EGÉSZSÉGET KARÁCSONYRA

Átírás

1 EGÉSZSÉGET KARÁCSONYRA 2012 Közeledik a szeretet ünnepe. Az utcákon ragyogó világító füzérek díszítik a fákat, a kereskedők virulnak, az emberek felfokozott izgalomban rohangálnak ajándékokért, karácsonyfákért, vagy lehangoltan szemlélik a csillogó kirakatokat, mert tudják, hogy pénz nélkül nincs ajándékozás. Ez utóbbiak tévednek, mert nincs az az értékes elektronikus valami, ami pótolhatna egy kis kézzel készített kedvességet, meglepetést. Egyre többször lehet hallani, hogy a szeretett családtagoknak divatos ajándékok helyett orvosi vizsgálatot adnak karácsonyra? Ez csak torzult gondolat lehet, vélekedhetnek sokan, mert egy testi vizsgálat nem lehet ajándékozás tárgya, de a jelenség már elterjedt. A rejtett és nem tudatos gondolatok mélyén lehet, hogy egy őszinte ajándékot szeretnének az emberek adni szeretteiknek, egészséget.

2 Századunkban, a XXI. század hajnalán. sajnos sötét felhők gyülekeznek az emberiség feje felett. Vágyik mindenki arra, hogy életét boldogan és egészségesen élhesse meg. Ez egyre inkább csak vágy marad. A Föld túlnépesedett, a korábban egyensúlyban lévő élővilág pusztulni kezdett, és egy furcsa vallásnak nem nevezhető emberi gondolat egy soha nem létező és a jövőben sem lehetséges víziót kényszerített az emberiségre. és ez nem más, mint a pénz imádata. A szlogen jól hangzik, fenntartható fejlődés, de mi van mögötte; emberi kínlódás, elszakadás a természettől, a föld kincseinek indokolatlan kitermelése és felhasználása, amiből csak hulladék és szemét lesz. A világvezető nagyhatalma (állítják magukról), az Amerikai Egyesült Államok vezetése viszont tud valamit. Az elmúlt hetekben adtak ki egy közleményt, amelyben az új katonai koncepciójukat tették közzé, mert szakértőik azt prognosztizálták, hogy 2020-tól a világban sorozatos konfliktusok alakulnak ki az ivóvíz és az élelmiszerhiány miatt. Karácsony napjához közeledünk, még a leggonoszabb ember is hozzátartozóit szeretné egészségesnek látni. Létezik egy mondás a gazdagok között: legyen egészség a többit megvesszük. Ez a mondás nagyon mély tartalommal bír, mert az egészséget nem lehet megvásárolni. Egészségesen kell élni, az egészséget fenn kell tartani, ami napjainkban és sajnos a jövőben is egyre nehezebb lesz. Egész társadalmak válnak beteggé, amit a statisztikák is alátámasztanak. Egy tanulmányban azt olvashatjuk, hogy amerre a pénz megy, arra mennek a betegségek is. A megtermelt javakat nem a jobb élet reményében használjuk fel, hanem az összespórolt társadalombiztosítási vagyont felemészti a betegségügy. Ez nem egy szófordulat, hanem a valóság, mert egészségügy címen a betegségügyet, az egészségipart és az egészségügyi szolgáltatásokat támogatjuk. Az egészség fenntartására és annak megőrzésére viszont semmit (alig?) nem költünk. Sok olvasóban felvetődhet, hogy milyen álságos ennek az írásnak a tartalma, mert egészséget hirdet karácsonyra és e helyett rosszkedvű és az ünnep hangulatát rontó rémségekről ír. Lehet így is értelmezni, de a felelősséggel gondolkodóknak fel kell tárni a mély összefüggéseket, az összefüggések bonyolult rendszerét szükséges feltárni, mert csak akkor érjük el célunkat, ha megoldásokat találunk a bajokra. Hosszú ideje riogatják a föld lakosságát, hogy itt a világvége (néhány nap múlva), ha ez igaz, akkor úgy is felesleges ezt az írást elkészíteni, mert minek. Töretlen optimizmusom arra késztet, hogy világvége ide, vagy oda, foglalkozzunk és törődjünk a jövőnkkel, a jövő generációival, hogy valóban emberi életet élhessünk-élhessenek a jövő földi létében.

3 Egy televíziós csatorna is szellemesen hirdeti magát Ha lekésted a világvégét, másnap a tévécsatornánkon megnézheted. Miért ez a nagy aggodalom és borúlátás és miért karácsony előtt kell erről írni? Mert talán felrázhatjuk a szunnyadókat, a valamilyen mámorban úszókat és rákényszerítünk embereket arra, hogy tükörbe nézzenek. Egy mondattal lehet lezárni ezt a gondolatmenetet. A globális veszély mindenkit elér, csak a gazdagoknál az agóniát kitolja. Tallózzunk azokból az írásokból, amelyek az elmúlt években jelentek meg. Ezek között sok egyszerű szemfényvesztést vagy csalást vélelmezhetünk. Ha vizsgáljuk a cikkek, híranyagok mély tartalmait, akkor rádöbbenünk arra, hogy az emberi egészség, sőt az élet is nagy veszélyben forog. - A baj ott kezdődik, hogy Már a tudósok sem hisznek a tudósoknak. Valószínűleg mindenki találkozott már olyan esettel, mikor egy akármilyen ételről egyik nap az jelenik meg, hogy rákot okoz, néhány nappal rá pedig arról lehet olvasni, hogy épp hogy megelőzi a betegséget. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent új kutatás szerint az esetek jelentős többségében nem tévedésekről vagy a tudósok közti nézeteltérésről van szó, hanem csalásról. A tanulmány 2047 orvostudományi témájú, azonban a megjelenés után visszavont tanulmányt vizsgált - pontosabban a visszavonás okát. Az eredmények szerint míg az esetek 21 százalékában valamilyen tudományos jellegű hibázásról volt szó, addig 67 százalékban rosszhiszemű magatartásról - ez a 67 százalék 43 százalékban feltételezett csalásból, 14 százaléknyi duplikált publikálásból és 10 százalék plágiumból áll össze. (Az egészből fennmaradó 12 százalék "egyéb" besorolást kapott.) Ez a hír több mint riasztó, mert a mindennapokban az emberek abban bíznak, hogy a tudósok, majd megoldják, hogy mit, természetesen mindent. - Miközben arról hallhatunk, hogy: 22 év múlva elfogyhatnak Oroszország olajtartalékai vélekedik Farhad Vildanov, az Ufa Állami Kőolaj- és Vegyipari Egyetem munkatársa. A tudós, aki kedden fellépett a «Kémiai reagensek és finom kémiai folyamatok «Reagens-2012» c. XXVI. Nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencián, megerősítette azt a pesszimista előrejelzést, amelyet korábban a Német Gazdasági Intézet állapított meg. Nem támaszkodhatunk csupán az optimista orosz szakértők előrejelzéseire, akik úgy vélik, hogy még 150 évre elegendő olaj áll a rendelkezésünkre. Új nyersanyagforrásokat kell találni, - jegyezte meg Farhad Vildanov - A betegségek viszont terjednek és saját kutatásokra is hivatkozva, azt állíthatom, hogy a XXI. századnak új betegségei vannak, és egyre újabbak

4 alakulnak ki: A brit Rákkutató Intézet (London) munkatársai egy újabb genetikai variánst azonosítottak, mely érintett lehet férfiak emlőrákjának kialakulásában. Ugyan férfiaknál 100-szor ritkább az emlőrák, mint hölgyeknél, mégis, csupán az Egyesült Államokban évente több száz életet követel magának. A kialakulás biológiai háttere nem teljesen ismert, csak azt tudjuk, hogy férfiakat átlagosan későbbi életkorban (70) érinti, mint a hölgyeket (62). A betegség kilátásai igen rosszak, ugyanis a kezelés nem megoldott, emiatt a szakértők újabb kutatásokat sürgetnek. Egészséget mindenkinek és ebben az esetben, amikor Amerikai tudósok is azt mondják, hogy nincs megoldás akkor mi a teendő. - Egy figyelemfelkeltő hír lehet sokkoló. A hírekben és sajnos a tudományos ismeretterjesztésben eluralkodott, hogy meghökkentő címeket adjanak egyes bizonytalan és téves hírnek, mint pl.: A csendes gyilkos. Mi történik, ha nem figyelünk oda? Nem érezzük, nincsenek látható tünetei, maximum a leletek között vehetjük észre a kiugróan magas értéket. Azonban a koleszterinszint növekedésének komoly, sőt halálos veszélyei is lehetnek, melyek ellen idejében kell lépnünk! A szakértőnek ezzel kapcsolatban egy kérdése volna Mire figyeljünk oda?. Egyre többször lehet azzal szembesülni, hogy valamilyen orvosi részterületi szakvizsgálatnál azt a tanácsot kapjuk, hogy figyeljünk oda, de mire. Ha visszakérdezünk, akkor csak zavarodott válaszokat kapunk kivéve, ha az adott orvos egészségvédő, vagy gyógyhatású terméket árul. - A PALATINUS TÁRSASÁG gondolatait összefoglalva, 2008-ban egy gyűjteményes kötetben jelent meg a Veszélyes XXI. század c. könyv. A könyvet érte néhány olyan bírálat, hogy a jövőt sötéten festi le. Sajnálatunkra a megfelelően megalapozott jövőkutatási módszerekkel felvázolt közel és távoljövő sorra beigazolódik. Az akkor bírálók zavarban vannak akkor, ha szembesítjük őket a valósággal, de igazából ez sem zavarja őket, mert: A fenyegető jövő. Hetedik éve rendezik meg Európa-szerte, így hazánkban is a Kutatók Éjszakáját. A szeptember 28-ai tudományos fesztivál egyik legizgalmasabb honi programját a Petőfi Irodalmi Múzeum hirdette meg. Kerekasztalbeszélgetésen kerestek választ arra: milyen lesz a világ 2025-ben. Az előadásokból kiderült, minél távolabbi jövőbe nézünk, annál sötétebbek a kilátásaink. A perspektívátlan jövőképek közt Simai Mihály közgazdász, Nováky Erzsébet jövőkutató, Hankiss Elemér szociológus, Kampis György tudományfilozófus és Szörényi László irodalomtörténész kalauzolta a közönséget. Megtudtuk, a Föld lakossága meghaladta a hétmilliárdot, negyven év múlva már kilencmilliárdan leszünk. Ráadásul 2000 és 2050 között az emberek 98 százaléka szegény országban születik, a fejlett társadalmak elöregednek, míg az elmaradott területeken

5 fiatalok hatalmas tömegei nyomorognak majd. Háború robbanhat ki az élelmiszerforrásokért, a vízért, a még megművelhető földekért. A hír és a tudósítás tartalmaz olyan felvetéseket, amelyek nagy valószínűséggel be fognak következni. A baj az, hogy a társadalomtudományi bizonytalanság mellet, a természettudományi ismereteket a tudós társaság nem vette figyelembe. Azt olvashatjuk hitelt érdemlő kutatók írásaiban, hogy a népesség, a trendet figyelembe véve a 10 milliárd főt is meg fogja haladni, ha tovább erősödik az ökológiai menekültek újszerű honfoglalása. A nélkülözők a lakhatatlan területekről, amelyek kiterjedését a klímaváltozás megnövelhet, fokozhatják az elvándorlást, de csak akkor, ha a népesség szám 7 milliárd maradna. Ebben az esetben egész népcsoportok halhatnak éhen, halnak szomjan és halnak meg betegségektől. Lehet, hogy egyes szuper klinikákon (Amerika) akár egy sejtet is meg tudnak operálni, vagy génmanipulációkkal új emberfajt hozhatnak létre, de ahol nincs mit enni és inni, ott az emberek és természetesen a teljes élővilág kipusztul. A hírben szereplő nem egyértelmű jövő másik arca az, amikor a népesség növekedés valószínűsíthető és a migráció a fejlett országokba vonzza az éhes és reménytelen embereket. A gazdag országok ettől rettegnek, mert ebben az estben vége a gazdagságuknak. Számos tanulmányt vizsgálva tudhatjuk, hogy ha például a Föld élő lakosainak a száma meghaladja a 10 milliárdot, akkor a népesség 70 százaléka megapoliszokban fog élni. Ez megfelel a mai népességnek. A kutatók ismerve a gigantikus nagyvárosok íratlan törvényeit, pontosan tudják, hogy a ezekben a nagy területen fekvő városokon belül a gettók hogyan alakulnak ki. Néhány bársonylelkű ember felháborodhat ezen a tényen, de mielőtt indulatait szabadjára eresztené, javaslom, hogy kezdje el New-York tanulmányozását. - A jövő lehetséges alakulását vizsgálva szinte minden esetben felvetődik, hogy a gyenge láncszem az élelmezés. Már a Római Klub tanulmányaiban is végeztek számításokat arra vonatkozólag, hogy Bolygónk hány ember létét tudja fenntartani. A szórás viszonylag nagy, mert 2-4 milliárdot jelölték meg, de már most 7 milliárdan vagyunk. Jönnek a tudósok és jön a fehérjegyár. Az élet és az anyag körforgása a természetben, ha nem nyúlunk bele, akkor egyensúlyban van. De belenyúltunk, aminek az egyik legkritikusabb területe a génmódosított élelmiszerek előállítás. Az egyik érv e mellet, hogy biztosítani tudunk élelmet az éhezőknek. A valóság viszont az, hogy a helyzet egyre romlik, mert a génmódosított élelmiszerekkel még a saját lakosságot sem merik etetni. Ahol viszont

6 ezeket fogyasztják, ott misztikus és nem ismert betegségek ütik fel a fejüket. Ezt olvashatjuk: A genetikailag módosított tehenektől származó tej kevésbé okozhat allergiás reakciókat - mutattak rá új-zélandi tudósok. A csecsemők mintegy 3 százaléka allergiás a tehén tejre már élete első évében - írja a BBC. A genetikailag módosított tejek pedig mentesek a tejsavó fehérjétől, amire sokan allergiásak. Egyes tudósok szerint a tanulmány mérföldkő, míg mások szerint az eredmények etikai kérdéseket vetnek fel. Lényeges különbségek vannak az anyatej és a tehéntej között, mint a beta-lactoglobulin, amely a tehéntejben megtalálható, míg az anyatejben nem. Ezért nem meglepő, hogy ez az összetevő allergiás reakciókat válthat ki - mondják a szakemberek. A beta-lactoglobulin megtalálható a tehenek génjében. RNS-interferencia technológia segítségével a tudósok extra genetikai anyagot adtak az állatoknak, hogy ezzel befolyásolják az anyag termelődését. Továbbá a tejtermelés elindulásához különböző hormonokat használtak a szakemberek. A génkezelt borjútól származó tejminták mindegyike mentes volt a beta-lactoglobulintól. Az eszköz tehát hatékonynak bizonyult a gén módosításra. forrás: OrientPress Hírügynökség - Táplálkozzunk egészségesen, figyeljünk oda (mire?) együnk sok zöldséget, kerüljük a hús fogyasztását hallhatjuk sokszor, ilyen írásokat is olvashatunk: A hústól lettünk emberek. Egy másfélmillió évvel ezelőtt élt gyerek koponyájának töredékei, melyekre nemrégiben Tanzániában bukkantak, arra utalnak, hogy a korai hominidák nemcsak alkalomszerűen ettek húst, hanem rendszeres húsevők voltak - állapították meg tanulmányukban spanyol kutatók. Az eredmény megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméretű agyának kialakulását. "Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára, de a hús tett emberré bennünket" - mondta Manuel Domínguez-Rodrigo, a Madridi Complutense Egyetem archeológusa, akinek tanulmánya a PLoS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos portálon jelent meg. Korábbi kutatások is utaltak már arra, hogy az olyan korai hominidák, mint az Australopithecusok, ehettek valamennyi húst. Azonban csak a rendszeres húsfogyasztásról vélekednek úgy a szakemberek, hogy az jelentős változást hozott a Homo nemzetség, az ember leszármazási vonalában. Mivel ez nagy jelentőségű kérdés az emberi evolúcióban, ezért a kutatók erőfeszítéseket tesznek a rendszeres húsevés időpontjának meghatározására. - Harcolunk a betegségekkel, mindent megteszünk, hogy idejében felfedezzünk az emberekben a súlyos kórt, mert vannak betegek és vannak az azokat kezelő orvosok (akik idővel szintén betegek lesznek). A tudomány nem ismer lehetetlent, de mit tudunk tenni ilyen esetben?: A mellrák korai diagnózisát segítő új vértesztet fejlesztenek. Olyan vérteszt kifejlesztésén dolgoznak brit kutatók, amely a DNS-ben bekövetkezett változások alapján azonosítja

7 a mellrák korai jeleit, akár a mostani röntgensugaras átvilágításnál is pontosabban. A londoni Charing Cross Kórházban ötszáz nő bevonásával hamarosan elindul a vérteszt első klinikai próbája. A résztvevők azok közül kerülnek ki, akiket a mammográfiás vizsgálat után a felvételen talált gyanús árnyékok miatt visszarendelnek. A klinikai próbák során DNS-elemzést végeznek a levett vérmintákból, majd összehasonlítják a pozitív és negatív diagnózist kapott nők eredményét olyan DNS-markereket keresve, amelyek az emlőtumorra jellemzőek. Amennyiben a teszt klinikai próbái sikeresek lesznek, megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy bevezethető-e a módszer a középkorú nők rutinszerű mellrákszűrésére. Ez az izgalmas kutatás azt jelenti, hogy valamikor egy egyszerű vérteszttel azonosíthatjuk majd a mellrák nagyon korai jeleit, ami azt jelenti, hogy a nőknek elegendő lesz évente egy vérvételre elmenni, szükségtelenné válik a mammográfiás emlőszűrés", idézte Jacqui Shaw vezető kutatót, a Leicesteri Egyetem munkatársát a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása. A kutatók reményei szerint az emlőtumor igen korai jeleit felismerő teszt 5 éven belül forgalomba kerülhet. A DNS-markerek felkutatásán alapuló vizsgálati módszert tüdőráknál és bélráknál is kipróbálják a későbbiekben a Leicesteri Egyetem és az Imperial College London munkatársai. A hír vegyes érzelmeket vált ki a kutatóból. Mi a cél, mindenkinél keressük meg a még képletet nem okozó mutáns sejtcsoportot? Úgy tudom, hogy ilyen sejtek minden emberben vannak, és egy egyensúlyban vannak az egészséges