzel, a felszín közelébe kerül. Ez több okból is veszélyes. Elsősorban azok a lakossági, saját telken fúrt kutak, amelyeket öntözésre használnak, felszívják a meg nem tisztított vizet és konyhakereti/egyéb növényeket locsolnak vele. Így közvetett módon kerülhetnek be az emberi szervezetbe a szennyvízben lévő káros anyagok. A án falugyűlés keretében tartott lakossági közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a számú mellékletben található. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

43 VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

44 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE 4.1. A probléma és a fejlesztési igény meghatározása A beruházás tárgyát képző fejlesztendő tevékenységek a következők: Kelebia község belterületének közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, Biológiai szennyvíztisztító telep létesítése a keletkező szennyvíz kezelésére Helyzetértékelés A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége jelen állapotban 0%-os és szennyvíztisztító létesítmény sem működik a községben. A létesítmények hiányát közműpótló berendezések, szennyvíztározó latrinák és szikkasztásos módszerek biztosítják. A szippantott szennyvizet műszaki védelem nélkül, földmedrű gödrökbe ürítik. Kelebia Község Önkormányzatának forráshiányból kifolyólag - napjainkig még nem volt lehetősége arra, hogy kiépítsen és üzemeltessen olyan szennyvíztisztító telepet és csatornahálózatot, amely javítaná az ott élők életkörülményeit és tisztább, élhetőbb környezetet biztosítana a község számára. A község területén nem működik ipari park, sem nagyipari vállalat, amely ipari szennyvizet bocsátana ki. Az összes keletkező szennyvíz kommunális eredetű. Kelebia folyékony hulladék begyűjtését tengelyen történő szállítással végzik. A szippantott szennyvíz begyűjtését és elszállítását a Kelebia Kft. végzi. A kommunális szennyvíz fogadása, tisztítása és elhelyezése a Pusztamérges települési folyékony hulladék tisztítótelepen történik. A Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény és Kelebia Községi Önkormányzat között létrejött Közszolgáltatási Szerződést a számú melléklet tartalmazza. A lakossági szennyvíztárolókban felgyülemlő szennyvíz a talajba majd ezen keresztül a talajvízbe kerül, amely mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból káros. Így szennyeződik a talajvíz és az egyéb rétegvizek is, ezért a probléma megoldását a szennyvízközmű kiépítése jelenti. A fent említett problémák megoldása érdekében van szüksége a községnek egyre nagyobb mértékben egy új, korszerű szennyvízelvezető háló és egy szennyvíztisztító telep létesítésére. A helyi önkormányzat és a lakosság összefogásából eredően indult el Kelebia szennyvíz beruházási törekvése. A beruházás teljes társadalmi támogatottságot élvez Kelebia belterületén. A beruházás előkészítése a pályázati felhívás megjelenése előtt megkezdődött, a Lakás- Takarékpénztár (LTP) és a Víziközmű Társulat szervezésével. A beruházás megvalósításához szükséges önerőt a Viziközmű Társulat hitel felvételéből fogja biztosítani. A szennyvíz elvezető és kezelő létesítmények, eszközök című táblázat tartalma mindösszesen a szennyvíz összegyűjtésére és szállítására használt szippantó tartálykocsira terjed ki, VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

45 tekintve, hogy a településen nincs sem csatornahálózat, sem szennyvíztisztító telep. A tartálykocsi átlagban 2-3 fordulót tesz meg naponta. Eszköz/Létesítmény Szippantó tartálykocsi Szennyvíztisztító telep táblázat: Szennyvíz elvezető és kezelő létesítmények, eszközök Kapacitás 1db, 5m 3 térfogatú Rekonstrukcióig hátralévő élettartam Kapcsolódó felújítási költség[ft] Csatornahálózat 0m Tervezett élettartam (év) Vízellátás jellemzői: A projekt által érintett területek ivóvízzel ellátottak. A Kelebia Községi Vízművet a 100%- ban önkormányzati tulajdonú Halasvíz kft - Kelebia önkormányzat által létrehozott - Kelebia Kft. közreműködésével üzemelteti. A Kelebia Kft. teljes egészében az Önkormányzat tulajdonában van. A vízellátó rendszer műszaki adatai Az üzemelő vízmű helye: Kelebia, Váczi u. 2. (426/2,427 és 431 hrsz) A kutakból búvárszivattyúval kitermelt víz a víztisztító technológiái követően kerül az elosztóhálózatba és a magastárolóba. A vízmű a telepen üzemelő 3 db mélyfúrású kúttal látja el a lakosságot vízzel. A vízművet ellátó kutak adatai: táblázat: Mélyfúrású kutak adatai Kút száma Fúrás éve Talpmélység Üzemi vízszint Kapacitás Kútfej kiképzés ,5 20, , 1996-ban felújítva 180,0 24, ,0 26, Terepszinten kialakított, Grundfos SP 16-8 típusú szivattyúra szerelvényezve Terepszinten kialakított, Grundfos SP 46-7 típusú szivattyúra szerelvényezve. Terepszinten kialakított, Grundfos SP 45-9 típusú szivattyúra szerelvényezve. Az üzemelésre alkalmas, belső védőterülettel is rendelkező vízműkutak vize nagy vas és arzén tartalma - szolgáltatás előtt - vízkezelést igényel. Jelenleg vastalanítás, arzénmentesítés és fertőtlenítés történik. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

46 A mélyfúrású kutak kútfeje zárt kiképzésű gépészeti egység. A kutak szellőztetése az MSZ szabvány előírásai szerint készült, (a kutak vizének CH 4 tartalma 2,21-3,24 l/m 3 közötti) Magastároló térfogat: A HG ,5/2 acélszerkezetű víztorony térfogata 100m 3 Vízvezeték hálózat hossza: fm Bekötések száma összesen: belterület: 573 db külterület: 476 db Közkifolyók száma: 9 db Tűzcsapok száma: 69 db A 673 db belterületi lakásra azért jut csak 573 db bekötés, mert a 14 meglévő társasházhoz egyenként több lakás (átlagban 8db) viszont csak 1 vízbekötés tartozik. A települési vízmű mértékadó kapacitása: m 3 /d (a víztermelés kapacitása) A vízmű összes lekötött vízmennyisége: m 3 /év, II. oszt. rétegvíz A termelt víz mennyiségét vízórával mérik. Vízkezelési technológia: A vízkezelési technológia a vastalanításra és az arzénmentesítésre terjed ki. A technológia a DBKMV-MF sz., VITUKI jóváhagyással rendelkező dokumentum szerint épült ki. IA technológia eredeti alkalmazási engedélye a KVM 178/1988. számon lett bejegyezve.) Az alkalmazási engedély lejáratát követő OVF állásfoglalás (9723/1998 számon) szerint a technológia a továbbiakban nem engedély köteles. Csapadékvíz elvezető hálózat Község területére tervezett szennyvízcsatornázás elválasztott rendszerű és a csapadékvízelvezetési rendszertől független. Kelebia Községi Önkormányzatának határozott célja a település Csapadékvíz csatornázási Programjának megvalósítása. Kelebia teljes területére kiterjedő, egységes vízelvezető csatornahálózat nincs. A településre csapadékvíz a szükség szerinti sűrűségben kiépített nyílt földmedrű árkokban folyik el a kültéri csatornahálózat befogadói felé, illetve szikkasztóárkos rendszerben szikkad el. A hálózati rendszer karbantartás mellett átlagos csapadékú években képes szerepe ellátására. A vízrendezési terv anyagi lehetőségek függvényében ütemezetten valósul meg. Az összegyülekező csapadékvíz által okozott szennyezőanyag-terhelés nem számolt ezért a befogadókba kezelés nélkül bevezethető. Tekintve, hogy az utóbbi években a térszín alatti talajvízszintek fokozatosan emelkednek és szélsőséges időjárási viszonyok okozta belvíz- és csapadékvízkárok jelentkeznek, az VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

47 önkormányzat tisztában van a probléma jelentőségével és ezért jelen projekttől függetlenül már folyamatban van a csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása. A csapadékvíz elvezető rendszer továbbfejlesztéséhez tanulmányterv áll a község rendelkezésére. A tervek szerint a településen létesítendő csapadékelvezető csatornák első befogadója egy mesterségesen kialakított tározó lesz (Záportó). A kelebiai csapadékvizek és a magasabb belvizek befogadója a Záportón és a Buckaerdei csatornán keresztül a Kőrös-éri főcsatorna. A Program első üteme a tervezett Záportó- és létesítményei megvalósítása, mely vízjogi létesítési engedélyes tervvel az Önkormányzat már rendelkezik. Az engedélyes tervet a sz. melléklet tartalmazza. A beruházás megvalósulásáig azonban az Önkormányzat rendelettel kívánja tiltani a csapadékvíz bevezetését a szennyvízelvezető törzshálózatba. Vízellátás és szennyvízkibocsátás mennyiségi adatainak bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az érintett település fajlagos vízfogyasztási és fajlagos szennyvíz-kibocsátási tendenciái, a háztartási szennyvíz megoszlása, valamint a vízdíjak alakulása a közötti években. A vízfogyasztási adatok a lakossági fogyasztóknak számlázott vízmennyiségek alapján kerültek megadásra. VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

48 Fajlagos lakossági vízfogyasztás: táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Kelebia Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás Kelebia belterület ,33 30, ,94 29, ,24 26,24 Kelebia külterület ,33 30, ,94 29, ,24 26,24 Összesen az egész projektterületre Érintett szennyvízelvezetési agglomeráció teljes területére (m 3 /fő/év) ,33 30, ,94 29, ,24 26, ,33 30, ,94 29, ,24 26,24 * Önkormányzati adatszolgáltatás ** A kibocsátott szennyvíz értéke a fajlagos éves vízfogyasztási adatok alapján 100%-os mértékben került átvételre Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

49 Kelebia táblázat: Fajlagos vízfogyasztás, folyt Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás* * (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesített vízmennyisé g [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyasztás (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás** (m 3 /fő/év) Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma* (fő) Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma* (fő) Értékesítet t vízmennyis ég [m 3 /év]* Fajlagos éves vízfogyaszt ás Kelebia belterület ,16 33, , ,32 33,32 Kelebia külterület ,16 33, , ,32 33,32 Összesen az egész projektterületre Érintett szennyvízelvezetési agglomeráció teljes területére ,16 33, , ,32 33, ,16 33, , ,32 33,32 * A kibocsátott szennyvíz értéke a fajlagos éves vízfogyasztási adatok alapján 100%-os mértékben került átvételre (m 3 /fő/év) Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás** (m 3 /fő/év) VTK Innosystem Kft. H-1095 Budapest, Kvassay J. u. 1. Tel.: (36) Fax.: (36)

50 Háztartási és ipari szennyvizek: A projektjavaslat által érintett település nem rendelkezik közterületi szennyvízcsatorna hálózattal illetve szennyvíztisztító teleppel, ebből kifolyólag a települési szennyvízelvezetés nem megoldott. Jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre részben szakszerű ártalmatlanítással, részben illegális környezetet szennyező elhelyezéssel. A projektterületen ipari szennyvíz nem keletkezik. A fentiek alapján a háztartási szennyvizek mennyisége ismeretlen, kizárólag becslésre lehet hagyatkozni. A lakossági szennyvízmennyiség becslésénél a számú táblázatban ismertetett fajlagos szennyvízkibocsátással számoltunk. Mind a lakosság mind az intézményi- és gazdálkodói szervezetek szennyvizeinek becslésénél, vízfogyasztásuk 100%-át vettük szennyvízkibocsátásnak. Az idegenvíz becslésénél az adott évben becsült keletkező szennyvíz 5%-át vettük. Mivel csak a település belterülete lesz csatornázva ezért a és sz. táblázatban a belterületre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre, illetve a zárójelben lévő értékek a külterületen keletkezett de a leendő szennyvíztelepet terhelő, becsült szippantott szennyvízmennyiségeket mutatják táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek (em 3 ) Év Lakosság (em 3 /év) 51,649 (+2,5)* 51,047 (+2,5)* 43,554 (+2,5)* 54,255 (+2,5)* 49,978 (+2,5)* 52,308 (+2,5)* Intézményi (em 3 /év) Üdülő (em 3 /év) * külterületen keletkező szippantott szennyvízmennyiség Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységből Mennyiség (em 3 /év) Idegenvíz Mennyiség (em 3 /év) 11,690-4,533 3,394 10,074-4,792 3,296 8,758-4,370 2,834 10,740-4,035 3,452 15,633-1,805 3,371 13,306-1,738 3,437 Összesen a telepre érkező (em 3 /év) 71,266 (+2,5)* 69,209 (+2,5)* 59,516 (+2,5)* 72,482 (+2,5)* 70,787 (+2,5)* 70,789 (+2,5)* 48

51 Év táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/egyéb gazdálkodói szennyvizek Lakosság (LE) Intézményi (LE) Üdülő (LE) Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységből (LE) A számú táblázat jelen projekt esetében nem releváns, mert Kelebia község nem rendelkezik szennyvízcsatornával sem szennyvíztisztító teleppel. A 26/2002. (II.27.) Kormány Rendelet alapján 1 fő = 1 LE értékkel számolva a szennyvíztisztító telepre bekötendő település együttes lakosegyenértéke: 2842 LE táblázat Elszállított települési folyékony hulladék mennyisége Év Mennyiség (m³) Átlagos havi mennyiség (m³/hó) Víz és szennyvízdíjak: Kelebia településen a víz és szennyvízdíjakat a táblázat mutatja be. Év táblázat: Víz- és szennyvízdíjak (nettó) Vízdíj (Ft/m 3 ) Kelebia Szennyvízdíj (Ft/m 3 ) (szippantott) Lakossági Közületi Lakossági és Közületi Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj 1000,- Ft egyszeri kiszállási díj, 300,- Ft/m 3 49

52 Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj Ft/hó alapdíj ft/hó ft/hó 3.315,- Ft/m 3 Vízterhelési díj Az Országgyűlés a november 10-i ülésnapján fogadta el a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. sz. törvényt. A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában a törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. Mivel a településen nem történik ilyenfajta tevékenység, így a táblázat jelen esetben nem releváns táblázat: Vízterhelési díj Év Kelebia - nem releváns Keresleti igények jellemzése Lakossági vízfogyasztásra ható tényezők és azok hatásai A jövőbeni vízfogyasztás alakulását alapvetően négy tényező fogja meghatározni: népességszám alakulása lakosság jövedelmi helyzetének alakulása intézmények, és vállalkozások számának alakulása lakosság árrugalmassága A népességszám az utóbbi néhány évben lassú csökkenést mutatott a településen. A jövőben is népességszám stagnálása várható, illetve enyhe növekedése csak akkor következhet be, ha jelentősebb gazdasági fejlődés következik be a településen. Az vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúra így a szennyvízhálózat kiépítése a gazdasági fejlődés egyik sarkalatos pontja, amely segíti a vállalkozások letelepedését. A lakosság jövedelmi helyzete viszonylag stabil, bár az országos gazdasági visszaesést a térség is egyértelműen megérzi. A munkanélküliségi ráta ugyan az országos átlag alatt van, de jelentős a más településeken munkát vállalók (ingázók) aránya. Rövidtávon itt is a reáljövedelmek csökkenésével lehet számolni, azonban a projekt működésének első éveire ( ), már (remélhetőleg) az országos szintű gazdasági növekedés itt is éreztetni fogja hatását, ami mind a jövedelmek növekedéséhez, mind a munkanélküliség csökkenéséhez vezethet. A vízfogyasztás így várhatóan nem esik vissza, annak ellenére, hogy a szennyvízdíjak belépésével a háztartások kiadásai növekedni fognak. Az intézmények számában jelentős változás nem várható, bár összevonások előfordulhatnak. A gazdasági vállalkozások számának alakulása nem függetleníthető az ország gazdasági helyzetétől, így rövidtávon pozitív fordulat nem várható ezen a téren. 26 gazdasági egység rákötése várható összességében 6m 3 /nap kibocsátással. Az éves várható vízmennyiség évi

53 munkanappal számolva (mivel a vállalkozások jelentős része szombaton is üzemel/nyitva tart, illetve egy részük vasárnap is) 1800 m 3. 51

54 Rákötési hajlandóságra ható tényezők Az önkormányzat a szennyvízcsatorna hálózat kiépülését követően ellenőrzi, hogy a házi derítők szabályosan, megfelelően szigetelve lettek-e megépítve. Ellenőrzésre kerül továbbá, hogy az ivóvízfogyasztás alapján keletkező szennyvízmennyiség számlával igazolt módon került-e elszállításra. Aki nem tudja igazolni, hogy a bemenő ivóvíz arányos része szennyvízként elszállításra került, szennyezi a környezetét és talajterhelési díjat fog fizetni. Jelenleg az önkormányzat nem veti ki ezt a díjat, mert nem megoldott a csatornán történő elszállítás. A projekt megvalósulását követően, más településekhez hasonlóan szigorúan fognak fellépni a környezetszennyezés ellen. Mindazon ingatlantulajdonosokra jelentős összegű, adók módjára behajtható talajterhelési díj vethető ki, akik a szennyvízcsatorna hálózat kiépülését követően is szabálytalanul működtetett házi derítőt használ. A felmérések alapján a lakossági várakozás, és igény a csatornahálózat kiépítése iránt jelentős. Magas rákötési aránnyal lehet számolni és bár megjegyzendő, hogy a felmérések még a gazdasági válság előtt készültek, ettől függetlenül a 92%-os rákötési arány elérése nagyon valószínű. A Kedvezményezett a projekt előkészítési szakaszában is erőteljes PR tevékenységet folytat. Lehetőség van arra is, hogy a Polgármesteri Hivatalban személyesen kérjenek az ingatlantulajdonos felvilágosítást a beruházással kapcsolatban. A rákötési hajlandóságot nyilván befolyásolni fogja az egyszeri rákötési díj (közműfejlesztési hozzájárulás), valamint a várható díjak alakulása. Ez utóbbiak azonban mindenképpen kedvezőbbek lesznek, mint a szippantásos szennyvízelszállítás díjai, nem beszélve a csatornával való ellátottság kényelmi szempontjairól. Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységekből származó szennyvíz mennyiségére ható tényezők Ipari szennyvízkibocsátás nem várható a jövőben sem a településen. Az ipari vállalkozások is csak kommunális szennyvizet bocsátanak ki. A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerőlétszám alakulása viszont bizonytalan, a gazdasági válság hatása várhatóan hosszabb távon is érezhető lesz, és a vállalkozások inkább a munkaerő-hatékonyság növelésével, mint a létszám emelésével törekszenek majd céljaik elérésére. A rákötési arány és a fajlagos vízfogyasztás figyelembe vételével a prognosztizált szennyvízmennyiséget a sz. táblázat mutatja. 52

55 Bázis év 2009 Összegyűjtött szennyvíz, m táblázat: Előrejelzés az igény felmérés alapján Lakossági Intézményi Ipari, egyéb gazdálkodó i Összesen Keletkező szennyvíziszap mennyiség (m 3 /év) Lakossági és intézményi Ipari, egyéb gazdálkodó i

56 Fejlesztési igények Jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés: A fejlesztendő tevékenységek jogszabályi, szakpolitikai szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: - A 86/2009. (IV. 10.) Kormány rendelettel módosított Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (11.27.) értelmében a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani a rendeletben előírt határidő betartásával. Kelebia önálló agglomerációként jelentkezik, amely e rendelet 5. számú melléklete szerint a közötti lakosegyenérték terhelésű szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk közé tartozik. Ennek értelmében december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet értelmében az érintett településen nem biztosított a felszín alatti víz védelme a teljes körű szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségének hiányában. A rendelet 1. számú melléklete alapján a szikkasztómedencékből származó, eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok) veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagok, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki. A rendelet 4. : (2) b) alapján, alapvető környezeti célkitűzés, hogy a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon. - A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004 (XII.25) KVVM rendelet szerint Kelebia község érzékeny területi besorolású a felszín alatti vizek szempontjából A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) 2. számú mellékletében előírt küszöbértékeknek kell megfelelni, amennyiben a tisztított szennyvizet a tisztított szennyvizek befogadója a Bucka erdei csatorna, illetve közvetve a Kőrös-éri főcsatorna sz. táblázat: Tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó főbb paraméterek Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 54

57 NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m 3, összes szervetlen-n = 20 g/m 3 és NH 4 -N = 5 g/m 3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. - A felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet értelmében jelenleg nem biztosított a felszíni víz védelme (hatályos augusztus 6-tól): Biztosítani kell a szennyvíztisztítás vonatkozásában az elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségben kerüljön a felszíni vizekbe, ezáltal biztosítva a felszíni víz állapotának jó karbantartását. - Az érintett település településrendezési tervei és helyi építési szabályzatai a település belterületein a közcsatorna-hálózat kialakítását prioritásként kezelik. Az Alsó-Tisza-Vidéki KÖTEVIFE egy korábbi határozata szerint Kelebia Község Önkormányzat tulajdonában álló hulladéklerakóra folyékony hulladék behordása tilos. Jelen probléma már megoldásra került, ám mivel minden korábbi határozat bemutatása kötelező ezért a releváns határozatot a sz. mellékletben csatoltuk. Az EMT-ben bemutatott alapadatok felhasználásával a projekt megvalósítására elvi vízjogi engedélyezési terv készült. Az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2009. számú Határozatában a bemutatott csatornázási és szennyvíztisztítási változatok valamennyi projektelemére, míg a tisztított szennyvíz elhelyezés tekintetében a közvetett bevezetésre elvi vízjogi engedélyt adott. A köztes RMT-ben a költség-haszonelemzés a gravitációs csatornázási változatot és a BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítást mutatta ki a legkedvezőbbnek, a tanulmányt a KVVM- FI továbbtervezésre alkalmasnak találta. Ennek megfelelően a vízjogi létesítési engedélyezési terv elkészült. Az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2010. számú Határozatában Kelebia Község szennvízcsatornázása és szennyvíztisztító létesítményeinek megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adott. Az engedély másolata a számú mellékletben található Egyéb hatósági határozat, illetve végzés, vagy bírósági ítélet és bírság nem született. A programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok tekintetében kijelenthető, hogy a tervezett beruházás nemcsak illeszkedik az érintett település településrendezési tervéhez és építési szabályzatához, hanem elsődleges szempontként szerepel bennük. Fejlesztési programokból, stratégiákból, tervekből adódó szükségszerűségek: Az érintett településen a csatornahálózat kialakítását az alábbi fejlesztési programok, stratégiák, tervek teszik megalapozottá: 55

58 Településrendezési terv kiemelten kezeli a szennyvízelvezetés és kezelés kérdését. Környezetvédelemről szóló Önkormányzati rendeletek rögzítik többek között a felszíni és felszín alatti vizek védelmében teendő intézkedéseket: Műszaki eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek műszaki eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: A magas talajvízállású területeken az emésztők az infiltrációk miatt rendkívül hamar megtelnek. A település helyi víznyerő kútjainak veszélyeztetése fenn áll. A lakossági közműpótlók lecserélése, vízzáróvá alakítása és szippantásos rendszerben történő ürítése nehezen ellenőrizhető. A keletkező szennyvíz házi gyűjtőbe kerül elhelyezésre melyek vízzárósága nem megfelelő. A gyűjtőkből a szennyvíz egy része közvetlenül a talajba kerül, károsítva ezzel a felszín alatti vizeket. A keletkező települési folyékony hulladék egy része illegális, környezetet szennyező módon kerül elhelyezésre. Gazdasági eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek gazdasági eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: A fenntartható település-fejlődés megköveteli, hogy javuljanak a települések környezeti állapotjellemzői, amely egyrészt a lakosság életminőségének emelkedését, másrészt a vállalkozások számára a betelepüléshez is vonzóbb feltételek megjelenését eredményezi. Az életkörülmények javítása a lakosság, és különösen a kvalifikált, szakképzett munkaerő helyben maradását is segíti, ami a fenntartható gazdasági fejlődés egyik alapköve egy településen. A környezeti állapotban bekövetkező javulás hozzájárul a turizmus lehetőségeinek jobb kiaknázásához, aminek feltétele, hogy megfelelő szennyvízelvezetéssel és kezeléssel biztosítható legyen a természeti turisztikai értékek megtartása. Társadalmi eredetű szükségszerűség: A fejlesztendő tevékenységek társadalmi eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: Jeleni állapotban az érintett lakosság környezeti biztonsága nem biztosított. A csatornázás megvalósulása még ha nem is teremti elő teljes mértékben ezen biztonságot (a projekttől független tényezők is szerepet játszanak), nagymértékben hozzájárul a kialakulásához. Nem biztosított a tisztább egészségesebb környezet elérése. A nem megfelelő szennyvízelvezetés és kezelés egészségügyi kockázatai is a projekt megvalósítását indokolják. A szennyvíz szikkasztása, amely illegális de gazdasági kényszerből széles körben elterjedt, közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok alapján súlyos kockázatot jelent. 56

59 4.2. Célkitűzések A célkitűzések meghatározása A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, az egészséges, tiszta települések prioritási tengelyén a KEOP célrendszer 1. céljának elérése Kelebia agglomerációban, miszerint: a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása; a települési környezet állapotjellemzőinek javítása. Ezáltal, az egészséges tiszta település megteremtése; a projekt által érintett lakosság környezeti biztonságának megteremtése; a környezeti fenntarthatóság megteremtése. Az átfogó cél elérésének módja, a fejlesztendő tevékenység megvalósítása, azaz az érintett agglomerációban a szennyvízgyűjtő csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítése. A fejlesztendő tevékenység megvalósítása által elérendő közvetlen célok az alábbiak: Lakossági, ellátási célok: a település belterületének közüzemű-csatornázásának és szennyvízelvezetésének megvalósítása a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek tisztítása a lakosság életminőségének javítása társadalmi kohézió erősítése a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával A szennyvízelvezetési rendszerrel érintett lakosok számának növelése. A lakosság életminőségének javítása. A térségben az infrastrukturális beruházással az életszínvonal emelkedésének javítása, az ökológiai és közegészségügyi negatív hatások csökkentésének megvalósítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok: 57

60 A felszín alatti víz védelme érdekében környezeti állapot javulás elérése, további romlás megakadályozása: az érintett település teljes körű közüzemű-csatornázásának és szennyvízelvezetésének megvalósításával; a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek biológiai tisztításával. A felszíni víz védelme érdekében: a kiépíteni kívánt szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosítása; szennyező anyag terhelésének csökkentése; a keletkező szennyvíz tisztított hányadának növelése. Az illegális szippantott szennyvíz ürítésekből adódó bűzhatás megszüntetése Ökológia védelmében környezeti állapot javulás elérése, további romlás megakadályozása: A kiépítésre váró szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosításával, A település közvetlen környezetében lévő értékes élővilág (természetvédelmi területek és védett fajok) veszélyeztetésének csökkentésével. A projektjavaslat tárgyát képző fejlesztések illeszkednek a KEOP érintett célrendszeréhez, az elérendő célok reálisak, valós szükségletek, igények állnak hátterükben. Az érintett fejlesztések által - így a célok megvalósulásával - biztosíthatóvá válik az ÚMFT horizontális politikájának megfelelően: A település csatornahálózatának és közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizének kezelésére szolgáló szennyvíztisztító telep hosszú távú fenntarthatósága. A tervezett fejlesztés-tervezési, kivitelezési és üzemeltetési fázisa megteremtik a projekt által érintett társadalom környezeti biztonságát. A fejlesztés biztosítja a további környezeti terhelés megakadályozását, a helyzet jelenlegi állapothoz képesti javulását. Esélyegyenlőség A tervezett fejlesztések tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során biztosítottá válik a nemek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség. Ezen túlmenően megfelelő minőségű foglalkoztatás valósítható meg az érintett társadalom körében. 58

61 Indikátorok A tervezett fejlesztések következtében megvalósuló célok mérése a következő indikátorokkal lehetséges. A projekt eredményességét jellemző mutatókat, indikátorokat az alábbi táblázat ismerteti sz. táblázat: A projekt eredményességét jellemző mutatók, indikátorok Indikátor típusa A projektterületen szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma A projektterületen szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya Bekötési arány a projekt keretében megépült szennyvízcsatorna hálózaton A projektterületen egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma* A projektterületen egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya* Mértéke. Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum db % % db % * Jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül, kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül 59

62 60

63 61

64 5. VÁLTOZATELEMZÉS 5.1. Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében A már elvégzett változatelemzések bemutatása A településen a keletkező szennyvíz elvezetési-rendszerének kiépítése, illetve a helyi adottságoknak megfelelő szennyvíztisztító telep kiépítésének kérdése több éve foglalkoztatja a település lakosságát és szerepel az önkormányzat napirendi pontjai között. A jelenleg fennálló probléma megoldására az évek folyamán több változat fogalmazódott meg. A településen a keletkező szennyvíz elvezetési-rendszerének kiépítése illetve a helyi adottságoknak megfelelő szennyvíztisztító telepkiépítésének kérdése több mint 10 éve jelen van az önkormányzat napirendi pontján. A jelenleg fennálló probléma megoldására az évek folyamán több változat fogalmazódott meg. Lehetséges változatok 1. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése gravitációs rendszerrel a. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése gravitációs rendszerrel, néhol nyomott szakaszokkal b. Kelebia belterületi szennyvízelvezetése nyomás alatti rendszerrel 2. Egyedi szennyvízkezelés megvalósítása. 3. Természetközeli szennyvíztisztítás 4. Biológia szennyvíztisztító telep létesítése a. folyamatos üzemű technológia b. szakaszos üzemű technológia Megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása Egyedi szennyvízkezelés megvalósítása A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósulási Programjáról szóló 174/2003 (X.28.) Kormányrendelet foglalkozik a települési szennyvizek egyedi gyűjtésére, tisztítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó előírásokkal. A jogszabály szerint egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: a 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és ahol a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi 62

65 szempontok sem indokolják. Kelebia esetén az egyedi szennyvízkezelés az alábbi okok miatt került elvetésre: Kelebia település önálló szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, tehát egyedi szennyvízkezelésre nem lehatárolt terület. A közműves szennyvízelvezetés számításokkal alátámasztottan gazdaságosabb, mint az egyedi megoldásoknál ( sz. táblázat). Az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítése és üzemeltetése is problémákat okoz, mivel támogatott konstrukcióban telepíteni kizárólag közterületre lehet, de az elhelyezéséhez a szükséges terület nem áll rendelkezésre A működtetéshez ki kell építeni az energia ellátást, meg kell oldani a vízellátását, mely magas költségekkel jár. Az egyedi kis szennyvíztisztító berendezések üzemeltetése szakképzett üzemeltetői felügyeletet igényel, ami nyilvánvalóan magasabb fajlagos (Ft/m 3 ) üzemeltetési díjat eredményezne, mint a zárt csatornarendszerben történő szennyvízelvezetés és tisztítás fajlagos költsége Nem jelent a csatornázással összehasonlítható azonos komfortfokozatú megoldást. Természetközeli szennyvíztisztítás Jogszabály írja elő, hogy a kisebb kapacitású szennyvíztisztítók tervezésekor minden esetben vizsgálni kell a természetközeli szennyvíztisztítás lehetőségét. A természetközeli tisztítások közül az elismerten a legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik a faültetvényes (nyárfás, azaz a talajon történő) szennyvíztisztítás, ezért jelen projekt esetében is a nyárfás öntözést vettük számításba. A fás növényzet szerepe a szennyvíztisztításban az alábbi: a növényzet növekedéséhez tápanyagot használ fel, elpárologtatja a víz egy részét, a terméketlen szűrőmezőkkel szemben faanyagot produkál, szűri a levegőt, szél, szag ellen védelmet biztosít, lefedi a szűrőmező felületét, fokozza a talajéletet, gyökérzetével, lehulló lombjával javítja a talaj szerkezetét, s ezáltal a talaj szűrő- és lebontó-képességét is. A szennyvízelhelyező terület nyárfás erdő, ikersoros elrendezésű, bakhátas kialakítású, 3,0 m fenékszélességű sáncokkal ellátva. A sáncokba a nyomócsőre telepített hidránsokból jut az ülepített szennyvíz. Nyárfás ültetvény fajlagos területigénye: ~5 m 2 /LE 63

66 Kelebiai telep becsült területigénye: 5 m 2 /LE x 2865 LE = m 2 A természet-közeli szennyvíztisztító telepek jelentős helyigénnyel épülhetnének meg, ilyen nagyságrendű, kedvező fekvésű, önkormányzati terület nem áll rendelkezésre, így a természetközeli tisztítás lehetőségét elvetettük. A fentieken túl az alábbi érvek is közrejátszottak a természetközeli tisztítás kizárásában: A település érzékeny besorolású területen fekszik. A természetközeli szennyvíztisztítás gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 LE alatt), de a leginkább javasolható mérettartomány LE. A Kelebia lakos-egyenérték terhelése: LE, Érzékeny az időjárási viszonoyok változásaira, A természetközeli telepek az alacsony hőmérsékletű és aktivitású téli időszakban komoly karbantartást és felügyeletet igényelnek, és mindemellett jelentős tisztítási hatásfokcsökkenéssel és feliszapolódással is számolni kell. időszakos vízfolyásba történne a tisztított szennyvíz bevezetése (Bucka-erdei csatorna) és a befogadó másik partján Natura 2000-es terület található (Dél-Homokhátság) Agglomerációs felülvizsgálat 2003 októberében az Aqua Vita-Közmű Kft. a két önálló agglomeráció -Kelebia és Tompa községek tervezett csatornázandó területeit megvizsgálta a 26/2005 (II.27) Kormány rendelet előírásai alapján. Kelebia és Tompa községek egyesített szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítési agglomerációs felülvizsgálati dokumentáció költséghatékonységi szempontból az alábbi két megoldási lehetőséget vizsgálta: a két település területén közösen építendő szennyvíztisztító telep kialakítása településenként külön szennyvíztisztító telep kialakítása. Az értékelés megállapította, hogy a vizsgált beruházási költségek, valamint a műszaki paraméterek eredményei nem igazolják a két agglomeráció egyesítését. A tervezői-szakértői vélemény a vizsgálatok eredményei alapján egyértelműen a kelebiai és tompai, jelenleg is önálló szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási agglomerációk további fenntartását javasolja. (lásd melléklet Feljegyzés- Kelebia és Tompa települések közös szennyvízhálózatának kiépítése tárgyában). Az alábbiakban ismertetjük.a projekt különböző életciklusa során vizsgált 1. eltérő műszaki megoldásokat, 2. a változatelemzés módszertanát, 3. az adott életciklusban kiválasztott változatot és 64

67 4. a választás rövid indoklását I. életciklus: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) Az alábbi táblázatban foglaljuk össze az EMT-ben vizsgált két projektelem két-két változatának főbb paramétereit, a kiválasztott változatot és a választás rövid indoklását sz. ábra: A projekt során vizsgált eltérő műszaki megoldások I. projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása A változat: Gravitációs rendszer. B változat: Nyomott rendszer Főbb paraméterek: Főbb paraméterek: Gravitációs rendszer KA cső Nyomás alatti rendszer PE cső Q d =310 m³/d; Q év = m³/év Q d =310 m³/d; Q év = m³/év gerincvezeték=13,4 km gerincvezeték=13,4 km Átemelő: 3 db Központi szv. átemelő:1db; Körzeti szv. átemelő:2db Átemelő: 3 db Központi szv. átemelő:1db; Körzeti szv. átemelő:2db Nettó beruházási költség eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: eft Változatelemzéssel módszertana: Többszempontú elemzés Változatelemzéssel kiválasztott változat: A változat Nettó beruházási költség eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: eft A részletes műszaki-gazdaságossági elemzések és az üzemeltetési, beruházási fajlagos költségmutatók vizsgálata alapján a gravitációs rendszer, az A változat hosszabb távon gazdaságosabb beruházást jelent. A beruházás előkészítése a pályázati felhívás megjelenése előtt már megkezdődött (a Lakástakarékpénztár (LTP) és aviziközmű Társulat szervezésével). A lakossági fórumokon a különböző csatornázási rendszerekkel kapcsolatos vélemények élesen vetődtek fel. Rendkívül negatív volt a nyomás alatti szennyvízelvezetési rendszer fogadtatása. A gravitációs csatornázási rendszer megvalósítása kapcsán az LTP szerződéskötési hajlandóság lényegesen kedvezőbbnek mutatkozott 65

68 II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése A változat: Főbb paraméterek: Purablokk technológia kapacitás 310 m 3 /d Nettó beruházási költség eft Az üzemelés költsége egy évére eft B változat:. Változatelemzéssel módszertana: Többszempontú elemzés Főbb paraméterek: Bio-Clear technológia kapacitás 310 m 3 /d Nettó beruházási költség eft Az üzemelés egy évére eső fajlagos költsége: eft Változatelemzéssel kiválasztott változat: A változat Kelebia szennyvíztisztítására kialakított mindkét technológia egylépcsős, eleveniszapos biológiai tisztítás, a keletkező iszap kis mennyiségű, víztelenített és stabil állapotú. A tápanyagok eltávolítása biológiai, illetve a foszfor tekintetében biológiai és kémiai úton biztosított. A költségszámítások az A változat tisztítás technológiájának kisebb beruházási és amortizáció nélküli üzemeltetési költség igényét mutatják. II. életciklus: Projekt előkészítési fázis köztes RMT készítés Az EMT áttanulmányozását követően további változatok kialakításának lehetősége merült fel. Célszerűnek mutatkozott a szennyvízcsatorna-hálózat gravitációs rendszerű kialakításánál egy módosítást bevezetni, a szennyvíztisztító telep esetében pedig egy újabb változat bevezetése volt indokolt az alábbi megfontolások figyelembevételével: I. projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása Az EMT-ben bemutatott gravitációs csatornarendszernél az A3 vízgyűjtő területről az A1 központi átemelőbe nyomócsövön történt a szennyvíz átvezetés. Az A2 és A3 átemelőket az elvi engedélyezési tervezésnél az időközben megvalósult és tervezett fejlesztések miatt más helyekre kellett áthelyezni, így a nyomócső hossza az A3 vízgyűjtőről az A1 átemelőbe való átvezetésnél jelentősen megnőtt. Ezért indokoltnak látszott a nyomócsöves átvezetés (EMT A változat) mellett a gravitációs átvezetés vizsgálata- annak kedvezőbb üzemeltetési költségeire tekintettel. II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése Az EMT-ben bemutatott változatok vizsgálata során felvetődött, hogy a folyamatos üzemű és a szakaszos üzemű reaktorokat alkalmazó technológiák között - a műtárgyak és azok gépészeti kialakítása miatt - különbség van az építési költségekben, az üzemeltetési költségekben. 66

69 Ezért az EMT-ben bemutatott folyamatos üzemű technológiák mellett indokoltnak látszott más szakaszos üzemű -technológiai rendszer bemutatása: A harmadik megoldás, a Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia az egymedencés SBR eljárásokhoz hasonlóan szakaszos üzemű reaktorokat alkalma. Az iszapelvétel és az átkeverés nem szivattyúval, hanem mamutszivattyúval, illetve durva buborékos levegőztető berendezéssel történik. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják Az EMT-ben bemutatott alapadatok felhasználásával a különböző változatokra elvi vízjogi engedélyezési terv készült, a következők szerint: I. projektelem - szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása a változat: gravitációs rendszer- nyomócsöves átvezetés b változat: nyomott rendszer c változat: gravitációs rendszer- gravitációs átvezetés II. projektelem: szennyvíztisztító telep építése a változat: Purablokk rendszerű szennyvíztisztítási technológia b változat: Bio-Clear rendszerű szennyvíztisztítási technológia c változat: Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia Az RMT-ben bemutatandó változatok Az RMT készítése során szükségessé vált az EMT-ben lefektetett tervezési alapadatok felülvizsgálata, ennek megfelelően az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatok áttervezése. Az áttervezést az alábbiak indokolták: A kibocsátott szennyvízmennyiség tekintetében az utóbbi 5 év tényleges vízfogyasztási adatai vehetők figyelembe. Így a fajlagos lakossági vízfogyasztás 84,5 l/fő/nap. A belterületen 1623 fő él. A külterületen vezetékes vízzel 925 fő van ellátva. A belterületen 573 db. vízbekötéssel rendelkező lakott ingatlan van. A belterületi lakossági ingatlanok 92%-os közcsatornára csatlakozása esetén a bel-és külterületi vezetékes vízzel ellátott ingatlanok szippantott szennyvízmennyisége 30 m 3 /d értékben becsülhető. A módosított tervezési alapadatok, valamint az elvíz vízjogi engedély alapján az RMT-ben bemutatandó koncepcionális változatokban valamennyi projektelem módosul. 67

70 I.Projektelem: szennyvízcsatorna-hálózat A csatornán elvezetendő szennyvízmennyiség csökkenése (245 m 3 /nap-ról 195 m 3 /nap-ra), valamint az ingatlan adatok pontosítása következtében módosul az átemelők kapacitása, valamint a szennyvíz nyomócsövek átmérője. A gravitációs gyűjtő csatornák és bekötő csatornák minimális átmérője nem változik, tekintettel a tervezésnél alapul vett MI /5 irányelvre. II.Projektelem: szennyvíztisztítás A szennyvíztelepre csatornán és tengelyen érkező összes szennyvízmennyiség 310 m 3 /d értékről 225 m 3 /d értékre csökken, így a telep hidraulikai terhelése 225 m 3 /d. A biológiai terhelés 4075 LE értékről 2865 LE értékre mérséklődik. A továbbiakban az átdolgozott változatok (EMT nyertes változata és újonnan kialakított), illetve ezek kombinációi kerülnek bemutatásra az RMT-ben, az alábbiak szerint: A változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetéssel+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia B változat: nyomott csatornarendszer+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia C változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia D változat: nyomott csatornarendszer+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia A fent bemutatott változatokat az Koncepcionális változatok c. fejezetben többszempontú értékelés módszerével hasonlítjuk össze, mivel a változatoknak még nem készült el a többeszempotú értékelése. Az elvégzett változatelemzés értékelési módszerének bemutatása A környezetvédelmi, technológiai, társadalmi és jogszabályi kategóriák alapján elvégzett összehasonlítást az alábbiakban ismertetjük. A több szempontú elemzés során pénzügyigazdasági értékelés nem történt, mivel az, nem a többszempontú elemzés feladata, illetve a végső változat elemzés módszere kizárólag költséghatékonysági elemzés lehet. Módszertan általános A fejlesztésre irányuló változatok értékelési folyamata több, egymásra épülő lépés végigvitelét jelenti: Probléma meghatározás és a rendszer célkitűzései. A cél olyan változat kiválasztása, mely a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető. 68

71 1. Kategóriák, kritériumok és súlyozás. Az értékelés az egyes kategóriákon belül különböző kritériumok szerint történik, a kritériumok fontosságát súlyozási faktorok juttatják érvényre. A súlyozás természetesen bizonyos szubjektivitást eredményez a megítélési szempontok fontosságának szubjektivitása miatt. A változatok értékelése a kritériumok szerint, a változatok rangsorolása Kategóriák és kritériumok súlyozása A súlyozási faktorok azt fejezik ki, hogy az adott kategória fontossága %-osan mekkora a kategóriák összességéhez viszonyítva, ha a kategóriák összességét 100 %-nak tekintjük. Az értékelést az alábbi súlyozási faktorok alkalmazásával számoltuk végig sz. táblázat: Kategóriák súlyozási faktorai Kategória Súlyozási faktorok Környezetvédelmi 0,3 Technológiai 0,3 Társadalmi 0,2 Jogi 0,1 Intézményi 0,1 Összes 1,0 Kategóriákon belüli súlyozás A hat fő kategórián belül különböző kritériumokat vettünk számításba. Az alkategóriák súlyozási faktorai a kategórián belüli fontosságuk %-os értékét reprezentálják sz. táblázat: Értékelési kategóriákon belüli súlyozás Kategória Környezetvédelmi Technológiai Társadalmi Jogi Intézményi Szempont Ismérv jele Ismérv jele E1 25 T1 40 E2 25 T2 30 Ismérv jele Ismérv jele Ismérv jele Súlyszám Súlyszám Súlyszám Súlyszám Súlyszám S1 50 L1 50 I1 50 E3 25 E4 25 T3 20 S2 50 L2 50 I2 50 Összesen:

72 A változatok értékeléseű A változatok értékelése pontozásos rendszer szerint történt. A változatok pontozása 1-5 értékű lehet, ahol: 1. elfogadhatatlan, 2. kismértékben elfogadható 3. közepes mértékben elfogadható 4. jól elfogadható 5. kifogástalan megítélést jelenti. 1. Értékelési szempontok vonatkozásában Az értékelő táblázatokban feltüntettük az adott változat kategórián belüli súlyszámát illetve pontszámát. Megadtuk az adott változatnak az adott értékelési kategóriában elért összes pontszámát, mely a következő képpen adódott: m Σ (Xi kategórián belüli súlyozási faktor x Yj adott pontszám ), i=1 ahol, Xi = a kategórián belüli súlyozási faktor, Yj = adott változat adott pontszáma m = értékelési kritériumok szám 2. Értékelési kategóriák vonatkozásában Az értékelő táblázatban feltüntettük az adott változat kategória súlyszámát illetve összpontszámát (az adott kategórián belüli kritériumok szerinti). Megadtuk az adott változat értékelési kategóriák által elért összes pontszámát, mely a következő képpen adódott: m Σ (Ki kategória i súlyozási faktor x Zj adott pontszám), i=1 ahol, Ki = a kategória súlyozási faktora, Zj = adott változat adott pontszáma m = értékelési kategóriák száma Értékelés Az értékelési módszertanban bemutatottak alapján a fejlesztési változatok összehasonlítását először az értékelési kategóriákon belüli értékelési szempontok szerint, majd az értékelési kategóriák szerint ismertetjük. 70

73 Koncepcionális változatok összehasonlítása A koncepciók közti különbség a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási lehetőségekből adódik. Szennyvízelvezetés projekt elem terén: Gravitációs szennyvízelvezető rendszer kialakítása Nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer kialakítása Szennyvíztisztítás projekt elem terén: BIOCOS technológiájú szennyvíztisztítási rendszerű létesítése PURABLOKK technológiájú szennyvíztisztítási rendszerű létesítése A köztes RMT műszaki változatait az egyes projekt elemek kombináció alkotják: A változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia B változat: nyomott csatornarendszer+ BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia C változat: gravitációs csatornarendszer- gravitációs átvezetés+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia D változat: nyomott csatornarendszer+ PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológia Koncepcionális változatok összehasonlítása Az fejezetben bemutatott többszempontú értékelési módszertan alapján Összehasonlítás értékelési szempontok alapján Környezetvédelmi kategórián belüli szempontok szerinti összehasonlítás sz. táblázat: Környezetvédelmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Környezetvédelmi kategóriák Súlyszám (X) Változatok pontszámai (Y) Szempontok A B C D E1 E2 Környezeti biztonság megteremtése a lakosság számára Környezeti elemek terhelés csökkentésének biztonsága E3 Környezetbarát építés biztosítása E4 Környezetbarát biztosítása üzemeltetés Σ súlyozott pontszám 1. kategória

74 Szennyvízelvezetés tekintetében: Üzembiztonság szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzet alakul ki gravitációs rendszer kialakításával (nincsenek házi átemelők) Szennyvíztisztítás tekintetében: Mind a Biocos, mind a Purablokk technológiájú szennyvíztisztító telep környezeti biztonságot teremt, a környezeti elemek terhelését nem idézi elő, hiszen: A lakóterületektől a telep létesítésére kijelölt hely az előírásoknak megfelelő távolságban van (védőtávolság biztosított) Felszín alatti vízkészlet nem szennyeződhet, mert a műtárgyak és az iszapszikkasztó ágyak is vízzáró kivitelben készülnek, A szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges anyagok és keletkezett hulladék, a víztelenített, stabilizált iszap szállítása csak zárt, csepegésmentes szállítóeszközökben történik majd, A technológiák biztosítja a határértékekre történő tisztítást, a Bucka-erdei csatornába vezethető a tisztított szennyvíz Környezetbarát üzemeltetés szempontjából a Biocos rendszerű technológia kedvezőbb alacsonyabb energiaigénye miatt. A változatok technológiai kategória szerinti pontszámai sz. táblázat: A változatok technológiai kategória szerinti összehasonlítása Súlyszám Technológiai kategóriák Változatok pontszámai (Y) (X) Szempontok A B C D T1 Elérhető legjobb technológiának való megfelelés T2 Üzembiztonság megteremtése T3 Műszaki fenntarthatóság Σ súlyozott pontszám 2. kategória Mind a gravitációs, mind a nyomás alatti csatorna rendszer megvalósítható. A nyomott csatorna rendszerben a jellegéből adódóan a szennyvíz rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető, mint a gravitációs rendszer, ugyanakkor a nyomott csatorna rendszer üzemeltetésében és fenntarthatóságában jelent többlet terhet. A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás igénybevételére van szükség. Elérhető legjobb technológia és üzembiztonság, fenntarthatóság szempontjából a gravitációs rendszer megvalósítását javasoljuk. 72

75 A vizsgált szennyvíztisztítási technológiák mindegyike biztosítja az élővízbe vezetéshez szükséges előírt határértékeket. A Biocos rendszerű szennyvíztisztítási technológia során az iszapelvétel és az átkeverés nem szivattyúval, hanem mamutszivattyúval, illetve durva buborékos levegőztető berendezéssel történik. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések kedvezően befolyásolják az energiafogyasztást. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. Elérhető legjobb technológia és üzembiztonság, fenntarthatóság szempontjából az Biocos rendszerű szennyvíztisztító telep megvalósítását javasoljuk. A változatok társadalmi kategória szerinti pontszámai sz. táblázat Társadalmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Súlyszám Társadalmi kategóriák Változatok pontszámai(y) (X) Szempontok A B C D S1 S2 Hatósági, elfogadás Érintettek hozzájárulása zöld szervezetek) szakhatósági pozitív (lakosság, Σ súlyozott pontszám 4. kategória A csatornahálózat kialakítás projekt elem és szennyvíztisztítás projekt elem mindkét változata rendelkezik elvi vízjogi engedéllyel. Az elmúlt években a lakossági igény a csatornahálózat és a keletkezett szennyvíz tisztítására egyre nagyobb, azonban a nyomás alatti csatornahálózat kialakítása során a lakosság ellenállása várható. A változatok jogi kategória szerinti pontszámai: sz. táblázat: A változatok jogi kategória szerinti összehasonlítása Súlyszám Jogi kategóriák Változatok pontszámai(y) (X) Szempontok A B C D L1 L2 Tulajdonviszonyok rendezése Érvényben jogszabályoknak, szabványoknak, rendeleteknek lévő való

76 megfelelés Σ súlyozott pontszám 5. kategória Mindkét változat ugyanazon területen valósul meg (önkormányzati és állami területen) A változatok mindegyike megfelel a hatályos jogszabályoknak. A változatok kidolgozásánál a Pályázati Útmutatóban felsorolt és az alábbiakban külön is kiemelt rendeletek előírásai is figyelembe lettek véve: Vizekkel kapcsolatos rendeletek: 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelet a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosításáról. 10/2000. (VI.2.) KöN-EüM-KVF-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. Levegő-tisztaságvédelemmel kapcsolatos rendeletek: 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról. Zaj- és rezgésvédelem: A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter 8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelete a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Környezetterhelési díj: évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról. Hulladékos jogszabályok: 16/2001. (VII.18.) KöM rend. A hulladékok jegyzékéről. 20/2006. (IV.5.) KvVM rend. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 74

77 50/2001. (VI.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. A változatok intézményi kategória szerinti pontszámai: sz. táblázat: A változatok intézményi kategória szerinti összehasonlítása Intézményi kategóriák Súlyszám (X) Változatok pontszámai(y) Szempontok A B C D I1 Előkészítés időigénye I2 Megvalósítás időigénye Σ súlyozott pontszám 6. kategória A változatok intézményi kategória szerinti értékelésénél mindegyik változat azonos. A köztes RMT beadásakor elvi vízjogi engedély rendelkezésre áll, tehát az előkészítés és megvalósítás időigénye a változatoknak közel azonos. Összehasonlítás értékelési kategóriák alapján sz. táblázat: Értékelési eredmények bemutatása Kategóriák Változatok Súlyozási faktor pontszámai(z) (K) Szempontok A B C D 1. Környezetvédelmi E(0,3) 2. Technológiai T(0,3) 4. Társadalmi F(0,2) 5. Jogi L(0,1) 6. Intézményi I(0,1) 400 (120) 400 (120) 400 (80) 500 (50) 500 (50) 300 (90) 300 (90) 350 (70) 500 (50) 500 (50) 300 (90) 300 (90) 400 (80) 500 (50) 500 (50) 200 (60) 200 (60) 350 (70) 500 (50) 500 (50) Súlyozott Σ pontszám Változatok rangsorolása I. III. II. IV. Megjegyzés: pl. 400 (120) jelölésnél, 400 jelenti a változatra adott összpontszámot, a (120) jelenti a súlyozási faktorral korrigált össpontszámot 75

78 A többszempontú értékelés alapján megállapítható, hogy környezetvédelmi, technológiai és társadalmi szempontból az A változat kedvezőbb, a jogi és intézményi kategóriákon belül nincs számottevő különbség. Tekintettel arra, hogy a vizsgált műszaki változatok ugyanannak a célnak az elérését biztosítják, és mind a négy változattal ugyanazon eredmények érhetők el, a végső változatelemzés módszere a költséghatékonysági elemzés, azaz megvizsgáltuk, hogy az egyes változatoknak mekkora az éves szintre számított beruházási és üzemelési költsége. Gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolása Az EMT-ben a gyűjtőhálózat építésének bemutatásakor nem került sor a településen a gazdaságosan csatornázható településrészek lehatárolására, ennek pótlása a köztes RMT készítése során megtörtént. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Gravitációs csatornarendszer A1 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő Összesen Közcsatornára csatlakoztathatók (fő) Lakossági bekötés /összes(db) 211/ / / /628 A gravitációs gyűjtő csatornák hossza (km) 4,786 4,814 2,580 12,180 Fő/1km gyűjtő csatorna Vízgyűjtő terület (ha) Nyomott csatornarendszer A1 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő Összesen Közcsatornára csatlakoztathatók (fő) Lakossági bekötés /összes(db) 195/ / / /628 A nyomásalatti gyűjtő csatornák hossza (km) 4,443 4,737 2,886 12,066 Fő/km Vízgyűjtő terület (ha)

79 Bekötési vállalás Az RMT útmutatója által előírt minimális bekötési vállalás (75%) teljesül, melyet a Víziközmű Társulatba belépett személyek száma, illetve a PR tevékenységek kapcsán 2009 január - február között végzett közvélemény kutatás eredménye is alátámaszt. Kelebiai Víziközmű-társulat (6423 Kelebia, Ady E. út 114.) a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény előírásain alapulva október 9-én határozatlan időre megalakult. A társulat alapvető célja, hogy ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok bevonásával helyi vízgazdálkodási közfeladatot valósítson meg. A társulat közfeladata Kelebia településen, az érdekeltségi területen belül a társulat tervében meghatározott Szennyvízközmű hálózat és szennyvíztisztító megépítése. A társulati közfeladatokhoz való hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege: - lakás-előtakarékossági szerződést kötött és a társulat javára engedményezési nyilatkozatot aláírt érdekelt természetes személyeknek Ft/ érdekeltségi egység, mely összeget a megtakarítási időtartam alatt, havi 1990 Ft/ hó 100 hónapi részletekben kell megfizetni. - azok a természetes személy érdekeltek esetében, akik nem kötnek lakás-előtakarékossági szerződést vagy a megkötött előtakarékossági szerződésük a futamidő alatt bármely okból megszűnik, az érdekeltségi hozzájárulás összege Ft/ érdekeltségi egység - a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekeltségi hozzájárulásának egységnyi összege Ft/ egység - települési önkormányzati tulajdonú ingatlanok és intézmények esetében a hozzájárulás egységnyi összege Ft/ egység. A vízközmű beruházással érintett projekt terület teljes lakossága tagja a társulatnak, az érdekeltségi hozzájárulást rendszeresen fizetik. A település lakossága körében végzett reprezentatív közvéleménykutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosság többsége tájékozott a projekt létét illetően fontosnak érzi a beruházást és optimista annak a térség jövőjére gyakorolt hatása szempontjából, rövid távon a településen élők foglalkoztatását, hosszú távon hatékony, költségkímélő és környezetbarát szennyvízelvezetést várja a projekt megvalósulásától. 77

80 A végső változatelemzés változatai A végső változatelemzésben vizsgált változatok a következők: A változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű rendszer csatornázása- gravitációs szennyvízcsatorna Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása nyomás alatti szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Az EMT-ben és az RMT-ben bemutatott változatok közötti eltérés lényegét az pontban ismertettük. A műszaki tartalom a KEOP pályázati konstrukció által a csatornázásra vonatkozó kritériumok maximális figyelembe vétele mellett felülvizsgálatra kerültek, ezáltal az egyes változatok műszaki paraméterei és a hozzájuk kapcsolódó költségek pontosításra kerültek A végső változatelemzés módszere A szennyvízgyűjtés kiépítésre két, reálisan kivitelezhető, de koncepcionálisan különböző változatot fogalmaztunk meg, és hasonlítottunk össze. Változatelemzés módszertana Az egyes változatok leírásánál részletesen bizonyítottuk, hogy minden változat a releváns célkitűzések tekintetében ugyanazt az eredményt adná. Mivel ebben az esetben a célkitűzések esetleges meghaladása nem járna többlet haszonnal, ezért a végső változatokat a költség- 78

81 hatékonysági módszerrel elemeztük. Ennek során az egyes projektek beruházási, üzemeltetési, pótlási költségét valamint maradványértékét vetettük egybe, hogy a legalacsonyabb összköltséggel megvalósítható alternatívát kiválaszthassuk. Áfa és amortizáció Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek. Így a beruházáshoz, üzemeltetéshez és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségekkel számoltunk. Az áfa-t valamint amortizációt nem vettük figyelembe, mivel előbbi csak transzfer jellegű kifizetés, míg utóbbi könyvviteli tétel, de nem valódi pénzáram, ellentétben a pótlási költségekkel. Költségek Az üzemeltetési és fenntartási költségeken belül a szennyvízgyűjtés, a szennyvíztisztítás valamint az iszapkezelés állandó valamint változó költségeit megkülönböztettük. A működési költségek között megkülönböztettük a fajlagos és állandó költségeket. Ezeken belül elkülönítettük egymástól a villamosenergia, egyéb energia, anyag, személyi jellegű, idegen szoláltatást és egyéb költségeket. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos költségek szorzata adja. A tisztítási költségek esetében a fajlagos költségeket a kezelt szennyvíz mennyiségével szoroztuk. Az iszapkezelés esetében szintén a kezelt szennyvízzel szoroztuk a fajlagos költségeket, kivéve az idegen szolgáltatást, ami az iszap elszállítást foglalja magában, így azt a keletkezett iszap mennyiségével szoroztuk. A fajlagos és állandó költségeket tervezői és üzemeltetői tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. Árak A költségeket változatlan áron, tehát az inflációs hatástól megtisztítva, és reál értéken azaz az egymáshoz viszonyított változásukat figyelembe véve számoltuk. A munkabérről feltételeztük, hogy a 2013-ig eltartó recessziós időszakban csökken majd ezt követően növekszik, -1 és 1% között változik. A reálbérek kalkulálásánál figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium és az MNB előrejelzéseit, így 2010-ben -1%-kal térítettük el, míg ben -0,5%-os változással 2012-ben 0% a következő években pedig 1% növekedéssel számoltunk. Az energia árak reál értelemben feltételezésünk szerint 0,5%-kal növekednek különös tekintettel a fosszilis energiahordozók csökkenése miatt -, míg az anyag és anyag jellegű költségek reaál értelemben nem változnak. Maradványérték A maradványérték számítására az útmutató három módszert ajánl. Mi a legeegyszerűbb és javasolt módszert alkalmaztuk, és a beruházási összeget csökkentettük a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel, miközben figyelembe vettük a harminc év alatti értéknövelő beruházásokat, azaz pótlásokat. 79

82 Jelenérték számítás Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5%. A pénzáramok bázis éve 2011, mivel ez az első kifizetési év. A referncia időszak 30 év, amelynek első éve a bázis év. A jelenértékeket minden esetben a bázis évre számoltuk. A fent elmondottak részleteiben követhetők a csatolt excel alapú számolási táblázatokban. Az alábbi fejezetekben csupán az eredmények közlésére és magyarázatára szorítkozunk. A táblázatok nagy része csak a kiemelt éveket tartalmazza. A teljes idősort artalmazó táblázatokat a mellékelt számításokat is tartalmazó excel fájlban, valamint a CBA kivonat excel fájlban találhatók 5.3..A projekt nélküli eset leírása Műszaki leírás A tervezett beruházás elmaradása esetén az érintett településen a szennyvízcsatorna hálózat nem kerül kialakításra, a szennyvízelvezetés nem lesz biztosítva, a településen keletkező kommunális szennyvíz kezelése továbbra is közműpótló berendezésekkel történik. Nem teljesül a 30/2006. (II.27.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.08.) Korm. rendelet előírása, miszerint a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését legkésőbb december 31-ig meg kell valósítani. Kelebia Község területén jelenleg az ingatlanokon zárt szennyvízgyűjtés történik. Valóságban azonban a házi kivitelezésű vb. vagy tégla, egyéb anyagú szennyvízaknák szikkasztóként funkcionálnak. Az éves becsült szennyvíz kibocsátási (lásd táblázat) és a településről tengelyen elszállított folyékony hulladék (lásd táblázat) adatokat vizsgálva látható, hogy a szennyvíz döntő hányada (97-98%) a településen szikkad el. Ezek közvetlenül szennyezik a község alatti szennyvízdombot és közvetett módon a felszíni vízfolyásokat, belvízcsatornákat. A szippantott szennyvíz összegyűjtését és elhelyezését a 100%-os önkormányzati tulajdonú Kelebia Kft. végzi. A települési folyákony hulladék szállítása a Kelebia Kft tulajdonában lévő szippantó tartálykocsival végzik. A szippantott szennyvíz elhelyezése a Pusztamérges települési folyékony hulladék tisztítólepre történik sz. táblázat: A 0 változat esetén megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemek kapacitására, élettartalmára és beruházási költségére vonatkozó értékek Eszköz/Létesítmény Kapacitás Rekonstrukcióig hátralévő élettartam Kapcsolódó felújítási költség [Ft] Tervezett élettartam (év) 80

83 Szippantó tartálykocsi 5 m

84 Költségek, bevételek és hasznok becslése A következőkben csak a projekt nélküli esetben felmerülő költségeket mutatjuk be. A projekt nélküli eset költségei meghatározásához a következő feltételezésekkel éltünk. A csatornával ellátott lakás a projekt területén nincsen. Mivel önerőből csatornaépítés nem várható, a csatlakozási arány a vizsgált 30 évben nem változik, így az táblázatban bemutatott bekötési arány 0% marad. Ugyan ezért a csatornázotsági mutató, tehát a teljes lakosságra vetített bekötések száma is 0% marad táblázat: Bekötési arány előrejelzés (%) Meglévő hálózaton Összes lakos db Potenciálisan beköthető lakosok száma db Csatlakozott lakos db Bekötési arány % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Csatornázottsági mutató (teljes lakosság arányában) % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Meglévő hálózaton Összes lakos Potenciálisan beköthető lakosok száma Csatlakozott lakos Bekötési arány 0% 0% 0% 0% 0% 0% Csatornázottsági mutató (teljes lakosság arányában) 0% 0% 0% 0% 0% 0% A következő és táblázatokban mutatjuk be az összegyűjtött szennyvíz mennyiségének éves alakulását. Az előzőekben említett okok nincsen csatornán elvezetett szennyvíz. Szippantott szennyvízzel azonban számolhatunk. Az önkormányzat beszerzett egy használt szippantós járművet, hogy eleget tegyen jogszabályi kötelezettségének. Az önkormányzati tulajdonú Kelebia Kft. végzi a lakossági szennyvíz gyűjtését és elszállítását. A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége egy kezdeti felfutás után stabilizálódik m 3 /év szinten. 82

85 táblázat Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzés Csatornán gyűjtött lakossági szennyvíz m 3 /év Intézményi szennyvíz m 3 /év Ipari és egyéb gazdálkodók szennyvize m 3 /év Összes csatornán gyűjtött szennyvíz m 3 /év Szippantott lakossági szennyvíz (TFH) m 3 /év Szippantott intézményi szennyvíz (TFH) m 3 /év Szippantott gazdálkodói szennyvíz (TFH) m 3 /év Összes szippantott szennyvíz (TFH) m 3 /év Számlázott szennyvíz m 3 /év Infiltráció m 3 /év Összes kezelt szennyvíz m 3 /év Csatornán gyűjtött lakossági szennyvíz m 3 /év Intézményi szennyvíz m 3 /év Ipari és egyéb gazdálkodók szennyvize m 3 /év Összes csatornán gyűjtött szennyvíz m 3 /év Szippantott lakossági szennyvíz (TFH) m 3 /év Szippantott intézményi szennyvíz (TFH) m 3 /év Szippantott gazdálkodói szennyvíz (TFH) m 3 /év Összes szippantott szennyvíz (TFH) m 3 /év Számlázott szennyvíz m 3 /év Infiltráció m 3 /év Összes kezelt szennyvíz m 3 /év táblázat Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség előrejelzés (m 3 /év) Szippantott lakossági szennyvíz

86 Az táblázatban a költségeket mutatjuk be. Beruházási költség A beruházási költség projekt nélküli esetben nem merül fel, hiszen ekkor semmilyen üzemeltetői vagy tulajdonosi fejlesztéssel nem számolhatunk. Ebből következően a pótlási költségek, valamint maradványérték is nullának adódik. Üzemeltetési költség Üzemeltetési költségként merül föl szippantó kocsi üzemeltetési valamint az elhelyezés költsége. Ezt összességében, tervezői tapasztalatok alapján Ft/m 3 elszállított szennyvízre becsültük. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 1 találhatók táblázat: A költségek becslésének eredményei Jelenérték Beruházási költség (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség (meglévő és projekt nélkül esetlegesen épülő) Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (4-5) Beruházási költség (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség (meglévő és projekt nélkül esetlegesen épülő) Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (4-5) CBA_Kelebia_A_változat_ _v6_FI_beadando.xls 1 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_ _v4.xls 84

87 Díjbevételek Az önkormányzattal egyeztetve a szippantás díját 600 Ft/m 3 elszállított szennyvízben állapítottuk meg, figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét és valószínű árelfogadási hajlandóságát táblázat: Pénzügyi bevételek (eft) Díjbevétel Áthárított vízterhelési díj Másodnyersanyag és egyéb Összes bevétel Egyéb releváns szempontok Gazdasági hatások projekt elmaradása esetén: A csatornázatlan település kevésbé vonzza a lakosságot és a vállalkozásokat, ezért számolhatunk a fiatalok, munkaképes korú lakosság és vállalkozások elvándorlásával, de legalábbis a beköltözések hiányát tapasztalhatjuk. Ennek gazdasági következménye, hogy a települési személyi jövedelemadó, illetve az iparűzési adó bevétel csökken, ami a település fejlesztési lehetőségeit szűkíti. A csatornázatlanság további következménye, hogy a csatornázatlan területek lakossága többletkiadásra kényszerül, amennyiben jogkövető magatartást tanúsít, ugyanis meg kell építenie egy vízzáró tárolót, ami az elszállítandó szennyvíz mennyiségét növelve a szállítási költségeket is növeli. 85

88 5.4. A projektváltozat A változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok A tervezésnél alkalmazott alapadatokat a következőkben ismertetjük kitérve a szennyvízmennyiségekre, a szennyvízminőségre, a talajmechanikai jellemzőkre és az egyéb felhasznált műszaki forrásadatokra. Általános adatok Lakosszám fő Belterületi (LB) 1623 Külterületi (LK) 1219 Összesen (SL) 2842 Vezetékes vízellátás fő Belterületi 1623 Külterületi 925 Összesen 2548 Ivóvízbekötések száma db Belterületi lakossági 573 Belterületi intézmények és gazdálkodó 55 szervezetek Belterület összesen 628 Kelebiai Vízmű által szolgáltatott vízfogyasztási adatok: Évek: Intézményi vízfogyasztás (m3/év) Gazdálkodó szervezetek vízfogyasztása (m3/év) Belterület lakossági (m3/év) 86

89 Összesen: Évesmax./ átlag 15633/ / /50096 /Kelebiai Polgármesteri Hivatal i és i adatszolgáltatása alapján!/ A belterületi lakosság 100%-os vízellátását figyelembevéve az 1 főre eső vízfogyasztás az 5 éves átlagos adatok alapján: q=84,56 l/fő/nap. Várható szennyvízkibocsátás: A lakossági bekötéseknél, a 100%-os csatornára történő csatlakozásnál a fajlagos vízfogyasztás 92%-át, az intézményi és vállalkozási bekötéseknél a tényleges vízfogyasztást vettük alapul. Szennyvíz fajta Intézmények (m 3 /év) Vállalkozások (m 3 /év) Belterületi lakosság (m 3 /év) Külterületi lakosság (m 3 /év) Összesen (m 3 /év) Csatorna Szippantott Összesen Csatornán elvezetendő és tengelyen elszállítandó szennyvízmennyiség: A közcsatornába esetlegesen bejutó idegen vizek arányát a csatornába bocsátott szennyvízmennyiség 5%-s értékével vesszük azonosnak. Csatornába bekötött (m 3 /év) Infiltráció (5%) (m 3 /év) Szippantott (m 3 /év) Összesen (m 3 /év) Hidraulikai adatok A belterületen keletkező lakossági szennyvíz várható mennyisége: 100 % csatorna rákötés mellett, a fajlagos vízfogyasztás 92 %-a lesz a szennyvíz. Q dl = L B q= fő 77,74 liter/fő/nap = 126 m 3 /nap. Az intézmények és egyéb gazdálkodószervezetek várható szennyvíz kibocsátása: az utóbbi 6 év tényleges átlagos vízfogyasztásával azonos intézmények Q di = m 3 /év/250 nap 45 m 3 /d. gazdálkodó szervezetek Q d-g = 3723 m 3 /év/250 nap 15 m 3 /d. 87

90 Várható infiltráció (idegen víz): az elvezetett mennyiség 5 %-a Q d-inf = 3052 m 3 /év/365 nap = 9 m 3 /nap Szennyvízcsatornán elvezetendő átlagos napi szennyvízmennyiség: Q dcs = Q dl + Q di + Q dg + Q dinf = = 195 m 3 /d Órai átlag (24 h):q h = 8,1 m 3 /h, Átlagos nappali óracsúcs (12 h): Q h =16 m 3 /h, Max. óracsúcs (10 h):q h,max = 20 m 3 /h. Szippantott szennyvíz külterületen, a nem csatornázott ingatlanokban keletkezik: Vízzel ellátott lakos-szám: 925 fő, Szippantott szennyvíz mennyiség: Q dsz = 925 fő 33 l/fő,d =30 m 3 /d. Intézményi és gazdálkodói szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása Intézményi szennyvíz terhelés A csatornatervezői adatszolgáltatása alapján az intézmények szociális jellegű szennyvíz kibocsátására Q = 45 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi (BOI 5 ) szennyezettségi értékeket, mivel az intézményeket főként a helybeli lakosság veszi igénybe. BOI 5 12,2 kg/d 272 g/m 3 TKN 2,7 kg/d 60 g/m 3 TS 16,2 kg/d 360 g/m 3 ö-p 0,45 kg/d 10 g/m 3 Gazdálkodó szervezetek kommunális szennyvíz terhelése A gazdálkodó szervezetek kommunális eredetű szennyvíz kibocsátására Q = 15 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe vízfelhasználási adatok alapján, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi szennyezettségi értékeket. BOI 5 6,8 kg/d 450 g/m 3 TKN 0,8 kg/d 50 g/m 3 TS 6,0 kg/d 400 g/m 3 ö-p 0,14 kg/d 9 g/m 3 Kelebia lakossági kommunális szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása A fajlagos biológiai terhelés (kibocsátás) : 60 g BOI 5 /fő/d 11 g TKN/fő/d 70 g TS/fő/d 1,8 g P/fő/d 88

91 A közcsatornán érkező lakossági szennyvíz terhelése : 1623 fő x 0,78 m 3 /fő x d = 126 m 3 /d BOI 5 97,4 kg/d 772 g/m 3 TKN 17,9 kg/d 141,5 g/m 3 TS 118 kg/d 900 g/m 3 ö-p 2,9 kg/d 23,2 g/m 3 A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 Az összes szennyezőanyag terhelés meghatározása A pontok alapján a fejlesztés utáni összes szennyvíz mennyiség : Q = 225 m 3 /d Így a község mértékadó szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag terhelése a következő : BOI 5 171,9 kg/d 764 g/m 3 KOI kr 343,8 kg/d 1528 g/m 3 TKN 31,5 kg/d 140 g/m 3 TS 200,6 kg/d 891 g/m 3 ö-p 5,2 kg/d 23,0 g/m 3 A szennyvíztisztító telep biológiai terhelése 60 g BOI 5 /fő x d fajlagos érték alapján: m /d x 0,764 kg BOI5/m 0,060 kg BOI /fõ x d 5 3 = LE 89

92 A változat leírása, műszaki ismertetése Az A változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: Beruházási elem táblázat: Az A változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Gravitációs bekötőcsatornák D160KA m 100 év 1% Gravitációs gyűjtőcsatornák D200KA ,3 m 100 év 1% Gravitációs átvezetés D200 KA 1 580,7 m 100 év 1% Szennyvíznyomócső D90 PE 661 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D110PE 765 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160 PE m 50 év 2% Tisztított szennyvíznyomócső 468 m 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 40 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 1 db 12 év 8% Leírási kulcs Szennyvíz csatornarendzser A gravitációs rendszerű csatornázási változatnál 3 szennyvízkörzet került lehatárolásra. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Kelebia település csatornahálózatát és a belterületen kialakított 3 csatornázási öblözetet bemutató átnézetes helyszínrajzot a melléklet tartalmazza. Gravitációs csatornarendszer A1=A12+A11+A13 A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő 90

93 Közcsatornára (fő) csatlakoztathatók vízgyűjtő Lakossági bekötés /összes (db) 211/ / /123 A gravitációs gyűjtő csatornák hossza (km) 4,786 4,814 2,580 Fő/1km gyűjtő csatorna Vízgyűjtő terület (ha) A vízgyűjtőn keletkező szennyvíz (m 3 /nap) Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D160 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A csatornacső anyagának (kőagyag) megválasztását a projektterület talajadottságai indokoltják. A talajmechanikai szakvéleményt megalapozó fúrásos mintavételek vizsgálati eredményei szerint a teljes építési területen folyósodásra hajlamos talajban kell az építési munkálatokat végezni (lásd fejezet). Csatornát ilyen adottságok esetén, a talajvízszint alatt, vákuumos vízszintsüllyesztés mellett lehet építeni. Az indokolt szakaszokon a vízszintsüllyesztést beterveztük. A csatornacső anyagának megválasztásánál a projektterület talajadottságait, a csőanyag fizikai tulajdonságait, valamint az építés és üzemeltetés során várható előnyöket és hátrányokat mérlegelésével lerüét kiválasztásra. A magas élettartam, agresszív vizekkel szembeni nagy ellenálló képesség, nagy szilárdság, valamint a kedvező építési és üzemeltetési adottságok alapján a kőagyag cső mutatkozott legkedvezőbbnek. Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 jelű körzeti szennyvízátemelő az A11 részvízgyűjtő, míg az A3 jelű körzeti átemelő és A13 részvízgyűjtő gravitációs csatornáinak végaknáiba nyomócsövön (D140 PE, illetve D125 PE) továbbítja. A két részvízgyűjtőről az átvezetett és saját szennyvizekkel egyesűlt szennyvizet gravitációs vezetékek vezetik át az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Mindegyik átemelőbe két-két párhuzamosan kapcsolt, nedves beépítésű szivattyú van betervezve. Az átemelők légteréből kiáramló levegőt aktív biofilterek tisztítják. Az átemelők működésének összhangját, a szennyvíztelepen telepítendő folyamatirányító berendezés biztosítja. 91

94 A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések ~10 m/db 210 db Bekötő csatorna DN 150 KA 2022,1 m Gyűjtő csatorna D200KA 5010 m Gravitációs vezeték D200KA 1580,7 m Szennyvíznyomócső D160PE 1053 m Összes csatorna 9665,8 m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 295 db Bekötő csatorna D160KA 2 947,9 m Gyüjtő csatorna D200KA 4 814,3 m Szennyvíznyomócső D110PE 765 m Összes csatorna 8527,2 m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 115 db Bekötőcsatorna D160KA 1062 m Gyűjtő csatorna D200KA 2580 m Szennyvíznyomócső D90PE 661 m Összes csatorna 4303 m A3 körzeti átemelő 40 m 3 /d 1db 92

95 A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 620 db Bekötő csatorna D160KA m Gyüjtő csatornák D200KA ,3 m Gravitációs vezeték D200 KA 1 580,7 m Szennyvíznyomócső: D90 PE 661 m D110 PE 765 m D160 PE 1053 m Összes csatorna és vezeték m Szennyvíztisztítás (BIOCOS) renszerű technológia) A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep helye a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen lett kijelölve.(lásd melléklet) A Szennyvíztisztító Telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 Központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A szennyvíztisztító telep működésének ismertetése A technológia fő műveletei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A telep telepítési helyszínrajzát és működési hosszelvény ábráját az melléklet tartalmazza. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat tervezünk. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tiszíttó műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, váltakozó denitrifikációt és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. 93

96 A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően - Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz. A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 A település gazdaságosan nem csatornázható területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a zárt tározókból a kommunális szennyvíz. A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárggyal tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre könnyűszerkezetes felépítményben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre. A feladó szivattyú a teljes leürítést biztosító zsompban telepítendő. Az eleveniszapos tisztító egységről recirkulációs iszap bevezetési lehetőséget biztosítunk a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A beszállított szippantott kommunális szennyvíz folyamatos ph mérése az előkezelőben történik, a mért ph érték alapján automatikus mész-hidrát (por) adagolási lehetőség tervezett - kb g/m 3 szennyvíz - poradagoló berendezéssel. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. 94

97 Kombinált műtárgy kialakítású szennyvíztisztító telep működése Szennyvíztisztítás A csatornahálózatból nyomócsövön érkező szennyvizeket (indukciós mennyiségmérőn keresztül vezetve) a gépi tisztítású finomrácsot, valamint homokfogó egységeket tartalmazó berendezésre vezetjük. A rács előtti fogadótérbe emel fel az előkezelt szippantott szennyvíz -, valamint a csurgalékvíz szivattyú is. A gépi tisztítású finomrács résmérete 5 mm. A berendezés a kifogott rács-szemét és homok víztelenítését is elvégzi. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantón át hullik le az alatta lévő, zárt helyiségben elhelyezett műanyag, fedeles kukába. A berendezés a kidobó nyílásnál műanyag zsákoló feltéttel ellátott, így kizárva a rács-szemét és a víztelenített homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi rács tartalékaként megkerülési lehetőség biztosított 10 mm-es kézi tisztítású rácson,. A mechanikailag tisztított szennyvíz innen gravitációsan folyik tovább a biológiai tisztító fokozatra. A gépi rács- és homokfogó berendezés zárt, könnyűszerkezetes kialakítású helyiségbe kerül elhelyezésre. Légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztítási technológia A mechanikailag tisztított szennyvíz az osztóművön keresztül kerül a 2 db kombinált rendszerű műtárgy között egyenlő arányban szétosztásra. A kombinált műtárgy kialakításnál egy levegőztetett eleveniszapos medencét (Belebungsbecken = B-medence) kombinálnak 2 db ülepítő- és keverő medencével (Sedimentation- und Umwälzbecken = SU-medencék), és ezeket hidraulikusan összekötik a műtárgyfenék közelében elhelyezett nyílásokkal. Miközben a B-medencék nem különböznek a hagyományos átfolyásos rendszerű, levegőztetett eleveniszapos eljárástól, az utóülepítő medencét az SU-medencék helyettesítik. E medencék működésmódja és berendezései alapvetően eltérnek a hagyományos utóülepítő medencéktől. Az SU-medencék szakaszosan üzemelnek, és 180 -os cikluseltolással rendelkeznek, amelynek során a tisztított víz lefejtése (dekantálása) fél cikluson keresztül történik, s ez lehetővé teszi a hagyományos eljárás átfolyásos üzemét. Egy ciklus alatt időben egymás után több folyamat (fázis) megy végbe ezekben a medencékben, hasonlóan az egymedencés technológiához (pld. SBR-eljárás), (iszap visszavezetés, keverés, leülepítés, lefejtés). Ennek az üzemmódnak köszönhetően nagy aktív iszapmennyiséggel lehet az SUmedencékben dolgozni, és a csillapított áramlási viszonyok között egy lassan süllyedő iszaptest (un. lebegő iszap függöny ) képződik. 95

98 Ez az iszaptest a maga szűrőhatásával igen alacsony lebegőanyag tartalmú elfolyó tisztított szennyvizet biztosít. Emellett endogén denitrifikálás is történik az iszaptestben, ez csökkenti a KOI kr -tartalmat is. Ugyanakkor korlátozott biológiai foszforeltávolítással is lehet számolni. Ezek a kiegészítő biokémiai folyamatok előnyt jelentenek a hagyományos eljárással szemben. A recirkulációs iszapszivattyút a kombinált eljárásnál a sűrített levegővel üzemelő iszapeltávolító berendezés (sűrített levegős vízemelő szivattyú, un. mamutszivattyú ) helyettesíti. Az utóülepítő medence iszapeltávolító, iszaprecirkulációs berendezése, iszapszivattyúja így elmarad. Az SU-medence tartalmának átkeverésére, a medencében maradó tisztavíz testnek az alatta elhelyezkedő, besűrűsödött iszappal való homogenizálása céljából, durva buborékos levegőztető berendezések szolgálnak. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják. Az alatt az idő alatt, amikor sűrített levegő szükséges az SU medencékben található berendezésekhez (pl. átkeverés, iszapátszivattyúzás), anoxikus viszonyok alakulnak ki a B- medencében, és gondoskodnak a kiegészítő denitrifikálásról. A biológiai műtárgyakban finombuborékos légbeviteli rendszer kerül telepítésre, amelyek légfúvóit a levegőztető terekben elhelyezett oldott oxigén szintmérők jele alapján frekvenciaszabályokkal működtetünk. A légfúvók 1 műtárgy - 1 légfúvó kapcsolatban kerülnek kialakításra. A légfúvók a technológia építménybe kerülnek. A két üzemi légfúvóhoz 1 db tartalék fúvó kapcsolódik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció (4-5 kg/m 3 ) biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor (t = 14 d) eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció és a denitrifikáció. A szennyvíz foszfor tartalmát a biológiai tisztítás lecsökkenti (P beépülés a fölösiszapba). A határérték folyamatos biztosításához és a téli üzemhez vas-só oldat adagolást terveztünk. A vegyszer adagolása a levegőztető terekbe történhet, ahol biztosított annak elkeveredése. A kicsapott foszfor az ülepítés során válik el a tisztított szennyvíztől. A vegyszer adagolása a befolyó szennyvíz mennyiségével arányosan beállítható. A biológiailag tisztított szennyvíz az utóülepítőkből a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. A tisztított szennyvíz mennyiségmérés után a befogadó felé gravitációsan távozik. A vas-só oldat tárolás és adagolás berendezései a technológiai-kezelő épületben kialakított tároló helyiségben kerülnek elhelyezésre. Biológiai tisztítás (B-medencék): 96

99 A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatarány : VDN V + V N DN = 0,25 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) - Iszapkoncentráció: (X tot ) 5,4 kg/m 3 - szükséges eleveniszapos medence térfogat : 488 m 3 (2 x 244 m 3 ) - iszapterhelés : 0,06 kg/kg x d - fölösiszap : 188,6 kg TS/d - vízmélység : 4,0 m alkalmazva : 2 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos B-medence : alapterület : (8,0 m x 7,70 m)/db Fázis-szétválasztás (SU-medence) : - Térfogati iszapindex : 110 l/kg - Összehasonlító iszapindex : 365 l/m 3 - iszaptükör ülepedési seb. 1,78 m/h - szükséges SU medence felület : 22,2 m 2 /db - vízmélység : 4,0 m - térfogat : 88,6 m 3 /db alkalmazva : 4 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos SU-medence : alapterület : (3,85 m x 5,80 m)/db Iszaprecirkuláció (SU-medencék): Az SU medencékből (ülepítő terek) a levegőztető térrészbe (B-medencék) visszairányuló iszaprecirkuláció: Σ Q ISZAP-REC = m 3 /h = 3,7-7 liter/sec Az iszaprecirkulációt a 4 db SU-medencében telepített 4 db mamutszivattyú biztosítja. Nitrát recirkuláció : A nitrát recirkulációt az SU-medencékben a tisztított szennyvíz elvételi/dekantálási fázis utáni durvabuborékos átkeverés, valamint az SU-medencékből a B-medencékbe történő iszap visszavezetés (iszaprecirkuláció) víztömeget átkeverő hatása biztosítja. 97

100 Foszforeltávolítás : A biológiai tisztító egységre ráfolyó szennyvíz ö-p = 23,1 g/m 3 tartalma lecsökken ö-p = 15,8 g/m 3 tartalomra (P beépülés a fölösiszapba), így a szennyvíz határérték alatti foszfor tartalmát (ö-p < 5 g/m 3 ) vas-só oldat adagolással, kicsapatással biztosítjuk. - alkalmazott kicsapószer vas-só oldat (pl. Preflokk), amelynek hatóanyag tartalma 180 g Fe/liter oldat - a szükséges vas- hatóanyag tartalom : 2,5 g Fe/ 1g P - szükséges vas hatóanyag mennyiség : 6,65 kg Fe/d - szükséges vegyszer mennyiség : 37 liter/d, azaz átlagosan 1,54 liter/h Oxigénbevitel : Az oxigén-beviteli számításhoz figyelembe vett hőmérséklet : t = + 20 C Számított napi oxigén igény (OSZ) : 261,4 kg O 2 /d 2 x 130,7 kg O 2 /h Számított órai oxigén igény (OC h ) : 35 kg O 2 /h 2 x 17,5 kg O 2 /h Fertőtlenítés : Méretezés csúcsra : Szükséges fertőtlenítő (behatási medence) térfogat: V = 1,5 x 0,25 h x 24 m 3 /h = 9 m 3 Alkalmazott medence térfogat : V = 12,7 m 3 Klórigény (maximum): - csúcsban : 24 m 3 /h x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 0,24 kg Cl 2 /h - naponta : 225 m 3 /d x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 2,25 kg Cl 2 /d - a fertőtlenítőszer adagolása (90 g Cl 2 /liter) mennyiség arányosan történik, mennyisége : - csúcsban : 2,7 liter/h - naponta : 25 liter/d Tisztított szennyví elvezetés, befogadó, határértékek /tisztított víz minőségi követelményei A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) 468 m D160 PE nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: fkm. 98

101 A tisztított szennyvíz minősége a 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyásra előírásainak megfelelő minőségnek kell, hogy megfeleljenek: Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m3, összes szervetlen-n = 20 g/m3 és NH4-N = 5 g/m3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. Sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot a 1-1 db fölösiszapelvételi szivattyúval a gravitációs sűrítőbe vezetjük, ahol az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant vizet gravitációsan vezetjük vissza a csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma: kb. 0,8 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,5 %. Iszapvíztelenítés A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan % közötti lesz. A víztelenített iszaplepény a szalagszűrő présről a gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnokban elhelyezett iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás 99

102 A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy zárt csarnok tervezett, amely alkalmas a keletkező iszap fél éves mennyiségének befogadására. A telep kialakítása A szennyvíztisztító telep zöldmezős beruházásként épül. Területe 57,0 x 59,0 = 3363 m 2. A telepre a gépjármű behajtást egy 4,0 m, a személy bejárást egy 90 cm széles kapu biztosítja. A gépjárművek közlekedését biztosító utak beton, vagy aszfalt burkolatúak. A főbb személyi közlekedést biztosító járdák betonburkolatúak. Az egyéb, gyalogos közlekedő felületek előre gyártott járólapokkal kerülnek kialakításra. Minden műtárgy megközelítése tehergépjárművel biztosított. A technológiai műtárgyak monolit vasbetonból készülnek. A kezelőépület falazott szerkezetű. Az iszapkezelő csarnok, a szippantott szennyvíz fogadó géptér és a gépi finomrácshomokfogó berendezés elhelyezésére szolgáló felépítmény könnyűszerkezetes létesítmény. Ezekből a zárt terű létesítményekből az esetlegesen keletkező bűzös levegő elszívásra kerül. Semlegesítése a telep súlypontjában elhelyezett biofilterben történik. A szippantott szennyvíz fogadó létesítmény a telepi bejárati kapuk közelében van. Leürítő csonkjánál a beton burkolat olyan lejtéssel kerül kialakításra, hogy az ürítés során elfolyó csurgalékvíz visszavezethető legyen a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyba. Az így kialakított burkolati tálca lehetőséget biztosít az iszapkezelő csarnokból távozó, esetlegesen szennyezett gépjárművek tiszta vízzel történő lemosására is. A kezelőépület úgy kerül elhelyezésre, hogy a diszpécser helyiségből rálátás nyílik a telepi bejárati kapukra és a szippantott szennyvíz fogadó létesítményre. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztító- és a gravitációs iszapsűrítő műtárgyak közös földfeltöltésben kerülnek megépítésre. A rézsűhajlás 1:1,5, mely meredekség lehetővé teszi a fedő növényzet karbantartását, ápolását. A műtárgyakat körbevevő kezelő járdákra a feljutást monolit vasbeton rézsűlépcsők biztosítják. A műtárgyak és építmények párhuzamos elrendezéssel kerülnek megépítésre. A viszonylag kis területen így biztosítható a nagyméretű tehergépkocsik fordulásához szükséges burkolati ívek kialakítása. A technológiai- és ivóvíz vezetékek a fagyhatár alatt kerülnek lefektetésre. A telep külterületi elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. 100

103 A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság nem biztosítható, legkisebb távolság lakóépületektől < 300 m. Ezért a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke LÉTESÍTMÉNY JEGYZÉK 1. Kétvonalas BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy 1 db Gépház blokk gépi- és kézi rács, homokfogó, osztómű géptér 1 db rácsszemét és homok gyűjtő és tároló helyiség 1 db Vas-só oldat tároló és adagoló helyiség 1 db légfúvó gépház 1 db nyers szennyvíz mennyiségmérő hely 1 db csurgalékvíz átemelő 1 db fölösiszap feladó szivattyú akna 1 db BIOCOS rendszerű biológiai tisztító blokk Eleveniszapos nitrifikáló és denitrifikáló terek B jelű levegőztető medence 2 db alapterület: 8,0 x 7,70 = 61,60 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 246,4 m 3 /db, összesen 492,80 m 3 SU jelű fázis szétválasztó - keverő-ülepítő - terek 4 db alapterület: 3,85 x 5,80 = 22,33 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 89,32 m 3 /db, összesen 357,30 m 3 Elvezető, motoros tolózár akna 2 db 2. Kombinált fertőtlenítő medence 1 db 101

104 mosóvíz tároló 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 vízmélység: 1,60 m térfogat: 6,14 m 3 fertőtlenítő medence 2 db hasznos alapterület: 2,70 x 1,70 = 4,23 m 2 vízmélység: 1,50 m hasznos térfogat: 6,35 m 3 /db, összesen 12,70 m 2 tisztított szennyvíz végátemelő akna 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 max. vízmélység: 1,40 m hasznos térfogat: 5,38 m 3 tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db alapterület: 2,70 x 1,40 = 3,78 m 2 3. Szippantott szennyvíz fogadó műtárgy 1 db könnyűszerkezetes felépítmény 1 db Az aprító-daraboló gépi berendezés, a légfúvó gép, a rácsszemét tároló kukák és a Ca(OH) 2 tároló-adagoló berendezés elhelyezését szolgáló létesítmény. nettó alapterület: 3,40 x 4,50 = 15,30 m 2 vasbeton szerkezetű alépítmény 1 db szippantott szennyvíz előkezelő és átemelő 1 db alapterület: 4,20 x 4,20 = 17,64 m 2 max. vízmélység: 2,30 m hasznos térfogat: 40,57 m 3 szerelvény akna 4. Gravitációs iszapsűrítő műtárgy 1 db átmérő: 4,0 m felület: 12,50 m 2 vízmélység: 3,0 m hasznos térfogat: 37,0 m 3 5. Iszapkezelő építmény 1 db iszapvíztelenítő gépház nettó alapterület: 3,75 x 6,0 = 22,50 m 2 102

105 iszaptároló csarnok 1 db hasznos alapterület: 264,0 m 2 gépjármű tároló 1 db nettó alapterület: 8,0 x 7,90 = 63,20 m 2 6. Biofilter 1 db 7. Kezelőépület 1 db Bruttó alapterület: 6,60 x 14,50 = 95,70 m 2 közlekedő 5,78 m 2 1 db diszpécser helyiség 10,50 m 2 1 db étkező 10,0 m 2 1 db vendég kézmosó és WC 1,44 m 2 1 db mosó helyiség 0,95 m 2 1 db fehér öltöző 5,50 m 2 1 db fekete öltöző 5,50 m 2 1 db mosdó zuhanyozó 4,0 m 2 1 db WC 0,95 m 2 1 db előtér, csizmamosó 3,96 m 2 1 db vegyszer tároló és adagoló (hypo) 5,61 m 2 1 db raktár, műhely 23,80 m 2 1 db 8. Vízóra akna és ivóvíz vezeték hálózat 1 db 9. Udvartéri technológiai vezetékek 10. Telepi belső úthálózat, járdák és közlekedő felületek 11. Telepi bekötő út 12. Elektromos energiaellátás 13. Védő-erdősáv körben, 20 m szélességben 103

106 Költségek becslése Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az sz. táblázat mutatja sz. táblázat: Gravitációs csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár D200 KA csatorna m Ft/m D200 KA csatorna 1051, Ft/m D200 KA csatorna Költségnövelő tételek vákuum, állami közút. 3.5 m-nél mélyebb Fajlagos ár Nettó költség Ft Ft/m vákuum, állami közút Ft/m m Ft/m állami közút Ft/m D300 KA csatorna 30 m Ft/m vákuum, 3.5 m-nél mélyebb, D 600 védőcső vasút alatt Ft/m D300 KA vákuum, 3,5 m-nél 11 m 42000Ft/m csatorna mélyebb Ft/m D200 KA vákuum, 3,5 m-nél m Ft/m csatorna mélyebb Ft/m D200 KA csatorna m Ft/m vákuum Ft/m D200 KA csatorna m Ft/m Ft/m Megjegyzés D150 KA csatorna 6032 m Ft/m akna+burkolat Ft/m bekötő csatorna csatorna összesen A1 átemelő 195 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl Ft/m A2 átemelő 100 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 95000Ft/m A3 átemelő 40 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl Ft/m átemelők összesen D90PE 661 m 9000 Ft/m dúc,nyomv.helyreáll Ft/m szvíznyomócső D110 PE 765 m 9500 Ft/m dúc,nyomv. helyreáll Ft/m szvíznyomócső D160 PE 1053 m Ft/m Ft/m szvíznyomócső D160 PE 468 m Ft/m Ft/m tisztított szennyvíz nyomócső összesen mindösszesen

107 Csatornahálózattal ellátandó lakosok száma: 1623 fő Egy ellátott lakosra jutó tervezett hálózatépítési teljes nettó beruházási költsége: Ft Gravitációs és nyomott vezeték építéshossz: 22,964 km Az 1 km szennyvízcsatornára eső teljes beruházási költség: Ft 105

108 sz. táblázat: "A" változat szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) BIOCOS technológia Összesen 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő kombinált biológiai műtárgy technológiai épület Gravitációs pálcás iszapsűrítő csurgalékvíz átemelő tisztított szv.átemelő Biofilter Fertőtlenítő műtárgy védőerdősáv udvartéri vezetékek, kisműtárgyak Iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház kiviteli tervezés Monitoring kút tiltó,energiatörö műtárgy, átereszek Szvtp.vízellátása erőgép (traktor, kiegészítőkkel) Összesen m 3 új tisztítótelepi kapacitásra eső teljes beruházási költség: Ft /225 m 3 = Ft/m 3 A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó eft táblázat A változat beruházási költségek (eft) 106

109 Jelenérték Összesen Építés Gép, berendezés, felszerelés Technlógia, eszköz, gépjármű Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás) Építési beruházási költség Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években ( ) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 bekötés csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettudatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. A költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblázatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 2 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. CBA_Kelebia_A_változat_ _v6_FI_beadando.xls 2 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_ _v4.xls 107

110 Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. A táblázatban ezeket mutatjuk be táblázat Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a 108

111 csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így eft-nak adódott táblázat Maradványérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték 2040-ben Jelenérték Pótlás Csatorna eft Szennyvíztelep eft Egyéb eft Összesen eft Maradványérték Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az A projekt változat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken Ft. 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség táblázat A költségek becslésének eredményei Jelenérték Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5)

112 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5) További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor az A változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 110

113 5.5. B projektváltozat B változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása és nyomásalatti szennyvízelvezetése Szennyvíztisztító telep építése - BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet) B változat leírása, műszaki ismertetése A B változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: Beruházási elem táblázat: A B. változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Leírási kulcs Nyomásalatti bekötőcsatorna D63PE 6 280m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D110PE 4 336m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D90PE m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160PE 970 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D140PE m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D125PE m 50 év 2% Házi beemelők 620 db 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 központi 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 körzeti 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 körzeti 44 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 12 év 8% 111

114 Nyomott rendszerű szennyvíz csatornarendzser A nyomott rendszerű csatornázási változatnál 3 szennyvízkörzet került lehatárolásra. Az alábbi táblázat ismerteti a lehatárolás eredményeit az egyes öblözetekre vonatkozóan. Ennek alapján megállapítható, hogy a kialakított csatornázási öblözetek mindegyike, megfelel a 91/271/EGK Irányelvben, illetve a 26/2002 (II.27.) Korm. Rendeletben meghatározott előírásnak. Kelebia település csatornahálózatát és a belterületen kialakított 3 csatornázási öblözetet bemutató átnézetes helyszínrajzot a melléklet tartalmazza. Nyomott csatornarendszer Közcsatornára (fő) csatlakoztathatók A1=A12+A11 vízgyűjtő A2 vízgyűjtő A3 vízgyűjtő Lakossági bekötés /összes(db) 195/ / /139 A nyomásalatti gyűjtő csatornák hossza (km) 4,443 4,737 2,886 Fő/km Vízgyűjtő terület (ha) A vízgyűjtön keletkező szennyvíz (m 3 /nap) Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D90 és D110 átmérőjű PE (polietilén) nyomásalatti gyűjtőcsatornák és D63 átmérőjű nyomásalatti bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. Itt lesznek telepítve az ingatlanok szennyvizeit továbbító házi beemelők. Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 és A3 jelű körzeti átemelők az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe nyomják. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja a szennyvíztisztító telepre. Mindegyik átemelőbe két-két párhuzamosan kapcsolt, nedves beépítésű szivattyú van betervezve. Az átemelők légteréből kiáramló levegőt aktív biofilterek tisztítják. Az átemelők működésének összhangját, a szennyvíztelepen telepítendő folyamatirányító berendezés biztosítja. 112

115 A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 197 db Bekötő csatorna nyomott D 63 PE m Gyűjtő csatorna nyomott D90 PE m Gyűjtő csatorna nyomott D110 PE m Szennyvíznyomócső D160PE 970 m D110 PE 780 m Összesen m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db Házi beemelő 197 db A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 292 db Bekötő csatorna nyomott D63 PE m Gyüjtő csatorna nyomott D90 PE m Gyűjtő csatorna nyomott D110 PE m Szennyvíznyomócső D140PE m Összesen m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db Házi beemelő 292 db 113

116 A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 139 db Bekötőcsatorna nyomott D63 PE 1390 m Gyűjtőcsatorna nyomott D90 PE m Szennyvíznyomócső D125PE 1790 m Összesen m A3 körzeti átemelő 44 m 3 /d 1 db Házi beemelő 139 db A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Házi beemelő 628 db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő csatorna nyomott D63 PE m Gyüjtő csatorna nyomott D90 PE m D110 PE m Összesen m Szennyvíznyomócső: D110PE 780 m D125 PE m D140PE m D160PE 970 m Összesen m Mind összesen m Szennyvíztisztítás BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológiával A szennyvíztisztítási változat azonos az A változatnál bemutatottakkal (lásd fejezet) Költségek becslése Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az sz. táblázat mutatja. 114

117 sz. táblázat: Nyomás alatti csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár Költségnövelő tételek Fajlagos ár Nettó költség Megjegyzés D110 PE 799 m Ft/m állami közút alatt Ft/m D110 PE Ft/m (Ft) burkolat bont+nyomv.helyre Ft/m D110 PE 2095 m Ft/m Ft/m D90 PE 720 m 11500Ft/m állami közút alatt Ft/m D90 PE 5775 m Ft/m burkolat bont+nyomv.helyre Ft/m D90 PE 2015 m Ft/m Ft/m D63 PE 6280m 8000 Ft/m Ft/m bekötő csatorna csatorna összesen A1 átemelő 190 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m A2 átemelő 100 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m A3 átemelő 44 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m házi beemelő 620 db Ft Ft átemelők összesen D125 PE 1790 m Ft/m Ft/m nyomócső D140 PE 1969 m Ft/m Ft/m nyomócső D160 PE 970 m Ft/m Ft/m nyomócső mindösszesen

118 sz. táblázat: Biocos technológia - szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) BIOCOS technológia Összesen 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő kombinált biológiai műtárgy technológiai épület Gravitációs pálcás iszapsűrítő csurgalékvíz átemelő tisztított szv.átemelő Biofilter Fertőtlenítő műtárgy védőerdősáv udvartéri vezetékek, kisműtárgyak Iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház kiviteli tervezés Monitoring kút tiltó,energiatörö műtárgy, átereszek Szvtp.vízellátása erőgép (traktor, kiegészítőkkel) Összesen A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért 2014 Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a 21/A táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó eft. 116

119 táblázat Beruházási költségek (Ft) Jelenérték Összesen Építés Gép, berendezés, felszerelés Technlógia, eszköz, gépjármű Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) Építési beruházási költség Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) , Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években ( ) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. A költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblázatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 3 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. 3 CBA_Kelebia_A_változat_ _v6_FI_beadando.xls 3 CBA_kivonat_Kelebia_összes_változat_ _v4.xls 117

120 A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe, amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az táblázatban ezeket mutatjuk be. 118

121 táblázat Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen

122 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így eftnak adódott táblázat: Maradványérték (eft) Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték 2040 Pótlás (jelenérték) Maradványérték (jelenérték) Csatorna eft Szennyvíztelep eft Egyéb eft Összesen eft Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a B projektváltozat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken Ft táblázat: A B változat költség becslésének eredményei 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5)

123 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a B változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 121

124 5.6. C projektváltozat C változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása - gravitációs szennyvízcsatorna rendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok: A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet) C változat leírása, műszaki ismertetése A C változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg: táblázat: A C. változat bemutatása Beruházási elem Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Gravitációs bekötőcsatornák D160KA m 100 év 1% Gravitációs gyűjtőcsatornák D200KA ,3 m 100 év 1% Gravitációs átvezetés D200 KA 1 580,7 m 100 év 1% Szennyvíznyomócső D90 PE 661 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D110PE 765 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160 PE m 50 év 2% Tisztított szennyvíznyomócső 468 m 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 40 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% Gépjárművek 1 db 12 év 8% Leírási kulcs Szennyvíz csatornarendzser 122

125 A C változat gravitációs szennyvízcsatorna rendszer leírása megegyezik az pontban bemutatottakkal Szennyvíztisztítás PURABLOKK renszerű technológia) A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep helye a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen lett kijelölve. A Szennyvíztisztító Telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 Központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A C változatban bemutatott szennyvíztisztító telep telepítési helyszínrajzát és működési hosszszelvény ábráját az melléklet tartalmazza. A technológia fő műveletei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat szolgál. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tisztító műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, elébekapcsolt denitrifikációt és biológiai és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően - a Felső- Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. 123

126 A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz 30 m 3 /d mennyiségben. A szippantókocsival beszállított kommunális szennyvíz (1055 LE és Q = 30 m 3 /d) minőségi és terhelési értékei: BOI 5 = 63,3 kg/d 2110 g/m 3 ö-n = 11,61 kg/d 387 g/m 3 TS = 73,9 kg/d 2462 g/m 3 ö-p = 1,90 kg/d 63 g/m 3 A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre, téliesített kivitelben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre 1+1 db szivattyúval. A szivattyú a műtárgy alján zsompban telepített. Az eleveniszapos tisztító egységről nitrát-recirkulációs iszap bevezetési lehetőség biztosított a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A tározó műtárgyban folyamatos ph mérés tervezett, amely mért ph érték alapján mész-hidrát /Ca(OH) 2 / adagolás szükséges, g/m 3 szippantott szennyvíz arányban. Ez egyben a szippantott szennyvíz kén-hidrogén tartalmát is képes megkötni, csökkentve a szaghatást. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légteréből az elszívott levegőt biofilterre vezetve szagtalanítjuk. Tömbösített műtárgy kialakítású szennyvíztisztító telep működése Szennyvíztisztítás A település csatornahálózatából nyomócsövön érkező nyers szennyvizeket mennyiségmérés után a tömbösített műtárgy tetején elhelyezett 5 mm résméretű gépi tisztítású finomrács és homokfogó berendezés fogadó terébe kerül bevezetésre. A közcsatornán érkező szennyvíz (1.810 LE és Q = 195 m 3 /d) minősége és terhelési értékei: 124

127 BOI 5 = 108,6 kg/d 557 g/m 3 ö-n = 19,91 kg/d 102 g/m 3 TS = 126,7 kg/d 650 g/m 3 ö-p = 2,9 kg/d 16,7 g/m 3 A berendezés a kifogott rács-szemét tömörítését, víztelenítését is elvégzi. A rács-szemét surrantón keresztül a berendezés alatt, különálló zárt helyiségben elhelyezett rács-szemét gyűjtő konténerbe hullik. A berendezés visszatartja a szennyvíz (és szippantott kommunális szennyvíz) homoktartalmát és elvégzi annak kihordását és a víztelenítését is. A berendezés a kidobónyílásoknál műanyag zsákoló feltétekkel ellátott, így kizárva a rácsszemét és homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi tisztítású finomrács mellett tartalék kézi tisztítású rács is kialakításra kerül, amelynek résmérete 10 mm. A biológiai tisztító műtárgyban két párhuzamos műtárgysor kerül kialakításra, 1 db anaerob, 2 db anoxikus, 2 db levegőztető és 2 db utóülepítő térrel. A mechanikailag előtisztított szennyvíz a biológiai tisztító műtárgy első egységébe, az anaerob térbe folyik. Az anaerob tér alkalmazásával a szennyvíz foszfortartalmának biológiai úton való eltávolítása történik meg. Az anaerob medencében a szennyvíz-eleveniszap elegy lebegésben tartását vízalatti keverő biztosítják. Az anaerob medencébe kerül visszavezetésre az utóülepítőkből az iszap recirkuláció. A nyers szennyvíz szervesanyag tartalma és a recirkulációs iszap tápanyag és oxigén hiánya biztosítja, hogy az anaerob térben a biológiai foszforeltávolítási folyamathoz a szükséges anaerob viszonyok fennálljanak. Mivel a biológiai foszforeltávolítás folyamata hőmérséklet és így az időjárástól függő, kiegészítő és biztonsági vegyszeres foszforkicsapatást is betervezett. Az alkalmazható kicsapatószer vas-só oldat, amelynek adagolása az anoxikus terekbe történik. Az anaerob medencéből a szennyvíz-eleveniszap elegy (osztótálcákon át) gravitációsan folyik át a tisztítás következő egységébe, az anoxikus medencékbe. Az anoxikus medencék elejére kerülnek visszavezetésre a levegőztető medencék végéről a nitrát-recirkulációk (1-1 db nitrát-recirkulációs szivattyú). A nitrát recirkulációs ágból leágazás biztosított a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyhoz. Az anoxikus medencékben az elegy lebegésben tartását vízalatti keverők biztosítják. Az anoxikus medencék a denitrifikációs folyamat eredményeként jelentős oxigén megtakarítást biztosítanak. A levegőztető terekben a hatékony légbevitelt a 4,50 m-es vízmélység és az oldott oxigénszint mérésről vezérelt légbevitel (2+1 db légfúvó) biztosítja, levegőztető terenkénti oldott oxigén mérésről, 1-1 frekvenciaszabályozóval működtetett 1-1 db üzemi légfúvóval. A műtárgyban 13 napos összes iszapkort és 4,0 kg/m 3 iszapkoncentrációt alkalmazunk. 125

128 A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos finombuborékos rendszer biztosítja, melynek fúvói a légfúvógépházba települnek. A tartalék légfúvó egyben a szippantott szennyvíz előkezelő tartalék légfúvója is. A biológiai tisztítás után az eleveniszap-tisztított szennyvíz fázis-szétválasztásra a 2 db hosszanti átfolyású, láncos kotrós rendszerű utóülepítőkbe folyik a szennyvíz-eleveniszap elegy. A kiülepedett iszapot a kotrók az ülepítők zsompjaiba juttatják. Innen az iszapot a recirkulációs szivattyú gépházba telepített 2+1 db (frekvenciaszabályozókkal működtetett) iszaprecirkulációs szivattyú továbbítja az anaerob medence elé. A tisztított szennyvíz az utóülepítők bukóvályúiban összegyűlve gravitációsan folynak tovább a befogadó felé. Az utóülepítők vízfelszínén összegyűlő uszadékot a kotró berendezés az uszadék gyűjtő vályúkhoz továbbítják. A gyűjtő vályúk dőlés szögét beállító kar kézi mozgatásával a víz felszínén összegyűlt uszadékot a vályú elnyeli, majd az uszadék gravitációsan a uszadék gyűjtő aknába, onnan a biológiai tisztító rendszer elejére kerül. Fertőtlenítés A biológiailag tisztított szennyvíz az utóülepítőkből a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. Az iszapvíztelenítő berendezés mosatóvíz igényének biztosítására a fertőtlenítő műtárgy kiegészül technológiai víz tároló térrel. Ebből a térből szív a víztelenítő berendezés mosatóvíz szivattyúja. A szívóágba beszerelésre kerül 2 párhuzamos ágon egy-egy cserélhető szűrő egység, a technológiai víz lebegőanyag tartalmának kiszűrésére. A mosatóvíz az ivóvíz hálózatról is biztosítandó. Fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A fertőtlenítő oldat tároló és adagoló helyiség a kezelőépületben került kialakításra. Tisztított szennyvíz átemelés, elvezetés, befogadó A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: fkm. A tisztított szennyvíz minősége: 28/ időszakos vízfolyás KOI kr max. 75 g/m 3 BOI 5 max. 25 g/m 3 összes-n max. 50 g/m 3 összes szervetlen-n max. 40 g/m 3 összes-p max. 5 g/m 3 összes lebegő anyag max. 50 g/m 3 126

129 NH 4 -N max. 10 g/m 3 SZOE max. 5 g/m 3 Megjegyzés : Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m 3, összes szervetlen-n = 20 g/m 3 és NH 4 -N = 5 g/m 3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás! Sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot a recirkulációs szivattyúk nyomóágainak megcsapolásával (motoros tolózárak működtetésével) a gravitációs sűrítőbe történő bevezetést követően az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant viz gravitációsan kerül vissza a csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma: 0,8-0,9 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,0-2,5 %. Az iszapsűrítő műtárgy térfogata a sűrített iszap 3-4 napi mennyiségének puffer tárolását biztosítja. Iszapvíztelenítés A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan % közötti lesz. A víztelenített iszaplepény a szalagszűrő présről a gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnokban elhelyezett iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás, iszapelhelyezés A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy zárt csarnok kerül kialakításra, amely a keletkező iszap fél éves mennyiségét képes befogadni. A csarnok leválasztott térrészben helyezkedik el az iszapvíztelenítő gépház. A keletkezett iszap elhelyezésére az Önkormányzat befogadó nyilatkozattal rendelkezik a Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepre. A nyilatkozatot a sz. melléklet tartalmazza. Hosszú távon az Önkormányzat további hasznosítás céljából a pihentetett iszapot önkormányzati tulajdonú területen kívánja elhelyezni. Az iszap elhelyezésére alkalmas terület kijelölése megtörtént, ezek a 044/10-18 HRSZ. legelő művelési ágba tartozó terület. 127

130 A telep kialakítása A telepen kialakításra kerül egy technológiai épület, amely a következő helyiségekből áll: - szociális és diszpécser helységek - légfúvó gépház A kiemelten telepítendő gépi rács alépítménye biztosítja a következők elhelyezését - rács-szemét tárolás helység - vegyszer (vas-só és hypo) tárolás és adagolás berendezései helység A szippantott szennyvíz fogadó-kiegyenlítő műtárgy terepszintbe süllyesztve kerül telepítésre. Az iszaptározó csarnok könnyűszerkezetes kialakítású, amelyen belül az iszapvíztelenítő gépház hőszigetelt, temperált helység. A tervezett biológiai tisztító műtárgyakat földfeltöltés veszi körül, biztosítja annak hőszigetelését. A telepen kialakításra kerül egy fedett szín, amely a csatornahálózat üzemeltetéséhez szükséges szippantó gépjármű, valamint a szennyvíztelepi szervizút karbantartásához szükséges alapgép és adapterei tárolását szolgálja. A fedett szín egybeépített az iszaptározó csarnokkal. A telep elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság biztosított, legkisebb távolsága a lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülőterületektől a Függelékben előírt 150 m. A fenti védelem mellett a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. 128

131 A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke 1. Szippantott szennyvíz fogadó-leürítő és átemelő állomás 1 db alapterület : 4,20 m x 4,20 m vízmélység : h = 2,40 m hasznos térfogat : V = 42 m 3 2. Tömbösített biológiai műtárgy 1 db Rács és homokfogó géptér 1 db Rács-szemét és homok tároló tér 1 db Vegyszer (vas-só oldat és hypo) tároló és adagoló géptér 1 db Anaerob tér 1 db V ANAEROB = 63 m 3 /db h víz = 4,80 m, alapterület : 5,30 m x 2,50 m Anoxikus tér 2 db V ANOX = 61 m 3 /db h víz = 4,50 m, alapterület : 3,90 m x 3,50 m Levegőztető tér 2 db V AEROB = 245 m 3 /db h víz = 4,50 m, alapterület : 3,90 m x 14,0 m Utóülepítő tér 2 db A utóülepítő = 25 m 2 /db h víz = 3,0 m, alapterület : 2,50 m x 11,0 m Iszaprec. és fölösiszapelvételi akna 1 db Uszadékelvételi akna 1 db Csurgalékvíz átemelő akna 1db 4. Technológiai épület 1 db Szociális és diszpécser helységek Légfúvó géptér 5. Gravitációs, pálcás iszapsűrítő 1 db D = 4,0 m, h víz = 3,0 m, V = 37 m 3 6. Csurgalékvíz átemelő akna 1 db 7. Fertőtlenítő műtárgy mosatóvíz tározóval 1 db V fertőtlenítő = 12 m 3 V mosatóvíz = 8 m 3 129

132 8. Tisztított szennyvíz átemelő akna 1 db 9. Tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db 10. Tisztított szennyvíz elvezetés 11. Udvartéri vezetékek, külső-belső úthálózat 12. Külső elektromos hálózat kiépítése 13. Külső-belső ivóvízellátás kiépítése, belső elektromos hálózat kialakítása 14. Védőerdősáv 20 m szélességben 15. Víztelenített iszaptároló csarnok, zárt, megszívott 1 db alapterület : 260 m 2 Iszapvíztelenítő géptér, megszívott 1 db 16. Kiszolgáló gépjárművek tároló fedett szín 1 db alapterület : 100 m 2 A szennyvíztisztító telep főbb műszaki adatai: Szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő : beszállított szipp. szv. : 30 m 3 /d hasznos térfogat : 42 m 3 Gépi finomrács berendezés : - Mértékadó csúcs 26 m 3 /h = 7,3 liter/sec -gépi tisztítású finomrács 5 mm résmérettel a kifogott rács-szemét víztelenítésével megkerülési lehetőség : 10 mm-es kézi tisztítású rácson Biológiai tisztítás : A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatok aránya (elébekapcsolt denitrifikáció!) : VDN V + V N DN = 0,20 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) V ANOX = 2 x 60 m 3 = 120 m 3 130

133 V AEROB = 2 x 240 m 3 = 480 m 3 iszapkoncentráció: (c tot ) 4,0 kg/m 3 - Összes iszapterhelés : L sf 0,068 kg BOI 5 /kg x d - Aerob tér iszapterhelés : L sf 0,085 kg BOI 5 /kg x d Utóülepítés : - Q max 26 m 3 /h - min. ülepítési idő csúcsnál 3,5 h - alkalmazva 2 db hosszanti átfolyású utóülepítő h víz = 3,0 m Σ A = 50 m 2 Σ V = 150 m 3 - Felületi lebegőanyag terhelés csúcsban : L sf 2,40 kg/m 2 x h - Felületi hidraulikai terhelés csúcsban : L VH 0,60 m/h Iszaprecirkulációk : Σ Q ISZAP-REC = m 3 /h/db = 4-7,8 liter/sec/db Σ Q NITRÁT - REC = (26-33) m 3 /h = (7,2-9,2) liter/sec Foszforeltávolítás V ANAEROB = 60 m 3 - szükséges vegyszer (180 g Fe/l) : 15,7 liter/d Fölösiszap (FI) mennyiségei : 184 kg TS/d 131

134 Költségek becslése Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az sz. táblázat mutatja sz. táblázat: Gravitációs csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár D200 KA csatorna m Ft/m D200 KA csatorna 1051, Ft/m D200 KA csatorna Költségnövelő tételek vákuum, állami közút. 3.5 m-nél mélyebb Fajlagos ár Nettó költség Ft Ft/m vákuum, állami közút Ft/m m Ft/m állami közút Ft/m D300 KA csatorna 30 m Ft/m vákuum, 3.5 m-nél mélyebb, D 600 védőcső vasút alatt Ft/m D300 KA vákuum, 3,5 m-nél 11 m 42000Ft/m csatorna mélyebb Ft/m D200 KA vákuum, 3,5 m-nél m Ft/m csatorna mélyebb Ft/m D200 KA csatorna m Ft/m vákuum Ft/m D200 KA csatorna m Ft/m Ft/m Megjegyzés D150 KA csatorna 6032 m Ft/m akna+burkolat Ft/m bekötő csatorna csatorna összesen A1 átemelő 195 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl Ft/m A2 átemelő 100 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl 95000Ft/m A3 átemelő 40 m 3 /d Ft/m3 biofilter, víz,energ,vezérl Ft/m átemelők összesen D90PE 661 m 9000 Ft/m dúc,nyomv.helyreáll Ft/m szvíznyomócső D110 PE 765 m 9500 Ft/m dúc,nyomv. helyreáll Ft/m szvíznyomócső D160 PE 1053 m Ft/m Ft/m szvíznyomócső D160 PE 468 m Ft/m Ft/m tisztított szennyvíz nyomócső összesen mindösszesen

135 sz. táblázat: Purablokk szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft)) összesen : 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő tömbösített biológiai műtárgy technológiai épület gravitációs pálcás iszapsűrítő csurgalékvíz átemelő tisztított szv.átemelő biofilter fertőtlenítő műtárgy védőerdősáv udvartéri vezetékek, kisműtárgyak iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház kiviteli tervezés egyéb járulékos klts erőgép (traktor, kiegészítőkkel) Összesen A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2014 között merülnek fel. Terveink szerint 2013-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek a próbaüzem befejeződött. Az aktiváls éve ezért Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben a 21/A táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó eft táblázat Beruházási költségek (eft) Jelenérték Összesen Építés Gép, berendezés, felszerelés Technlógia, eszköz, gépjármű Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) Építési beruházási költség Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.)

136 Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) , Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ban a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években ( ) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az táblázatban ezeket mutatjuk be táblázat Üzemeltetési költségek (eft) 134

137 Jelenérték Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így eft-nak adódott táblázat Maradványérték (eft) Jelenérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték2040 Pótlás Csatorna eft Szennyvíztelep eft Egyéb eft Összesen eft

138 Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a C projekt változat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken Ft. 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) táblázat: A C változat költség becslésének eredményei Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5) További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a C változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak 136

139 A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 137

140 5.7. D projektváltozat D változat: Kelebia község belterületeinek közüzemű csatornázása, nyomásalatti szennyvíz csatornarendszer Szennyvíztisztító telep építése - PURABLOKK rendszerű szennyvíztisztítási technológiával Tervezési alapadatok: A tervezési alapadatok megegyeznek az A változatnál bemutatottakkal (lásd 5.4. fejezet) A változat leírása, műszaki ismertetése A D változatban bemutatott fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg Beruházási elem táblázat: A D változat bemutatása Kapacitás Élettartam (pótlás számítása) Leírási kulcs Nyomásalatti bekötőcsatorna D63PE 6 280m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D110PE 4 336m 50 év 2% Nyomásalatti gyűjtőcsatorna D90PE m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D160PE 970 m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D140PE m 50 év 2% Szennyvíznyomócső D125PE m 50 év 2% Házi beemelők 620 db 50 év 2% Szennyvízátemelő A1 központi 195 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A2 körzeti 100 m 3 /d 50 év 2% Szennyvízátemelő A3 körzeti 44 m 3 /d 50 év 2% Szennyvíztisztító telep 225 m 3 /d 50 év 2% Gépészet 10 év 10% Energia ellátás 8 év 13% Irányítástechnika 6 év 17% 138

141 Gépjárművek 12 év 8% Nyomásalatti szennyvíz csatornarendzser A szennyvízelvezetés rendszer megegyezik az B változatnál bemutatottakkal (lásd fejezet) Szennyvíztisztítás (PURABLOKK renszerű technológia) A szennyvíztisztítási rendszer megegyezik az C változatnál bemutatottakkal (lásd pont) Költségek becslése Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése a fizikai mennyiségek és a fajlagos beruházási költségek alapján történt. A csatornahálózat fajlagos költségeit az sz. táblázat, míg a szennyvíztelepét az sz. táblázat mutatja sz. táblázat: Nyomás alatti csatorna változat fajlagos nettó költségek Tétel Mennyiség Alapár Költségnövelő tételek Fajlagos ár Nettó költség Megjegyzés D110 PE 799 m Ft/m állami közút alatt Ft/m D110 PE Ft/m (Ft) burkolat bont+nyomv.helyre Ft/m D110 PE 2095 m Ft/m Ft/m D90 PE 720 m 11500Ft/m állami közút alatt Ft/m D90 PE 5775 m Ft/m burkolat bont+nyomv.helyre Ft/m D90 PE 2015 m Ft/m Ft/m D63 PE 6280m 8000 Ft/m Ft/m bekötő csatorna csatorna összesen A1 átemelő 190 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m A2 átemelő 100 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m A3 átemelő 44 m 3 /d Ft/m3 biofilter Ft/m házi beemelő 620 db Ft Ft átemelők összesen D125 PE 1790 m Ft/m Ft/m nyomócső D140 PE 1969 m Ft/m Ft/m nyomócső D160 PE 970 m Ft/m Ft/m nyomócső mindösszesen

142 sz. táblázat: Purablokk szennyvíztelep fajlagos nettó költségek (Ft) összesen : 1. szippantott szv. fogadó-előkezelő tömbösített biológiai műtárgy technológiai épület gravitációs pálcás iszapsűrítő csurgalékvíz átemelő tisztított szv.átemelő biofilter fertőtlenítő műtárgy védőerdősáv udvartéri vezetékek, kisműtárgyak iszaptározó csarnok, víztelenítő gépház kiviteli tervezés egyéb járulékos klts erőgép (traktor, kiegészítőkkel) Összesen

143 A kiválasztott változat megvalósítása esetén a beruházási költségek 2011 és 2013 között merülnek fel. Terveink szerint 2012-ig a műtárgyak és berendezések elkészülnek, 2012 és 2013 májusa között már csak a fél éves próbaüzem zajlik. Az aktiváls éve ezért Beruházási költségek között figyelembe vettük a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építési, gépészeti és szerelési költségeit. A próbaüzem költségét az építési költségek tartalmazzák. Szippantó és kombinált csatrona tisztító jármű beszerzését is terveztük. Ezek együttesen adják a nettó beruházási költséget. Ezektől elkülönítve vettük figyelembe a kapcsolódó szolgáltatások költségeit: projekt menedzsment, mérnök, tájékoztatás. A projekt teljes költsége ezres nagyságrendben az táblázatban található. A teljes nettó beruházási költség tartalékkeret figyelembevétele nélkül jelenértéken nettó eft táblázat Beruházási költségek (eft) Jelenérték Összesen Építés Gép, berendezés, felszerelés Technlógia, eszköz, gépjármű Egyéb, járulékos költségek (földvásárlás, területelőkészítés) Építési beruházási költség Egyéb szolgáltatások (menedzsment, FIDIC mérnök stb.) Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) , Működési költségek Ebben a fejezetben is, ahogy a beruházási költségek esetén a projektre jellemző működési költségeket mutatjuk be. A működési költségek számításakor az 5.2 fejezetben már leírt módszer szerint jártunk el, melyeket a következőkkel egészítjük ki. A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét az ingatlanonkénti átlagos vízfogyasztás, a rákötési hajlandóság és az ivóvíz felhasználási szokások figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ben a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években ( ) a bekötési arány fokozatosan csökkenő mértékben 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 ingatlan csatlakozik majd 573-ból. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettuatosság eredményeképpen évi némi emelkedést feltételeztünk. Üzemeltetési költség 141

144 Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek. Az táblázatban ezeket mutatjuk be. 142

145 táblázat. Üzemeltetési költségek (eft) Jelenérték Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Vízterhelési díj Összes üzemeltetési és karbantartási költség Meglévő eszközök pótlása Projekt keretében épülő új eszközök pótlása Pótlási költségek összesen

146 Maradványérték A projekt megvalósítása esetén keletkező maradványértéket az alábbi táblázatban mutatjuk be csatorna, szennyvíztelep és egyéb bontásban. A csatorna maradványértéke tartalmazza a csatorna, átemelő műtárgyak valamint gépészet és technológia költségeit. Szennyvíztelep esetében az építmények, műtárgyak, gépészet egyéb technolgia költségeit tartalmazza. Az egyéb soron a kapcsolódó szolgáltatások tájékoztatás stb. - költségeit szerepeltettük. A projekt keretében létrehozott eszközök maradványértéke jelenértéken számítva így eftnak adódott táblázat Maradványérték (eft) Jelenérték Jelenérték Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték2040 Pótlás Maradványérték Csatorna eft Szennyvíztelep eft Egyéb eft Összesen eft Összefoglalás Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a D projektváltozat korábban bemutatott beruházási, üzemeltetési és pótlási költségeit. Ezeket a 4. sorban összegezve a működési költségeket kaptuk. Az 5. sorban a referncia időszak utolsó évében maradó vagyonértéket negítív előjellel tüntettük fel, ami azt fejezi ki, hogy a projekt teljes költsége ennyivel csökkenne, amennyibben a projekt vagyontárgyait az utolsó évben a tulajdonos értékesítené. A teljes idősort bemutató táblázatot a mellékletbe csatoltuk. Az eredmények összegzését követően megállapítottuk, hogy a változat összes költsége jelenértéken Ft. 144

147 táblázat: A költségek becslésének eredményei Jelenérték Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5)

148 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás A korábbi fejezetben a projekt nélküli esetben leírtakkal szemben, amennyiben megvalósul a beruházás, akkor a D változat esetében a következő gazdasági hatások várhatóak. A fiatalok és a munkaképes lakosság helyben marad. A vállalkozások is inkább a településen maradnak vagy ide települnek, így növelve a helyben maradó személyi jövedelem adó és iparűzési adó mértékét. A szennyvíz jogszabályoknak megfelelő elszállítása és kezelése alacsonyabb lakossági költségszinten valósul meg, így mentesítve a lakosságot nagyobb anyagi ráfordításoktól. A beruházás kivitelezése során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A saját erő hiánya A beruházási költségek jelentős változása Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának hiánya Az üzemeltetés során fellépő pénzügyi-gazdasági kockázatok A bekötések aránya nem a terveknek megfelelően alakul A bevételek nem a tervezett módon alakulnak A díjfizetési hajlandóság nem a terveknek megfelelően alakul Az üzemeltetési költségek nem a terveknek megfelelően alakulnak 5.8. A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás Korábban az 5.2 fejezetben a költség-hatékonyság módszertant választottuk ki a végső változatelemzés módszertanának. Fentebb az 5.3 fejezetben bemutattuk a projekt nélküli változat, majd az fejezetekben a vizsgált alternatívák költségeit. Ebben a fejezetben a fejlesztési változatok költségeit hasonlítjuk egymáshoz az és táblázatban. 146

149 táblázat: : A változatok költségei összehasonlítása a teljes projektet tekintve A. változat B. változat C. változat D. változat 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5) táblázat A költségek becslésének eredményei fejlesztési különbözettel A. változat B. változat C. változat D. változat 1. Teljes nettó beruházási költség (tartalék nélkül) Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4-5) A fenti táblázatból kiderül, hogy az A változat jelentősen kedvezőbb beruházási, üzemeltetési és pótlási költségű, mint a többi változaté. A maradványérték is kedvezőbben alakul A változat esetén, hiszen az magasabb, tehát harminc év múlva a beruházó önkormányzat vagyona magasabb értéket képvisel majd. A költségeket és maradványértéket összesítve kiderül, hogy az A változat összköltsége a legalacsonyabb. További összehasonlítási lehetőséget ad a változatok fajlagos működési és értékcsökkenési költség vizsgálata. Kiszámoltuk az egy köbméter kezelt szennyvízre jutó üzemeltetési és karbantartási költséget, valamint fajlagos éves értékcsökkenést. Ezt mutatjuk be az táblázatban táblázat Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén Projekt önállóan A szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m 3 ) A. változat B. változat C. változat D. változat 393,97 440,64 400,39 447,06 A fajlagos éves értékcsökkenés (Ft/m 3 ) 363,95 491,44 367,53 496,45 Az üzemeltetési és karbantartási költség kizárólag a napi üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket tartalmazza, a pótlásokat nem vettük figyelembe. A szenyvízmennyiség a projekt 147

150 élettartama utolsó 30. évében valószínűsített kezelt szennyvízmennyiség. A kettő hányadosa adja a szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségét. A fajlagos éves értékcsökkenés számításakor a 30. év amortizációs költségét osztottuk az ugyan ezen évben kezelt szennyvíz mennyiségével. Minthogy az egyes változatok között a szennyvízmennyiségben különbség nincsen, ezért az várható, hogy ismét nem csak a jelenérték, hanem a fajlagos költség tekintetében is A változat tűnik a legkedvezőbb üzemeltetési költségűnek. A fenti táblázatban összefoglalt eredmények ezt a sejtésünket támasztja alá. Megállapíthatjuk tehát, hogy a legalacsonyabb fajlagos üzemeltetési költséggel A rendelkezik Következtetés és javaslat Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy A változat a költség-hatékonysági vizsgálat szempontja szerint a kedvezőbb beruházási választás. Ezen kívül a 7. fejezetben az A változat pénzügyi, gazdaságossági elemzése során megállapítottuk, hogy költségeit a település lakói ki tudják fizetni. Az önkormányzat ennek kivitelezésével, üzemeltetésével, fenntartásával nem vállal erejét meghaladó terhet. További szűrő kritériumokat alkalmaznunk ezért nem kell, a költség-hatékonyság módszere elegendő. Minthogy az A változat a választott módszertan szerinti legkedvezőbb megoldást nyújtja, ezért a A" változat néven kezelt változat megvalósítására teszünk javaslatot. 148

151 6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 6.1. Részletes műszaki ismertetés A kiválasztott A projektváltozat projektelemei: Szennyvízelvezetés -gravitációs szennyvíz csatornarendszer Szennyvíztisztító telep: BIOCOS rendszerű szennyvíztisztítási technológia Műszaki leírás Tervezési alapadatok A kiválasztott változat tervezési alapadatai azonosak az 5.4 fejezetben leírt adatokkal Gravitációs szennyvízcsatorna rendszer A Kelebia belterületére kidolgozott rendszer hagyományosnak mondható gravitációs szennyvíz-csatornázási rendszer. A tervezett csatornák és nyomócsövek közterületen épülnek meg. A gravitációs szennyvízcsatornázási rendszerhez 1 db, Központi és 2 db Körzeti szennyvízátemelő tervezett. A rendszer alapvető jellemzője, hogy az A1 Központi szennyvízátemelőbe közvetlenül gravitációs közcsatornával csatlakozik a belterületi A1 szennyvízkörzet. Az A2 és A3 Körzeti szennyvízátemelők az A1 Szennyvízkörzet gravitációs csatornáinak végaknáiba szennyvíznyomócsővel bekötöttek. A gyűjtőcsatornában a szennyvíz szabad felszínnel áramlik, a csatornalejtés, l =2,0-3,0, közötti. A szennyvíz bekötő csatornák,- átlagos lejtése, I = a telekhatáron belül 1,0 m-ig ejtő aknával lesznek megépítve. A DN150 KA bekötőcsatornák ágidomokkal csatlakoznak a DN200 KA közterületi szennyvízcsatornákhoz. Kelebia belterületén a térszín alatt mindenütt jelen lévő folyóshomok, homokliszt és a várható talajvízszint miatt merev, nagyszilárdságú mázas kőagyag /KA/ csövet terveztünk a szennyvízcsatornák megvalósítására. A zártszelvényű gravitációs szennyvízcsatorna nyomvonalakhoz az utcákban, az útburkolat széle és a telekhatár közötti zöldsávban, az útburkolat alatt a félúttengelyben, vagy földútnál az úttengelyben van betervezve. A csatornák irányváltozásainál, a magassági lépcsőinél, a gerinccsatornák becsatlakozási pontjainál, az egyenes szakaszokon, pedig, t=40-60 m távolságra, Ø100 cm átmérőjű előregyártott vb. elemekből készült ellenőrző, tisztítóaknákat kell beépíteni. 149

152 Az A1 és A2 átemelők közterületen, az A3 átemelő az önkormányzat tulajdonában lévő területen kerülnek elhelyezésre. Az egyes vízgyűjtőkön a szennyvizet D200 átmérőjű kőagyag (KA) gyűjtőcsatornák és D150 átmérőjű kőagyag bekötőcsatornák gyűjtik. A bekötőcsatornák az ingatlan határán belül, attól 1 m távolságig épülnek ki. A csatornacső anyagának (kőagyag) megválasztását a projektterület talajadottságai indokoltják. A talajmechanikai szakvéleményt megalapozó fúrásos mintavételek vizsgálati eredményei szerint a teljes építési területen folyósodásra hajlamos talajban kell az építési munkálatokat végezni (lásd fejezet). Az A2 és A3 vízgyűjtőkön összegyűjtött szennyvizet az A2 jelű körzeti szennyvízátemelő az A11 részvízgyűjtő, míg az A3 jelű körzeti átemelő és A13 részvízgyűjtő gravitációs csatornáinak végaknáiba nyomócsövön (D140 PE, illetve D125 PE) továbbítja. A két részvízgyűjtőről az átvezetett és saját szennyvizekkel egyesűlt szennyvizet gravitációs vezetékek vezetik át az A12 részvízgyűjtő déli határában telepített A1 központi átemelőbe. Az itt összegyűlő tejles szennyvízmennyiséget (Q=195 m 3 /d) a központi átemelő D160 PE nyomócsövön továbbítja aszennyvíztisztító telepre. A gravitációs szennyvízcsatornázási rendszerhez 1 db, Központi és 2 db Körzeti szennyvízátemelő továbbítja a szennyvizet a telepre. A1 Központi szennyvízátemelő: A József A. u. végpontján; a 2135 Helyrajzi számú közterületen tervezett. Az A2 és A3 Szennyvízátemelők által átadott, átnyomott szennyvízmennyiség az A1 Körzetbe: Q d =100,0+40,0= 140,0 m 3 /d. A szennyvízátemelő tervezett kapacitása: Q d = 195,0 m 3 /d; Q h,max =20,0 m 3 /h=5,5 l/s < Q M =11,6 l/s. A2 Körzeti szennyvízátemelő: A Határőr utcai, Hrsz.:404/18 közterületen telepített. A szennyvízátemelő tervezett kapacitása: Q d = 100,0 m 3 /d; Q h,max =10,0 m 3 /h=2,8 l/s < Q M =4,5 l/s. A3 Körzeti szennyvízátemelő:. Az A3 Körzeti szennyvízátemelő helye a Bajcsy-Zs. u., a Sportpálya melletti, 225 Helyrajzi számú Önkormányzati tulajdonú ingatlanon található. A szennyvízátemelő kapacitása: Q d = 40,0 m 3 /d; Q h,max =4,0 m 3 /h=1,1 l/s < Q M =3,7 l/s. Az A2 és A3 Szennyvízkörzetben kiépítendő SZNY-2-0-0, D110 PE, illetve SZNY-3-0-0, D90 PE szennyvíznyomócsövek nyomvonalát a gravitációs szennyvízcsatornák mellé terveztük. Az A1 Központi szennyvízátemelő a tervezett Szennyvíztelep fogadóaknájába az SZNY jelű, D160 PE nyomócsövön továbbítja az összegyűjtött szennyvizet. A szennyvízátemelőkben esetlegesen keletkező használt, bűzös levegő közvetlen környezetében történő szétterjedésének a meggátolására, szűrésére, semlegesítésére, aktív Biofilter berendezéseket terveztünk be. A biofiltereket a szennyvízátemelők mellé kell telepíteni földbe süllyesztve, vb. alaplemezre rögzítve. A tisztítandó levegő relatív nedvességtartalma, 70%, a hőmérséklete,+ 15 C + 40 C és a H 2 S koncentrációja, max ppm érték lehet. 150

153 A berendezés felső légtere D75 PE csővel kerül átkötésre a szennyvízátemelőbe, amelyen keresztül történik a levegő elszívás. A Biofilterben műanyag rácsszerkezeten helyezkedik el a speciális mikroorganizmusokkal beinjektált szűrőanyag. A ventilátor által az átemelőből elszívott levegő a szűrőanyagon keresztül haladva megtisztul és kerül ki a környezetbe. A Biofilter berendezésbe egy, a szűrőanyag kiszáradását megakadályozó utónedvesítő modul van beépítve. A keletkező kondenzvíz a szennyvízaknába kerül visszavezetésre. Az elektromos vezérlőegység a működést automatikusan ellenőrzi, szabályozza, így kezelő személyzetre nincs szükség. A BIOFILTER berendezés szűrő cseréje egyszerűen kiszippantással és zsákból történő utántöltéssel elvégezhető. A Szennyvíztisztító Telepen központi diszpécser regisztrálja, felügyeli, távműködteti a Szennyvízátemelők üzemét URH rádióösszeköttetéssel A tervezett létesítmények A1 (= A11+A12+A13 ) vízgyűjtő létesítményei A1 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 213 db Bekötő gravitációs csatorna D 160 KA 2130m Gyűjtő gravitációs csatorna D200KA 4695 m Gravitációs vezeték D200KA 1655 m Szennyvíznyomócső D160PE 970 m Összes csatorna és vezeték 8480 m A1 központi átemelő 195 m 3 /d 1 db Jele Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Szennyvízbekötés: Kőagyag Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) "A1" Szennyvízkörzet: SZ Deák F. u ,0 182, ,0 41,0 SZ József A. u ,5 736, Hossz (m) SZ József A. u ,5 465, ,6 SZ Ady E. u ,5 1146, ,4 SZ Pacsirta u ,5 490, ,0 SZ Deák F. u ,5 364, ,

154 SZ Deák F. u ,5 75, ,5 SZ Árpád u ,0 1173, ,6 SZ Rákóczi F. u ,0 1165, ,0 SZ Virág u ,0 512, ,0 SZ Hunyadi J. u ,0 239, ,0 Összesen "A1" Szennyvízkörzet: , ,1 205 lakossági bekötések "A1" Szennyvízkörzet csatornabekötései 2 gazdálkodó szervezetek 3 intézmények A2 vízgyűjtő létesítményei A2 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 292 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA m Gyüjtő gravitációs csatorna D200KA m Szennyvíznyomócső D140PE 765 m Összes csatorna 7678 m A2 körzeti átemelő 100 m 3 /d 1 db 152

155 Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Szennyvízbekötés: Kőagyag Jele Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) "A2" Szennyvízkörzet: SZ Határőr u ,0 69, ,5 SZ Ady E. u ,0 310, ,3 SZ Bajcsy-Zs. E. u ,0 486, ,0 SZ Határőr u ,0 104, ,6 SZ Móra F. u ,0 129, ,0 SZ Cseresznye u ,0 72, ,5 SZ Móra F. u ,0 123, ,0 SZ Park u ,0 83, ,0 SZ Határőr u ,5 79, ,5 SZ Ady E. u ,0 1013, ,0 SZ Kosztolányi D. u. - 2,5 476, ,0 SZ Deák F. u. - 2,5 69, ,0 SZ Deák F. u ,5 55, ,0 SZ Ady E. u. - 3,0 407, ,0 SZ Váci u ,0 140, ,5 SZ Deák F. u ,5 412, ,0 SZ-2-6 Deák F. u ,0 785, ,0 Összesen "A2" Szennyvízkörzet: , ,9 "A2" Szennyvízkörzet csatornabekötései lakossági bekötések gazdálkodó szervezetek intézmények 153

156 A3 vízgyűjtő létesítményei A3 Szennyvízkörzet Szennyvízbekötések 10 m/db 123 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA 1230 m Gyűjtő gravitációs csatorna D200KA 2497 m Szennyvíznyomócső D125PE 650 m Összes csatorna 3727 m A3 körzeti átemelő 40 m 3 /d 1db Jele Szennyvízközcsatorna: Kőagyag Utcanév Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) Hossz (m) db Szennyvízbekötés: Kőagyag Csőátmérő DN (mm) Lejtés ( ) "A3" Szennyvízkörzet: Hossz (m) SZ Bajcsy-Zs. E. u ,5 492, ,5 SZ Kossuth L. u ,0 166, ,0 SZ Kossuth L. u ,0 79, ,0 SZ Bajcsy- Zs. E. u ,0 263, ,0 SZ József A. u ,5 594, ,0 SZ József A. u ,5 608, ,0 SZ József A. u ,0 376, ,0 Összesen "A3" Szennyvízkörzet: Szennyvíznyomócső; SZNY-3-0-0, D90 PE; l=661,0 m "A3" Szennyvízkörzet csatornabekötései , ,0 104 lakossági bekötés 5 gazdálkodó szervezetek 6 intézmények A1+A2+A3 mindösszesen Szennyvízátemelők 1db központi +2db körzeti =3db Szennyvízbekötések 10 m/db 628 db Bekötő gravitációs csatorna D160KA m Gyüjtő gravitációs csatorna D200KA m 154

157 Gravitációs vezeték D200 KA m Szennyvíznyomócső: D125PE 650 m D140PE 765 m D160PE 970 m Összes gravitációs csatorna és vezeték m Szennyvíztisztítás (BIOCOS renszerű technológia) A szennyvíztisztító telep mennyiségi és szennyvíz minőségi alapadatainak meghatározása Hidraulikai adatok A belterületen keletkező lakossági szennyvíz várható mennyisége: 100 % csatorna rákötés mellett, a fajlagos vízfogyasztás 92 %-a lesz a szennyvíz. Q dl = L B q= fő 77,74 liter/fő/nap = 126 m 3 /nap. Az intézmények és egyéb gazdálkodószervezetek várható szennyvíz kibocsátása: az utóbbi 6 év tényleges átlagos vízfogyasztásával azonos intézmények Q di = m 3 /év/250 nap 45 m 3 /d. gazdálkodó szervezetek Q d-g = 3723 m 3 /év/250 nap 15 m 3 /d. Várható infiltráció (idegen víz): az elvezetett mennyiség 5 %-a Q d-inf = 3052 m 3 /év/365 nap = 9 m 3 /nap Szennyvízcsatornán elvezetendő átlagos napi szennyvízmennyiség: Q dcs = Q dl + Q di + Q dg + Q dinf = = 195 m 3 /d Órai átlag (24 h):q h = 8,1 m 3 /h, Átlagos nappali óracsúcs (12 h): Q h =16 m 3 /h, Max. óracsúcs (10 h):q h,max = 20 m 3 /h. Szippantott szennyvíz külterületen, a nem csatornázott ingatlanokban keletkezik: Vízzel ellátott lakos-szám: 925 fő, Szippantott szennyvíz mennyiség: Q dsz = 925 fő 33 l/fő,d =30 m 3 /d. Intézményi és gazdálkodói szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása Intézményi szennyvíz terhelés A csatornatervezői adatszolgáltatása alapján az intézmények szociális jellegű szennyvíz kibocsátására Q = 45 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi (BOI 5 ) szennyezettségi értékeket, mivel az intézményeket főként a helybeli lakosság veszi igénybe. 155

158 BOI 5 12,2 kg/d 272 g/m 3 TKN 2,7 kg/d 60 g/m 3 TS 16,2 kg/d 360 g/m 3 ö-p 0,45 kg/d 10 g/m 3 Gazdálkodó szervezetek kommunális szennyvíz terhelése A gazdálkodó szervezetek kommunális eredetű szennyvíz kibocsátására Q = 15 m 3 /d szennyvíz mennyiséget veszünk figyelembe vízfelhasználási adatok alapján, valamint csökkentett közcsatorna bevezethetőségi szennyezettségi értékeket. BOI 5 6,8 kg/d 450 g/m 3 TKN 0,8 kg/d 50 g/m 3 TS 6,0 kg/d 400 g/m 3 ö-p 0,14 kg/d 9 g/m 3 Kelebia lakossági kommunális szennyvizek mennyiségének és terhelésének meghatározása A fajlagos biológiai terhelés (kibocsátás) : 60 g BOI 5 /fő/d 11 g TKN/fő/d 70 g TS/fő/d 1,8 g P/fő/d A közcsatornán érkező lakossági szennyvíz terhelése : 1623 fő x 0,78 m 3 /fő x d = 126 m 3 /d BOI 5 97,4 kg/d 772 g/m 3 TKN 17,9 kg/d 141,5 g/m 3 TS 118 kg/d 900 g/m 3 ö-p 2,9 kg/d 23,2 g/m 3 A tengelyen beszállított szippantott kommunális szennyvíz : 925 fő x 0,033 m 3 /fő x d = 30 m 3 /d BOI 5 55,5 kg/d 1818 g/m 3 TKN 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 156

159 Az összes szennyezőanyag terhelés meghatározása A pontok alapján a fejlesztés utáni összes szennyvíz mennyiség : Q = 225 m 3 /d Így a község mértékadó szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag terhelése a következő : BOI 5 171,9 kg/d 764 g/m 3 KOI kr 343,8 kg/d 1528 g/m 3 TKN 31,5 kg/d 140 g/m 3 TS 200,6 kg/d 891 g/m 3 ö-p 5,2 kg/d 23,0 g/m 3 A szennyvíztisztító telep biológiai terhelése 60 g BOI 5 /fő x d fajlagos érték alapján: m /d x 0,764 kg BOI5/m 0,060 kg BOI /fõ x d 5 3 = LE Szennyvíztisztító telep helye és közmű ellátása A Kelebia Községi Szennyvíztisztító Telep a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen valósul meg.( melléklet: Szennyvíztisztító telep átnézetes helyszínrajza) A szennyvíztisztító telep belterületi kapcsolatának kiépítése az A1 központi szennyvízátemelőtől a nyersszennyvíz nyomócsővezetékkel tervezett a 2136, a 0408, a 0404/2, valamint a 0406 hrsz.-ú önkormányzati földutakon. A telep ivóvízellátása a meglévő községi vízelosztó hálózathoz csatlakozva, az építendő D90 PE ivóvízvezetékről történik (488 m). A szennyvíztisztító telep 340 m, külterületen megépítendő burkolt úttal lesz megközelíthető. A telep energia ellátása a közterületi elektromos hálózatról lesz biztosítva. A szennyvíztisztítási technológiája és létesítményei A változatban a község szennyvizeinek biológiai tisztításra tömbösített műtárgy kialakítású tisztítótelep kerül bemutatásra. A nagyobb mennyiségű gyűjtött, szippantott szennyvíz fogadására és előkezelésére a szennyvíztisztító telepen külön fogadó-előkezelő műtárgyat tervezünk. Az előkezelés a nappali időszakban beérkező szippantott szennyvíz aprító (daráló) berendezésen történő átvezetésből, kiegyenlítéséből, tározásából, ph beállításból, előlevegőztetéséből áll. 157

160 Az előkezelés - fellevegőztetés célja, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz minősége megközelítse a csatornán érkező szennyvíz minőségét. Az előkezelt szippantott szennyvíz a csatornahálózaton érkező kommunális szennyvízzel együtt kerül továbbkezelésre, mely technológia tömbösített kialakítású biológiai tisztító műtárgyban megvalósuló biológiai szervesanyag lebontást és nitrifikációt, váltakozó denitrifikációt és vegyszeres foszforeltávolítást tartalmaz. A biológiai tisztító rendszerből kikerülő fölösiszap gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerül. A víztelenített fölösiszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, de mezőgazdasági terület hiányában - a befogadó nyilatkozatnak megfelelően ( melléklet)- a Felső-Bácskai Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepén helyezhető el. 158

161 A szippantott szennyvíz fogadás és előkezelés ismertetése A település nem csatornázott területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a kommunális szennyvíz 30 m 3 /d mennyiségben. A település gazdaságosan nem csatornázható területeiről szippantókocsival kerül beszállításra a zárt tározókból a kommunális szennyvíz. A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a telep területén belül szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárggyal tervezett. A leürítő helyen egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok felaprítására kialakított berendezés kerül telepítésre könnyűszerkezetes felépítményben. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan folyik az előkezelő berendezésbe. Az előkezelő berendezésben történő levegőztetés (aerob állapotba hozás) után az előkezelt szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval az éjszakai órákban, részletekben kerül feladásra a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre. A feladó szivattyú a teljes leürítést biztosító zsompban telepítendő. Az eleveniszapos tisztító egységről recirkulációs iszap bevezetési lehetőséget biztosítunk a fogadó-előkezelő műtárgyba, kézi tolózár állításokkal, ezzel növelve az előkezelés hatékonyságát. A beszállított szippantott kommunális szennyvíz folyamatos ph mérését végezzük az előkezelőben, a mért ph érték alapján automatikus mész-hidrát (por) adagolási lehetőség tervezett - kb g/m 3 szennyvíz - poradagoló berendezéssel. A ph beállítását, a homogenizálást vízalatti keverő működtetése segíti. A szippantott kommunális szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgy légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. Szippantott szennyvíz minősége és terhelése az előkezelés (925 LE és Q = 30 m 3 /d) után : BOI 5 = 55,5 kg/d 1818 g/m 3 ö-n = 10,2 kg/d 333 g/m 3 TS = 65 kg/d 2121 g/m 3 ö-p = 1,7 kg/d 54,5 g/m 3 ph 7,5-9 A csatornahálózaton érkező kommunális szennyvíz mechanikai tisztítás ismertetése 159

162 A település csatornahálózatából nyomócsövön érkező szennyvíz (1.810 LE és Q = 195 m 3 /d) minőségi és terhelés: BOI 5 = 108,6 kg/d 557 g/m 3 ö-n = 19,91 kg/d 102 g/m 3 TS = 126,7 kg/d 650 g/m 3 ö-p = 2,9 kg/d 16,7 g/m 3 A csatornahálózatból nyomócsövön érkező szennyvizeket (indukciós mennyiségmérőn keresztül vezetve) a gépi tisztítású finomrácsot, valamint homokfogó egységeket tartalmazó berendezésre vezetjük. A rács előtti fogadótérbe emel fel az előkezelt szippantott szennyvíz -, valamint a csurgalékvíz szivattyú is. A gépi tisztítású finomrács résmérete 5 mm. A berendezés a kifogott rács-szemét és homok víztelenítését is elvégzi. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantón át hullik le az alatta lévő, zárt helyiségben elhelyezett műanyag, fedeles kukába. A berendezés a kidobó nyílásnál műanyag zsákoló feltéttel ellátott, így kizárva a rács-szemét és a víztelenített homok kihullását a kezelőtérben, valamint a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi rács tartalékaként megkerülési lehetőség biztosított 10 mm-es kézi tisztítású rácson,. A mechanikailag tisztított szennyvíz innen gravitációsan folyik tovább a biológiai tisztító fokozatra. A gépi rács- és homokfogó berendezés zárt, könnyűszerkezetes kialakítású helyiségbe kerül elhelyezésre. Légterét megszívjuk és az elszívott levegőt biofilterre vezetjük, szagtalanítjuk. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztítási technológia ismertetése A BIOCOS technológiára érkező előkezelt, mechanikailag előtisztított kommunális szennyvíz minősége és terhelése (Q = 225 m 3 /d) : BOI 5 = 163,3 kg/d 726 g/m 3 KOI kr = 326,6 kg/d 1452 g/m 3 ö-n = 30 kg/d 133 g/m 3 TS = 190,5 kg/d 847 g/m 3 ö-p = 5,2 kg/d 23,1 g/m 3 A mechanikailag tisztított szennyvíz az osztóművön keresztül kerül a 2 db kombinált rendszerű műtárgy között egyenlő arányban szétosztásra. A kombinált műtárgy kialakításnál egy levegőztetett eleveniszapos medencét (Belebungsbecken = B-medence) kombinálnak 2 db ülepítő- és keverő medencével 160

163 (Sedimentation- und Umwälzbecken = SU-medencék), és ezeket hidraulikusan összekötik a műtárgyfenék közelében elhelyezett nyílásokkal. Miközben a B-medencék nem különböznek a hagyományos átfolyásos rendszerű, levegőztetett eleveniszapos eljárástól, az utóülepítő medencét az SU-medencék helyettesítik. E medencék működésmódja és berendezései alapvetően eltérnek a hagyományos utóülepítő medencéktől. Az SU-medencék szakaszosan üzemelnek, és 180 -os cikluseltolással rendelkeznek, amelynek során a tisztított víz lefejtése (dekantálása) fél cikluson keresztül történik, s ez lehetővé teszi a hagyományos eljárás átfolyásos üzemét. Egy ciklus alatt időben egymás után több folyamat (fázis) megy végbe ezekben a medencékben, hasonlóan az egymedencés technológiához (pld. SBR-eljárás), (iszap visszavezetés, keverés, leülepítés, lefejtés). Ennek az üzemmódnak köszönhetően nagy aktív iszapmennyiséggel lehet az SU-medencékben dolgozni, és a csillapított áramlási viszonyok között egy lassan süllyedő iszaptest (un. lebegő iszap függöny ) képződik. Ez az iszaptest a maga szűrőhatásával igen alacsony lebegőanyag tartalmú elfolyó tisztított szennyvizet biztosít. Emellett endogén denitrifikálás is történik az iszaptestben, ez csökkenti a KOI kr -tartalmat is. Ugyanakkor korlátozott biológiai foszforeltávolítással is lehet számolni. Ezek a kiegészítő biokémiai folyamatok előnyt jelentenek a hagyományos eljárással szemben. 161

164 ábra: A kombinált eljárás (sematikusan) 1 mechanikai előtisztítás 2 levegőztető medence 3 SU-medencék (fázis szétválasztó) 4 légbefúvásos iszapátkeverő berendezés 5 recirkulációs iszap mamut szivattyú 6 levegőztető rendszer 7 légfúvó 8 fölösiszap elvétel 9 tisztított víz elvezető tolózárak A recirkulációs iszapszivattyút a kombinált eljárásnál a sűrített levegővel üzemelő iszapeltávolító berendezés (sűrített levegős vízemelő szivattyú, un. mamutszivattyú ) helyettesíti. Az utóülepítő medence iszapeltávolító, iszaprecirkulációs berendezése, iszapszivattyúja így elmarad. Az SU-medence tartalmának átkeverésére, a medencében maradó tisztavíz testnek az alatta elhelyezkedő, besűrűsödött iszappal való homogenizálása céljából, durva buborékos levegőztető berendezések szolgálnak. Ezek az egyszerű sűrített levegős berendezések költségkímélő módon befolyásolják a beruházást és az energiafogyasztást is. A szerkezeti elemek karbantartásmentesek, mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A sűrített levegős berendezések levegővel történő ellátása ugyanazokkal a sűrített levegőt előállító légfúvókkal történik, amelyek a levegőztető medence levegőellátását is biztosítják. Az alatt az idő alatt, amikor sűrített levegő szükséges az SU medencékben található berendezésekhez (pl. átkeverés, iszapátszivattyúzás), anoxikus viszonyok alakulnak ki a B- medencében, és gondoskodnak a kiegészítő denitrifikálásról. 162

165 A vezérlés ciklusfüggően történik a technológiai eljárásnak megfelelően. Az SU-medencékben előforduló fázisok leírása. 1. Iszapvisszavezetési fázis, REC Az utolsó ciklus előző V+A fázisaiban besűrűsödött iszap az SU-medencék fenekéről a B- medencébe lesz visszavezetve. Az ennek során a B-medencéből kiszoruló vízrész a válaszfalban kialakított nyílásokon keresztül az SU-medencébe áramlik. 2. Keverési, KEV Ebben a néhány percig tartó fázisban az SU-medencében visszamaradt iszapot a B-medencéből származó, utánáramló (szennyvíz-eleveniszap eleggyel) iszapvízzel, és az e felett elhelyezkedő tisztított vízzel keverik össze és homogenizálják. 3. Leülepítési fázis, ÜL Az SU-medencében átkevert iszap lebegő iszapfüggöny képződése közben lassan lesüllyed, és besűrűsödik a medence fenekén. A lebegő anyagok visszamaradnak, és tisztavíz-test képződik. 4. Elvételi fázis, DEKANT Tiszta vizet szívunk le a képződött tisztavíz-testből, miközben az iszap tovább sűrűsödik. A B- medencéből eleveniszap-víz keverék áramlik át (az SU medencébe) a leszívott víz mennyiségének megfelelően, és az iszaptestben tárolódik. 163

166 REC iszapvisszavezetés KEV keverési fázis B SU 1 B SU 1 B SU 2 B SU 2 SU 1 SU 1 ÜL leülepítési fázis DEKANT elvételi fázis B SU 1 B SU 1 B SU 2 B SU 2 SU 1 SU 1 R K ÜL DEKANT DEKANT R K ÜL LEVEGŐZT LEVEGŐZT ciklus (2,5 h) SU 1 - medence SU 2 - medence B - medence ábra: a kombinált eljárás fázisai 164

167 A biológiai műtárgyakban finombuborékos légbeviteli rendszer kerül telepítésre, amelyek légfúvóit a levegőztető terekben elhelyezett oldott oxigén szintmérők jele alapján frekvenciaszabályokkal működtetünk. A légfúvók 1 műtárgy - 1 légfúvó kapcsolatban kerülnek kialakításra. A légfúvók a technológia építménybe kerülnek. A két üzemi légfúvóhoz 1 db tartalék fúvó kapcsolódik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció (4-5 kg/m 3 ) biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor (t = 14 d) eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció és a denitrifikáció. A szennyvíz foszfor tartalmát a biológiai tisztítás lecsökkenti (P beépülés a fölösiszapba). A határérték folyamatos biztosításához és a téli üzemhez vas-só oldat adagolást terveztünk. A vegyszer adagolása a levegőztető terekbe történhet, ahol biztosított annak elkeveredése. A kicsapott foszfor az ülepítés során válik el a tisztított szennyvíztől. A vegyszer adagolása a befolyó szennyvíz mennyiségével arányosan beállítható. Biológiai tisztítás (B-medencék): A denitrifikációs-nitrifikációs térfogatarány : VDN V + V N DN = 0,25 - A nitrifikáláshoz szükséges összes iszapkor: 14 d (t min = + 12 C) - Iszapkoncentráció: (X tot ) 5,4 kg/m 3 - szükséges eleveniszapos medence térfogat : 488 m 3 (2 x 244 m 3 ) - iszapterhelés : 0,06 kg/kg x d - fölösiszap : 188,6 kg TS/d - vízmélység : 4,0 m alkalmazva : 2 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos B-medence : alapterület : (8,0 m x 7,70 m)/db Fázis-szétválasztás (SU-medence) : - Térfogati iszapindex : 110 l/kg - Összehasonlító iszapindex : 365 l/m 3 - iszaptükör ülepedési seb. 1,78 m/h - szükséges SU medence felület : 22,2 m 2 /db - vízmélység : 4,0 m - térfogat : 88,6 m 3 /db alkalmazva : 4 db BIOCOS rendszerű eleveniszapos SU-medence : alapterület : (3,85 m x 5,80 m)/db 165

168 Iszaprecirkuláció (SU-medencék): Az SU medencékből (ülepítő terek) a levegőztető térrészbe (B-medencék) visszairányuló iszaprecirkuláció: Σ Q ISZAP-REC = m 3 /h = 3,7-7 liter/sec Az iszaprecirkulációt a 4 db SU-medencében telepített 4 db mamutszivattyú biztosítja. Nitrát recirkuláció : A nitrát recirkulációt az SU-medencékben a tisztított szennyvíz elvételi/dekantálási fázis utáni durvabuborékos átkeverés, valamint az SU-medencékből a B-medencékbe történő iszap visszavezetés (iszaprecirkuláció) víztömeget átkeverő hatása biztosítja. Foszforeltávolítás : A biológiai tisztító egységre ráfolyó szennyvíz ö-p = 23,1 g/m 3 tartalma lecsökken ö-p = 15,8 g/m 3 tartalomra (P beépülés a fölösiszapba), így a szennyvíz határérték alatti foszfor tartalmát (ö-p < 5 g/m 3 ) vas-só oldat adagolással, kicsapatással biztosítjuk. - alkalmazott kicsapószer vas-só oldat (pl. Preflokk), amelynek hatóanyag tartalma 180 g Fe/liter oldat - a szükséges vas- hatóanyag tartalom : 2,5 g Fe/ 1g P - szükséges vas hatóanyag mennyiség : 6,65 kg Fe/d - szükséges vegyszer mennyiség : 37 liter/d, azaz átlagosan 1,54 liter/h Oxigénbevitel : Az oxigén-beviteli számításhoz figyelembe vett hőmérséklet : t = + 20 C Számított napi oxigén igény (OSZ) : 261,4 kg O 2 /d 2 x 130,7 kg O 2 /h Számított órai oxigén igény (OC h ) : 35 kg O 2 /h 2 x 17,5 kg O 2 /h Fertőtlenítés Az ikerkialakítású fertőtlenítő medence egy kombinált vasbeton műtárgyban kerül elhelyezésre. Ez a műtárgy a fertőtlenítő medencék mellett magába foglalja a mosóvíz tárolót, a tisztított szennyvíz végátemelőt és a mennyiségmérő aknát. 166

169 A biológiailag tisztított szennyvíz a dekantálás (fázis-szétválasztás) után a kombinált fertőtlenítő műtárgyba jut, ahol a szennyvíz mennyiségével arányos nátrium-hypoklorit oldatos fertőtlenítés lehetősége biztosított. A fertőtlenítő medence iker kialakítású, így egyik terének lezárása esetén is biztosított a fertőtlenítés folyamata. Az iszapvíztelenítő berendezés mosatóvíz igényének biztosítására a fertőtlenítő műtárgy kiegészül technológiai víz tároló műtárgy résszel. Innen szív a víztelenítő berendezés mosatóvíz szivattyúja. A szívóágba beszerelésre kerül 2 párhuzamos ágon egy-egy cserélhető szűrő egység, a technológiai víz lebegőanyag tartalmának kiszűrésére. A mosatóvíz az ivóvíz hálózatról is biztosítandó. Fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A tisztított szennyvíz elvezetése nyomócsövön keresztül történik. A tisztított szennyvíz 1+1 db szivattyúja a végátemelőben kerül elhelyezésre. Mennyiségmérése indukciós mennyiségmérővel történik. A fertőtlenítő oldat tároló és adagoló helyiség a kezelőépületben került kialakításra. Szükséges fertőtlenítő (behatási medence) térfogat: V = 1,5 x 0,25 h x 24 m 3 /h = 9 m 3 Alkalmazott medence térfogat : V = 12,7 m 3 Klórigény (maximum): - csúcsban : 24 m 3 /h x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 0,24 kg Cl 2 /h - naponta : 225 m 3 /d x 0,010 kg Cl 2 /m 3 = 2,25 kg Cl 2 /d - a fertőtlenítőszer adagolása (90 g Cl 2 /liter) mennyiség arányosan történik, mennyisége : - csúcsban : 2,7 liter/h - naponta : 25 liter/d Tisztított szennyvíz átemelés, elvezetés, befogadó A fertőtlenítő műtárgy után a szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelő aknába folyik, ahonnan 1+1 db átemelő szivattyú (mennyiségmérés után) nyomócsövön továbbítja a Bucka erdei csatornába, ahonnan az a közvetett befogadóba, a Körös-éri főcsatornába folyik. A bevezetés szelvényszám: fkm. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének a befogadója a Köröséri - főcsatorna, az ATIKÖVIZIG (Szeged) kezelésében van; helyrajzi száma: 0415 és a Magyar Állam tulajdona. A tisztított szennyvíznyomócsővel érintett önkormányzati utak helyrajzi számai: 0406; 0404/2 és a Buckaerdei csatorna helyrajzi száma: 0410/4. A tisztított szennyvizet a tervezett szennyvíztelepi végátemelő (Q=195 m 3 /d) szivattyúi 455 m hosszúságú D160 PE nyomócsövön nyomják az elsődleges befogadó Buckaerdei csatorna 167

170 fogadó aknájába. A tisztított szennyvíz innen energiatörő műtárgyon csillapítva jut a trapézszelvényű, nyílt földmedrű Buckaerdei csatornába. Az üzemszerű működéshez az 1225 m hosszú csatorna mederszelvényének helyreállítása és a csőátereszek rekonsrtukciója is megtörténik (4db 80 cm-es vb.) A tisztított szennyvíz minősége a 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyásra előírásainak megfelelő minőségnek kell, hogy megfeleljenek: 28/2004. (XII.25.) Korm.rendelet 3. időszakos vízfolyás Komponens Határérték ph 6,5-9 KOI kr < 75 g/m 3 BOI 5 < 25 g/m 3 összes-n < 50 g/m 3 ö-szervetlen-n < 40 g/m 3 összes-p < 5 g/m 3 összes lebegő anyag < 50 g/m 3 NH 4 -N < 10 g/m 3 SZOE < 5 g/m 3 Kelebia nem szerepel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben felsorolt nitrát érzékeny területeken levő települések listáján, így a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. melléklete 3. időszakos vízfolyás befogadóira előírt összes-n = 25 g/m3, összes szervetlen-n = 20 g/m3 és NH4-N = 5 g/m3 határértékek kétszeresét kell biztosítani, azaz szükséges III. tisztítási fokozat, a N és P eltávolítás. Fölösiszapelvétel, sűrítés A szennyvíztisztításban keletkező fölösiszapot 1-1 db fölösiszap szivattyú emeli ki az SU-1a és SU-2a medencékből. Az elvett fölösiszap mennyiségét indukciós műszerrel mérjük. Mivel a B-1 és a SU-1a és SU-1b, valamint a B-2 és SU-2a és SU-2b medencék átkevertek, elegendő az SU-1a és az SU-2a medencékből elvenni a fölösiszapot. Az elvett fölösiszapot a gravitációs pálcás iszapsűrítőbe nyomjuk, ahol az besűrűsödik és csökken a térfogata. A sűrített iszaptól elvált dekant vizet gravitációsan vezetjük vissza a telepi csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan 1+1 db szivattyú emeli vissza a tisztítási folyamatba. A fölösiszap szárazanyag tartalma kb. 0,8 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,5 %. A szárazteres fölösiszap szivattyúk a biológiai műtárgy technológiai felépítményében nyer elhelyezést. Iszapvíztelenítés 168

171 A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) 1+1 db iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan % lesz. Iszapvíztelenítés 5 d/hét időtartamban történik. A víztelenített iszap a szalagszűrőről kihordócsigával az iszaptároló térbe vagy a zárható fedelű gyűjtő-szállító konténerbe kerül, amellyel az iszapot hatóságilag engedélyezett lerakó helyre szállítják. A víztelenítő berendezés az iszaptározó csarnok leválasztott légterű, temperált iszapvíztelenítő gépházba kerül. A víztelenítéskor keletkező csurgalékvizeket a telepi csurgalékvíz hálózaton át újra a biológiai tisztítási folyamatba vezetjük. Iszaptározás A víztelenített fölösiszap kihelyezés, elszállítás előtti tározására egy 260 m 2 alapterületű, zárt csarnokot tervezünk, amely a keletkező iszap fél éves mennyiségét képes befogadni. Szaghatások kizárása A telep tervezett helyszínének közelében a 150 m-es védőtávolságon túl, de az iszapkezelés szempontjából a 300 m-en belül lakóépületek helyezkednek el, így a környezetet terhelő szaghatás kizárására a szennyvíztisztító telep valamennyi létesítményét fedetten, légelszívással és biofilteren történő szagtalanítással tervezzük. Az elszívott légterek : - szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő-átemelő létesítmény - gépi rács- és homokfogó berendezés - BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy - iszapsűrítő műtárgy - iszapvíztelenítő gépház, iszaptározó csarnok Valamennyi egység megszívott levegőjét egy központi biofilterre vezetjük és szagtalanítjuk. A telep kialakítása A szennyvíztisztító telep zöldmezős beruházásként épül. Területe 57,0 x 59,0 = 3363 m 2. A telepre a gépjármű behajtást egy 4,0 m, a személy bejárást egy 90 cm széles kapu biztosítja. A gépjárművek közlekedését biztosító utak beton, vagy aszfalt burkolatúak. A főbb személyi közlekedést biztosító járdák betonburkolatúak. Az egyéb, gyalogos közlekedő felületek előre gyártott járólapokkal kerülnek kialakításra. Minden műtárgy megközelítése tehergépjárművel biztosított. A technológiai műtárgyak monolit vasbetonból készülnek. A kezelőépület falazott szerkezetű. Az iszapkezelő csarnok, a szippantott szennyvíz fogadó géptér és a gépi finomrács-homokfogó berendezés elhelyezésére szolgáló felépítmény könnyűszerkezetes létesítmény. Ezekből a zárt terű létesítményekből az esetlegesen keletkező bűzös levegő elszívásra kerül. Semlegesítése a telep súlypontjában elhelyezett biofilterben történik. 169

172 A szippantott szennyvíz fogadó létesítmény a telepi bejárati kapuk közelében van. Leürítő csonkjánál a beton burkolat olyan lejtéssel kerül kialakításra, hogy az ürítés során elfolyó csurgalékvíz visszavezethető legyen a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyba. Az így kialakított burkolati tálca lehetőséget biztosít az iszapkezelő csarnokból távozó, esetlegesen szennyezett gépjárművek tiszta vízzel történő lemosására is. A kezelőépület úgy kerül elhelyezésre, hogy a diszpécser helyiségből rálátás nyílik a telepi bejárati kapukra és a szippantott szennyvíz fogadó létesítményre. A BIOCOS rendszerű biológiai szennyvíztisztító- és a gravitációs iszapsűrítő műtárgyak közös földfeltöltésben kerülnek megépítésre. A rézsűhajlás 1:1,5, mely meredekség lehetővé teszi a fedő növényzet karbantartását, ápolását. A műtárgyakat körbevevő kezelő járdákra a feljutást monolit vasbeton rézsűlépcsők biztosítják. A műtárgyak és építmények párhuzamos elrendezéssel kerülnek megépítésre. A viszonylag kis területen így biztosítható a nagyméretű tehergépkocsik fordulásához szükséges burkolati ívek kialakítása. A technológiai- és ivóvíz vezetékek a fagyhatár alatt kerülnek lefektetésre. A telep külterületi elhelyezkedése miatt kialakításra kerül a vagyonvédelmi, riasztó rendszer. A telep működtetése folyamatirányító számítógép által irányított, amely képes fogadni az átemelők üzem és hibajelzéseit. A rendszer a kezelő személyzet felé hibajelzést ad. A telep energiaellátásának kimaradása esetén a gépészeti berendezések működtetése aggregátorral tervezett. Védőerdősáv A tisztítótelep telepítésnél a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben előírt megfelelő védőtávolság nem biztosítható, legkisebb távolság lakóépületektől < 300 m. Ezért a szennyvíztisztító telep körül 20 m széles védőerdősávot telepítünk. Kialakítása többszintű, vegyes, nem allergén növényfajokból áll. (pl. juhar, nyár, ezüstfa, fagyal) A védőerdősávot a szennyvíztisztító telep kerítésétől 3 m távolságra kell telepíteni. A biológiai tisztítás során keletkező hulladékok A tisztításnál keletkező hulladékok, iszapok várható mennyisége a telep tervezett összes terhelése esetén: EWC 170

173 Víztelenített rács-szemét (40-50 %): ,015 m 3 /d Víztelenített homok (40-50 %): ,012 m 3 /d Biológiai fölösiszap: ,6 kg sz.a./d - összes fölös iszap a rendszerből (0,8 %) 24 m 3 /d - sűrített iszap (2,5 %) 7,55 m 3 /d - víztelenített iszap (16 %) 1,18 m 3 /d 431 m 3 /év A szennyvíztisztító telep létesítményjegyzéke 14. Kétvonalas BIOCOS rendszerű biológiai tisztító műtárgy 1 db Gépház blokk gépi- és kézi rács, homokfogó, osztómű géptér 1 db rácsszemét és homok gyűjtő és tároló helyiség 1 db Vas-só oldat tároló és adagoló helyiség 1 db légfúvó gépház 1 db nyers szennyvíz mennyiségmérő hely 1 db csurgalékvíz átemelő 1 db fölösiszap feladó szivattyú akna 1 db BIOCOS rendszerű biológiai tisztító blokk Eleveniszapos nitrifikáló és denitrifikáló terek B jelű levegőztető medence 2 db alapterület: 8,0 x 7,70 = 61,60 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 246,4 m 3 /db, összesen 492,80 m 3 SU jelű fázis szétválasztó - keverő-ülepítő - terek 4 db alapterület: 3,85 x 5,80 = 22,33 m 2 /db vízmélység: 4,0 m térfogat: 89,32 m 3 /db, összesen 357,30 m 3 Elvezető, motoros tolózár akna 2 db 15. Kombinált fertőtlenítő medence 1 db mosóvíz tároló 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 vízmélység: 1,60 m térfogat: 6,14 m 3 171

174 fertőtlenítő medence 2 db hasznos alapterület: 2,70 x 1,70 = 4,23 m 2 vízmélység: 1,50 m hasznos térfogat: 6,35 m 3 /db, összesen 12,70 m 2 tisztított szennyvíz végátemelő akna 1 db alapterület: 1,60 x 2,40 = 3,84 m 2 max. vízmélység: 1,40 m hasznos térfogat: 5,38 m 3 tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 1 db alapterület: 2,70 x 1,40 = 3,78 m Szippantott szennyvíz fogadó műtárgy 1 db könnyűszerkezetes felépítmény 1 db Az aprító-daraboló gépi berendezés, a légfúvó gép, a rácsszemét tároló kukák és a Ca(OH) 2 tároló-adagoló berendezés elhelyezését szolgáló létesítmény. nettó alapterület: 3,40 x 4,50 = 15,30 m 2 vasbeton szerkezetű alépítmény 1 db szippantott szennyvíz előkezelő és átemelő 1 db alapterület: 4,20 x 4,20 = 17,64 m 2 max. vízmélység: 2,30 m hasznos térfogat: 40,57 m 3 szerelvény akna 17. Gravitációs iszapsűrítő műtárgy 1 db átmérő: 4,0 m felület: 12,50 m 2 vízmélység: 3,0 m hasznos térfogat: 37,0 m Iszapkezelő építmény 1 db iszapvíztelenítő gépház nettó alapterület: 3,75 x 6,0 = 22,50 m 2 iszaptároló csarnok 1 db hasznos alapterület: 264,0 m 2 gépjármű tároló 1 db nettó alapterület: 8,0 x 7,90 = 63,20 m 2 172

175 19. Biofilter 1 db 20. Kezelőépület 1 db Bruttó alapterület: 6,60 x 14,50 = 95,70 m 2 közlekedő 5,78 m 2 1 db diszpécser helyiség 10,50 m 2 1 db étkező 10,0 m 2 1 db vendég kézmosó és WC 1,44 m 2 1 db mosó helyiség 0,95 m 2 1 db fehér öltöző 5,50 m 2 1 db fekete öltöző 5,50 m 2 1 db mosdó zuhanyozó 4,0 m 2 1 db WC 0,95 m 2 1 db előtér, csizmamosó 3,96 m 2 1 db vegyszer tároló és adagoló (hypo) 5,61 m 2 1 db raktár, műhely 23,80 m 2 1 db 21. Vízóra akna és ivóvíz vezeték hálózat 1 db 22. Udvartéri technológiai vezetékek 23. Telepi belső úthálózat, járdák és közlekedő felületek 24. Telepi bekötő út 25. Elektromos energiaellátás 26. Védő-erdősáv körben, 20 m szélességben 173

176 6.1.2 Output indikátorok, fajlagos beruházási költségek, költségvetés táblázat: Output indikátorok 174

177 Település neve** Munka, létesítmény megnevezése Egysé g (db) Mértékegy ség, kapacitás Fajlago s költség (Ft) Menny iség Beruház ási költség (Ft) SZENNYVÍZ ELVEZETÉS 1. Házi bekötések Bekötővezeték nyomott - m gravitác iós m Gravitáció s gyűjtő*** 3. Nyomóvez etékek*** Házi átemelő - db mm - m 200 mm - m Alap egységár 300 mm - m 400 mm - m 500 mm - m Építési körülmény ek miatt felmerülő többletkölt ségek 600 mm - m Nyíltvíztartás - m Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) - m Félpályás úthelyreállítás - m Alap egységár Építési körülmények miatt felmerülő többletköltségek 3,5 méterig terjedő fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén - m - m 50 mm - m 90 mm - m 110 mm - m 160 mm - m 200 mm - m 250 mm - m 300 mm - m 350 mm - m 400 mm - m Nyíltvíztartás - m Burkolat bontás - m Nyomvonal helyreállítás - Félpályás úthelyreállítás 4. Szennyvízátemelők* m 3 /d - m m 5. Szennyvízcsatorna rekonstrukciója 200 mm - m 300 mm - m 175

178 Település neve** Munka, létesítmény megnevezése Egysé g (db) Mértékegy ség, kapacitás Fajlago s költség (Ft) Menny iség Beruház ási költség (Ft) 6. Szennyvíz tisztítótelep 400 mm - m 500 mm - m 600 mm - m Alap egységár - m 3 /d 225 Felmerülő többletköltségek P és N eltávolítás - m 3 /d Komposztálás - m 3 /d Rothasztás és biogáz hasznosítás - m 3 /d Üzem-irányítás - m 3 /d Szennyvíz-minőség monitorizálás - m 3 /d Műanyag tartály m 3 /d SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS 7. Egyedi szennyvíztisztítók*** * Felmerülő többletköltségek Szennyvíz átemelő egység - Tisztított víz átemelő egység - Tápanyag eltávolító egység - m 3 /d m 3 /d m 3 /d Szikkasztó-mező - m 2 Vasbeton tartály m 3 /d Felmerülő többletköltségek Szennyvíz átemelő egység - Tisztított víz átemelő egység - Tápanyag eltávolító egység - m 3 /d m 3 /d m 3 /d Szikkasztó-mező - m 2 8. Természet közeli szennyvízt isztító Gyökérmezős Tavas, levegőztető rendszer nélkül m 3 /d m 3 /d 9. Egyedi Műanyag tartály m 3 szennyvízt ározó**** Vasbeton tartály m 3 ESZKÖZ BESZERZÉS**** * EGYÉB BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG

179 177

180 6.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés A beruházás tulajdonjogi kérdései A projekt előkészítése, építése és a fenntartás ideje alatt a következőképpen alakulnak a tulajdoni viszonyok. A kivitelezendő csatornahálózat és szennyvíztisztító telep Kelebia Község Önkormányzatának a tulajdonába kerül. A projekt előkészítése és végrehajtása során a projekt területének, azaz a beruházás tervezett helyének tulajdonjogi viszonyai tisztázottak. A szennyvíztisztító telep a 0407/5 helyrajzi számú önkormányzati területen kerül kiépítésre. A Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének közvetlen befogadója, a Bucka erdei csatorna az Önkormányzat tulajdona, földhivatali tulajdonojogi bejegyzése folyamatban van. A tisztított szennyvíz közvetett befogadója a Körös-éri - főcsatorna, az ATIKÖVIZIG, Szeged kezelésében van; amelynek helyrajzi száma: 0415 és a Magyar Állam tulajdona. A beruházás további, más területeket érintő részei, azaz a szennyvízcsatorna lefektetési útvonala és a hozzá kapcsolódó átemelők közül a tisztított szennyvíz távvezeték érint állami tulajdonban lévő területeket. A beruházás belterületi utcákat és külterületi utakat, illetve területeket érint, amelyek állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Magán személytől szolgalmi jogi nyilatkozat beszerzése nem válik szükségessé. Az állami tulajdonú területek kezelőivel (UKIG, Kiskunhalas HÖR Ig., KEFAG Zrt., ATIKÖVIZIG) a szükséges hozzájárulásokat tartalmazó megállapodások előkészítése folyamatban van Működtetés, üzemeltetés Kelebia területén létesülő szennyvízelvezető rendszer és szennyvíztisztító telep üzemeltetője a 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, a Kelebia Kft. lesz. A szerződés a jelenleg is hatályos víziközmű szerződés mintájára készül el. Az üzemeltetési szerződés tervezet fontosabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze: Az üzemeltetési szerződés tervezet fontosabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze: Tulajdonos - üzemképes állapotban - üzemeltetésre átadja az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyontárgyakat üzemeltetőnek a célból, hogy azokat a törvényi előírásoknak, vonatkozó jogszabályoknak, hatósági engedélyeknek és szabványoknak megfelelő módon működtesse, s azokkal közüzemi szolgáltatást végezzen. Az üzemeltető a Vízjogi Üzemeltetési Engedélyben rögzítetteknek megfelelően vállalja és biztosítja a víziközmű biztonságos üzemeltetését, fenntartását, a hibák elhárítását, a szolgáltatási díjban meghatározott mértékig Az üzemeltető vállalja, hogy az üzemeltetési feladatokat az üzemeltetési szabályzat előírásainak megfelelően végzi. Biztosítja a szakszerű működtetést, különösen: a hatósági előírásoknak és a létesítmény adottságainak megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatást; laboratóriumi hálózatával a rendszeres minőségellenőrzést; 178

181 az üzemeltetéshez, üzemzavarok elhárításához és karbantartásához szükséges és rendelkezésre álló speciális eszközeit, személyi állományát és speciális szakismeretét; megrendelés esetén a közművek értéknövelő felújítási és rekonstrukciós munkáinak elvégzését; a szolgáltatási díjakban nem szereplő, de a közművek szakszerű működtetéséhez szükséges fejlesztésre javaslatot ad. Az üzemeltető a 38/1995. (IV.5.) sz. Kormány rendelet alapján a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókkal szolgáltatási szerződést köt. Az üzemeltető jogosult az általa végzett szolgáltatás ellenértékeként a fogyasztótól szolgáltatási díjat szedni. Az üzemeltetés a tulajdonos által megállapított szolgáltatási díj ellenében történik, árképzési alapelvek a következők: A közüzemi vízellátás és szennyvízelvezetés díjtételei hatósági maximált árformába tartoznak. Ezen díjakat az érvényes Ártörvényben megjelölt szerv (jelenleg: az önkormányzati testület) állapítja meg. A megállapított díjakat általános forgalmi adó (ÁFA) terheli, a vonatkozó törvényben előírt mértékig (jelenleg: 15 %). A szolgáltatási díj átalány jellegű, mely magába foglalja: - az összesített ráfordításokat, - a bérleti díjat, - a vállalkozói nyereséget. (3% az árbevétel arányában) A díjkalkuláció fedezetet nyújt: az üzemeltetési költségekre; a költségként elszámolható fenntartási munkákra és a bérleti díjakban figyelembe vett értéknövelő felújításokra, rekonstrukciós munkákra és fejlesztő beruházásokra, továbbá a mindenkori megállapodásnak megfelelő mértékű vállalkozói nyereségre. A szerződés értelmében a szolgáltatási díjak megállapítása - az üzemeltető javaslata alapján - évente történik a tárgyévet megelőző év december 31-ig. üzemeltető díjjavaslatát (kalkuláció) a korábbi évben felmerült tényköltségből kiindulva a tervezett változások figyelembevételével készíti el a tárgyévet megelőző év november 30-ig. A mindenkori díjmegállapítás során az árképzésnél alapelvként kell figyelembe venni: - naturáliák alakulását, változását; (elvezetett m 3 ) - a víziközmű kapacitás jellegének változását (mennyiségi, minőségi értelemben); a bérleti díj változását; - az éves várható infláció, továbbá a központilag elrendelt költségnövekedést okozó tényezők hatását. Amennyiben az ármegállapító jogkörű Önkormányzat nem a fenti alapelveknek megfelelő árat állapít meg, az abból keletkező veszteséget - az igazolt számviteli elszámolások álapján - üzemeltető részére megtéríti. 179

182 Az üzemeltető az átvett vagyontárgyak használatáért a tulajdonosnak éves bérleti díjat fizet. A bérleti díj mértéke a használatba vett vagyontárgyakat érintő díjakból származó, a díjképzésnél figyelembe vett és realizált összeg, melyet a szerződő felek az üzemeltető javaslata alapján a szolgáltatás díjának megállapításakor határoznak meg. Az üzemeltető a bérleti díjat minden tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a realizált szolgáltatási árbevételnek megfelelően utalja át tulajdonosnak, annak számlája alapján. Az átutalt bérleti díj terhére az önkormányzattal egyeztetett és így jóváhagyott éves terv szerinti felújítási, rekonstrukciós munkák végrehajtásával minden külön egyeztetés nélkül a tulajdonos az üzemeltetőt bízza meg. Az üzemeltető a törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyakra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba nem viheti; esetleges felszámolása esetén e vagyontárgyak "hitelezői követelések" fedezetéül nem szolgálhatnak. A jelen Szerződés időtartama alatt megvalósuló, új víziközmű törzsvagyont képező vagyontárgyak használati joga szintén az üzemeltetőt illeti. A víziközművekre kapcsolódó új, gazdálkodó szervezetnek minősülő fogyasztók víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékének megállapítását az üzemeltető javaslatára a tulajdonos határozza meg a szolgáltatási díjjal egyidejűleg. A működő hálózatra való csatlakozást kizárólag üzemeltető felügyeletével és engedélyével történhet. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. A Pénzügyminisztérium július 29-én kelt szakmai állásfoglalása alapján a KvVM Fejlesztési Igazgatóság Gazdasági Főosztály összeállított egy tájékozatót a KEOP pályázatokkal kapcsolatos általános forgalmi adó elszámolásáról, mely szerint A második ütemben felmerülő, a beruházás tényleges megvalósításához kötődő, az önkormányzati társulás nevére szóló beszerzések tekintetében az önkormányzati társulás adólevonási joga nem korlátozható. Az adólevonási jog jövőbeni gyakorolhatóságának jogalapját a beruházással megvalósuló fejlesztés, vagyontárgy jövőbeni hasznosításának valószínűsíthető volta már önmagában megteremti. Ennek megfelelően az önkormányzat a második ütemben felmerülő beszerzései tekintetében már a kivitelezés folyamatában kíván élni adólevonási jogával. 180

183 6.3. A projekt hatásai A projekt jelentős hatásai A célkitűzéseknél bemutatott hatásokon kívül az alábbi jelentős hatásokkal kell számolni a projekt megvalósulása esetén: Gazdasági hatások: A fenntartható település-fejlődés megköveteli, hogy javuljanak a települések környezeti állapotjellemzői, amely egyrészt a lakosság életminőségét és életkörülményeit javítja, másrészt a vállalkozások számára is vonzóbb feltételeket jelent a betelepüléshez. Az életkörülmények javítása a lakosság, és különösen a kvalifikált, szakképzett munkaerő helyben maradását is segíti, ami a fenntartható gazdaság fejlődés egyik alapköve egy településen. A környezeti állapotban bekövetkező javulás hozzájárul a turizmus lehetőségeinek jobb kiaknázásához, aminek feltétele, hogy megfelelő szennyvízelvezetéssel és kezeléssel biztosítható legyen a természeti turisztikai értékek megtartása. Munkaképes korú lakónépesség helyben maradása, több SZJA bevétel az érintett településeknek; A tisztítatlan szennyvíz-elhelyezés környezetben okozott negatív hatásainak megszüntetése, ezáltal az emberi egészségre, a növény és állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások visszaszorítása; Települések vonzerejének növelése Társadalmi hatások Szennyvízcsatornával ellátott lakások száma nő; A szennyvízkezelési projekttel érintett lakosok száma nő; A lakosság életminőségének javul; Társadalmi kohézió erősödik; Munkahelyteremtés; Esélyegyenlőség; A projekt megvalósításával társadalmi gazdasági esélyegyenlőség megvalósul, azaz a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése, az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával megtörténik. Környezeti hatások A talaj, talajvíz szennyezése megszűnik Az illegális szippantott szennyvízürítésekből adódó környezetterhelés, bűzhatás megszűnik Az érintett lakosság környezeti biztonsága megteremtődik; 181

184 A tisztítatlan szennyvíz-elhelyezés környezetben okozott negatív hatásainak megszüntetése, ezáltal az emberi egészségre, a növény és állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások visszaszorítása; A projekt környezeti fenntarthatósága A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a település hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell, hogy kapjanak a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. A projekt előkészítése során vállalt fenntarthatósági intézkedéseket a 2. fejezet tartalmazza. A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések bemutatása sz. táblázat: Projekt megvalósítása során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések ismertetése A Kedvezményezett tervezett intézkedései Intézkedés megnevezése Zöld beszerzés Az Önkormányzat az eszközök, termékek, szolgáltatások beszerzése során a környezeti szempontokat is maradéktalanul figyelembe veszi a projekt megvalósítási fázisa során is. A közbeszerzési dokumentációkban az ajánlatadók felé érvényesíteni kívánja az alábbiakat: Az ajánlatadó vállalja, hogy jelentéseit, dokumentációit kötelező kétoldalas nyomtatásban készíti el vagy újrahasznosítható papíron (Összes tendernél) A projekt megvalósítása (építés/kivitelezés) során a felhasznált termékek (anyagok, gépek, berendezések) beszerzésénél az alábbi szempontok érvényesülését kell igazoltan, dokumentáltan alkalmazni, megjeleníteni: hosszú élettartamú termékek beszerzése, lehetőség szerint környezetbarát termékjellel rendelkező termékek vásárlása, a termékek túlcsomagolásának elkerülése, energiahatékony berendezések előnyben részesítése, helyi gyártók előnyben részesítése. Ajánlatadó rendelkezzen környezetközpontú irányítási rendszerrel (alkalmassági feltétel) (Kivitelező tenderben) PR tenderben: Ajánlások Zöld fesztiválok szervezéséhez c. kiadványban részletezett tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeknek meg kell felelni(http://fenntarthato.hu/fesztival/negyedik; vagy ttp://www.kvvm.hu/cimg/documents/kvvm_zold_fesztival_kovetelmenyek.pdf). A Megbízóval történő kommunikációban, és az egyes feladatok elvégzése során az 182

185 Intézkedés megnevezése Zöld rendezvények A másodlagos alapanyagok felhasználásának növelése (a felhasználás műszaki és piaci vizsgálata) A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálni kell A Kedvezményezett tervezett intézkedései elektronikus utat kell előnyben részesítenie a Vállalkozónak. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra. (Összes tendernél) A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések szervezésekor, illetve lebonyolításakor az Önkormányzat minden esetben törekszik a környezettudatossági alapelvek szerint végezni tevékenységét. Ennek megfelelően a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerülnek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerül felhasználásra kétoldalas nyomtatásban. A sajtóanyagokat a zöld nyomtatás alapelveinek megfelelően állítják össze. A PR szervezet kiválasztására vonatkozó közbeszerzési dokumentáció tartalmazza az ajánlatadó felé a fenti követelményeket. Kommunikációs tervben is kifejtésre kerül a zöld rendezvények biztosítása. Az Önkormányzat irodai munkája során: Papír alapú dokumentumokat korlátozott gyakorisággal hoz létre, előtérbe helyezi az elektronikus dokumentumok használatát, tárolását Kétoldalas nyomtatást használ Elektronikus úton való kommunikációját továbbra is fenntartja (projekt előkészítési fázisban jól bevált gyakorlattá vált az elektronikus kommunikáció alkalmazása) Környezetbarát szerkesztési elveket alkalmaz Ezen túlmenően a rendezvényszervezés során az Ajánlások Zöld fesztiválok szervezéséhez c. kiadványban részletezett tevékenységekre vonatkozó speciális követelményeknek meg kell felelni (http://fenntarthato.hu/fesztival/negyedik; vagy ttp://www.kvvm.hu/cimg/documents/kvvm_zold_fesztival_kovetelmenyek.pdf). Az Önkormányzat vállalja, hogy a projekt részeként indított beszerzései során tekintettel lesz a másodlagos nyersanyag felhasználás arányának lehető legnagyobb mértékű növelésére. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési dokumentációban részletesen kifejtésre kerül ezen érvényesítendő szempont. A kivitelező vállalkozó feladata és felelőssége a másodlagos alapanyag felhasználásának növelése, a felhasználás műszaki és piaci vizsgálata. A másodnyersanyagnak meg kell felelnie az építési nyersanyagokkal szemben támasztott követelményeknek. A helyigény és hatásterület minimalizálásának érdekében tett intézkedések, előírások a kiviteli terv részét fogják képezni. A közbeszerzési dokumentációban szerepelni fog ezen szempont érvényesítésére való felhívás. A projekt megvalósítás során érvényesítendő választott intézkedések bemutatása 183

186 A fenntarthatósági intézkedések a KEOP konstrukció pályázati útmutató és RMT útmutató előírásai szerint kerültek kiválasztásra. 184

187 Pályázó szervezetre vonatkozó vállalás 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését: Kelebia Község önkormányzata nem rendelkezik Local Agenda 21 programmal, a projektgazda vállalja, hogy Kelebia Község területére a környezetvédelmi programnál részletesebb, lokális komplex programot készít (Local Agenda 21), melynek keretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi meg az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, stb. jövő orientált alakítását. A Local Agenda 21 tervezett készítője és felelőse az önkormányzat által megbízott külső szervezet lesz. A megfelelő szakszerűség és részletesség biztosítása érdekében a programot a projekt menedzsment szervezet tagjaival való együttműködésben kívánják elkészíteni. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Pályázó e vállalás megtételekor figyelembe vette azokat a tényeket, melyek szerint az elkészítendő program a jelen projekt keretein belül nem elszámolható költség tételként jelentkezik, valamint azt a TSz aláírását követő 12 hónap során meg kell valósítania. Fejlesztésre vonatkozó vállalások 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi szervezetek bevonását a projekt tervezésébe, megvalósításába és monitoringozásába. Az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel a projekt előkészítés szakaszában már megkezdődött. A projekt megvalósításában partner a Kelebia Polgárőr Egyesület és a Kelebia Nyugdíjas Egyesület, melyekkel a Partnerségi megállapodások megkötése folyamatban van. 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú A szennyvíztisztító telep megépítése, mint a jelen projekt szerves része, a település értékes zöldterületeinek elkerülése érdekében barnamezős beruházásként történne. A települési rendezési terv ide vonatkozó részét, mint a fenti állítás igazolását, a tanulmányhoz mellékletként csatoljuk. A második fordulóra vonatkozó véglegesített vállalásokat az adatlap, illetve az aktualizált RMT fogja tartalmazni. A kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorokat csak a végleges RMT-ben kívánjuk szerepeltetni. Ezzel eleget teszünk az útmutató előírásának, mely szerint a Projekt Adatlapon (így az RMT-ben is) a pályázat benyújtásakor érvényes (aktuális) értékeket szükséges megadni. 185

188 Az esélyegyenlőségre tett vállalások A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása sz. táblázat: Projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések ismertetése A Kedvezményezett tervezett intézkedései Intézkedés megnevezése A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációjában a Kedvezményezett esélytudatosságot fejez ki, nem közvetít szegregációt, nem növeli a meglévő csoportokra vonatkozó előítéleteket Projektfelszínek akadálymentessége infokommunikációs Nemek közti esélyegyenlőség biztosítása Álláskeresők előkészítése alkalmazásának vizsgálata, Közhasználatú építmények akadálymentes tervezése A Projektgazda továbbra is vállalja, hogy mind a projektelőkészítséhez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi munkatárs folyamatos kapcsolatot tart fenn a közbeszerzési eljárás útján kiválasztandó PR szervezettel. A Projektgazda figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz. A PR szervezet kiválasztására irányuló közbeszerzési dokumentációban követelmény, hogy a PR szervezet esélytudatos kommunikációt hajtson végre a projekt megvalósítása során. (II. kommunikációs csomag végrehajtása) A Projektgazda vállalja, hogy a beruházásról létrehozott internetes oldalon az infokommunikációs akadálymentességet biztosítja a W3C akadálymentesítési szabvány előírásai szerint. A szabvány részletesen rendelkezik az észlelhetőség, működtethetőség, érthetőség mint az akadálymentesítés elsődleges szempontjainak érvényesítéséről, minimális követelményeiről. Kbt. ben foglaltaknak megfelelően a Projektgazda a közbeszerzési eljárások lefolytatása során biztosítja a nemek közti esélyegyenlőséget. A Projektgazda a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve felméri a kivitelezés során várhatóan felmerülő munkaerőigényeket. A Projektgazda vállalja, hogy a projekt során megvalósuló közhasználatú létesítmények (szociális és dizspécser helyiségek stb.) kialakítása az akadálymentességi szempontok figyelembevételével történik. 186

189 A projekt megvalósítás során érvényesítendő választott esélyegyenlőségi intézkedések bemutatása Az esélyegyenlőségi intézkedések a KEOP konstrukció pályázati útmutató és RMT útmutató előírásai szerint kerültek kiválasztásra. Pályázó szervezetre vonatkozó vállalás 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A projektgazda vállalja az önkormányzaton belül és a projekt megvalósítás során felmerülő esélyegyenlőségi kérdések hatékony kezelése érdekében esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazását. Az esélyegyenlőségi munkatárs feladatai a következők: - A szervezeti és a projekt esélyegyenlőségi kérdéseivel kapcsolatos eljárások kidolgozása - Képzések szervezése - Információk terjesztése a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra és projekt lebonyolítás érdekében - Figyelemmel kíséri és biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogosultsági feltételek betartását. - Az esélyegyenlőségi kedvezményezettek képviselőivel való együttműködés koordinálása a projektgazda részéről. - A PR céggel való együttműködés, szükség esetén javaslattétel. Az esélyegyenlőségi terv Kelebia Község esetében már rendelkezésre áll. A projektgazda vállalja, hogy a tervet az esélyegyenlőségi munkatárs folyamatosan aktualizálja (ld.pl. helyzetelemzések készítése). 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A projektgazda foglalkoztatási esélyegyenlőségi terv elkészítését vállalja azzal a céllal, hogy a munkavállalói, azok csoportjai közötti, a már elvégzett, illetve folyamatban lévő esélyegyenlőséget megteremtő, biztosító intézkedéseit (ld. 2. fejezet) kiegészítse, azokat fejlessze. A terv várhatóan magában foglalja a munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, hangsúlyozza a meglévő állapot erősségeit, kiemeli a gyengeségeket, fejlesztési irányt, célokat határoz meg, valamint tárgyalja az azok eléréséhez, teljesítéshez szükséges eszközöket. Fejlesztésre vonatkozó vállalás 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van 187

190 A projektgazda vállalja, hogy a kivitelezés során közhasznú foglalkoztatottak munkáját is igénybe veszi, ezzel lehetőséget biztosít minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embernek az önálló jövedelemhez való hozzájutásához. A projektgazda a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kiskunhalasi Kirendeltségével együttműködve, valamint a saját szociális adatbázisát igénybe véve választhatja ki a lehetőségekhez mérten a foglalkoztatottak körét. A pályázó a fentiek formális rögzítésre a kiviteli tenderdokumentációban, az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatás (rendelkezésre álló munkaerő szakképsítésétől függően, adott munkafolyamatokra vonatkozóan megadva, irányítási/felelősségi köröket meghatározva) keretében lát lehetőséget. A kivitelezés közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelezőnek, hogy a munkaügyi központtal együttműködve mely kivitelezési feladatokat és hány munkaórában köteles közhasznú munkások foglalkoztatásával megvalósítani. A második fordulóra vonatkozó véglegesített vállalásokat az adatlap, illetve az aktualizált RMT fogja tartalmazni. A kötelezően kitöltendő esélyegyenlőségi statisztikai adatokat csak a végleges RMT-ben kívánjuk szerepeltetni. Ezzel eleget teszünk az útmutató előírásának, mely szerint a Projekt Adatlapon (így az RMT-ben is) a pályázat benyújtásakor érvényes (aktuális) értékeket szükséges megadni. 188

191 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 7.1. A költség-haszon elemzés általános feltételezései A pénzügyi elemzés célja, hogy a változatelemzés során kiválasztott beruházási alternatíva bevételeit, kiadásait prognosztizálja, valamint, hogy kiszámítsa a finanszírozási források KEOP illetve saját forrás összegét és a projekt pénzügyi mutatószámait. Az 5.7 fejezetben a A változat megvalósítására tettünk javaslatot, ezért a továbbiakban e változatot vizsgáljuk. Költség-haszon elemzés módszertana Az elemzéshez a fejlesztési különbözet módszerét választottuk. Így eljárva képeztük a projekt és a projekt nélküli állapot beruházási és működési költségei, valamint bevételei különbözetét. Ennek segítségével számoltuk ki a projekt pénzügyi és közgazdasági mutatóit. Jelenérték számítás, bázis év A számításokat 30 évre előre végeztük el, úgy, hogy a beruházási időszak első éve a vizsgálati időtáv első éve is, mivel ez lesz az első kifizetés éve is, azaz a bázis év. A beruházás 2011-ben indul előkészítési munkákkal és 2013-ben zárul. Az üzemeltetés első éve 2013, utolsó vizsgált év pedig Az elemzést változatlan áron és forintban készítettük az árak egymáshoz képesti relatív változása figyelembe vételével. Mivel a bázis év 2011 ezért minden jelenértéket a évre számoltunk. Az alkalmazott pénzügyi reál diszkontráta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ajánlása szerinti 5% a közgazdasági diszkontráta pedig 5,5%. Árak A költségeket változatlan áron, tehát az inflációs hatástól megtisztítva, és reál értéken azaz az egymáshoz viszonyított változásukat figyelembe véve számoltuk. A munkabérről feltételeztük, hogy a 2013-ig eltartó recessziós időszakban csökken majd ezt követően növekszik, -1 és 1% között változik. A reálbérek kalkulálásánál figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium és az MNB előrejelzéseit, így 2010-ben -1%-kal térítettük el, míg 2011-ben -0,5%-os változással 2012-ben 0% a következő években pedig 1% növekedéssel számoltunk. Az energia árak reál értelemben feltételezésünk szerint 0,5%-kal növekednek, míg az anyag és anyag jellegű költségek reaál értelemben nem változnak. Áfa és amortizáció Mivel a pénzügyi mutatók számításához a diszkontált cash-flow módszert alkalmaztunk, ezért a pénzáramok becslésénél csak valóban felmerülő pénzáramokat vettünk figyelembe, így azok transzferjellegű Áfa költséget valamint amortizációt nem tartalmaznak. Az eszközök elhasználódásának költségét a pótlási költségek figyelembevételével jelenítettük meg. Maradványérték A maradványérték számítására az útmutató három módszert ajánl. Mi a legegyszerűbb és javasolt módszert alkalmaztuk, és a beruházási összeget csökkentettük a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel, miközben figyelembe vettük a harminc év alatti értéknövelő beruházásokat, azaz pótlásokat. 189

192 Pénzügyi mutatók és tartalékkeret A beruházási költségeket mindenütt FRR/C, FRR/K, finanszírozási hiány - tartalékkeret nélküli beruházási költségre számoltuk. A támogatás összegét kiszámoltuk mind tartalékkeret nélküli beruházási költségekre, mind tartalékkerettel növeltre. A tartalékkeret elszámolható költség. Finanszírozása a források arányában történik. Felhasználását a pályázati útmutató és a FIDIC szabályozza. Költségek Az üzemeltetési és fenntartási költségeken belül a szennyvízgyűjtés, a szennyvíztisztítás valamint az iszapkezelés állandó valamint változó költségeit megkülönböztettük. A működési költségek között megkülönböztettük a fajlagos és állandó költségeket. Ezeken belül elkülönítettük egymástól a villamosenergia, egyéb energia, anyag elektrolit -, személyi jellegű, idegen szoláltatást és egyéb költségeket. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos költségek szorzata adja. A tisztítási költségek esetében a fajlagos költségeket a kezelt szennyvíz mennyiségével szoroztuk. Az iszapkezelés esetében szintén a kezelt szennyvízzel szoroztuk a fajlagos költségeket A fajlagos és állandó költségeket tervezői tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. Pótlások A beruházás során létrehozott eszközök rendszeres pótlására szüksége van élettartamuk végén. Ezeket az eszközöket a számolótáblákban új eszközöknek nevezzük. Ilyen eszközök csak projekt esetében jönnek létre. Projekt nélküli esetben nincsenek ú.n. új eszközök. Régi eszközként kezeltük a 2009 során beszerzett használt szippantó járművet, amit az önkormányzat hat évente tervez lecserélni egy újabb használt gépjárműre. Ennek pótlására hatévente eft-ot számoltunk mind projekt nélküli mind projekt esetére Pénzügyi elemzés Pénzügyi költségek becslése A beruházási költségek a fejlesztési különbözet módszertanán alapulnak, így azok kiválasztott alternatíva és a projekt nélküli állapot különbözeti értékeivel egyenlők. A projekt nélküli alternatíva esetén 5.3 fejezet - feltételezésünk szerint az eddigi gyakorlat marad fenn, azaz szikkasztókból szippantott szennyvízet szállít el az üzemeltető. A tárolók nagy része nem a jogszabályoknak megfelelő kialakítású, így az ezekből elszállított szennyvíz a vízfogyasztásnak csak a töredéke. Jogszabályoknak megfelelő zárt szennyvíztároló aligha épül, mivel az a lakosság költségére és nem a projektet megvalósítani tervező önkormányzat költségvetéséből valósulna meg, így a beruházási költség a projekt nélküli változat esetén nulla. Következésképpen a táblázatban bemutatott különbözeti projekt beruházási költségei megegyeznek a kiválasztott projekt beruházási költségeivel, mivel a projekt nélküli esetben nem történne beruházás az üzemeltető vállalat részéről. A projekt megvalósítása során csak elszámolható költségek merülnek föl, ezért a projekt teljes beruházási költsége megegyezik az elszámolható költségek összegével. A bemutatott költségeken kívül más költségekkel nem számoltunk Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket részletezve a táblázatban mutatjuk be. A beruházási költségként jelenítjük meg a csatornahálózat, az átemelők és a kapcsolódó gépészet technológiáit valamint a próbaüzem árát, amely összesen eft. Ezeken felül 190

193 számoltunk kapcsolódó szolgáltatásokkal prodzsekt menedzsment. Ez összesen eft. A teljes nettó beruházási eft tartalékkeret nélkül. Mivel a beruházás során kizárólag elszámolható költségek merüknek föl, ezért az alábbi táblázat az mind az összköltséget, mind az elszámolható költségeket bemutatja táblázat: Szennyvízelvezetési és -kezelési projektek jellemző beruházási költségei Teljes beruházási költség (e Ft) Összesen 1. Földvásárlás és terület-előkészítés Építés Csatornahálózat Gravitációs szennyvízcsatorna Nyomott szennyvízvezeték Átemelők Szennyvíztisztító telep Szennyvízkezelés létesítményei Szennyvíztisztító I. fokozat (mechanikai) Szennyvíztisztító II. fokozat (biológia) Próbaüzem Bekötőút és telepi utak építése Ivóvíz vezeték, szennyvíz nyomócső, nyílt földmedrű csatorna és műtárgyai, monitoring kutak Iszapkezelés létesítményei Iszap víztelenítő Iszaptároló Gépek és gépi berendezések Csatornahálózat Gépészet Energiaellátás Szennyvíztelep Szennyvízkezelés tech berendezései (10 év) Iszapkezelés: sűrítő kotró (10 év) Labor (gép, berendezés) (5 év) Energiaellátás (telep) Irányítástechnika Egyéb (eszközbeszerzés) Kombinált szippantós kocsi Egyéb 30 év után pótlandó Kiviteli terv készítés Nettó beruházási költség ( ) Közbeszerzési tevékenység Mérnöki felügyelet és tervezői művezetés Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység

194 9. Tervellenőr Projekt menedzsment és jogi tanácsadás Egyéb szolgáltatások Szolgáltatások összesen ( ) Nettó beruházási és szolgáltatási költség összesen (5+12) Műszaki tartalék (előre nem látott többletkiadások) , , , Nettó beruházási összköltség egyéb költségekkel együtt (12+13) , , , Áfa , , , Összes pénzügyi költség (15+16) , , , Működési költségek becslése Üzemeltetés és karbantartás költsége Az üzemeltetés és karbantartás költsége a csatornahálózaton és a szennyvíztisztítótlepen jelentkező változó és állandó költségei összege. A számítás módszere és bemenő adatai megegyeznek a korábbi 5.2 és 5.3 fejezetben taglaltakkal. Az alábbiakban ezeket csak megismételni tudjuk. A fajlagos és állandó költségeket tervezői számítások és tapasztalatok segítségével állapítottuk meg. A változó csatorna költségeket a csatornán szállított szennyvíz és fajlagos csatorna költségek szorzata adja. A változó tisztítási költségek a fajlagos tisztítási költségek és a kezelt szennyvíz mennyisége szorozata. A változó iszapkezelés költsége a fajlagos iszap költség szorzata és kezelt szenyvízmennyiség szorzata. Mind a szennyvíz mennyiség számolásakor mind az árak reál érétékének figyelembe vételénél az fejezetben leírtakkal - azonos módon jártunk el. A kiinduló részletes üzemeltetési és fenntartási költségbontást a táblázatban mutatjuk be. 192

195 Szennyvíz mennyiség A csatornán elvezetett szennyvíz mennyiségét a fejenkénti átlagos vízfogyasztás és a rákötési hajlandóság figyelembe vételével állapítottuk meg. Úgy véltük, hogy erős lesz a lakossági csatornarákötési igény és szándék. Ezért azt feltételeztük, hogy a 2014-ben a tervezett bekötések 75%-a megvalósul. A követő években ( ) a bekötési arány fokozatosan 92 %-ra javul. Így 2018-ra 527 bekötés lesz a hálózatra. A fennmaradó nem csatornázott ingatlan esetében feltételeztük, hogy valamennyi folyékony hulladék a szennyvíztisztító telepre kerül. A fokozott ellenőrzések és környezettudatosság eredményeképpen ez évi ~ m 3 -re fut föl. Üzemeltetési költség Az üzemeltetési költségeket az előző 5.2 fejezetben bemutatott módszertan szerint számoltuk. Az költségadatokat a tervezőtől kaptuk. Az alábbi táblzatban összevont adatokat mutatunk be. A részletes adatok a háttérszámításokat tartalmazó táblázatokban 4 találhatók. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét, az átemelők energia igényét. A csatornahálózaton változó költségként vettük figyelembe a kisebb javítások anyagszükségletét és az átemelők energia igényét. A szennyvíztisztító telep a projekt területről fogad csatornán szennyvizet és folyékony hulladékot, aminek tisztítási és iszapkezelési költsége van. A tisztítás változó költsége között vettük figyelembe az anyag jellegű polielektrolit, vassó, mészhidrát adagolást. A gépek és épületek energiaigényét villamos energia soron együttesen mutajuk be. Állandó költségként merülnek fel a személyi jellegű költségek, a vállalati általános költségek, a labor üzemeltetésének költsége. Ezeken kívül állandó jellegű karbantartási (hálózat éves mosatása, átemelők rendben tarása), és egyéb kisebb költséggel számoltunk. A vízterhelési díjat nem vettük külön figyelembe, mivel az közvetlenül a fogyasztóra terhelt költségtétel. A felmerült teljes vízterhelési díjat közvetlenül a fogyasztó fizeti meg, így azt csak a fizetési képesség számításakor vettük figyelembe. Ezt követően a működési költségeket a 30 éves referencia időszak minden egyes évére a korábban részletezett módszer szerint kiszámoltuk. Csak olyan költségeket vettünk figyelembe amelyek valós pénzáramokat fednek, ezek az üzemeltetés és fenntartáshoz valamint pótláshoz kapcsolódó költségek táblázat: A fajlagos költségek bemutatása projekt esetén Bázis évi Mértékegység fajlagos költség 4 CBA_Kelebia_A_változat_ _beadando.xls, Műk_proj munkalap 193

196 Csatorna Anyagköltség Ft/m 3 3,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 15,00 Üzemanyagköltség Ft/m 3 0,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos csatorna költség Ft/m 3 18,00 Szennyvízkezelés Anyagköltség Ft/m 3 20,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 60,00 Egyéb költség (labor) Ft/m 3 0,00 Üzemanyagköltség Ft/m 3 0,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Vízterhelési díj Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos tisztítási költség Ft/m 3 80,00 Iszapkezelés és elhelyezés Anyagköltség Ft/m 3 10,00 Villamosenergia költség Ft/m 3 6,00 Egyéb energia költség Ft/m 3 0,00 Iszapelhelyezés (Ft/m 3 szennyvíz) Ft/m 3 42,00 Idegen szolgáltatás Ft/m 3 0,00 Iszapelhelyezés (Ft/m 3 iszap) Ft/m 3 0,00 Összes fajlagos iszapkezelési költség Ft/m 3 58,00 194

197 Egyéb változó költség Vállalati általános központi fajlagos költség Ft/m 3 0,00 Állandó költségek Ütemezett karbantartás anyag eft 2 733,58 Bér és személyi jellegű költség eft 9 380,00 Üzemi és vállalati általános költségek eft 0,00 Labor (anyagjellegű) eft 0,00 Egyéb költségek eft 0,00 Összesen eft ,58 A sz táblázatban a korábban leírt módszer szerint számított éves költséget mutatjuk be részletes költségnemenkénti bontásban. Az éves értékek a szennyvíz mennyisége és az árak relatív változása mértékében változnak. 195

198 sz. táblázat: Üzemelési költségek fejlesztéssel és fejlesztés nélkül, illetve fejlesztési különbözet Váltpzó költségek Csatorna Anyagköltség eft Villamosenergia költség eft Összes változó csatorna ktg eft Szennyvíztisztítás Anyagköltség eft Villamosenergia költség eft Idegen szolgáltatás eft Összes változó tisztítási ktg eft Iszapkezelés és elhelyezés Anyagköltség eft Villamosenergia költség eft Iszapelhelyezés (Ft/m3 szennyvíz) eft Összes változó iszapkezelési ktg eft Állandó költségek CSATORNA 0 Ütemezett karbantartás anyag eft Bér és személyi jellegű költség eft Összesen eft TISZTÍTÁS 196

199 Ütemezett karbantartás anyag eft Bér és személyi jellegű költség eft Összesen eft ISZAPKEZELÉS Ütemezett karbantartás anyag eft Bér és személyi jellegű költség eft Összesen: eft

200 198

201 Az alábbi táblázatban az alább bemutatott projekt esetében keletkező költségek és a nulla változat esetén számított költségek különbözetét mutatjuk be. Az adatsorból jól látható, hogy a rákötések ütemét követve a költségek is ugrásszerűen növekednek. Amint a rákötési arány eléri a tervezett 92%-ot, a költségek csak a felhasznált anyagok és energia árváltozásait követik táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség fejlesztési különbözet Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási költség változása (eft) Pótlási költségek A pótlási költségeket a vizsgálat referencia időtartamra számítottuk ki. Ezen időszak alatt építési jellegű pótlást nem terveztünk, viszont a gépek, berendezések és egyéb gyorsan elhasználódó eszközök többszöri cseréjét indokoltnak találtuk. Az egyes eszközökre feltételezett élettartamokat és alkalmazott leírásikulcsokat az fejezetben bemutatott táblázat tartalmazza, valamint a mellékelt excel táblázat megfelelő munkalapjai 5. 5 CBA_Kelebia_A_változat_ _beadando, Pótlás_proj munkalap 199

202 táblázat: Pótlási költség Új eszközök Beruházási érték Csatorna Szennyvíztelep Egyéb Összesen Új eszközök Csatorna Szennyvíztelep Egyéb Összesen

203 Maradványérték becslése A beruházás során létrejött eszközök élettartama nem feltétlenül esik egybe a referencia idő tartamával, így azok utána is képviselhetnek valamilyen értéket, melyet a vizsgált időtáv utolsó évében pozitív pénzáramot fel kell tüntetni. Az útmutató ajánlotta módszerek közül választva, úgy számoltunk, hogy a beruházási értékből levontuk a várható élettartamra kiszámított értékcsökkenés összegét. A kapott értékeket a következő táblázatban mutatjuk be táblázat: Maradványérték (eft) Új eszközök Beruházási érték Összes pótlás Összes amortizáció Maradványérték Maradványérték jelenértéken Csatorna eft Szennyvíztelep eft Egyéb eft Összesen eft Pénzügyi költségek összegzése A korábbi fejezetekben bemutatott költségeket az alábbi táblázatban összegeztük. A táblázat a projekt és a projekt nélküli eset különbségét mutatja be, tehát csak a projekt keretében létrejövő és használt eszközök költségeit. 201

204 1. Beruházási költség (Ft) táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5) Nettó beruházási összköltség (eft) Beruházási költség (eft) táblázat : A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése tartalék figyelembevételével Jelenérték Tartalékkeret (eft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (eft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (eft) Összes költség (1+4+5)

205 203

206 Pénzügyi bevételek becslése A díjak meghatározása A díjak kialakításánál a szennyző fizet elvet tartottuk szem előtt, így a díjakat úgy határoztuk meg, hogy fedezetet nyújtsanak a működés és fenntartási költségeken túl a pótlási költségekre is. A három fogyasztói csoportra lakosság, intézmény, gazdálkodók különböző díjat alakítottunk ki, de egységesen emeltük, az arányok megtartása végett. Ezen kívül a csatornadíjat közel háromszorosan meghaladó egységes szippantási díjjal számoltunk a csatornára kötést serkentendő. Az emelést korlátozta ugyanakkor - különösen az alsó decilisben - a lakosság teherviselő képessége, és fizetési hajlandósága, ezért több évre elnyúló emelési folyamatot terveztünk. Az emelés mértékének éves mértékét a sz. táblázatban mutatjuk be. Összességében azt mondhatjuk, hogy jelentőseb díjemelésre 2018-ig van szükség, ezt követően már csak kisebb kiigzítások szükségesek, hogy a fenntarthatóságot biztosítsák, és az amortizáció egy részét fedezni lehessen. Az emelések mindnütt változatlan áron, reálértéken értendők. Tehát a folyó áron kifejezett díj megkapásához azokat az infláció mértékével növelni kell. A fenntarthatóságot (7.2.5 fejezet) figyelembe véve úgy találtuk, hogy elegendő fogyasztás alapú díjat alkalmaznunk. Alapdíj bevezetésére nincsen szükség. 204

207 táblázat: Díjak előrejelzése Fogyasztás alapú díj Lakossági (Ft/m3) Intézményi (Ft/m3) Ipari, egyéb gazdálkodói (Ft/m3) Szippantási díj (Ft/m3) Lakossági díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Intézményi, gazdálkodói díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Szipantott fogadási díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% 0,0% 4,0% 0,0% 0,0% 1,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Fogyasztás alapú díj Lakossági (Ft/m3) Intézményi (Ft/m3) Ipari, egyéb gazdálkodói (Ft/m3) Szippantási díj (Ft/m3) Lakossági díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Intézményi, gazdálkodói 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 205

208 díj emelés Szipantott fogadási díj emelés 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,0% 1,0% 0,0% 1,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 206

209 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) A fizetőképességi vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy az érintett térségben a díjfizetés hogyan aránylik a különböző társadalmi csoportok jövedelméhez. A számításhoz a KSH meta adatbázisában található, Dél-Alföldre megadott, egy főre jutó éves nettó jövedelemből indultunk ki, ami a munka-, társadalmi- és egyéb jövedelmeket is magában foglalja. A nettó jövedelem 2007-ben Ft/fő volt, ami havi Ft/fő-nek felel meg. Úgy tekintettük, mintha a projekt terület egészén az átlagos családméret 2,83 fős lenne, minthogy a beruházás főt és 670 lakást érint. Ezért háztartásonként Ft havi jövedelemmel számolhatunk. Ezt a 2007-es adatot korrigáltuk a KSH 2008-ra megadott 0,7%-os egy keresőre jutó reálkereset növekedéssel. Majd a Pénzügyminisztérium aktualizált konvergenciaprogramja előrejelzését felhasználva 2009-ben csökkentettük 2%-kal. A válság elhúzódó hatásával, de a látszódó gazdasági élénkülést figyelembe véve a következő években ennél alacsonyabb reálbér visszaesést vetünk figyelembe, 2013-tól kezdve pedig enyhe emelkedést feltételeztünk. Ezt követően kiszámoltuk, hogy ehhez az átlagos értékhez képes, mennyivel keresnek többet az alsó decilis, a második decilis és a felső decilis jövedelmével rendelkezők. Ehhez szintén a KSH metaadatbázist felhsználva az országos nettó jövedelmet hasonlítottuk az egyes decilisek jövedelméhez. Az alsó decilis az országos átlag jövedelmének 37%-át, a második 56%-át míg a felső 2,16%-ához jut hozzá. Feltételezve, hogy az országos arányok a dél-alföldi régióra is érvényesek, ezért a régiós átlagot ezekkel az arányokkal változtattuk a régiós decilisek jövedelmének meghatározásához. Az alábbi táblázatokban 30 évre bemutatjuk a háztartások jövedelme és az együttesen fizetendő, bruttó szennyvíz-, ivóvíz és vízterhelési díj közti arányt. Az Áfa számításakor 25%-os adókulcsot alkalmaztunk minden évre. A számításokat kétféle vízfogyasztással készítettük el. Egyik esetben az egyes jövedelmi kategóriák vízfogyasztását azonosnak feltételeztük. Ebben az esetben azt találtuk, hogy az átlagos keresetű és fogyasztású családoknak nem okozhat problémát a díj fizetése, ugyanis a havi díj nem éri el a családi jövedelem 3,5%-át. Ezzel ellentétben az alsó két decilisben ezt meghaladja. Az alsó decilisben ez az arány a 8%-ot is túllépi. Tapasztalati tény azonban, hogy a vízfogysztás szorosan összefügg a jövedelmi helyzettel. Mivel pontos az általunk alkalmazott jövedelmi kategóriának egyértelműen megfeleltethető csoportról adat nem áll rendelkezésünkre, ezért konzervatív szemlélettel feltételeztük, hogy a vízfogyasztás az átlagos 2/3-a (66%), azaz mintegy 55 l/fő lehet az alsó decilis átlagában. Ezen érték figyelembevételével is kiszámoltuk a szennyvíz fogyasztást és a fizetendő díjakat is. A fenti számítások elvégzése után tapasztaltuk, hogy az alsó decilis esetében a díjterhelés mind átlagos mind csökkentett vízfogyasztás mellett 8% alatti. A második decilis a díjterhelés úgyszintén 8% alatti, sőt a referencia időszak utolsó évére 3,5% alá megy. A CBA útmutató szerint a fizetőképességet az átlagos fogyasztó alapján kell megítélni. Mivel az átlagos háztartások többségének esetében a díj a jövedelemnek kevesebb mint 3,5%-a, ebből arra következtethetünk, hogy a lakosság jelentős része megfizethetőnek tartja majd a díjakat, ami kedvezően érinti fizetési hajlandóságot és rákötési arányt. Ezért a projektet fizetőképességi szempontból megvalósításra javasoljuk. 207

210 Víz és szennyvíz mennyiség táblázat: fizetőképesség Év Egy háztartásban élők száma Napi fejenkénti vízfogyasztás (l/fő/nap) Havi fejenkénti vízfogyasztás (m3/fő/hó) Háztartásonkénti vízfogyasztás (m3/hó) Háztartásonkénti szennyvíz mennyiség (m3/hó) ,83 84,57 2,54 7, ,83 84,57 2,54 7, ,83 84,57 2,54 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7, ,83 84,57 2,54 7,19 7,19 208

211 VÍZDÍJ SZENNYVÍZDÍJ Vízterhelési díj Havi alapdíj (Ft/hó) Fogyasztás függő (Ft/m3) Összesen fizetendő (Ft/hó) Havi alapdíj (Ft/hó) Fogyasztás függő (Ft/m3) Összesen fizetendő (Ft/hó) Vízterhelési dí (Ft/m3) 200,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, , ,00 202, ,

212 Összes fizetendő díj Alsó decilis fizetendő díja Fizetőképesség (havi víz és szennyvízdíj aránya a háztartás havi jövedelméhez viszonyítva) Nettó összes víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Fizetendő vízterhelési díj Fizetendő nettó víz és szennyvízdíj vízterhelési díjjal Bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis nettó víz és szennyvízdíja vízterhelési díjjal (Ft/hó) Alsó decilis vízterhelési díja (Ft/hó) Alsó delilis bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis (37%) Alsó decilis (37%) becsült valós fogyasztással Második decilis Átlagos család Felső decilis ,16% 2,22% 1,47% 0,82% 0,38% ,16% 2,22% 1,47% 0,82% 0,38% ,13% 2,20% 1,45% 0,81% 0,38% , ,39% 5,00% 3,31% 1,85% 0,86% , ,52% 5,09% 3,36% 1,88% 0,87% , ,65% 5,17% 3,42% 1,91% 0,89% , ,58% 5,12% 3,39% 1,90% 0,88% , ,67% 5,19% 3,43% 1,92% 0,89% , ,60% 5,13% 3,39% 1,90% 0,88% , ,52% 5,08% 3,36% 1,88% 0,87% , ,49% 5,06% 3,34% 1,87% 0,87% , ,42% 5,01% 3,31% 1,85% 0,86% , ,34% 4,96% 3,28% 1,84% 0,85% , ,27% 4,91% 3,25% 1,82% 0,84% , ,20% 4,86% 3,21% 1,80% 0,83% , ,13% 4,82% 3,18% 1,78% 0,83% , ,06% 4,77% 3,15% 1,76% 0,82% , ,99% 4,72% 3,12% 1,75% 0,81% , ,92% 4,67% 3,09% 1,73% 0,80% , ,85% 4,63% 3,06% 1,71% 0,79% , ,86% 4,63% 3,06% 1,71% 0,79% , ,83% 4,62% 3,05% 1,71% 0,79% 210

213 Összes fizetendő díj Alsó decilis fizetendő díja Fizetőképesség (havi víz és szennyvízdíj aránya a háztartás havi jövedelméhez viszonyítva) Nettó összes víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Fizetendő vízterhelési díj Fizetendő nettó víz és szennyvízdíj vízterhelési díjjal Bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis nettó víz és szennyvízdíja vízterhelési díjjal (Ft/hó) Alsó decilis vízterhelési díja (Ft/hó) Alsó delilis bruttó víz és szennyvízdíj (Ft/hó) Alsó decilis (37%) Alsó decilis (37%) becsült valós fogyasztással Második decilis Átlagos család Felső decilis , ,76% 4,57% 3,02% 1,69% 0,78% , ,74% 4,55% 3,01% 1,68% 0,78% , ,69% 4,52% 2,99% 1,67% 0,77% , ,64% 4,49% 2,96% 1,66% 0,77% , ,58% 4,44% 2,94% 1,64% 0,76% , ,51% 4,40% 2,91% 1,63% 0,75% , ,45% 4,35% 2,88% 1,61% 0,75% , ,38% 4,31% 2,85% 1,60% 0,74% 211

214 A pénzügyi bevételek összegzése A bevételeket fogyasztói csoportonként és beszállítási módonként külön határoztuk meg. A csatornán bevezetett szennyvíz után keletkező bevételek kiszámításához először megállapítottuk a fogyasztók által kibocsátott szennyvíz mennyiségét, amit megszoroztnuk a fajlagos szennyvízdíjjal táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) Lakossági Intézményi Ipari, egyéb gazdálkodói Összes csatornán gyűjtött számlázott szennyvíz Szippantott szennyvíz Számlázott szennyvíz Infiltráció Összes kezelt szennyvíz Lakossági Intézményi Ipari, egyéb gazdálkodói Összes csatornán gyűjtött számlázott szennyvíz Szippantott szennyvíz Számlázott szennyvíz Infiltráció Összes kezelt szennyvíz A projekt nélküli esethez képest a növekvő bevételek forrása a csatornadíjak bevezetése. (ld és táblázat). Szippantott lakossági szennyvíz táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) A rákötési arány 2018-ra 92% lesz a csatornahálózaton. Az alábbi táblázatból látható, hogy a projekt jelentős bevételre a rákötésektől számít. A szippantott szennyvíz után keletkező 212

215 bevétel a növekvő beszállított mennyiségnek köszönhető. Nulla változat esetén ugyanis azt feltételeztük, hogy a szippantási díj erőteljesebben növekszik, hiszen az üzemeltető és önkormányzat igyekszik azt a valós költségekhez igazítani. Összefoglalva tehát az állapítható meg, hogy a legjelentősebb bevételi forrás a rákötésekből származó bevétel. 213

216 táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet) (m 3 /év), Lakossági díjbevétel új rákötések meglévő rákötések díjnövekménye ivóvíz bevétel-növekmény/csökkenés* Intézményi díjbevétel Gazdálkodói díjbevétel Szippantott szennyvíz díjbevétele Áthárított vízterhelési díj Másodnyersanyag-értékesítés Egyéb Összes bevétel Lakossági díjbevétel új rákötések meglévő rákötések díjnövekménye ivóvíz bevétel-növekmény/csökkenés* Intézményi díjbevétel Gazdálkodói díjbevétel Szippantott szennyvíz díjbevétele Áthárított vízterhelési díj Másodnyersanyag-értékesítés Egyéb Összes bevétel A díjakat és ezen keresztül a bevételeket úgy terveztük, hogy fedezetet nyújtsanak a működési és karbanartsi költségek valamint a pótlási költségek teljességére. Ezen kívül a harminc éven túl pótlandó eszközök egy részének megújítására is tartalmaz fedezetet. 214

217 táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek Fajlagos díj növekmény (Ft/m3) 300,00 300,00 300,00 300,00 315,00 330,75 Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) 0,00 0,00 0, , , ,75 Új eszközök fajlagos éves értékcsökkenése (Ft/m3) 0,00 0,00 0,00 517,03 436,64 413,22 Díjbevétel Üzemeltetési és karbantartási költség (mft/év) Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mft) Új eszközök éves értékcsökkenése (mft/év) Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mft) Fajlagos díj növekmény (Ft/m3) 330,75 343,98 347,42 365,11 365,11 365,11 Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) , , , , , ,03 Új eszközök fajlagos éves értékcsökkenése (Ft/m3) 401,19 389,93 389,93 389,93 389,93 389,93 Díjbevétel Üzemeltetési és karbantartási költség (mft/év) Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mft) Új eszközök éves értékcsökkenése (mft/év) Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mft) A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A projekt megtérülési mutatói azt segítenek eldönteni, hogy az adott projektet érdemes-e megvalósítani. Az alapszabály, hogy egy projektet akkor érdemes megvalósítani, amikor a nettó pénzáramok jelenértéke nagyobb, mint nulla azaz FNPV>0 valamint a pénzügyi belső megtérülési kamatráta nagyobb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, azaz FRR>i. A következő két táblázatban (ld és táblázat) mutatjuk be a beruházás belső kamatlába és nettó jelenértéke számítását támogatás nélküli esetben és a befektetett tőke figyelembe vételével. 215

218 táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben 1. Pénzügyi beruházási költség (tartalékkeret nélkül) Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlás Kiadási pénzáram (1+2+3) Pénzügyi működési bevétel Egyéb bevétel Bevételi pénzáram (5+6) Maradványérték Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-4) Pénzügyi nettó jelenérték A beruházás belső kamatlába (FRR/C) -1,69% Nettó jelenérték (FNPV/C)

219 táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói Pénzügyi működési költség, kivéve (2) Pénzügyi pótlási költség Hiteltörlesztés Hitelkamat Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel Pénzügyi maradványérték Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-6) Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi működési költség, kivéve (2) Pénzügyi pótlási költség Hiteltörlesztés Hitelkamat Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel Pénzügyi maradványérték Nettó összes pénzügyi pénzáram (7+8-6) Pénzügyi nettó jelenérték A beruházás belső kamatlába (FRR/K) 2,85% Nettó jelenérték (FNPV/K)

220 A megítélhető támogatási összeg maghatározása A támogatási jogosultság vizsgálata Az EU útmutató kimondja, hogy csak olyan projekt kaphat támogatást, amelynek a pénzügyi nettó jelenértéke kisebb mint nulla, azaz FNPV<0, illetve a belső megtérülési kamatrátája kisebb vagy egyenlő, mint az alkalmazott pénzügyi ráta, azaz FRR<=i. A kiválasztott beruházási változat teljes költségeit figyelembe véve a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/c) Ft, míg a pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR/c) (- 1,71%). Mivel a kapott nettó jelenérték kisebb mint nulla, valamint a belső megtérülési ráta kisebb mint az alkalmazott 5%-os diszkontráta, így a projekt az EU útmutató mindjét feltételét egyszerre teljesíti, tehát támogatásra jogosult. A befektetett tőke megtérülését az FNPV/K és IRR/K mutatókkal jellemezzük. A mutatók azt mutatják meg, hogy mennyi a tagállami és magán szektor általi befektetés hozama EU-s hozzájárulás nélkül. A befektetett tőke megtérüléséhez felhasznált adatokat a 37. táblázatban foglaltuk össze. A számítás eredménye szerint az FNPV/k Ft az FRR/k pedig 2,83%. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A számítás eredményeképpen a finanszírozási hiány ráta 80,10%. Ennek figyelembe vételével a tartalékkeret nélkül számított elszámolható beruházási költségekre az EU-s támogatás összege Ft a központi költségvetés támogatása Ft, míg az önkormányzati hozzájárulás Ft. A tartalékkeretet is figyelembe vevő támogatási öszegeket az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk. A számítások ellenőrizhetők a mellékelte excel táblázat megfelelő munkalapján CBA_Kelebia_A_változat_ _beadando.xls, Fin_hiány_Számítás munkalap 218

221 táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés % Ft Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC- DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DICe) 80,1065% Elszámolható költség tartalékkerettel (EC) Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85%-nál) Maximális társfinanszírozási ráta (CReu) 85,00% Kedvezményezett hozzájárulása 19,89% A vonatkozó részletes mennyiségi kockázati számítást a fejezetben adjuk meg. A tartalékkerettel együtt számított hozzájárulási összegeket a /b táblázatban adjuk meg /b. táblázat. EU támogatás Központi költségvetés Önkormányzat Összesen Elszámolható költségekre nyújtott összeg (Ft) Elszámolható költségekre számított hozzájárulási arány 68,09% 12,02% 19,89% 100,00% Elszámolható költségekre nyújtott összeg tartalékkal együtt (Ft) Nem támogatott költség tartalékkerettel Teljes beruházási összköltség (támogatott és nem támogatott, tartalékkerettel)

222 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az előző táblázatokból nyerhetők. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív figylembe véve a CBA útmutató azt a megkötését, hogy a maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik. Mivel a referencia időszak végén a projektben megvalósított eszközöket a tulajdonos önkormányzat feltételezhetően nem értékesíti, ezért itt a maradványértéket nulla értékkel szerepeltettük. Az útmutató szerint a bevételeket korrigáltuk a feltételezett díjbeszedési aránnyal, amit a tervezők tapasztalatai alapján a elérhető bevétel 95%-ban állapítottuk meg. A CBA útmutató szerint amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendő a működési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról. Az alább bemutatott táblázat alapján megállapítható, hogy a különbözeti projekt a - kezdeti díjemelések hatására - kumulált pénzáramlása minden évben pozitív, így abból finanszírozható a folyamatos működés illetve a pótlások költsége. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a sz. táblázat mutatja. 220

223 táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága Jelenérték Összesen Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség Pénzügyi pótlási költség Hitel tőketörlesztése Hitel kamatainak törlesztése Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel (díjak a díjbeszedési aránnyal korrigálva) EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (10+11) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (12+13) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (14+15) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram ( ) Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

224 Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség Pénzügyi pótlási költség Hitel tőketörlesztése Hitel kamatainak törlesztése Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel (díjak a díjbeszedési aránnyal korrigálva) EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (10+11) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (12+13) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (14+15) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram ( ) Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

225 7.3. Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt közgazdasági költségeinek becslése A CBA útmutató ajánlása szerint a pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások. A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni. Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. A fenti elvek alapján a következő költségvetési kiigazításokat szükséges megtenni: Az áfát a társadalmi költségek számításához a pénzügyi költségekből mindig le kell vonni, függetlenül attól, hogy visszaigényelhető-e vagy sem. A támogatások esetében, ha konkrét költségelemekre irányul a támogatás, például ingyenes területhasználat, akkor a pénzügyi költségeket ezekkel a támogatásokkal ki kell egészíteni, hogy társadalmi költségeket kapjunk. Ha a támogatás nem konkrét költségelemhez kapcsolódik (árkiegészítés, normatív támogatás stb.), a támogatást nem kell a költségoldali korrekciónál figyelembe venni. A beruházási költségek esetében a transzfer jellegű Áfa nem került beszámításra így az egyenlő a pénzügyi elemzés során alkalmazott beruházási költséggel. Az üzemeltetés során mindenütt nettó árakkal számoltunk, így korrekció igénye legfeljebb a munkabér esetében merülhetne fel. Azonban mivel a bérköltségek számítása során az üzemeltetőtől kapott helyi bérekből kiindulva dolgoztunk, ezért feltételezzük, hogy azok megfelelnek a valós piaci béreknek, így korrekciót nem kellett alkalmaznunk. Közgazdasági költségek összegzése A fentebb leírtak szerint eljárva összesítettk a költégeket a táblázatban. A projekt fejlesztési klönbözettel számolt közgazdasági költségei jelenértéken Ft. 223

226 táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei 1. Összes pénzügyi költség Áfa nélkül Összes pénzügyi beruházási költség Összes pénzügyi működési költség Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlás Maradványérték Költségvetési (fiskális) korrekciók Közgazdasági költség összesen (1-2) Diszkontált közgazdasági költségek Összes pénzügyi költség Áfa nélkül Összes pénzügyi beruházási költség Összes pénzügyi működési költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlás Maradványérték Költségvetési (fiskális) korrekciók Közgazdasági költség összesen (1-2) Diszkontált közgazdasági költségek

227 A projekt hasznainak becslése A CBA útmutató szerint a projekt hatásai jelentkezhetnek: közvetlenül a projekt használóinál, ezek a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok, valamint külső gazdasági hatásokban, amelyek o nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és o közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket A közgazdasági hasznokat minden esetben pénzben fejeztük ki, amely a megoldott környezetvédelmi problémák közgazdasági értékét mutatja Használónál jelentkező hasznok becslése A használónál jelentkező közgazdasági hasznok becsléséhez a helyettesítő költségek módszerét alkalmaztuk. Ennek értelmében azt feltételeztük, hogy van egy olyan egyébként megvalósítható, jogszabályokat kielégítő szennyvízgyűjtési és kezelési, alternatív projekt, amely a jelentkező környezeti problémákat felszámolja, ugyanakkor a költségei elkerülése a felhasználóknak egyértelmű hasznot jelentene. Ez a projekt során valósulna meg, és zárt szennyvízgyűjtő tárolók építését jelentené, melyekből szippantós kocsi szállítaná a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre Az externális hasznok becslése Mivel a használónál jelentkező hasznok becslésénél azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a használók a helyettesítő projekt esetében saját költségükön oldanák meg a környezetvédelmi problémákat, ezzel kimondtuk azt is, hogy a helyettesítő projekt esetében az externális hatások nagy részét a szennyezés elkerülésének, felszámolásának vagy a negatív hatások csökkentése költségét a használók megfizetnék. Ilyen elkerült költségből keletkező haszonnak tekinthetjük a projekt elmaradása esetén felmerülő pl. új ivóvízkutak létesítési költségét. Az elkerült szennyezés okozta költségeken túl mint externális hasznokat nevesíthetjük a használónótól eltérő csoportoknál megjelenő közvetlen hasznokat pl. turizmus növekedését vagy iszapkihelyezés miatti termésátlag növekedését. Az externális hasznok számszerűsítésétől ennek ellenére eltekintettünk, egyrészt mivel a használónál jelentkező hasznok már olyan mértékűek, hogy azok a projekt támogathatóságát szélsőséges esetekben is biztosítják. Ezt forgatókönyv és monte carló kockázatelemzési módszert alkalmazva bizonyítottuk. Ebből következik, hogy többlet haszon csak még jobban biztosítaná a projekt támogathatóságát, de a lényegi megítélésen nem változatna. Másrészt rendkívül pontatlanul tudnánk csak számszerűsíteni, hogy a vízbázis védelme mennyibe 225

228 kerülne, hány új kút fúrására lenne szükség, vagy menyivel emelkedne a vendégéjaszakák száma a településen. Tulajdonképpen az externális hasznok számszerű kimutatása nem befolyásolná projekt támogathatóságának megítélését, ezért kimutatásukat szükségtelennek tartjuk. Nem számszerűsíthető hasznok A felszíni vizeket érintő hatás A nagy mennyiségű szennyvíz összegyűjtése és zárt térben való tisztítása valamint az iszap megfelelő elhelyezése révén lényegesen kevesebb szennyezőanyag jut a felszíni vizekbe így csökkentve az eutrofikációt és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. A szennyvíztisztítóból kilépő szennyvíz környezetre gyakorolt hatása semlegesnek minősíthető. A talajt és a felszín alatti vizeket érintő hatás A beruházás segítségével elkerüljük a szennyvíz közvetlen talajba jutását és a felszín alatti vizek szennyeződését. Ennek kedvező hatása van az ivóvízbázis véelmére és a felszíni vizek minőségére is. Közvetlen szennyezést legfeljebb a csatornahálózat szivárgása okozhat, amely azonban gondos építéssel és rendszeres ellenőrzéssel és karbantartással megelőzhető A hasznok összegzése A számítások során a következő feltételezésekkel éltünk. A tárolók létesítésének költsége Ft/db, ami 573 bekötni tervezett ingatlan 80%-át érintené, ugyanis feltételezésünk szerint ennyi helyen nincsen a jogszabályoknak megfelelő zárt tároló. A zárt tárolók kiépítési költsége így jelenértéken számolva Ft lenne. Az éptésen túl további haszon lenne az üzembentartás elkerülése, ami az elszállítás és elhelyezés költségével egyenlő. A működési költségeket a szennyvíz fajlagos szállítási és kezelési költségei adják ki, amelyek Ft/m3-t tesznek ki. Az így kapott összes közgazdasági hasznok jelenértéken Ft 226

229 táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Haszonelem Jelenérték Zárt szennyvíztároló megépítésének elmaradásából származó haszon Zárt szennyvízátozó üzemeltetésének elmaradásából származó haszon Közgazdasági hasznok összesen Diszkontált közgazdasági hasznok összesen

230 Közgazdasági teljesítménymutatók A CBA útmutató kimondja, hogy csak azok a projektek támogathatók, amelyek gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) azaz a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke nagyobb nullánál, illetve a gazdasági belső megtérülési rátája (ERR), amely mellett az ENPV nulla, nagyobb legyen, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki, csak az ENPV alapján lehet dönteni. A haszon-költség arány (BCR), ami a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja, nagyobb legyen, mint 1 A számított közgazdasági teljesítménymutatók értékeit az alábbi táblázatban mutatjuk be, melyből látható, hogy a közgazdasági nettó jelenérték nagyobb, mint nulla; a beruházás belős kamatlába nagyobb, mint az alkalmazott diszkont kamatláb; és a haszon-költség arány nagyobb mint egy. A projekt mindhárom támogathatósági feltételt teljesíti, így közgazdasági szempontból is támogatható. 228

231 táblázat: közgazdasági teljesítménymutatók Jelenérték Nettó közgazdasági pénzáram Nettó diszkontállt közgazdasági pénzáram A beruházás belső kamatlába (ERR) 11,14% Nettó jelenérték (ENPV) Haszon, költség arány (B/C) 1,44 229

232 7.4. Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés célja, hogy feltárja milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására az alapesetben készített legjobb becsléstől való eltérés, illetve ezek bekövetkezésének valószínűsége. Az érzékenységvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálhassuk, milyen hatással van a teljesítménymutatókra a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai. A kockázatelemzésben pedig azt nézzük meg, hogy mi a változások bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), majd ezek figyelembe vételével mik a teljesítménymutatók várható értékei Érzékenységvizsgálat Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt alapesetében kiszámított teljesítmény mutatóira hatást gyakorló tényezők azonosítása, majd a legnagyobb hatást gyakorló, azaz kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása. Az NFÜ által kiadott márciusi CBA útmutató szavait idézve kritikus minden olyan változó, amelynek 1%-os abszolút mértékő megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a belső megtérülési ráta 1%-os vagy a nettó jelenérték 1%-os vagy annál nagyobb mértékő változását okozza. Közvetlen hatótényezők azonosítása Az útmutató az alábbi közvetlen hatótényezőket determinálja: Pénzügyi teljesítménymutatókra ható tényezők (FNPV, FRR): pénzügyi bevételek pénzügyi beruházási költség pénzügyi működési költség Közgazdasági teljesítménymutatókra ható tényezők (ENPV, ERR BCR): pénzügyi működési költség közgazdasági beruházási és működési költségek korrekciós tényezők hasznok Az útmutató fejezete szerint, amennyiben közvetlen hatótényező nem éri el a kritikus változó szintet (1%-os változása nem hat 5%-nál nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra), akkor azokat a közvetett tényezőket nem kell továbbvizsgálni, amelyek egyedül erre a közvetlen tényezőre hatnak, továbbá nincsenek összefüggésben más közvetett tényezőkkel. A több közvetlen, illetve közvetett tényezőre hatással lévő közvetett tényezőket külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezőket nem számszerüsítjük az érzékenységvizsgálatban, azonban a kockázatelemzésben a leglényesebbeket elemezzük. 230

233 Egymástól függő változók kizárása A közvetlen hatótényezők számos más közvetett tényezőre bontható, melyek vagy egymástól függetlenül, vagy egymással összefüggésbe hatnak a közvetlen tényezőkre. Beruházási költséget befolyásoló kockázatok o A beruházási javak ára emelkedik o A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl o Késik a kivitelező Bevételeket befolyásoló kockázatok o Díjak alakulása o Díjfizetési hajlandóság csökkenése o Szennyvíz mennyiség csökkenése o Rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől Üzemeltetési költségeket befolyásoló kockázatok o Anyag, energia és munkaerő árak változása o Szennyvízmennyiség csökkenése o Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt A beruházási költségeket befolyásoló tényezők egyike sem hozható összefüggésbe más közvetett tényezőkkel. A bevételeket befolyásoló tényezők közül a díjak mivel elsősorban költség alapon meghatározottak tapasztalat szerint összefüggenek az üzemeltetési költségekkel és az arra ható tényezőkkel. Ebből következően az árak változásával és a szennyvízmennyiség változásával. Ebből következően a díjak függenek a díjfizetési hajlandóságtól is, ami viszont nagyrészt az általános gazdasági helyzet, a díjak mértéke és dinamikája függvénye. Ebből látható, hogy a bevételek esetében lényegében az összes közvetett változó egymástól is függ valamilyen nehezen számszerűsíthető mértékben. Ezen összefüggések mértéke településenként jellemző és eltérheő lehet. Ezért azzal az egyszerűsítessel éltünk, hogy a több tényezőre ható közvetett tényezők közül csak a szennyvíz változását vizsgáljuk. Kritikus változók azonosítása rugalmasság vizsgálattal A magyar CBA útmutató és fejezete szerint járunk el a továbbiakban. Ezek szerint kritikus minden olyan közvetlen hatótényező, amelynek 1% mértékű megváltozása (mind pozitív mind negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A kritikus változók kiszűrése érdekében először a közvetlen hatótényezőket vizsgáljuk meg. A pénzügyi rugalmasság vizsgálat során az alábbi közvetlen változókat vizsgáltuk meg: beruházási költségek, működési költségek, pénzügyi bevételek közgazdasági hasznok pénzügyi reál diszkont ráta válozása 231

234 Ezen kívül megvizsgáltuk a szennyvíz mennyiség változásának hatását is, mivel ez több közvetlen tényezőre is hat. A fenti változókra készített rugalmasság vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze táblázat: Rugalmasság vizsgálat pénzügyi tényezőkre Változatok FRR/C FRR/C válozás %-ban FNPV/C Alap változat -1,69% Közvetlen pénzügyi hatótényezők Beruházási költség 1%-os növekedés -1,72% -2,21% ,25% Beruházási költség 1%-os csökkenés -1,65% 2,23% ,25% Működési költség 1%-os növekedés -1,72% -1,71% ,36% Működési költség 1%-os csökkenés -1,66% 1,71% ,36% Pénzügyi bevételek 1%-os növekedés -1,66% 1,89% ,42% Pénzügyi bevételek 1%-os csökkenés -1,72% -1,89% ,42% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés -1,69% -0,01% ,03% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés -1,69% 0,01% ,03% Diszkont ráta változás Diszkont ráta 100 % pontosos növekedése 6%-ra Diszkont ráta 100 % pontos csökkenése 4%- ra 0,00% 0,00% 0-3,12% 0,00% 0,00% 0 4,63% FNPV/C változás %-ban A fenti 5%-os küszöböt figyelembe véve a projekt egyetlen közvetlen hatótényezőre sem kritikus, mivel az FRR/C és a FNPV/C pénzügyi teljesítmény mutatók 1%-os hatótényező változás mellett kevesebb mint 5%-kal változtak meg. Ammennyiben a CBA útmutató korábbi más fejezetében említett 1%-os kritikussági korlát mellett ítéljük meg az eredményeinket, akkor azt mondhatjuk, hogy a szennyvízmennyiség kivételével mindegyik változóra kritikus a projekt, mert az FRR/C muató több mint 1%-kal változik. A kockázatkezelési stratégia kialakítása során ezért fokozottan kell minden vizsgált változót érintő kockázatkezelési stratégiára. A közgazdasági érzékenységvizsgálat során az alábbi változókat vizsgáltuk meg: Közgazdasági beruházási költségek változása, Működési költségek változása, Pótlási költségek változása, Közgazdasági hasznok változása, Társadalmi diszkont kamatláb Szennyvíz mennyiség 232

235 táblázat: Rugalmasság vizsgálat közgazdasági tényezőkre Változatok ERR ERR válozás %-ban ENPV Alap változat 11,14% Közvetlen közgazdasági hatótényezők ENPV %-ban Beruházási költség 1%-os növekedés 10,96% -1,62% ,96% Beruházási költség 1%-os csökkenés 11,33% 1,66% ,96% Közgazdasági működési költség 1%-os növekedés Közgazdasági működési költség 1%-os csökkenés 11,12% -0,20% ,29% 11,17% 0,20% ,29% Közgazdasági hasznok 1%-os növekedés 11,35% 1,85% ,25% Közgazdasági hasznok 1%-os csökkenés 10,94% -1,83% ,25% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés 11,12% -0,22% ,40% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés 11,17% 0,22% ,40% Diszkont ráta változás Diszkont ráta 100 % pontosos növekedése 6,5%-ra Diszkont ráta 100 % pontos csökkenése 4,5%- ra 11,14% 0,00% ,70% 11,14% 0,00% ,96% változás táblázat: Rugalmasság vizsgálat közgazdasági tényezőkre (folyt) Változatok BCR BCR változás %-ban Alap változat 1,44 Közvetlen közgazdasági hatótényezők Beruházási költség 1%-os növekedés 1,43-0,86% Beruházási költség 1%-os csökkenés 1,46 0,88% Közgazdasági működési költség 1%-os növekedés 1,44-0,13% Közgazdasági működési költség 1%-os csökkenés 1,45 0,13% Közgazdasági hasznok 1%-os növekedés 1,46 1,00% Közgazdasági hasznok 1%-os csökkenés 1,43-1,00% Szennyvízmennyiség 1%-os növekedés 1,44-0,18% Szennyvízmennyiség 1%-os csökkenés 1,45 0,18% Diszkont ráta változás Társadalmi diszkont ráta 1%-os növekedése 6,5%-ra 1,33-7,87% Társadalmi diszkont ráta 1%-os csökkenése 4,5%-ra 1,58 9,66% 233

236 A közgazdasági mutatókra számított százalékos változás a közvetlen közgazdasági hatótényezők esetében egyik mutató - ERR, ENPV, BCR - esetében sem éri el az 5%-os kritikussági küszöböt, ezért nem kritikusak. Ezért azt mondhatjuk, hogy sem a beruházási, sem a működési költség, sem a bevételek nem kritikusak projekt megvalósítása és fenntartása szempontjából. A diszkontráta esetében azonban mind az ENPV, mind az ERR és haszon költség arány mutató több, mint 5%-kal változott, tehát a diszkont ráta változása kritikus a projekt szempontjából. Amennyiben valamilyen oknál fogva a diszkont ráta változna, mondjuk hitelt venne föl a beruházó, kiemelten kellene foglalkozni az ebből eredő kockázatok kezelésével. Ammennyiben az 5%-os kritikussági határt lejebb szállítjuk, és a CBA útmutató korábbi más fejezetében említett 1%-os kritikussági korlát mellett ítéljük meg az eredményeinket, akkor azt mondhatjuk, hogy a beruházási költségek és a közgazdasági hasznok kritikus változók, mert az ERR és ENPV mutató több mint 1%-kal változik. Ezekre a tényezőkre kockázatkezelési stratégia kialakítása során fokozottan kell figyelni. A diszkontráta továbbra is kritikus a projekt szempontjából Mivel azonban az önerőt saját forrásból teremti elő a projekt gazda, tehát hitel felvétellel nem számolunk, ezért a diszkont ráták további vizsgálatától a továbbiakban eltekintünk, különösképpen azért, mert azok mértékére sem a projekt gazdának sem az üzemeltetőnek nincsen ráhatása. Küszöbértékek számítása A küszöbérték vagy átváltási érték számítása során azt vizsgáljuk, hogy milyen hatótényező értékeknél válik a projekt nem támogathatóvá. Tehát mikor éri el a projekt pénzügyi és gazdasági mutatói a következő értékeket: - FRR = pénzügyi diszkont kamatláb - FNPV = 0 - ERR = társadalmi kamatláb - ENPV = 0 - BCR = 1 A számítás eredményeit a következő táblázatban mutatjuk be, ahol a százalékos értékek azt mutatják, hogy az adott hatótényező hány százalékos változásánál teljesülnek a fentebb megadott egyenlőségek. Amennyiben a hatótényezőkben bekövetkező változás ezeket az értékeket meghaladók, akkor a projekt nem támogathatóvá válik. A számítások és az alábbi táblázatban közölt eredmények szerint mind a beruházási költségeknek mind az üzemeltetési költségeknek, mind a bevételeknek, mind a hasznoknak rendkívüli mértékben kellene változniuk ahhoz, hogy a projekt ne kaphasson támogatást táblázat: Átváltási értékek 234

237 Átváltási érték FRR/K = 5% FNPV >=0 Beruházási költség változás -60,88% -61,34% Üzemeltetési és fenntartási költség változás -609,17% -610,61% Bevételek változása 238,17% 238,45% Átváltási érték BCR ERR = 5,5% ENPV <=0 Beruházási költség változás 51% 51% 51% Üzemeltetési és fenntartási költség változás 0% 341% 342% Bevételek változása -31% -31% -31% Forgatókönyv elemzés A forgatókönyv elemzés egy egyszerűsített elemzés, amely során optimista és pesszimista hatótényező változás szcenáriókat feltételeztünk. Ezekre a forgatókönyvekre kiszámoltuk a pénzügyi és gazdasági teljesítmény mutatók értékét. Első lépésben kiválasztottuk a közvetlen hatótényezőket, melyek a beruházási költség, a működési költség és a bevételek. Ezután meghatároztuk az optimista és pesszimista forgatókönyvet ezek együttes változása mellett. Optimista forgatókönyv: - beruházási költség csökkenése 1%-kal - működési kölségek csökkenése 1%-kal - bevételek emelkedése 5%-kal pénzügyi szemlélet esetén, a társadalmi hasznosság esetén a haszon 1%-os emelkedsével számoltunk Pesszimista forgatókönyv: - beruházási költség emelkedése 10%-kal - működési költségek emelkedése 10%-kal - bevételek csökkenése 10%-kal Ezt követően kiszámoltuk a teljesítmény mutatók értékét forgatókönyvenként, melyeket a következő két táblázatban mutatunk be pénzügy és közgazdasági mutatókra bontva táblázat: Forgatókönyv elemzés pénzügyi teljesítménymutatókra Alapeset Optimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv A beruházás belső kamatlába (FRR/C) -1,69% -1,46% -2,63% Nettó jelenérték (FNPV/C)

238 táblázat: Forgatókönyv elemzés közgazdasági mutatókra Alapeset Optimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv A beruházás belső kamatlába (ERR) 11,14% 11,56% 7,67% Nettó jelenérték (ENPV) BCR 1,44 1,47 1,18 A kapott FRR értékek mind optimista, mind pesszimista esetben a negatív tartományban alakultak. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben a hatótényezők e szélsőértékek között alakulnak, azok bármely kombinációja negatív FRR értéket eredményez. Ez a projekt támogathatóságát támasztja alá. Ugyan ez mondható el az FNPV értékről is, hiszen a kapott értékek itt is mind negatívak. Amennyiben az ERR és ENPV teljesítménymutatókban bekövetkezett változást vizsgáljuk, ismét csak azt tapasztaljuk, hogy az mind az optimista, mind a pesszimista esetben pozitív tartományban alakul. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a hatótényezők bármely az optimista és pesszimista forgatókönyv elemzés során alkalmazott hatótényező értékek közötti értéket vesznek föl, az ERR nagyobb lesz az alkalmazot diszkont rátánál, valamint az ENPV akkor is pozitív marad. Így a közazdasági teljesítménymutatók tekintetében is elmondhatjuk, hogy a projekt támogatható. Összefoglalva megállapítható, hogy a forgatókönyv elemzés eredményei mind a pénzügyi, mind a közgazdasági hatótényezők esetében azt mutatják, hogy a projekt a megadott forgatókönyvek bekövetkezése mellett támogatható marad Kockázatelemzés Kvalitativ kockázatelemzés A kvalitatív kockázatelemzés során a rugalmasság vizsgálatban a pénzügyi teljesítménymutatókat befolyásoló tényezőket és a miattuk fellépő kockázatokat vizsgáltuk. Mivel a kockázat becslésének elvi képlete a bekövetkezés valószínűsége és a teljesítménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata, ezért a kockázatok azonosítását követően azokhoz bekövetkezési valószínűséget és a bekövetkezés hatása mértékét jellemző értéket rendeltünk. Ennek a két értéknek a szorzatával előállított mutató - kockázati fok - alapján értékeltük, hogy az adott kockázat milyen erős hatással rendelkezik a projekt megtérülésére. Mind a bekövetkezési valószínűséget, mind a hatást 1-től 10-ig terjedőn skálán jellemeztük, ahol 1 legkisebb bekövetkezési valószínűséget és hatást, míg 10 a legnagyobb valószínűséget és hatást jelöli. Az bekövetkezési valószínűségi értékeket tapasztalati, szubjektív úton határoztuk. A hatás mértékének becslésekor a szakértői tapasztalatokon felül figyelembe vettük a rugalmassági vizsgálat FNPV/C-re vonatkozó eredményeit is, melyek szerint a legnagyobb hatású kockázat a beruházási költségek változása, ennél alacsonyabb a bevételek majd az üzemeltetési költségek változása. 236

239 Kockázat Bekövetezés valószínűsége (1-10) Hatás mértéke a megtérülésre (1-10) Kockázati fok Beruházási költségeket befolyásoló tényezők A beruházási elemek ára emelkedik A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl Késik a kivitelező Bevételeket befolyásoló tényezők Díjfizetési hajlandóság csökkenése Rákötési hajlandóság elmaradása tervezettől Üzemeltetési költségeket befolyásoló tényezők Anyag és energia árak kedvezőtlen alakulása Rákötési hajlandóság miatt elmaradó szennyvíz csökkenti a hatékonyságot Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt A fenti táblázatból leolvasható, hogy a legnagyobb kockázatú elemek a beruházási javak emelkedése, a rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől valamint a díjfizetési hajlandóság csökkenése. Az üzemeltetőnek és a projektgazda önkormányzatnak együttesen és különös figyelemmel kell ezeket a kockázatokat kezelnie. Az egyes kockázatok valószínűség és hatás értékpárjai egy kockázati fok térképen is ábrázolhatóak, ily módon segítve a kockázatok komolyságának megértését. Az alábbi grafikonon a vízszintes tengelyen a hatás mértékét, míg a függőlegesen a bekövetkezés valószínűségét mértük föl. A kockázatokat négy csoportba soroltuk alacsony, közepes, magas valamint kritikus csoportba. A csoportok választótengelyéül a skálák számtani közepét vettük. Ezért az 5-nél kisebb valószínűségű és hatású kockázatot alacsony, az 5-nél nagyobb valószínűségű és 5-nél kisebb hatású kockázatkat közepes, az 5-nél kisebb valószínűségű, de 5-nél nagyobb hatású kockázatokat magas, az 5-nél nagyobb valószínűségű és hatású kockázatokat kritikus fokú kockázatnak minősítettük. 237

240 A grafikonról leolvasható, hogy kritikus kockázati tényező a beruházási elemek ára növekedése valamint az anyag és energiaárak kedvezőtlen alakulása az üzemeltetés során. Magas kockázati fokú tényező a rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől és a díjfizetési hajlandóság csökkenése. Közepes kockázati fokú tényező a megnövekedett szennyvízmennyiség infiltráció vagy illegális rákötések miatt. Alacsony kockázati fokú tényező a kivitelezői pótmunkaigény és késés és a rákötési hajlandóság csökkenése miatti elmaradó szennyvízmennyiség Kvantitativ kockázatelemzés Tartalékkeret számítása Tervezői és beruházói tapasztalat, hogy a beruházási költségek nem várt módon emelkedhetnek. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő tartalék a jogos és szükséges többlet költségek fedezésére az veszélyeztetheti a projekt megvalósítását. Ezért a beruházási költségek közé tartalékkeret beállítását tartottuk szükségesnek. A tartalék mértékét úgy határoztuk meg, hogy a költségtúllépés várható maximumát 25%-ban feltételeztük, majd sávokat hoztunk létre 0 és 25% között 5%-os lépcsőkkel. Az egyes sávokhoz tervezői tapasztalatot igénybe véve bekövetkezési valószínűségeket rendeltünk. A költségtúllépés mértékei és a bekövetkezési valószínűségek szorzatösszege megadja az költségtúllépés várható értékét. Így azt kaptuk, hogy a beruházási költségek legnagyobb valószínűséggel 8%-kal térnek el a tervezett értéktől. Ezért indokoltnak tartjuk a nettó 238

241 beruházási költségekre vetítve 8%-nyi tartalékkeret beállítását, amely összegszerűen eft táblázat: Tartalékkeret mértékének számítása egyzserű tervezői becsléssel A tervezett beruházási költségek túllépésének mértéke Az esemény bekövetkezésének valószínűsége Az esemény bekövetkezésének várható értéke (tartalék mértéke) 0% 11,00% 0,00% 5% 45,00% 2,25% 10% 25,00% 2,50% 15% 12,00% 1,80% 20% 6,50% 1,30% 25% 0,50% 0,13% Összesen 100,00% 7,98% 13. ábra: Beruházási költség -1% és +10% közötti bekövetkezésének valószínűsége Tartalék monte carlo módszer szerinti becslése A tartalékkeret számítását elvégeztük monte carlo módszer alkalmazásával is. E szerint a költségeket építési jellegű, gépészeti és technológiai valamint egyéb típusokra bontottuk. Az egyes típusokhoz háromszög valószínűségi eloszlási függvényt rendeltünk -1 és 10% közötti minimum és maximum költségeltérést valamint eft várható értéket feltételezve. A Monte Carlo szimuláció szimuláció a következő ábán látható valószínűségi költség eloszlást adta. 239

242 X. ábra: háromszög eloszlás melletti beruházási költség eloszlás A kummulált valószínűségi görbe azaz S görbe a fenti ábrából származtatható az egyes valószínűságekhez tartozó beruházási értékek kummulálásával. Az S görbe segít eldönteni, hogy adott konfidencia szint mellett mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a beruházási költség a várható értéknél. A kockázatelfogadási hajlandóság konfidencia szint - függvényében határozhatjuk meg a szükséges tartalékkeretet. 240

243 X. ábra: kummulált valószínűségek S görbéje Ahhoz, hogy az előre nem látható kockázatokból következő költségtúllépést 99%-os megbízhatósággal fedezni lehessen 8,02%-nyi tartalékkeret szükséges. A CBA útmutató szerint a megengeett legnagyobb tartlékkeret 8%, ami összegszerűen eft a teljes beruházási költséget tekintve. Ebből nem elszámolható költségekre jutó tartalékkeret 165 eft. 241

244 X. táblázat: konfidencia szintenkénti szükséges tartalékkeret Monte Carlo elemzés A projekt támogathatóságát Monte Carlo módszerrel is vizsgáltuk. A vizsgálat lényege abban áll, hogy megadott bemeneti változó szélsőértékek között véletlenszerűen meghatározott eloszlási görbe mentén, nagyszámú bemeneti változó értéket veszünk fel, melyek mindegyikére kiszámítjuk a projekt teljesítmény mutatóit. Ezek után megállapíthatjuk, hogy mi lesz a projekt legvalószínűbb teljesítménymutatója, és meggyőződhetünk a projekt támogathatóságáról. A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy az alapeseti legjobb becslésünk mellett a közvetlen hatótényezők normál eloszlást követve változnak az alább megadott alsó és felső határokon belül. Amint az a táblázatból látható, itt a forgatókönyv elemzésnél feltételezetteknél nagyobb beruházási és működési költség változást feltételeztünk. Feltételezésünk szerint a változások együttesen is megjelenhetnek. Egyúttal az is kitűnik feltételezésünkből, hogy inkább számítunk a kedvezőtlen folyamatokra, mint kedvezőkre, hiszen a költségek nagyobb mértékben emelkedhetnek, mint csökkenhetnek, míg a bevételek nagyob mértékben csökkenhetnek, mint emelkedhetnek. 242

245 táblázat táblázat: Monte Carlo szimulációban hatótényezők bekövetkezési valószínűségére alkalmazott alsó és felső korlátok Közvetlen hatótényezők max. és min. változása az alapváltozat %-ában Alsó Felső Projekt beruházási költség -1% 10% Bevételek -10% 1% Működési és fenntartási költségek -1% 10% Közgazdasági hasznok -10% 1% Közgazdasági költségek (beruházás) -1% 10% Közgazdasági költségek (működés és fenntartás) -1% 10% Az FNPV/C és ENPV értékekhez tartozó valószínűségi eloszlás függvényt az alábbi ábrákon mutatjuk be. A fentebb bemutatott költség és bevétel eltérési plafonok együttes megléte esetére számításunk azt mutatta, hogy az FNPV/C pénzügyi mutatónk 95%-os valószínűséggel esik és míg 0%-os valószínűséggel kisebb mint nulla, a várható érték pedig Ft. A közgazdasági nettó jelenérték mutató (ENPV) 95%-os valószínűséggel esik és közé, valamint 100%-os valószínűséggel nagyobb, mint nulla, a várható érték pedig Ft. Ez azt jelenti, hogy a projektre ható hatótényezők együttes jelenléte esetén az alapesetben számolt FNPV/C értékhez képest a beruházás megtérülési mutatója valamelyest javulhat, de mindenképpen negatív marad. A közgazdasági költségek esetében az alapeset ENPV pozitív értéke továbbra is pozitív marad. A projektet tehát érdemes megvalósítani, mert az biztosan pozitív közgazdasági hasznot hoz táblázat: Monte Carlo vizsgálat Változatok Alap eset értéke Legvalószínűbb érték monte carlo módszerrel Változás az alapesethez képes FNPV/K % ENPV % 243

246 244

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projekt információk Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Enying Város szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének a kiépítése című projekthez kapcsolódó szükséges döntések meghozatala

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

NYERTES CSATORNA PÁLYÁZAT: KEOP 1.2.0-1.F- 2008-0040

NYERTES CSATORNA PÁLYÁZAT: KEOP 1.2.0-1.F- 2008-0040 Médium: Gödöllő regionális Hírportál Megjelenés ideje: 2008.07.23. Web: http://www.hedvig.hu/cikk/20080723/nyertes-csatorna-palyazat-keop- %E2%80%93120-1f-2008-0040 NYERTES CSATORNA PÁLYÁZAT: KEOP 1.2.0-1.F-

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 7.1.2.

Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 7.1.2. Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 7.1.2.0-2008-0229 Pályázó: Tompa Város Önkormányzata 6422 Tompa, Szabadság tér 3. 2010

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/68

Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/68 1. rész: Vállalkozási szerződés szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére Tiszalúc Nagyközségben FIDIC piroskönyv szerint; 2. rész: Vállalkozási szerződés szennyvíztisztító telep építésére Tiszalúc Nagyközségben

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program

PROJEKT ADATLAP. a Környezet és Energia Operatív Program PROJEKT ADATLAP a Környezet és Energia Operatív Program Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra c. pályázati felhívásához Kódszám: KEOP 7.9.0/12/A Érvényes: 2012. november.-től

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.)

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) Szám Tárgy 2010 1/2010. (I. 29.) Jegyzőkönyv hitelesítő 2/2010. (I. 29.) Gyepmesteri Társuláshoz való csatlakozás-

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről

Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről Ikt.sz.: K13/00031/2013. Ea.: dr. Ortutay Miklós Tárgy: tájékoztató a Társulás 2012. évi tevékenységéről Kiszombor Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! I. Makó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. ÉVI MUNKATERVE

ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. ÉVI MUNKATERVE ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. ÉVI MUNKATERVE A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott napirendeken kívül megtárgyalja az időközben született, módosított törvények,

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

PROJEKT ADATLAP A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM

PROJEKT ADATLAP A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM PROJEKT ADATLAP A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM ÉLŐHELYVÉDELEM, -HELYREÁLLÍTÁS, VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK TERMÉSZETKÁROSÍTÓ HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE C. ELŐKÉSZÍTÉSI PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ KÓDSZÁM: KEOP

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

Értékelési szempontok 1

Értékelési szempontok 1 1. sz. melléklet a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelethez Értékelési szempontok 1 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: 1. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 2. Abaúj

Részletesebben

Kivonat a Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. szeptember 29-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat a Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. szeptember 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat a Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. szeptember 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: 161/2011. (IX.29.) sz. önkormányzati határozat: KEOP-1.2.0 jelű Települési szennyvíztisztító

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról. Pénzügyi Bizottság

Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról. Pénzügyi Bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 60609-4/2010 Cím: Előterjesztés közoktatási intézmények fejlesztésének pályázati önrész vállalásáról Előterjesztő: Dr. Fodor

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS mely létrejött Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban: Mötv) szóló 2011. évi CLXXXIX. évi törvény

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

KELEBIA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK MUNKATERVE

KELEBIA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK MUNKATERVE KELEBIA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK MUNKATERVE 2013. február: 1.) Kelebia Község 2013. évi költségvetési rendeletének tárgyalása 2.) 2013. évi munkaterv elfogadása 3.) Kilépési nyilatkozat

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Településfejlesztés, pályázati rendszer Előadó: Tóbiás Zoltán www.greenexion.hu Területi egyenlőtlenségek Egészségtelen gazdasági szerkezet, válságtérségek kialakulása A régiók elérhetőségének különbségei

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Statisztikai adatok a teleházakról

Statisztikai adatok a teleházakról Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS azonosító száma: TÁMOP3.4.38/2296 A (fő)kedvezményezett neve: Avastetõi Általános, MagyarAngol Két Tanítási Nyelvû skola és Alapfokú Mûvészetoktatási 1. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁS JELENTÉS 1. Jelentés azonosító

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N Fotovoltaikus rendszerek kialakítása című konstrukcióhoz. Alapvető cél Az Európai

Részletesebben

Értékelési szempontok 1

Értékelési szempontok 1 1. sz. melléklet a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelethez Értékelési szempontok 1 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: 1. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 2. Abaúj

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő JEGYZŐKÖNYV Készült Jákó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2015. április 29-én az önkormányzat tanácskozó termében megtartott üléséről. Jelen vannak: Kovács János polgármester Hosszúné Deli Hajnal

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek.

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek. Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterétől Csanytelek Község Önkormányzata J e g y z ő j é t ő l 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

KEOP-1.2.0/09-11-2011-0014

KEOP-1.2.0/09-11-2011-0014 LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ 2015. FEBRUÁR 19. LAKOSSÁGI BEKÖTÉSEK a "Szigetszentmiklós, Bucka városrész szennyvízcsatornázás és a szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú, KEOP-1.2.0/09-11-2011-0014 azonosító

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009(IX.15.) számú rendelet a Pölöske Község Önkormányzat a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007(III.27.)

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben