A MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA Budapest

Átírás

1 A MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM Budapest

2 1/10 Tartalom 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szabályzat hatálya Alapfogalmak A vagyontárgyak csoportosítása: Felesleges vagyontárgy minden olyan vagyontárgy, amely A selejtezési eljárás: FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA Felesleges vagyontárgyak feltárása, elkülönítése Felesleges vagyontárgy selejtezésének kezdeményezése A kezdeményezés módja A selejtezési eljárás alapkövetelményei FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA A hasznosítás módja Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítés Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére Az értékesített termékek dokumentálása TÉRÍTÉSMENTES INGYENES ÁTRUHÁZÁS V. MEGSEMMISÍTÉS Megsemmisítési eljárás lefolytatása BIZOTTSÁG ÉS A ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Selejtezési Bizottság A selejtezési bizottság feladata A tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: Készletek selejtezésének dokumentálása Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése HATÁLYBA LÉPTETŐ INTÉZKEDÉSEK... 9

3 2/10 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A felesleges vagyontárgyak selejtezését a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.), az államháztartásról szóló módosított évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.)Korm.rendelet (továbbiakban: Ávr.) és Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) sz. Korm. rendelet (Áhsz.) alapján a következők szerint határozom meg. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum eszközeit 2013-ban a Sáfár ingyenes (Magyar Államkincstár által kifejlesztett) eszköznyilvántartó programon keresztül vezeti, mely alkalmas a kis és nagyértékű eszközök megfelelő nyilvántartására. 1.1 A Szabályzat hatálya (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumra - továbbiakban Múzeum-, amely jogi formáját tekintve központi költségvetési szervként működik. (2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki: a) az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlan (telek) hasznosítására és műemlékileg védett vagyontárgyra. b) az ügyirat és számviteli bizonylat selejtezésére. c) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló okiratokra d) a muzeális és levéltári gyűjteményre, műszaki emlékre, védett tárgyra és képző és iparművészeti alkotásokra. Épületek, építmények selejtezésére, hasznosítására az Áht. előírásai vonatkoznak. 1.2 Alapfogalmak A Szabályzat alkalmazásában vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számviteli politikában (és a számlarendben) foglaltak szerint a Múzeum mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül A vagyontárgyak csoportosítása: a) vagyonértékű jogok, szellemi termékek (szoftverek, stb.), egyéb immateriális javak, b) tárgyi eszközök nagyértékű eszközök (épületek, építmények és az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések és felszerelések, számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök, járművek), c) kisértékű tárgyi eszközök, anyagok, készletek, d) saját előállítású készletek (pl. kiadványok).

4 3/ Felesleges vagyontárgy minden olyan vagyontárgy, amely a) a Múzeum tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges, b) rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra már nem alkalmas, c) a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé vált, d) a normalizált készlet mennyiségét lényegesen meghaladja, e) szavatossági ideje lejárt, és a gazdasági igazgató, valamint a főigazgató annak selejtezését jóváhagyja. Évente legalább egy alkalommal el kell végezni az eszközök minősítését, azaz megállapítani, hogy mely eszközök váltak feleslegessé. Ez az egységvezetők feladata A selejtezési eljárás: (1) A selejtezési eljárás magába foglalja a felesleges vagyontárgyak hasznosítását vagy megsemmisítését. 2 FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA 2.1 Felesleges vagyontárgyak feltárása, elkülönítése A használatban levő vagyontárgyaknál az eszközöket használó szervezeti egységek kötelessége írásban jelenteni a Gazdasági Osztály egység vagy gazdasági szervezet - részére a területükön levő felesleges vagyontárgyakat. Ezek átvételéről, (bizonylatolásáról) elszállításáról és elkülönített kezeléséről a Gazdasági Osztály, valamint a Műszaki Osztály feladata gondoskodni. (2) Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgy ne legyen felcserélhető más vagyontárggyal, szükséges gondoskodni az elkülönített raktározásáról és nyilvántartásáról. 2.2 Felesleges vagyontárgy selejtezésének kezdeményezése (1) A feltárás a gazdasági igazgató felhívása után történik. A selejtezések időpontját a gazdasági igazgató által minden évben kiadott selejtezési ütemtervben kell meghatározni. A selejtezés ideje nem eshet egybe a leltározás idejével A kezdeményezés módja (1) A felesleges vagyontárgyak selejtezésének kezdeményezésére jogosultak (szervezeti egység vezetői) kötelesek a leltározás megkezdése előtt a selejtezésre javasolt tárgyi eszközök, illetve készletekről selejtezési listát elkészíteni.

5 4/10 (2) A selejtezési listának tartalmaznia kell: tárgyi eszköznél: leltári szám megnevezése a lista készítésének időpontja, az összeállításért felelős személy aláírása, készletnél: főkönyvi szám leltári szám megnevezése mennyiségi egysége ennyisége a lista készítésének időpontja az összeállításért felelős személy aláírása. (3) A lista összehangolt szerkezetbe való összefogására, a gazdasági igazgató megfelelő személyt jelöl ki. (4) A feleslegessé válás okáról és a hasznosítás módjára javaslatot kell tennie, a kezdeményezésre jogosultaknak. (5) A hasznosítás módjánál értékesítés ÉRT vagy megsemmisítés MS megjelölést kell alkalmazni. (6) A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetője gondoskodik : a) a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében írásos szakértői vélemények, értékesítéséhez forgalmi értékek beszerzéséről b) az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről, c) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslattételről és annak a gazdasági igazgatóval egyeztetetten a selejtezési bizottság részére történő átadásáról. 2.3 A selejtezési eljárás alapkövetelményei (1) A feltárt felesleges vagyontárgy selejtezése során először mindig annak értékesítését kell megkisérelni (döntést kell hozni annak állapotáról és értékesíthetőségéről), és csak ezt követően, ha az értékesítési kísérlet nem járt eredménnyel, lehet megsemmisíteni. (2) A felesleges vagyontárgy eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. Célszerű szakértői árajánlat megkérése (amennyiben ez nem jár jelentős költséggel). (3) Azonnali megsemmisítést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: lejárt gyógyszer, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer, stb.).

6 5/10 3 FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA 3.1 A hasznosítás módja (1) A hasznosítás történhet: a) térítés ellenében, gazdálkodó szervek részére, b) térítés ellenében, magánszemélyek részére Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítés (1) A vagyontárgyak gazdálkodó szervezetek részére történő értékesítése az előírtak szerint bekért árajánlat alapján történhet, illetve ingatlan esetében, értékesítés előtt azt meg kell hirdetni, helyi vagy országos lapban, illetve más módon a nyilvánosság számára közzé kell tenni. (2) A hirdetménynek tartalmazni kell: az értékesítésre szánt termék megnevezését, a termék elhasználódási szintjére jellemző adatokat, az eladási árát (ÁFA tartalmát), az értékesítés helyét, az értékesítés időpontját. (3) A hirdetményt a vagyontárgy gazdálkodásáért felelős szervezet vezetője köteles elkészíteni. (4) A közzététel módjáról és elrendeléséről a gazdasági igazgatóság dönt Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére (1) Vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt azt meg kell hirdetni. A hirdetményt a helyben szokásos módon a hirdetőtáblára ki kell függeszteni. A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére, csak a hirdetést követő 3 nap után értékesíthetők. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell: az értékesítésre szánt termék megnevezését, a termék elhasználódási szintjére jellemző adatokat, az eladási árát (ÁFA tartalmát), az értékesítés helyét, az értékesítés időpontját. (3) A Múzeum dolgozója a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősül. (4) Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni. 3.2 Az értékesített termékek dokumentálása (1) Minden értékesített termékről számlát kell készíteni és a számlának az erre vonatkozó, jogszabályban foglalt kellékekkel rendelkeznie kell. A számlát a szállítólevél alapján a gazdasági osztály készíti.

7 6/10 (2) Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásból a számviteli politikában (számlarendben) foglalt előírások alapján ki kell vezetni. 4 TÉRÍTÉSMENTES INGYENES ÁTRUHÁZÁS (1) Térítésmentes ingyenes vagyonátadás az Áht. -ben előírtak szerinti esetekben történhet. 5 V. MEGSEMMISÍTÉS 5.1 Megsemmisítési eljárás lefolytatása Amennyiben a hasznosítási (értékesítési) kísérlet nem jár eredménnyel, hatósági előírás kötelezővé teszi a megsemmisítést. A vagyontárgyak megsemmisítését a kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott eljárás során kell végrehajtani. Ez az eljárás fizikai megsemmisítést jelent. 6 BIZOTTSÁG ÉS A ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1 Selejtezési Bizottság (1) A selejtezési bizottság elnökének a kijelölése a Gazdasági osztály vezetőjének hatáskörébe tartozik. A bizottság legalább 3 főből áll: a bizottság elnöke: a gazdasági igazgató által kijelölt felelős személy 1. tagja a Pénzügyi és számviteli osztály dolgozója 2. tagja: készletek esetén a raktáros tárgyi eszközök esetén a vagyontárgy gazdálkodásával megbízott dolgozó, vagy a tárgyról szakértelemmel rendelkező személy (2) A Gazdasági Osztály részéről olyan dolgozót kell megbízni, aki a számviteli nyilvántartást és ezen belül a folyamatos változásokat nyomon tudja követni, szakmai felkészültségénél fogva a selejtezési eljárás adminisztratív részének előírásszerő bonyolítását biztosítani tudja. (3) A selejtezési bizottság és tagjainak a megbízatása a gazdasági igazgató által adott megbízólevél alapján visszavonásig érvényes. (4) A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Pénzügyi és számviteli osztály vezetője által a szervezet vezetőitől összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. (5) Nem szükséges a selejtezési bizottság teljes, illetve részleges közreműködése az alábbi indokolt esetekben: - ha dokumentáltan igazolt, hogy a vagyontárgy már nem javítható, illetve a felújítási javítási költségek elérik, vagy meghaladják egy új beszerzés költségeit, - külföldön lévő vagyontárgyak esetében ha a kiutazás (külföldi kiküldetés) összköltsége nincs arányban a feladattal.

8 7/ A selejtezési bizottság feladata (1) első szakasz: - a hasznosítandó és selejtezendő eszközök helyszíni szemléje (köteles megvizsgálni, hogy az előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékben felsoroltakkal), - a hasznosítási és selejtezési alapdokumentációk komplettségének ellenőrzése, - az eszközök értékének a nyilvántartásokkal egyeztetése, - a hasznosításra és selejtezésre vonatkozó számítások elvégzése, a várható hulladékmegtérülés súlyának és értékének megjelölésével (akkor kell számítást végezni, ha a hasznosítással kapcsolatos kiadások meghaladják a bevételt és érdemesebb hulladékként értékesíteni vagy megsemmisíteni a vagyontárgyat). (2) második szakasz: - a selejtezés /hasznosítás, hulladék-vissznyeremény (alkatrész, stb.) készletre vételezése, megsemmisítése/ után a komplett jegyzőkönyv elkészítése, elszámolása, jelentés, - a főigazgató által történő aláírás, jóváhagyás céljából - a jóváhagyott (aláírt) jegyzőkönyv alapján a számviteli elszámolás ellenőrzése. (3) Tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálása 6.3 A tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: (1) A tárgyi eszközök selejtezéséhez a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: - Sz. ny Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve - Sz. ny Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke - Sz. ny Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke - Sz. ny Megsemmisítési jegyzőkönyv 6.4 Készletek selejtezésének dokumentálása (2) A készletek selejtezéséhez a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: - B.Sz.Ny Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve - B.Sz.Ny Selejtezett készletek jegyzéke - B.Sz.Ny Készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke - B.Sz.Ny Leértékelt készletek jegyzéke - B.Sz.Ny Megsemmisítési jegyzőkönyv

9 8/ Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése (1) Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. (3) Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt, vagy készletet a bizottság selejtnek minősíti, azt indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (4) A selejtezés során a bizottság javaslatot tesz: - a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet- értékesíteni, - a hulladék, vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket szükség szerint esetleg egészségvédelmi előírások miatt meg kell semmisíteni, - a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen. (5) A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással, 4 példányban kell elkészíteni. (6) A jegyzőkönyv 1-1 példányát meg kell küldeni: - a Gazdasági osztálynak könyvelésre 2 példányban - vagyongazdálkodási részleg vezetőjének 1 példányban - selejtezési bizottságnál marad 1 példány 6.6 A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások (1) A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásait a jegyzőkönyv átvételétől számított 5 napon belül köteles átvezetni. (2) A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásba történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani. (3) A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt a főkönyvi könyvelésnél, 1 példányt az analitikus könyvelésnél kell elhelyezni. 6.7 A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése (1) A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a gazdasági igazgató a felelős. (2) Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal jelenteni a főigazgatónak.

10 9/10 7 HATÁLYBA LÉPTETŐ INTÉZKEDÉSEK (1) Jelen szabályzat aláírásával egyidejűleg lép hatályba. (2) A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt hasonló szabályzat hatályát veszti. Budapest, március 31. Készítette: Szivák Ildikó gazdasági igazgató Jóváhagyta: DR. KRÁMLI MIHÁLY PH.D. FŐIGAZGATÓ