Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is."

Átírás

1

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Szerkesztő: dr. Pétery Kristóf Műszaki szerkesztés, tipográfia: dr. Pétery Kristóf ISBN: Sz. Lukács Imre örököse, 2007 Mercator Stúdió, 2007 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u és T/F:

3 Sz. Lukács Imre Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota Egy igazi ügynök beismerő vallomása, üldöztetése és végrendelete

4 Rejtvény: az ügynök családi neve? AJÁNLÁSOK: A szerző semmi felelősséget nem vállal a leírtakért. Mindez látomás és vízió. Zagyva magyar történelem. Ha a regény szereplői magukra ismernének, neveik véletlenül egyeznének, az eseményeket és párbeszédeket, igaznak, megtörténtnek hinnék, az csak kitaláció. Minden kitaláció. A féregíró ezért elnézést sem kér, meg sem köszöni. Betegápolást sem vállal. A gyengébb idegzetűek az olvasást már most abbahagyhatják. Putyin: A posztkommunista országokban a demokrácia intézményrendszerének működése még korántsem tökéletes. Textusok: Apostolok cselekedetei 4: 20. Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. Filippi 1: Én azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban jobban bűvölködjék ismeretben és minden értelmességben; Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó... Jézus: Aki meg akarja menteni az életét, az elveszíti azt. 4

5 A magas, sovány termetű idősebb főpap megállt az iskolai pad fölé görnyedő fekete képű diák mögött és elégedetten nézegette a német nyelvű dolgozatot. A teremben csend volt, az utcáról sem szűrődött be semmi zaj. SIC ITUR AD ASTRA mormolta maga elé az atya, de az igyekvő tanuló nem tudta pontosan a mondat jelentését, mégis úgy gondolta, hogy valami dicséret lehet, ám megkérdezni nem merte, különben sem lehetett megtörni a csendet. A főpappal ritkán találkozott, leginkább a vasárnapi miséken, a kollégium melletti templomban. Az atya végigsétált a padsorok között, kopaszodó tarkója megmegbillent a fekete reverenda fölött. A diák sem akkor, sem később nem kérdezte meg, mit is jelent pontosan ez a mondat, bár soha el nem felejtette. Valami ünnepélyessé tette azokat a pillanatokat, Szívem Imit is boldogság töltötte el, bár nem tudhatta, hogy ezt az emléket sem törölheti el többé az életéből. Meg annyi mást, melyet szeretett volna elfelejteni, meg nem történtté tenni, talán még az életét is. Idegen volt ott minden. Hideg. A magas hegyekkel körített Innsbruck hegycsúcsain egész évben hó csillogott. Az igazi síparadicsom, a felvonó, a gyors folyású hegyi patak, a rengeteg, gyönyörű platánfa sem tudta kitörölni emlékeiből a sivár, akácos, kunsági falucskát, az estéli gulya hazatérését. Ha akarta, bármelyik percben hallhatta a kunhegyesi nagytemplom harangszavát, a poros, forró nyarak felcsapódó dűlőútjait látta, amikor a magyar nyelvű könyvei fölé hajolt. Nem tudta, mit hoz a sorsa, nem is foglalkoztatta annyira, későn érő típus volt, olyan, aki az életét álmaiban, ábrándozásaiban éli meg, ahol minden sikerül, minden úgy alakul, ahogy elképzeli. A valóságot teremtette meg ábrándjaiban, a soha be nem következő pillanatokat, amelyek mindig szebbek és édesebbek voltak, mint a hideg-rideg hétköznapok. Szívem Imi jól tanult. Néhány hete került a tiroli városba, az őszi iskola-kezdésre, egy messzi falucskából, ahol hónapokig élt, és bár kedvelte a Steinbach am Attersee nevű települést, mégsem kereshette fel soha többé. Nem élt ott rosszul, csak tanulnia kellett a német nyelvet, a hegy aljába épített Chandler Heimben. A kapujuk a mély, sötét, hideg tóra nézett, csónakházak húzódtak szinte a hegy s a fák alá, és nyár derekától már fürdeni lehetett. Csónakkal meg eljutottak a tó környéki bájos kis fal-vakba, meg a vendéglőkbe. Hontalan, mene- 5

6 kült magyar fiúk népes csapata élt az otthonban. Vezetője a salzburgi állomásról fuvarozta oda az új magyar jövevényeket, a fekete képű fiú csak bámult és talán félt is, ahogy a Volkswagen mikrobusz ablakán ki-kipillantott a kacskaringós hegyi utakra, az éles kanyarokra. Annyi fát és vizet addig soha sem látott. Hosszú út, hosszú vonatozás volt mögötte, hiszen a treiskircheni lágerből indult Felső Ausztriába. Az otthon vezetője, Herr Spaun nem volt bőbeszédű ember, de mindig dolgozott, beszerezte az eleséget, rendet tartott a fiúk között, hétvégeken Salzburgba utazott a családjához, kerek képe kipirosodott, közepes termetét vastag hangjával ellensúlyozta. Szívem Imre, aki soha sem akart megöregedni, aki soha sem gondolta, hogy az élet majd rajta is átvágtat, mint a gyorsvonat, aki magát inkább gyávának, mint bátornak tudta, aki a legtisztább magyar forradalom és szabadságharc hőse, és árulója lett, nagy kalandnak fogta fel a körülményeit, amelyben minden csak játék, múló idő, mindenki másra igaz, de rá nem vonatkozik. Akár itt se lenne, egy nádfedeles kicsi ház megvárja, a fekete ruhás, kicsi kun asszony, meg gyönyörű szőke kedvese. Ezt a fiút nem hallották nevetni. Az otthon kövér és alacsony szakácsnője számtalanszor kérdezte: Warum bist Du traurig? miközben a legjobb falatokat a fiú tányérjára szedte. Warum? Warum? Ja, warum bist Du traurig mein Herz? Ich weiss nicht. Miért is? lepődött meg Szívem menekült, ha én azt tudhatnám. Hiába kérdezték tőle, törhette a fejét, nem tudott megfelelő magyarázatot adni; a szomorúság és a magány lényéből áradt. Még az öröm pillanataiban is vele volt, ha árulkodó jegyeit elrejtette egyegy félszeg, rövid mosoly, mégis úgy burjánzott testében, mint a kóros daganat. Miért is? Mikor találja meg a magyarázatot? A gyerekkorban keresse? A szépséges szép Szívem fiúk történeteiben? Zavaros, összekuszálódott múltjában? Az aranyos gyerekkorban, amikor a parasztbába világra húzta a gyepszéli árendás házacskában, vagy a későbbi nagy válási jelenetekben, kibékülésekben, amikor rájöttek Kis Szívem szülei, hogy jobb újra megpróbálni az együttélést, éppen 6

7 az egyetlen, fekete fejű fiuk kedvéért. Később a Porcsíny utcai, Gulyás mama kis házának istállójából átalakított szobában olyankor mosoly költözött a kis huszár arcára, a sok ajándék elkápráztatta, elfeledtette vele azokat a részeg veszekedéseket, amelyek után anyjával együtt szaladhattak az éjszakában, vagy a szülője kerékpárra pattant, őt meg a csomagtartóra ültette és a sötét, elhagyatott utcában, a Juhász Bálint háza után reszkettek a félelemtől, amíg megérkeztek Szülike parányi hajlékába. Még nagy korában is félt abban a görbe utcában, amikor pedig már a Népkörben bálozott, végig futott hátán a hideg borzongás, olyankor fütyörészett, mintha dalénekes, vagy füttymester akarna lenni. Azok a békülési ajándékok elhozták neki a mosolyt, az örömöt, a forgópisztolyt, az olcsó ólomkatonákat és az igazi futball labdát, mert az édesapja így kerülhetett újra felesége kegyeibe, a szívhez szóló cigányzenekaros szerenádok nem jelentettek annyit, mint a felfénylő gyerekszemek. Mire mentek a büszkeséggel, hogy majd megmutatják a másiknak! Egyikőjük sem vallotta be, hogy a nagy kalandozással mégis boldogtalanok lettek, elrontották az életüket, gyerekeik sorsát megnyomorították a lázas és elrontott fiatalságukkal. Az emlékek megfakultak. Még az áttivornyázott éjszaka is elszürkült, melyben a gangon akasztotta fel Gulyás Bözsit részeg férje, de a kapatos komája, vitéz Bicskás Lajos levágta a kötélről az elalélt asszonyt, aki magához térve, Kis Szívemet a keze ügyébe kapta, és a Selyemkúttól elszaladtak éjnek évadján a Porcsíny utcai Gulyás házba. Nincsen már, aki emlékezzen ezekre. Minek is? Az Idő mindenek hóhéra, mert mindent és mindenkit megöl, még az emlékeket is. Szívem nagymamája házában is jó melegség fogadta a kis vitézt. A kicsi, gömbölyű öregasszony maga mellé engedte az ágyába. Innen vitték el a közeli óvodába, de a társas élet nem tartott sokáig, mert hősünk csintalankodott, az óvónő meg ráförmedt: Gulyás levest főzök belőled és megeszlek. Kis Szívem Gulyás mamájára gondolt, és annyira megijedt, hogy többé nem lehetett elvonszolni sem az oviba. Szívem mama földes, kemencés szobájában lakott Szívem Pál is feleségével, három lányával, a szomszédos házban pedig, de ugyanazon udvaron, Szívem keresztanyáék, egyetlen lányukkal. Keresztanyja állandóan verte a szövőszéket, rongyszőnyegeket készített leginkább, a családban nadrágot, kalapot viselt, mert a kereszt apja, Szívem Lajos, nagydarab, lassú, aluszékony, beteg ember volt, aki leginkább azt várta, hogy szájába repüljön a sült galamb. A keresztanyja megteremtette 7

8 ezt az illúziót. Keresztfiának szintén, aki valahányszor megfordult náluk, mindig vajas-mézes kenyeret kapott. A parányi udvart ott soha sem verte fel a fű, mert az ugrálós, szép Szívem lányok hamar letaposták. A Dóczi néni papír, és dohány árudájával szemben Horváth Lajosék vegyesboltja tartott nyitva. Szeretett odajárni, a tágas, tiszta üzletben ingyen cukorkát kapott. Az ablakban lévő négerbaba fején fonott tálban déligyümölcsöt láthatott, feketekávé folyt egyik edényből a másikba. Kis Szívem leginkább a bocskorszíjat szerette. És a szódavizet. Azt meg a Potyóék szikvízüzemében ihatott, amelyikkel udvarlábasok voltak Szívem keresztapáék. A messzi múlt kit érdekel? Lassan már a betű is kimegy a divatból, ez a világ nem kíváncsi sem a múltjára, sem a jelenére, sem a jövőjére, csak az önmaga köldökére, meg ami alatta található. Arra is csupán percekig. Akkor is a Szívem házba szaladtak a közeli Református Nagytemplom kertjéből, amikor játékuk veszekedéssé fajult, és Széll Miska bicskájával hasba szúrta. A Czégény gyerekek lefogták a szurkálót, Kis Szívem fél kézzel csépelni kezdte, mert elborult az agya, biztosan agyonveri a jóval erősebb fiút, ha nem vérzett volna a sebe. Dr. Mészáros Elek megjegyezte: Szerencsés napod van, Szívem Imi. Szerencsés? nyílt nagyra a reszkető gyerek szeme. Bizony az. Tenyerén hordoz az Isten. Tenyerén? Pontosan. Ha a bicska beljebb fúródik, alulról szagolod az ibolyát. Vastag az én nadrágszíjam. Igen kapcsolta össze sebét és barackot nyomott kobakjára, feküdj pár órát, aztán meglátjuk. Alkonyatkor hazavágtatott a Selyemkúthoz, mert megjöttek a szülei Erdélyből, ahová biciklivel jártak kislibákért. Melegedik a szíve, ha Szívem nagymamára gondol, pedig azt sem tudja, hogy melyik temetőben nyugszik, hol a sírja? Annyi, de anynyi halottja pihen a kunhegyesi temetőkben, hogy össze se számolhatja. Vajon ő hová kerül? Eldönti-e időben? Nem tudja rászánni magát, halogatja a döntést, mint halogatta mindig a végső, nagy számadást, hogy igaz mérlegre tegye; hitvány volt, tudatlan féreg, ócska kis áruló, vagy csak tévelygő, boldogtalan ember, aki az életet túlságosan szerette? Minél közelebb a vég, annál inkább nem 8

9 akarja tudomásul venni, most halogatná már igazán, hogy még dolga van, még nem veszíthet, kuszaságot, rendetlenséget hagyna maga után, most igaz és Istenfélő életet él, emlékeit rendezgeti, hogy igaz tanúságot adjon a régi időkről. Mintha mindezt eddig nem tehette volna meg. Hétvégeken fekete ünneplőbe bújt Szívem nagyanyó. Gyere csak lelkem adta Kis Szívem, kedvenc fiú unokáját gatyába rázta, és a közeli baptista imaházba mentek. Énekeltek, imádkoztak a parányi fehér falú épületben. Átellenben vele a gangosabb zsidó imaház oromzatos épülete hivalkodott, a mózesi kettős kőtáblával, kőkerítéssel, szép színes üvegű, tíz ablakával. A magas zsinagóga udvarán fák is nőttek. Kis Szívem sohasem lépett az udvarba, pedig hányszor, de hányszor surrant el előtte, csábította a kihalt épület, s egyben félelemmel töltötte el a tátongó, betört ablak, meg az a rejtély, amely körül lengte az imaházat, hogy a zsidók pászkát esznek, elvágják a keresztény gyerekek nyakát, a vérüket isszák, a szakálluk a térdüket verdesi, fekete kalapot hordanak, és érthetetlen, karattyoló nyelven beszélnek. Megjegyezte a felnőttek diskurzusából: Aki zsidóra kezet emel, az Istenre emel kezet. Ennek ellenére falurossza, éhenkórász komáival azokban az időkben kis bökverset énekelgettek: Egy cili, két cili, Megdöglött a főrabbi, Éljen Szálasi! Szívem nagymama házával szemben, a betonos oldalon hentes üzlet üzemelt, a kapu ajtajánál naphosszat ült a falu bolondja, Weisz Marci, Isten kiválasztott népéből, a haja kopaszra nyírva, szájából csurgott a nyál és a gatyájából kicsüngött hatalmas szerszáma, amit a csődörök is elfogadtak volna. Ee ee nyöszörgött örömében, ha megpillantotta a fekete képű fiút, aki meg-megállt előtte, beszélt hozzá, ő meg a betonjárdát ütögette tenyerével, és hálásan nézett Kis Szívemre, mint a leghűségesebb kutya a gazdájára. Neked meg mi a bajod? kérdezte csodálkozva, és megsimította kopasz fejét. Apatyú, nyöszörögte artikulátlanul a nyomorék összes szókincsét. Az micsoda? Apatyú! Apatyú! 9

10 Bolond vagy te, hiszen nem tudsz magyarul. Marcibolond a szemével beszélt hozzájuk: miét nem lehetek olyan, mint Ti? Mikor szaladhatok veletek? Mikor értem meg a szavatokat? A legjobb játékuk a lóbálás volt. Amikor több fiú összejött, s Marci hálásan tekintett rájuk szürke szemével, biztatgatták a bolondot: Lóbálj Marci! Lóbálj! Harangozzál! Ő meg lehúzta fekete klott gatyáját, négykézlábra ereszkedett, és lóbálta hatalmas nemi szervét. Marci spanyolnátha szövődményeként vált csendes bolonddá, Juliska nővére tologatta talicskán, s anyjuk halála után gondozta. A koncsorgó fiú ismerte az összes zsidót falujukban, de egyiknek sem volt pajesza, fekete kalapot sem hordtak, még a zsinagógába sem jártak, miért félt volna tőlük, azt sem értette, hogy miért itták volna meg a vérét? Hanem az utcán, amikor elhagyta a Dóczi néni papír-és dohány árudáját, zsinagóga előtt sötétedéskor igen reszketett. Gyorsította a lépteit, nagyfiúsan fütyülni kezdett, attól félt, hogy valamelyik szakállas rabbi berántja a düledező kerítésen, és a véréből áldoz az Istenüknek. Hol van már az a zsidó templom? Csak az emlékezetben. Már a falu utolsó zsidója is meghalt évekkel korábban, a sűrű hajú, kék szemű, barátságos Weisz (Váradi) István, aki visszatért a munkaszolgálatból, hogy a nagykunsági település összes bádogos munkáját tisztességgel, és megfizethetően elvégezze. A hatalmas lábú, tollas zsidó, Kohn Berci termetes alakja sem bolyong a keskeny utcácskákban, akinek érkeztét megelőzte érces hangja: Tollat veszek!, s a Német Ókúttól indulva bebarangolta a fél falut. Horovitz Hájem szatócsboltjának sincs híre-hamva sem, pedig a Porcsíny utcából Gulyás nagymama ritkán a szomszédos Purgány utcai üzletbe szalajtotta kedvenc unokáját. Szemem fénye Kis Szívem, ugorj mán át Hájemhez petróért, intett aszott kezével a sarokba, ahol a kis bádogkanna állt. Le is hanyatlott rögtön a kimerültségtől párnájára mész fehér teste, melyet áttetszővé rágott a rák. Tegyen egy pízt az Igazak Tarisznyájába is suttogta alig hallhatóan. Úgy lódult, hogy kezét-lábát törte. A maroknyi vegyesboltban olykor még selyemcukorra, bocskorszíjra is futotta. A magyaros bajuszú, magas kappanhangon beszélő kereskedő hitelt adott, egy füzetbe felírta, hogy mikor, mit vásároltak tőle a környékben lakók. Te gyerek, ki fia-borja vagy? Ismerős a képed. 10

11 Gulyás mamó küldött. Az unokája vagy? Az bizony. Nesze neked egy bocskorszíj, ezt ingyen adom, de ki ne lötyögtesd a petróleumot. Nem is szabad, mert ha rosszalkodok, akkor nem gyógyul meg mamám. Gyere máskor is, adok neked csokoládét. Ehelyett összeszedték a jó magyar zsidókat a faluban, összesen kettőszázhuszonnyolc életet, akik se koldusszegények, se dúsgazdagok nem voltak, nem úgy, mint Budapesten, hogy külön gettó járt a szegényeknek, külön a gazdagoknak, itt nem kivételeztek, a Hatházon őrizték őket a bevagonírozásig, akkor még reménykedtek is, mert nem tudtak Lenin elvtárs kegyetlenkedéseiről, az oroszországi zsidó pogromokról, ahol több volt, mint a világon együttvéve. Idővel egy másik kicsi, gonosz ember eltanulta a technikákat, és égetési mániáját kiélhette. Pedig illett volna hallaniuk húszmillió bundról, akiket a szifiliszes Uljanov irtott ki, gulágokra terelt, mert nem akartak boldog, buta bolsevikok lenni. Fű alatt arról sem hallottak, hogy a németek 1941 szeptemberében, két nap leforgása alatt egyszázötvenezer zsidót gyilkoltak le Babij Jarban. Azt sem sejtették, hogy a gazdag magyar zsidók megkeresték Eichmannt, aki a magyar gettókért felelt, bár maga sem volt tiszta vérű, könynyen kijelenthette: Zsidó az, akire én mondom! A magyar gazdag zsidók nem tagadták meg a hitüket, de megkérdezték, hogy mibe kerül, ha nem viszik el őket az égetőbe? A hatalmas birodalmi vezér kijelentette: Engem nem lehet megvesztegetni! Hazámnak viszont szüksége van 3000 amerikai gyártmányú Ford teherautóra. A partra szálló szövetséges haderők meglepetten látták, hogy a német csapatok Ford autókon kocsikáznak. A maradék magyarok megjárták a táborokat, a keleti birodalom lágereit, az állandó fagyos Yorkutában százezren maradtak a föld alatt, se a csontjuk, se a testük nem foszlott szét, mert a fagy bebalzsamozta őket, és nem válogatott , március 19-én a németek bevonulása alkalmából feloszlatták az összes zsidó hitközséget, és helyébe megalakították a Zsi- 11

12 dó Tanácsot, melynek feladata volt, hogy a németek utasítására féken tartsa a zsidó tömegeket, hogy azokat zavartalanul kirabolhassák, deportálják és megsemmisítsék. Talán ezért sem szerveződött komoly ellenállás, fegyveres felkelés. A Zsidó Tanács, amelynek tagjai tőkés elemek voltak, a németek utasításait maradéktalanul végrehajtották. Az elkövetett bűncselekmények alapos gyanúja miatt őrizetünkben van: 1. Stöcker Lajos, 2. Domonkos Miksa, 3. Dr. József András/Fisch Adolf/, 4. Csengeri Leó. Az őrizetünkben lévő személyek vallomást tettek arról, hogy a Zsidó Tanácsba való bekerülésük után kiszolgáltatták a németeknek, nyilasoknak a szegény zsidóságot. A gettózásnál kivételeztek. A szegény zsidókat kis helyre tömörítették össze, embertelen életkörülmények között éltek, még a gazdag zsidóknak kényelmes szállást biztosítottak. A gettó megalakítása után besúgó hálózatot építettek ki, ez jelentette azokat a személyeket, akik szembeszálltak a Zsidó Tanács népellenes tevékenységével. A bejelentett zsidókat kiadták a németeknek munkára és ezek közül sokan elpusztultak. Nőket szolgáltattak ki a nyilasoknak, akik azokat megbecstelenítették. A kiadott utasításokat a rendelkezésen túlmenően hajtották végre, a szegény zsidóság rovására. A szegény zsidóság ellen elkövetett népellenes cselekmények: A gettó rendőrség megszervezése, besúgó hálózat kiépítése, a Gestapónak, illetve a nyilasoknak a szegény zsidóság munkára kiadása, a nyilasoknak fiatal nők kiadása, akiket megbecstelenítettek, az őrizetesek Gestapo és nyilasok részére folytatott besúgó tevékenysége. Anyagi téren elkövetett cselekmények: gépek, illetve műhelyek berendezése, a németek rendelkezésére bocsájtása, zsidó vagyon besúgása. Intézkedések: Szalkai Ernő gettórendőrség parancsnokának részletes kihallgatása a gettórendőrség tevékenységéről. Izsák József kihallgatása a nyilasok részére kiszolgáltatott fiatal nőkről. Nagy Zsigmond á. v. százados. 2. Kihallgatási Jegyzőkönyv József András gyanúsított ügyében. Budapest, május hó 14-én. Korábbi kihallgatásain vallotta, hogy a Zsidó Tanács tevékenysége arra irányult, hogy a gazdag zsidókat mentette a szegények 12

13 rovására. Ma tegyen arról vallomást, milyen mentési akciók indultak a Zsidó Tanács idején: Korábbi vallomásaimat fenntartom, abban, hogy a Zsidó Tanács megalakulásától kezdve mentette a gazdag zsidókat a szegények rovására. A Tanács megalakulásakor szükségessé vált új állások szervezése, ezek bizalmas jellegű állások voltak, vagy vezető szerepük folytán, vagy azért, mert a Tanács összekötői voltak a Hatóságokkal. Ezekbe az állásokba a Tanács-tagok barátaikat, gazdag zsidókat helyeztek el, mely azért volt előnyös, hogy Gestapo-írással látták el őket, mentesítette lakásukat a kiköltöztetéstől. A hatóságokkal öszszeköttetést tartó csoportban Pető Ernő tanácstag fia és baráti köre tevékenykedett. Bekerült a tanácsba dr. Kurzweil István jómódú zsidó és még sokan mások, akik a Tanács idején kiváltságokat élveztek a Gestapótól kapott igazolások következtében. A Zsidó Tanács idején létesítették a Gestapo által védett tábort a Colombus utca 46. sz. alatti telken, amely telep a Mexikói úti részén volt, a Hitközség Süket Némák Intézete. A tábor vezetője Kanizsai Dezső, a Süket Némák Intézetének igazgatója volt. A táborba bejutás súlyos pénzkérdés volt, amelyre csak a gazdagoknak volt módjuk. A bejáratnál SS katona állt őrt. Ezt onnan tudom, hogy személyesen láttam júliusában postai tevékenységem során vittem abba a táborba egy levelet dr. Kapos Vilmos orvosnak. A tábor látogatása során értesültem arról, hogy Kanizsai a vezető, és nehéz pénzekért lehetett bejutni. Láthatóan jó életkörülmények voltak, jó hangulat volt az emberek között. Ezzel egy időben a vidéki szegény zsidóság ezreit deportálták, és vitték Németországba, ahol szintén mentették a gazdagokat a deportálás alól. Ugyanilyen jellegű tábort létesítettek a Gestapo védnöksége alatt a Hitközség Abonyi úti gimnáziumának épületében. Erről a táborról még azt is tudom, hogy egy alkalommal a nyilasok megtámadták, és a Gestapo hárította el a támadást. Hallomásból tudom, hogy a távbor parancsnoka dr. Zsoldos Jenő volt, aki akkor ott lakott. Jelenleg a Rökk Szilárd úti leánygimnázium igazgatója. A táborban lakott ismerőseim közül Révész Márton, aki jelenleg a Hitközség szakfelügyelője. Az ő elmondása alapján tudom a fenti tényeket. Hogyan és kik mentették a vidéki deportálásoknál a gazdag zsidókat? Hallomásból tudom, a Síp utcában elterjedt, hogy amikor a vidéki deportálások megkezdődtek, egy lista készült, melyet a Zsidó 13

14 Tanács állított össze a gazdag zsidókról, akiket kiemelt a vagonokból a Németországba indulás előtt. Azt határozottan állítom, cionista összeköttetés révén menekült meg a deportálástól dr. Pfeiffer /Pap/ Izsák, monori főrabbi és dr. Horovitz, szombathelyi főrabbi. Akiket láttam a Colombus utcai Gestapo táborban is. A megmenekülés körülményeit nem ismerem, tudomásom szerint Horovitz meghalt, és Pfeiffer kivándorolt. Folytassa vallomását arról, milyen mentési akciók indultak 1944-ben? 1944 április havában, amikor a németeknek az első lakásigénylését kellett kielégíteni, akkor az összeköltöztető bizottságok, melyek egyikének én is tagja voltam, a Tanács lakáshivatalától olyan utasítást kaptak, hogy a kislakásokat vegyék igénybe. Ez azt jelentette, hogy a szegény zsidókat ki kellett lakásukból, a gazdagokhoz költöztetni, akiknek egy szobát kellett kiüríteniük, de a teljes vagyonukkal a saját lakásukban maradtak végig. Ezzel a tevékenységével a lakáshivatal mentette a gazdag zsidók vagyonát. Ezzel lehetőség nyílott arra is, hogy a gazdagok maradtak végig a saját lakásukban, mert a csillagos házak felállítása idején keresztül vihették, hogy a házuk csillagos legyen. A Gettó felállítása idején pedig, miután végig mentve volt a vagyonuk, megvásárolhattak különböző külföldi védleveleket, és védett házakban élvezhették a kiváltságukat. Milyen mentési akciókat indítottak a külföldi képviseletek? Tudomásom szerint júliusában a Zsidó tanács cionista képviselői Geyer Artúr, Gellért Endre ( izraeli követségi képviselő), dr. Dénes és mások a budapesti Svájci Nagykövetségen keresztül megszerveztek egy úgynevezett Aranyvonatot, amelyen kiszöktettek Svájcba néhány száz gazdag zsidót. Közismert volt, hogy nagy mennyiségű aranyért lehetett helyet kapni a vonatra. A vonattal egy ismerősöm ment, dr. Barton György családjával ben viszszajöttek és az elmondásuk alapján tudom, hogy a vonat kiért. Barton 1952-ben meghalt, felesége pedig még 1946-ban kivándorolt. Tudomásom van arról is, hogy a Svájci Követség és a Svéd Követség adott ki védleveleket, melyek tulajdonosai nagyobbrészt gazdag zsidók voltak, mentesültek pénzük után az üldöztetésektől. Kihallgatás megszakítva. Jegyzőkönyv ideiglenes lezárva. Aláírók: László István jegyzőkönyvfelvevő, és Józsa András gyanúsított. 14

15 A kunhegyesi zsidók ugyan mit tudtak volna erről? Amikor a rosszat sejtő Klein Margit, a gabonakereskedő Weisz Pista felesége Gulyás Bözsi kezébe tette az aranyait, azt mondta: Bözsike, őrizze meg, amíg visszajövünk! Ha mégsem sikerülne, legyen boldog vele. Megőrzöm, mondta Kis Szívem leleményes édesanyja, és ötliteres üveg szilvalekvárba rejtette. Ez a falu szerette zsidóit. Mégis, a távoli településekről, Abádszalók, Tiszaszentimre, Tiszaroff, Tiszabő, szomorú szekerek döcögtek elő, a sárga csillagos kiközösítetteket hordták Hatházra, hogy onnan majd a szolnoki cukorgyári telep gettójába vonatoztassák, és tovább a halál országútján. A hetvenegy éves, magas, pödrött bajuszú Weisz Mártont is elvitték, Marcibolond apját, aki túlélve a poklok poklát, családtagjainak elpusztítását, Auschwitzban tizenkét halottja maradt, de visszatért az akácfákkal tűzdelt nagykunsági faluba meghalni. Az áldott és átkozott emlékezetű Zádor utcában laktak, s Kis Szívem gyakran látta a nagyszájú, házsártos, de végtelenül jószívű Juliskát, ahogy Marci testvérét tologatta, anyja helyett anyja volt a szürke szemű csendes bolondnak. 1944, április 20-án este közölte a Rádió a zsidó üzletek bezárásáról szóló határozatot, s egy hónap sem telt el, máris csendőrszuronyok kísérték Hatházra a szerencsétleneket. Horovitz Hájemet is kakastollasok terelték a falu másik végére. A jóképű Bíró László, rőfös és divatáru kereskedő karján egyéves kisfiával, a hátán hátizsákkal, amihez bilit kötözött, mereven gyalogolt végzetük elé. Weisz Juliska, a harmincöt éves vénlány talicskán tolta harmincéves öcsét, aki végig kiabálta az utat: Apatyú! Apatyú! Kis Szívem azon a májusi napon a Sistaknál játszadozott éppen, de a mély, hideg vízben még nem mert megfürödni, inkább puskagolyókat, töltényeket keresgélt a leventelőtérnek használt hatalmas domb oldalában, amikor a Hatházon lakó vékonydongájú Púpó komája rejtelmesen fülébe súgta. Szívem szívem mutatok valamit, s ujját a szája elé emelte. Micsodát? Hajtsák a zsidókat! Hol? Gyere. A zsidó temető mellett vágtattak el, megroggyant, düledező sírkövek sötét birodalmánál, s a Hatház szélihez értek, ahol lehasal- 15

16 tak. Siralmas látvány fogadta őket. Szomorú menet haladt előttük, néhány szekér is, öregek, gyerekek, ismerősök, ismeretlenek. Kakastollasok kísérték őket. Marcibolond is ott van, mondta Kis Szívem. Ismered? csodálkozott a púpos. A komám. A mi házunkba mennek. Velük lakol? Áh, nagy házat kaptunk helyette. Mit csinálnak Apatyúval? Helyet cserélünk. Te nem vagy hülye, és lóbálni sem tudod. Nem, de az iskolát utálom. A hatházi gettóban, ahol a falu legszegényebb házai álltak, kijelölték, melyik család hová fészkelhet, többen zsúfolódtak össze a parányi helyen, s a tulajdonosaik meg elfoglalták a módosabb zsidó épületeket. Magyar csendőrök vigyáztak a kiközösítettekre. A temetkezési vállalkozó vásárolta meg naponta a legszükségesebbeket. Egy hónap múlva rengeteg kakastollas csendőr érkezett a lapos faluba, szép nyári estén hajtották a zsidókat a vasútállomáshoz, hogy a vagonokba zsúfolódva a szolnoki cukorgyári gettóban kössenek ki. Juliska egy percre sem hagyta magára Marcit. Pedig egyre elviselhetetlenebb, nehezebb lett a sorsuk. A csupasz földön feküdtek, éheztek, a szabad ég alatt végezték szükségüket, esett rájuk az eső, halottak, félőrültek, őrültek, öngyilkosok, bombázások között, Marcibolond leginkább a talicskán ült, néha váratlanul felkiáltott. Apatyú! Apatyú! Aztán indult velük a szarszagú halálvonat, gázkamrákba, munkatáborokba, hadiüzemekbe ontva a pusztulásra jelölteket. A szerencsésebb kunhegyesi zsidók Bécs melletti lágerben dolgozhattak. Jó soruk volt, hiszen éltek. És az oroszok is megérkeztek, az életben maradottak mehettek Isten hírével, soványan, kimerülten Pozsonynak vették az irányt, ahol zsidó szervezetek segítették őket, kis csoportokban rótták a kilométereket, olykor orosz katonák vették fel őket a platóra, vagy tehervagonokban kuporogtak. Marci és Juliska végigkoldulták az utat, hatalmas tarisznya lógott a nyakukban, heteket gyalogoltak, s megdézsmálták a mezőket. A szürke szemű bolond végig kiabálta Európát: Apatyú! Apatyú! 16

17 A nyöszörgő talicska kereke sem tudta elnémítani. Eljutottak Budapestre. Onnan már könnyebb volt, mert minden nappal közelebb kerültek szülőföldjükhöz. A falu visszavárta zsidóit, hogy a nyolcvanas évek elején betakarja mindkettőjüket a kemény kunsági föld. Az ország is menedéket nyújtott a zsidóknak, Romániából, Galíciából, Lengyelországból özönlöttek, Ausztriából, Csehszlovákiából jöttek, és találtak kenyeret, megélhetést. Mindaddig, amíg a német megszállás meg nem történt, hazánkban voltak a legnagyobb biztonságban a magyar és a külföldről idemenekült zsidók. A honfoglalás idején, a nagy kazár birodalom emlékeként Árpád és Kurszán héberül is beszélt. Ám akit a halál szele megérintett, s találkozik a halál árnyékával, az megváltozik. A jóból rosszak lesznek, a rosszból rosszabbak, vagy megjavulnak, de alapjaiban más felfogásuk lesz a világról, az elenyésző életről. Így történt ez az engedelmes, beletörődő zsidókkal is, akik nem lázongtak, nem lövöldöztek, nem szerveztek ellenállást, mérhetetlen naivitással zsúfolódtak össze a marhavagonokban, s az eszetlen világban. És akik visszatértek a poklok poklából, más emberek lettek, erőszakosabbá váltak, összetartóbbá, megértették, hogy az erő, a faj parancsa mentheti meg őket és teheti naggyá, hogy a gonosz világ ne zabálhassa fel őket soha többé! Az oroszok sem azért tették meg azt a világ nagy utat, hogy a kunhegyesi zsidó kereskedők aranyait elzabrálják. Vittek mindent, amit csak értek, még a kisgyerekek bilijét is, nem fogható rájuk, hogy válogattak, de a gabonakereskedő aranyait nem találták meg, csak az annál is értékesebb ártatlanságot és tisztességet. Befészkelték magukat erősen, többé nem akartak visszamenni Ázsiába, és a hideg Szibériába, talán már az utat is elfelejtették. Elhozták az embertelenséget. Csöbörből vödörbe estek a jó magyarok, feketéből vörösbe. Amikor Weisz Pista visszatért a munkaszolgálatból, családtagjait nem találta. Sírva köszönte az aranyakat. Másoktól is kértek segítséget, elrejtettek náluk bútort, egyebeket, de azok elfelejtkeztek a jó nevelésről, csak a vállukat húzogatták, amikor a tulajdonos visszakérte az értékeit: Elvitték az oroszok! tárták szét a kezüket és sopánkodtak. Nagyon csúnya világ járt ránk, mindent elzabráltak. Maguknál nem voltak oroszok, Bözsike? kérdezte a gabonakereskedő meglepetésében, mert ezekről az aranytárgyakról nem 17

18 tudott, a felesége nem hozta szóba. Kiesett a könnye, ahogy nézte az asztalra tett szilvalekváros üveget. Nem kerestek senkit és nem hurcoltak el semmit? Minket is megszerencséltettek borult el a kicsi kun asszony tekintete, jobb arról nem beszélni, ha soha nem is feledjük. Tudom, mert átéltem mi az, amikor a magyar ember magyarnak könyörög a golyóért. A válasz volt vérfagyasztó; kár beléd a golyó, megdöglesz úgyis. Isten büntetése ez rajtunk, az utolsó figyelmeztetése. És az ártatlanok? A végítélet nem válogat. Ha visszaszedem a sok holmit, Imrusnak szép, zsinóros, ünnepi ruhát készíttetek. Úgy fest benne, mint egy kis huszár, mint egy kun királyfi, talán még boldog is lesz. Weisz Pista tartotta a szavát. Lefényképezték abban a ruhában, meg a zsinóros sapkában, mint igazi kis kunsági vitézt. Vidovits fényképészmester sokáig kísérletezett a művészi beállítással, alkotása bekerült a családi gyűjteménybe, a Szívem unokák is láthatnák, ha egyáltalán értékelnék. Akkorra még maradt az ügyes kofa keresetéből két szép ló, tehén az istállóban, földek Tomajon és Aranyoson. Herbály Gyulát is viszszaokádta az orosz hadifogság, negyvennyolc kilósan, éhbetegen, és később öreglegényként Weisz Pistánál zsákolt, a Piactéren lévő gabonalerakatában. Gulyás Bözsi meg üzletelt a kereskedővel, akinél ismeretséget kötöttek. Élettársak lettek. Ez a lerakat a Klein Gyula kocsmája mögött húzódott, s abban a kocsmában piros, bugyborékolós málnát ihatott Kis Szívem a sikeres piaci napokon. Az izraelita temetőben családjának jókora sírkövet emelt a gabonakereskedő: ben mártírhalált halt szülei: Weisz Sándor Glauziusz Regina feleségem Klein Margit testvéreim: Imre, Lajos, Margit unokaöcséim: Péterke, Putyika, Gyurika sógornőm: Hanófer Margit 18

19 Pistátok. Aztán elköltözött a faluból. Hanem az a felszabadítás igencsak túlméretezettre sikeredett. A vörös világhorda elsötétítette felettük az eget, a katonák annyi szabadságot hoztak a harmadik kezükkel, hogy hősiesen belerokkant az ország. Megcsupaszították egymást a hagymázos ábránd bűvöletében, amelyet idegen, szabadkőműves zsidók találtak ki, hogy a szegényeké minden hatalom, nem lesznek többé földesurak, bárók, grófok, gazdagok és szegények, mindenki egyforma, ha földönfutó is. Igazságos társadalom épül, egyenlő jogokkal s lehetőségekkel, nem lesznek soha többé egyenlőbbek, haláltáborok, harácsolók, kizsákmányolók, kiközösítettek, mert megváltoztatják, és szabaddá teszik a világot. A világ proletárjai egyesülnek, mert a proletárok szeretik egymást. Micsoda mézes-mázos illúzió? Ám jól hangzott. A sok csupasz fenekű senki, kifosztott és éhes magyar álmaiban kivirágzott a Kánaán, az Ígéretek Földje, a szocialista paradicsom. Taposni kezdték egymást a hozzá vezető járhatatlan ösvényen. Mi lett mindebből? Csúnya ábránd, lepusztult, véres ország, becsapott, megalázott embertömegek, koldus milliók, a mákony, az ital és kábítószer rabszolgái, újabbaknál újabb mesék a feltörekvő, éhes nagyuraktól, mintha az állandó hazugságok nem buktak volna már ki könyökükön. Szívem Imi is elhitte, magába szívta ezeket, pedig már a kezdeteknél elrontották, de gyerekésszel nem okult belőle, nem látott át a szitán. A lapos, sok tanyás nagykunsági faluhoz nemcsak a verőfényes ősz, hanem a háború is gyorsan, feltartóztathatatlanul közeledett. A meleg október elején a vasútállomás mellett, a Vén kert előtti üres területet német tigris tankok lepték el, óriási csatára készültek. A Tisza előtt akarták megállítani az előrenyomuló ellenséget, azon az áron is, ha az életnek írmagja se marad. Bánhalma irányából várták az oroszok támadását. A falu főutcáján félelmetes haderő táborozott a szép növésű japánakácok takarásában. Jeskó Sándor tanító úr, aki kitűnően beszélt németül, a parancsnokkal jó kapcsolatot ápolt, a tiszt lelkére beszélt, hogy ne a faluban ütközzenek meg, hanem a síkságon. A nagy haderő Aranyos felé elvonult, de a Tisza vonalában is maradtak páncélosok, és a debreceni, történelmi csatában csapott össze az orosz hadsereggel. Két hétig tartott az öldöklő küzdelem, esténként még Kunhegyesre is elhallatszott az ágyúk moraja. Október volt akkor is. A környező tanya- 19

20 világból kezdtek visszaszivárogni az emberek. Olvasták, talán még eleinte hitték is a szétszórt röplapok szövegét. Felhívás a Vörös Hadsereg által a német-fasiszta elnyomás alól felszabadított magyar lakossághoz! Magyarok! A Vörös Hadsereg csapatai az ellenség üldözése közben magyar földre léptek. Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagy hogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendjét. A szovjet csapatok bevonulását Magyarország területére kizárólag az a katonai szükségszerűség teszi elkerülhetetlenné, hogy a német csapatok és a Németországgal szövetséges Magyarország hadereje továbbra is ellenáll. A hitlerista rablók és magyar bérenceik rémisztgetnek benneteket a Vörös Hadsereg bevonulásával Magyarországba. Semmi okotok a félelemre! Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországba, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta iga alól. Polgárok! Maradjatok a helyeteken és folytassátok a békés munkátokat! Így kezdődött az alibi Magyarország építése; vérrel, verejtékkel, félelemmel, és hazugsággal. Kis Szívem szülőfaluja megmenekült az ostromtól, a biztos pusztulástól, hogy porrá és hamuvá lövessen! A református templom tornyában felszerelt, kézi tekerésű sziréna csak ritkán szólalt meg. Néhány csendes nap után bevonultak a szovjet csapatok, lovasszekerek, délceg kozákok lepték el az utakat, kisebb összecsapásokkal és néhány aknatalálattal véget ért a falu számára a háború, eltemették az elesett szovjet katonákat a Községháza parányi kertjében, a református templommal szemben, s végleg megérkezett a boldog felszabadítás. Addig azonban történt egy és más. A községházán egyedül Juhász Bálint tartózkodott, éjjel-nappal őrizte a fontosabbnál-fontosabb iratokat, hogy a jó fekete kunok el ne lopják, kenyér helyett meg ne egyék! Az elöljáróság elmenekült. A háborús időben beszolgáltatták búzájukat az okos parasztok, a még okosabbak a gabonaraktárak kulcsait a Községházán őrizték, hiszen tulajdonosaik; a jó magyar zsidók; Weisz István és Epstein Miklós nem érkeztek még haza a megsemmisítő táborokból. Jeskó Sándor megkérte a cvikkeres Juhász Bálintot, hogy nyissa ki a magtárakat, és szétosztják a gabonát az éhező falunak. Sóért, cukorért álltak sorban a Piactéren. A Porcsíny utcából is felszaladtak nagyobbacska fiúk. Feszültté vált a levegő, mióta a vasútállomás mellett a sárga csíkos Tigris tankok táboroztak. Az aranyragyogású októbert még nem vérezte be a háború, édes illat 20

Sz. Lukács Imre. Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota

Sz. Lukács Imre. Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota Sz. Lukács Imre Nagy Imre testamentuma, a Magyar Golgota Egy igazi ügynök beismerő vallomása, üldöztetése és végrendelete Rejtvény: az ügynök családi neve? AJÁNLÁSOK: A szerző semmi felelősséget nem vállal

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.

SZKB104_14. Körön kívül, körön belül II. SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két

Részletesebben

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Pár szóban a novella létrejöttéről:

Pár szóban a novella létrejöttéről: Pár szóban a novella létrejöttéről: A Heléné Cixous-pályázatot a Feldmár Intézet Nők Iskolája alapította. A pályázat feltételeit Feldmár András fogalmazta meg...a nyertes pályázatoktól őszinte, magas színvonalú,

Részletesebben

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény Mándy Iván A huszonegyedik utca Regény 2011 Gábor megállt az öreg, púpos hátú ház előtt, egy véznán fityegő cédulánál. Kiadó szoba Letette ráncos barna bőröndjét, kalapját feljebb tolta homlokán. Általában

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

TARTALOM. Ügyintézés A hivatalban. Használt autó eladó. Birtesttás.

TARTALOM. Ügyintézés A hivatalban. Használt autó eladó. Birtesttás. TARTALOM 1. lecke Az emberi külső Neked ki tetszik?. Tanúvallomás. Körözés. Nem is tudom..... A magyarok és nyelvrokonaik Fél füllel hallottam Tükröm, tükröm... 2. lecke Öltözködés Divatbemutatón. Mit

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám:

Jelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: Jelentkezési lap.. NÉV Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: 1.Feladat TOTÓ (Húzd alá a helyes választ!) 1. Mibe lépett bele Kópé, amikor vérzett a lába? egy hegyes szögbe egy süni

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem Tizenötödik lecke Családi kép Te, Gergely, mindig meg akarom kérdezni, csak elfelejtem: kik vannak azon a nagy képen az ágyad fölött? Ja, azok, azon a régi képen? Az az apai nagyapám családja, még a háború

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944 Családfa Apai nagyapa Preisz Soma 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944 Anyai nagyapa Blum Mór 1868 1944 Anyai nagyanya Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es

Részletesebben

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és

... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Verzár Éva Kelj fel és járj!

Verzár Éva Kelj fel és járj! Verzár Éva Kelj fel és járj! A Tatárdombot megkerülte a viharos szél, ott fenn még egyszer jól összerázta a méltóságos, nehéz fellegeket, lehúzta őket egészen a földig, s mire Terike 1911 pityergő őszén

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Tanuló neve: Dátum: Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Egérszegi Cincin más volt, mint a többi egér. Ilyen kicsi egeret még életemben nem láttam! jegyezte

Részletesebben

H í r l e v é l. 2011. április ÉLETET AJÁNDÉKOZOTT!

H í r l e v é l. 2011. április ÉLETET AJÁNDÉKOZOTT! H í r l e v é l Zarándokoknak, útépítőknek, partnereknek 2011. április Lelkivezetői gondolatok ÉLETET AJÁNDÉKOZOTT! 8 nappal Húsvét ünnepe előtt Jézus Krisztus megmutatta az emberiségnek és a világnak,

Részletesebben

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal)

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) DALSZÖVEGEK (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) 14. Támaszd meg oldalad Két arany pálcával. Meg is simakodjál, Meg is mosakodjál, Beszélve: Töröld meg magad

Részletesebben

Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről

Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről KIDSCREEN-52 Kérdőív a gyermekek és serdülők egészségéről és jólétéről Szülői kérdőív Page 1 of 7 Kedves Szülő, Dátum: év hónap Hogy van a gyermeke? Hogy érzi magát? Ezeket szeretnénk most megtudni Öntől.

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39 Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Kohn Jakab? 1930-as évek Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina)? 1930-as évek Anyai nagyapa Ornstein Mór? 1938/39 Anyai nagyanya

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben