A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet)

Átírás

1 II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez 2. sz. melléklet A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet) Készítette: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Budapest április 30.

2 2. sz. melléklet A kezelési javaslatok megvalósításának támogatási eszközei (tervezet) A megbízó témafelelıse: Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Vállalkozó képviselıje: Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht. Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Készítık: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Marticsek József agrárszakértı, MME További szakértık, tervezık: Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Kht. Fejes Ágnes gyakornok VÁTI Kht. Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht.

3 Áttekintés a jelenleg mőködı agrártámogatási rendszerekrıl TARTALOMJEGYZÉK 1 A Natura 2000 program kapcsolódása Uniós támogatásokhoz 4 2 A területalapú támogatások intézményrendszere Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer Gazdaregiszter Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer 8 3 Egységes területalapú támogatás Jogszabályi háttér A támogatás bemutatása A támogatás szerkezete SAPS Top-up 10 4 Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Jogszabályi háttér Az intézkedés célja Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Magas Természeti Értékő Területek (MTÉT) Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz 18 5 Kedvezıtlen adottságú területek támogatása Jogszabályi háttér A intézkedés célja Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz 20 6 Erdı környezetvédelmi program Jogszabályi háttér Az intézkedés célja 21

4 6.3 Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 támogatáshoz 23 7 Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése Jogszabályi háttér Az intézkedés célja Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz 26 8 Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése Az intézkedés célja Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz 27 9 Agrár-erdészeti támogatás Jogszabályi háttér Az intézkedés célja Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz İshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése Jogszabályi háttér Az intézkedés céljai Az intézkedés tartalma A támogatás szerkezete Kötelezettségvállalás Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Kapcsolódás Natura 2000 programhoz 32

5 1 A Natura 2000 program kapcsolódása Uniós támogatásokhoz A Natura 2000 program kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azt megfelelıen lehessen integrálni az Uniós támogatási rendszerekbe. A támogatások kapcsolódásakor egyszerre kellett figyelembe venni azok várható pozitív hozadékait, valamint azt, hogy ne alakuljon ki túlkompenzáció, azaz egy tevékenységhez egyszeri kifizetés társuljon. Tekintettel arra, hogy a Natura 2000 területek esetében a kívánatos területhasználat elérését több támogatás is jelentısen befolyásolni tudja, fontos, hogy a támogatások megfelelı szakmai szempontok mellett, egymást erısítve, és ne egymás ellen fejtsék ki hatásukat. Ennek értelmében, a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott területalapú támogatások a Natura 2000 területeket kiemelten kezelik. A természet és környezet védelmét célzó intézkedések (pl.: agrár-környezetgazdálkodási, erdı-környezetvédelmi intézkedések) forráselosztásának tervezése során a Natura 2000 területek elıtérbe kerülnek, kifejezetten abból az okból, hogy hazánkban prioritás ezeknek a területeknek a fejlesztése, javítása. A területhasználat váltásra irányuló támogatások esetében (pl.: mezıgazdasági területek elsı erdısítése, agrár-erdészeti intézkedés) a Natura 2000 területeken történı beavatkozások még körültekintendıbben kezelendık. Ezeknél a támogatásoknál már megjelenik a fenntartási tervek jelentısége és szerepe. Annak érdekében, hogy egy Natura 2000 területen a kívánatostól eltérı földhasználat váltás támogatása ne alakulhasson ki, ezek az intézkedések a Natura fenntartási tervek meglétéhez kötik a támogatás biztosítását. Mindezekbıl látható, hogy a Natura 2000 program beépült a vidékfejlesztési programozás során az uniós források szabályozásába, aminek eredményeként egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartási tervek. Az alábbiakban bemutatott elsı sorban területalapú támogatások szakmailag kapcsolódnak a Natura 2000 programhoz. A Natura 2000 területek esetében a jelentıs számú támogatás miatt egyre markánsabban körvonalazódik a gazdálkodók számára, hogy megfelelı területhasználat mellett, a támogatások harmonizálásával olyan mértékő, piaci ingadozásoktól független, kiszámítható és elıre tervezhetı bevétel érhetı el, ami egy gazdálkodás jövedelmezıségében rendkívül komoly szerepet játszik. A támogatások által elérhetı bevételi források gazdálkodói szempontú értékelése a tervezés során is fontos szerepet játszik, ezért van jelentısége annak, hogy a fenntartási tervek szakmai összeállítása mellett, a Natura 2000 program teljes körő fejlesztését biztosítsuk a többi releváns támogatás megfelelı harmonizálásával. Ez azt is jelenti, hogy a fenntartási tervek elkészítése mellett a Natura 2000 program többi támogatáshoz való illesztése szintén fontos, mert csak így lehet a forrásokat egy adott cél érdekében, a gazdálkodó számára is egyértelmő elvárások és szabályozások meghatározásával, mőködıképessé tenni. 4

6 A kijelölt Natura 2000 területek esetén az alábbi területalapú támogatások épülnek egymásra: Egységes támogatás Támogatás Mővelési ág Megjegyzés területalapú Szántó, gyep Minden mővelt területre igényelhetı Natura 2000 támogatás gyep Natura 2000 kijelölt területeken KAT támogatás Szántó, gyep KAT és Natura 2000 egyidejő kijelölése esetén Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Mezıgazdasági elsı erdısítése földterület Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése Szántó, gyep, ültetvény, vizes élıhely Szántó, gyep Szántó, gyep Natura 2000 területek elınyt élveznek, gyepek esetén, a túlkompenzáció miatt a N2000 területek csökkentett kifizetésre jogosultak Csak Natura 2000 fenntartási terv alapján Csak Natura 2000 fenntartási terv alapján Agrár-erdészeti rendszerek Szántó, gyep Csak Natura 2000 fenntartási terv alapján Erdı-környezetvédelmi támogatás erdı Natura 2000 területek elınyt élveznek 2 A területalapú támogatások intézményrendszere Az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatások és kifizetések adminisztratív lebonyolítására, kifizetésére és ellenırzésére az átláthatóság, és a koherencia érdekében közös intézményrendszer került felállításra. 2.1 Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer Az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap terület alapú, és állatlétszám alapú támogatásait igénybe vevı területek így a Környezetileg Érzékeny Területek - ellenırzése az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer mőködésére alapszik. Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer bevezetését az Európai Unió a támogatási rendszer összetettsége, a feldolgozandó támogatási dokumentumok nagy száma miatt, valamint a hatékony adminisztráció és ellenırzés érdekében kötelezıvé tette a tagállamok számára. Kiépítését a 3508/92 sz. EEC rendelet írja elı. A rendszer az igénylések és támogatások adminisztrálására és ellenırzésére szolgál. Célja többek között, hogy kiszőrje a jogosulatlan illetve kettıs támogatási igényléseket. A rendszer alapvetı és egyben lényegi tulajdonsága, hogy a beérkezı nagyszámú igénylés adminisztratív ellenırzését automatikusan végzi, kihasználva az információs rendszerek hatékonyságát. Az adminisztrációs ellenırzés teljeskörő, azaz 100 %-os, minden igénylést benyújtóra kiterjed. A támogatások fogadására történı országos felkészülés része a megfelelı földterület-azonosítási rendszer kiépítése is (Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer, MEPAR), a szükséges térképi és térinformatikai háttér megteremtésével együtt. A rendszer 5

7 biztosítja, hogy a gazdálkodók a támogatási kérelemhez csatolt térképek segítségével azonosítani tudják az általuk hasznosított mezıgazdasági táblákat. Az IIER részét kell, hogy képezze még egy Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) az állatok és a tenyészetek nyilvántartására, valamint egy Gazdaregiszter is (1. ábra). A MEPAR kiépítésére, adattartalmára, üzemeltetésére, stb. vonatkozó rendelkezéseket a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet tartalmazza. Az adminisztrációs ellenırzéseken kívül a magyar Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a szerzıdéssel rendelkezık 5%-nál minden évben ellenırzést tart. 1. ábra: Az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer felépítése. Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) Gazdaregiszter Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) A támogatás felhasználását, a támogatási szerzıdésben foglaltak teljesítésének ellenırzését a minisztérium területi szerveinek bevonásával végzi. Az ellenırzések során más szervek bevonására sor kerülhet (Nemzeti Park Igazgatóságok, ökológiai termelést ellenırzı szervezetek). A támogatási szerzıdésben foglaltak nem teljesítése esetén a minisztérium a szerzıdést felbontja és intézkedik a jogosulatlanul felvett támogatások visszafizetésérıl (Forrás: 3/2003. (I.24.) FVM rendelet) 2.2 Gazdaregiszter A gazdálkodók nyilvántartásba vétele alapvetı feltétele annak, hogy uniós és nemzeti agrártámogatásban részesüljenek. Magyarországon törvényi szinten a 141/2003 számú (IX. 9) kormányrendelet nyilatkozik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggı ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrıl. A korszerő gazdaregiszter kialakításánál az alapvetı cél, hogy a közvetlen kifizetéső támogatások alanyainak, a gazdálkodóknak a regisztrálása, nyilvántartásba vétele során olyan adatbázis kerüljön kialakításra, amely minden szempontból alkalmas az IIER egyes alrendszereinek összekapcsolására, illetve amelyet a többi alrendszer is hatékonyan tud felhasználni a támogatások ellenırzése során. Az IIER céljaira kialakítandó gazdaregiszterrel szemben támasztott követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: A regisztráció minden támogatást igénybe vevı termelı számára kötelezı. A regisztráció fı eleme a termelıt azonosító kód, amely segítségével a IIER többi alrendszere között kapcsolatot lehet teremteni. A regisztrációra egy alkalommal van szükség, az elsı támogatási igény benyújtása elıtt, a továbbiakban a rendszer ugyanarra a termelıre ugyanazt a regisztrációs kódot használja. A regisztráció a termelı azonosítására szolgál, tartalmazhat ugyan tulajdonosi és gazdálkodási adatokat, de ez nem az ellenırzés célját szolgálja. A támogatási 6

8 kérelemhez a termelıre vonatkozó további adatokat (statisztikai, vagy egyéb) egy önálló adatbázisban kell tárolni. 2.3 Mezıgazdasági Parcella Azonosító és Nyilvántartó Rendszer A Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. Kizárólagos abban az értelemben, hogy a földterülethez kapcsolódó részben vagy egészben európai uniós támogatások igénylése során csak ennek az azonosítási rendszernek az adatait lehet használni. Az ilyen jellegő támogatások igénylésekor semmiféle más nyilvántartás (pl. az ingatlannyilvántartás) adatait a MePAR adataival szemben nem lehet figyelembe venni, legyenek azok a mezıgazdasági táblák elhelyezkedésére, azonosító számára, vagy éppen a tábla területére vonatkozó adatok. A földterület-azonosítás viszonyítási kerete a fizikai blokk, amely a mezıgazdasági mővelés szempontjából idıben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl.: utak, vasutak, csatorna, töltés, erdıszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú mővelés alatt lévı földterület (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdı stb.). Egy fizikai blokkban általában több mezıgazdasági tábla (parcella) van, és területét több gazdálkodó is mővelheti. A mezıgazdasági parcella (más néven mezıgazdasági tábla) földterülethez kapcsolódó támogatások esetében az úgynevezett azonosítási alapegység. Olyan összefüggı mezıgazdasági földterületet jelent, amelyen adott évben egyetlen termelı egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt A mezıgazdasági tábla a föld használójához, megmővelıjéhez kötıdik, nem pedig a tulajdonoshoz. Fontos tulajdonsága, hogy a ténylegesen mővelt terület alapján határozható csak meg, tehát területébe nem számítható bele pl. a mővelt terület és az út közötti nem hasznosított terület. Természetesen a mezıgazdasági táblák határai évrıl-évre változhatnak a gazdálkodás jellegének és a vetés szerkezetének megfelelıen (pl. vetésforgó esetén). A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthetı az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe, stb.). A mezıgazdasági táblákat a kérelmezıknek a fizikai blokkon (2. ábra) belül kell azonosítani és bejelölni az erre a célra elkészített térképen, az un. MePAR blokktérképen. Az áttekintı térképeken könnyőszerrel azonosíthatók az egyes gazdákhoz tartozó mezıgazdasági földterületek, a térképhelyes légifelvétel háttéren ugyanis nagyon könnyen felismerhetıek az állandó földfelszíni elemek (utak, épületek, csatornák, erdıs részek, stb.). 2. ábra: Blokktérkép A fizikai blokkokat az Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), illetve az MVH megbízásából a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) alakította ki az egész országra. A fizikai blokkon belül a különbözı mezıgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, erdı, halastó, mozaikos mővelés stb.), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek vannak elkülönítve. A blokk és belsı, elkülönített részei határainak 7

9 rögzítése korszerő eljárásokkal (légi- és őrfelvételek feldolgozásával) és helyszíni adatfelvételezéssel történt. 2.4 Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer Az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere. Létrehozásának törvényi hátterét a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet az egyes állatfajok egyedeinek egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl, valamint e rendeletnek a módosítása - 64/2003. (VI. 16.) FVM rendelet írja le. Ez alapján a szarvasmarha, bivaly, ló, juh és kecske fajok állatait egyedileg, hasznosítási módtól függetlenül, tartósan meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni. A törvény alapján az állattartó kötelessége: elısegíteni a tenyészet és az állatok pontos és szakszerő nyilvántartásba vételét, az ellenırzésre jogosult szervezet képviselıinek rendelkezésére bocsátani a szükséges információkat, illetve adatokat; a kijelölt szervezetnek jelenteni új tenyészet létesítését, vagy tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet, az állat és az állattartó adataiban bekövetkezett változásokat; az ENAR szabályai szerint és saját költségén gondoskodni a tenyészetében lévı állatok megjelölésérıl, illetve megjelöltetésérıl; megakadályozni az azonosító jelek eltávolítását, azok megrongálását, illetveolvashatatlanná tételét; saját költségén pótolni a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket; telepenként/tartási helyenként naprakész nyilvántartást vezetni a tenyészetben lévı; az onnan kiadott és oda érkezett állatok azonosító számairól, és azt - kérésre - az ellenırzést végzık rendelkezésére bocsátani; importált vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában úgy feltüntetni, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelmően megállapítható legyen; a tenyészet állományában bekövetkezett létszámváltozás esetén, az e rendelet II-IV. fejezeteiben meghatározott részletes szabályok szerint eljárni. A rendszer segítségével - az állatok nyilvántartásba vételével - nyomon követhetı az egyes tenyészetek állományalakulása, megkönnyíthetık az állategészségügyi eljárások nyomon követése (pl. gyógyszeres kezelések és oltások nyilvántartása), követhetı a fedeztetés, bejegyezhetık az állat egyedi azonosító jegyei, eredményei (versenyzés), stb. 3 Egységes területalapú támogatás 3.1 Jogszabályi háttér 1782/2003 EK rendelet Hazai rendeletek A támogatások évente külön rendeletben kerülnek meghatározásra 8

10 3.2 A támogatás bemutatása Magyarország EU tagállammá válása óta a Csatlakozási Szerzıdés és a Koppenhágai Megállapodás alapján két forrásból, mégis egymáshoz kapcsolódva mőködik a közvetlen kifizetéső területalapú termelıi támogatások rendszere: egységes területalapú támogatás (SAPS), amit az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlege finanszíroz, kiegészítı nemzeti területalapú támogatás (Top-up), amely kapcsolódik a SAPS-hoz, de forrása a magyar költségvetés. 3.3 A támogatás szerkezete SAPS A Kormány 2003-ban hozott határozata alapján Magyarország az egységes területalapú támogatási rendszert (single area payment scheme - SAPS) vezette be a csatlakozás idıpontjától. Az uniós közvetlen támogatást - amely mértéke 2004-ben 25% volt - ennek alapján kapják meg a termelık. Célja a gazdák jövedelmének biztosítása. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerzıdésben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mezıgazdasági terület nagyságának meghatározása (SAPS terület) az érintett tagállam feladata, ugyanúgy, mint annak eldöntése, hogy mekkora legyen a támogatható minimális birtokméret 0,3-1 ha határértékek között (nemzeti döntés: 1 ha, illetve 0,3 ha szılı- és gyümölcsterület). A SAPS közösségi támogatásokra jogosult terület nagyságát úgy kellett meghatározni, hogy jogilag teljesen egyértelmő, vitathatatlan legyen országos, üzemi és parcella szinten egyaránt. Fontos a támogatásra való jogosultság, illetve kizárás pontos kritériumainak, az ellenırzés módszerének meghatározása is. A támogatásban részesülı területeken nincs mővelési kötelezettség, a termelı szabadon dönthet arról, mit termel, nincs jogalapja a területpihentetési kötelezettség elıírásának. A Csatlakozási Szerzıdés szerint támogatás csak olyan területre igényelhetı (szántó, gyep, szılı, gyümölcsös), amely június 30-án - a hasznosítástól függetlenül - megfelelı kultúrállapotban volt. A SAPS rendszerben támogatásra jogosult mezıgazdaságilag hasznosított területek: a szántóföldi növények, a takarmánytermı-területek, a gyepterületek, a valamint szılı- és gyümölcsültetvények. A támogatás kifizetésére évente egy alkalommal, a tárgyév december 1-je és a rákövetkezı év április 30-a között kerülhet sor. A SAPS támogatást a tagállamnak meg kell elılegeznie, mert a Bizottság a részletes elszámolás benyújtását követı két hónapon belül utalja csak át a támogatást. Lehetıség van december 1-jét megelızı kifizetésre is: a tagállam kérelme alapján a Bizottság a pénzügyi helyzet függvényében, nagyon indokolt esetben engedélyezheti. Ennek részaránya azonban nem haladhatja meg az éves támogatás 50%-át. Tehát a SAPS keretében támogatható területek: legalább 1 hektár szántó-, gyep, illetıleg konyhakert, ha az azonos kultúrával beültetett parcella mérete eléri a min. 0,3 ha-t, vagy legalább 0,3 hektár szılı, gyümölcsös; ha a fenti méretkritériumoknak megfelelı terület június 30-án eleget tett a "Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének; a támogatás alapjául szolgáló területet mővelési ágtól függetlenül a tényleges használat (Lásd még: 18/2005. (III. 18.) FVM rendelet) 9

11 3.3.2 TOP-UP Kiegészítı nemzeti közvetlen támogatások jogcímen a magyar költségvetésbıl az egységes területalapú támogatás egészíthetı ki. A top-up jogcímei (nemzeti borítékok): a hízottbika-tartáshoz, a tejtermeléshez, az anyatehén-tartáshoz, extenzifikációs szarvasmarha-tartáshoz, az anyajuh-tartáshoz, a kedvezıtlen adottságú területeken történı anyajuh-tartáshoz, a szántóföldi növénytermesztéshez, a Burley dohány termesztéséhez, a Virginia dohány termesztéséhez, a héjas gyümölcsőek termesztéséhez, valamint az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez vehetı igénybe kiegészítı nemzeti támogatás. 4 Agrár-környezetgazdálkodási támogatás 4.1 Jogszabályi háttér Az 1698/2005/EK rendelet 36. (a) (iv) és 39. cikke Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikke és II. mellékletének pontja Hazai rendelet: Kidolgozás alatt 4.2 Az intézkedés célja Az ország jelentıs részén szükség van a földhasználat átalakítására és országos, új földhasználati irányok keresésére valamint a térségi prioritások meghatározására (pl.: árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek terület használatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása). A termıföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minıségét, termıképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezetkímélı, legelıre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az AKG kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlıdéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezıgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erıforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethetı mezıgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai erıforrások megırzésére. Az intézkedés hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történı visszafordításával kapcsolatban Göteborgban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez és az úgynevezett Víz Keretirányelv (VKI) célkitőzéseinek 10

12 megvalósításához. Az AKG intézkedések kialakításánál kiemelt figyelmet szenteltünk a Magyarországon jellemzı agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelızi bizonyos környezeti problémák kialakulását. Ennek megfelelıen az alábbi AKG prioritásoknak megfelelı elıírások kerültek megfogalmazásra és a különbözı célprogramokba való integrálásra: Talajvédelem: a különbözı talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különbözı agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása is kiemelt célként fogalmazódik meg. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználat-váltás elısegítésén és a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vízminıség javítása, a szennyezések lehetıségének redukálása. Természetvédelem: a mezıgazdasági földhasználat minden ágában (szántómővelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínő, a természetközeli élıhelyek kialakításával és megırzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelı táplálkozó-, szaporodási- és pihenıhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése a cél. A biológiai sokféleség megırzésének és növelésének fent említett eszközei elsıdlegesen a Natura 2000 területek megırzését és fejlesztését szolgálják. Génmegırzési célok: a különbözı gazdálkodási rendszerekben a magas genetikai értéket képviselı és sokszor kihalással/genetikai erózióval fenyegetett mezıgazdasági szempontból értékes növény- és állatfajok/fajták kiemelt támogatást élveznek. Levegıszennyezés csökkentése: az extenzív, külterjes mővelést és alacsony külsı inputokat igénylı gazdálkodási módszereken és növénycsoportokon keresztül a célprogramok hozzájárulnak a mezıgazdaság által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentéséhez. Az intézkedés fı céljai a vidéki területek fenntartható fejlıdésének támogatása, a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megırzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Fontosnak látjuk kiemelni, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt AKG programnál is magasabb szintő, kiemelten a minıség irányába továbbfejlesztett programcsomag kidolgozását tızte ki célul a tagállam. 4.3 Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig, egyes célprogramok esetében akár tíz évig is, AKG kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók (pl.: természetvédelmi hasznosítást végzı közhasznú társaságok, nemzeti park igazgatóságok, non-profit szervezetek és civil szervezetek) támogathatók. A gazdaság teljes területén betartott, kölcsönös megfeleltetésbıl származó kötelezettségek betartása mellett a vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében elıírt, valamint a trágya- és növényvédıszerhasználatra vonatkozó minimumkövetelményeket és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb kötelezı elıírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokat. 11

13 Az intézkedésben meghatározott elıírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente terület alapján (hektáronként) kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az elıírások teljesítésével összefüggı többlet költség és elmaradt bevétel ellentételezése céljából. Az AKG intézkedés célprogramjainak bevezetése a következı tervezett ütemterv alapján történik: 2008-ban a következı célprogramok kerülnek bevezetésre (a MePAR kijelöléshez szükséges lépések megtétele után): szántóföldi erózióvédelmi célprogramok (szél- és vízerózió), környezet- és természetvédelmi célú földhasználat váltási célprogramok (gyep), vizes helyek fenntartása és vizes élıhelyek létrehozása célprogramok (vizes élıhelyek). A többi célprogram 2009-ben kerül megnyitásra miután a jelenleg futó NVT célprogramok befejezıdtek. 4.4 A támogatás szerkezete Az AKG támogatási rendszer célprogramokon keresztül valósul meg, és területalapú támogatásokat foglal magába, melyek horizontális és zonális elemekbıl épülnek fel. A mezıgazdasági területek különféle természeti adottságait figyelembe véve, valamint ahhoz, hogy jó minıségő környezetgazdálkodási programok kerüljenek megvalósításra, az intézkedés keretében 22 különbözı célprogram került meghatározásra (9 szántóföldi növénytermesztéshez, 6 gyepgazdálkodáshoz és gyeptelepítéshez, 3 ültetvények környezetkímélı gazdálkodásához és 3 vizes élıhely fenntartásához kapcsolódó). Az intézkedés a mezıgazdasági földhasznosítási irányok alapján négy alintézkedésre/célprogram csoportra osztható: 1. szántóföldi növénytermesztés, 2. gyepgazdálkodás, 3. ültetvényes gazdálkodás (gyümölcs- és szılıtermesztés) 4. vizes élıhelyeken történı gazdálkodás. Bizonyos AKG célprogramok az ország teljes támogatható területén felvállalhatók, vagyis a kifizetések horizontális jellegőek. Az AKG elıírások közül, egyes lehatárolt, a MePAR-ban is feltüntetett, vagy a meghatározott szervektıl igazolhatóan a feltételeknek megfelelı területeken gazdálkodók számára a horizontális elıírásokon túl, speciális elıírások felvételére van lehetıség. Ezeken a területeken belül felvehetı elıírásokat zonális elıírásoknak nevezzük. Három eltérı zonális célprogram csoport kerül meghatározásra: természetvédelmi, talajvédelmi és vízvédelmi célprogramok. 12

14 természetvédelmi célú gazdálkodás - kék vércse természetvédelmi célú gazdálkodás - túzok természetvédelmi célú földhasználatváltás horizontális zonális természetvédelmi célú gazdálkodás - vadlúd / daru természetvédelmi célú gazdálkodás - madár / apróvad szélerózió elleni védekezés vízerózió elleni védekezés természetvédelmi célú gazdálkodás - túzok természetvédelmi célú gazdálkodás - élıhely környezetvédelmi célú földhasználatváltás ökológiai gazdálkodás ökológiai gyepgazdálkodás ökológiai gyümölcstermesztés vizes élıhelyek létrehozása tanyás gazdálkodás hagyományos gyümölcstermesztés vizesélıhelyek fenntartása integrált gazdálkodás extenzív gyepgazdálkodás integrált gyümölcstermesztés nádgazdálkodás szántó célprogramok gyep célprogramok ültetvény célprogramok vizes élıhely célprogramok A célprogramok struktúrája környezeti és természeti vállalás mértéke szerint bemutatva 13

15 4.4.1 MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŐ TERÜLETEK (MTÉT) A Magyarországi Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere Az Érzékeny Természeti Területek programjának bevezetése és finanszírozása figyelembe véve az EU 2078/1992 számú, 1257/1999 számú és a 445/2002 számú rendeleteit a évi agrárgazdasági célok támogatási rendszerének részeként, a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Program keretén belül a 2253/1999 sz. kormányhatározat és a 102/2001. (XI. 16.) FVM rendelet alapján megkezdıdött ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben a területek száma már 15-re emelkedett. Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) magyarországi lehatárolása Az Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó elıírásokat azok kijelölésének szempontjait valamint létesítésük eljárási rendjét a 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet szabályozza. E területek magyarországi lehatárolásához jelentıs segítséget adtak a földhasználati zónarendszer kidolgozása során elıállított talaj-, víz- és élıvilág szempontjából érzékeny területeket ábrázoló adatbázisok átlapolásával szintetizált komplex környezetérzékenységi térkép. Ezek alapján azokat tekinthetjük potenciális ÉTT célterületeknek, amelyek a komplex környezetérzékenységi térkép szerint átlag feletti (a 9,3 millió hektár átlagát meghaladó) sérülékenységet mutattak. Egyes adott ÉTT legfeljebb 25%-a kerülhet országos jelentıségő védett természeti területre. Ennél nagyobb mértéket csak akkor lehet meghatározni, ha a természeti értékek és az extenzív mezıgazdasági termelés megırzése érdekében elkerülhetetlenül szükséges. ÉTT az ökológiai hálózat bármely részén kijelölhetı. A 2/2002 (I.23.) rendelet alapján ÉTT létesítésére bárki javaslatot tehet az illetékes NP Igazgatóságoknál. A létesítésre vonatkozó javaslatnak többek között tartalmaznia kell a létesítés természetvédelmi indokait, a terület pontos lehatárolását, a gazdálkodási formák leírását, a tervezett intézkedéseket, stb. A javaslat alapján az Igazgatóság elvégzi az ÉTT megvalósíthatósági elemzését, majd megvalósíthatósági vizsgálatát. A környezetvédelmi miniszter a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együtt dönt az ÉTT létesítésérıl. A leírt szempontok és prioritások alapján a Természetvédelmi Hivatal koordinálásával és a Nemzeti Park Igazgatóságok valamint a SZIE-KTI szakembereinek bevonásával 2002 óta indult be az ÉTT területek programja. Az ÉTT intézkedések ismertetése Az elıírásokat különbözı természetvédelmi szakértık és a Nemzeti Park Igazgatósági hálózat alakították ki a korábbi agrár-környezetvédelmi programok tapasztalatai alapján. A kötelezettségek célja alacsony ráfordítású, extenzív gazdálkodási módszerek alkalmazása a szántó- és legelıterületeken, a védett madárfajok táplálékforrásának biztosítása, a fészkelés és utódnevelés védelme és élıhely-fejlesztés céljából. Fontos a madarakat és egyéb állatfajokat zavaró tényezık kiküszöbölésének biztosítása is. A programok számos elemének célja a tájhasználat/tájvédelem a valaha hagyományos gazdálkodási módszerek újbóli bevezetésével, amelyek a védett értékek többségét létrehozták Magyarországon. A különbözı kötelezettségek végrehajtásának biztosítania kell azon 14

16 élıhelyek kezelését (esetenként a jövıbeni NATURA 2000 részeként is) amelyek jelentıs pozitív hatással vannak a biológiai sokféleség magyarországi fejlıdésére. Az Érzékeny Természeti Területek felülvizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv térségi agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai tehát olyan konkrétan lehatárolt, ún. Érzékeny Természeti Területeken támogatják a gazdákat a természet-kímélı gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezıgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élıvilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megırzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási elıírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes felvállalásáért és teljesítéséért kifizetés illeti meg a gazdálkodót. Az ÚMVT agrár-környezetgazdál-kodási célprogramjai közül a természeti környezet fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb az Érzékeny Természeti Értékő Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyan mezıgazdasági mővelés alatt álló területek, amelyeken különleges illetve sérülékeny természeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megırzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai elıírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. Ha vállalja ezen elıírások betartását, akkor ezért normatív, területalapú, vissza nem térítendı támogatásban, gazdálkodása kedvezı környezeti teljesítményeiért nyújtott kifizetésben részesül. A kifizetés nagysága arányos az elıíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program 2004-ben az alábbi a MePar rendszerben már szereplı 15 mintaterületen folytatódott, 2009-tıl lehetıség nyílik 26 zonális lehatárolás bevezetése. Ezek az alábbiak: 15

17 [1] Baranya [2] Békés-Csanádi-hát [3] Bihari-sík [4] Bodrogköz [5] Borsodi-Mezıség [6] Bükkalja [7] Dévaványa [8] Dunavölgyi-sík [9] Észak-Cserehát [10] Gerje-Perje-sík [11] Hanság [12] Hevesi-sík [13] Homokhátság [14] Hortobágy [15] Kis-Sárrét [16] Marcal-medence [17] Mosoni-sík [18] İrség [19] Sárvíz-völgye [20] Somogy [21] Szatmár [22] Szatmár-Bereg [23] Szentendrei-sziget [24] Taktaköz [25] Turjánvidék [26] Zámolyi-medence 16

18 Az egyes ÉTT-ken az alábbi célprogramok pályázhatók: Jogosult MTÉT egységek megnevezése Szántóföldi növénytermesztés túzok élıhelyfejlesztés vadlúd- és daruvédelem madár- és apróvad élıhelyfejlesztés kék vércse élıhelyfejlesztés Gyepgazdálkodás túzok élıhelyfejlesztés élıhelyfejlesztés természetvédelm i célú gyeptelepítés Baranya megye fás legelıi x X x X Békés-Csanádi hát x x X x X Beregi ártér X x X Bihari sík x x X X x x X Bodrogköz x X Borsodi mezıség x x X X x x X Bükkalja x X X x x X Dévaványa és környéke x x X x Dunavölgyi-sík x x X x x X Észak-Cserehát X x Gerje-perje sík X X x X Hanság x X x X Hevesi síkság x x X x Homokhátság x X x x X Hortobágy x x X X x x X Kis-sárrét x x X x Marcal medence X x X Mosoni-sík x x X x İrség- Vendvidék X x X Somogy x x X Szatmár X x X Szentendrei Sziget X x Taktaköz X x X Turjánvidék X x Velencei-tó és Sárvízvölgye x X x X Zámolyi medence x X x X 17

19 4.5 Kötelezettségvállalás Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig nyújtható támogatás azon mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók részére, akik a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimális tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi elıírásokon, valamint az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében elıírtakon túlmutató AKG kötelezettségeket vállalnak. Az EU Bizottság által eddig alkalmazott alapelveknek és szabályoknak megfelelıen, eltérıen a többi célprogram 5 éves futamidejétıl, a hosszú távú vízvédelmi célú területpihentetés célprogram (B.4.) esetén 10 éves futamidı került megállapításra. Ennek indoka a célprogram által alapvetıen érintett kiemelten érzékeny mezıgazdasági területen (vízbázisvédelem, erózióvédelem) a fizikai környezet védelmének hosszú távon történı biztosítása, mely egyaránt alapvetı célkitőzése a Víz Keretirányelvnek és az EU tagállamok eddigi gyakorlatának. 4.6 Kedvezményezettek és jogosultsági feltételek Minden magyarországi ügyfél-regisztrációval rendelkezı természetes és jogi személy, aki: szántó, gyep, nádas, esetén minimum 1 ha, ültetvény, mocsár vagy zsombék hasznosítása esetén minimum 0,3 ha földterületet mővel; az AKG programba bevonni kívánt földterületet a támogatás teljes idıszaka alatt birtokolja, vagy bérli; és megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak. Zonális elıírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt, MePAR-ban feltüntetett területen, vagy a meghatározott szervektıl igazolhatóan a feltételeknek megfelelı gazdálkodó jogosult. Az egyéb földhasználók (pl.: nemzeti park igazgatóságok és azok gazdálkodó szervezetei) megırzı gazdálkodási tevékenysége csak olyan területekre koncentrál, ahol a speciális adottságok miatt nagyon érzékeny a kedvezı természetvédelmi állapot hosszú távon megırzése. Ezen területek megfelelı kezelésének fontossága miatt ajánlott, hogy (a gazdálkodók mellett) az ilyen egyéb földhasználók is lehetséges kedvezményezettjei legyenek a következı AKG célprogramoknak: ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogram; ökológiai gyepgazdálkodás célprogram; természetvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás; természetvédelmi célú gyepgazdálkodás természetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram, vizes élıhelyek kezelése célprogram 4.7 Kapcsolódás Natura 2000 programhoz Az intézkedés során a tervezet szerint a Natura 2000 területeken lévı mezıgazdasági mőveléső területek többletpontban részesülnek a támogatás elbírálására során, mivel ezeknek az erdıknek a minıségi javítása, fejlesztése kiemelt célként került meghatározásra. A támogatási összegek kiszámítása esetén azonban a hasonló program elıírások miatt, a 18

20 túlkompenzáció elkerülése érdekében, csökkentett agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben részesülnek a Natura 2000 támogatásra jogosult gyepterületeken gazdálkodók. 5 Kedvezıtlen adottságú területek támogatása 5.1 Jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet 36. cikke a) pontjának (ii) alpontja, illetve 37. és 93. cikke, valamint az abban hivatkozott 1257/1999/EK tanácsi rendelet V. Fejezetének cikke, és I. melléklete 15. cikkének (3) bekezdése Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (6) bekezdése és II. mellékletének pontja 5.2 A intézkedés célja Az intézkedés hozzájárul a gyepterületek megırzéséhez, jövedelem-kiegészítést biztosít a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Közvetve ösztönzi a termelési szerkezet átalakítását, a hátrányos adottságokhoz alkalmazkodó, piaci jelentıséggel bíró és a különleges jellegő (gyakran veszélyeztetett állatfajokhoz tartozó) élıállatok tartásával. A kompenzációs kifizetések az érintett területeken hozzájárulnak a gazdálkodási tevékenység fenntartásához, a gazdaságok életképességének, helyzetének javulásához. Az intézkedés hozzájárul a Víz Keretirányelv célkitőzéseinek megvalósulásához. Az intézkedés fı céljai a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakítása, az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) elımozdítása az érzékeny természeti területeken, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erısítése. Az intézkedés további fı célkitőzései a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenység folytatásának és a mezıgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, továbbá hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. 5.3 Az intézkedés tartalma Magyarország a Kedvezıtlen adottságú területek támogatása programot az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkében elıírt feltételekkel összhangban valósítja meg. Az intézkedés az Európai Bizottság által július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó Kedvezıtlen Adottságú Területek (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább december 31-ig. A 19. cikk hatálya alá esı területek olyan, az agro-ökológiai adottságok szempontjából homogén területek, amelyek a cikkben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik (alacsony hozamú, nehezen mővelhetı földterület; az átlagnál alacsonyabb termésátlagok; alacsony népsőrőségő és magas mezıgazdasági foglalkoztatottsági aránnyal jellemezhetı területek). A 20. cikk feltételeinek összesen ha földterület felelt meg, ami a teljes hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) 6,3%-a, az ország területének 4,25%-a. A 20. cikk szerint a KAT-ok olyan különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megırzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megırzése céljából. A 20. cikkre hivatkozással, a magyar területek a négy különleges hátrány (agronómiai korlátozó tényezı) közül legalább két tényezı egyidejő fennállása alapján 19