Rick Yancey. Végtelen tenger

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rick Yancey. Végtelen tenger"

Átírás

1

2 Rick Yancey Végtelen tenger Sandynek, a végtelen őrzőjének Szerelmem oly nagy, mint az óceán S oly mély, adok neked belőle, lelkem S több lesz nekem: mindkettő végtelen. William Shakespeare /Kosztolányi Dezső fordítása/

3 A BÚZA Nem lesz aratás. A tavaszi esőzések felébresztették az alvó magvakat, és harsányzöld hajtások sarjadzottak a lágy, nedves földből. Úgy törtek fölfelé, ahogy egy kiadós alvás után nyújtózkodik az ember. Ahogy aztán a tavasz lassan átengedte a helyét a nyárnak, az élénkzöld sarjak besötétedtek, majd addig sütötte őket a nap, míg aranybarnává nem váltak. A napok egyre hosszabbak lettek és egyre forróbbak. Sötéten kavargó fellegtornyok ontották magukból az esőt. A kalászok felemelkedtek, és az érett fejek meghajoltak a préri fölött hullámzó szélben. Egy fodrozódó függöny, egy végeláthatatlan, hullámzó tenger terült szét a horizont felé. Eljött az aratás ideje, és nem volt gazda, aki letépett volna egy kalászt is, hogy szétmorzsolgassa érdes ujjai között, aztán kifújja a pelyvát a magok közül. Nem volt aratómunkás, aki megrágta volna a magokat, hogy érezze, mint roppan szét fogai közt a búza finom héja. A gazdát elvitte a pestis, családjának maradéka pedig a legközelebbi városba menekült, ahol aztán ők is megadták magukat a betegségnek, mint az a sok milliárd többi ember, aki odaveszett a harmadik hullámban. A gazda nagyapja által épített öreg ház most elhagyatott szigetként szomorkodott a barnaság végtelen tengerében. A nappalok egyre rövidebbek lettek, az éjszakák egyre hűvösebbek, és a búza zizegett-ropogott a száraz szélben. A termés túlélte a nyári viharok jeges esőit és villámait, de a szerencse a hidegtől már nem menthette meg. Mire a menekültek behúzódtak az öreg házba, a búza már halott volt, az első fagy kemény ökle végzett vele. Öt férfi és két asszony, akik az utolsó aratás előtt még nem ismerték egymást, mostanra pedig már összekötötte őket az a kimondatlan ígéret, hogy belőlük csapatként több lehet, mint az egyének együttvéve. A férfiak felváltva őrködtek a tornácon. Napközben a felhőtlen ég szikrázott, mint valami simára csiszolt kék gyémánt, és ahogy a nap ereszkedett a horizont felé, a búzamező tompa barnáját aranyban fürdette. Az éjszakák nem finom léptekkel, osonva érkeztek, hanem mintha dühösen csaptak volna le a földre. Miután leszállt a sötétség, a csillagok fénye tisztára csiszolt ezüstté változtatta a búzamezőket. A gépesített világnak vége volt. A földrengések és a szökőárak szó szerint letarolták a partokat. A pestis embermilliárdokat emésztett el. A férfiak a tornácon a búzát figyelték, és azon töprengtek, mi következhet ezután. Egyik nap kora délután a férfi, aki őrködött, arra figyelt föl, hogy a gabona holt tengere szétválik: tudta, hogy valaki közeledik, gyors léptekkel csörtetett át a búzamezőn az öreg farmház felé. Szólt a bentieknek, mire az egyik nő kilépett, és várakozóan megállt mellette a tornácon. Látták, ahogy a magas szárak eltűnnek a barna tengerben, mintha maga a föld szippantotta volna őket magába. Akárki vagy akármi közeledett feléjük, alacsonyabb volt, mint a búzaszárak. A férfi lelépett a tornácról. Puskájával a búzamezőben nyíló ösvényt vette célba. Ott várakozott az udvaron, az asszony a tornácon várt vele, a többiek pedig bent a házban, arcukat az ablaküvegnek nyomva. Senki sem szólalt meg. Mindannyian arra vártak, hogy szétnyíljon a búzatenger függönye.

4 Amikor megtörtént, egy kisgyerek tűnt föl, és a várakozás néma nyugalma ezer darabra tört szét. A nő leszaladt a tornácról, és eltolta a puska csövét a föld felé. De hát csak egy kisgyerek. Képes lennél lelőni egy kisgyereket? És a férfi tanácstalanul ráncolta a homlokát, és dühösen is, hiszen oly sokszor csúnyán csalódtak már olyan dolgokban, amiket magától értetődőnek vettek. Honnan tudhatnánk? kérdezte az asszonyt. Hogy lehetnénk bármiben is biztosak ezentúl? A gyerek megbotlott a búzaszárak közt, és elesett. Az asszony odarohant hozzá, felnyalábolta, és a fiú piszkos kis arcát a keblére szorította. A férfi a puskával félreállt az útjukból. Megfagy. Be kell vinnünk. És a férfi valami nagy nyomást érzett a mellkasában. Szorongott: attól, hogy mi volt a világ, és mivé vált, ki volt ő korábban, és ki lett mostanra? És minden ki nem mondott ígéret ára nyomta a szívét. De hát csak egy kisgyerek. Képes lennél lelőni egy kisgyereket? Az asszony elsietett mellette, fel a lépcsőn, keresztül a tornácon, be a házba, és a férfi lehajtotta a fejét, mintha imádkozna, aztán felemelte, mintha csak esdekelne. Várt még néhány percig, hogy vajon nem bukkan-e fel még más is a búzából, mert teljességgel hihetetlennek tűnt számára, hogy egy pici gyerek ilyen hosszú ideig túlélte volna egyedül, védtelenül, úgy, hogy nincs mellette senki, aki megóvná. Hogy lehetséges ez? Amikor belépett az öreg tanyaház fogadószobájába, látta, hogy az asszony az ölében tartja a kisfiút. Bebugyolálta egy takaróba, és vízzel kínálta. A hidegtől vörösre mart kicsi ujjak rákulcsolódtak a bögrére. A többiek szótlanul, döbbent csodálkozással meredtek rá. Hogy létezik ilyesmi? A kisgyerek nyafogni kezdett. Tekintete egyik arcról a másikra rebbent, mintha ismerőst keresett volna köztük, de mind idegenek voltak számára, ahogy idegenek voltak ők is egymásnak, még mielőtt véget ért volna a világ. Nyöszörgött, hogy fázik, és azt mondta, hogy fáj a torka. Hogy bibis a torka. A nő, aki az ölében tartotta, ösztökélni kezdte, hogy nyissa ki a száját. Látta, hogy be van gyulladva a mandulája, de azt a kis vékony drótot, amely a garatja mellett volt beágyazva, nem láthatta. Nem láthatta se a drótot, se a drót végén lévő piciny kapszulát. Azt sem tudhatta a nő, amikor fölé hajolt, hogy bekukucskáljon a torkába, hogy a gyermekbe ágyazott eszközt úgy állították be, hogy érzékelje a leheletében a szén-dioxidot. A mi lélegzetvételünk húzza meg a ravaszt. A mi gyermekünk a fegyver. A robbanás szinte azonnal eltüntette az öreg tanyaházat a föld felszínéről. A búza elpusztítása már hosszabb időbe telt. Semmi sem maradt a házból, se a melléképületekből, se a magtárból, amelyet kétévenként feltöltöttek a bőséges terméssel. Aztán a száraz, hajlékony búzaszálak, amelyeket elemésztett a tűz, hamuvá omlottak. Napnyugtakor felkapta és az égbe emelte a tengernyi hamut a prérin végigsöprő csípős északi szél; sok száz mérföldön keresztül hordozta a szárnyán, míg végül elengedte. A hamueső szürkésfeketén szemerkélt alá, közönyösen beterítette a kopár földet.

5

6 I. A patkányprobléma 1 A világ egy felhúzott óra, amely lassan lejár. Hallom a szél jeges ujjaiban, ahogy az ablaküveget kaparássza. Érzem az ócska szálloda penészes szőnyegének és rothadó tapétájának szagában. És érzem Porcelányka mellkasában, ahogy alszik. Ahogy ütemesen kalapál a szíve, ahogy ritmusra lélegzik, meleg teste a gyorsan lehűlő levegőn a felhúzott óra nemsokára lejár. A szoba másik felében Cassie Sullivan őrködik az ablaknál. Holdfény kúszik be a mögötte lévő függöny aprócska nyílásán, és bevilágítja a szájából kiáramló párapamacsokat. Kisöccse a mellette lévő ágyban alszik, aprócska szuszogó kupac az egymásra halmozott takarók alatt. Ablak, ágy, aztán megint visszafordul, mint ahogy az inga lendül. Ahogy a fejét fordítja ide-oda, lélegzetének ritmusa, mint Mazsola lélegzetének ritmusa, mint Porcelányka lélegzetének ritmusa, mint az enyém jelzi az idő múlását, ahogy a felhúzott óra hamarosan lejár. Kigördülök az ágyból. Porcelányka nyögdécsel álmában, és mélyebbre ássa magát a pokrócok alá. A hideg lenyúl görcsös karmaival, már a mellkasomat szorongatja, bár én teljesen fel vagyok öltözve, csak a bakancsom nincs rajtam, meg az anorákom, amit fel is kapok az ágy végéből. Sullivan végignézi, ahogy felhúzom a bakancsom, aztán odamegyek a szekrényhez a hátizsákomért és a puskámért. Odaállok mellé az ablak elé. Úgy érzem, mondanom kéne valamit, mielőtt elmegyek. Lehet, hogy soha többé nem látjuk egymást. Akkor hát itt az idő mondja. Bőre sápadtan dereng a tejszerű fényben. Az orrán és az arcán szétszórt szeplők mintha lebegnének rajta. Megigazítom mesterlövészpuskám a vállamon. Igen, itt az idő. Tudod, Dumbót még értem. A nagy lapátfüle miatt. És Mazsolát is, mert olyan kicsi. Porcelánykát is vágom. A Zombit már olyan nagyon nem értem, és Ben nagyon nem akar beszélni róla, és hát, gondolom, Süti nevének meg ahhoz van valami köze, hogy olyan puha és édes. De honnan jön ez az Adu? Tudom, hova akar kilyukadni. Zombi és az öccse mellett már nem nagyon tud megbízni senkiben. Az Adu névtől mindig rátör az üldözési mánia. Én ember vagyok. Ja. Az összehúzott függönyök közötti résen lekukucskál a két emelettel alattunk lévő parkolóba, amelyet csillogó jég borít. Valakitől már hallottam ilyesmit. Én meg hülye fejjel mindent elhittem neki. Nem annyira hülye fejjel, ha figyelembe vesszük a körülményeket. Ne játszd meg magad, Adu! csattan fel. Tudom, hogy nem hiszel nekem Evannel

7 kapcsolatban. Neked hiszek. Az ő sztorija az, aminek se füle, se farka. Elindulok az ajtó felé, mielőtt jól lehordana. Az ember nem hozza fel az Evan Walkerügyet Cassie Sullivan előtt. Evan az a sziklarepedésből kinőtt ágacska, amelyről most lelóg a szakadék fölött, és a tény, hogy Evan elment, csak még inkább arra ösztönzi, hogy még kétségbeesettebben kapaszkodjon abba az ágacskába. Porcelányka meg se mukkan, de a sötétben is érzem, hogy rám tapad a tekintete; tudom, hogy ébren van. Visszamegyek az ágyamhoz. Vigyél magaddal suttogja. Megrázom a fejem. Már vagy százszor kiveséztük a témát, minden oldalról, és nem. Nem leszek el sokáig. Csak pár napról van szó. Megígéred? Kizárt, Porcelányka. Semmi másunk nem maradt, ami értékálló, csak az ígéret. Ezeket ésszel, megfontoltan kell beváltani, úgyhogy nem dobálózunk velük csak úgy, és nem is kótyavetyéljük el őket. A kiscsaj alsó ajka meg-megremeg. A tekintete párás. Hé, mit mondtam neked erről, katona? ellenállok a kísértésnek, hogy megérintsem. Mi a legfontosabb szabály? Csak semmi sötét gondolat válaszolja szófogadóan. Mert mit csinálnak velünk a sötét gondolatok? Elgyengítenek. És mi történik velünk, ha gyengék leszünk? Meghalunk. És mi meg akarunk halni? Megrázza a fejét. Nem, még nem. Megérintem az arcát. Hideg bőr, meleg könnyek. Még nem. Így, hogy már alig van idő az emberi órán, ez a kislány már valószínűleg elérte a középkorúságot. Sullivan és én, mi öregek vagyunk. És Zombi? Hát ő aggastyán. Az előcsarnokban vár rám, élénksárga színű kapucnis felsője fölé sídzsekit vett föl. Mindkettőt itt túrta valahol ebben a lepukkant szállóban: Zombi ugyanis egy szál vékony műtősruhában menekült el Camp Havenből. A többnapos borosta alatt vöröslik az arca, le se tagadhatná, hogy lázas. A golyó ütötte seb, amit nekem köszönhet, szétnyílt, amikor Camp Havenből menekültünk, és a tizenkét éves medikusunk toldozta-foldozta össze, úgyhogy bizonyára begyulladt. A pultnak dőlve vár rám, kezét az oldalára szorítva, és megpróbál nagyon lazának és gondtalannak tűnni. Már kezdtem azt hinni, hogy meggondoltad magad fogad Zombi, és sötét szeme úgy csillog, mintha ugratna. De az is lehet, hogy a láz teszi. Megrázom a fejem. Porcelányka. Ó, ő rendben lesz, nyugi. És hogy még jobban megnyugtasson, kiengedi a ketrecből gyilkos mosolyát, amelynek nem lehet ellenállni. Úgy tűnik, Zombi nincs igazán tisztában az ígéretek felbecsülhetetlen értékével, különben nem tolná őket ilyen természetes lazasággal, szinte oda sem figyelve. Én nem Porcelányka miatt aggódom. Szarul nézel ki, Zombi.

8 Az időjárás miatt van. Roppant árt az arcszínemnek. Egy második mosoly bújik elő végpoénra. Előrehajol, úgy várja-lesi, hogy én is elmosolyodom-e. Egy napon majd, Adu közlegény, csak el fogod mosolyogni magad valamin, amit én mondok, és akkor vége a világnak. Nem állok készen ekkora felelősség vállalására. Zombi felnevet, és mintha valami zörgést hallanék mélyről, a mellkasából. Tessék. Átnyújt egy másik brosúrát a barlangokról. Már van belőle egy mondom. Tedd csak el, ha esetleg elveszítenéd. Nem fogom elveszíteni, Zombi. Elküldöm veled Sütit mondja. Nem, nem küldöd. Én vagyok a felettesed. Úgyhogy el fogom. Sokkal nagyobb szükséged van neked Sütire itt, mint nekem ott. Bólint. Tudta, hogy nemet fogok mondani, de nem állta meg, hogy ne tegyen egy próbát. Talán fel kéne adnunk mondja hirtelen. Végül is, nem annyira rossz itt. Eltekintve a több ezer bolhától, a több száz patkánytól és a pár tucat hullától, a kilátás fantasztikus Még mindig tréfálkozik, még mindig arra hajt, hogy kicsaljon belőlem egy mosolyt. A kezében lévő brosúrára pillant. Évi átlaghőmérséklet: huszonnégy fok! Legalábbis míg be nem temet a hó, vagy le nem esik a hőmérséklet megint. Ez a helyzet fenntarthatatlan, Zombi. Máris túl sokáig voltunk itt. Nem értem. Már agyonbeszéltük a témát, minden oldalról körbejártuk, de még mindig fújja a magáét. Időnként eltöprengek Zombin. Muszáj megpróbálnunk, és tudod, hogy nem mehetünk oda csak úgy vaktában folytatom. Esélyes, hogy vannak még túlélők, akik ott rejtőzködnek a barlangokban, és lehet, hogy nem vörös szőnyeggel fogadnak majd minket. Különösen, ha már volt szerencséjük Sullivan valamelyik Némítójához. Vagy valamelyik hozzánk hasonló újonchoz fűzi hozzá. Úgyhogy kiderítem merre mennyi, és pár nap múlva már itt is vagyok. Nem felejtettem el, mit ígértél. Ez nem volt ígéret. Már nincs mit mondani. Millió dolgot kellene még elmondani. Lehet, hogy most látjuk egymást utoljára. Bizonyára ő is erre gondol, mert így szól: Köszönöm, hogy megmentetted az életemet. Golyót eresztettem az oldaladba, úgyhogy most lehet, hogy meg fogsz halni. Megrázza a fejét. A tekintete csillog a láztól. Az ajka hamuszürke. Miért kellett Zombinak nevezniük? Baljós jel. Amikor először megpillantottam, épp ökölfekvőtámaszokat végzett a gyakorlótéren, az arca eltorzult a dühtől és a kíntól, és két ökle alatt kis tócsába gyűlt a vér az udvar betonján. Ki ez a srác?, kérdeztem. A neve Zombi. Megküzdött a pestissel, és ő győzött, azt mondták nekem, és én nem hittem el. Senki nem tudja legyőzni a pestist. A pestis egyenlő a halálos ítélettel. És Reznik, a kiképzőtiszt odahajolt fölé, és leüvöltötte a fejét, Zombi meg abban a lógó kék kezeslábasában vért izzadva túltolta magát azon a határon, amikor már képtelenség, lehetetlen még egyszer felnyomni magát az embernek. Igazán nem is tudom, miért

9 csodálkoztam ezek után, amikor megkért, hogy lőjem le, hogy betarthassa a Mazsolának tett betarthatatlan ígéretét. Onnantól fogva, hogy farkasszemet nézel a halállal, és a halál pislog először, már semmi sem lehetetlen. Még a gondolatolvasás sem. Tudom, mire gondolsz szólal meg. Nem. Nem tudod. Azon morfondírozol, hogy vajon megcsókolj-e búcsúzóul. Miért csinálod ezt? kérdezem. Miért flörtölsz velem? Megvonja a vállát. A mosolya ugyanolyan ferde, mint a pultnak támaszkodó teste. Mert ez normális dolog. Neked nem hiányzik az, ami normális? teszi fel a kérdést. Tekintete mélyen a szemembe fúródik, mintha kutatna bennem valami után, sosem tudom igazán, mire kíváncsi. Tudod, mire gondolok autós éttermek, mozi szombat este, és fagyi meg szendvicsek, és megnézni a Twittered? Megrázom a fejem. Én nem twittelek. Akkor Facebook? Kezdem felhúzni magam. Időnként nehezen tudom elképzelni, hogyan tudott idáig eljutni. Elvesztett dolgok után sóvárogni pont ugyanolyan, mint olyasmiben reménykedni, ami soha nem történhet meg. Mindkét út zsákutca: és a kétségbeesésbe vezet. Nem fontos válaszolom. Ezek most már mind lényegtelen dolgok. Zombi nevetése mélyen a torkából szakad fel. Gurgulázva tör fel, mint egy meleg vizű forrás forrón bugyborékoló vize, és én már csöppet sem vagyok dühös rá. Tisztában vagyok azzal, hogy beveti minden csáberejét, és valahogy azt is tudom, hogy amit tudatosan művel, az semmit sem von le a hatásból. Ez is az egyik oka annak, hogy Zombi egy kicsit elbizonytalanít, mert nyugtalanító és zavarba ejtő hatással van az emberre. Vicces mondja, hogy milyen nagy ügynek gondoltuk, és mennyire nem számítanak ezek. Tudod, mi fontos igazán? Megáll, várja a válaszom. Úgy érzem magam, mint akit csőbe akarnak húzni egy jó poén kedvéért, ezért inkább nem szólok semmit. A sulicsengő. Most aztán tényleg sarokba szorított. Tudom, hogy itt valami manipuláció zajlik a háttérben, de tehetetlennek érzem magam ahhoz, hogy leállítsam. A sulicsengő? A legközönségesebb hang a világon. És amikor vége lesz ennek az egésznek, újra megszólalnak majd a figyelmeztető csengők. Nyomatékosan ejti ki a szavakat. Talán azon aggódik, hogy nem értem, miről beszél. Gondolj bele! Amikor újra megszólal a sulicsengő, minden visszatér a normális kerékvágásba. A kölykök berohannak az osztálytermekbe, aztán egész órán halálra unják magukat, arra várva, hogy végre megszólaljon már az az átkozott csengő, és már azon törik a fejüket, hogy mit fognak csinálni este, meg a hétvégén, meg a következő ötven évben. Ők is tanulni fognak a természeti katasztrófákról, meg a betegségekről, meg a világháborúkról, pont mint mi. Tudod, ilyenekről, hogy: és amikor jöttek a földönkívüliek, hétmilliárd ember meghalt, aztán megszólal a csengő, és mindenki rohan ebédelni, és amiatt panaszkodnak a kölykök, hogy már megint szottyos a sült krumpli. Tudod, valahogy

10 így: Huh, hétmilliárd ember, az sok. Szomorú. Te, meg akarod enni az egész sült krumplidat? Ez a normális. Ez az, ami számít. Szóval nem akart csőbe húzni. Nem viccelt. Szottyos sült krumpli? Jól van, na. Az egésznek nincs értelme. Tiszta idióta vagyok. Mosolyog. Fogsora szinte világít a sötét, többnapos borostában, és mivel az előbb felvetette a témát, most arra gondolok, hogy ha megcsókolnám, vajon a felső ajka fölötti borosta csiklandozna-e. Félresöpröm a gondolatot. Az ígéretek felbecsülhetetlen értékűek, és egy csók is egyfajta ígéret. 2 A csillagok fényét semmi nem homályosítja el, átsütnek a sötétségen, és gyöngyházszín derengésbe vonják az országutat. A száraz fű csillog; a csupasz fák is csillognak. Eltekintve a halott föld fölött elsüvítő széltől, a téli éjszaka csendje borul a világra. Lekuporodom egy elhagyott terepjáró mellett, és vetek még egy utolsó pillantást a szállóra. Jellegtelen, kétemeletes fehér betonkocka, egy csomó másik érdektelen fehér betonkocka között. A szálló mindössze négy mérföldre van attól a hatalmas krátertől, amelynek helyén nem olyan rég még Camp Haven volt, és mi csak Hotel Walkerként emlegettük magunk között, a közelben lévő óriási lyuk tervezőjének tiszteletére. Sullivan azt mondta, hogy a terv szerint ebben a hotelban kell találkoznia Evannel. Ami engem illet, szerintem túl közel volt a bűntény helyszínéhez, túlságosan nehezen védhető, és különben is, Evan Walker már halott: márpedig egy randihoz legalább két emberre van szükség, emlékeztettem Zombit. De lehurrogtak, mert ha Walker tényleg egy közülük, elképzelhető, hogy valahogyan sikerült mégis túlélnie. Hogyan? kérdeztem. Voltak menekülőkabinok mondta Sullivan. És akkor? Összevonta a szemöldökét. Vett egy mély lélegzetet. Nos elmenekülhetett az egyikben. Ránéztem. Visszanézett rám. Egyikünk sem mondott semmit. Végül Zombi törte meg a csendet. Hát valahol meg kell húzódnunk, Adu. Akkor még nem találta meg a brosúrát a barlangokról. És akkor tételezzük fel róla a legjobbat. Tételezzük fel a legjobbat? kérdeztem vissza. Hogy valóban az, akinek mondja magát. Zombi Sullivanra pillantott, aki még mindig dühösen bámult minket. Hogy betartja az ígéretét. Azt ígérte, hogy meg fog találni engem magyarázta. Én láttam a teherszállító repülőgépet mondtam. De semmiféle menekülőkabint nem láttam. A szeplők alatt Sullivan lassan elpirult. Csak mert te nem láttál egyet sem Ennek semmi értelme mondtam Zombi felé fordulva. Egy nálunk több ezer évvel

11 fejlettebb lény a saját fajtája ellen fordul miért is? A miértekhez nem kaptam brosúrát válaszolta Zombi félig mosolyogva. Ez az egész történet több sebből is vérzik mondtam. A csupasz öntudat elfoglalja az emberi testet. Ha nincs szükségük gazdatestekre, nincs szükségük bolygóra sem! Lehet, hogy valami másra kell nekik a bolygó. Zombi keményen próbálkozott. Mégis mire? Itt fogják legeltetni a marháikat? Vagy ide jönnek majd vakációzni? Volt valami, ami nagyon zavart az egészben, egy kis akadékoskodó belső hang kitartóan nyaggatott: valami nem stimmel. De sehogy sem tudtam megfogni azt a valamit, hogy megnézzem, mi az. Valahányszor próbáltam nyakon csípni, elillant. Nem nagyon volt idő belemenni a részletekbe csattant fel Sullivan. Tudod, kicsit elvonta a figyelmemet, hogy kimentsem a kisöcsémet egy haláltáborból. Elengedtem a fülem mellett. Amúgy is úgy nézett ki a feje, mintha bármelyik pillanatban felrobbanhatna. És most ugyanezt a fejet látom felsejleni a második emelet magasságában, amikor utoljára visszanézek. És ez baj, nagyon nagy baj! Igen könnyű célpontot nyújt egy mesterlövésznek. Megtörténhet, hogy a következő Némító, akibe Sullivan belebotlik, nem lesz annyira elvakult a szerelemtől, mint ez az első. Behúzódom az utat szegélyező fák mögé. Az ősz letiporta a növénymaradványokat, amelyek jéggé dermedve roppannak meg a bakancsom alatt. A száraz levelek úgy pöndörödnek össze, mint megannyi kis ökölbe szorított kéz. Mindenütt szemét és mindenféle emberi csont, ami a dögevők után maradt. A hideg szél távolról enyhe füstszagot hoz magával. A világ még vagy száz évig égni fog. A tűz felemészt mindent, amit fából és műanyagból és gumiból és textilből készítettünk, azután pedig a víz és a szél és az idő foga porrá őrli majd a követ és a vasat is. Döbbenetes, hogy attól féltünk, a földönkívüliek bombáinak és halálsugarainak tüzében pusztulnak majd el a városaink holott semmi másra nem volt szükség, csak az anyatermészetre és egy kis időre. Meg persze emberi gazdatestekre, legalábbis Sullivan szerint, annak ellenére, hogy szintén Sullivan szerint nincs is szükségük testre. Egy virtuális létnek nincs szüksége fizikai bolygóra. Amikor először mondtam ezt, Sullivan nem akart rám figyelni, Zombi pedig úgy tett, mintha nem számítana. Mindegy, hogy mi motiválja őket, a lényeg az mondta, hogy mindannyiunkat ki akarnak irtani. A többi csak értelmetlen locsogás. Talán így van. De én nem hiszek ebben. A patkányok miatt. Elfelejtettem szólni Zombinak a patkányokról. 3 Mire felkel a nap, elérem Urbana déli peremkerületeit. Ütemterv szerint. Felhők gördülnek az égboltra észak felől; a nap felkel a lombsátor mögött, és csillogó vörösesbarnára festi maga alatt az eget. Megbújok a fák között, míg újra le nem száll az éjszaka, aztán átvágok a várostól nyugatra lévő nyílt mezőn, és imádkozom magamban, hogy még egy ideig kitartson a vastag felhőtakaró, legalább addig, amíg újra ki nem érek a sztrádára a másik oldalon. Urbanát megkerülni jó pár mérfölddel

12 meghosszabbítja az utat, de csak egy dolog van, ami kockázatosabb, mint nappal bóklászni egy városban: éjszaka bóklászni egy városban. És minden a kockázatról szól. Köd száll fel a fagyos talajról. Nagyon hideg van. Annyira, hogy égeti az arcomat, és minden egyes lélegzetvételbe belesajdul a mellkasom. Mélyen a génjeimben érzem az ősi sóvárgást a tűz melege után, amely belénk van ágyazva. A tűz megszelídítése volt az első nagy lépés a történelmünkben: a tűz megvédett minket, melegen tartott, és az étrendünket átalakítva ahogy a diófélékről és bogyókról áttértünk a fehérjében gazdag húsokra az agyunkat is átalakította. És most a tűz egy újabb fegyver lett ellenségünk arzenáljában. Ahogy befészkeli magát a kemény tél, két elfogadhatatlanul nagy kockázat között őrlődünk: vagy halálra fagyunk, vagy felhívjuk ellenségünk figyelmét a tartózkodási helyünkre. Leülök, hátammal egy fának dőlve, és előhúzom a brosúrát. Ohio legszínesebb barlangjai! Zombinak igaza van. Nem éljük túl tavaszig, ha nem találunk magunknak menedéket télire, és a barlangok jelentik a legjobb ha nem az egyedüli esélyünket. Lehet, hogy már bevette vagy elpusztította az ellenség. Talán már elfoglalták olyan túlélők, akik nem haboznak azonnal lőni, ahogy egy idegen bukkan fel a láthatáron. De minden egyes nap, amelyet abban a szállóban töltünk, tízszeresére növeli a kockázatot, hogy ránk találnak. Ha ez a barlangos dolog nem jön össze, nincs B tervünk. Nincs hova elfutnunk, nincs hova elrejtőznünk, és a szembeszállás, a harc ötlete röhejes. Lejár az idő. Amikor felhívtam erre a figyelmét, Zombi azt felelte, hogy túl sokat agyalok. Mosolygott. Aztán már nem mosolygott, és azt mondta: Ne hagyd, hogy bejussanak a fejedbe! Mintha ez valami focimeccs lett volna, ő meg az edző, aki buzdító beszédet tart a félidőben. Ne törődj a hatvanöt nulla eredménnyel. Játssz a becsületért! És a büszkeségért! A méltóságodért! Ezek azok a pillanatok, amikor legszívesebben felpofoznám nem mintha ez bármit is megoldana, de legalább jobban érezném magam tőle. A szél elült. A levegő tele van a várakozás izgalmával. Vihar előtti csönd. Ha havazni fog, csapdába esünk. Én itt az erdőben. Zombi a szállóban. Még mindig vagy húsz mérföldre vagyok a barlangoktól mit vállaljak be? A nyílt mezőn való gyaloglást nappal? Vagy reménykedjem abban, hogy hátha nem kezd el esni a hó, legalább estig? De vissza a K betűs szóhoz! Minden a kockázatról szól. És nem csak a miénkről. Az övékéről is: beágyazni magukat emberi testekbe, haláltáborokat létesíteni, kölyköket kiképezni arra, hogy befejezzék az emberiség kiirtását, ez az egész mind őrülten, ostobán kockázatos. Mint Evan Walker: disszonáns, nem logikus, és egyszerűen baromi fura. Az első támadások brutálisan hatékonyak voltak, az emberiség kilencvennyolc százalékát eltörölték a föld felszínéről, és még a negyedik hullámnak is volt értelme: elég nehéz komoly ellenállást kiépíteni, ha nem bízhatunk meg egymásban. De ezek után briliáns stratégiájuk kezdett szétesni. Volt tízezer évük arra, hogy kiirtsák az emberiséget a Földről, és ez minden, amivel elő tudnak rukkolni? Ez a kérdés zakatol az agyamban folyamatosan, és képtelen vagyok másra gondolni, mióta Porcelányka És a patkányok éjszakája óta. Az erdő mélyén, valahol baloldalt mögöttem, halk nyögés töri meg a csendet. Azonnal

13 felismerem a hangot, legalább ezerszer hallottam már, amióta Azok megérkeztek. Még az elején majdnem mindenhol ezt lehetett hallani, mint egy folyamatos háttérzajt, mint régen a forgalom zúgását a zsúfolt sztrádán: a szenvedő emberi lény hangja volt ez. Előhúzom zsákomból a nézőkét, és óvatosan beállítom a lencsét a bal szememen. Lassan, higgadtan. Csak semmi pánik. A pánik lekapcsolja a neuronokat. Felállok, ellenőrzöm puskámon a závárt, és a fák között elkezdek a hang felé osonni, folyamatosan fürkészve a terepet az árulkodó zöld ragyogás a fertőzöttek után. Köd terjeng a fák között, a világot fehérbe csomagolva. A fagyos talajon lépteim, akár a mennydörgés robaja. Minden lélegzetvételem egy-egy hangrobbanás. A finoman áttetsző fehér függöny szétnyílik, és körülbelül húsz lépésre megpillantok egy alakot, aki egy fának támaszkodva ül, hátravetett fejjel, az ölébe szorított kézzel. A feje nem ragyog zölden, ami azt jelenti, hogy nem civil része az ötödik hullámnak. Célba veszem a fejét. Kezeket fel! Látni akarom a kezed! A fiú szája nyitva. Üres tekintettel bámulja a szürke eget a csupasz, jegesen megcsillanó faágak között. Közelebb lépek. Mellette a földön az én puskám tökéletes mása. Nem nyúl érte. Hol vannak a többiek a rajodból? kérdezem. Nem válaszol. Leeresztem lassan a puskám. Idióta vagyok! Ebben a hidegben látnom kéne a lehelet páráját. De nincs semmi. A nyögés, amit hallottam az utolsó lehelete lehetett. Lassan, visszatartott lélegzettel körbefordulok, de nem látok mást, csak a ködbe burkolózó fákat. Nem hallok mást, csak a fülemben zubogó vér dobolását. Azután odalépek a holttesthez, nyugalmat erőltetek magamra, és lassan, körültekintően szemrevételezek mindent. Csak semmi pánik. A pánik gyilkol. Ugyanolyan fegyvere van, mint nekem. Ugyanolyan terepruha. És ott van mellette a földön a nézőke is. Hiba nélküli ötödik hullámos, kétség nem fér hozzá. Az arcát tanulmányozom. Mintha ismerős lenne. Olyan tizenkét-tizenhárom évesnek saccolnám, nagyjából Dumbóval egyidős lehet. Letérdelek mellé, és ujjbegyemet a nyakához szorítom. Nincs pulzusa. Kinyitom a zubbonyát, és felhúzom véráztatta pólóját, hogy megnézzem a sérülését. Egyetlen nagy kaliberű golyó fúródott a hasába. Egy golyó, aminek nem hallottam a hangját. Vagy azért, mert már jó ideje itt hever, vagy mert a lövész hangtompítót használt. Némító. Sullivan szerint Evan Walker egymagában végzett egy egész rajjal, éjszaka, sebesülten, mintegy bemelegítésül, mielőtt egyedül fölrobbantott volna egy komplett katonai bázist. Akkoriban kétségeim voltak Cassie sztorijának hitelességét illetően. Most meg itt egy halott katona a lábamnál. A raja akció közben eltűnt. Én meg egyedül vagyok: körülöttem a néma erdő és a tejszerű fehér köd. Most valahogy nem tűnt olyan vad túlzásnak, amit mondott. Gondolkodj gyorsan! Ne ess pánikba! Ahogyan a sakkban. Latolgasd az esélyeket! Mérd fel a kockázatot! Két lehetőségem van. Maradok nyugton, míg nem történik valami, vagy le nem száll az este. Vagy elhúzok innen az erdőből, nagyon sebesen. Akárki ölte is meg a srácot, nem

14 tudhatom, hogy már mérföldekre jár-e innen, vagy itt kuporog valamelyik fa mögött, arra várva, hogy tiszta célpontot nyújtsak. A lehetőségek száma megsokszorozódik. Vajon hol van a raja? Meghaltak? Elindultak levadászni a gyilkosát? És mi van akkor, ha az egyik társa, egy újonc lőtte le, aki átment Dorothyba? Felejtsd el a raját! Mi történik majd, ha megérkezik az erősítés? Előrántom a késem. Öt perc telt el azóta, hogy rátaláltam. Már halott lennék, ha valaki tudná, hogy itt vagyok. Várok, míg besötétedik, de fel kell készülnöm arra az eshetőségre, hogy egy másik ötödik hullámos áruló kúszik felém a ködben. Megnyomom erősen a tarkóját, míg rá nem találok a piciny dudorra a sebhely mögött. Csak nyugi! Ez is olyan, mint a sakk. Lépés és válaszlépés. Finoman bemetszem a sebhely mellett, és kipattintom a késem hegyével a golyócskát, amely egy vércseppen himbálódzik. Hogy mindig tudjuk, merre jártok. Hogy meg tudjunk védeni titeket. Kockázat. Annak a kockázata, hogy zölden ragyogok fel valakinek a keresőjében. Ezzel szemben annak a kockázata, hogy az ellenség egyetlen gombnyomással rántottát süt az agyamból. A golyócska a maga vérágyában. A fák borzasztó csendje, a fogvacogtató hideg, a faágak között tekergő köd, akár az összekulcsolódó hideg ujjak. És Zombi hangja a fejemben: Túl sokat agyalsz! Begyűröm a golyócskát az ínyem mögé. Hülyéje! Előbb tán le kellett volna törölnöm. Még érzem rajta a kölyök vérének az ízét. 4 Nem vagyok egyedül. Nem látom és nem is hallom, de érzem. Minden porcikám bizsereg az érzéstől, hogy valaki figyel. Kényelmetlenül ismerős érzés, amely már a kezdetektől fogva jelen van. Már pusztán az alatt a tíz nap alatt törést okozott az emberi építményben, hogy megjelent, és csöndesen lebegett az égbolton az anyahajó. Ez egy másfajta járványszerűen terjedő betegség: a bizonytalanság; a félelem; a pánik. Bedugult sztrádák, elhagyatott repterek, elözönlött sürgősségi osztály, kormányok zárlat alatt, étel- és benzinhiány, egyes helyeken rögtönítélő bíróságok, más helyeken fékevesztett törvénytelenség. Az oroszlán a magas fűben lapul. A gazella beleszimatol a levegőbe. A rettentő csend, mielőtt a ragadozó lecsapna. Tízezer éve először, újra átéljük, milyen lehet prédának lenni. A fákon rajokban gyülekeznek a varjak. Fényes, fekete fejükkel, üres, fekete szemükkel, görnyedt hátú sziluettjükkel a parkokban üldögélő öregemberekre emlékeztetnek. Itt most több százan gubbasztanak az ágakon; időnként lehuppannak a földre, és ott szökdécselnek. A mellettem heverő holttestre nézek: a tekintete üres és feneketlen, mint a varjaké. Tudom, miért jöttek a madarak. Az éhség hozta ide őket. Én is éhes vagyok, úgyhogy kihalászom a zsákomból a zacskó szárított marhahúsom és egy kis alig lejárt gumicukrot. Az evés is kockázattal jár, mivel el kell távolítanom a nyomkövetőt a számból ugyanakkor riadókészültségben kell lennem, ahhoz viszont tápanyagra van szükségem. A varjak engem figyelnek, félrebiccentett fejjel, mintha

15 feszülten hallgatóznának, hogy meghallják, hogyan rágom a húst. Ostoba dagadtjai! Mégis mennyire vagytok éhesek? A támadások több millió tonna húst kínáltak fel nekik tálcán. Amikor a legjobban tombolt a pestis, hatalmas madárcsapatok sötétítették el az eget, az árnyékuk fenyegetőn suhant végig a füstölgő táj fölött. A varjakkal és egyéb dögevő madarakkal zárult a kör a harmadik hullám idején. Fertőzött hullákon éltek, aztán szétszórták a vírust az új televényen. Lehet, hogy mégis tévedtem? Talán egyedül vagyunk, én meg a halott kölyök. Ahogy múlnak a másodpercek, egyre nagyobb biztonságban érzem magam. Ha valaki figyel, csak egyetlenegy magyarázatot tudok elképzelni arra, hogy még mindig nem lőtt rám: azért vár, hogy lássa, nem tűnik-e még föl pár idióta játék katona. Befejezem a reggelit, és visszacsúsztatom a golyócskát a számba. A percek ólomlábakon vánszorognak. Ami a legjobban összezavart az invázió után, közben miután az ember végignézhette, ahogy a szerettei és az ismerősei rendre a legborzalmasabb módokon halnak meg, az az volt, hogy mennyire lelassult az idő, miközben felgyorsultak az események. Tízezer év kellett egy civilizáció felépítéséhez, tíz hónap a megsemmisítéséhez, és úgy éreztem közben, hogy minden nap legalább tízszer olyan hosszú ideig tart, mint az előző, az éjszakák pedig tízszer hosszabbak, mint a nappalok. Azoknak az óráknak az unalmánál csupán egyvalami volt kínzóbb: az a rettenetes tudat, hogy akármelyik pillanatban végük szakadhat. Délelőtt lassanként felszáll a köd, és szállingózni kezd a hó, kisebb pelyhekben, mint a varjak gombszeme. A levegő meg se rezzen. Mesébe illő fényes, fehér ragyogás vonja be az erdőt. Ha nem erősödik a hóesés, rendben leszek estig. Hacsak el nem alszom. Már vagy húsz órája nem aludtam, és most kellemesen melegem van, és kicsit kába vagyok. Ebben az áttetszően finom, törékeny csendben egekbe szökik a paranoiám. Látom a fejem pontosan a puskája célkeresztjének közepén. A magasban gubbaszt valahol az ágak között. Nem mozdul, ahogy az oroszlán áll lesben a bozótban. Egy rejtély vagyok számára. Most be kéne pánikolnom. Még nem lő, mert várja, hogy kibontakozzon a jelenet ilyen vagy olyan irányba. Kell, hogy legyen valami értelme annak, hogy ott kempelek egy holttest mellett. De nem pánikolok be. Nem fogok kitörni, mint egy halálra rémült gazella. Én több vagyok, mint pusztán a félelmeim összessége. Nem a félelem fogja legyőzni őket. Nem a félelem, és nem a hit, sem a remény, de még a szeretet sem hanem a düh. Cseszd meg, mondta Sullivan Voschnak. Ez volt történetének egyetlen olyan pontja, amely hatással volt rám. A csaj nem sírt. Nem imádkozott. Nem könyörgött. Azt hitte, hogy vége a dalnak, és amikor vége a dalnak, amikor az óra mutatója már az utolsó másodperc felé lendül, és mindjárt megáll, akkor vége a sírás, az imádkozás és a könyörgés idejének is. Cseszd meg suttogom. Már attól, hogy kimondtam, jobban érzem magam. Kimondom hát újra, ezúttal hangosabban. A hideg levegő messze viszi a hangom. Csapkodó fekete szárnyak a jobbomon, mélyen a fák között, a varjak rekedt károgása, és a keresőmben felvillan valami zöld ragyogás a sok barna és fehér folt között. Megvagy! Nem lesz könnyű lövés. Nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen. Életemben nem volt még tűzfegyver a kezemben egészen addig, míg az ellenség rám nem talált a

16 búvóhelyemen egy pihenőben Cincinnati mellett, aztán elvitt a táborukba, és egy puskát adott a kezembe, és abban a pillanatban a kiképzőtiszt azon kezdett tanakodni hangosan, hogy a parancsnokság vajon tévedésből küldött-e egy igazi adu ász mesterlövészt az egységéhez. Hat hónap múlva golyót küldtem annak az embernek a szívébe. Ez egy adottság. Az ádáz zöld ragyogás egyre közelebb jön. Rájöhetett, hogy kiszúrtam. Nem érdekes. Megsimítom a ravasz hűvös fémjét, és végignézem, amint a fénygolyó egyre nagyobbra duzzad a nézőkén keresztül. Talán azt hiszi, hogy lőtávolon kívül van. Vagy épp most keres valami alkalmasabb helyet, ahonnan pontosabban célba vehet. Nem érdekes. Lehet, hogy mégsem Sullivan csendes gyilkosainak egyike. Lehet, hogy csak valami nyomorult túlélő, aki abban reménykedik, hogy megmentik. Nem érdekes. Most már csak egy dolog számít. A kockázat. 5 A szállóban Sullivan elmesélte, hogy lelőtt egy katonát valami sörhűtők mögött, és hogy milyen ramatyul érezte magát utána. Nem puska volt, érted? próbálta magyarázni. Egy feszület volt. Miért annyira fontos ez? kérdeztem. Lehetett volna egy rongybaba vagy egy zacskó M&M s. Volt más választásod? Nem volt. Pont erről beszélek. Megráztam a fejem. Néha rosszkor vagyunk rossz helyen, és ami történik, azért senki sem hibás. Te csak rosszul akarod érezni magad, hogy aztán jobb legyen. Rosszul érezni magam, hogy aztán jobb legyen? ismételte meg, miközben a szeplői lángoltak a felháborodástól. Ennek aztán tényleg rohadtul nincs semmi értelme. Megöltem egy ártatlan srácot, nézzétek, mekkora bűntudatom van emiatt fejtettem ki. Ettől a fickó még nem támad föl. Jó sokáig bámult rám meredten. Na, már értem, miért akart téged olyan nagyon Vosch a csapatba mondta végül. Feje, ez a ragyogó, zöld paca mind közelebb kerül hozzám, átfurakodik a fák között, és most már a puskáját is látom felcsillanni a lagymatag hóesésben. Hát ez tuti, hogy nem egy feszület. Ölemben a puskám, a fejem hátradöntöm a fa törzsének, mintha kicsit elbóbiskoltam volna, vagy mintha belefeledkeztem volna a csillogó faágak között alápilinkélő hópelyhek látványába. Oroszlán a szavanna magas füvében. Már alig ötven lépésre van tőlem. Egy M16-os lövedékének kezdősebessége másodpercenként nagyjából ezer méter. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétharmad másodperce van még a Föld nevű bolygón. Remélem, értelmesen tölti el.

17 Oldalra lendítem a puskám, kiegyenesítem a vállam, és a mozdulat beteljesítéseképpen útjára eresztem azt a golyót. A varjak seregestül lőnek ki a fákról, fekete szárnyak leple, rekedt, méltatlankodó ricsaj sepri végig a levegőt. A fényes, zöld paca a földre hull, és nem mozdul többet. Kivárok. Jobb várni, lássuk, mi történik ezután. Öt perc. Tíz. Semmi mozgás. Semmi hang. Csak a nagy fehérség fenyegető csendje. Az erdő most olyan üresnek tetszik a madarak nélkül. A fának támasztott háttal lassan felállok, aztán még néhány percig mozdulatlan maradok. Most újra látom a zöld ragyogást. A földön. Mozdulatlan. Átlépek a halott újonc testén. Fagyott levelek ropognak a bakancsom alatt. Minden lépés méri a hátralévő időt. Félúton a test felé döbbenek rá, hogy mit tettem. Porcelányka fekszik összegömbölyödve egy földön heverő fa mellett. Arcát beborítja a tavalyi levelek száraz szőnyege. Egy sor üres hűtő mögött egy haldokló férfi szorította melléhez a feszületet. Gyilkosának nem volt választása. Ők nem hagytak neki más választást. A kockázat miatt. A lány kockázata miatt. Az ő kockázatuk miatt. Letérdelek mellé. A fájdalomtól tágra nyílt szemmel néz rám. Felém nyújtja a kezét. Sötétvörös a szürke fényben. Porcelányka suttogom. Porcelányka, mit keresel te itt? Hol van Zombi? Tekintetemmel a környező fák sűrűjét pásztázom, de nem látom se őt, se mást. Porcelányka mellkasa zihálva emelkedik-süllyed, habos vér gyöngyözik ki az ajkai közül. Fulladozik. Finoman a talaj felé fordítom az arcát, hogy kitisztíthassam a száját. Biztos hallotta, hogy káromkodom. Így találhatott rám, a hangom után jött. Porcelányka sikoltozni kezd. Sikolyai éles késként szabdalják fel a dermedt csöndet, és ott pattognak a fák törzsei között. Elfogadhatatlan. Rászorítom a kezem véres ajkára, és arra kérem, hogy maradjon csendben. Azt nem tudom, hogy ki lőtte le azt a kis srácot, akit halva találtam, de bárki tette is, nem lehetett túl messze. Ha a puskám hangja nem csalta még vissza, hogy körülnézzen, ezek a sikolyok biztos megteszik. A francba, fogd be. Fogd be, fogd be! Mi a fenét kerestél itt kint, miért lopakodtál utánam, te kis szaros? Ostoba. Hülye. Hülye. Hülye. A fogai vadul karcolják a tenyerem. Aprócska ujjai az arcomat tapogatják. Az arcom az ő vérétől maszatos. Szabad kezemmel feltépem a zubbonyát. Szorítókötést kell helyeznem a sebére, még mielőtt elvérzik itt nekem. Megragadom az inggallérját, és szakítani kezdem lefelé, csupasszá teszem a felsőtestét. A maradékot összetekerem és rászorítom a testére, közvetlenül a bordái alá, a vérkönnyeket ontó golyónyomra. Fojtott zokogással rándul össze az érintésemre. Mit mondtam neked erről, katona? suttogom. Mi az egyes számú szabály? Nedves ajkak csúsznak végig a tenyeremen. Nem jön ki hang a torkán. Semmi sötét gondolat mondom. Nincsenek sötét gondolatok. Semmi rossz gondolat. Mert a sötét gondolatok elgyengítenek. Puhányok leszünk tőlük. Puhányok. És ilyet nekünk nem szabad. Nem szabad! Mi történik velünk, ha elgyengülünk? Az erdő lassan megtelik fenyegető árnyakkal. Mélyen a sűrűben valami megroppan. Egy bakancs ropog a fagyos talajon? Vagy egy jeges ág tört le zörögve? Akár több százan is körbevehettek már minket. Vagy senki sincs itt. Végigpörgetem magamban a lehetőségeinket. Nincs túl sok. És mindegyik szívás. Első lehetőség: itt maradunk. A kérdés az, hogy mi értelme lenne. A halott újonc

18 egységének semmi nyoma, eltűntek. Akárki ölte is meg a kölyköt, annak sincs nyoma. Porcelánykának viszont esélye sincs a túlélésre orvosi ellátás nélkül. Neki percei vannak, nem órái. Második lehetőség: rohanunk. Kérdés, hogy hová. A szállóba? Porcelányka elvérzik, amíg odaérünk, ráadásul lehet, hogy jó oka volt lelépni onnan. A barlangokhoz? Nem kockáztathatom, hogy bemenjünk Urbanába, ami azt jelenti, hogy még hosszú órákat kell gyalogolni nyílt terepen, hogy a hosszas gyaloglás után végül valami olyan helyen kössünk ki, ami ugyanennyire nem biztonságos. Van még egy harmadik opció is. Amibe bele sem szabadna gondolni. Mégis, ez az egyetlen, aminek még volna is valami értelme. Most már sűrűbb pelyhekben esik a hó, az erdőben sötétebb árnyalatúvá mélyülnek a szürkék. Egyik kezemmel befogom a száját, a másikat rászorítom a sebére, de tudom, hogy reménytelen. A golyóm felszakította a hasát. A sebe halálos. Porcelányka meg fog halni. Itt kéne hagynom. Most. Ámde nem tudom megtenni. Képtelen vagyok rá. Ahogy Zombinak mondtam akkor éjjel, amikor Camp Haven felrobbant: abban a pillanatban, amikor úgy döntünk, hogy egy ember már nem számít, ők nyertek. Most a saját szavaim láncolnak hozzá. A karomban tartom, a hóba temetkező erdő szörnyű, halott némaságában. 6 Gyengéden leeresztem porcelánykát az erdei földre. Arcából kifutott a vér, alig sötétebb árnyalatú, mint a hó. A szája eltátva, szemhéja meg-megrebben. Nincs magánál. Nem hinném, hogy valaha is magához tér. Remeg a kezem. Erősen küzdök, hogy megállítsam a remegést. Rettentő dühös vagyok rá, és magamra is, és arra a hétmilliárd lehetetlen dilemmára, amelybe az Ő érkezésük sodort bennünket. A hazugságokra, az őrjítő következetlenségekre, meg a nevetséges, szánalmas, ostoba kimondatlan ígéretekre, amelyeket rendre megszegtünk azóta. Azóta. Ne gyengülj el! Gondolj arra, ami igazán számít, itt és most; ebben mindig is jó voltál. Úgy határozok, hogy várok. Már nem tarthat sokáig. Talán miután meghalt, eltűnik a bennem lévő gyengeség, és újra tisztán tudok majd gondolkodni. Minden perc, mely eseménytelenül telik el, azt jelenti, hogy még van időm. De a világ egy felhúzott óra, amely lassan lejár, és többé már nincsenek olyan dolgok, hogy eseménytelenül telő percek. Egy szívdobbanásnyi idővel azután, hogy eldöntöttem, itt maradok vele, rotorok dübörgő dobpergése töri ezer darabra a csendet. A helikopter zaja megtörte a varázslatot. Azonnal tudom, mit kell tennem: a lövés mellett ebben vagyok a legjobb. Nem hagyhatom, hogy élve magukkal vigyék Porcelánykát. Ha elviszik, talán meg tudják menteni. És ha megmentik, rácsatlakoztatják a Csodaországra. És még van egy picike esélye annak, hogy Zombi biztonságban van a hotelban. Egy aprócska esély, hogy Porcelányka semmi elől nem menekült, csak utánam surrant, hogy megkeressen. Akár én, akár ő csúszik le a nyúl üregébe, utána

19 mindenkinek befellegzett. Előhúzom a pisztolyt a tartójából. Abban a percben, amikor úgy döntünk, hogy Bárcsak lenne még egy percem! Bárcsak lenne még harminc másodpercem! Harminc másodperc egy egész élet. Egy perc maga az örökkévalóság. Odateszem a pisztolyt a halántékához, és arcomat a szürkeség felé emelem. Hópelyhek telepednek a bőrömre, a szempilláimra. Megremegnek, aztán egy pillanat múlva szétolvadnak. Sullivannek volt egy Keresztes Katonája, és most nekem is megvan a magamé. Nem. Én vagyok a katona. Porcelányka a feszület. 7 Abban a pillanatban megérzem, ahogy ott áll a fák sűrűjében. Nem mozdul. Engem figyel. Addig meresztem a szemem, míg én is megpillantom: a sötét fatörzsek között egy világosabb emberi árnyat. Egyetlen pillanatig egyikünk sem mozdul. Zsigerből tudom, hogy ő az, aki lelőtte a kölyköt és a rajtársait. És azt is tudom, hogy a lövész nem lehet katona. A feje helyén vakító zöld folt ragyog a keresőben. A hópelyhek kavarogva omlanak a földre, a hideg marokra szorítja a testem. Pislogok, és már nem látok semmit. Ha egyáltalán láttam ott valakit korábban. Ha valaha is volt ott valaki, és nem a szemem káprázott. Kezd kicsúszni a kezemből ez az egész helyzet. Túl sok benne a változó. Túl sok a kockázat. Görcsösen, megállíthatatlanul remegek. Lehet, hogy sikerült megtörniük végül, merül fel bennem. Azok után, hogy túléltem a szökőárat, amely elvette tőlem az otthonom; túléltem a pestist, amely elvette tőlem a családom; és túléltem a haláltábort, amely elvette tőlem a reményt és most ez az ártatlan kicsi lány, aki elvette tőlem a puskagolyóm, végem, ennyi volt, kicsináltak. Hát nem az volt mindig is a kérdés, hogy mikor fog ez megtörténni velem, nem pedig az, hogy vajon megtörténik-e? A helikopterek leszálláshoz készülődnek. Be kell fejeznem, amit elkezdtem Porcelánykával, vagy én is ott fogok heverni mellette. Pisztolyom csövét a lábamnál heverő sápadt, angyali arcocskára szegezem, én áldozatom, én keresztem. És a közelítő Blackhawk helikopterek bömbölésében a gondolataim már csak úgy visszhangoznak a fejemben, mint holmi haldokló rágcsálók halk nyüszítése. Mint a patkányok, ugye, Porcelányka? Pont, mint a patkányok. 8 Az öreg szállóban valósággal hemzsegtek a különféle élősködők. A csótányok elpusztultak a hidegben, de egyéb rovarok és férgek túlélték azt is. Mindenekelőtt a bolhák és a poloskák. És mind nagyon éhesek voltak. Egy nap sem telt még el, és már mindannyiunkat beborítottak a csípések. A pince a legyeké volt, mert oda vitték a

20 hullákat a pestis idején. Mire mi becsekkoltunk, a legyek nagy része már kihalt. Olyan sok volt belőlük, hogy amikor első nap lementünk megnézni az alagsort, csak úgy ropogtak a lábunk alatt a fekete hátú légytetemek. Ez volt egyben az utolsó nap is, hogy betettük oda a lábunkat. Az egész épületbe beitta magát a rothadás bűze, és én mondtam Zombinak, hogy ha kinyitnánk az ablakokat, kiszellőzne egy kicsit ez a fertelmes szag, és a bogarak egy részétől is megszabadulhatnánk. De ő azt felelte, hogy inkább legyen tele csípésekkel, és öklendezzen, mintsem hogy megfagyjon. És ahogy mosolygott mindeközben, hogy elbűvöljön ellenállhatatlan vonzerejével. Nyugi, Adu. Ez is csak egy nap a földönkívüli vadonban. A bogarak és a bűz nem zavarták Porcelánykát. A patkányok viszont az őrületbe tudták kergetni. Utat rágtak maguknak a falakba, és éjszakánként a rágcsálásukkal meg a kaparászásukkal ébren tartották (és ezáltal engem is). Forgolódott, hánykolódott, nyöszörgött és anyázott, kínlódott és gyötrődött, mert gyakorlatilag bármire is gondoltunk a helyzetünk kapcsán, a végkövetkeztetés mindig valami rossz volt. Hiábavaló igyekezetemben, hogy eltereljem sötét gondolatait, tanítgatni kezdtem neki a sakkot. Egy törülköző volt a tábla, és pénzérmék a bábuk. A sakk hülye játék hülyéknek világosított fel kezdésképpen. Nem, ez egy nagyon demokratikus játék mondtam. Az okos emberek is játsszák. Porcelányka a szemét forgatva válaszolt: Csak azért akarsz játszani velem, hogy megverhess. Nem, azért akarok, mert már régóta nem játszottam, és hiányzik. Eltátotta a száját. Neked ez hiányzik? Az ágyra terítettem a törülközőt, és elhelyeztem rajta az érméket. Ne döntsd el előre, hogy tetszik-e neked valami, vagy sem, anélkül hogy előbb kipróbálnád. Nagyjából annyi idős lehettem, mint ő, amikor elkezdtem sakkozni. Az a gyönyörű fatábla az állványon apám dolgozószobájában. A csillogó elefántcsont figurák. A szigorú király. A gőgös királynő. A nemes huszár. Az ájtatos futó. És maga a játék, az a mód, ahogyan mindegyik figura hozzáteszi a maga egyéni erejét az egészhez. Egyszerű, és mégis komplex. Egyszerre durva és elegáns. Olyan, mint egy tánc és közben igazi háború. Véges és végtelen. Az élet maga. Az egycentesek a gyalogok magyaráztam. Az ötcentes a bástya, a tízcentesek a huszárok és a futók, a negyeddollárosok pedig a királyok és a királynők. De Porcelányka csak hitetlenkedve rázta a fejét. Adunak elment az esze. Hogyan jelölhetnek a tízcentesek és a negyeddollárosok egyszerre kétféle bábut? Fej: huszárok és királyok. Írás: futók és királynők. Az elefántcsont hűvös tapintása. Ahogy a filctalpú bábuk siklottak a fényesre csiszolt fatáblán mint egy-egy elsuttogott mennydörgés. Apám sovány, borostás arca, teli sötét árnyékokkal, ahogy a tábla fölé hajolva töpreng, vörös szemmel és összeszorított, ráncos ajkakkal. Az alkohol émelyítően édes szaga, és a finoman doboló ujjak, mint a kolibri verdeső szárnyai. A királyok játékának nevezik, Marika. Szeretnéd megtanulni, hogyan kell játszani? Ez a királyok játéka mondtam Porcelánykának.

21 Na, hát én meg nem vagyok király közölte, és keresztbe fonta a karját. És ezzel át is gázolt az érveimen. Én a dámajátékot szeretem. Akkor szeretni fogod a sakkot. A sakk is dámajáték, csak szteroidokkal felpumpálva. Az apám, amint csorba körmeivel az asztallapon kopogtat. A patkányok, ahogy a falban kaparásznak. Így tud lépni a futó, látod, Porcelányka? Így tud lépni a huszár, látod, Marika? Porcelányka egy megkeményedett rágógumit tömött a szájába, és dühödten rágni kezdte a porló-morzsálódó darabot. Mentolos lehelet. Whiskys lehelet. Kaparászás, kopogás. Kaparászás, kopogás. Csak tegyél egy próbát! Valósággal könyörögtem neki. Szeretni fogod, megígérem. Megragadta a törülköző egyik sarkát, és azt mondta: Tessék, nézd, mennyire szeretem! Láttam, hogy mire készül, mégis hátrahőköltem kicsit, amikor felrántotta a törülközőt mindenestül, és szanaszét repültek róla a pénzérmék. Egy ötcentes homlokon találta, de a szeme sem rebbent. Hah! kiáltotta diadalittasan Porcelányka. Gondolom, ez most sakk-matt, ribanc! Mielőtt végiggondoltam volna, pofon vágtam. Soha többé ne nevezz így! Soha. A hidegtől még fájdalmasabb volt a pofon. Az alsó ajka kihasadt, a szeme feldagadt. De nem sírt. Gyűlöllek jelentette ki. Nem érdekel. Nem, én tényleg gyűlöllek, Adu. Tiszta szívemből. Utállak, mint a szart. A káromkodástól nem leszel felnőtt, tudod? Akkor, gondolom, kisbaba vagyok. Szar! Szar! Szar! Bazmeg, bazmeg, bazmeg! Elkezdte tapogatni dagadó arcát. Aztán leállította magát. Nem kell nekem rád hallgatnom. Nem vagy az anyám, se a nővérem, se senkim! Akkor meg miért vagy úgy rám cuppanva, mint egy pióca, amióta csak elhagytuk a tábort? Ekkor egy könnycsepp, egyetlen nagy, kövér csepp gördült végig a pofontól égő arcocskáján. Közben pedig olyan sápadt volt, és olyan törékenynek tűnt, a bőre szinte áttetszően fénylett, mint apám elefántcsontból készült sakkfigurái. Meglepett, hogy a pofonomtól nem esett szét millió darabra. Nem tudtam, mit mondjak, vagy hogyan tegyem ki nem mondottá azt, ami már kimondatott, úgyhogy nem mondtam semmit. Inkább rátettem a kezem a térdére. Félrelökte. Vissza akarom kapni a puskám közölte. Miért akarod visszakapni? Hogy lelőhesselek. Hát akkor biztos, hogy nem fogod visszakapni. Visszakaphatom, hogy lelőjem az összes patkányt? Felsóhajtottam. Nincs elég lőszerünk. Akkor mérgezzük meg őket! Mivel?

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Tartalom. Ildymnek... 2016.01.05-08. Megállt az idő... 2016.06.06. 3. Vérzések... 2016.06.07

Tartalom. Ildymnek... 2016.01.05-08. Megállt az idő... 2016.06.06. 3. Vérzések... 2016.06.07 Tartalom 1. Bánatom... 2016.06.01 Ildymnek... 2016.01.05-08 Átkozom... 2016.06.06 2. Lélekgyilkos... 2016.05.20 Megállt az idő... 2016.06.06 Pokolba... 2016.március 3. Vérzések... 2016.06.07 Gonosz...

Részletesebben

A vonzatos igék és a személyes névmás

A vonzatos igék és a személyes névmás A vonzatos igék és a személyes névmás! Legjobb, ha először ezt nézi meg: www.magyarora.com/grammar/szemelyes_nevmasok.pdf! 1 ) Megnézte? Akkor kezdjük! Példák a hangjátékból: a. Bariton kedves és türelmes,

Részletesebben

Jarabin Kinga LÁBNYOMOK

Jarabin Kinga LÁBNYOMOK Jarabin Kinga LÁBNYOMOK Álmokkal indulunk Már egész kis korban, óvodásként is van arról elképzelésünk, mivel szeretnénk foglalkozni, ha egyszer felnövünk. Álmokkal indulunk az iskolapadba, az iskolapadból

Részletesebben

III. Kellemes meglepetés, öröm

III. Kellemes meglepetés, öröm II Kellemes meglepetés, öröm II Kellemes meglepetés, öröm Beszédpanelek és mintadialógusok - Jaj, de jó! - (Te, ez) szuper! - Ennek nagyon örülök. - Ez tényleg jó hír! - Nézd, elhoztam neked az új Nick

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Közreműködők: Comics Uniting Nations: A változás hősei

Közreműködők: Comics Uniting Nations: A változás hősei A változás hősei Közreműködők: Comics Uniting Nations: A változás hősei Történet Josh Elder, Natabara Rollosson és Sean Southey Grafika ľ Grace Allison és Karl Kesel Szöveg Grace Allison Szerkesztő Josh

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

AUDI A6 4F HANDBUCH DEMONTAGE MITTELKONSOLE UND DEKORLEISTEN

AUDI A6 4F HANDBUCH DEMONTAGE MITTELKONSOLE UND DEKORLEISTEN AUDI A6 4F HANDBUCH DEMONTAGE MITTELKONSOLE UND DEKORLEISTEN AUDI A6 4F 2005-2010 DÍSZÍTŐ ELEMEK SZÉTSZERELÉSE Első körben a középkonzol kerül terítékre. Kezdésképp húzzuk előre a vezető oldali és anyós

Részletesebben

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló WWW.CAPITAL.HU @CAPITAL.HU Napi Elemzés 2010. november 9. INDEXEK Záróérték Napi változás (%) Dow Jones IA 11406.46-0.33% S&P 500 1223.23-0.22% Nasdaq 100 2188.94 +0.10% DAX 6750.50-0.05% BUX 23127.36-0.34%

Részletesebben

Kérdések és feladatok

Kérdések és feladatok Kérdések és feladatok 1. A mesében több szám is szerepel. Próbáld meg felidézni ezeket, majd töltsd ki a táblázatot! Ügyelj, hogy a páros és a páratlan számok külön oszlopba kerüljenek! Hány napos volt

Részletesebben

Az aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek!

Az aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek! 1 Mindannyiunk életében előfordulnak jelentős évek, amikor is egy-egy esemény hatására a sorsunk új irányt vesz. Bár ezen események többségének ott és akkor kevésbé tulajdonítunk jelentőséget, csak idővel,

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

avagy, hogyan lehetünk hatékonyabbak (nemcsak) a hivatásunkban

avagy, hogyan lehetünk hatékonyabbak (nemcsak) a hivatásunkban avagy, hogyan lehetünk hatékonyabbak (nemcsak) a hivatásunkban Rendszerek, amelyekben élünk: Család Munkahely Baráti kör Iskolai közösség stb. - meghatározott rend szerint működnek rend, törv rvények

Részletesebben

Leült a karosszékbe, szemben Estivel. Azt kérdezte: - Mondd, szeretnéd újra kezdeni az életet?

Leült a karosszékbe, szemben Estivel. Azt kérdezte: - Mondd, szeretnéd újra kezdeni az életet? Leült a karosszékbe, szemben Estivel. Azt kérdezte: - Mondd, szeretnéd újra kezdeni az életet? 1 Kosztolányi Dezső (1885-1936) Költő, író, újságíró. Kosztolányi Dezső a modern magyar líra talán legszuggesztívebb

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT Gyermekdalok és -játékok Óvodásoknak és kisiskolásoknak 4. rész Válogatás Petres Csaba Tücsök koma, gyere ki című gyűjteményéből Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007 A szerző engedélyével

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Boldog új évet! (Happy New Year!)

Boldog új évet! (Happy New Year!) Boldog új évet! (Happy New Year!) KÜLSŐ - KÜLVÁROSI NÉPTELEN KISUTCA SZILVESZTER ÉJJEL Sötétség, nagy hideg. Az év utolsó napjának zaja ide már nem jut el. A házak fala kopott, részben lemállott róluk

Részletesebben

MINDENNAPI KENYERÜNK (Móra Ferenc nyomán)

MINDENNAPI KENYERÜNK (Móra Ferenc nyomán) MINDENNAPI KENYERÜNK (Móra Ferenc nyomán) Szegény ember dolgát boldog Isten bírja. Voltunk olyan módban is, hogy a koldus is mákos rétest evett nálunk. Ám járt ránk olyan világ is, hogy még a koldus is

Részletesebben

Isten hozta őrnagy úr!

Isten hozta őrnagy úr! Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart

Részletesebben

A légúti idegentestre a gyermek köhögéssel reagál, hogy megpróbálja azt eltávolítani. A spontán köhögés a legeredményesebb és legbiztonságosabb manőve

A légúti idegentestre a gyermek köhögéssel reagál, hogy megpróbálja azt eltávolítani. A spontán köhögés a legeredményesebb és legbiztonságosabb manőve Csecsemő és gyermekkori légúti idegentest eltávolítása A légúti idegentestre a gyermek köhögéssel reagál, hogy megpróbálja azt eltávolítani. A spontán köhögés a legeredményesebb és legbiztonságosabb manőver.

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

PHANTOM PILÓTAKÉPZÉSI ÚTMUTATÓ

PHANTOM PILÓTAKÉPZÉSI ÚTMUTATÓ PHANTOM PILÓTAKÉPZÉSI ÚTMUTATÓ További információ: Vigyázat Kor FIGYELEM! a forgó alkatrészek sérülést okozhatnak Ez a termék 18 éves kor alatt nem használható. Kérem olvassa el a Gyors Kezdo Útmutatót

Részletesebben

Babylon 2. Rész Szabadíts fel!

Babylon 2. Rész Szabadíts fel! Babylon 2. Rész Szabadíts fel! Tiszperger József Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Szabadíts fel! Aznap csak a termen belüli helyváltoztatást gyakorolták. Amikor vége lett az órának, Dalbert egyből

Részletesebben

Igaz mesék a jelenből

Igaz mesék a jelenből Igaz mesék a jelenből Novellák Szerző: Molnár Márk A negyedik nő Mi a francot keresek én itt? kérdezte Dilon magától a sötétben Ez a csaj nem enged be a bugyijába. Na, jó. Picit talán igen. De mikor odakerülnék,

Részletesebben

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Morajló tenger Bíró Krisztina 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 1. rész - Úttalan utakon (2006-2008) HA MEGLÁTOM... Ha meglátom sötét árnyak Heves táncát bennem, Nyögve kiáltok távolba De senki

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 11. rész

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 11. rész Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 11. rész Copyright: Csábítás Akadémia 2009-2010 Alapító, vezetı: Nicholas Victor 5 perces csókzárás Nicholas Victor cikke Helyszín: Gyır Dátum: 2009. január 1. Idı: Reggel

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály 3. osztály Két szám összege 33. Mennyi ennek a két számnak a különbsége, ha az egyik kétszerese a másiknak? Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben a számjegyek összege legalább 25? 4. osztály A Zimrili

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia dem az árnyékot, az árnyékot, amely a megperzselődéstől véd. Belebújok, bele az árnyékba, újra felfedezem őt a képeimen. Az én nyelvemen szólítom meg. A szemeimből Ő néz rám. A fejemben van. A véremben

Részletesebben

TERMÉK AJÁNLÁSA GO GUIDE KÉSZÜLJ FEL

TERMÉK AJÁNLÁSA GO GUIDE KÉSZÜLJ FEL TERMÉK AJÁNLÁSA GO GUIDE BEVEZETÉS TERMÉK AJÁNLÁSA MIRŐL VAN SZÓ, ÉS EZ MIÉRT FONTOS? Ahogy Bowerman is a győzelemhez szükséges előnyt kívánta megadni sportolóinak, a te feladatod sem más, mint hogy olyan

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály 5. osztály Írd be az ábrán látható hat üres körbe a 10, 30, 40, 60, 70 és 90 számokat úgy, hogy a háromszög mindhárom oldala mentén a számok összege 200 legyen! 50 20 80 Egy dobozban háromféle színű: piros,

Részletesebben

Család, számítógép, internet, gyereknevelés

Család, számítógép, internet, gyereknevelés 2010. szeptember 14. Piar Ki is vagyok? Pásztor Miklós, matematikus Hatgyerekes apuka: 5 fiú, 1 lány Március óta: egyunokás nagypapa! Számítógéphálózatokkal foglalkozom 1977 óta MTA/SZTAKI, PPKE, ISZT

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Kritika Angyalok és démonok

Kritika Angyalok és démonok 2009 július 09. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A Dan Brown könyve alapján készült film, 2009 egyik legjobban várt alkotása

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Automata külső defibrillátor

Automata külső defibrillátor Automata külső defibrillátor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat elsősegélynyújtó tanfolyamának jegyzete Készítette: Erőss Attila Dr. AUTOMATA KÜLSŐ DEFIBRILLÁTOR (European Resuscitation Council

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 2. feladatlap. Művészi szöveg(részlet) elemzése. 2015. június 1., hétfő / 60 perc

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 2. feladatlap. Művészi szöveg(részlet) elemzése. 2015. június 1., hétfő / 60 perc A jelö lt kó dszá ma: Državni izpitni center *P151A10312* TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2. feladatlap Művészi szöveg(részlet) elemzése 2015. június 1., hétfő / 60 perc Engedélyezett segédeszközök:

Részletesebben

Általános iskolás kategória

Általános iskolás kategória Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév

1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló 1. feladat: Jancsi és Juliska Matematikai Memory-t játszik. A játék lényege, hogy négyzet alakú kártyákra vagy műveletsorokat írnak

Részletesebben

Juhász Bence. A nagy litikamu

Juhász Bence. A nagy litikamu Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

Tavasz van, kikelet. Olvasószint: B

Tavasz van, kikelet. Olvasószint: B Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermekeknek

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás?

Első szín (Osztályterem, a diákok ülnek, dr Wieser a hitoktató vezetésével folyik az óra) Rövid, de velős! Durva bűn a lopás? DRÁMAJÁTÉK TINIKNEK Vári Lili: A KULCS A történet egy vallási középiskolában játszódik. Szereplők: Tanár dr Wieser Tanár Brown Diákok: Jim, Larry, Jeff, Tom és Matthew Első szín (Osztályterem, a diákok

Részletesebben

Az élet színesben Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Az élet színesben Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2013 szeptember 04. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Milyen lehetett az élet színesben? A történelem egyes időszakairól,

Részletesebben

Baróthy Borbála. Napos oldalad. The Bright Side

Baróthy Borbála. Napos oldalad. The Bright Side Baróthy Borbála Napos oldalad The Bright Side 1. Fejezet A vastag falak, a berácsozott ablakok és a nyomasztó légkör, mind arról árulkodtak, hogy nem vagyok ide való. Ahogy beléptem az IGR, vagyis az Illinois

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Itt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Ikon. bencsik orsolya. figyeltem anyámat ahogy figyeltem a fákat is télvíz idején mikor nagyon erősen fúj a szél 1

Ikon. bencsik orsolya. figyeltem anyámat ahogy figyeltem a fákat is télvíz idején mikor nagyon erősen fúj a szél 1 bencsik orsolya Ikon figyeltem anyámat. ha eljön az idő, bemegy a kamrába. a rossz lábú asztalról fölveszi a zöld tálat. a zsákból merít egy bögre kukoricát, két bögre búzát. összerázogatja. - - - - -

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Egyre nagyobb profitot generálnak a mobiltelefonnal végzett vásárlások, és egyre többet hezitálunk vásárlás előtt

Egyre nagyobb profitot generálnak a mobiltelefonnal végzett vásárlások, és egyre többet hezitálunk vásárlás előtt Egyre nagyobb profitot generálnak a mobiltelefonnal végzett vásárlások, és egyre többet hezitálunk vásárlás előtt 2016 ban még nagyobb hangsúlyt kapnak az e kereskedelmeben az okostelefonok. 2015 ben még

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

Ősi családi kör 2012

Ősi családi kör 2012 Ősi családi kör 2012 Egy ősember(őe) és egy ősasszony(őa) ülnek a tűz mellett és rágcsálnak egy-egy cupákot. ŐA: Jenő te nem fázol? Olyan huzatos ez a barlang. ŐE: Ne morogj! Örülj, hogy fedél van a fejed

Részletesebben

KONKLÚZIÓ KÖVETKEZTETÉS/ÉRVELÉS. Független premisszák PREMISSZÁK. Kapcsolt premisszák. Érvelési térkép 10/8/2013

KONKLÚZIÓ KÖVETKEZTETÉS/ÉRVELÉS. Független premisszák PREMISSZÁK. Kapcsolt premisszák. Érvelési térkép 10/8/2013 KONKLÚZIÓ KÖVETKEZTETÉS/ÉRVELÉS Állítások egy strukturált csoportja, premisszák és konklúziók együttese hu Az érvelés bizonyítandó tétele, aminek igazsága felől az érvelő meg akar győzni; az az állítás,

Részletesebben

Linux Mint 8 telepítése

Linux Mint 8 telepítése Linux Mint 8 telepítése Be kell valljam ez az egyik kedvencem az Ubuntu alapú disztribúciók közül. Már több alkalommal is felpakoltam a különböző verziót és nem nagyon volt vele gondom. Illetve csak a

Részletesebben

A Dumort Hotel tündöklése

A Dumort Hotel tündöklése A Dumort Hotel tündöklése Bane krónikák 5. CASSANDRA CLARE MAUREEN JOHNSON B A N E K R Ó N I K Á K Ötödik könyv A Dumort Hotel tündöklése Könyvmolyképző Kiadó, 2014 3 A Dumort Hotel tündöklése Bane krónikák

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 7. szám 2005. április 28. 14-15.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 7. szám 2005. április 28. 14-15. A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 7. szám 25. április 28. 14- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2. oldal 3-7. oldal

Részletesebben

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény Mándy Iván A huszonegyedik utca Regény 2011 Gábor megállt az öreg, púpos hátú ház előtt, egy véznán fityegő cédulánál. Kiadó szoba Letette ráncos barna bőröndjét, kalapját feljebb tolta homlokán. Általában

Részletesebben

Kistarcsai Teljesítmény Túra

Kistarcsai Teljesítmény Túra Kistarcsai Teljesítmény Túra 28 km-es táv útvonal leírása Szeretettel köszöntünk minden kedves Résztvevőt a 3. Kistarcsai Teljesítmény Túrán. Mindenkinek jó szórakozást, kikapcsolódást, sportolást, és

Részletesebben

Szöveg címe: Az elefánt és a mókus Forrás: Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? Móra Könyvkiadó, 1980.

Szöveg címe: Az elefánt és a mókus Forrás: Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? Móra Könyvkiadó, 1980. Szöveg címe: Az elefánt és a mókus Forrás: Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? Móra Könyvkiadó, 1980. Szövegtípus: elbeszélő szöveg (mese) Szövegfokozat: könnyű Kérdések nehézsége: könnyú, közepesen nehéz,

Részletesebben

G Szabályfelismerés 2.2. 2. feladatcsomag

G Szabályfelismerés 2.2. 2. feladatcsomag ÖSSZEFÜÉSEK Szabályfelismerés 2.2 Alapfeladat Szabályfelismerés 2. feladatcsomag összefüggés-felismerő képesség fejlesztése szabályfelismeréssel megkezdett sorozat folytatása a felismert szabály alapján

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Kiterjesztett csomagolás Hiteles fogyasztói tájékoztatás

Kiterjesztett csomagolás Hiteles fogyasztói tájékoztatás Kiterjesztett csomagolás Hiteles fogyasztói tájékoztatás By David Twice Global Comics 2013 All rights reserved Egy reggelem a SafeBrand-del reggel 8.00 Jaj! Feleségecském nincs szabin reggeli reggeli??

Részletesebben

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell Úton-útfélen mindenki róla beszél, már amikor épületekről van szó. A tervezéskor találkozunk vele először, majd az építkezéstől az épület lakhatási engedélyének

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

jor ge bucay Caminò a könnyek útja

jor ge bucay Caminò a könnyek útja jor ge bucay Caminò a könnyek útja A Z ÚT RÉTEGEI Biztosan van egy út, mely bizonyára sok mindenben személyes és különleges. Bizonyára van egy út, mely biztosan sok mindenben közös mindenki számára. Van

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

Játékok (domináns stratégia, alkalmazása. 2016.03.30.

Játékok (domináns stratégia, alkalmazása. 2016.03.30. Játékok (domináns stratégia, Nash-egyensúly). A Nashegyensúly koncepciójának alkalmazása. 2016.03.30. Játékelmélet és közgazdaságtan 1914: Zermelo (sakk) 1944. Neumann-Morgenstern: Game Theory and Economic

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

KÍGYÓ VŐLEGÉNY TÓTH FERENC

KÍGYÓ VŐLEGÉNY TÓTH FERENC TÓTH FERENC KÍGYÓ VŐLEGÉNY - Mindenünk van, kedves uram, A legnagyobb útnak indul, csak amire vágyok, az nincs. lagzi után estébe dől. - Mi volna az? - mondd meg Este e/múlt, éjfél Is már, [tüstént! éjfél

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

A Cseppnyi Önbizalom kútja

A Cseppnyi Önbizalom kútja Bertóti Johanna A Cseppnyi Önbizalom kútja Szereplők: Fodor testvérek (kertészlegények) Bodor Magnólia, tündér Kuruzs Ló Utolsó Sárkány Kurta Farkú Malac Félénk Tigris 1 1. jelenet Kert. Csukott szirmú

Részletesebben

Ez a könyv.... kalóz tulajdona

Ez a könyv.... kalóz tulajdona Ez a könyv... kalóz tulajdona A kis csapat öt főből áll, mint kézen az ujjak. A Tengeri Mackók a Kalóziskola első évét járják, és arra pályáznak, hogy igazi tengeri medvévé váljanak! Az angol származású

Részletesebben

Zalán Tibor Hagyd magára a Napot

Zalán Tibor Hagyd magára a Napot Zalán Tibor Hagyd magára a Napot - hangjáték - SZEREPLŐK (nagyon) FIATAL LÁNY FÉRFI (harmincon felül) A MEGSZÓLALÁSRÓL: fiatal lány a bal szélső, a férfi a jobb szélső megszólalási helyen hallható: helyük

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Egyszeri ébresztő: Az ébresztő napi egyszeri beállításra alkalmas, hang demonstráló funkció

Egyszeri ébresztő: Az ébresztő napi egyszeri beállításra alkalmas, hang demonstráló funkció 5. oldal: Jellemzők: Idő: óra, perc és másodperc mutatók Stopper: 24 órás stopperóra, másodpercenkénti 1/5-ös beosztással, részidő mérése, amikor a stopperóra mérés eléri a 24 órás időtartamot automatikusan

Részletesebben