I. A BEADVÁNY II. AZ ÜGYVÉDI IRODA BEADVÁNYBAN KIFEJTETT JOGI ÁLLÁSPONTJA

Átírás

1 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) befektetési vállalkozások induló tőkéjének mértékét meghatározó rendelkezéseinek értelmezése. Az Ügyvédi iroda állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be az MNB-hez a Bszt. befektetési vállalkozások induló tőkéjének mértékét meghatározó rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatosan. I. A BEADVÁNY A Beadványban az Ügyvédi Iroda kérte az MNB-től azon álláspontjának a megerősítését, hogy a Bszt. 13. (2) bekezdésének a befektetési vállalkozás euró összegű kötelező legkisebb induló tőkére vonatkozó rendelkezése úgy értelmezhető, hogy a hivatkozott bekezdésben szereplő, a Bszt. 5. (1) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzése mellett a befektetési vállalkozás a szükséges feltételek teljesítése esetén engedélyt szerezhet a) a Bszt. 5. (1) bekezdés c) és f) pontján kívüli, tehát a Bszt. 5. (1) bekezdés e), g) vagy h) pontja szerinti befektetési szolgáltatások végzésére, illetve b) a Bszt. 5. (2) bekezdésében található kiegészítő szolgáltatások bármelyikének vagy akár teljes körének végzésére is. Másként megfogalmazva a kérdést: Úgy értelmezhető-e a Bszt. 13. (2) bekezdésének eurós induló tőkekövetelményt támasztó rendelkezése, hogy a eurós tőkeszintet teljesítő befektetési vállalkozás a szükséges felügyeleti engedély birtokában nem kizárólag megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, illetve portfóliókezelés elnevezésű befektetési szolgáltatásokra szerezhet engedélyt, hanem ezek mellett engedélyt szerezhet befektetési tanácsadás, pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és multilaterális kereskedési rendszer működtetése elnevezésű befektetési szolgáltatásokra is, valamint akár a Bszt. 5. (2) bekezdés szerinti kiegészítő szolgáltatások bármelyikére vagy összességére is. II. AZ ÜGYVÉDI IRODA BEADVÁNYBAN KIFEJTETT JOGI ÁLLÁSPONTJA A Bszt. nem határozza meg, hogy az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének (továbbiakban együtt: ) közvetlen, tehát a befektetési vállalkozás által vezetett számlákon történő kezelést jelent vagy közvetetett, tehát például egy harmadik személy (tipikusan letétkezelő) bevonásával, a harmadik személy által az ügyfél részére vezetett számlák feletti rendelkezés által is megvalósulhat. A Bszt. hivatkozott rendelkezése nem tisztázza továbbá, hogy mi a viszonya az, valamint a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások (leegyszerűsítve: letéti őrzési, ügyfél- és értékpapírszámla vezetési, letétkezelési szolgáltatások) között. Úgy tűnik, hogy a kétfajta tevékenység nem fedi szükségszerűen egymást: A pénztári be- és kifizetőhelyet működtető befektetési vállalkozás a pénz átadásával, átvételével kezel ugyan ügyfél pénzeszközt, amennyiben azonban az et letétkezelőhöz továbbítja, nem biztos, hogy a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtja az ügyfél részére. Megfordítva a megközelítés irányát, lehetséges, hogy a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozás a szó fizikai értelmében nem kezel et, nem működtet pénztárat. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a Bszt. 13. (2) bekezdésében szereplő az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult fordulat, valamint a tiltó rendelkezés hiánya is arra utal, hogy a befektetési vállalkozás eurós induló tőke esetén jogosult a kifejezetten nem tiltott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére és a kiegészítő szolgáltatások nyújtására is. A Beadvány szerint az Ügyvédi Iroda álláspontját látszik alátámasztani az a körülmény, hogy a Bszt. 13. (3) bekezdése az euró induló tőke követelménynél kifejezetten tiltja a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások végzését és az kezelését. Ebből a contrario az is következik, hogy az a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások végzése mellett képzelhető el. Tehát a euró induló tőke követelmény teljesítése esetén, bár a Bszt. 13. (2)

2 bekezdése nem nevesíti, a befektetési vállalkozás mégis engedélyt szerezhet a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pont szerinti kiegészítő szolgáltatások végzésére. III. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA III.1. Jogszabályi háttér A Bszt. 13. (1) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik. A Bszt. ugyanezen -ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a befektetési vállalkozás az 5. (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró, b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik. Végül a Bszt. 13. (3) bekezdése szerint ha a befektetési vállalkozás az 5. (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGTállamok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró. A Bszt. fenti rendelkezéseinek alapjául a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló június 26-i 2013/36/EU irányelv (Irányelv) A befektetési vállalkozások induló tőkéje címmel ellátott IV. címének rendelkezései szolgálnak. A Bszt. 13. (1) bekezdésének mögöttes rendelkezése az Irányelv 28. cikk (2) bekezdésében található. Eszerint: A 29. cikkben említettek kivételével minden befektetési vállalkozásnak EUR indulótőkével kell rendelkeznie. A Bszt. 13. (2) bekezdésében rögzített kivételszabály alapja az Irányelv 29. (1) és (3) bekezdése, amelyek a következőket tartalmazzák: (1) EUR indulótőkével kell rendelkezniük azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek saját számlájukra nem kötnek ügyleteket semmilyen pénzügyi instrumentummal, és nem jogosultak pénzügyi instrumentumok jegyzési garanciavállalására a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján, de az ügyfelek pénzével vagy értékpapírjaival rendelkeznek, és a következő szolgáltatások valamelyikét (egyet vagy többet) nyújtják: a) pénzügyi instrumentumokra vonatkozó befektetői megbízások fogadása és továbbítása; b) pénzügyi instrumentumokra vonatkozó befektetői megbízások teljesítése; c) pénzügyi instrumentumokból álló egyedi befektetési portfóliók [Bszt. 13. (2) bekezdés a) pont]. (3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett összeget EUR-ra csökkenthetik, ha a vállalkozás nem jogosult az ügyfelek pénzével vagy értékpapírjaival rendelkezni, saját számlára ügyleteket kötni, vagy jegyzési garanciavállalást végezni a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján [Bszt. 13. (2) bekezdés b) pont]. A Bszt. 13. (3) bekezdésének mögöttes szabálya az Irányelv 31. cikk (1) bekezdésében lelhető fel, amelynek értelmében: (1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2c) pontjában említett vállalkozásoknak az alábbi biztosítéki formák valamelyikével kell rendelkezniük: a) EUR indulótőke; b) az Unió egész területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítás vagy egyéb hasonló, szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó garancia, amelynek értéke kárigényenként legalább EUR, a kárigények összességére vonatkozóan pedig évi EUR; 2/5

3 c) az indulótőke és a szakmai felelősségbiztosítás olyan kombinációja, amely az a) vagy a b) pontban említett fedezetnek megfelelő szintet biztosít. Az Irányelv idézett rendelkezésében hivatkozott jogszabály az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU Rendelete (CRR), amelynek 4. cikk (1) bekezdés 2c) pontja a következőket mondja ki: befektetési vállalkozás : a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott jogalany, amely az említett irányelv által előírt követelmények hatálya alá tartozik, kivéve: [ ] c) azokat a vállalkozásokat, amelyek nem jogosultak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatások nyújtására, és amelyek csak ugyanezen irányelv I. melléklete A. szakaszának 1., 2., 4. és 5. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtanak, illetve tevékenységet vagy tevékenységeket végeznek, és amelyek nem jogosultak az ügyfeleik pénzének és értékpapírjainak tartására, és amelyeknek ebből következően nem lehet tartozásuk ezen ügyfelekkel szemben. III.2. Az Az Ügyvédi Iroda Beadványban kifejtett álláspontja szerint a Bszt. alapján nem egyértelmű, hogy milyen viszonyban áll egymással az, valamint a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatások. Mindezekkel összefüggésben tájékoztatom az Ügyvédi Irodát, hogy az MNB honlapján elérhető Megfeleltetési táblázat a Tpt-ben (2001. évi CXX. tv.) és a Bszt-ben (2007. évi CXXXVIII. tv.) szereplő tevékenységekhez és egyes eszközökhöz című dokumentumban 1 (Tájékoztató) a felügyeleti hatóság rögzítette azon álláspontját, amely szerint az a befektetési vállalkozás, amely a Bszt. 5. (1) bekezdés a-h) pontjaiban meghatározott valamely befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére jogosító engedélyt szerez, és az et kezelni kívánja, annak rendelkeznie kell a Bszt. 5. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel. A Bszt. 13. (3) bekezdésének december 31. napjáig hatályos szövege, amely szerint: Ha a befektetési vállalkozás az 5. (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, [ ], január 1. napjával a következőkkel egészült ki: Ha a befektetési vállalkozás az 5. (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, [ ]. A rendelkezés vastag betűvel jelölt kiegészítésével a jogalkotó egyértelműsítette, hogy az a Bszt. rendszerében az 5. (2) bekezdés a-b) pontjainak megfelelő szolgáltatás nyújtása keretében értelmezendő, a Tájékoztatóban foglalt értelmezés tehát összhangban áll a jogszabályi előírásokkal. III.3. A Bszt. rendelkezéseinek értelmezése A Bszt. 13. (1) bekezdése az Irányelv 28. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően főszabályként euró összegű induló tőke rendelkezésre bocsátását írja elő kötelezettségként a befektetési vállalkozással szemben. A főszabály alóli kivételeket a Bszt. 13. (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A tárgyalt (2) bekezdése kimondja, hogy az induló tőke minimális összege euróra csökken, amennyiben a befektetési vállalkozás a) nem jogosult sajátszámlás kereskedésre, valamint pénzügyi eszköz elhelyezésére az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (Garanciavállalás), és b) engedélyt szerez megbízás felvételére és továbbítására, megbízás végrehajtására az ügyfél javára, és/vagy portfóliókezelésre, valamint c) jogosult az kezelésére /5

4 Az induló tőke minimális összege euróra csökken, amennyiben a befektetési vállalkozás a) nem jogosult sajátszámlás kereskedésre, valamint Garanciavállalásra, és b) engedélyt szerez megbízás felvételére és továbbítására, megbízás végrehajtására az ügyfél javára, és/vagy portfóliókezelésre, végül c) nem jogosult az kezelésére. A Bszt. 13. (3) bekezdése alapján az induló tőke minimális összege a szükséges mértékű szakmai felelősségbiztosítás hiányában euró, ha a befektetési vállalkozás a) engedélyt szerez megbízás felvételére és továbbítására, vagy befektetési tanácsadásra, és b) nem jogosult az kezelésére. Hangsúlyozandó, hogy a fenti pontokban foglalt követelményeknek együttesen kell fennállniuk annak érdekében, hogy az adott kivételszabály alkalmazható legyen, bármely feltétel teljesülésének hiányában tehát az (1) bekezdésben foglalt induló tőkekövetelmény az irányadó. A Bszt. tárgyalt rendelkezéseinek a nyelvtani értelmezése önmagában nem nyújt kétséget kizáró magyarázatot arra a kérdésre, hogy a fenti követelményeket teljesítő befektetési vállalkozás engedélyt szerezhet-e további, a 13. (2) bekezdésben nem nevesített befektetési szolgáltatások nyújtására anélkül, hogy ezáltal kiesne abból a körből, amelynek tagjaira a kérdéses kedvezményszabály alkalmazható. Mivel a kérdésre az Irányelv rendelkezéseinek az értelmezése útján sem adható egyértelmű válasz, az MNB áttekintette, hogy miként alakulna az induló tőkére vonatkozó követelmény az egyes befektetési szolgáltatások tekintetében a Beadványban kifejtett álláspont elfogadása 2, illetve annak elutasítása 3 esetén, annak érdekében, hogy a fenti szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói szándék feltárása útján határozza meg az induló tőke mértékére vonatkozó álláspontját. Az alábbi táblázatban a két megközelítésből eredő induló tőkekövetelmény kerül összegszerűen 4 meghatározásra az egyes befektetési szolgáltatási tevékenységek figyelembe vételével. A táblázat annak alapul vételével készült, hogy az intézmény engedéllyel rendelkezik a Bszt. 5. (1) bekezdés a-b), vagy d) pontja szerinti szolgáltatások nyújtására: Befektetési szolgáltatási tevékenység Megengedő álláspont mellett nélkül Elutasító álláspont mellett nélkül 5. (1) a-b), d) (1) c), f) (1) e) (1) g) (1) h) Fenti táblázatból kiolvasható, hogy a Bszt. főszabálya szerinti induló tőkekövetelmény a megengedő álláspont szerint kizárólag abban az esetben irányadó, ha az intézmény sajátszámlás kereskedés, illetve Garanciavállalás szolgáltatások valamelyikét nyújtja, minden egyéb esetben elégséges a eurós induló tőke. További sajátos következménye a megengedő álláspont elfogadásának, hogy míg a Bszt. 5. (1) bekezdés e), g) és h) pontjai szerinti szolgáltatások önálló végzése esetén a törvény szerinti induló tőkekövetelmény kétséget kizáróan euró, addig e 2 megengedő álláspont 3 elutasító álláspont 4 euróban kifejezve 5 a Bszt. 13. (3) bekezdése alapján (is) 4/5

5 szolgáltatásoknak az 5. (1) bekezdés a-b), vagy d) pont szerinti szolgáltatásokkal való együttes nyújtásának tőkekövetelménye euróra módosul. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy ha a kérelmező multilaterális kereskedési rendszer működtetésére irányuló engedélykérelemmel fordul az MNB-hez, akkor euró induló tőke meglétét köteles igazolni, ha azonban emellett engedélyt kér például megbízás felvétele és továbbítása befektetési szolgáltatás nyújtására is, akkor ezáltal az induló tőkekövetelményt euróra csökkentheti. Az MNB a tárgyalt jogszabályi rendelkezések tartalma alapján nem látja igazolhatónak azt a jogalkotói szándékot, amely arra irányulna, hogy az önállóan nyújtott 5. (1) bekezdés e), g) és h) pontok szerinti szolgáltatásokhoz magasabb induló tőke követelményt támasszon, mint amelyet az ezen szolgáltatások más szolgáltatások mellett történő végzése esetén megkíván. Ha pedig ennek a szándéknak a megléte nem alátámasztható, akkor a megengedő álláspont csak oly módon bizonyulhatna helytállónak, ha egységesen kimondásra kerülne, hogy a Bszt. 5. (1) bekezdés c) és f) pontján kívül álló befektetési szolgáltatások tőkekövetelménye euró mindaddig, amíg a befektetési vállalkozás nem kíván engedély szerezni saját számlás kereskedésre és Garanciavállalásra. Ennek az értelmezésnek ugyanakkor ellentmond, hogy a Bszt. 13. (2) bekezdése a kedvezményes induló tőke szabályozás körében nevesíti a nyújtani elvárt szolgáltatások 6 körét. Kétségtelen tény, hogy a fenti táblázatban bemutatott elutasító álláspont szerinti értelmezés mellett sajátosan alakul a Bszt. 5. (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetési tanácsadás szolgáltatáshoz fűződő induló tőke követelménye, hiszen míg ehhez kapcsolódóan a Bszt. 13. (3) bekezdése kifejezetten előírja a eurós kivételszabályt, ugyanennek a szolgáltatásnak az 5. (1) bekezdés a-b), vagy d) pontja mellett történő nyújtásához a jogalkotó az mellett eurós induló tőkekövetelményt fűz. Mindezek mellett is az MNB úgy értékeli, hogy a Beadványban bemutatott megengedő álláspont elfogadása a fentebb bemutatott érvek alapján olyan nem kívánatos jelenségekhez vezetne, amelyek térnyerése nem szolgálja a pénzügyi közvetítőrendszer átlátható működését, továbbá nem segíti elő a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony felügyeletét, így végső soron nem biztosítja a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (9) bekezdésében foglalt célok elérését. Összefoglalva a fentieket, az MNB tehát nem osztja az Ügyvédi iroda azon álláspontját, amely szerint a Bszt. 13. (2) bekezdésének eurós induló tőkekövetelményt támasztó rendelkezése úgy értelmezendő, hogy a eurós tőkeszintet teljesítő befektetési vállalkozás a szükséges felügyeleti engedély birtokában nem kizárólag megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, illetve portfóliókezelés elnevezésű befektetési szolgáltatásokra szerezhet engedélyt, hanem ezek mellett engedélyt szerezhet befektetési tanácsadás, pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és multilaterális kereskedési rendszer működtetése elnevezésű befektetési szolgáltatásokra is. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bszt. 5. (2) bekezdés szerinti kiegészítő szolgáltatások köre nem befolyásolja a befektetési vállalkozások induló tőke mértékét a fentiekben tárgyaltakon túlmenően, nincs tehát akadálya annak, hogy az intézmény a eurós kedvezményszabály igénybevétele mellett engedélyt kapjon akár a kiegészítő szolgáltatások bármelyikének vagy összességének a végzésére is. *** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Beadványban rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Beadványban előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatóak fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak november (1) bekezdés a-b), d) pontok 5/5