Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe"

Átírás

1 Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez SZERKESZTŐ: Köteles Bernadett

2 A TANKÖNYVET A TARTALOMJEGYZÉKBEN SZEREPLŐ TANULMÁNYOKBÓL A SZAKMAI-SZAKÉRTŐI TESTÜLET ELNÖKE ÁLLÍTOTTA ÖSSZE SZERKESZTŐ: KÖTELES BERNADETT A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT BUDAPEST, 007.

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye. A közigazgatási reform szerepe az e-közigazgatás fejlesztésében 5. A reformot gátló tényezők 6. Az EU elvárásai az e-közigazgatás kialakításához. Hazai társadalmi és gazdasági elvárások.. Lakossági igények.. A gazdasági szereplők elvárásai II. fejezet Az e-közigazgatás értelmezése, fogalmai és modelljei 5. Fogalom-meghatározás: Mit értünk e-közigazgatás/e-kormányzat alatt? 6. Az e-közigazgatás célrendszere 7. Az e-közigazgatástól várható eredmények 9. Az e-közigazgatási modellek 0.5 Az e-közigazgatás célcsoportjai, szolgáltatástípusok (EU0/5).6 E-közigazgatási szolgáltatások szintjei.6. Az 5. szint bemutatása részletesebben 5 III. fejezet A sikeres e-közigazgatási megoldások sarokpontjai 7. Megvalósítandó szolgáltatások kiválasztásának szempontjai 8.. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai 8. Az együttműködési lehetőségek feltérképezése és kiaknázása 9.. A szabványosítási keretrendszer 0.. Nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása, fejlesztése 0.. Együttműködési lehetőségek a központi infrastruktúrával.. Az interoperabilitás jelentősége az e-önkormányzatban..5 Kistérségi együttműködés lehetőségei..6 Önkormányzati szolgáltató (ASP) központok kialakítása. Az e-közigazgatás központi rendszerei.. A központi rendszer definíciója 6.. A központi rendszer jogi háttere 6.. Csatlakozás a központi rendszerhez 7.. A KR szolgáltatások igénybevételének térítése 8

4 Tartalomjegyzék..5 A KR szereplői 8. A központi rendszer szolgáltatásai 9.. EKG 9.. Kormányzati portál, az ügyfélkapu és a hivatali kapu 0.. Kormányzati ügyfél-tájékoztató központ (KÜK).. Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ).5 Közigazgatásban működő háttérfolyamatok újraszervezése és az e- közigazgatás Back-office rendszerének kialakítása.5. Az ügymenet modellezés gyakorlati tapasztalatai 5.5. A háttérintézmények működésének EU által alkalmazott modelljei 7.6 A közigazgatási ügyfélkapcsolatok modernizálása Front Office megoldások Ügyfélszolgálati kommunikációs csatornák a többcsatornás ügyintézés 5.6. Elektronikus kiszolgálás, virtuális ügyfélszolgálat 5.6. Az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés kapcsolata 5.6. A kapcsolatkezelés integrált rendszerei 5.7 Az esélyegyenlőség érvényesítése a modernizált ügyfélkapcsolatokban Informatikai hátrány társadalmi hátrány Esélyegyenlőséget biztosító információs társadalmat mindenkinek A társadalmi integráció (e-inclusion) programjainak meghatározása 58.8 Az informatikai biztonság és a biztonságos e-ügyintézés Informatikai biztonság Biztonsági szabályzatok és előírások Azonosítás és hitelesítés 6.8. Ügyintézés elektronikus aláírás felhasználásával Elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézés 6.9 A Minőségmenedzsment szerepe az e-közigazgatás megvalósításában 6.9. A fejlesztési projektek során alkalmazott technikák 6.9. Szoftverfejlesztéshez kapcsolódó minőségbiztosítás Minőségirányítás a közigazgatásban Alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek A legjobb gyakorlatok összehasonlítása Az ügyfelek elégedettségének megismerése 67.0 Kommunikáció szerepe az e-közigazgatás megteremtésében Önkormányzati honlapok készítése Üvegzseb-törvény 7. Az e-közigazgatást kiszolgáló informatikai infrastruktúra működtetésének irányítása 7.. Az infrastruktúra működtetésének tervezése 7.. Lehetséges variációk az üzemeltetésre 7.. Az informatikai terület stratégiai és szakmai irányítása 7.. Az informatikai infrastruktúra üzemeltetésének szabályozási környezete 7

5 IV. fejezet Az e-közigazgatás megvalósításához kapcsolódó tervezési és irányítási feladatok 75. E-közigazgatási stratégia 76.. Az intézményi stratégiák 76.. Önkormányzati, kistérségi e-stratégia kialakítása 77.. Az e-önkormányzati stratégia helye és szerepe 77.. Az e-önkományzati stratégia készítés általános alapelvei A szolgáltató jellegű e-önkormányzati stratégiák tervezésének legfontosabb kérdései Az e-önkormányzati stratégia célrendszere 8..7 Az e-önkormányzat stratégia megvalósítása 8. A központi koordináció szerepe az e-közigazgatás fejlesztésében 8. Források, költségek és az e-közigazgatástól várható megtakarítások tervezése 88.. Az önkormányzatok részesülése a költségvetésből 88.. Költséghatékonyság 89 Tartalomjegyzék Glosszárium 9 Irodalomjegyzék 95

6

7 - Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe I. fejezet Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye Kiindulópont: Az e-közigazgatás rövid definíció szerint magában foglalja: - a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, belső folyamatainak reformját; - a közigazgatás technológiai modernizációját; - a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válását; - az intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítását kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között Szempontok: Az e-közigazgatás valós igényét befolyásoló tényezők vizsgálatakor az alábbi szempontokat vesszük górcső alá: ) Mi az oka annak, hogy az információs társadalom kiépítése egyre növekvő jelentőséggel bír nemzetközi és európai uniós szinten? A nemzetközi színtéren az elmúlt másfél-két évtizedben végbement folyamatok olyan stratégiai erőteret hoztak létre, amelyben az információs társadalom fejlesztésében elért eredmények meghatározóak olyan magasabb célok eléréséhez, mint a hosszú távú versenyképesség és a fenntartható fejlődés. Ennek számos vetülete van, noha a gazdasági hatást emelik ki általában. Az információs társadalom kiteljesítése szorosan összefügg a közigazgatás működésével: hozzájárulhat a közigazgatás hatékonyabb működéséhez; valamint a társadalmi kohéziót, az esélyegyenlőség megvalósulását is elősegítheti. - Az információs társadalom kiépítése kihívás, szükség, de egyben kötelezettség is. A nemzetközi verseny nem a versenyről szól, hanem arról, hogy az aki nem száll be, végérvényesen lemarad. - Meghatározó azonban az időzítés valamint az, hogy milyen stratégia mentén halad az információs társadalom kiépítése. Egyértelmű prioritásokat kell meghatározni, hiszen a számos vetület, hatás kontrollálása hozhatja meg a kívánt eredményeket.

8 Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye - Természetesen a piaci sajátosságokat, a jelenlegi helyzetet, a realitásokat szem előtt tartva de irányító, menedzsment funkcióval ellátott kormányzati politikákra, közigazgatásra van szükség. ) Magyarország hol helyezkedik el, milyen főbb hatások, kihívások érik mint EU tagállam? Milyen kötelezettségeket vállal Magyarország és miért válik egyre fontosabbá az elköteleződés a téma iránt? A nemzetközi erőtérben egy nagyobb közösség, az Európai Unió részét képezi Magyarország. Tudvalévő, hogy az Európai Unió politikájában már az 990es évektől folyamatosan került a középpontba az információs társadalom kérdése. Jelenleg az i00 stratégia az irányadó a tagállamok számára. Ez nem kötelező érvényű, azonban a tagállamok számára is irányt mutat, követendő. Az európai uniós politikában az elköteleződés kérése a tagállamoktól 000-ben a lisszaboni stratégiával vált egyértelművé, miközben annak újragondolásakor lett világos az, hogy az eredményekhez a tagállamoktól komolyabb szándéknyilatkozatra van szükség. Az egyik következtetés tehát az volt a félidei felülvizsgálat eredményeképpen, hogy a túl sok prioritás nem valósítható meg, valódi prioritások kellenek, melyre minden tagállam építhet. Ezért a növekedés és foglalkoztatás két fő prioritást emelték ki az EU szintjén. A fő prioritások fókuszába került az információs társadalom kiteljesítése. Az i00 stratégia is tükrözi ezt, hiszen az a Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért elnevezésű kezdeményezésből fakadt, ezt a címet viseli. A lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálatának a másik következtetése, hogy a tagállamoknak valódi programokat kell saját szintjükön készíteni, ami az elköteleződésüket mutatja és a célok megvalósulását garantálja. Ezek lettek az ún. nemzeti reformprogramok. Következésképpen, Magyarország európai uniós tagállamként, a saját nemzeti reformprogramján, Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramján keresztül hozzájárulhat a versenyképesség uniós szintű növeléséhez. Aminek természetesen előfeltétele a saját versenyképességének javítása. Az európai uniós források közül a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap, ami az EU regionális politikájához kötötten érkezik az országba. Ez az, amit általában kiemelünk, mivel között az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, között pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv [ÚMFT] keretében nyílt lehetősége Magyarországnak a fejlesztések megtervezésére, megtámogatására úgy, hogy ahhoz az EU-s költségvetés is hozzájárul. Az EU lisszaboni stratégia megvalósításához való tagállami hozzájárulás megkövetelése megjelenik abban is, hogy a regionális politikához közötti időszakra készült európai uniós stratégia, a Közösségi Stratégiai Iránymutatások is a lisszaboni két fő prioritást állította középpontjába. Aminek nyomán az Új Magyarország Fejlesztési Terv is azokra fókuszál. A Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban megjelenik mind az információs társadalom kiteljesítésének, mind a közigazgatás hatékonyságának növelése mint témakör. Világosan következik ebből, hogy az e-közigazgatás fejlesztése is az ÚMFT középpontjába került. Ennek természetesen az a tagállami felismerés áll a hátterében, hogy az államreform, a közigazgatás és ahhoz szorosan kötve az e-közigazgatás fejlesztése mindennek az előfeltétele. Ezért is van az, hogy az ÚMFT-hez kötődő két operatív program [OP], az Államreform OP és az Elektronikus Közigazgatás OP is. Az ország jelenlegi helyzete, az hogy lehetőség van az európai uniós források felhasználására is emlékeztet,hogy az állami szerepvállalás lehetősége egyben felelősség is! 007 és 0 között az európai uniós forrásokkal ha jól gazdálkodik az ország, akkor több területen soha nem látott de már rendkívül időszerű fejlődést lehet elérni. Közösen Integrált Iránymutatások , Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért, a Kormány 006. október -i ülésén elfogadva

9 - Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe kell felelősséget vállalnia a politikai, a gazdasági és a tudományos elitnek, valamint a lakosságnak, hogy az információs kultúrában tapasztalható lemaradást felszámolhassuk. ) Mit jelent az ország számára az e-közigazgatás fejlesztésének lehetősége és feladata? A foglalkoztatottsági, termelési és fogyasztási szerkezetét tekintve Magyarország az ezredforduló óta információs társadalomnak tekinthető. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján azonban nem lehet az ország elégedett. Az alapmutatók az internet- és számítógép-használat, az információs írástudás, az élethossziglan tartó tanulás, az idegennyelv-tudás, a kutatás-fejlesztés aránya és teljesítménye tekintetében rendre a sereghajtók között szerepelünk. Ezért különös szerepe van az előzőekben említett Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az elmozdulás megteremtésében. A kormányzati elköteleződés a kormányzati és közigazgatási reform végrehajtására jelentős mértékben segítheti az ország és a társadalom versenyképességének növelését. A reformnak mélyrehatónak kell lennie előnye, hogy a fejlesztések komplex végrehajtását segítse elő. Minimális követelmény, hogy a szemléleti és szervezeti diszfunkcionalitások kezelésétől a folyamatok megújításán keresztül az elektronizált, korszerűen tudásmenedzselt közigazgatás megteremtéséig terjedjen. Az államreform révén megvalósuló közigazgatás szervezeti, attitűdbeli, kulturális jegyeinek és munkaszervezési eszközeinek felülvizsgálata és hatékonyabbá tétele alapfeltétele az e-közigazgatás megteremtésének. Az információs társadalom kiteljesítésének, így az államreformnak, az e- közigazgatásnak a sikeressége nagymértékben múlik azon, hogy milyen stratégia nyomán lesznek fejlesztve, és milyen időtávra van az meghatározva. Az illeszkedés az európai uniós szinten meghatározott célokhoz egyértelműen fókusz Magyarország számára, beleértve azt hogy a jelenleg készülő e-közigazgatás stratégia és programterv is összhangban terveződik az EU i00 stratégiájával. - Milyen (információs társadalmi) szemléleti kérdések alakítják az államreformmal kapcsolatos prioritásokat? - Hogyan segíti az információs korszak technológiai és eszköz-környezete, digitális kultúrája az államigazgatási reformot? - Melyek az e-közigazgatás reformját gátló tényezők? - Mit tehet az államreform az információs társadalom fejlesztéséért a közigazgatáson kívül? A kormányzati reformnak úgy kell alakítania a szervezeteket és a folyamatokat, hogy a gazdaság általános élénkítése mellett a különböző versenyszabályokat nem sértő módon hoz létre új formákat - a jelen és a jövő domináns ágazatához, az információs- és tudás-szektorhoz tartozó magyar termelő és szolgáltató vállalatok nemzetközi versenyképességének megerősítésére, - a közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és a kultúra területének stratégiai erőforrásként és befektetési célpontként való felfogásához és az ennek megfelelő prioritások biztosításához. Az információs kor kihívásai a társadalompolitika intézményrendszerének radikális átalakítását követelik meg: - a hagyományos, maradvány-elvű szociálpolitika helyett offenzív tudásvagyongazdálkodással, - a fenntarthatóság követelményének a tervezés és végrehajtás minden szintjére való beépítésével, - a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség növelésének az információs kor igényeihez alkalmazkodó formáival. Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye

10 Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye Az ügyfélkapcsolati rendszerek kiterjesztése, a szolgáltatások gyors és egyszerű eljuttatása az állampolgárokhoz, a szolgáltató oldali kommunikáció, valamint az adatok tárolása, továbbítása és feldolgozása ma már csakis a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök segítségével oldható meg. A közigazgatás modernizációja két egymástól elválaszthatatlan területet ölel fel: a szolgáltató oldali, vagyis a közigazgatáson belüli folyamatok modernizációját, valamint a felhasználó oldali, az ügyfél és a közigazgatási szervek kapcsolatában megjelenő szolgáltatások fejlesztését. Ez a két feladatkör szorosan összefonódik egymással. Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 00. évi CXL. törvény (Ket.) értelmében 005 novemberétől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért. Ha azok valahol már szerepelnek az állami, illetve az önkormányzati adatbázisokban, az állampolgár ismételten nem kötelezhető a beszerzésükre. Sürgető feladat a sok helyen használt szolgáltatások, valamint a minden intézmény működésében szerepet játszó és azonos funkciót betöltő belső folyamatok közös platformjainak, felületeinek és szabványos megoldásainak kidolgozása (például az informatikai alkalmazások, a pénzügyek, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, a közbeszerzés, a létesítmények kezelése és a jogi ügyek területén). Az elektronizált közigazgatás révén (elektronikus úton lebonyolított közbeszerzési eljárások nélkül is) megtakarítható a költségek több mint 5 százaléka, így az e-szolgáltatások elterjedtsége valóban fontos kérdésként vetődik fel. Egyre több gyakorlati példa igazolja, hogy az elektronikus szolgáltatások komoly anyagi megtakarításokat eredményeznek. A felhasználói oldalon az állampolgárok és az üzleti szereplők számára legfontosabb előnyként a gyorsaság (az időmegtakarítás) és a minőségi, rugalmas szolgáltatás követelménye jelenik meg az e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban, amit papír-alapon, egyetlen mamut-szervezettel nem lehet megvalósítani. A felhasználói elégedettség legfontosabb eleme a sorban állási effektus megszüntetése. A teljesség igénye nélkül a következő jellemző megállapításokat lehetett megfogalmazni 00 ben a közigazgatás egészére nézve: - Állam tisztázatlan szerepe - Egységes kormányzati stratégia hiánya - Ügyfélorientáltság és minőségszemlélet hiánya - Teljesítménymérés és értékelés hiánya - Túl és alulszabályozottság - Túlcentralizáltság - Túlpolitizáltság - Nem hatékony szervezet és folyamatok - Államháztartás hiánya - Állampolgárok fokozódó elvárásai A fentiek alapján felismert tény, hogy szükség van közigazgatási reformra. A kérdés az, hogy hogyan lehet eredményes, milyen módszerrel valósítható meg leghatékonyabban és az egyes szereplőknek milyen felelőssége, feladatai lehetnek. A köztisztviselők nem elszenvedői, hanem nyertesei kell hogy legyenek a közigazgatási reformnak és kiemelt felelősségük van abban, hogy kellő rálátással, szaktudással tudják segíteni az átalakítási folyamatokat.

11 - Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe. A közigazgatási reform szerepe az e-közigazgatás fejlesztésében Immár hosszú évek óta tudjuk, hogy elkerülhetetlenül változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén, s nem csupán azért, mert a mai hatalmas apparátusok túl sok pénzébe kerülnek az adófizető polgároknak, hanem azért, mert nem serkentői, hanem inkább akadályozói az ország gyorsabb, sikeres fejlődésének. (Kormányprogram) A kormány szándéknyilatkozata, az Államreform Bizottság, illetve a Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelős TNM Hivatal létrehozása is a közigazgatás és reformok megszületését célozta meg. A reformok közül a közigazgatásé az egyik. A közigazgatás reformjának célja röviden: A költségtudatosság és a teljesítményelv érvényesítése egyaránt kulcsfontosságú eleme a közigazgatás reformjának. Célként egy, az ügyfelek (lakosság, vállalkozások) igényeit szem előtt tartó, a pénzügyi és humán erőforrások, munkafolyamatok és információk újító módon történő használatával magas minőségű, hatékony és számonkérhető szolgáltatásokat nyújtó, eredmény orientált közigazgatás kerül megfogalmazásra Az intézményrendszer hatékonyabb működését elősegítendő a finanszírozásban a szervezeti szempontú egyoldalú erőforrás szemlélet helyett a programok, tevékenységek, illetve ezek mérhető és számonkérhető eredményei felé történő elmozdulás történik, az emberi-erőforrás gazdálkodás megújításával célunk a teljesítményelv növelése és a rugalmasabb bér- és létszámgazdálkodás bevezetése A közigazgatás intézményi, szervezeti érdekeinek dominanciája helyett a hangsúly az ügyfelek kiszolgálása felé kell forduljon. Így az ügyintézés színvonalának javítása érdekében a fizikai (egységes kormányzati területi ügyfélszolgálati központok) és virtuális (elektronikus ügyintézés) hozzáférés lehetőségének javítása, a hatósági eljárások egységesítése és egyszerűsítése, az ügyfelek elégedettségének rendszeres mérése, valamint a hivatalok ügyfelek felé történő számonkérhető vállalásait tartalmazó, ún. Ügyfélszolgálati Charták kerülnek bevezetésre. Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye A következő fókuszpontok azonosíthatóak be: A közigazgatás szerepének meghatározása és jogszabályokban történő rögzítése a közigazgatási reform egyik első és legfontosabb lépése. Meg kell hozni néhány alapvető, stratégiai jellegű döntést arról, hogy mely feladatokat célszerű a jövőben állami apparátussal ellátni, és melyeket nem, mely feladatok ellátásába kell és milyen mértékben bevonni a magánszektort és a non-profit szervezeteket. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy e döntések meghozatala nélkül nem lehet elindítani az egyes intézmények átalakítását, de a reformok ezen alapvető döntések nélkül mindig megmaradnak intézményi, esetleg ágazati szinten, a teljes közigazgatás átfogó, egységes alapokon történő megújítása elmarad. Természetesen számos egyéb, pl. a közigazgatási intézményrendszer struktúrájára, az egyes intézmények státuszára, illetve további reformlépések előkészítésére vonatkozó keretfeltételt szintén jogszabályban célszerű rögzíteni. A jogi szabályozás ugyanakkor azt helyezi a középpontba, hogy mit kell tennie a közigazgatási intézményeknek, de kevésbé ad választ a hogyan kérdésére. A jogszabályok mellett tehát szükség van az intézményi szintű működés átalakítását lehetővé tevő eszközrendszer kialakítására és az érintettekkel való megismertetésére is. A vezetési és szervezési módszerek meghatározása során az üzleti szférában és más országok közigazgatásában jól bevált gyakorlatot kell figyelembe venni. Az így kiválasztott módszereket ezt követően adaptálni kell a magyar közigazgatási szektor sajátosságaihoz, illetve a szektor egyes ágazatainak esetlegesen eltérő igényeihez. Közigazgatási reform nem képzelhető el korszerű informatikai támogatás nélkül. Napjaink informatikai megoldásai minden területen hatékony, gyakran nélkülözhetetlen támogatást képesek nyújtani a közigazgatás számára. Mindig ügyelni kell azonban arra, hogy az informati- 5

12 Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye kai eszközök megvásárlása, bevezetése soha ne önmagáért legyen cél, hanem csak egy eszköz a célok eléréséhez. Módszerként a jövőben a közigazgatási reformot megalapozó tanulmány szerint a következőket érdemes követni: - Stratégiaalkotás és céllebontás - Folyamat és szervezetkorszerűsítés - Teljesítménymenedzsment - Szolgáltatási színvonal növelése - Változáskezelés - Minőségirányítás A közigazgatási reform fontos része az informatikai korszerűsítés, az e-közigazgatás fejlesztése, amelynek hatékony megvalósítása a közigazgatási folyamatok átalakításának megtámogatásához és modernizálásához szükségszerű feltétel. Egyértelműen definiált jövőkép, hogy a közigazgatás képes legyen a társadalom szereplőinek alábbi hármas igényét 5 figyelembe venni és az optimum megvalósítására törekszik azok között: - Állampolgárként (pl. kulturális, környezeti, szociális, települési) értékeik védelmét és a közjó előmozdítását igénylik - adófizetőként a minél olcsóbb működést várják el - ügyfélként pedig a gyors, egyszerű, megfizethető ügyintézést követelik meg. Zárszóként elmondható, hogy a közigazgatás reformja és a szolgáltató e-közigazgatás megteremtése szorosan összetartozó fogalmak.. A reformot gátló tényezők: A politika és a közigazgatás támogatása csak elvi 6 A közigazgatás modernizációja általában nem kötődött össze az elektronikus közigazgatási szolgáltatások eszközeinek és lehetőségeinek a hangsúlyozásával, tudatosításával. Miközben a hatékony közigazgatással bíró vagy arra törekvő országok esetében elképzelhetetlen a közigazgatás reformja az IKT eszközök segítsége nélkül. Következésképpen, ahhoz hogy sikert érjünk el az államreformnak, a közigazgatás fejlesztésének és az e-közigazgatásnak egymásra épülve, egymást támogatva kell megvalósulnia. A ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv már ezt a törekvést, ezt a szemléletmódot tükrözi. Számos országban jellemző, hogy az e-közigazgatás fejlesztése, elterjedése jogi akadályokba ütközik. Magyarországon is szükséges időről időre és bizonyos kérdésekben a jogi akadálymentesítés. A problémát azonban az jelenti, hogy még azokban az esetekben is jelentős lemaradás figyelhető meg, ahol egyébként a törvényhozás példamutató előrelátással hoz meg jogszabályokat, ugyanis a jogszabályok betartatásáról, végrehajtásáról is gondoskodni kell. Ezzel összhangban van az OECD megállapítása is, de annak inkább az a része a releváns, hogy nem lehetséges csak és kizárólag jogszabályalkotással célt érni, még ha szerepe megkérdőjelezhetetlen is. A megállapítás a következő: A vonatkozó erőfeszítéseket túlságosan jogi szemlélet vezérli, melyben a központi kormányzati intézmények, valamint a kormányzat alsóbb szintjei számára ugyan előírás, hogy végrehajtsák az e-kormányzati kezdeményezéseket, azonban mindezt anélkül, hogy összehangolnák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, a szükséges készségeket és az intézkedések ütemezését. A felvetett problémát hivatott orvosolni számos, később kifejtésre kerülő intézkedés. 5 Államreform operatív program:

13 - Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe OECD 006-os jelentése 6 szerint további probléma, hogy Az e-kormányzati fejlesztésekben nem tisztázott a vezető szerep, az irányítás a központi kormányzat számos intézménye között oszlik meg. Noha a központi kormányzat indított egyes közös projekteket, kevés példa van a horizontális együttműködésre, és az ily módon biztosított gördülékeny szolgáltatásra és több jel is utal rá, hogy a kormányzat úgy tekint az államigazgatás reformjára és az e- kormányzás kifejlesztésére, mint két egymástól független vállalkozásra. Úgy értelmezi az IKT-k közigazgatáson belüli fejlesztését és működtetését, mint az ügyfelek online szolgáltatásokkal való kiszolgálását, nem pedig úgy, mint a közszektor folyamatai és a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony átalakításához szükséges modernizációs intézkedéssorozat egyik összetevőjét. A reform és az e-közigazgatás területén tervezett fejlesztések éppen ezt a problémakört hivatottak kezelni. A közigazgatás költséghatékony működésének hiánya valós probléma A közigazgatási hatósági eljárások általában túl lassúak, nem kellően hatékonyak, és gyakran a közigazgatási szolgáltatások színvonala sem felel meg a gazdasági társadalmi elvárásoknak, lakosság és a vállalkozások drágának és bonyolultnak tartják az ügyintézést. A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, de magasabb költséggel működik, mint az uniós átlag. OECD 006-os jelentése 7 szerint Az elektronikus kormányzati beruházásokat hatékonyan kell megvalósítani. Az e-kormányzás sikeres megvalósítása érdekében a magyar kormányzatnak felül kellene vizsgálnia az e-kormányzati beruházásokról alkotott képét üzleti esettanulmányok és a vállalati architektúrák megismerésével, valamint fejlesztenie kellene a végrehajtást az értékelés és monitoring eszközeivel. Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye Minimálisak az állampolgárok igényei A magyar társadalomra általában jellemző, hogy a civil szféra fellépése, érdekérvényesítő képessége aránytalan az egyes területeken és kevéssé tudatos, egy hosszú folyamat elején tart. A civil szféra, az állampolgárokat összekötő érdekérvényesítő szervezetek gyakran nem működnek még optimálisan és az állampolgárokban sem alakult ki még sem a bizalom, sem az igény az érdekérvényesítés lehetősége iránt. A szolgáltató típusú közigazgatás megvalósításához ugyanakkor nélkülözhetetlen a tudatos, érdekeit érvényesíteni képes, jogait és kötelezettségeit ismerő képzett ügyfél, hiszen e nélkül sohasem alakulhat ki a klasszikus szolgáltató-ügyfél viszonyrendszer. További nehezítő tényező az e-közigazgatás megteremtése kapcsán, hogy Magyarország az EU egyik negatív listavezetője: hazánkban a lakosság 57 százaléka soha nem használt még számítógépet, 66 százalék nem tekinthető internetezőnek. A lakosságnak mindössze 0 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is nyújtott ez az arány a skandináv országokban százalék között van, míg az uniós átlag is eléri a 0 százalékot. Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem: hazánkban a munkavállalók mindössze 9 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel szintén az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban. A gyógyír mindkét fronton a képzés. A tudatos állampolgárok kinevelését már középiskolában el kell kezdeni, a modern eszközök használatára pedig még korábban, már az általános iskolában meg kell kezdeni a felkészítést. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a mai felnőttek tájékoztatása-képzése érdekében is. Az igényteremtést kell segíteni, ezt pedig a nem ingyenes, de kedvezményes oktatással és az információs társadalom humán infrastruktúrájának fejlesztésével lehet elérni. Az utóbbira egy példa az IT-mentori szakmai képzés elindítása, de számos már képzést, tréninget kell biztosítani. A köztisztviselők bizalmatlanok a digitális világgal szemben Az IKT eszközök segítségével történő közigazgatási modernizáció nem hagyhatja érintetlenül a köztisztviselőket és a közalkalmazottakat sem. 6 OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 006 június. 7 OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 006 június. 7

14 Bevezetés, avagy az e-közigazgatás valós igénye A közigazgatásban egyre több a fiatal, modern technikát napi szinten használó munkavállaló, azonban a korfát tekintve elég vegyes a közigazgatásban a kép. Egy teljes generációs szakadék figyelhető meg a pályakezdők és a nyugdíjkorhatár közelében lévők között. Utóbbiak számára problémát, sőt esetenként frusztrációt okoz a modern eszközök és technológiák használata. A generációs különbség még markánsabb a vezetők között, ami azért jelentős probléma, mert pontosan a vezetőknek kellene elköteleződniük a modern technológiák használata mellett. Az eszközhasználat problémája mellett körvonalazódni látszik egy másik problémakör is, amely gátja az e közigazgatás megteremtésének.. A munkavállalók tudat alatt tartanak attól, hogy az egyre jobban elterjedő számítógépes rendszerek kiszorítják őket a munkakörükből. Ez részben igaz, hiszen a hagyományos papíralapú közigazgatásban meglévő szerepkörök egy része valóban eltűnik, helyette azonban új munkakörök, új feladatkörök jönnek létre. A félelem azonban összességében alaptalan, hiszen a számítógépes rendszerek elterjedése a közigazgatásban nem a munka mennyiségét csökkenti, inkább növeli a minőséget azáltal, hogy az adminisztrációval túlterhelt érdemi ügyintézők válláról leveszi a felesleges terhet, így ők jelentősen több időt és energiát tudnak fordítani a képességüknek megfelelő érdemi feladatok elintézésére. Azaz elmondható, hogy a közigazgatás számára a modern technológiák alkalmazása elsősorban azzal az előnnyel járhat, hogy az adminisztratív munkaterhelés csökkentése révén minőségi javulást eredményez. Ez pedig a munkavállalók számára is komoly előnyökkel jár, így nincs miért bizalmatlannak lenni. Ennek megértetése, valamint a változásokra való felkészítés, a változásmenedzsment fontos részét kell hogy képezze a közigazgatásban dolgozók nyitottságának növelésében. Kevés figyelem összpontosul arra, hogy a közigazgatás digitalizálása elsősorban a szervezeti folyamatok modernizálását, ésszerűsítését, hatékonyabbá tételét jelenti, ami nagyon sok esetben inkább attitűdbeli, kulturális és munkaszervezési változásokat igényel. Ez a folyamat pedig jóval hosszabb, mint egy informatikai rendszer felállítása, így erre a területre sokkal jobban kell koncentrálni. Nincs törekvés az ügyfelek igényeinek megismerésére A szolgáltató közigazgatás koncepciójának központjában az ügyfelek állnak. Magyarországon akkor lesz a közigazgatás szolgáltató jellegű, ha a szolgáltatások valóban az ügyfelekért lesznek. Addig azonban még sok tennivaló van, elsősorban az ügyfelek igényeinek megismerése kapcsán. A közigazgatás modernizációjához, a szolgáltató típusú közigazgatás megteremtéséhez az ügyféligények széleskörű feltérképezésére van szükség, az ehhez kapcsolódó kutatások, felmérések elvégzéséhez meg kell teremteni a feltételeket. Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az államreform, a közigazgatás modernizációjának EU által is elismert és támogatott előtérben kerülése. Az ország viszonylag jól teljesíti az Unióban pillanatnyilag előírt 0, illetve 5 minimális közigazgatási szolgáltatás elektronikus úton való elérhetőségének biztosítását, azonban ez a szám a következő hónapok során több százra fog ugrani. Az OECD 006-os jelentése 8 szerint az egyik megállapítás is ezt hivatott alátámasztani: Magyarország sikeresen fejlesztette az Európai Unió eeurope programja által figyelt 0 szolgáltatást, eredményesen üzembe állította a kormányzati gerinchálózatot, valamint az ügyfélkaput, ami által rendelkezésre áll a szükséges elektronikus infrastruktúra, továbbá biztosított az osztott szolgáltatások esetleges nyújtásának módja. Ezt hivatott kezelni az e-közigazgatás stratégia és megvalósítási terv. Az Európai Unió kiemelt prioritást kapott a befogadó e-közigazgatás koncepciója, ami mögött az a cél húzódik meg, hogy az eddigieknél sokkal jobban vegyék figyelembe a felhasználók igényeit. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program indikátorai is azt hivatottak elősegíteni, hogy a jövőben a mérhetőség, összehasonlíthatóság biztosítva legyen. Nehézkes a közigazgatási adatok összehangolása Az utóbbi évtizedekben mind a fejlett, mind a fejlődő országokban nagy hangsúlyt kapnak az átfogó közigazgatási reformtörekvések (New Public Management). A közigazgatási és a kormányzati munka újragondolása és gyakori átszervezése lehetővé teszi, sőt egyenesen sürgeti a privát szektorban a tudásmenedzsment terén szerzett tapasztalatok (szemlélet, modellek, eljárások) adaptációját. A kormányzati üzem korszerűsítése és az ezt támogató új szervezeti kultúra a 8 8 OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 006 június.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának. Szervezetfejlesztési Stratégiája

Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának. Szervezetfejlesztési Stratégiája Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztési Stratégiája Kozármisleny, 2008. május. Záradék: Jelen Szervezeti Stratégiát Kozármisleny Város Képviselő-testülete a 62/2008.(VI.16.) számú

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd Az ITIL egyszeruen avagy híd 1 A piaci megatrend millió USD 300 Üzemeltetés (outsourcing) Üzembeállítás és támogatás 200 Alkalmazáskészítés Rendszer- és hálózatintegrálás 100 Informatikai tanácsadás és

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Informatikáért felelős Kormánybiztos Ikt. szám: ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE az E-közigazgatás 2010 Stratégia elfogadásáról Budapest, június 2008. A Kormány./2008. (..) Korm. határozata az E-közigazgatás

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás 2010. 2007. Június

A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás 2010. 2007. Június A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás 2010 2007. Június 1 Tartalom A stratégia készítés háttere A stratégia készítés folyamata A stratégia tartalma Programterv

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben