SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁNAK ÜGYRENDJE. Jóváhagyom: Nyíregyháza, május 16.

Átírás

1 Iktatószám: /2011. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁNAK ÜGYRENDJE Jóváhagyom: Nyíregyháza, május 16. Dr. Vinnai Győző kormánymegbízott

2 2/ B E V E Z E T É S Az államháztartásról szóló 292/2009 (XII.19) Korm. Rend. 20. (7) bekezdésében és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2011 (III. 9) számú KIM utasításban kapott felhatalmazás alapján a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (továbbiakban: Munkaügyi Központ) szervezeti struktúrájára, működésére, irányítására vonatkozó szabályok összességének, a kiadmányozás rendjének és a helyettesítés szabályainak meghatározása céljából az alábbiakat rendelem el. 1) Az hatálya I. Általános rendelkezések Az ügyrend hatálya a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőire, szervezeti egységeire illetve kormánytisztviselőire, ügykezelőire és munkaviszonyban álló dolgozóira terjed ki. 2) A Munkaügyi Központ történeti előzménye: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010 (XII.27.) Korm. Rend 10. (3) bekezdése értelmében a Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörei és a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a december 31. napjával megszűnt Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ székhelye (Nyíregyháza) szerinti megyei (Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei) kormányhivatal tekintendő az alapító okiratokban foglaltak szerint a regionális munkaügyi központ jogutódjának. 3) A Munkaügyi Központ elnevezése, címe, elérhetősége Hivatalos neve: Hivatalos név rövidítése: SZSZBMKHMK Intézmény megnevezése angol nyelven: Labour Centre of Government Office of Szabolcs- Szatmár-Bereg County Vezetője megnevezése: igazgató Székhelye: Nyíregyháza Levélcím: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Pf.: 222. Telefon: Telefax: Internet: cím: szszbmkh-mk@lab.hu

3 3/ Megyei szervezet elérhetőségei: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere Debrecen, Piac utca Szolnok, Kossuth Lajos út Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén: Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Központ Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató 4484 Ibrány Szegfű utca 45. Központ Ibrányi Irodája Baktalórántházai Kirendeltség 4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 15. Csengeri Kirendeltség 4765 Csenger, Szent István tér 1. Fehérgyarmati Kirendeltség 4900 Fehérgyarmat Petőfi u. 16. Kisvárdai Kirendeltség 4600 Kisvárda, Szent György tér 4. Mátészalkai Kirendeltség 4700 Mátészalka, Jármi u. 2. Nagykállói Kirendeltség 4320 Nagykálló, Bátori u. 36. Nyírbátori Kirendeltség 4300 Nyírbátor, Kossuth u. 16. Tiszavasvári Kirendeltség 4440 Tiszavasvári, Báthori u. 4. Vásárosnaményi Kirendeltség 4800 Vásárosnamény, Jókai u. 14. Hajdú-Bihar megye területén: Debreceni Kirendeltség és Szolgáltató 4024 Debrecen, Piac u Központ Debreceni Kirendeltség és Szolgáltató 4026 Debrecen, Erzsébet u Központ Balmazújvárosi Kirendeltség 4060 Balmazújváros, Debreceni út 4/B. Berettyóújfalui Kirendeltség 4100 Berettyóújfalu, Bocskai u. 9. Biharkeresztesi Kirendeltség 4110 Biharkeresztes, Kossuth u. 3. Hajdúhadházi Kirendeltség 4242 Hajdúhadház, Hunyadi u. 6. Hajdúböszörményi Kirendeltség 4220 Hajdúböszörmény, Csomaközi u. 3. Hajdúnánási Kirendeltség 4080 Hajdúnánás, Bocskai u Hajdúszoboszlói Kirendeltség 4200 Hajdúszoboszló, Dózsa Gy. u. 14. Komádi Kirendeltség 4138 Komádi, Hősök tere 11. Létavértesi Kirendeltség 4281 Létavértes, Árpád tér 8. Polgári Kirendeltség 4090 Polgár, Barankovics tér7. Püspökladányi Kirendeltség 4150 Püspökladány, Kossuth u. 6. Vámospércsi Kirendeltség 4287 Vámospércs, Béke u. 3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ 5000 Szolnok Kossuth L. u Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ 5000 Szolnok, Szabadság tér 3.

4 4/ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ 5435 Martfű, Lenin út 1/c. Martfűi Irodája Jászberényi Kirendeltség 5100 Jászberény, Jászteleki u. 16. Karcagi Kirendeltség 5300 Karcag, Madarasi út 27. Kunhegyesi Kirendeltség 5340 Kunhegyes, Szabadság tér Kunszentmártoni Kirendeltség 5440 Kunszentmárton, Mátyás király út 5. Mezőtúri Kirendeltség 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3. Tiszafüredi Kirendeltség 5350 Tiszafüred, Fő út 14. Törökszentmiklósi Kirendeltség 5200 Törökszentmiklós, Petőfi S. u ) A Munkaügyi Központ illetékessége A Munkaügyi Központ illetékessége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye területére terjed ki. A Munkaügyi Központ és a Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok illetékességi területét, valamint szolgáltatások tekintetében ez utóbbiak működési területét a megyei munkaügyi központok illetékességéről, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról rendelkező 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelet (továbbiakban a munkaügyi központok illetékességéről szóló rendelet) határozza meg. A kirendeltség és szolgáltató központokat, működési területét, a kirendeltségeket és illetékességi területüket az 1. számú melléklet tartalmazza. 5) A Munkaügyi Központ azonosító adatai: Az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrendi besorolása: Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás Foglalkoztatás-munkaügy területi igazgatása és szabályozása Foglalkoztatást elősegítő támogatások (működési költségvetésben kiadás és bevétel nem számolható el) Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások Munkanélküli-ellátások finanszírozása Számlavezető bank: Magyar Államkincstár Előirányzat-felhasználási keretszámla: Intézményi kártyafedezeti számla: Európai Uniós programok célelszámolási számla TÁMOP 1.1.1: Európai Uniós programok célelszámolási számla I TÁMOP 1.1.2: Európai Uniós programok

5 5/ célelszámolási számla II. TÁMOP 1.1.3: Európai Uniós programok célelszámolási számla III. TÁMOP : Európai Uniós programok célelszámolási számla IV. TIOP MPA lebonyolítási számla: ) A bélyegző leírása, a Munkaügyi Központ hivatalos jelképe A Munkaügyi Központ hivatalos tevékenysége során jogosult az elnevezésének megfelelő, a Magyar Köztársaság címerével ellátott és nyilvántartásba vett körbélyegzőt, illetve fejbélyegzőt használni. KÖRBÉLYEGZŐK: A Munkaügyi Központ hivatalos körbélyegzője Nyíregyháza feliratú, számozott bélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével A Kirendeltség és Szolgáltató Központok hivatalos körbélyegzője: Munkaügyi Központ Nyíregyházi/Debreceni/Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központja feliratú számozott bélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével A Kirendeltségek hivatalos körbélyegzője: FEJBÉLYEGZŐK: Munkaügyi Központ. Kirendeltség feliratú számozott bélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével A Munkaügyi Központ fejbélyegzője: feliratú, sorszám nélküli bélyegző, a Munkaügyi Központ székhelyének és címének megjelölésével. A Kirendeltség és Szolgáltató Központok, Kirendeltségek fejbélyegzője: Munkaügyi Központ. Kirendeltség feliratú, sorszám nélküli bélyegző, a Munkaügyi Központ székhelyének és címének megjelölésével

6 6/ A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányon lehet elhelyezni. A bélyegzőhasználat általános szabályai A bélyegzők használatára a kiadmányozási jog jogosultja, valamint a hivatalos iratok kézbesítését előkészítő kormánytisztviselő jogosult, vagy akit az igazgató erre esetileg meghatalmaz. A bélyegző használója, őrzője a használatért felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőhöz ne férhessen hozzá, köteles a bélyegzők tárolásáról ennek megfelelően gondoskodni. A Munkaügyi Központ hivatalos működésével összefüggésben keletkező iratokon a bélyegző csak aláírással együtt használható. Szervezeti egységen belül, több azonos szövegű hivatalos bélyegző használata esetén, azokat (körbélyegző esetén a bélyegzőn, egyéb bélyegző esetén a nyilvántartásban) sorszámmal kell ellátni. A bélyegzők megrendelése A Munkaügyi Központ szervezeti egységei által használt bélyegzők megrendelését a Szervezési Osztályon keresztül kell kezdeményezni. A bélyegzők nyilvántartása A Munkaügyi Központ egyes szervezeti egységei által használt bélyegzők lenyomatát, darabszámát a Szervezési Osztály által vezetett bélyegző-nyilvántartás tartalmazza. A bélyegző lenyomatát valamint a sorszámokkal azonosíthatóan az egyes bélyegzők használatára, őrzésére feljogosított személyek nevét, aláírását, az átvétel és visszavétel napját a szervezeti egységek által vezetett nyilvántartás tartalmazza, melynek vezetéséért a szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A bélyegzőket csak a nyilvántartásba vételt követően használhatják az arra jogosultak. A megrongálódott, használatra alkalmatlanná vált bélyegző helyett, illetve az elveszett bélyegző pótlása esetén új bélyegzőt kell rendelni. Új bélyegző lenyomata nem lehet azonos a régi bélyegző lenyomatával, az új bélyegzőt új - sorfolytonosan, sorszám kihagyása nélkül megállapított - sorszámon kell megrendelni. Bélyegző elvesztése esetén az elvesztés tényét a szervezeti egység vezetője felé haladéktalanul, írásban be kell jelenteni. A szervezeti egység vezetője helyi vizsgálatot folytat le, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. Az elvesztés vagy eltűnés tényét a nyilvántartásban rögzíteni kell.

7 7/ A bélyegzők selejtezése A megrongálódott, használatra alkalmatlanná vált, forgalomból kivont bélyegzőt kísérőlevéllel ellátva a Szervezési Osztályhoz kell eljuttatni. Az így megküldött bélyegzőket olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely azok felhasználhatóságát lehetetlenné teszi, de azonosíthatóságát nem akadályozza meg. Az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: a) az érvénytelenítés idejét, b) az érvénytelenített bélyegző, pecsét leírását, c) az érvénytelenítésben résztvevők névsorát, beosztását, aláírását, d) az érvénytelenítés módját. Az érvénytelenített bélyegzőket, pecséteket és a jegyzőkönyveket az irattárban kell tárolni. Az érvénytelenített bélyegzők, pecsétek két év elteltével elégetéssel selejtezhetők, erről a tényről készült jegyzőkönyvet iktatni kell és annak egy példányát a bélyegző őrzésével megbízott dolgozónak át kell adni. Jelképe: A Munkaügyi Központ hivatalos jelképe az ügyrend 2. számú melléklete. A Munkaügyi Központ hivatalos jelképét a Munkaügyi Központ kiadványain, tájékoztatóin és hirdetésein is fel kell tüntetni. II.A Munkaügyi Központ jogállása, irányítása, felügyelete, képviselete, felépítése 1) A Munkaügyi Központ jogállása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeként működő, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Foglalkoztatási Hivatal (FH) szakmai irányítása alatt álló szakigazgatási szerv, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú- Bihar megye területére kiterjedő illetékességgel. Jogszabályokban meghatározott szakmai feladatait, valamint hatósági jogkörét az igazgató egyszemélyi felelős vezetésével látja el. A Regionális Munkaügyi Tanács jogosult a Munkaügyi Központ működését véleményezni. A szakigazgatási szerv önállóan gyakorolja a jogszabályokban megállapított hatáskörét. A Munkaügyi Központ mint kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi Központ - megyei szervezetből és kirendeltségekből áll. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010 (XII.27.) Korm. Rend. 8. -ában meghatározott szolgáltatási feladatokat a munkaügyi központok illetékességi területéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kirendeltségek kirendeltség és szolgáltató központként látják el. A

8 8/ Munkaügyi Központban Nyíregyházi/Debreceni/Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ működik, élükön kirendeltség és szolgáltató központ vezetők állnak. A szakigazgatási szerv nem rendelkezik önálló jogalanyisággal, nem költségvetési szerv. A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a Kormányhivatal szakigazgatási szervei egy költségvetési szervet alkotnak. A Munkaügyi Központ tekintetében a Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott (a továbbiakban: Kormánymegbízott) gondoskodik a feladatellátás feltételeiről. 2) A Munkaügyi Központ irányítása, felügyelete A Munkaügyi Központ jogszabályokban meghatározott szakmai feladatait és hatósági jogkörét az igazgató egyszemélyi felelős vezetésével látja el. Az igazgató feletti munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja azzal, hogy kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához a nemzetgazdasági miniszter egyetértése szükséges. Egyetértésük hiányában a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. Szakmai és jogalkalmazói irányítását, valamint hatósági ellenőrzési feladatok szakmai irányítását a Foglalkoztatási Hivatal (1089 Budapest, Kálvária tér 7.) látja el. A munkaügyi központok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. (4) bekezdésében, valamint a 7. (2) (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény (Ksztv) 2. (1) bekezdés h) i) pontja szerinti hatáskört is beleértve gyakorlására kijelölt szakmai irányító szerv vezetője a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdés jb.) pontja értelmében a Munkaügyi Központ megyei szervezetének hatósági ügyeiben a Foglalkoztatási Hivatal a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv. A fentiekben hivatkozott irányítás a következő hatásköröket foglalja magában: a) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, b) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, c) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, d) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, e) az államigazgatási szerv adatainak kezelése, f) gyakorolja a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, ennek keretében közreműködik a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által elrendelt, a Munkaügyi Központok bármely tevékenységének tekintetében lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve g) a főigazgató a Munkaügyi Központ tevékenysége tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter iránymutatása alapján hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

9 9/ A d.) és e.) pontban megjelölt hatáskört a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, valamint a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója is gyakorolhatja. A Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a Munkaügyi Központ tevékenységét szabályozó normatív utasítást adhat ki. 3) Képviselete A Munkaügyi Központot egy személyben való teljes jogkörrel az igazgató képviseli. Képviseleti jogkörét esetenként, illetve meghatározott ügyekben, ügykörökben átruházhatja, illetve a képviseleti jogot bármely kérdésben magához vonhatja. A koordinációs igazgató-helyettes képviseleti joggal rendelkezik a feladat-, illetőleg hatáskörébe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egységek szakmai munkája területén. A megyei szervezet osztályainak vezetői, a kirendeltség és szolgáltató központok vezetői, illetve kirendeltségek vezetői képviseleti joggal rendelkeznek a feladat- illetőleg hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egység szakmai munkája területén. A képviselet rendjének meghatározását az V.1. pontja tartalmazza. 4) Munkaügyi Központ szervezeti felépítése, létszáma A Munkaügyi Központ engedélyezett létszáma 591 fő. A Munkaügyi Központ szervezeti struktúráját a 3. számú melléklet tartalmazza. Igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek: 1. Szervezési Osztály 2. Hatósági Osztály 3. Befektetés Ösztönzési Osztály 4. Képzési és Szolgáltatási Osztály 5. Munkaerő-piaci Eszközök Osztály 6. EU Programok Osztály Koordinációs igazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 1. Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ, melynek felépítése: Munkaerő-piaci és Pénzügyi Osztály Ügyfélszolgálati és Ellátási Osztály Szolgáltató Központ Debreceni Kirendeltség és Szolgáltató Központ melynek felépítése: Munkaerő-piaci és Pénzügyi Osztály Ügyfélszolgálati és Ellátási Osztály Szolgáltató Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ, melynek felépítése: Munkaerő-piaci és Pénzügyi Osztály Ügyfélszolgálati és Ellátási Osztály Szolgáltató Központ 2. MPA Elszámolási Osztály

10 10/ III. A Munkaügyi Központ vezetése Vezetői szintek A Munkaügyi Központ élén igazgató áll, akit a Kormánymegbízott nevez ki és ment fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogköröket. A kormánymegbízott az igazgató kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a Nemzetgazdasági miniszter egyetértésével gyakorolja. 1 A Mukaügyi Tanács előzetes véleményezési jogot gyakorol az igazgató vezetői megbízásával kapcsolatban 2. A Munkaügyi Központ megyei szervezetből és kirendeltségekből áll. A szolgáltatási feladatokat a Munkaügyi Központ illetékességi rendeletében meghatározott kirendeltsége kirendeltség és szolgáltató központként látja el. A Munkaügyi Központ szervezete az igazgató vezetésével, koordinációs igazgató-helyettessel valamint a megyei szervezet osztályainak vezetésével a kirendeltségek és szolgáltató központok vezetőivel, és kirendeltség és szolgáltató központok osztályainak vezetésével valamint kirendeltségeinek vezetőivel, működik. 1) Igazgató Az igazgató a Munkaügyi Központ hivatali szervezetének felelős vezetője. Képviseli egy személyben a Munkaügyi Központot. Az igazgatót feladatainak ellátásában a koordinációs igazgató-helyettes támogatja. Az igazgató közvetlenül irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek, önálló munkakört betöltő személyek munkáját. Az igazgató a jogköreit a feladat- és hatáskör megosztás elveinek és szabályainak megfelelően a Munkaügyi Központ vezetőire, illetve más munkatársaira is átruházhatja azzal a megkötéssel, hogy a Munkaügyi Központ eredményes tevékenységéért való felelősséget az igazgató viseli. 2) A koordinációs igazgató-helyettes A Munkaügyi Központ vezetésével kapcsolatos irányítási, döntési, szervezési, képviseleti stb. feladatokat az igazgató megosztja a koordinációs igazgató-helyettessel. A koordinációs igazgató-helyettest az igazgató nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látják el. 1 Khtv. 7. (1) bekezdés 2 Flt. 13. g.) pont

11 11/ Az igazgató-helyettes az alá rendelt szervezeti egységek esetében felügyeleti és irányítási jogosultságot gyakorol, illetve egyéb jogköreit az igazgató által meghatározott feladatmegosztás elvei alapján gyakorolja. A kirendeltségek, kirendeltség és szolgáltató központok, MPA Elszámolási Osztály szakmai feladatainak meghatározása és végrehajtásuk ellenőrzése a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó koordinációs igazgató-helyettesen keresztül történik, feladata ellátásakor az igazgató nevében jár el. 3) A kirendeltség és szolgáltató központ vezetője, a kirendeltség-vezető A kirendeltség és a kirendeltség és szolgáltató központ a Munkaügyi Központ önálló feladatés hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A kirendeltség és a kirendeltség és szolgáltató központ nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a kirendeltség vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A Munkaügyi Központ vezetője vagy más kormánytisztviselője a kirendeltség vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja. A kirendeltség és szolgáltató központ élén kirendeltség és szolgáltató központ vezetője, a kirendeltség élén kirendeltség-vezető áll, akiket az igazgató nevez ki és ment fel. Munkájukat a koordinációs igazgató-helyettes felügyeli és irányítja, valamint gyakorolja felettük az igazgató által átruházott egyéb munkáltatói jogokat. A kirendeltség és szolgáltató központ vezetője és a kirendeltség-vezető vezeti és ellenőrzi a kirendeltség munkáját, gyakorolja a ráruházott hatás- és jogköröket. A kirendeltség valamint a kirendeltség és szolgáltató központ a vonatkozó jogszabályokban és az igazgató által meghatározott feladatkörben, az illetékességi területéhez tartozó települések körében végzi tevékenységét, a kirendeltség és a szolgáltató központ működési területe a munkaügyi központok illetékességéről szóló rendeletben meghatározott kirendeltségek illetékességi területére terjed ki. Feladataik ellátása során a hatósági szerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének kivételével a saját nevükben járnak el. A kirendeltség és a kirendeltség és szolgáltató központi tevékenység feladatkör szerinti belső tagozódását, működési módját jelen ügyrend VIII pontja szabályozza. 4) Az osztály, csoport és iroda, az osztály-csoport-, és irodavezetők Az osztály a Munkaügyi Központ megyei szervezetén, illetve a kirendeltség és szolgáltató központok szervezetén belül elhatárolható munkafolyamatok végzésére létrehozott jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amelynek élén osztályvezető áll. Az osztályvezető, - személyét az igazgató nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, - feladatait a központi szervezetben a II.4. pontban meghatározott szervezeti felépítés szerint az igazgató, igazgató-helyettes kirendeltség és szolgáltató központ vezetője közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el

12 12/ vezeti és ellenőrzi az osztály munkáját, gyakorolja a ráruházott hatás- és jogköröket, felelős a szervezeti egység feladatainak ellátásáért, gyakorolja mindazon ügyekben a kiadmányozási jogot, amelyek tekintetében felhatalmazást kapott. A csoport az egy munkakörben el nem végezhető, összetett munkafolyamat vagy tevékenységi kör ellátására, egy szervezeti egység (osztály, kirendeltség és szolgáltató központ, kirendeltség) feladatkörén belül létesített egység. Csoport létrehozható úgyis, hogy a jelen ügyrend mellékletét képező munkaköri leírásban (SZMSZ 12. c.) pont) kerül nevesítésre az a szervezeti egységen belüli csoport, melynek keretében a kormánytisztviselő a munkáját végzi. A csoport munkáját ezzel megbízott munkatárs vezeti, aki ezt a feladatát az irányítással megbízott szervezeti egységvezető (osztályvezető, kirendeltség és szolgáltató központ vezetője, kirendeltség-vezető) alárendeltségében látja el. A csoport vezetésével megbízott személy nem minősül vezető beosztásúnak. Irányítási feladatait munkaköri leírása rögzíti. Az iroda a kirendeltség és szolgáltató központ szervezeten belül egyes településeken kihelyezett ügyfélszolgálat céljából létrehozott jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amelynek élén irodavezető áll. Az iroda vezetésével megbízott személy nem minősül vezető beosztásúnak. Irányítási feladatait munkaköri leírása rögzíti. IV. A Munkaügyi Központ működésének rendje A Munkaügyi Központ működését a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok, a szakmai irányítószerv utasításai, valamint a kormánymegbízott, főigazgató és a munkaügyi központ igazgatójának utasításai határozzák meg. A Munkaügyi Központ feladat és hatáskörének ellátására irányadó főbb jogszabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza. A vezetők, az ügyintézők és az ügykezelő feladatait az SZMSZ-ben és az ben foglaltakon túl a munkaköri leírások szabályozzák. A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó feladatok jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés, valamint kapcsolattartás rendjét. A Munkaügyi Központ munkatársai a Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörét, a saját munkakörüket és szakterületüket illetően kötelesek önállóan, szakszerűen és törvényesen ellátni, feladatukat elvégezni. Kötelesek továbbá a hozzájuk forduló ügyfelek részére szakszerű, udvarias tájékoztatást, felvilágosítást adni. A Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, amelynek hatáskörét az SZMSZ és jelen ügyrend VIII. pontja az adott ügycsoportra megállapítja. Az igazgató a Munkaügyi Központ hatáskörébe tartozó bármely ügycsoportra vonatkozóan jogosult a feladat ellátást magához vonni, vagy a feladat végrehajtására az egyébként hatáskörrel rendelkező szervezet helyett más személyt, vagy szervezeti egységet kijelölni.

13 13/ A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő, a munkavállaló feladatait munkaköri leírás szabályozza. 1) Munkáltató jogkör gyakorlásának rendje A Munkaügyi Központ igazgatója a Munkaügyi Központ kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Munkaügyi Központ kormánytisztviselőjének kinevezni javasolt személyről az igazgató tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő 15 napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Munkaügyi Központnál kormánytisztviselőnek. Az igazgató a munkáltatói jogok egy részét az alábbiak alapján az igazgató-helyettesre valamint az egyes osztályvezetőkre ruházza át. Kiemelt munkáltatói jogkörök 1. Kinevezés, munkaszerződés megkötése, munkakör meghatározása, kinevezés módosítása 2. Pályázati felhívás kiírása, elbírálása 3. Kormánytisztviselői jogviszony, munkaviszony megszüntetése 4. Illetmény, munkabér megállapítása, jutalmazás, alapilletmény-eltérítésre javaslat 5. Cím adományozása és visszavonása 6. Helyettesítés elrendelése, helyettesítési díj megállapítása 7. Rendkívüli munkavégzés elrendelésének engedélyezése 8. További jogviszony létesítése 9. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 10. Fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása 11. Tanulmányi szerződés kötése 12. Összeférhetetlenség elbírálása 13. Vezetői tevékenység ellenőrzése 14. Szakmai minősítés (Ktv. szerint) 15. Teljesítmény-követelmény megállapítása és teljesítmény-értékelés (Ktv. szerint) 16. Az általános munkarendtől való eltérés engedélyezése 17. Munkaköri leírás meghatározása, folyamatos aktualizálása 18. Munkavégzési feladatok kijelölése 19. Szakmai munkavégzés folyamatos felügyelete 20. Rendkívüli munkavégzés kezdeményezése 21. Szabadság kiadása 22. Javaslat anyagi, erkölcsi elismerésre 23. Javaslat szociális juttatásra 24. Gépjármű (saját) eseti használata

14 14/ Az igazgató, az igazgató-helyettes, megyei szervezet osztályvezetői, a kirendeltség és szolgáltató központ vezetői, az általuk közvetlenül irányított osztályok vezetői, illetve a kirendeltség-vezetők munkáltatói jogköre Az igazgató az és 24. pontban foglalt munkáltatói jogokat a maga számára fenntartja, azokat, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a koordinációs igazgató-helyettes valamint az osztályvezetők, a kirendeltség és szolgáltató központ vezetőinek és a kirendeltségek vezetőinek közreműködésével, javaslatának, véleményének meghallgatásával gyakorolja. A koordinációs igazgató-helyettes, az osztályvezetők, a kirendeltségek vezetői, a kirendeltség és szolgáltató központok vezetői, az általuk közvetlenül irányított osztályok vezetői, valamint a kirendeltség és szolgáltató központok osztályvezetői az irányításuk alá tartozó munkatársak tekintetében pont szerinti munkáltatói jogokat átruházott hatáskörben gyakorolják. A kirendeltség és szolgáltató központ osztályvezetőinek tekintetében a kirendeltség és szolgáltató központ vezetők a pontban meghatározott munkáltatói jogokat a koordinációs igazgató-helyettes egyetértésével gyakorolják. Az igazgató a kormánytisztviselő teljesítményének értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát ( pont) a Ktv. 34/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - azzal, hogy a minősítő a minősítést közvetlen felettesének, a kormánytisztviselővel történő ismertetése előtt bemutatja átruházza Központi szervezet vonatkozásában: - MPA elszámolási Osztály tekintetében a koordinációs igazgató-helyettesre - az osztály kormánytisztviselői tekintetében az osztályvezetőkre Kirendeltség és szolgáltató központok, kirendeltségek vonatkozásában: - a kirendeltség és szolgáltató központ vezetői, a kirendeltség-vezetői tekintetében a koordinációs igazgató-helyettesre, - a kirendeltség és szolgáltató központ osztályvezetőinek és az osztályszervezetbe nem tartozó kormánytisztviselők tekintetében a kirendeltség és szolgáltató központ vezetőire, - a kirendeltség és szolgáltató központ osztályainak beosztott kormánytisztviselői tekintetében az osztály vezetőire, - kirendeltségek kormánytisztviselői tekintetében a kirendeltség-vezetőre - kirendeltség szervezetében működő irodák vezetői és beosztott kormánytisztviselői vonatkozásában a kirendeltség-vezetőre. Az igazgató helyettesítése során a koordinációs igazgató-helyettes az igazgató tartós távollétében gyakorolja az V. 2. pontjában meghatározott helyettesítési rend szerint mindazon munkáltatói jogokat, amelyek az igazgató hatáskörébe tartoznak.

15 15/ A fegyelmi és kártérítési felelősségi jogkör gyakorlásának szabályozása A fegyelmi jogkör gyakorlására a kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek vétkes megszegése esetén kerül sor. A Munkaügyi Központ igazgatójával szemben a fegyelmi jogkört a Kormánymegbízott gyakorolja. A Munkaügyi Központ kormánytisztviselői feletti fegyelmi jogkör gyakorlója az igazgató, az eljárás megindítására javaslatot az igazgató-helyettes, a kirendeltség és szolgáltató központ vezetője, a kirendeltség vezetője, valamint az osztályvezető tehet, akinek irányítása alatt a kormánytisztviselő dolgozik. A fegyelmi eljárás során a Ktjv. rendelkezései szerint kell eljárni. A kártérítési felelősség megállapítására a kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők esetében a Ktjv.; Ktv., munkavállalók esetében az Mt., egyéb jogviszonyban a Polgári Törvénykönyv, vagy a jogviszonyra vonatkozó jogszabály szabályai az irányadók. 2) A szervezeti egységek közötti kapcsolat 2.1. Együttműködési kötelezettség A Munkaügyi Központ eredményes működésének alapvető feltétele, hogy a szervezeten belül az egyes szervezeti egységek és a munkatársak közötti kapcsolatok kultúráltak, zökkenőmentesek, ellentmondás-mentesek és mindkét fél részéről elfogadottak legyenek. A belső kapcsolattartás, a szolgálati út rendjének szabályai azt a célt szolgálják, hogy a munkafolyamatok végrehajtása során egymáshoz kapcsolódó munkakörök munkavégzése zavarmentes legyen, a munkavégzéshez és irányításhoz szükséges információk akadálytalanul áramoljanak mindkét irányba. A Munkaügyi Központnál a kormánytisztviselők alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyát, munkakapcsolatát a Ktjv. szerinti kinevezés és besorolás határozza meg, valamint a konkrét munkaköri leírások tartalmazzák. Az alá-, és fölérendeltségi kapcsolat az utasítási jogot, a mellérendeltségi kapcsolat egyben a kölcsönös együttműködési kötelezettséget jelenti. A Munkaügyi Központ szervezeti egységei együttműködnek, segítik egymás munkáját, tájékoztatják egymást a másik szervezeti egység tevékenységéhez is kapcsolódó információkról. Minden vezetőnek és beosztott munkatársnak fontos kötelezettsége a többi szervezeti egységgel kialakult munkakapcsolat folyamatos ápolása, az együttműködés feltételeinek és hatékonyságának állandó fejlesztése. Minden munkatárs kötelezettsége az együttműködés fejlesztése, a munkavégzésben tapasztalt akadályokról, terjedelmi és tartalmi változásokról a szolgálati út szabályai szerint azonnal jelentést adni a szervezeti egység vezetője részére, aki köteles soron kívül tájékoztatást adni a munkavégzésben együttműködő szervezet vezetője részére, egyúttal közreműködni a probléma megoldásában. A Munkaügyi Központ valamennyi munkatársával szemben alapvető követelmény a kezdeményező együttműködés. A Munkaügyi Központ működésének eredményességéhez, megítéléséhez nélkülözhetetlen, hogy a vezetők és a munkatársak egymás tevékenységét

16 16/ segítő, jól működő kapcsolatokat alakítsanak ki a Munkaügyi Központtal kapcsolatban álló szervekkel, személyekkel és a sajtóval. A külső kapcsolattartás rendje megfelel a képviseleti jog gyakorlás rendjének A szolgálati út rendje Minden vezető és beosztott munkatárs alapvető kötelezettsége, hogy a szervezeti felépítés szerinti közvetlen felettes vezetőt minden esetben tájékoztassa, részére beszámolót készítsen, jelentést tegyen a munkavégzés helyzetéről, a feladatok tervszerű végrehajtásáról, a munkavégzés zavarairól, akadályairól, tervtől való eltérésről, vezetői közbeavatkozást igénylő eseményekről. Magasabb szintű vezető vagy más szervezeti egység vezetőjének kérdéseire minden vezető és beosztott munkatárs köteles legjobb ismeretei szerint tájékoztatást adni, azonban ezen körülményről szolgálati út betartásának biztosítása érdekében soron kívül jelentést kell tenni a szervezeti felépítés szerinti közvetlen vezető részére. A szervezeti egységek vezetői utasításokat a szervezeti felépítés szerint közvetlenül hozzájuk tartozó beosztott munkatársak részére adhatnak. Rendkívüli esetben általában a szóbeli, operatív utasítások körében utasításaikkal átléphetik, vagy megkerülhetik a szervezeti felépítéssel meghatározott vezetői lépcsőket, illetve szervezeti kapcsolatokat. Ebben az esetben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni. Ha a koordinációs igazgató-helyettes az irányítása alá nem tartozó szervezeti egységek részére feladatot határoz meg, erről az igazgatót tájékoztatja. A szolgálati út rendjének szabályozása nem érinti a bejelentési kötelezettségről szóló, magasabb szintű jogszabályokban meghatározott, előírt kötelezettségeket. 3) Vezetői ellenőrzés: A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység része, magába foglalja a szervezeti egység valamennyi munkatársának ellenőrzését. Az egyéni felelősségeket a munkaköri leírások, a hivatali belső szabályzatok is tartalmazzák. Az igazgató, az osztályvezető a feladatok teljesítését a munkafolyamatba épített ellenőrzésen keresztül és eseti egyéni számonkérésekkel kísérik figyelemmel. Az ügyiratok szignálása és a kiadmányozás során a határidők betartása, a törvényesség, szakszerűség és a minőség is ellenőrzésre kerül. A vezetői ellenőrzések alkalmával feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére az igazgató, az osztályvezető folyamatosan, esetenként, illetve szükség szerint munkaértekezleteken hívja fel az érintettek figyelmét.

17 17/ ) Szakmai, vezetői értekezletek Az igazgató szükség szerinti gyakorisággal vezetői értekezletet tart, amelyről az általa kijelölt kormánytisztviselő emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőt az igazgató hagyja jóvá. A munkaértekezleteken a Munkaügyi Központ vezetői vesznek részt. Az osztályvezető szükség szerinti gyakorisággal osztályértekezletet tart, amelyről az általa kijelölt kormánytisztviselő emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőt a Munkaügyi Központ osztályvezetője írja alá és az igazgatója hagyja jóvá. A munkaértekezleteken az osztály dolgozói vesznek részt. Az értekezletre meg kell hívni a Munkaügyi Központ igazgatóját és az irányítása alá tartozó szervezeti egységeknek a koordinációs igazgató-helyettest. 5) Ügyintézés szabályai A szakmai és működési feladatok körében az ügyeket érdemben, illetőleg közbenső intézkedésként, a vonatkozó jogszabályok és a vezetők útmutatása szerint, az előírt határidőre kell elintézni. Az általános ügyintézési határidő, ha az ügy természetéből más nem következik, illetve a vezető másként nem rendelkezik 30 nap. Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, illetve ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő. Az első és második bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a sürgős (S) jelzésű iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb 5 napon belül kell elintézni. A Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre indult ügyek elintézéséért felelős szervezeti egységet az igazgató jelöli ki. A szignáló a beérkezett iratokon az ügyintéző kijelölése mellett további, az ügy elintézésével kapcsolatos külön utasításokat is közölhet. Ezeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyzi az iratra és aláírja. A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőben történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen. Az ügyintézésért felelős kormánytisztviselő a hatósági eljárás során az alábbi szempontrendszer figyelembevételével jár el: áttanulmányozza az ügyre vonatkozó ügyiratokat és más információkat tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyet érintő iratok pótlólagos összegyűjtésére és átmeneti csatolására, illetve különböző ügyiratok végleges szerelésére, amennyiben az ügyben más hivatali belső szervezeti egység, vagy szakmai irányító szerv más közigazgatási szerv álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,

18 18/ az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről szükség szerint jegyzőkönyvet, emlékeztetőt, vagy feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi; fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat indokolt esetben az ügyiratra, illetve az előadói ívre, vagy az ügyet kísérő lapra külön feljegyzi, az ügyiratot a vonatkozó határidők betartása mellett továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz, az iratra feljegyzi a kezelői és a kiadói utasításokat, az irattári tételszámot. köteles gondoskodni a kiadmányok postázásra történő előkészítéséről, köteles gondoskodni az elintézett irat irattárba helyezéséről, az ügy intézésére kijelölt kormánytisztviselő köteles a vezető utasítása szerint eljárni. Ha a kormánytisztviselő az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet: köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni, ezt követően jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra, vagy az ügyiratot kísérő lapra rávezetni, az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján, vagy annak előzetes értesítésével felső szintű vezetők elé terjesztheti. az ügyet intéző ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetői utasítás végrehajtását. Az ügy elintézéséért felelős személy az érkezett irat átvételét követő napon köteles az iratot megvizsgálni és az érdemi döntéshez szükséges közbenső eljárási cselekmények foganatosításáról a jogszabályi határidők betartásával intézkedni. Az ügyintéző feladatai ellátása során felelős a határidők oly módon történő betartásáért, hogy a jogszabályban vagy a külön rendelkezés szerinti elintézési határidőn belül az ügy lezárásra kerüljön. Az ügyintézés akkor tekinthető lezártnak, ha keletkező ügyek ellátása során, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki), kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok befejeződtek, és a keletkezett érdemi döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozása és postázása megtörtént. Ha az ügy az irányadó ügyintézési határidőn belül nem intézhető el, abban az esetben az ügyintéző köteles felettesét írásban az iraton, vagy az előadói íven - tájékoztatni a várható túllépés okáról és kezdeményezni az eljárás határidejének meghosszabbítását, olyan időben, hogy még az eredeti határidőn belül kiadmányozásra kerülhessen a határidő vezető általi meghosszabbításáról szóló rendelkezés. 6) Munkarend és ügyfélfogadási rend A Munkaügyi Központban munkát végző kormánytisztviselőre érvényes munkarend: Hétfő-csütörtök: Péntek:

19 19/ A napi munkaidőn belül péntek kivételével napi 30 perc munkaközi szünetet (ebédidő) kell biztosítani, amely óra között vehető igénybe. A fentiekben meghatározott általános munkarendtől a kormánytisztviselő kérelmére az igazgató írásbeli engedélye alapján lehet eltérni. A Munkaügyi Központban alkalmazott ügyfélfogadási rend: Hétfő-Szerda-Csütörtök: és óráig Kedd: óráig Péntek. nincs A Munkaügyi Központ dolgozói kötelesek a ledolgozott napi munkaidőt a munkahelyre érkezéskor és az onnan való eltávozáskor a jelenléti ívben nyilvántartani. Munkaidőben a munkahelyről eltávozni a hivatali felettes engedélyével lehet. A munkaidőben történő eltávozást, annak időtartamát, okát, és az azt engedélyező személyt a Munkaügyi Központ dolgozói kötelesek az erre rendszeresített nyilvántartó füzetben naprakészen vezetni. A munkahelyéről önhibáján kívül távol maradó dolgozó akadályoztatásának tényéről haladéktalanul köteles a Munkaügyi Központ igazgatóját vagy közvetlen vezetőjét értesíteni. A szabadság igénybevételének engedélyezésére a IV.1.1. pont az irányadó. A szabadságot a hatályos jogszabálynak megfelelően a Munkaügyi Központ működőképességének figyelembe vételével az éves szabadságolási tervben foglaltakra tekintettel kell kiadni. 7) Iratkezelés rendje és az ügyek átadása-átvétele Az igazgató által szignált iratot az ügykezelő az ügyintéző részére elintézés céljából az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, adja át még az iktatás napján. Az ügyiratok kezelési rendjét külön központi irányító szerv által kiadott szabályzat tartalmazza. Az ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről történő másolat készítését, az ügyfél, illetve képviselője kérelmére a szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett az ügyintéző biztosítja és gondoskodik a másolat elkészítésért fizetendő illeték lerovatásáról. A betekintés vagy másolat készítése esetén, az ügyiraton fel kell jegyezni a betekintés időpontját, illetve a másolatok példányszámát. Ha az ügy jellege megengedi, az távbeszélőn, illetőleg személyes tájékoztatással is elintézhető. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás esetén az iratra e tényt rá kell vezetni és az ügy elintézőjének alá kell írni. Iratot munkahelyről kivinni munkaköri feladat ellátásához a szervezeti egység vezetőjének engedélye mellett lehet.

20 20/ Közvetlenül a Munkaügyi Központban történő iratbenyújtás (személyesen, faxon, en) esetén az ügykezelő gondoskodik annak érkeztetéséről, szignálásra történő bemutatásáról és iktatásáról, esetleges személyre szóló továbbításáról. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A fontos, vagy nehezen pótolható iratokat és azokat a kiadmányokat, amelyeknek a címzetthez való eljuttatása különösen fontos, illetve azon iratokat, amelyek átvételének időpontjához joghatás fűződik különös tekintettel a döntésekre és peres iratokra, valamint határidő kitűzést tartalmazó megkeresésekre tértivevénnyel ellátott levélben kell küldeni. A munkakör átadás-átvétel lehet állandó, vagy ideiglenes jellegű. Állandó jellegű munkakör átadás-átvételre a kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, áthelyezés, belső átszervezés esetén kerülhet sor. A munkakör átadása esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közszolgálati szabályzatában meghatározottak szerint kell eljárni. Ideiglenes jellegű munkakör átadás-átvétele esetén az egymást helyettesítő ügyintézők a távollét ideje alatt a folyamatban lévő és intézkedést igénylő ügyiratokat kötelesek egymásnak iratjegyzéken átadni, a szükséges információkkal a helyettesítő személyt ellátni. Az iratok átadás-átvételét igazoló iratjegyzéket az átadó ügyintéző köteles a közvetlen felettesének bemutatni. 8) A kapcsolattartás rendje Külső kapcsolattartás rendje: Az igazgató és a koordinációs igazgató-helyettes külső kapcsolattartás keretében kapcsolatot tartanak a szakmai irányító szerv vezetőjével, a fekvése szerinti nem kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ vezetőivel, és más megyei munkaügyi központ vezetőivel, a helyi önkormányzatok és szerveik vezetőivel, a központi államigazgatási, illetve azok területi szervei azonos szinten elhelyezkedő vezetőivel, a Megyei Államigazgatási Kollégium tagjaival. Részükre igény esetén megadják a szükséges szakmai segítséget, tájékoztatást. Feladatkörükben önállóan intézkednek, indokolt esetben a kormánymegbízott, a főigazgató vagy az igazgató előzetes, illetve utólagos tájékoztatása mellett. A kormánytisztviselő a feladatkörének ellátása során kapcsolatot tart a fekvése szerinti kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ kormánytisztviselővel, és más megyei munkaügyi központ kormánytisztviselővel, a helyi önkormányzati hivatalok, illetve a központi államigazgatási szervek területi szerveinek azonos szinten elhelyezkedő köz- és kormánytisztviselőivel. Részükre igény esetén megadja a szükséges szakmai tájékoztatást, segítséget, önállóan intézkedhet a feladatkörébe tartozó ügyekben az igazgató, az osztályvezető előzetes véleménye, utólagos tájékoztatása mellett, az általuk meghatározott körben.

21 21/ Belső kapcsolattartás rendje: Az igazgató közvetlen kapcsolatot tart a kormánymegbízottal, a főigazgatóval, az igazgatóval, a Kormányhivatal törzshivatalával és egyéb szakigazgatási szervekkel. A koordinációs igazgató-helyettes kapcsolatot tart a főigazgatóval, az igazgatóval, a Kormányhivatal törzshivatalával és egyéb szakigazgatási szervekkel. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét érintő ügyekben együttműködési kötelezettségük keretében egymással egyeztetve kötelesek eljárni az SZMSZ vonatkozó rendelkezései szerint. Az osztályvezető, kirendeltség és szolgáltató központ vezető, kirendeltség-vezető közvetlen kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ igazgatójával, a koordinációs igazgató-helyettessel valamint a Munkaügyi Központ kormánytisztviselőivel. A kormánymegbízottal, a főigazgatóval, az igazgatóval, a kormányhivatal törzshivatalának (fő)osztályaival a Munkaügyi Központ igazgatóján keresztül tart kapcsolatot. Az EU Programok Osztály vezetője a hatáskörébe tartozó, működési költségvetést érintő adatszolgáltatások, egyeztetések, állásfoglalások tekintetében közvetlenül kapcsolatot tart a Kormányhivatal törzshivatalának (fő)osztályaival. A Hatósági Osztály jogtanácsosai a hatáskörükbe tartozó ügyekben közreműködnek a Jogi Perképviseleti Osztállyal együttműködve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban. A Munkaügyi Központ kormánytisztviselője közvetlen kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ igazgatójával, osztályvezetővel, valamint a Munkaügyi Központ kormánytisztviselőjével, ügykezelőjével. A kormánymegbízottal, a főigazgatóval, az igazgatóval, a kormányhivatal törzshivatalának (fő)osztályaival a Munkaügyi Központ igazgatóján keresztül tart kapcsolatot. A Munkaügyi Központ ügykezelője közvetlen kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ igazgatójával, az osztályvezetővel, valamint a Munkaügyi Központ kormánytisztviselőjével. A külső és belső kapcsolattartás részletes szabályait egyebekben a munkaköri leírások tartalmazzák. A sajtóval való kapcsolattartás rendje: A Munkaügyi Központ feladatkörébe tartozó szakmai ügyben- a Kormánymegbízott előzetes engedélyével az igazgató nyilatkozik. Tartós távolléte, vagy akadályoztatása esetén a nyilatkozattételre a helyettesítés szabályai az irányadóak. 9) A közérdekű adatok nyilvánossága és az adatvédelem A Munkaügyi Központ működésére vonatkozó minden adat ha jogszabály kivételt nem tesz közérdekű és nyilvános, melynek megismerésére bárki jogosult. A kötelezően közzéteendő adatok internetes nyilvánosságra hozataláról, azok állandó frissítéséről a Munkaügyi Központ a hatályos jogszabályok szerint gondoskodik. A Munkaügyi Központ nyilvántartásaiban szereplő és szervezetei által egyéb módon kezelt személyes adatok védelméről az adatvédelmi törvény szerint minden kormánytisztviselő köteles gondoskodni. A Munkaügyi Központ munkatársa nem közölhet illetéktelen személlyel olyan közérdekű adatnak nem minősülő adatot, amely a munkaköre betöltésével

22 22/ összefüggésben jutott tudomására, s annak közlése a Munkaügyi Központra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. 1) Képviselet rendje V. Képviselet rendje, kiadmányozás, helyettesítés, kötelezettségvállalás rendje A Munkaügyi Központ képviselete minden olyan cselekmény, amely a Munkaügyi Központ nevében, érdekében történő nyilatkozattételre irányul, akár írásban (kiadmányozási jog), akár személyesen eljárva 3. A Munkaügyi Központ képviseletére az igazgató önállóan, teljes körben jogosult. Az igazgató ezen jogát jelen, illetve egyéb igazgatói utasítás, vagy eseti meghatalmazás szerint másra átruházhatja határozatlan, illetve határozott időre, továbbá egyszeri alkalomra, de az igazgató a képviseleti jog gyakorlását bármely kérdésben magához vonhatja. A képviseleti jog megadásáról, visszavonásáról, illetve elvonásáról minden esetben írásban kell rendelkezni. A koordinációs igazgató-helyettes a Munkaügyi Központ képviseletére önállóan, külön meghatalmazás nélkül jogosult mindazon szakmai kérdésekben, amelyek az általa irányított szervezeti egységek hatáskörébe tartoznak. A szervezeti egységek vezetői feladataik végzése során képviseleti joggal rendelkeznek a hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egység szakmai munkája területén. A jogi vonatkozású ügyekben (bíróság és más hatóság előtt) a jogtanácsos önállóan jogosult a képviseletre. A jogi diplomával rendelkező kormánytisztviselő az igazgató írásbeli meghatalmazásával képviseli a Munkaügyi Központot bíróság és más hatóság előtt. A képviseleti jog gyakorlása A Munkaügyi Központ igazgatója közvetlenül egy személyben gyakorolja a képviseleti jogot, különösen: - az irányítási jogkört gyakorló Kormánymegbízott, a Kormányhivatal törzshivatalának (fő)osztályai, - a szakmai irányítást gyakorló NGM és FH felső szintű vezetőivel, - a minisztériumok vezetőivel, - a területileg illetékes állami és önkormányzati szervek felsőbb szintű vezetőivel, - a Munkaügyi Központ tevékenységével érintett külföldi és hazai szervezetek felelős vezetőivel folytatott munkakapcsolatokban. 3 Személyes, amin a személyes megjelenést, illetve a távbeszélőn valamint számítógépes hálózaton, Interneten történő kapcsolatot kell érteni. Írásos, amin az iratanyagok aláírási jogának gyakorlását kell érteni, ideértve adott esetben a fokozott biztonságú, és a minősített fokozatú elektronikus aláírást is.