A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele január 18. ******************************************************************** TARTALOM:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele 2006. január 18. ******************************************************************** TARTALOM:"

Átírás

1 A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele január 18. ******************************************************************** TARTALOM: I. HÍREK EU VILÁG EU MAGYARORSZÁG II. ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK FOGALOMTÁR ********************************************************************** I. HÍREK EU VILÁG Új alapokra helyezné az uniós kommunikációt a Fehér Könyv január 16. BruxInfo Az intézményekrl a polgárokra kívánja helyezni az uniós kommunikáció fókuszát az a kommunikációs Fehér Könyv, amelyet február elsején tesz közzé az Európai Bizottság. Egyebek mellett egy európai intézményközi hírügynökség létrehozása is a tervek között szerepel. Egy olyan mköd európai közszféra kialakításának célját fogalmazza meg az Európai Bizottság egyelre tervezet formájában meglév Fehér Könyve, amely szorosabb kapcsolatot hoz létre Európa polgárai és intézményei között. A Fehér Könyv amelynek tervezete a BruxInfo birtokába jutott a polgárok és az EU között feszül, az utóbbi években egyre táguló szakadék szkítésére azt javasolja, hogy az intézmények tevékenységének bemutatásáról a polgárokra, azok igényeinek megismerésére és megválaszolására helyezzék át az uniós kommunikáció fókuszát. Nincs mköd európai közszféra A több mint 20 oldalas dokumentum, amelyet a tervek szerint február elsején fogad el az Európai Bizottság, emlékeztet rá, hogy az uniós intézmények az utóbbi években jelents forrásokat áldoztak információs és kommunikációs tevékenységük javítására. A Bizottság úgy véli, hogy ugyanakkor több hiányosság is behatárolta ezeknek a kezdeményezéseknek a sikerét. Elször is, az egyes kezdeményezések mögött nem volt egységes felfogás arról, hogy milyennek kellene lennie az Európai Unió kommunikációs politikájának. Másodszor, Európa kommunikálása túlnyomórészt Brüsszel belügye maradt, a tagállamok és a demokrácia nemzeti intézményei nem vették ki részüket az erfeszítésekbl. Harmadszor: a

2 kezdeményezések többsége az intézményi kommunikáció hagyományos koncepciójának keretei között maradt, egyoldalúan arról tájékoztatva a polgárokat, hogy mit tesznek az intézmények, nem pedig arról, hogy miként válaszolják meg a szükségleteiket. Végül a kommunikációs erfeszítések nem voltak összhangban a gyorsan változó médiakörnyezettel és az információs társadalom létrejöttével. A Fehér Könyv szerzi hangsúlyozzák, hogy az európai dimenzióval összefügg politikai jogok mint az Európai Parlament megválasztásának joga meghonosodtak. Ez csak marginálisan változtatott azon az alaphelyzeten, amelyben a civil társadalmi struktúrák, az oktatási rendszerek, a pártrendszerek és a média tevékenysége a demokrácia nemzeti formáinak alátámasztását szolgálja. A tagállami hatáskörök európai szintre történ átadását nem követte egy mköd európai közszféra kialakulása. Az európai témák nagyon ritkán kapnak szerepet a nemzeti vitákban, a páneurópai vita pedig túlnyomórészt az azokba közvetlenül bevont vagy az európai intézményekhez közel álló elitek kiváltsága marad. Bár az Európai Bizottság szerint az emberek még soha nem érdekldtek ilyen élénken politikai témák iránt, a vitákra és az uniós politikacsinálás ellenrzésére és befolyásolására nemzeti és nemzet fölötti szinten sincs megfelel közeg. Még mindig nem alakult ki egy európai politikai kultúra, és ez elidegenedést vált ki Brüsszeltl állapítja meg a dokumentum. A Bizottság az emberi és a szabadságjogok tiszteletben tartását, a társadalom széles köreinek bevonását és a polgárok részvételét tartja annak a három alapelvnek, amelyre a kommunikációs politikát rá kell építeni. Hangsúlyozza, hogy az ezen elvek körüli konszenzus az európai közszféra kialakításának elfeltétele. Brüsszel megfontolásra ajánlja, hogy ezeket az elveket egy, az információról és a kommunikációról szóló európai chartában rögzítsék. A charta nyújtaná azt a keretet, amelyhez az európai, a nemzeti és a helyi struktúrák és a civil szervezetek önkéntes alapon elkötelezhetnék magukat. Brüsszel terve, hogy széleskör társadalmi vitát indítson a chartáról, amely egy, erre a célra létrehozandó internetes fórumon bonyolódik majd le. Az európai polgárok mobilizálása Egy olyan politikai integrációs vállalkozás, mint az EU, csak akkor mködhet, ha az emberek kiveszik részüket a forgatókönyv megírásából. Más szóval, az unió polgárainak azonosulniuk kell a projekttel, mint egy közösen indított vállalkozással húzza alá a Fehér Könyv polgárokkal kapcsolatos teendkrl szóló része. A dokumentum ezzel kapcsolatban három f célt tz ki a jövben: a polgárok képességeinek javítását, a polgárok egymással való összekapcsolását, valamint a polgárok és az intézmények közötti érintkezési felület megersítését. Ami a polgárok kommunikációs képességeinek javítását illeti, a dokumentum hangsúlyozza, hogy a társadalom felvilágosításának az iskolákban nem csupán a tanulók európai intézményekkel és politikákkal kapcsolatos ismereteinek oktatására kell kiterjednie. Ehelyett olyan kommunikációs eszközök és képességek tanítására van szükség, amelyek a politikai vitában és a politikai folyamatban való részvételhez szükségesek. A polgárok csak akkor vannak felruházva, ha el tudják érni a fontos információkat, jártasak a médiában, és tudják, hol és hogyan fejtsék ki politikai véleményüket fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, hogy az ids embereknek még inkább szükségük van erre. Az EU jelenleg is sok pénzt áldoz különböz programokra, mint a Leonardo, a Socrates, az Erasmus. A Bizottság szerint a programoknak egyrészt még inkább az információs technológiák használatára, annak elterjesztésére kell összpontosítaniuk, másrészt új kezdeményezések is kellenek. Ilyen lenne

3 például az európai tanárok kollégiuma, amely a tanárokat kapcsolná össze egymással és képezné ket Európa-szerte. Egy másik lehetséges intézkedés az európai könyvtárak digitalizálása és digitális hálózatban való összekapcsolása, hogy egyfajta információs és oktatóközpontként mködjenek. A Bizottság szerint az Unió polgárainak lehetleg minél több virtuális és létez csatornán kellene kapcsolatba lépniük egymással. Brüsszel ennek elsegítésére már számos konkrét intézkedést hozott, például a nemrég elfogadott D-tervben (Demokrácia-tervben) az Európa Direct központok, az európai polgárok vitafórumainak és az Európai Kerekasztal a Demokráciáért elnevezés kezdeményezés létrehozásával. A Polgárok Európáért, valamint a Fiatalok Akcióprogram és a Kultúra-program ugyancsak olyan közeg létrehozását célozzák, ahol az európaiak találkozhatnak egymással, és eszmét cserélhetnek. Lehetséges új kezdeményezésként említi a Fehér Könyv egy európai kezdeményezés hálózat független internetes honlapként való elindítását, amely lehetséget adna az európai polgároknak arra, hogy az uniós politikákról egymással kommunikáljanak. Ugyancsak bizottsági elképzelés, hogy Európa számos történelmi központjában és városában állandó találkozóhelyeket hozzanak létre az európaiaknak. Ilyen kezdeményezéseket akár strukturális alapokból is támogatna az EU. A Fehér Könyv a polgárok bizalma szempontjából alapvet fontosságúnak nevezi a kétoldalú kommunikációt a polgárok és az intézmények között. Ezért úgy véli, hogy folytatódnia kell annak a folyamatnak, amelynek jegyében az uniós intézményeket jobban megnyitják, és az uniós döntéshozatalt átláthatóbbá teszik az uniós polgárok eltt. A dokumentum a további lehetséges lépések közt említi, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság a döntéshozatali eljárás kulcsszakaszaiban nyílt ülésszakokat szervezzen fontos politikai javaslatok megvitatására. Ilyen alkalmakkor egy újságírókból álló független bizottságot hívhatnak meg az intézmény képviselinek kikérdezésére. A Bizottság és az EP nem jogszabályi javaslatok (például zöld és fehér könyvek) megvitatásába ugyancsak rutinszeren bevonhatná az EU polgárait. Európai hírügynökség terve A Fehér Könyv tervezete emlékeztet arra, hogy az utóbbi évek látványos erfeszítései ellenére az európai események sajtóban való megjelenése korlátozott és széttöredezett maradt. A korlátozott számú páneurópai hírforrás csak az elitközönséghez ér el, miközben az uniós témák követése a nemzeti és a helyi médiában esetleges és felületes. Bár a rendszeres idközönként megtartott csúcstalálkozók nagy figyelmet kapnak a sajtóban, a két esemény közötti idszakban nincs rendszeres információáramlás az EU tevékenységérl. A sajtó érdekldésének felkeltéséhez, a polgárok bevonásához és a politikai vita generálásához a Fehér Könyv szerint az újságírók és a média (és az emberek mindennapi élete) szempontjából releváns módon kell tálalni az információkat. A politikai információnak nagyobb a hatása, ha az emberi érdekek oldaláról közelítenek, aminek köszönheten a polgárok megértik, hogy az egész egyáltalán miért vonatkozik rájuk? mutat rá a dokumentum. A Bizottság szerint az is problémát jelent, hogy az EU általában arc nélküli, nincs világos arculata a köz számára. Brüsszel ezért fontosnak tartja, hogy az európai politikához és az információkhoz arcok is társuljanak, ami nem csak jó kommunikáció, hanem demokratikus elszámoltatás kérdése is. Az intézményeknek modern tartalomszolgáltatóknak kell lenniük, amelyek kiváló szakértelemre, megfelel képzésre és a legfejlettebb technológiák használatára támaszkodnak.

4 Brüsszel szerint kezdetként két kezdeményezést lenne érdemes megfontolni. Az egyik, egy intézményközi hírügynökség felállítása, amely jó minség és felhasználóbarát tartalmat állítana el a média és a releváns polgárok számára. A független menedzsment által irányított hírügynökség az Europe by Satellite (EbS) uniós audiovizuális szolgáltatás felfejlesztésével jönne létre. A Bizottság szerint 2006-ban meg kellene határozni a hírügynökség küldetését, feladatát és megszervezni annak adminisztratív és pénzügyi hátterét. Egy másik ötlet egy európai tréningprogram létrehozására vonatkozik, amelynek keretében uniós és nemzeti köztisztviselket tanítanának kommunikációra és az információs technológiák kezelésére. Sarkozy befagyasztaná a bvítést, amíg nincs alkotmány január 13. EUvonal Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter újságírók eltt kijelentette, hogy mielbb el kell fogadni az alkotmányszerzdés rövidített verzióját, amely csak az EU mködésére koncentrál, ám addig is be kell fagyasztani a bvítést. Beszédében Sarkozy kifejtette: az EU-alkotmánynak csak az els, az európai döntéshozatallal foglalkozó részét kell újraéleszteni, amelyet a francia parlament is elfogadhat anélkül, hogy újra megkérdezné a választókat. A mostani alkotmányos szerzdésbl kiindulva egy rövidebb szöveget kell elfogadni, amelynek egyetlen célja, hogy megszervezze a 25 tagú Európai Unió mködését jelentette ki a miniszter. A politikus szerint amíg ez a szöveg nincs elfogadva, addig le kell állítani a további bvítést. A belügyminiszter abbéli meggyzdésének adott hangot, hogy a nagyobb tagállamoknak Franciaországnak, Németországnak, Nagy-Britanniának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Lengyelországnak stratégiai együttmködést kell kialakítaniuk, hogy az EU motorját adják. Sarkozy, aki pártja, az UMP színeiben indul a 2007 májusában rendezend elnökválasztáson, kifejtette azt is, hogy elnökké választása esetén kormányzati koordinátori szerepre csökkentené a miniszterelnök jogkörét. Euróátvétel: buknak az észtek és a lettek? január 16. BruxInfo Gondot okoz az euróátvétel inflációs kritériumának teljesítése két balti államban is. Lettországban már a jegybank is úgy gondolja, hogy az ország a tervezett január 1-jei idpontban nem tudja majd bevezetni az egységes valutát. Miközben Magyarországon és néhány más új tagállamban az euróátvétel legfbb gátja a túlságosan magas államháztartási hiány (ami ráadásul folyamatosan újratermeldik a központi költségvetés rossz kiadási szerkezete miatt), addig a balti országokban a száguldó gazdasági növekedés mellékhatásaként jelentkez, túlságosan magas infláció jelenti a legnagyobb veszélyt az egységes valuta átvételére. Lettországban a központi bank csütörtökön már arról számolt be, hogy a parányi balti állam a tervezett január 1-jei idpontban vélheten nem tud csatlakozni az euróövezethez. Elméletileg a kormánynak még van ideje, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a

5 maastrichti kritériumok teljesítésére közölte Ilmars Rimsevics, a lett jegybank kormányzója. De az esély napról-napra csökken tette hozzá. A fogyasztói árak emelkedési üteme novemberben éves szinten 7,5 százalék volt Lettországban az Eurostat szerint, a drágulás 2005-ös éves átlagos ütemét 7 százalékra becsülik, a szezonálisan kiigazított mutatót pedig (ezt veszik figyelembe az eurócsatlakozás kritériumának teljesítésekor) 6,7 százalékra. Az érvényes konvergenciaprogram szerint az idén legfeljebb 5,6 százalék lehetne a drágulás üteme (a jegybank 5,5-6,0 százalék közötti értéket jósol), jövre pedig 4,3 százalékra kellene lassulnia, s akkor kell teljesíteni a maastrichti inflációs kritériumot is. Vagyis az áremelkedések tempója akkor nem lehetne gyorsabb, mint a legstabilabb árszínvonalat felmutató három tagország inflációs ütemének átlaga (ez utóbbi tavaly novemberben, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 1,4 százalék volt, vagyis a letteknek 2,9 százalékra kellene leszorítaniuk a pénzromlást, ha 2007-ig nem változna az átlag). Gondok lehetnek az inflációs kritériummal Észtországban is. Bár az észtek jobban haladnak a drágulás ütemének leszorításával, mint déli szomszédaik, annyiban nehezebb a helyzetük, hogy k már a jöv januártól kezdve át akarnak állni az euróra. Ehhez képest nagyon is magasnak tnik a tavaly novemberben regisztrált 4,0 százalékos infláció, bár elméletileg még itt is van esély a maastrichti kritérium teljesítésére. (Egyelre egyébként Magyarország sem teljesíti az inflációs kritériumot, nálunk éves szinten 3,3 százalék volt a fogyasztói árak emelkedési üteme novemberben, de a 2010-es eurócsatlakozásig még bven van id a drágulás lejjebb szorítására, st, elemzk szerint az idei áfacsökkentés hatására a 2006-os inflációs adat valószínleg bven megfelel majd a követelményeknek). Cipruson a politikai ellenállás okoz gondokat. A szigetország (a lettekhez hasonlóan) szintén január 1-jét tzte ki az euróátvétel céldátumául, ám a kormánykoalíció vezet ereje, az önmagát kommunistának nevez AKEL párt múlt kedden közölte, szerinte több idre lenne szükség a felkészüléshez. Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter csütörtökön reagált: az euró lehet leggyorsabb átvétele szolgálja leginkább Ciprus érdekeit mondta, elvetve a halasztás opcióját. A sziget jegybankja pedig pályázatot írt ki az euróérmék nemzeti oldalának megtervezésére. Litvániában is problémát jelenthet az infláció, ott novemberben 2,8 százalékos tempójú drágulást mértek, s ezt szakértk szerint szintén nehéz lesz az idén a kritériumnak megfelel szinten tartani. Szlovéniában ezzel szemben úgy tnik, minden a terv szerint halad. A fogyasztói árak emelkedésének üteme csak 2,1 százalékos volt novemberben. A szlovén jegybank a napokban döntött úgy, hogy speciális számológépeket ad minden háztartásnak az átállás megkönnyítésének céljával. A hétszázezer kalkulátort az sszel osztják szét, amikor már ismert lesz a szlovén tolár végleges átváltási árfolyama. Július 1-ig haladást vár Brüsszel az amerikai vízummentesség ügyében január 16. BruxInfo Az Európai Bizottság reméli, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália július 1- ig világosan megjelöli, milyen lépéseken keresztül vezet az út az EU új tagállamainak a vízummentességig. Az Európai Bizottság hétfn tette közzé idközi jelentését azon harmadik országokkal folytatott tárgyalások állásáról, amelyek a vízumpolitikában nem alkalmazzák a

6 kölcsönösséget az Európai Unió valamennyi tagállamával szemben. Jelenleg összesen 13 ország van a világon, amelynek állampolgárai ugyan vízummentesen utazhatnak az EU-ba, ugyanakkor nem viszonozzák ezt a gesztust valamennyi uniós tagállam esetében. Brüsszel a Tanács megbízásából valamennyi ilyen országgal megbeszéléseket folytat a vízumkorlátozások megszüntetése érdekében. A Bizottság utoljára tavaly decemberben folytatott a legmagasabb figazgatói szinten megbeszéléseket az amerikai partnerekkel az új tagállamokkal szemben fennálló vízumkényszer eltörlése érdekében, és az illetékes brüsszeli szóviv szerint Washington részérl egyértelm készséget tapasztalt a probléma megoldására. Brüsszelben ugyanakkor elismerik, hogy a párbeszéd egyelre nem vezetett kézzelfogható eredményhez. Reméljük, hogy július 1-ig, a következ bizottsági jelentés elkészültéig, az amerikaiak és a többi ország világos menetrendet fogad el az új tagállamokkal (és Görögországgal) szemben meglév vízumkényszer eltörlésére közölte hétfn a BruxInfo érdekldésére Franco Frattini, bel- és igazságügyi biztos szóvivje. Brüsszelben ugyanakkor óva intik az új tagokat a túlzott várakozásoktól. Óriási változásokra senki se számítson július 1-je után, de az biztos, hogy a Bizottság minden tle telhett megtesz az EU-tagállamokkal való egyenl bánásmód érdekében hangsúlyozta a szóviv. Mint ismeretes, az amerikaiak Szlovénia kivételével az összes új tagállam és Görögország polgáraitól vízumot kérnek a beutazáshoz, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó országok nem felelnek meg az Egyesült Államok által támasztott egyébként igen szigorú feltételeknek, például annak, hogy egy bizonyos százalékot nem haladhat meg a visszautasított vízumkérelmek száma. A városok környezetén javítana a Bizottság január 16. BruxInfo A városi környezet javítása milliók életét befolyásolhatja szerte Európában. Ezt felismerve a Bizottság tematikus stratégiát dolgozott ki, mely nagyban épít a városok közötti tapasztalatcserére. A bírálók szerint a terv fabatkát sem ér. Öt európai polgár közül négy jelenleg városban vagy annak vonzáskörzetében él, életminségüket tehát nagyban befolyásolja a környezet, amelyben mindennapjaikat töltik. Épp ezért döntött a Bizottság úgy, hogy megpróbál valamit tenni a városi környezet javítása érdekében: a testület csütörtökön mutatta be ezzel foglalkozó tematikus stratégiáját, melynek célja az uniós környezetvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása, például a helyi és regionális hatóságok közötti intenzívebb információ- és tapasztalatcsere révén. Az európai városoknak fenntarthatóknak kell lenniük, és magas életminséget kell kínálniuk, hogy az emberek ott akarjanak élni és dolgozni, és vonzók legyenek a befektetk szemében is hangsúlyozta a stratégia bemutatásakor Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos. Az európai városoknak jelenleg egy sor környezetvédelmi kihívással kell megbirkózniuk: ezek közé tartozik a rossz leveg, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a zsúfoltság, a nagy forgalom, a város formátlan, szabad növekedése (sprawl), a hulladék és a szennyvíz kezelése. A Bizottság közleménye rámutat, hogy az önkormányzatok dönt szerepet játszanak a környezetvédelmi szabályok végrehajtásában, valamint a városi körülmények javításában. A legjobban teljesít települések a városmenedzsmentben az integrált megközelítés elvét vallják és alkalmazzák, melyben a napi döntéseket stratégiai célkitzések mentén hozzák meg.

7 Mindez nagyban hozzájárulhat az életminség javulásához és a városok gazdasági teljesítményének növekedéséhez, nem utolsósorban pedig új lakókat és üzleti vállalkozásokat vonzhat a településre. Az eredményes munka érdekében azonban az önkormányzatok mellett a regionális, nemzeti és európai hatóságoknak is hozzá kell tenniük a magukét. Az EU ennek keretében támogatja az úgynevezett legjobban bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a városok között a tapasztalatcserét elsegít hatékony hálózatok kiépítését is. A Bizottság szerint nagyon sok jó megoldás létezik már most is, ám problémát jelent, hogy ezeket nem megfelelen alkalmazták vagy széles körben nem terjedtek még el eléggé. Az EU végrehajtó testülete fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a most bemutatott stratégia célkitzéseit más közösségi programokkal összehangolva dolgozta ki. A stratégia f pontjai a következek: - Iránymutatás integrált környezetvédelmi menedzsment és a fenntartható városi közlekedést lehetvé tev tervek számára. Az iránymutatások, melyeket a városok tapasztalataira építve, valamint szakértk véleményére és kutatásaira alapozva dolgozzák ki, a tervek szerint hozzájárulnak az EU-jogszabályok teljes mérték végrehajtásához. Ezenfelül további információkat nyújtanak cselekvési tervek kidolgozásához és alkalmazásához. - Több olyan közösségi program készül majd, mely képzési lehetséget nyújt a helyi hatóságoknak a városigazgatáshoz szükséges képességek fejlesztésére. Lehetség nyílik majd e téren arra is, hogy az önkormányzatok együttmködjenek egymással, illetve tanuljanak egymás tapasztalataiból. - Támogatást kap a legjobban bevált gyakorlatok cseréje is: ebben az összefüggésben megvizsgálják egy olyan európai keretprogramnak a létrehozását, mely az új kohéziós politika égisze alatt lehetvé teszi a tapasztalatcserét a városi fejlesztési ügyekben. A Bizottság úgy tervezi, hogy ebben a vonatkozásban szorosan együttmködik majd a tagállamokkal és az önkormányzatokkal; ennek alapját egy városi ügyekre összpontosító kísérleti hálózat adja ( European Knowledge Platform ), mely támogatást és tanácsokat ad a helyi hatóságoknak szerte Európában. - A Bizottság internetes portált hoz létre az önkormányzatok számára: a tematikus oldal az Európa-honlapon kapna helyet, és aktuális információkkal látná el a helyi hatóságokat és az érdekldket. Jelenleg ezek az információk több különböz honlapon érhetek el, ezeket fogná egy csokorba a tervezett internetes portál, mely ezenkívül segítené az európai intézmények és az önkormányzatok közti információcserét is. A bizottsági stratégiával azonban nem mindenki elégedett: az Európai Környezetvédelmi Iroda például úgy véli, hogy az EU végrehajtó testülete visszariadt attól, hogy valódi politikai tartalommal bíró terveket hozzon tet alá. Kerstin Meyer, az EEB munkatársa azt kifogásolja, hogy a stratégia alapveten a tagállamokra és magukra a településekre hagyja a környezetvédelmi teljesítmény javítását. Ez az önkéntes megközelítés nem mködött a múltban és ez az oka, amiért a városoknak még mindig óriási problémákkal kell szembenézniük, mint a terjeszkedés, a zsúfoltság, a leveg- és zajszennyezettség, a gazdátlan földek és a hulladék, valamint szennyvíz keletkezése hangsúlyozta a környezetvédelmi szakember. A most bemutatott tematikus stratégia egyébként csak egyike annak a hétnek, melyek a 6. környezetvédelmi cselekvési programban kaptak helyet. A többi hat kategória a légszennyezéssel, a tengeri környezettel, a természeti forrásokkal, a hulladékkal, a talajjal és a

8 növényvédszerekkel foglalkozik. Ez utóbbi kettt a tervek szerint a következ hónapokban mutatják be. Innovatív agrármodellt szeretne az osztrák és a finn elnökség január 16. BruxInfo/EIS Az egymást követ osztrák és finn elnökség idején nem csak életbe lép a 2003-as agrárpolitikai reform legtöbb rendelkezése, de új reformok is elindulnak. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2003 közepén megkezdett reformja, amelynek bevezetése 2006-ban kezddik meg az Európai Unióban, nemcsak egészségesebb környezetet teremt a mezgazdasági termelés számára, de kapcsolódik a növekedést és a foglalkoztatást eltérbe helyez Lisszaboni Stratégiához is. Tekintettel van a környezetvédelmi szempontokra és azzal, hogy a direkt támogatások mértékét már nem a termelés szintjéhez köti, a közös agrárpolitika összhangba kerül a nemzetközi szabályozással is. Ezekre a pontokra helyezi a hangsúlyt a 2006-ban egymást váltó osztrák és a finn elnökség programja, és ezt hangsúlyozta Mariann Fischer-Boel mezgazdasági biztos is a múlt héten Berlinben, a Görög Héten megtartott beszédében. Az európai mezgazdasági modell Az egymást július 1-én váltó két elnökség a 2003-ban megszületett és 2006-ban az Unió egész területén hatályba lép KAP-reform megersítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A versenyés piacorientáltabbá váló KAP reformja a várakozások szerint elsegíti majd a nagyobb arányú foglalkoztatást és a növekedést; ösztönzi az innovációt, támogatja a környezet védelmét, új perspektívákat nyit a foglalkoztatás terén és elsegíti a stabilitást Európa mezgazdasági területein. A Tanács várhatóan az alábbi témakörökkel foglalkozik majd részletesen: a Bizottság által javasolt (illetve a késbbiekben elterjesztend) számos piaci szervezet vizsgálata; a cukorreform véglegesítése; új javaslatok a gyümölcs- és a zöldségszektorra, esetleg a bor- és a banánszektorra vonatkozóan; a szeszes italokra (alkoholra) vonatkozó jogi szabályozás decemberi módosító javaslatainak megtárgyalása; támogatási rendszerek mködtetése a lenés a kenderszektorban; javaslatok a mezgazdasági termékek értékesítésére vonatkozóan. Fischer-Boel asszony csalódottságának adott hangot az Európai Tanács 2007 és 2013 közötti idszakra vonatkozó költségvetési megállapodásában szerepl, vidékfejlesztésre szánt összeg mértékével kapcsolatban (az új vidékfejlesztési politika alapján 2013-ban a 27 tagállam 11 milliárd eurót kap, vagyis ugyanannyit, mint 2006-ban a 25 tagállam). Hozzátette, hogy a 10 új tagállam 19 százalékkal több vidékfejlesztési támogatást kap majd, mint 2006-ban, az EU- Tizenötöknek viszont be kell majd érniük 36 százalékkal kevesebbel. Boel szerint a pénzt a lehet legjobb módon kell felhasználni annak érdekében, hogy a mezgazdasági területeken el tudjuk segíteni a munkahelyteremtést, és eredményeket érjünk el a környezetvédelem terén. Fischer-Boel megersítette, hogy a Bizottságnak el kell terjesztenie a bor, illetve a gyümölcs és a zöldség szektorokra vonatkozó reformokat is. Módosítania kell továbbá a banánpiaci rendtartásról és a termeli segélyrl szóló rendeletet is annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangba kerüljön a WTO-szabályozás alapján kialakított nemzetközi

9 kereskedelmi követelményrendszerrel. Génkezelt termények (GMO) és organikus gazdálkodás Tekintettel arra, hogy a génkezelt termények kérdésköre különösen érzékeny területnek számít, a Tanács további tárgyalásokat szorgalmaz a témában. A Bizottság pedig jelentést készít az organikus, a hagyományos és a génkezelt mezgazdasági termények együttes termesztésére vonatkozó tagállami intézkedésekrl. Folytatódik az organikus gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése is, összhangban az organikus élelmiszerekre és termelésre vonatkozó európai akciótervvel. A cél világos elvek megfogalmazása a szektor számára, a meglév rendelkezések egyszersítése és az organikus termékek kereskedelmének elsegítése. Biomassza A Bizottságnak a biomasszára vonatkozó cselekvési terve és a bioüzemanyagokról szóló, várhatóan megjelen közleménye alapján a Tanács áttekinti, milyen szerepet játszanak a megújuló energiaforrások a KAP-ban, és megvizsgálja az energianövények támogatásával kapcsolatos szabályozást is. Fischer-Boel mindehhez hozzátette, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a génkezelési technológia és a bioüzemanyag termelésének kérdéskörét. Ígéretet tett arra, hogy a következ néhány hónapban a Bizottság mindkét témában közleményt ad majd ki. Utalt rá, hogy a 2003-as KAP-reformnak köszönheten már jelenleg is hektáronkénti 45 eurós támogatás van az energianövények esetében, és hogy a cukorpiaci rendtartás reformja ösztönzi a bioetanol termelést, amely szerinte hosszú távú jövt biztosít a cukortermelés számára Európában. Élelmiszer Számos téma szerepel 2006-ban a Tanács napirendjén az élelmiszerekre és a takarmányozásra vonatkozóan is. Ezek közé tartozik az állati eredet fertzések megelzése a BSE-re vonatkozó politika áttekintésén keresztül, a madárinfluenza elleni küzdelem, az európai stratégiák áttekintése az állattartásra vonatkozóan, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hatékony mködése, az organikus gazdálkodás szabályozásának áttekintése, a növényvéd szerek használata, és a földrajzi megjelölésekrl szóló rendelet módosítása a témát tárgyaló WTO-panel következtetéseinek fényében. Fischer-Boel megersítette, hogy a Bizottság egy elemzést mutat majd be a es reformoknak az egészségre gyakorolt hatásáról, és változtatásokat is javasol, amennyiben azok szükségesek lesznek. Erdgazdálkodás A Tanács tovább folytatja a munkáját a fenntartható erdgazdálkodás témakörében. Ennek keretében további lépéseket tesz az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtásával, a kormányzással és kereskedelemmel kapcsolatos akcióterv (FLEGT) hatálybaléptetése érdekében, és az ENSZ-nek az erdk védelmében létrehozott fórumán keresztül további eszközöket keres a világ erdinek nemzetközi szint védelme érdekében. A Tanács újragondolja a jelenlegi Forest Focus rendelet alkalmazási területét is, amely részét képezi majd az új LIFE+ rendeletnek. A Bizottság megosztott a munkaerpiacok megnyitásának kérdésében

10 2006. január 17. EUvonal Az Európai Bizottság tagjai nem értenek egyet abban, hogy milyen javaslatot terjesszenek el a munkaerpiaci korlátozásokról. Az Európai Bizottságnak februárban kell jelentést készítenie arról, hogyan hatottak a munkaerpiacokra az új tagállamok ellen bevezetett korlátozások. A biztosok azonban nem tudnak megegyezni a dokumentumban majdan szerepl javaslatokról. Vladimir Spidla, a szociális ügyekért felels cseh biztos a múlt heti javaslatában a korlátozások feloldására szólította fel a tagállamokat. Az osztrák Benita Ferrero-Waldner azonban tiltakozását fejezte ki az ajánlás ellen. Egy EU-illetékes szerint a Bizottság ülésén vér folyt. Azon tagállamok, amelyek eddig még nem nyitották meg munkaerpiacaikat, 2006 tavaszán jelentik majd be, hogy a két év leteltével megszüntetik-e a korlátozásokat vagy újabb három évre meghosszabbítják azokat. Várhatóan Finnország, Spanyolország és Portugália teszi majd lehetvé az engedély nélküli munkavállalást. Ausztria már korábban bejelentette, hogy fenntartja a korlátozásokat, és várhatóan Németország sem enyhít a szigoron. EU MAGYARORSZÁG Megfelel az új magyar filmtámogatási rendszer január 16. BruxInfo Az Európai Bizottság a közösségi joggal összhangban lévnek minsített valamennyi eddig nyújtott magyarországi filmtámogatást, szabályosnak ismerve el a támogatási rendszert. Ezzel lezárult a Bizottság és a kulturális minisztérium közt egy éve zajló vita. Az Európai Bizottság hivatalosan is létez támogatásként regisztrálta a magyar filmtámogatási rendszert, illetve a filmtörvény az Országgyléshez nemrég benyújtott módosítását, amely alapján a december 31-ig nyújtott valamennyi magyarországi filmes támogatás (vissza nem térítend támogatás, kedvezményes hitel, kamattámogatás, adókedvezmény) a közösségi joggal összhangban lévnek minsül (visszamenleg a törvény hatályba lépésétl). Azért csak december 31-ig, mert akkor jár le az aktuális állami támogatási rend (a filmek állami támogatására vonatkozó 2001-es európai bizottsági állásfoglalás vagy kommunikáció) az EU-ban. Ennek felülvizsgálata egyébként jelenleg is zajlik. Mint arról korábban beszámoltunk, hosszabb ideig nézeteltérés volt a magyar kormány és a Bizottság közt a viszonylag bkez magyar filmtámogatási rendszert illeten. A Bizottság kifogása az volt, hogy a filmtörvény nem volt elég világos azt illeten, hogy mikor kerülhet valaki a kedvezményezett, fels, százalékos támogatási sávba. Az EU-ban alapveten nincsen jogszabály arra, hogy pontosan mennyi állami pénzt lehet a produkcióknak adni, de a Bizottság az egyéb állami támogatási szabályokból és elssorban az említett 2001-es európai bizottsági állásfoglalásból (kommunikációból) kiindulva 50 százalék körüli arányt ltt be. Ez alól léteznek kivételek, ami bizonyos esetekben engedi az akár 80 százalékos támogatást is, mint például a kis nyelvhez való tartozás esetén és az úgynevezett nehéz (jellegénél fogva nem kasszasiker) vagy alacsony költségvetés filmek esetén. A magyar rendszerben azonban

11 majdnem mindenki rutinszeren a százalékos sávba kerül. A Bizottság és a magyar minisztériumok közti vita nem került soha hivatalos, jogsértési szakaszba, az informális egyeztetés és gyzködés viszont vagy egy éven keresztül tartott. Tavaly novemberben végül informális megállapodás született, melynek értelmében az alap állami támogatási sáv 50 százalék lesz, és a kisköltségvetés (maximum kétmillió euró vagy félmilliárd forint) és a kulturális szempontból jelents filmek (ennek eldöntésére konkrét kritériumok vannak) támogatása felmehet egészen 90 százalékig. Ezt a megállapodást hagyta most jóvá formálisan is a Bizottság. A minisztériumban úgy számítják, hogy ez a rendszer gyakorlatilag az összes 2004-ben forgatott magyar filmnek ugyanannyi közpénzt juttatna, mint az elz szisztéma. Számottev gyakorlati változásra nem kell tehát számítani, a rendszer végeredményben megrzi az eddigi magyar rendszer lényeges tartalmi elemeit, viszont a jogi környezetet sikerült úgy módosítani, hogy az újabban egyre markánsabb államitámogatás-ellenes pózt ölt Európai Bizottságnak is megfeleljen. A vita és a bizonytalanság jelents részben egyébként abból származott, hogy filmtámogatásra, mint olyanra, nincsen érvényes, kötelez uniós szabályozás. Azokat az elveket és érveket, amelyekkel a Bizottság felfegyverezte magát, fként az említett 2001-es állásfoglalás tartalmazza (valamint az általános állami támogatási szabályok). Formailag ez utóbbi azonban csak egy közlemény, amit a Bizottság maga készített, nem hagyták jóvá sem a tagállamok, sem az Európai Parlament. Az állásfoglalások nem jogszabályok, a Bizottság saját munkája számára tartalmaznak iránymutatásokat és önmagában nem köteleznek senkit Brüsszelt sem. Kötelezek viszont természetesen az általános állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozások és kötelezek a tárgyban hozott európai bizottsági döntések. A Bizottság ezek összességébl próbál levezetni egy olyan rendszert, ami alapján elbírálja, hogy egy adott ország filmtámogatási rendszere megfelel-e az EU szabályainak. Zachar Balázs, az NKÖM fosztályvezetje, aki a kérdéssel foglalkozott, korábban azt mondta a BruxInfónak, hogy jó adag filozófiai nézeteltérés is volt ebben a vitában. Nehéz úgy serkenteni az európai filmipart, hogy ennyire államitámogatás-ellenesek vagyunk, miközben tkehiánytól szenved az európai filmszakma mondta akkor Zachar kissé panaszosan. Ehhez képest a mostani megállapodás jónak tnik, hiszen elvileg továbbra is engedélyezi az arányaiban igen bkez állami támogatást. Ezek az ellentétek a Bizottság belül is megvannak: jelenleg a kulturális figazgatóság (Jan Figel biztos) és a versenypolitikai figazgatóság (Neelie Kroes biztos), valamint a tagállamok egy jó része közt dúl a vita. Figelék azt akarják, hogy a filmes támogatásokat az állami támogatások elbírálásának szempontjából helyezzék az úgynevezett csoportkivételek kategóriába. Ez azt jelentené, hogy ezeket a támogatási rendszereket nem kellene az adott tagállamnak explicite notifikálni az Európai Bizottság felé (ahogy az állami támogatásokat általában), hanem automatikusan életbe lehetne ket léptetni, ha bizonyos, a Bizottság által meghatározott kritériumoknak megfelelnének. Sok tagállam viszont attól fél, hogy ez oda vezetne, hogy végeredményben nehezebb volna az állami támogatás, mert a notifikáció megszüntetése arra késztetné a Bizottságot, hogy egyfajta ellensúlyként még szigorúbb szabályokat javasoljon. II. ESZKÖZTÁR január 23. Információs délután az Ifjúság Programról

12 A Mobilitás Információs Iroda munkatársai információs és tanácsadó délutánt tartanak az Ifjúság Programról január 23-án, Budapesten. Bvebb információ: Mobilitás Információs Iroda; 1024 Budapest, Zivatar u Sipos Alexandra, Zelenka Péter tel: (06 1) , (06 1) web: ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, elrejelzések Az Európai Parlament január 16. és 19. között tartja plenáris ülését Strasbourgban. Január 17- én került napirendre a cukorpiaci reform. Két jelentés is foglalkozik az unió légi közlekedési politikájával, és (várhatóan január 18-án) harmadik olvasatban dönthet a plénum a bányászati hulladékok kezelésérl szóló jogszabályról, valamint a fürdvíz-irányelvrl. Január 18-án szavaznak a képviselk a kiköti szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvrl. A francia rendrség a hét elején Strasbourgban vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta szét a szabályozás ellen az Európai Parlament eltt tüntet több ezer dokkmunkást. Január 18-án Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mutatja be az Ausztria által január 1-jén átvett soros elnökség programját. Az EP várhatóan ezen a napon fogad el állásfoglalást a as költségvetési tervezetrl. Január 19-én szavaznak a többi között az állítólagos európai CIA-börtönöket vizsgáló ideiglenes parlamenti bizottság felállításáról, az európai alkotmányozás újraindítását sürget Duff-Voggenhuber-jelentésrl, valamint a rendbontó EP-képviselk ellen alkalmazható szankciók szigorításáról is. Január ben az ausztriai Villachban tartják a szociális és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó miniszterek informális ülését, amelyen a többi között a megújított lisszaboni stratégia szociális dimenzióiról lesz szó. Január 20-ra készül el az európai kutatás és innováció elmozdítására alapított, Esko Aho volt finn miniszterelnök által vezetett úgynevezett Hampton Court-i Tanács jelentése. A testület az Európai Bizottságnak nyújtja be az európai kutatásról és innovációról készült dokumentumot, amely a megoldásokra is javaslatot tesz. Forrás:

13 FOGALOMTÁR Európai Alkotmány: Az Európai Unió akkori tizenöt tagországának állam- és kormányfi december 15-én a belgiumi Laekenben határoztak úgy, hogy megalakítják az Európai Konventet, amelynek feladata egy olyan okmány kidolgozása, amely megoldhatja az Unió alapszerzdéseinek problémáit ( Laekeni Nyilatkozat ). Az Európai Konvent február 28-án kezdte meg munkáját Valéry Giscard d Estaing (korábbi francia köztársasági elnök) vezetésével. Az elnök és a két alelnök mellett a 105 tagú Konventet az Európai Bizottság és az Európai Parlament küldöttei, valamint a tagállamok és tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek képviseli alkották. A Konvent valamennyi ülése nyilvánosan zajlott, a hivatalos dokumentumokat pedig közzétették az interneten. Közel 16 hónapos munka után, július 10-én a Konvent konszenzusra jutott az Európai Alkotmánytervezetrl, amit október 4-én benyújtottak a Kormányközi Konferenciának. Az Alkotmány négy részbl áll. Az els rész tartalmazza az Uniót meghatározó rendelkezéseket, célkitzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit. Az Alapjogi Charta (melynek ünnepélyes kihirdetésére decemberében, Nizzában került sor) lett az Európai Alkotmány második része. Az Alkotmány harmadik része az uniós politikákat és tevékenységeket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben lev szerzdések számos rendelkezését. A negyedik rész tartalmazza a záró rendelkezéseket, köztük az Alkotmány átdolgozásának eljárásait és az Alkotmány módosítását. Az Európai Alkotmány nem helyettesíti a tagállamok alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes. Az Európai Alkotmány egyetlen dokumentumként lép a legfontosabb (már létez) uniós szerzdések helyébe. Az Európai Alkotmányt október 29-én Rómában, ünnepélyes körülmények között látták el kézjegyükkel az állam- és kormányfk, illetve a külügyminiszterek. A hatályba lépéshez szükséges végs lépésként minden tagállamban parlamenti döntés vagy népszavazás ersíti meg az Unió eddigi legátláthatóbb és legdemokratikusabb módon létrejött új okmányát. A magyar Országgylés december 20-án megersítette az Európai Alkotmányszerzdést. Magyarország a 25 tagállam közül Litvánia után másodikként ratifikálta a dokumentumot. Franciaország és Hollandia lakossága azonban tavaly népszavazáson utasította el a szöveget, így az EU állam- és kormányfi júniusi csúcstalálkozójukon felfüggesztették az Alkotmány ratifikációs folyamatát. A hírlevél a következ internetcímrl is elérhet: A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs Fosztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között L 278/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.10.18. STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1.oldal 06 A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 2009. NOVEMBER 2-5. Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2.oldal

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben