A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet évi költségvetésének szöveges indokolása

Átírás

1 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet évi költségvetésének szöveges indokolása A nemzeti erőforrás miniszter szakpolitikai feladat- és hatáskörét az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg. A rendelet szerint a miniszter a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, ennek keretében a közoktatásért, a felsőoktatásért, az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszáért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása keretében különösen a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdításáért és a tudománypolitika koordinációjáért felelős tagja. A minisztérium tervezett évi intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatai e feladatok végrehajtásának hátterét biztosítják. I. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet céljai Oktatási ágazat Közoktatási terület: Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy érvényesüljön a minőségi oktatáshoz való hozzáférés mindenkinek elve, a társadalmi szolidaritás és méltányosság, valamint hogy az oktatás segítse elő a gazdaság és az életminőség fejlődését. Meghatározó közpolitikai cél az állam fokozott felelősségének megteremtése és felelősségvállalása az oktatás felett, építkezve az Alaptörvényben megfogalmazottakra. Mivel új az előkészítés alatt álló kerettörvény szabályozza az ország köznevelését, közoktatását, szükséges, hogy a tárca fejezeti kezelésű előirányzatainak körében nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a feladatok, illetve azok a támogatások, amelyek az új célokkal összecsengenek és megteremtik a rendszer átszervezésének, újjáalakításának kereteit, feltételeit. Mivel az új törvény kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet szintű jogszabályok fogják szabályozni. Ezek alapján évben számos olyan feladatot kell ellátni, amelyek elemzések, koncepciók, megvalósítási tanulmányok elkészítését követően lehetővé teszik az új törvényhez csatlakozó végrehajtási rendeletek, szabályozók elkészítését, a bevezetést, illetve az új szabályozást támogató tájékoztató, segítő és az iskolafenntartók és köznevelési intézmények értelmező munkáját. Mivel mindeközben megnő az állami irányítás szerepe, súlya, és felelőssége is, szükséges a köznevelési intézmények és fenntartóik működésének szakmai és költségvetési ellenőrzését erősíteni, a tantervitartami szabályozás feltételeit átdolgozni, így a Nemzeti alaptanterv tartalmi kiegészítését, az érettségi vizsga rendszerének korszerűsítését, és ezzel párhuzamosan a pedagógus életpálya bevezetését is megteremteni. Mindezek mellett azon közoktatási feladatokra, amelyek a jelenleg hatályos törvényből következően állandónak, folyamatos feladatnak tekinthetőek, szintén szükséges a fejezeti kezelésű előirányzatok között fedezetet teremteni. Felsőoktatási terültet: A felsőoktatási szférának a következő évben is el kell látni a hagyományai és a felsőoktatási törvény alapján is rá háruló általános feladatait, azaz a hazai és nemzetközi hálózatok részeként folyó felsőfokú képzést, továbbá a kutatást, a fejlesztést és innovációt, amely az oktatás 1

2 megalapozásán túl szolgálja a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés feladatát, a gazdasági technológiai haladást és a tudomány fejlesztését. A felsőoktatási intézményrendszer évi működését meghatározzák az Európai Unió ig terjedő stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása a éves korosztályon belül a diplomások arányának növelése; a nemzetgazdaság átalakítását szolgáló Széll Kálmán Terv felsőoktatást érintő intézkedései; valamint a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer működését szabályozó új, előkészítés alatt álló felsősoktatási törvény rendelkezései. A kidolgozás alatt álló új felsőoktatási törvény a felsőoktatás megváltozott körülmények közötti működőképessége biztosításához, a struktúraváltás által indukált változásokhoz, a minőségi követelmények teljesítéséhez teremti meg a törvényi feltételeket. A felsőoktatás intézményhálózatában a képzési kooperációra épülő integrációs folyamat az önálló intézményen belüli szervezeti, kari igényekhez igazodó képzési szerkezetet, a párhuzamosságok kiküszöbölését eredményezheti. A munkaerő-szükségleti prognózisok alapján a képzési szerkezet átalakulását eredményezi a képzés területenkénti és intézményi elosztásának új rendszere, az állami ösztöndíjrendszer bevezetése, a felvételi rendszer változása, a külföldi hallgatók nagyobb arányú fogadása. Az intézményi gazdálkodás szabályozottsága, monitorozása, a fenntartói feladatok szigorodása, az ellenőrzöttség biztosítása a gazdaságos működés elősegítője. Az oktatási, képzési és tanulmányi fegyelem erősítése az oklevél minőségének garanciája. Kulturális ágazat A kulturális ágazat általános céljai között valósul meg a minisztérium által fenntartott kulturális intézmények működőképességének biztosítása, továbbá a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése, beleértve az új jogszabályokból, illetve meglévőek módosításából adódó feladatokat is (pénzügyi fedezet biztosítása az előadó-művészeti törvény módosításából adódó többletfeladatok ellátására, illetve a világörökségi törvényben meghatározott feladatok ellátására). A kulturális kormányzat határozott szándéka a kiemelt programjainak végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, így a Mátyás templom rekonstrukciós munkáinak elvégzése, a MaNDA program végrehajtása és a Finnugor Népek Világkongresszusának megrendezése. A évi költségvetés tervezésekor figyelembe vettük a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységi körét, pályázati lehetőségei és az ahhoz kapcsolódó finanszírozás rendszerét, az esetleges párhuzamosságok elkerülése végett. Egészségügyi ágazat Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása az Európai Unió fejlett államaihoz elképzelhetetlen a lakosság jó egészsége nélkül. Ehhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, egészségvédelmet, valamint a megfelelő egészségügyi ellátórendszert. Ennek megvalósítása érdekében egy olyan, hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer kialakítására törekszünk, amelynek jó minőségű szolgáltatásaihoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. Célunk, hogy csökkenjenek az ellátórendszer területi egyenlőtlenségei, javuljon az ellátásokhoz való hozzáférés, az ellátórendszer hatékonysága. A cél megvalósításának alapelveit, módjait a Semmelweis Terv és az ezzel összefüggésben hozott 1208/2011 (VI.28) Kormányhatározat tartalmazza. Ennek főbb irányai a következők: a nagyobb állami felelősségvállalást jelentő, az intézmények közötti együttműködést, a struktúraátalakítást és a betegút-szervezést támogató, új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakítása és ennek segítségével a szükséges strukturális átalakítások megvalósítása; 2

3 a struktúraátalakítás keretében az egészségügyi és a szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás megerősítése, illetve kompetenciáik tisztázása, valamint a sürgősségi ellátás újjászervezése; az egészségügyi dolgozók számára reális és kiszámítható perspektívát jelentő, az egyes homogén foglalkozási csoportokra kidolgozott egészségügyi életpálya-modell megalkotása, a szakképzési rendszer átalakítása. Szociális ágazat A Szociális, Család-és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság feladatai közé tartozik a családpolitika stratégiájának a meghatározása, a gyermek és ifjúságvédelem, az idősügy és hozzá kapcsolódva a nyugdíjbiztosítás, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, illetve a segélyek és támogatások jövőjének alakítása. Hangsúlyos feladata még a fogyatékkal élők helyzetének javítása, valamint az esélyegyenlőség előmozdítása. A szociálpolitika területén kiemelendő, hogy a szolgáltatási rendszerben TAJ-alapú nyilvántartást vezetünk be. Ennek célja a párhuzamosságok kiszűrése, valamint központilag tervezhetővé válik, hogy egy adott tervezési évben mennyi szolgáltatási kapacitást kíván megvásárolni az állam, így ellenőrizhető lesz az is, hogy ténylegesen ki, milyen szolgáltatásban részesül. Az államtitkárság célja, hogy megtörje az intézményközpontúságot a gyermekvédelemben, és áttérjen a nevelőszülői/befogadói családok általi ellátásra ben elkezdődik a nagy szociális és gyermekvédelmi bentlakásos ellátást nyújtó intézmények lebontása. A családalapítás tervezhetősége érdekében a gyermekgondozási ellátások feltételrendszerét hosszú távon kiszámíthatóvá tesszük. Támogatjuk a fiatalok nemzetközi és hazai önálló közösségi kezdeményezéseit. Az államtitkárság feladata közé tartozik a megváltozott munkaképességűekről való gondoskodás. A mai igazságtalan, átláthatatlan és pazarló helyett hatékony és ellenőrizhető finanszírozás, ehhez egységes irányítás szükséges. Sport ágazat A Kormány kiemelt figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, a területi különbségek mérséklésére, amelyek makrogazdasági hatásként hosszútávon jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez. Kiemelt cél a sport stratégiai szerepének érvényesítése a nemzet egészségi állapotának és kulturális összetartozásának erősítése érdekében, valamint a tradicionálisan jó magyar olimpiai szereplések szinten tartása, illetve az eredményesség fokozása, aminek elsődleges eszköze a gyermek és ifjúkori egészségnevelés megalapozása lehet. A sport területén 2012-ben az egyik legjelentősebb feladat a londoni olimpián és paralimpián történő részvétel biztosítása, melyhez a sportolók eredményes felkészülésének elősegítésén túl olyan feladatok is kapcsolódnak, mint a doppingellenes tevékenység, illetve a sportegészségügyi feladatok ellátásának támogatása. A versenysporttal, illetve az utánpótlás-neveléssel összefüggő szakmapolitikai célként fogalmazódik meg a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása, a versenysport és utánpótlás-nevelés stratégiai fejlesztését szolgáló, illetve a tehetséggondozó programok, valamint a sportiskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok támogatása. Folytatódik az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszere kialakításának és fejlesztésének támogatása, illetve a tárca jelentős mértékben hozzájárul a labdarúgás, mint a legnagyobb tömegbázissal rendelkező sportág utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak teljesítéséhez is. A versenysport mellett a szabadidősport, a diák- és hallgatói sport támogatása is fontos célja a tárcának, melynek keretében meghatározó szerepet kap a szabadidősport-programok, illetve az 3

4 egészségjavítást célzó sporttevékenységek támogatása. Szintén célként kerül meghatározásra a fogyatékos személyek, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának támogatása. A sportszakterület továbbra is kiemelt feladataként kezeli az egységes sportinformációs rendszer fejlesztését, az európai uniós források bevonását a sport ágazat részére, kapcsolódva a társágazatok (oktatás, egészségügy) humán-fejlesztési elképzeléseihez, illetve a sportszakember-képzést. A sportlétesítmény-fejlesztés területén megfogalmazott egyik szakmapolitikai cél az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése, amely magában foglalja az Olimpiai Központok fejlesztését, illetve az egyéb állami sportlétesítmények fejlesztését. A hat Olimpiai Központ fenntartása és működtetése alapvető fontosságú, ugyanakkor több létesítmény állapota leromlott, továbbá nem felel meg a sportszakmai követelménynek sem. Az egyéb állami sportlétesítmények további sportcélú hasznosíthatóságának felülvizsgálata 2011 decemberében lezárul, így sportszakmailag lényeges, hogy a stratégiai szempontból kevésbé fontosnak minősülő sportlétesítmények hasznosításából származó bevételt az állami sportlétesítmények fenntartására és/vagy fejlesztésére lehessen felhasználni. Fontos feladat az önkormányzati fenntartású sportingatlanok fejlesztése, amelynek keretében valósul meg a Tornaterem program, amely a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésével a közoktatási intézmények sportcélú létesítményeinek sportudvarok, tornaszobák, tornatermek, tanuszodák fejlesztésére irányul, valamint a Varázskapu multifunkcionális sportlétesítmény mintaprojekt, amelynek célja a civil szférának is teret adó, a szabadidő-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminőség javítását lehetővé tevő multifunkcionális létesítmények megvalósítása. Kiemelt feladat a Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion fejlesztése, amelynek célja a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozatban foglalt stadionkorszerűsítési program (a labdarúgó-stadionok megkezdett fejlesztésének befejezése, és 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas multifunkcionális stadion létrehozása) első projektjének megvalósítása. További fontos feladat a szabadidő- és alternatív sportpályák fejlesztése, amely a szabadidősportra alkalmas helyszínek fejlesztésére, illetőleg a rendszeres testmozgásra (fizikai aktivitásra) ösztönzésre irányul, valamint a sportági módszertani és edzőközpontok, utánpótlás bázisok kialakítása, amelynek célja, hogy a szakmai befektetők bevonásával korszerű országos módszertani és edzőközpontok, valamint utánpótlás bázisok jöjjenek létre, amelyek egyúttal több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2012-ben Millió forintban, egy tizedessel Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás Engedélyezett létszám (fő) Költségvetési szervek , , , Fejezeti kezelésű előirányzatok ,0 410, ,0 - NEFMI cím összesen , , , Központi kezelésű előirányzatok 21.cím , ,0 - NEFMI cím összesen , , ,

5 III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban III.1. Intézményekkel történő feladatellátás a. ) Az intézményrendszerben bekövetkezett változások rövid összefoglaló bemutatása Oktatási ágazat A évi költségvetési előirányzatok tervezése során figyelembevételre kerültek a más fejezetek, intézmények részére átadott, valamint azoktól átvett feladatokkal összefüggésben átcsoportosítandó összegek. A közoktatási szakterület esetén a NEFMI Igazgatása, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az Oktatási Hivatal részére történik feladat és ezzel párhuzamosan előirányzat átadás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem január 1-jétől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar jogutódjaként jön létre. A NEFMI intézményi előirányzatai közül a Corvinus Egyetem KIK-ra jutó előirányzat a KIM fejezetében került megtervezésre. Kulturális ágazat A közgyűjtemények esetében a Közgyűjteményi Ellátó Szervezet költségvetésével együtt átkerült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) felügyelete alá. További változás, hogy a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány és a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány támogatása szintén átkerült a KIM költségvetésébe. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány és a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány, továbbá a Magyar Könyv Alapítvány megszűnésével az alapítványok feladatait, a szükséges létszámot és támogatási előirányzatokat az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Petőfi Irodalmi múzeum vette át. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum megvalósítása a Magyar Nemzeti Filmarchívum szervezetébe történő integrálással történt. Az átalakuló intézmény új elnevezése Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, amelynek alapító okirat módosítása augusztus 15-én került jóváhagyásra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány megszüntetéséből eredően a korábbi évekkel ellentétben évtől nem a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Szakmai Kollégiuma biztosít állami támogatást filmszakmai célokra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány megszüntetéséről szóló 1202/2011. (VI. 21.) Korm. határozat, valamint a magyar filmszakmai támogatási rendszerrel kapcsolatos egyes feladatok megosztásáról szóló 1203/2011. (VI. 21.) Korm. határozat alapján ugyanis a Magyar Mozgókép Közalapítvány jogutód nélküli megszűnését követően a Közalapítvány feladatai a kizárólagos állami tulajdonban álló Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium írásban rögzített és a Kormány által jóváhagyott megállapodása alapján kerülnek ellátásra a Filmalap és a NEFMI által. Egészségügyi ágazat A Semmelweis Terv alapelveivel összhangban, az abban részletezett és a 1208/2011 (VI.28.) Korm. határozat által meghatározott feladatok ellátásának érdekében került sor a NEFMI irányítása alatt álló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) felállítására. Az Intézet a Kormánynak a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) rendeletével, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történő beolvasztásával, és ezzel 5

6 egyidejűleg a befogadó szervezet nevének módosításával május 1-jei hatállyal kezdte el működését. A GYEMSZI fő feladata a jogelődintézmények feladatainak további ellátása mellett a betegútszervezés megvalósítása érdekében az Állami Egészségszervezési Központ és a Térségi Egészségszervezési Központok létrehozása, a racionális betegutak kialakításához szükséges modellek kidolgozása és megvalósításuk felügyelete, intézményfenntartói feladatok jövőbeni ellátása a jelenleg a NEFMI irányítása alatt álló és a későbbiekben a NEFMI irányítása alá kerülő egészségügyi szakellátó intézmények tekintetében. Mindezeken túlmenően a GYEMSZI finanszírozási módszertani központként is működik. Szociális ágazat A gyermekvédelmi szakellátás keretében, a kísérő nélküli kiskorúak ellátását szeptember 1- től a fóti Károlyi István Gyermekotthon végzi. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet július 1-től vette át a Nemzeti Szakképzési Intézettől a szociális oktatási és továbbképzési feladatokat a hatékonyabb szociális munka biztosítása érdekében. A hatályos jogszabályok alapján végzi a szociális ágazat teljes képzési és humánerőforrás fejlesztési feladatait júliusától a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. tv. 98. (a) bekezdés módosítása következtében a módszertani feladatok kibővültek a gyermekjóléti alapellátás területén a családi napközi, családi gyermekfelügyelet, az alternatív ellátás, a gyermekek átmeneti otthona és a helyettes szülői ellátás országos módszertani feladataival, a gyermekvédelmi szakellátás területén pedig a különleges gyermekotthoni ellátás és a speciális gyermekotthoni ellátás országos módszertani feladataival. A évi III. törvény (a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartás vezetéséről) és a 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a működési nyilvántartás részletes szabályairól alapján a Képzési Igazgatóság, működési nyilvántartást köteles vezetni a személyes gondoskodást nyújtó szervezetekben szakmai tevékenységet végző szakképzett személyek működéséről, valamint e nyilvántartás alapján szervezi ezen személyek számára a törvényben kötelezően előírt továbbképzéseket. A 22/2011. (V.12.) NEFMI rendelettel módosított, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet 2.. (1) b) pontja szerint az NCSSZI a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó valamennyi szakképesítés tekintetében jogosult szakmai vizsga megszervezésére. Ezt kiegészítendő, a 20/2007. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a miniszter hatáskörébe rendeli a szakmai vizsgák írásbeli-, gyakorlati-, szóbeli tételsorainak megírását, szakmai és nyelvi lektorálását. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal január 1-től látja el a szociális intézményi foglalkoztatással és a szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásával kapcsolatos 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet és a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti feladatokat. A 321/2009. (XII.29) Korm. rendelet 22/A és a 259/2002. (XII.16) Korm. rendelet 3. (2) július 1-től történő módosítása alapján a szociális szolgáltatók, intézmények működés-engedélyezésének ellenőrzésének másodfokú hatósági ügyintézése a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörben történik. A Hivatal január 1-től - foglalkoztatási rehabilitációs feladatkörében - ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyeket, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal kapcsolatos 6

7 jogszabályban meghatározott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatással összefüggő tervezési, nyilvántartási és a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerint a költségkompenzációs, valamint a rehabilitációs költségtámogatások pályáztatási, támogatásfolyósítási feladatokat. A Hivatal nyilvántartást vezet a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyekről, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókról, nyilvántartja azok ágazati azonosítóját, ellátja az akkreditált munkáltatók és védett műhelyek, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatók és munkavállalók központi nyilvántartási feladatát. A Hivatal a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként végzi az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel, az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékkel és a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékével kapcsolatos feladatokat. A Hivatal a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány jogutódjaként az esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel összefüggő feladatokat végez. Sport ágazat A látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő, a sportról szóló évi I. törvényben meghatározott közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint ellenőrzési feladatokat a sportpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló sportigazgatási szervként a Nemzeti Sport Intézet látja el. A támogatással, illetve a támogatással összefüggő társasági adókedvezménnyel (sportcélú adókedvezmény) kapcsolatos szabályokat a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXII. törvény, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet, továbbá a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 39/2011. (VI. 30.) NEFMI rendelet tartalmazzák. b. ) Az intézményrendszer összetétele címenként, a címen belüli intézmények tételes felsorolásával, az engedélyezett létszám feltüntetésével 1. cím NEFMI igazgatása 818 fő NEFMI igazgatása 2. cím Állami szociális intézetek 525 fő Reménysugár Habilitációs Intézet ÉletFa Rehabilitációs Intézet Vakok Állami Intézete Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 4. cím Egyéb kulturális intézmények 469 fő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Hagyományok Háza 5. cím Egyetemek, főiskolák fő Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Szent István Egyetem 7

8 Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Óbudai Egyetem Széchenyi István Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Szolnoki Főiskola Magyar Táncművészeti Főiskola Károly Róbert Főiskola 6. cím Egyéb oktatási intézmények 295 fő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatási Hivatal 7. cím Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 25 fő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 9. cím Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 994 fő Károlyi István Gyermekközpont Budapesti Javítóintézet Aszódi Javítóintézet Zalaegerszegi Gyermekotthon Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon Esztergomi Gyermekotthon Kalocsai Gyermekotthon Debreceni Javítóintézet 10. cím Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei fő Országos Sportegészségügyi Intézet Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Országos Idegtudományi Intézet Országos Onkológiai Intézet Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Mátrai Gyógyintézet Állami Szívkórház Balatonfüred Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet Parádfürdői Állami Kórház 8

9 11. cím Közgyűjtemények fő Országos Széchényi Könyvtár Magyar Országos Levéltár Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet Szabadtéri Néprajzi Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Néprajzi Múzeum Iparművészeti Múzeum Magyar Természettudományi Múzeum Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Országos Idegennyelvű Könyvtár 12. cím Művészeti intézmények 798 fő Magyar Állami Operaház Budapest Pesti Magyar Színház 13. cím 1. Nemzeti Sport Intézet 116 fő 13. cím 2. Nemzeti Sportközpontok 586 fő 14. cím Országos Mentőszolgálat fő Országos Mentőszolgálat 15. cím Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 632 fő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 16. cím Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei 983 fő Országos Tisztifőorvosi Hivatal 17. cím Országos Vérellátó Szolgálat fő Országos Vérellátó Szolgálat 19. cím Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 173 fő Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 9

10 c. ) Az intézményrendszer által ellátandó általános és a évi új feladatok bemutatása, az intézményi előirányzatok alakulásának levezetése 1. cím NEFMI Igazgatása Általános feladatok A NEFMI Igazgatása a nemzeti erőforrás miniszter szakpolitikai feladat- és hatáskörével az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendeletben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatok végrehajtó szervezete évi új feladatok Oktatási ágazat A évben várhatóan az Országgyűlés által elfogadásra kerülő új köznevelési törvény alapján szükséges fejlesztések fedezete, továbbá a közoktatási szakterület által ellátandó feladatokból a NEFMI Igazgatása költségvetésében került megtervezésre az alábbi feladatok forrása. Megbízási díjak; folyamatban lévő és egyéb várható perköltségek fedezete; felszámolási díjak; a Köznevelés című lap megjelentetéséhez történő hozzájárulás; nemzetközi tanulói teljesítmény mérések nemzeti hozzájárulása és tagdíja; European Agency nemzetközi fogyatékosügyi szervezet magyar tagdíja; autizmus specifikus fejlesztés; Román népismeret című kézirat kiadása; nemzetiségi tankönyvek megalkotása és forgalmazása; tankönyvkiadással kapcsolatos igazgatási eljárási díj; siket tanulók tankönyvfejlesztésével kapcsolatban kézirat elkészítése. Szintén a NEFMI Igazgatása előirányzata részeként áll rendelkezésre a Nemzetközi feladatok támogatása, utaztatás; "Mozdulj, Magyarország!" c. rendezvényen átadásra kerülő serlegek finanszírozása; EUNEC tagdíj; Magyar Köztársaság Jó tanulója - jó sportolója pályázat; Nemzetközi diákolimpiákon résztvevő diákok, és felkészítő tanárok tiszteletdíjazása, jutalmazása; Ifjúsági Bolyai pályázat díjátadó ünnepségének költségei; nemzetközi tárgyú közoktatási feladatok; közoktatási testületek működésének támogatása. A felsőoktatáshoz kapcsolódó nemzetközi tagdíjak, szakmai versenyek és egyéb feladatok díjai. A NEFMI Igazgatáson keresztül kerül biztosításra a nemzetközi feladatat ellátással kapcsolatos kiadások, delgációk küldése illetve fogadása; OECD, EU és Európa Tanács oktatási tevékenységéhez kapcsolódó utazások, szakértői tevékenység, szakmai rendezvények, szolgáltatás megrendelések, fordítások, tolmácsolás fedezete. Az előirányzat biztosítja az EU tagállamként való működés teljesítéséhez és az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó költségek fedezetét az oktatás területén. Kulturális ágazat A NEFMI Igazgatása költségvetésének keretében kerülnek biztosításra a határon túli kulturális feladatokhoz kapcsolódó utazások, hazai és nemzetközi rendezvényeken való részvétel forrása; a kétoldalú kulturális munkatervi feladatok igazgatási jellegű kiadásai; a kulturális szakdiplomáciai feladatok fedezete; a nemzetközi kulturális tagdíjak; az EU tagságból eredő kulturális együttműködések forrásigénye; az ágazati feladatokhoz kapcsolódó utazások, hazai és nemzetközi rendezvényeken, eseményeken történő részvétel kiadásai; Mozgókép Mestere címhez kapcsolódó évi díjazás forrása. 10

11 Egészségügyi ágazat A NEFMI Igazgatása költségvetése terhére kerül finanszírozásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évi tagdíja, az Egészségügyi Világszervezet évi tagdíjának évben teljesülő része, a FAO/UNEP Rotterdami PIC Egyezmény titkársága működési költségeihez való részhozzájárulás (a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) közös 50-50%-os arányú finanszírozás), az ENSZ EGB Víz és Egészség tagdíja, az OECD Control of Chemicals évi tagdíjának 50%-a (VM-mel közös finanszírozás), a WHO Dohányzás- Ellenőrzési Keretegyezményhez való hozzájárulás. A tárca egészségügyi ágazata széles körben lát el szakmai, koordinációs feladatokat, mind európai uniós tagságunkból eredően, mind pedig a többoldalú és a kétoldalú kormányközi együttműködések tekintetében. A NEFMI Igazgatásán megtervezett előirányzat szolgálja az EU tagállamaként való működéshez, ezen belül az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban történő részvételhez, a tanácsi és bizottsági munkacsoport üléseken, szakértői bizottsági üléseken, az Európai Unió szerveivel történő tárgyalásokon, illetve konferenciákon, értekezleteken való részvételhez szükséges külföldi kiküldetések finanszírozását; az EU tagságból eredő ügyek intézéséhez szükséges személyi feltétel biztosítását (szaktanácsadás, végzése); az európai uniós tagsághoz, illetve a többoldalú és kétoldalú kormányközi együttműködésekhez kapcsolódó hazai rendezvények szervezését, támogatását (magyarországi rendezvények, konferenciák, munkacsoport ülések rendezése); a kétoldalú együttműködések keretében külföldi delegációk, szakértők fogadásának finanszírozását. A NEFMI Igazgatása költségvetésében kerül biztosításra az Év Kórháza pályázat díjátadásával kapcsolatos kiadások, valamint a határon túli magyarok egészségügyi ellátását koordináló Értékelő Bizottság működtetésének fedezete. A NEFMI Igazgatásának költségvetése tartalmazza a jogelőd Egészségügyi Minisztérium és a Dräger Medical AG&Co. KGaA között született szerződés szerinti altató-, lélegeztetőgép, monitor bérlésével összefüggő kiadások fedezetét. Szociális ágazat A NEFMI igazgatása költségvetésén keresztül biztosítja a szociális ágazat a Országos Fogyatékosügyi Tanács működési kiadásaival kapcsolatban felmerült költségek finanszírozásához szükséges pénzeszközt továbbá, Magyarország nemzetközi szervezetekben betöltött tagságával kapcsolatos tagdíjak fedezetét. Sport ágazat A költségvetési évben a NEFMI Igazgatásról kerül biztosításra a sportszakember-képzéssel összefüggő jegyzetek, tanulmányi segédletek, továbbá a szakképesítések központi programjai (tantervek) kidolgozásának, a szakmai vizsgák országosan egységes szóbeli tételeinek és írásbeli feladatainak, ezek értékelő lapjai kidolgozásának, valamint a továbbképzések megszervezéséhez az országos vizsgaelnöki és az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakemberek tevékenysége anyagi elismerésének fedezete; 11

12 az állami, önkormányzati és egyéb nem állami tulajdonú sportcélú ingatlanok felújításával és korszerűsítésével összefüggő feladatok, valamint a támogatások felhasználásával kapcsolatos ellenőrző és koordinációs feladatok ellátásához, valamint a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programokhoz és projektekhez kapcsolódó koordinációs feladatok ellátását szolgáló megbízási és vállalkozási szerződések forrása. 2. cím Állami szociális intézetek Általános feladatok A címhez tartozó intézmények fogyatékos személyeket ellátó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakásos intézmények, amelyek alap- és szakosított szociális ellátást biztosítanak a szolgáltatást igénybe vevő ellátottak számára. Az intézmények országos illetékességgel működnek és a következő tevékenységeket végzik: A fogyatékos személyek részére komplex rehabilitáció nyújtása, oktatásuk, rehabilitációs célú foglalkoztatásuk megszervezése, illetve lakókörnyezetükbe történő visszatérésük előkészítése. Feladatuk továbbá a súlyos értelmi fogyatékosok és halmozottan sérültek szociális ellátása, tartós bentlakás biztosítása, intézményi ápolása, gondozása, fejlesztő célú foglalkoztatása. 4. cím Egyéb kulturális intézmények Általános feladatok A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvényben megfogalmazott kulturális örökségvédelmi szakmai és az e törvényből, valamint más jogszabályokból (különösen: építésügyi, mozgóképszakmai, előadó-művészeti) adódó hatósági feladatokat. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az állam tulajdonában lévő műemlékek szakmai vagyonkezelő szervezete. Feladata a kezelt vagyon minél gazdaságosabb hasznosítása, állagának megóvása, illetve az eredeti állapotok helyreállítása, EU források bevonása a vagyonkezelt műemlék épületek felújítására. A Hagyományok Háza a népzenei, néptáncos és népi kézműves hagyaték megőrzésének, ápolásának és közkinccsé tételének céljából létrehozott közművelődési és közgyűjteményi feladatokat is ellátó művészeti intézmény, amely 2011-ben ünnepli alapításának 10. évfordulóját. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus közművelődési és alkotóművészeti szakmai háttérintézményként első sorban országos módszertani, szakmai szolgáltató- és tanácsadó feladatokat lát el, működteti az ERIKANET internetes közművelődési portált és a regionális irodákat, továbbá művészeti szakvéleményezői és támogatási tevékenységet végez. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott pályázatkezelési feladatokat látja el évi új feladatok A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a Kulturális Örökség Napjai rendezvény országos koordinátori feladatait, szervezi a program-sorozatot. Erre tekintettel a fejezeti kezelésű előirányzatok közül 10 millió Ft összeg az intézményi előirányzatok közé került áttervezésre. Ezen kívül az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény módosítása következtében a KÖH Előadó-művészeti Osztályán jelentősen bővül a feladatkör nyilvántartási, hatósági ellenőrzési, eljárásügyi, döntés-előkészítési, adatszolgáltatási, szakértői feladatokkal. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus évi új feladata képzőművészeti és köztéri támogatási programok megvalósítása. 12

13 A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága új feladatként kidolgozza és megvalósítja az általa vagyonkezelt ingatlanok műtárgyakkal való berendezésének programját. 5. cím Egyetemek, főiskolák Általános feladatok Az egyetemek, főiskolák folyamatosan megújuló, versenyképes és rugalmas, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzést kínálnak. Az egyes tudományágakban és a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon felsőfokú szakképzést folytatnak nappali, esti és levelező tagozaton. Országos és nemzetközi beiskolázással képeznek szakembereket a munkaerőpiacra. Feladatuk a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben foglaltak szerinti felnőttképzés folytatása is. Az integrált felsőoktatási intézmények az EU országaiban folyó képzés tartalmával és módszereivel összhangban arra törekednek, hogy a felsőfokú szakemberképzésben betöltött szerepüket megőrizve folyamatosan emeljék az oktatás színvonalát és az integráció eredményeként létrejött, széleskörű szellemi kapacitással hozzájáruljanak a magyar, illetve a közép-kelet-európai gazdaság fejlesztéséhez. Kutatási és szakértői tevékenységüket az oktatás szempontjaival összhangban alakítják ki, hangsúlyozva ezek szoros kapcsolatát az oktatók egyéni fejlődésével és a tananyag korszerűsítésével. A nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével, művelésével és fejlesztésével hozzájárulnak a hallgatók értelmiségi létre történő felkészítéséhez. Az egyetemi, főiskolai képzésről a többciklusú képzésre történő átállás évben befejeződött, illetve folyamatossá vált az új szerkezetű beiskolázás. A hallgatói létszám belső szerkezetének változásaként arányaiban növekszik a költségigényesebb műszaki és természettudományos szakokon tanulók száma évi új feladatok Oktatási ágazat: A munkaerő-szükségleti prognózisok alapján a képzési szerkezet átalakulását eredményezi a képzés területenkénti és intézményi elosztásának új rendszere, az állami ösztöndíjrendszer bevezetése, a felvételi rendszer változása, a külföldi hallgatók nagyobb arányú fogadása. Az intézményi gazdálkodás szabályozottsága, monitorozása, a fenntartói feladatok szigorodása, az ellenőrzöttség biztosítása a gazdaságos működés elősegítője. Az oktatási, képzési és tanulmányi fegyelem erősítése az oklevél minőségének garanciája. Egészségügyi ágazat: Az egészségügyi szakképzési rendszer egészségügyi felsőoktatási képzést végző felsőoktatási intézmények által ellátott feladatainak évi fedezete közvetlenül az érintett négy felsőoktatási intézmény (DE, SE, PTE, SZTE) költségvetésében került megtervezésre. 6. cím Egyéb oktatási intézmények Általános feladatok A Hivatal a közoktatás igazgatása tekintetében érettségi vizsgák megszervezését és lebonyolítását, országos szakmai ellenőrzést, országos mérést, értékelést végez, nemzetközi méréseket bonyolít le, középfokú beiskolázással, felvételi eljárással, tanulmányi versenyek szervezésével kapcsolatos feladatokat lát el. Ellátja a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvjegyzékkel és akkreditált kerettantervekkel kapcsolatos hatósági feladatokat; a közoktatási szakértői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a pedagógus-továbbképzés akkreditációját, a diákigazolványok nyilvántartásához kapcsolódó feladatokat. 13

14 A felsőoktatás tekintetében ellátja a felsőoktatási intézmények regisztrációjával kapcsolatos hatósági feladatokat, működteti a Felsőoktatási Információs Rendszert, ellátja a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos, valamint a felsőoktatási intézmények által használt nyomtatványok előállításával és forgalomba hozatalával összefüggő feladatokat. A Hivatal ellát további regisztrációs feladatokat is: például ekvivalencia központként végzettségek, képesítések elismerése, honosítása; államilag elismert nyelvvizsga központok ellenőrzése, akkreditációja. A Hivatalnak a szakképzés szakmai vizsgáinak megszervezésével kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési feladatai is vannak. A Hivatal feladatai közé tartozik a 2011/2012. tanévi országos kompetenciamérés lebonyolítása; a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálata; a Nemzeti Tehetség Program megvalósításával összefüggő feladatok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogszabályban meghatározott közfeladata elsődlegesen a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján meghatározott közoktatás-szolgáltatás, valamint ellátja a felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatás-szolgáltatási feladatokat. Végzi az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokat és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény értelmében a feladatkörébe tartozó könyvtári és múzeumi kulturális közfeladatokat évi új feladatok Jogszabály alapján közreműködik a Nemzeti Tehetség Program megvalósításával összefüggő feladatokban; ellátja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos központi fejlesztések meghatározó részét, fejlesztési feladatot játszik a Nemzeti alaptanterv közoktatási törvény által előírt felülvizsgálatában, átdolgozásában és a közoktatási reform bevezetését támogató kerettantervek kifejlesztésében; Ellátja az Arany János Programiroda koordinációs feladatainak támogatását, amivel a három, jogszabályokban meghatározott program országos koordinálása is megvalósul; szervezi a környezettudatos oktatási programok, különösen az Ökoiskola programot; megszervezi az "Ökoiskola" című pályázatot. Magyarországnak az EURYDICE Programban való részvétele Európai Uniós tagállami kötelezettség. Az EURYDICE hazai irodája részt vesz a szakpolitikai döntéshozatal kialakításában megbízható, könnyen összehasonlítható háttér-információk biztosításával Európa 32 országának oktatási rendszeréről általánosságban, valamint az egyes aktuális és kulcsfontosságú oktatáspolitikai kérdésekről, trendekről tematikus megközelítésben. Az OFI meghatározó feladatai közé tartozik az érettségi vizsgafejlesztés, amely különösképpen a vizsgakoncepció, vizsgatárgyak körének, a vizsgaszintek és vizsgaformák átalakítási, továbbfejlesztési munkálatait jelenti. Az Arany János Programiroda ellátja a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programmal, az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programmal és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programmal kapcsolatos feladatokat: a program tanácsadó testületeinek, illetve a Kollégiumi Program(ok) mentorhálózatainak a működtetése és kapcsolattartás az érintett egyesületekkel; a programok fejlesztése, projektek megvalósítása és működtetése; a programok országos tanévnyitó konferenciáinak és az országos Arany János tehetséggondozó konferenciájának megszervezése; a programok iskolai, kollégiumi megvalósulásának szakmai ellenőrzésére; az intézményekkel és a fenntartóikkal való kapcsolattartás. 14

15 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium között érvényben lévő környezeti nevelési Együttműködési Megállapodásban nevesített Ökoiskola Program és Hálózat szakmai megvalósítása az OFI feladata. A kormányváltást követő új oktatáspolitika prioritásként fogalmazta meg a Nemzeti Alaptanterv (Nat) kiegészítését közműveltségi tartalmakkal. A év első felének meghatározó szakmai feladata lesz az átdolgozott Nat-ra épülő az alap- és középfokú oktatás számára kiadandó kerettantervek kifejlesztése és kiadása. 7. cím Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Általános feladatok Feladatkörébe tartozik az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok szerinti nyilvántartások vezetése, hatósági, ellenőrzési feladatok ellátása, továbbá az egészségügyi szakértői engedélyek, gyógyászati felhasználást szolgáló kábítószerek és pszichotrop anyagokkal végzett tevékenységek engedélyeinek kiadása, a külföldön szerzett egészségügyi diplomák, szakképesítések, felsőfokú szakirányú szakképesítések elismerése, honosítása. Fentieken túlmenően a Hivatal azokban az ügyekben, amelyekben első fokon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész jár el, ellátja a másodfokú eljárás lefolytatásával kapcsolatos feladatokat. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz-ellátás szintén a Hivatal feladatkörébe tartozik. Ezen kívül ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel kapcsolatos pályáztatás lebonyolításával és a szakképzés költségvetési forrásának a kezelésével kapcsolatos, valamint az egészségügyi ágazatba tartozó szakképesítések tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzékkel, továbbá a szakmai vizsgabizottság elnökének megbízásával kapcsolatos feladatokat is. 9. cím Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei Általános feladatok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény előírásai alapján a címhez tartozó javítóintézetek és speciális gyermekotthonok állami feladatot látnak el. A javítóintézetek a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők javító intézeti nevelése mellett gondoskodnak a fiatalok iskolai oktatásáról, képzéséről. A minisztérium speciális gyermekotthonai otthont nyújtó ellátást biztosítanak a gyermekvédelmi gondoskodásban élő kiskorúak, a súlyos pszichés tüneteket mutató (disszociális, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő), súlyos beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő átmenetileg vagy tartósan nevelt kiskorúak számára, továbbá a korábban gyermekotthonban elhelyezetett fiatal felnőttek részére utógondozói ellátást biztosítanak ben új feladatként jelent meg a menedékkérő, kísérő nélküli kiskorúak elhelyezése, amely a magyar gyermekvédelmi szakellátásban valósul meg. 10. cím Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei A cím alatti intézménycsoportot az Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézeten, és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézeten kívül az egészségügyi ellátást nyújtó országos intézetek alkotják. Általános feladatok A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet alapfeladata a szív- és érrendszeri betegségek teljes spektrumának diagnosztikája non-invazív és invazív terápiája az intervenciós kardiológia, az 15

16 elektrofiziológia, a szívsebészet és szívtranszplantáció területén. Feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a kardiológiai megbetegedések monitorozása. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben a pulmonológiai fekvőbetegek és járóbetegek speciális bronchológiai, onko-pulmonológiai, légúti allergológiai, kardiopulmonális, alvásdiagnosztikai, rehabilitációs, mellkassebészeti, valamint a tüdőtransplantált betegek szakorvosi ellátása és légzésfunkciós vizsgálata történik. Az Országos Onkológiai Intézet ellátási területére kiterjedően a daganatos járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátását, rehabilitációját (palláció) és követéses gondozását végzi. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet alapfeladata mozgásszervi és pszichiátriai rehabilitáció, valamint az azt támogató aktív fekvőbeteg ellátás végzése járó-és fekvőbeteg ellátás keretében. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet fekvőbetegek és járóbetegek szakorvosi ellátása keretében, továbbá szakrendeléseken végzi feladatait reumatológiai és az ehhez kapcsolódó szakterületeken, így a mozgásszervi rehabilitáció, a klinikai immunológiai és intenzívterápiás osztályokon, illetve részlegeken. Az Országos Sportegészségügyi Intézet a szabadidő-, a verseny- és válogatott sportolók fekvő- és járóbeteg szakorvosi ellátását biztosítja, továbbá az Országos Sportegészségügyi Hálózatot működteti. Ennek keretében végzi a sportolók sportági versenyzési alkalmassági vizsgálatát és kiadja a sportolók és igényjogosultak körében az alkalmassági és versenyzési engedélyeket és ellátja a válogatott keretek sportolóinak kötelező időszakos komplex ellenőrző vizsgálatát. Az Országos Idegtudományi Intézet feladata az idegsebészeti, az ideggyógyászati, az epilepszia és stroke, továbbá ezen szakterületek határterületéhez tartozó fekvő és járóbetegek szakellátása. Az Állami Szívkórház Balatonfüred progresszív egészségügyi ellátást nyújt a kardiológiai rehabilitáció vonatkozásában, továbbá regionális aktív kardiológiai, sürgősségi invazív kardiológiai ellátást biztosít. A Mátrai Gyógyintézet alapfeladata a krónikus és allergiás betegek fekvő- és járóbeteg szakorvosi ellátása és a hozzátartozó hotelszolgáltatás, valamint ezen ellátottak diagnosztikai és terápiás céllal végzett vizsgálata és kezelése, a tüdő-belgyógyászati betegségben szenvedők aktív, intenzív és krónikus fekvőbeteg ellátása. A Parádfürdői Állami Kórház feladata járóbeteg szakellátás az emésztőszervi-belgyógyászati, nőgyógyászati és mozgásszervi betegek orvosi rehabilitációja, járóbetegek gyógyító, rehabilitációs szakellátása szakterületeken. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet részt vesz az orvosi rehabilitáció mind szélesebb területein a betegségek megelőzésében, gyógyításában és rehabilitációjában annak érdekében, hogy a betegek minél előbb integrálódni tudjanak a társadalomba, munkaképességüket visszanyerjék, életminőségük javuljon. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet alapfeladata az egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, valamint az egészségügyi adatok kezelése az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet alapján. Az Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet a Kormány a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletével, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe történő beolvasztásával, és ezzel egyidejűleg a befogadó szervezet nevének módosításával május 1-jei hatállyal hozta létre. Az Intézet egyrészt ellátja az elődintézmények feladatait, másrészt módszertani intézményként funkcionál mindazon feladatok tekintetében, amelyek a Kormány által megtárgyalt Semmelweis Tervben, valamint az azzal összefüggésben a 1208/2011 (VI.28) Korm. határozatban az egészségügyi ellátórendszer szervezeti átalakításával, a betegút-szervezéssel függnek össze, továbbá 16

17 intézményfelügyeleti, intézményfenntartói feladatokat lát el a tárca irányítása alá tartozó és későbbiekben még irányításába kerülő egészségügyi intézmények felett évi új feladatok Az egészségügyi szakdolgozók támogatott továbbképzéséhez kapcsolódó feladatokat évtől a GYEMSZI látja el. 11. cím Közgyűjtemények Általános feladatok A címhez tartozó muzeális intézmények, könyvtárak és levéltárak fenntartása és fejlesztése a kulturális javak széles körű hozzáférhetőségének biztosításával szolgálja a Kormányprogramban meghatározott feladatok megvalósítását. Az intézményrendszer általános feladata a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak megőrzése, tudományos feldolgozása, megismertetése és közreadása, az intézmények tevékenységének fejlesztése, a muzeális intézmények kiállításai, a könyvtári és levéltári szolgáltatások korszerűsítése a 21. századi információs-kommunikációs technika alkalmazásával évi új feladatok A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum látja el az UNESCO szellemi kulturális örökségi egyezményének hazai végrehajtásából származó szakmai feladatokat. A MaNDA új feladatai az alábbiak: digitális adatbázis feltöltése az EUROPEANA, az Unió digitális könyvtárának adatbázisába; a közgyűjteményekben és azon túl az egyházi- és magángyűjteményekben található kultúrkincs digitalizálása és a MaNDÁ-ba integrálása; a keletkező digitális alkotások archívumba illesztése, és az új nem digitális alkotások digitalizálása és beillesztése a MaNDÁ-ba; a határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények kétoldalú megállapodással való integrálása, egyéb magyar vonatkozású alkotások beillesztése. 12. cím Művészeti intézmények Általános feladatok A Magyar Állami Operaház Budapest alaptevékenységébe többek között az alábbi fontosabb feladatok tartoznak: az egyetemes opera- és balettművészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire; az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése; nemzetközi hírű operaénekesek és balett művészek vendégszerepeltetése; az Operaház Mesterművésze díj, valamint az operaházi Örökös tagság gondozása; új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása; az Operaház épületének amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része, valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása; a Magyar Állami Operaház Budapest birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása; az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére; 17

18 együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal; a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását; az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni, ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában. A Pesti Magyar Színház legfontosabb alapfeladatai az alábbiak: a színpadi műfajok sokszínűségének változatos megjelenítése; klasszikus és fél klasszikus drámai művek, magyar és külföldi kortárs színdarabok bemutatása; a polgári színházeszmény megvalósítására törekedve műsorára tűzi és repertoárján tarja Európa és a világ korszerű, a polgári eszmeiséget tükröző színpadi műveit; repertoárján kiemelt szerepet biztosít a magyar polgári fejlődés legjobb színpadi alkotásainak; kiemelt figyelmet fordít a szép magyar beszéd gondozására; színházművészeti szakképző iskolát színész II. szakképzés működtet évi új feladatok A Magyar Állami Operaház végzi el az állami tulajdonú, nagy értékű mesterhangszerek felülvizsgálatának feladatait. 13. cím 1. Nemzeti Sport Intézet Általános feladatok A Nemzeti Sport Intézet alapfeladata az egyes sporttal kapcsolatos, kiemelt állami feladatok ellátásának elősegítése, közreműködés a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának kialakításában, a fiatal sportolók általános és sportági felkészítése tudományos vizsgálatának megszervezése, integrálása és végrehajtása, közreműködés a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában és terjesztésében, tehetséggondozó programok működtetése, továbbá a sport és testnevelés területén a hazai és nemzetközi jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok felkutatása, gyűjtése, őrzése, védése, rendszerezése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények kiállítások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, közlemények és kiadványok útján való hasznosítása, sportcélú támogatások kezelése évi új feladatok A évi LXXXII. törvény, valamint végrehajtási rendeletei szerint a Nemzeti Sport Intézet által ellátandó, a látvány-csapatsportágak támogatásával kapcsolatos új feladatok különösen: az érintett sportszervezetek, szakszövetségek tájékoztatása, a sportfejlesztési program jóváhagyása, hatósági nyilvántartás vezetése, támogatási igazolások kiadásával összefüggő tájékoztatás, hatósági igazolás kiadása, jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének ügyintézése, előrehaladási jelentések feldolgozása, ellenőrzési tevékenység, záró-beszámolók elfogadása, a látványcsapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenység. 13. cím 2. Nemzeti Sportközpontok Általános feladatok A Nemzeti Sportközpontok fő feladata az olimpiai központok működtetése és fejlesztése, az egyes sporttal kapcsolatos, kiemelt állami feladatok ellátásának elősegítése, az egyéb, állami tulajdonban lévő, az állami vagyon részét képező, vagyonkezelésébe, használatába, üzemeltetésébe adott, 18

19 valamint egyes, a NEFMI vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok különösen sportlétesítmények üzemeltetéséről, hasznosításáról, fejlesztéséről történő gondoskodás évi új feladatok A Nemzeti Sportközpontok a évben kiemelt feladatként tekint a évi Olimpiára való sportolói felkészülés infrastrukturális feltételeinek biztosítására. Ennek keretében a szükséges felújítások és karbantartások elvégzése és a sportolók felkészülésének teljes körű biztosítása a prioritás. További feladatot jelent a következő évek nemzetközi versenyeire és eseményeire való felkészülés. Ennek keretében a Nemzeti Sportközpontok megvizsgálja az események lebonyolításhoz szükséges feltételeket, és amennyiben elengedhetetlen az adott létesítmény fejlesztése, felújítása, illetve eszközök beszerzése, akkor a jogszabályi követelményeknek megfelelően elvégzi azokat. 14. cím Országos Mentőszolgálat Általános feladatok A Szolgálat ellátja az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 94. -a, valamint a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 2. a) pontja szerinti mentési tevékenységet, illetve biztosítja a mentés állami mentőszolgálatként való ellátását az Országos Mentőszolgálatról szóló 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése alapján. A Szolgálat feladata az ország egész területére kiterjedően az életmentés, a sürgősségi betegellátás, speciális betegszállítás, elsősegélynyújtás, közreműködik az oxyológiai kutatómunka elvimódszertani irányításában, részt vesz a szolgálat dolgozóinak oxyológiai szakképzésében és továbbképzésében. 15. cím Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Általános feladatok A Hivatal feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII.27) Korm. rendelet szabályozza. A Hivatal rehabilitációs és orvosszakértői, illetőleg szociális szakértői szervként szakvéleményében megállapítja, minősíti, illetve szakhatósági állásfoglalásban rögzíti az igénylő (vagy hozzátartozója) egészségkárosodását, fogyatékosságát, egyes esetekben a munkaképesség változását, szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát, rokkantságát, illetve speciális eredetű egészségkárosodását. Alaptevékenysége körében az intézet szakvéleményt készít és döntést hoz a keresőképtelenség vitatott eseteiben, a baleseti táppénz meghosszabbítása, a keresőképtelenség visszamenőleges igazolása, a tartós keresőképtelenség felülvizsgálata alkalmával, valamint gépjárművezetői egészségi alkalmasságot véleményez. Szakértői véleményt készít egyes társadalombiztosítási, állami, illetve szociális és családtámogatási ellátások, támogatások megállapításához is. A szociális területen végzett vizsgálatai körében szakvéleményt ad ki a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz és felülvizsgálatokhoz, valamint a demencia súlyossági fokozatának megállapításához. Az hivatali tevékenységek sorában szerephez jutnak a módszertani feladatok, a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükséglet és funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszere, továbbá a komplex rehabilitációs szolgáltatások körében a szakmai képzések, továbbképzések szervezése, szakmai gyakorlat kialakítása az igazságügyi orvostan- és az egészségbiztosítási szakorvos képzéshez évi új feladatok A Hivatal módszertani feladatköre a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének feladatkörével bővül 19

20 16. cím Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei Általános feladatok Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvényben foglalt egészségügyi célok elérése érdekében a közegészségügy (környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás, munka-, sugáregészségügy és sugárbiológiai, toxikológia), a járványügy (fertőző- és nem fertőző betegségek epidemiológiája), az egészségfejlesztés (egészségnevelés, egészségvédelem), az egészségügyi igazgatás és koordináció, az egészségügyi és gyógyszerellátás területén az ÁNTSZ központi irányítási, koordinálási feladatait látja el. Feladata továbbá az egészségügy- és gyógyszerellátás területének irányítása és koordinálása, az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának szakmai irányítása, koordinálása, és felügyelete. A fent meghatározott feladatokon túl itt kerülnek ellátásra a gyermekegészségüggyel, a gyermekek jólétével, az ezzel kapcsolatos gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő feladatok, továbbá az addiktológia szakterülettel összefüggő szervezési, módszertani tevékenységek. Feladatellátásában az alábbi szakmai-módszertani feladatokat ellátó intézetek vesznek rész: Országos Epidemiológiai Központ, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Országos Frederic Juliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Országos Alapellátási Intézet, Országos Egészségfejlesztési Intézet, Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet, Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Az ÁNTSZ a védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettségét, köztük a védőoltások tervezésének, és az egyes oltóanyagok beszerzésének feladatait az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, valamint annak felhatalmazása alapján a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM számú rendelet felhatalmazása alapján végzi el. Az OTH koordinálja a szervezett népegészségügyi szűrések emlő-, méhnyak-, vastagbél-szűrés, valamint a védőnői mintaprogram lebonyolítását. 17. cím Országos Vérellátó Szolgálat Általános feladatok Az Országos Vérellátó Szolgálat a vérellátás országos szervezete, amely a Vérellátó Szolgálat Központjából és további regionális vérellátó központokból és területi vérellátókból áll. Feladata a regionális vérellátó központok munkájának koordinálása, a vérellátással kapcsolatos stratégiai tervezés ellátása, a vérkészítmények előállítása és kezelése, az országos vérkészletek nyilvántartása, diszpécserszolgálat működtetése. Feladatai közé tartozik továbbá a transzfúziológiai kutatás-fejlesztés végzése, a transzfúziológiai képzés és továbbképzés irányítása. Preparatív és klinikai tanszfuziológiai feladatokat végez évi új feladatok Az OVSZ látja el az Eurotranszplant csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódó feladatokat. A csatlakozásról szóló szerződés megkötésére várhatóan novemberében kerül sor, a csatlakozás január 1-től lép életbe. 20