emberben. Jó néhány éve, amikor egy újdonságnak számító funkcionális anatómiai képalkotó eljárással a korai megtapadt tumor képleteket be lehetett határolni akkor a szakemberek felháborodásuknak adtak hangot. Érvelésük az volt, hogy olyan tumoros területet ahol a képalkotó eljárásokkal a tumor méretét nem lehet meghatározni, ott diagnosztizálni sem lehet, még tovább menve feltették a kérdést, hogy ha ez igaz, akkor az orvos mit tegyen? Várjunk, mert ha a nemzetközi protokoll mond valamit és előír terápiát, akkor vakon követve az utasításaikat egyértelmű a megoldás. - Miért emeljük ki ezt a betegséget, a tumort, azért mert a félelem nagyon erős, főleg, ha ilyen híreket olvasunk: A nők 70 százaléka daganatos, A nők többségének méhében található jóindulatú daganat, mióma. Ez gyakran teljesen tünetmentes, nők ezreinek azonban akár meddőséget is okozhat. A mióma műtéti úton kezelhető, a nehéz operációt azonban jelentősen segíti egy új terápiás megközelítés. Nők tízezreiben kimutatható az úgynevezett mióma, amely a méh falából kiindulva növő, általában jóindulatú daganat. A méh lényegében sima izomsejt, ennek felszínéből nőnek ki ezek a göbök. A betegség elemzésébe nem belebonyolódva,

8 ez a hír, nem hír. Viszont kitűnően alkalmas arra, hogy sok hölgyet szorongással töltsön el. - A civilizációnak, a látszólagos gazdasági jólétnek sok veszélye van. A jólét egyik velejárója, hogy a tehetősebb emberek egy hosszú hétvégét több ezer kilométerre tudnak eltölteni. Ez nagyon kedvez a járványok terjedésének. Emlékezzünk a H1N1 influenza vírus esetére. Hiába volt minden óvintézkedés, a járvány bejött hazánkba, igaz szerencsénkre nem olyan mértékben, hogy végzetes lett volna. A vírusok, a baktériumok és a gombák ellen nem lehet törvényekkel védekezni. Ha a terjedésének minden feltétele adott, akkor az terjedni fog: Afrika-vírus Magyarországon is - Vagy: Alzheimer-kór: 5 módszer az egészségért Magyarországon az Alzheimer-kór a 65 év feletti emberek 5 százalékát, míg a 80 évnél idősebbek közül már minden ötödiket érint: nagyjából kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Vajon van remény a számukra? Lássuk, hogy állnak a kutatások! 1994 óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával szeptember 21-én tartják meg az Alzheimer-világnapot, hazánk 2001-ben csatlakozott a résztvevő országok köréhez. Bár a demenciás betegek száma folyamatosan nő sőt a szakértők szerint 2050-re meg is duplázódik, a kutatóknak még nem sikerült megtalálniuk a megfelelő gyógymódot. Koffein, zöld tea, piros, sárga vagy kék színezékek, rákgyógyszerek hosszú a módszerek listája, az Alzheimerkutatók ezekkel próbálják lassítani a betegség lefolyását. Az utóbbi 30 évben a tudósok folyamatosan úgy gondolták, hogy már egészen közel járnak a célhoz: hamarosan megtalálják a hatékony Alzheimer-gyógyszert. Ám mindannyiszor csalódniuk kellett. Legyen szó akár tablettáról vagy oltásról, antitestekről, gyulladáscsökkentőről vagy növényi hatóanyagokról, a gyógyulni vágyók sajnos alig profitálnak belőlük: emlékezetük nem tér vissza, az idegsejtjeik tovább pusztulnak, személyiségük visszafordíthatatlanul leépül. Csak az utóbbi évtizedben tucatnyi kutatást kellett megszakítani, mert a vizsgált hatóanyagok nemcsak nem javították a páciensek agyfunkcióit vagy életminőségét, de még káros anyagok is lerakódtak a szervezetükben. Mint azt olvashatjuk, ismerjük a kórt, mindennel próbálkozunk, de természet törvénye nem enged. - Saját felmérés alapján 100 emberből mindösszesen 5-8 az, aki semmit nem szed, érthetjük ez alatt a gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket, vitaminokat stb. Minden gyógyszer és gyógyhatású készítmény fogyasztója meg van győződve arról, hogy csak jót tesz azzal, ha az ajánlott készítményt beszedi, főleg ha orvos mondja. Kellő óvatossággal meg kell jegyezni, hogy a gyógyszer kölcsönhatásokról esetleg, mint interakciókról csak aprón szedett részekben olvashatunk. Tehát, amit a patikában kapunk az csak jó

9 lehet: Kivonják a forgalomból a bevált nyugtatót, Viszlát, meprobamát! "Nyugdíjba küldi" az Európai Gyógyszerügynökség az Andaxint. A népszerű nyugtatót kereken 55 éve törzskönyvezték Magyarországon, és most alapvetően gyógyszerbiztonsági okokból kell kivonni a forgalomból, június 30-ig. Mint írják, az intézkedésre azért van szükség, mert a hatóanyagával, a meprobamáttal kapcsolatban biztonságossági aggályok merültek fel. A francia gyógyszerügyi hatóság a mellékhatásjelentések (köztük a véletlen túladagolás és következményesen fellépő súlyos, olykor halált is okozó mellékhatások) és az ezek kapcsán bevezetett kockázatcsökkentő intézkedések eredményeit felmérve döntött a készítmény forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztéséről. Ezt követően kezdték vizsgálni a hatóanyag előnykockázat arányát. Az adatok alapján az EMA-CHMP megállapította, hogy a szer alkalmazásakor számos neurológiai és pszichiátriai, potenciálisan súlyos és életveszélyes mellékhatás jelentkezhet. Különösen veszélyesnek ítéltetett az idős betegekre, főként akkor, ha az Andaxint más gyógyszerrel együtt szedik Ha francia tudósok mondják, akkor az biztosan úgy van. - A mikrobiológia tudománya az egészség fenntartásában meghatározó tudomány terület. Nem meglepő, hogy amerikai tudósokat felizgatta egy jelenség megfigyelése: Aranyat gyártó baktériumot találtak. A baktérium mérgező anyagot eszik és kincset hagy maga után. ( Kohuth/Michigan State University). Sajnos vagy sem, attól nem kell tartani, hogy a felfedezés felborítja a világ gazdasági rendszerét, az azonban biztos, hogy öregbíti a Michigani Állami Egyetem hírnevét. Ugyan a kutatók "mikrobiális alkímiaként" jellemzik tevékenységüket - elmondásuk szerint valami értéktelenből készítenek valami értékeset -, ehhez hozzá kell tenni, hogy a kiindulópontként szolgáló arany-klorid sem olcsó. Persze nem ér annyit, mint a 99,9 százalékos tisztaságú arany végtermék, de semmiképpen sem értéktelen. A munka oroszlánrészét azonban nem a tudósok, hanem a Cupriavidus metallidurans nevű baktérium végzi el, amely meglepően jól bírja a toxikus anyagot - 25-ször jobban, mint azt eddig gondolták. A mikroorganizmusoknak "etetés" után nagyjából egy hétre van szükségük ahhoz, hogy szimpatikus aranyrögöket hagyjanak maguk után. A kutatók egyébként azt feltételezik, hogy ez a folyamat a természetben is rendszeresen lezajlik. A hír tudományos értékét nem kívánom részletezni, csak egy szerény megjegyzésem volna az utolsó mondathoz. Ami a természetben rendesen zajlik (anyag és élet körforgása) az természetesen természetes. Ami eltér az természet törvényszerűségétől az nem egyeztethető össze az élettel. - Kinek higgyünk? : Arzénes a víz, de nem baj, Indokolt szigorítás, vagy tuti biznisz? A WHO rákkeltő hatással riogat, a víziközművek nyerészkedéssel vágnak

10 vissza. A szakértő nullára hozná a "meccset". Magyarország több mint 300 településén több mint 800 ezer ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Ez azért probléma, mert az arzénes csapvíz hosszú távú fogyasztása növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az érintettek közel 80 százaléka azonban nem is tud a problémáról - derült ki nemrég a Vöröskereszt online felméréséből.. A megszokott szófordulatokkal találkozhatunk, - arzén, - méreg, - tumor -. Egy kérdést senki nem tesz fel, hogy a vizek arzén tartalma mitől nő. Vagy talán azért nem feszegetjük ezt a kérdést, mert a fenntartható fejlődés ipari termelése koncentrálja a mérgező anyagokat. Sokkal egyszerűbb az onkológiák számát növelni. - Az összefüggések kusza szálai között bújt meg ez a kis hír, amit viszont nagyon sokan olvastak: Az emberiség selejtezése elkezdődött: Ön túléli? Az emberi lakosság nagy selejtezése csendben elkezdődött. Rejtetten, alattomosan és könyörtelenül. Igen, egy globális emberírtási napirend életbe lépéséről van szó. És ahogy ez a szemünk előtt lejátszódik, az emberi faj túlnyomó többsége eltűnik majd a génállományból. Genetikailag megsemmisül. Vajon Ön és létező vagy leendő utódai túlélik? Amit ez a cikk bemutat az az, hogy mi az igazi fenyegetés ebben a világban, és hogy lehet megőrizni utódaink genetikai integritását. Hogyan védekezhetünk? MIÉRT van napirenden a globális elnéptelenítés? Minél jobban megérti ezeket a válaszokat, annál nagyobb az esélye a túlélésre a nagy emberírtásban. Amit a cikkben olvashatunk, azt nem kívánom kommentálni és nagyobb terjedelmet sem szánok neki. Az élettudományokkal foglalkozó kutatót az összeesküvés elméletek nem nagyon érintik meg, viszont aggódik azért, hogy egy természetes, vagy mesterséges járvány milyen pusztítást tudna végbevinni. Mesterséges járvány?? igen anatrax, ebola stb. biológiai laboratóriumokban készülnek. Tudható, hogy sajnos jelen van a világ katonai arzenáljaiban a biológiai fegyver. - De ne aggodalmaskodjunk, mert jönnek az Oxfordi Egyetem kutatói: Az Oxford Egyetem kutatóinak legújabb munkája betekintést enged a hormonműködés és bizonyos mellrákfajták összefüggéseibe. Minél korábban kezd menstruálni egy nő, és minél később lép a változókorba, annál magasabb a kockázata annak, hogy mellrákos lesz. A kutatók kimutatták, hogy ezek a tényezők különösen bizonyos daganattípusok esetén játszanak kiemelt szerepet. Teljesebb képet mutattak arról, hogy a női nemi hormonok miként függnek össze a betegségre való hajlammal. A korai menstruáció és a kései menopauza a lobuláris tumorok kockázatát növelik inkább. A változókor kitolódása az ösztrogén-szenzitív típusokkal hozható kapcsolatba. A témakörben végzett legátfogóbb kutatás során 117 korábbi munka adatait elemezték, melyekben

11 közel 120 ezer mellrákos és 300 ezer egészséges nő vett részt. Az eredményeket a Lancet Oncology közölte le. A közzétett kutatási eredményt nem kicsinyítve, feltehetjük a kérdésünket, ebből milyen következtetést vonhatunk le? Még több hölgyről állapíthatjuk meg azt, hogy azért mert nincs jele az emlő tumornak, azért ne örüljön senki, mert attól még lehet tumoros. Várjon türelemmel, hogy mikor jelentkeznek a tünetek, vagy kezdjék el a tumor terápiát és akkor egy idő után kimondhatják, hogy nincs tumor, vagy nem is volt? - Sokakban felmerül, hogy azért igyunk gyógyteát, vagy gyógynövény kivonatot, mert az a betegségeket megelőzi; preventív, megelőző hatású: Olvashatjuk: A grépfrútmag kivonatában és az Echinaceában található polifenolok antioxidáns hatásúak, így kivédik, vagy csökkentik az oxidatív folyamatokat, illetve támogatják az immunrendszert. E két gyógynövény és a C-vitamin egymás hatását erősítik. Egy dobozban található lapocskán. Vagy mégsem ilyen egyszerű a dolog: Veszélyes a grapefruit a gyógyszert szedőkre? Véletlen túladagolást okozhat! A grapefruit és egyes gyógyszerek közötti, esetlegesen veszélyessé váló kölcsönhatásra hívják fel a figyelmet kanadai kutatók a Canadian Medical Association Journal című orvosi folyóiratban. A grapefruitlé nagyobb mennyiségű fogyasztása egyes gyógyszerek túladagolását okozhatja, mert gátolja a gyógyszerek lebontásában elsőrendűen fontos folyamatokat a bélrendszerben és a májban. A kanadai Lawson Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai - akik elsőként azonosították a kapcsolatot a grapefruitlé és egyes gyógyszerek hatása között - arra hívják fel a figyelmet, hogy míg 2008-ban 17 gyógyszerről volt ismert a kölcsönhatás, addig ma már 43 szerről tudják ezt. A gyógyszerek között különböző állapotok kezelésére szolgáló készítmények vannak, például vérnyomáscsökkentők, rákgyógyszer, koleszterinszint-csökkentő sztatinok és a szervátültetés után a kilökődés megelőzésére adott immunszupresszánsok. A grapefruit leve furanokumarin-vegyületeket tartalmaz, amelyek gátolják az úgynevezett citokróm enzimrendszer működését. Ezek az enzimek bontják le a szervezetben a gyógyszereket, ezért gátlásuk következtében több gyógyszer éli túl az emésztőrendszert, mint amennyit testünk kezelni képes. A felodipin hatóanyagú vérnyomáscsökkentő szernek például háromszor nagyobb volt a mért vérszintje, miután a páciensek egy pohár grapefruitlevet ittak, mint amikor egy pohár vizet ittak. Az így kialakuló véletlen túladagolás miatti mellékhatások jellege attól függ, hogy milyen gyógyszerről van szó, de köztük lehet a gyomorvérzés, a szívritmuszavar, a vesekárosodás és a hirtelen halál is."egy tabletta egy pohár grapefruitlével bevéve olyan lehet, mintha 5-10 tablettát vettek volna be egy pohár vízzel.... Akaratlanul felmehet valaki a terápiás szintről a mérgezés szintjére csupán

12 azzal, hogy grapefruitlevet fogyaszt" - idézte David Baileyt, a kutatók egyikét a BBC hírszolgálata. A grapefruithoz hasonló hatása van néhány más citrusfélének is, például a lime-nak, vagy a Sevilla narancsnak (Citrus aurantium L.). - Vagy talán egy nagy háborúnak vagyunk a szenvedő alanyai. Figyelemreméltó az alábbi hír: Fellázadtak a tudósok a titkolózó gyógyszergyárak ellen. A British Medical Journal című rangos brit orvosi folyóirat januártól visszautasítja minden olyan gyógyszerkutatásról szóló tanulmány közlését, amelynél nem teszik elérhetővé a klinikai próbák eredményeit független szakértők számára. A BMJ főszerkesztője, Fiona Godlee által jegyzett szerkesztőségi cikk szerint 2013 januárjától valamennyi gyógyszer és orvosi eszköz esetében érvényes lesz az az elvárás, hogy a páciensszintű anonim adatokat elérhetővé tegyék - megalapozott kérelemre - a dolgozatok szerzői. A döntés növeli a gyógyszergyártó cégekre nehezedő nyomást, hogy szüntessék meg adataik titkosítását. Az azokhoz való hozzáférés hiánya ugyanis megakadályozza, hogy az orvosok és a kutatók a termékek valódi értékét megítélhessék. A klinikai próbák eredményeinek hátterében lévő adatok potenciális kincsesbányát jelentenek azoknak a kutatóknak, akik ellenőrizni akarják a gyógyszergyártók állításait, és fel kívánják tárni a termék esetleges hiányosságait. A gyógyszergyárak eddig vonakodtak nyilvánosságra hozni ezeket az információkat, bár a GlaxoSmithKline precedenst teremtett októberben, amikor bejelentette, hogy klinikai próbáiból elérhetővé teszi az ilyen jellegű adatokat. Csak üdvözölni lehet ezt a kezdeményezést, mert ennek hatása jelentkezi fog az egészség fenntartásában. - Ezt bizonyíthatja: Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 89%-a rendszeresen fogyaszt valamilyen gyógyszeres készítményt További 72% állítja, hogy nem tudna felhagyni a gyógyszerekkel, mivel - elmondása szerint - az akár az életébe is kerülhet Érdekesség, hogy a válaszadók mindössze 11%-a véli úgy, hogy lehet valamit kezdeni az állapotával, és kimondottan keresi az alternatív megoldást a különböző kemikáliák helyett. Ez már csak azért is érdekes, mivel számtalanszor bebizonyosodott, hogy nem igazán létezik olyan gyógyszergyári készítmény, amely ne okozna valamilyen hormonális, vagy tartós szervi roncsolódást A cikk további részét mellőzném, mert a biztató kezdet után termék ismertetővel folytatja gondolatait a szerző. Ne vegye kedvünket a sokszor sokkoló tények halmaza. Sose feledjük, hogy gondolataink legyenek globálisak, cselekedeteink lokálisak. Élvezzük az élet minden szépségét és ne tekintsük elcsépelt gondolatnak azt, hogy sokszor jobb adni, mint kapni. Készülődjünk az ünnepi étkeinkhez, de így:

13 Íme a világ legdrágább karácsonyi vacsija. Amikor először hallottunk róla, el sem hittük, de Londonban tényleg létezik olyan luxusétterem, ahol (fejenként!) 42 millió forintba kerül egy ünnepi menü. Még lehet asztalt foglalni! Íme a menü: kezdésnek egy üveg Diva vodkát (680 ezer forint) és egy 1907-es évjáratú Piper Heisieck-pezsgőt kapsz (laza 13 millióért), majd jön az előétel Almas kaviárral, 150 éves balzsamecettel (ez vajon tényleg olyan jó?), és Pata Negra Iberica sonkával. Ezután jöhet az Alba szarvasgomba a 850 ezer forintos kínai dinnyével, és még csak ezután érkezünk el a főfogáshoz, ami nem más, mint egy japán wagyu-bika szíve perigord-i szarvasgombával és 1,7 millót érő aranypisztáciával töltve. Ja, bocs, kifelejtettük a lényeget: mindez 2 millió forintos arany levelekbe hajtogatva, mert attól állítólag sokkal finomabb lesz a husi! A desszertet aranyból készült ugandai vanília tányéron szolgálják fel: japán Densuke dinnye előkelő származású pálmasodró macskák által kikakilt kávébabokkal megszórva. Ha javasolhatom, ne ezt a menüt válasszuk karácsony estére és ne orvosi vizsgálatot adjunk ajándékba. A sok információ helyett rendezzük gondolatainkat, válasszuk ketté a silány kereskedelmi praktikákat és törődjünk azzal, hogy megőrizzük egészségünket. Azt se feledjük, hogy az egészség az nem csak testi eredetű. Fogadjuk el az Ókori Görögök bölcsességét, hogy az ép testben ép lélek a tökéletes egészség. EGÉSZSÉGET KARÁCSONYRA szacsky december 15. Folytatás következik: Egészséget nem csak karácsonyra