Javaslat. Sóstó. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Karasz Evelin. Kiskunhalas, január 17

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat. Sóstó. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Karasz Evelin. Kiskunhalas, 2014. január 17"

Mária Orsós
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Javaslat a Sóstó települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Karasz Evelin Kiskunhalas, január 17

2 I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Karasz Evelin 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Karasz Evelin Levelezési cím: Telefonszám: cím: II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Sóstó 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus és vendéglátás 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Kiskunhalas 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi megyei külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Kiskunhalas egykoron a " vizek városa " volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalas Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szél vájta mélyedéseket alakított ki. Sóstó gyógyvízként is szolgált. A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint ben is "árvizet" jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapot szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybigés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók. 6. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett A tó a szikes tavaknak megfelelően kis fajszámú vegetációval rendelkezik, azonban egyes fajokra (pl. nádak, sások) a nagy egyedszám a jellemző. A tóban előforduló vízi növények

3 nagyobb állományokat nem alkotnak, némelyek csak szálanként fordulnak elő. A nyílt vízfelületet közvetlen szegélyező növényzet domináns populációja a nádas. Az élőhely külön érdekessége a zsombékos nádas, az a valamikori szikes jelleget mutatja. Ez a megjelenési forma a korábbi, ma már védett sziki nádas társulásra utal. További mocsári fajok szikikála, éles sás, ágas békabuzogány, keskenylevelű gyékény, széleslevelű gyékény. A tó halállományának 60%-a ponty, 20%-a süllő, 15%-a amúr, a fennmaradó 5%-on 17 halfaj osztozik. Így a csuka, a balin, a harcsa, a keszegfélék, s számos egyéb halfaj. Az állatvilág viszonylag gazdagnak és értékesnek mondható. 9 kétéltű és 4 hüllőfajról van tudomásunk, melyek mindegyike védett. A tó környékén védett emlősök is vannak. A fauna legfontosabb tagjai a nádasokban és a tó környékén fészkelő madárvilág. Számos védett és nem védett madárfajt lehet megfigyelni. Néhány védett faj a teljesség igénye nélkül: búbos vöcsök, bölömbika, törpegém, barna rétihéja, vörös vércse, vízityúk, vadgerle, kakukk, erdei fülesbagoly, jégmadár, füsti fecske, fehér gólya, barázdabillegető, tövisszúró gébics, fülemüle, őszapó, bütykös hattyú, mezei veréb, denevér, közönséges vizicickány, sőt még vidra is előfordul. Tudomásom szerint több állat is védett. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Forrás: o-tortenete&catid=1:friss-hirek&itemid=18 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: o-tortenete&catid=1:friss-hirek&itemid=18 III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fénykép dokumentációja Fotó: Szűcs Károly

4 Fotó: Karasz Evelin Fotó: Szűcs Károly

5 Fotó: Szűcs Károly

Hasonló dokumentumok

1 von 8 19.02.2014 12:54

1 von 8 19.02.2014 12:54 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról 2013.04.18 2 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok