YÖRCYI KÁLM VFOLYAM TÁR5VLAT-- 1: : I

Átírás

1 YÖRCYI KÁLM 1: : I S S S S R Í A VFOLYAM A-A-M AGYAR- - I P A R M W E S Z E T TÁR5VLAT--

2 MAGYAR IPAfíMfrv-Fc^prp i l. évf az.,. -J, X c l -» t j., 5 t.,1 mell. h : bor.,9 mell. Vk. ma : \

3

4 ' - -,. \ - :. V - kj-. 'v - V '...>. - : t-v ' ; -X '" t ' r j ti - M AL w t ; <* :. a

5 MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁS- ÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI GYÖRGYI KÁLMÁN XIIL ÉVFOLYAM 1910 S BUDAPEST S KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

6 Budapest, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása.

7 TARTALOMJEGYZÉK. ÖNÁLLÓ KÜLÖNFÉLÉK. CIKKEK. Györgyi Kálmán : A svéd kiállítás tanulságai... Kölber Dezső s Mozaíkművesség Levetus A. S. s Az angol családi ház és berendezése Szász Zsombor : C. R. Ashbee és a Guild of Handicraft Biró Mihály : Campdeni levél R. : Ujabb iparművészeti törekvések Németországban Lengyel Géza : Az iparművészet határai Radísícs Jenő : gróf Pálffy János műkincsei Kós Károly : Nemzeti Művészet és Zrumeczky Dezső: Budapest állatkertjének új épületei M. Gys A Berger-féle délszláv és magyar népművészeti kiállítás Tonellí Sándor! A bosnyák iparművészet Míhalik József és Csányí Károly : A Gerhárdtféle gyűjtemény f Fíttler Kamill Alpár Ignác! Fíttler Kamill N. E. s Alkalmi plaketták Sz. G. : Iparművészetünk a wieni vadászati kiállításon Egyházművészeti konferencia Radísícs Jenő : Külföldi kiállítások P. Velícs László s Vándorelőadásaím az egyházi művészetről Dr. Lázár Béla: A kereskedő ízlésének nevelése Nagy József : A történelmi és művészeti érzék fejlesztéséről Nagy Sándor : A Regnum Maríanum kápolnájának a kifestéséről Thoroczkaí Vigand Ede: A ház Margítay Ernő: A magyar nép művészete Ács Lipót : A nép szépérzékének fejlesztéséről... Gíneverné Győry Ilona : Angol himzésí tanfolyamok Rerrích Béla: A kert művészete Sárkány István : Emlékművek h. b. : A párisi Salon d'automne t Í Í01 Í4I PÁLYÁZATOK. A kézímunkatervek pályázatának eredménye... Pályázat serlegere A Művészet" pályázata Pályázat éremre, vagy plakettre Képzőművészeti pályázat Az új levélbélyegek Eldőlt pályázatok 177, A M. Orsz. Képzőművészeti Tanács pályázata... Berger és Wírth pályázata Egy érempályázatról Pályázat plakátra. Pályázat lendamaszt abrosz, asztalkendő és törülköző mintáira Pályázat községházak bútorzatának terveire Az éremkedvelők egyesületének felhívása Az iparművészeti alkotások művészei. Irta : Tonellí Sándor A batik" művészet Új fém Művásár Olgyaí Viktor kínevezése A modern Iparművészetről A debreceni kereskedelmi csarnok kaszinója II. Katalin cárnő Wedgwood-evőkészlete Új tagok Izabella főhercegnő az Iparművészeti Múzeumban Egyházművészeti tanfolyam Iparművészeti tárgyak árverése Magyar művész síkere Angliában Mozgalom az anyaghamísítás ellen München Iparművészeti oktatás Berlinben Bajor ipariskolák kiállítása Művészeti hivatal Új háziiparegyesület Porosz-Szíléziában Művészet az egyházban Hortí Pál síremléke Iparművészet Marosvásárhelyen A Magyar Sokszorosító Műipar R.-T Die Werkkunst" című brassói lap egy közleménye Az iparművészeti iskolát támogató egyesület... Újítás a művészettörténet tanításában Gerhardt Gusztáv f Székely Bertalan f Hortí Pál síremléke Kinevezés koronás kristály csésze Osztrák csipkeíparosok akciója Amerikai műpártolás Ráth György plakett Vigand Ede Fíttler-plakett - Görög műtárgyak a tenger iszapjában Ujabb angol bőrmunkák K. Líppich Elek jubileuma Kézimunkaiparunk és oktatásunk reformja A földmívelésügyi minister művásárlásaí A francia Prix de Rome" jövője Új tagok KIÁLLÍTÁSOK. Osztrák iparművészeti kiállítás Róma Brüsszel Milánó München Délszláv népművészeti és háziipari kiállítás Vadászati kiállítás Wien-ben A magyar képzőművészet Rómában Magyarország a turíní nemzetközi kiállításon... Buenos Aíres-í nemzetközi műkiállítás Nemzetközi kiállítás Allahabadban Az O. M. Iparművészeti Társulat kiállításai... Odesszai ipari és gazdasági kiállítás l*

8 Az évi torínoí nemzetközi ipari és mezőgazdasági kiállítás Az idei veneziai nemzetközi művészeti kiállítás A székesfőv. Iparrajzískola szőnyegkiállítása... Nemzetközi fényképkíállítás Egyházművészet Bécsben Kézímunkakíállítás Német iparművészet Párísban Keleti könyvművészet Kiállítás a bécsi iparművészeti iskolában Fríz népművészet A kopenhágai könyvkötészeti kiállítás emléke... Iparművészetünk a veneziai és a wíení vadászati kiállításon Iparművészet a párisi salonban A düsseldorfi porosz iparművészeti iskolák kiállítása London Művészet a kereskedelemben Kisplasztika! kiállítás az Iparművészeti Múzeumban Keleti művészeti kiállítás Japán kiállítás Budapesten Külföldi kiállítások Iparművészeti kiállítás Münchenben 1911 Bécs Művésziesen festett lakosztályok kiállítása Müncheni iparművészet Párísban Egyházművészeti kiállítások A brüsszeli pusztulás Párisi kiállítások Lakásberendezés* kiállítás Budapesti japán kiállítás Kisplasztikái kiállítás Gyermekrajzok az Iparművészeti Múzeumban... Iparművészeti kiállítás Bécsben Felhívás Művészet és a kereskedő Népművészeti kiállítás Japán kiállítás az Iparművészeti Múzeumban... Negatív kiállítás Müncheniek Párisban Modern iparművészeti kiállítás Párisban Hamburgi csípkekiállítás Karácsonyi vásár A bécsi iparművészeti kiállítás Régi és új gyöngymunkák kiállítása Stuttgartban J Í29 í SZAKIRODALOM. Mítíus Ottó : Fränkische Lederschnittbände des XV. Jahrhunderts A Lílle-ben megjelenő L'Architecture et la Construction dans le Nord" Das Arbeiterwohnungshaus dr. T. J Villa, Franz von Stuck Ashbee C. R. : Modern Silverwork St. Beissel. Gefälschte Kunstwerke. Fieber Henrik Heinrich Waentíg, Wirtschaft und Kunst Rudolf Neugebauer und Jul. Orendí : Handbuch der Orientalischen Teppichkunde L. Velics! Das Kabinet für kirchliche Kunst im Kollegium S. J. zu Kalksburg Vogel F. Rud,! Das amerikanische Haus Szalay Imre s Az Erzsébet királyné emlékmúzeum leíró lajstroma History of the Fan, dr. Tantossy József Magyarország Csányí Károly : Lakásaink berendezése Lemberger Ernst: Die Bíldníssmíníatur ín Deutschland von 1550 bis Sz. L Magyar Nyomdászok Évkönyve az 19J0-ík esztendőre XXV. évfolyam., dr. Tantossy József Illustrierte Geschichte des Kunstgewerbes, Fieber Henrik Julius Hoffmann : Deutschlands Raumkunst und Kunstgewerbe auf der Brüsseler Ausstellung Dr. J. V. Pflugk-Harttung : Deutsche Buchramen Gyárfás Tihamér : Régi brassai ötvösművek. K. W. Hiersemann, Das Breviárium Grimaní ín der Bibliothek von San Marco in Venedig Várdai Szilárd : Magyar díszítmények. Louise Schínnerer : Antike Handarbeiten Fieber Henrik Denkmaeler der Kunst in Dalmatien, Sz. L. Louis XV. Möbel des Musée des Arts Décoratifs ín Paris Louis XV. Möbel des Louwre Sz. L Gellérí műveinek jubiláris kiadása Réz László : Vallás és művészet Jochannes Richter : A művészi nevelés története MÚZEÁLIS ÜGYEK. A mű- és régiséggyűjtők Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásaínak sorozata Híres gyógyszertárberendezés az Iparművészeti múzeumban Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum évi működéséről szóló jelentés A Nürnbergi Germanisches Múzeum kibővítése A brüsszeli pénzverőíntézet modelljeinek és formáinak múzeuma A Messína-í új múzeum Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei A világ leghíresebb óragyüjteménye Megszűnt magyar fajánszgyárak Keletíndíaí iparművészeti gyűjtemény Párisban Aukciók 177 British Museum Könyvtárnyitás Az Iparművészeti Múzeumban tartott felolvasások kiadványai Ajándék az Iparművészeti Múzeumnak 282 Iparművészeti mozgalom Kölnben Kalapmúzeum Világóra az Iparművészeti Múzeumban Az Iparművészeti Múzeum gyarapodása IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS. Pap Henrik f Az Iparművészeti Iskola új tanéve A betűvetés művészete Egyházművészeti tanfolyam Olmützben Az O. M. K. Iparművészeti Iskolából Tanulmányút Az egyházi hímzések Tanult munkaerők a grafikánál Kíállítás-látogatás A francia iparművészeti oktatás reformja

9 TEXTILIPAR. A német iparművészeti egyesületek szövetsége Bezalel 128 Keleti szőnyegek 128 Egy új iparág 128 Német csipkepártoló egyesület 128 A Studio a magyar csipkéről 331 A kendermadzag az iparművészeiben 331 A máramarosszigetí szövő- és hímzőtanműhely 331 Les amis de la dentelle 331 AGYAGMŰVESSÉG. Kerámiái termékek és a közönség 213 AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI T Á R S U L A T KÖRÉBŐL. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat választmányi ülései s 2/n. IX., 5. IX., 6. IX., 8. IX., Új tagok : 33,»/» XI., 4. IX., 5. XI., 8. XI. 371 Kérelem "/a. XI. A Virágos Budapest" bízottság 4. IX. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat közgyűlése 5. X. KÉPEK JEGYZÉKE, BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS. Társalgóterem a debreceni kereskedelmi csarnok kaszinójából. Tervezte : Györgyi Dénes Olvasófülke, ugyanott. Tervezte : Györgyi Dénes 31 Társalgóterem sarokrészlete, ugyanott. Tervezte : Györgyi Dénes 32 Hálószoba. Tervezte : Baíllíe Scott 37 Tálaló. 39 Párnás karosszék és pad. Tervezte : Baillíe Scott 45 Sumingdale Berks-i lakóház ebédlőjének részlete. Tervezte : Baíllíe Scott 47 Sumingdale Berks-i lakóház hálószobája. Tervezte: Baíllíe Scott 49, 50, 51 Irószekrény. Tervezte : Baíllie Scott Szekrény berakásos díszítményekkel. Tervezte : Baíllie Scott 53 Blddenham Berks-i lakóház nappali szobája. Tervezte : Baíllíe Scott 55 Női szalon és ágy. Tervezte : Baíllie Scott 56 Tükrös öltözőasztal.,, Peaselake-í lakóház dolgozószobája. Tervezte : Ashbee C. R. 59 Uplands-Í lakóház dolgozószobája. Tervezte : Ashbee C. R 70, 71 Byways-Í lakóház könyvesszobája. Tervezte : Ashbee C. R 72 Makíes Hilí-i lakóház nappali szobája. Tervezte : Ashbee C. R 73 A Norman Chapel" ebédlőterme. Tervezte : Ashbee C. R 74 A Norman Chapel" könyvesterme. Tervezte: Ashbee C. R 75 Szekrény. Tervezte : Ashbee C. R. 76 Chelseaí lakóház ebédlője. Tervezte : Ashbee C. R. 87 Pozsonyi palota kisebbik fogadószobája 114 Kírályfaí kastély tükrös fogadószobája 115 Berakott íróasztal. Francia, XIV. Lajos kora... Üveges szekrény. Angol, XVIII. század Pozsonyi palota ebédlője Bajmóci várkastély Hunyadi terme íróasztal, bronz veretekkel. Francia, XVIII. század Fiókos szekrény, mahagóni, aranyozott bronz veretekkel. Francia, XVIII. század vége Kírályfaí kastély úgynevezett pompeji terme... hálószobája folyosórészlete Berakott szekrény. Németalföld XVII XVIII. század íróasztal szekrényberakásokkal. Németalföld, XVIII. század Fiókos szekrény Boulle módjára díszítve. XIV. Lajos kora íróasztal Boulle módjára díszítve. XIV. Lajos kora Karos gyertyatartó. Francia, XVIII. század vége Lábas óra, bronz díszítésekkel. Francia, XV. Lajos kora Bajmóci várkastély arcképes terme Hálószoba. Tervezte : Vigand Ede Ruhaszekrény,,,,, Ebédlő. Tálaló,,,», Ebédlő,,,., asztal,,, íróasztal és könyvszekrény. Tervezte : Vigand Ede Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkatély vadászszobája. Tervezte : Nádler Róbert Brüsszeli kiállítás. Városi kis tanácsteremnek sarka. Tervezte : Hofacker K Brüsszeli kiállítás. Elemi népiskolák rajzterme. Tervezte : Paul B. Brüsszeli kiállítás. Hímzéssel díszített pamlag. Tervezte : Trost P. L. Brüsszeli kiállítás. Ebédlő részlete. Tervezte : Bertsch K Brüsszeli kiállítás. Szobaberendezés, XVIII. század vége Brüsszeli kiállítás. Esketőterem. Tervezte : Högg E Hálószoba. Tervezte : Corbín Eugén 360, AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIKCELLÁN MŰVEK ÉS P O R - Kölber Dezső rajzai a Kossuth-mauzoleum belső mozaik díszítéseihez Kandalló. Tervezte : Ashbee C. R Emeletes kályha, Magyar, XVII. század Kávéskannák Falusi leány 1750 tájáról, meisseni porcellán... Tányérka zománcfestéssel tájáról Domborműves korsó. Síegburgí kőcserép Kupa az evangélisták alakjával. Kreussení kőcserép Meisseni porcellán szelencék Sörös kupák. Herold korszak Kanna, majomcsalád 1740 tájáról. Meisseni porcellán Gyermekfej, Böttger-porcellán

10 Kakas, meisseni porcelíán 1730 tájáról 200 Tyúk, 200 Junó pávával. Kaendler műve, 1750 körül. Meisseni porcellán 20 J Halászó nimfák. Asztaldísz, Kaendler kora, meisseni porcellán 20í Sulkovsky herceg 1740 tájáról. Meisseni porcellán 202 Bolond és Harlekin. Meisseni porcellán Krínolínos csoportok, 1740 tájáról. Meisseni porcellán 202 Udvari bolond, Meisseni porcellán 203 Alakok az olasz színjátékból. Kaendler kora Meisseni porcellán Szerelmesek, 1740 tájáról. Meisseni porcellán Alakok vírágkosárral 1740 tájáról. Meisseni porcellán 204 Brühl grófnő 1750 tájáról, és III. Ágost ( ) szabadkőműves jelvényekkel. Meisseni porcellán 205 Brühl grófnő, 1740 tájáról. Meisseni porcellán 206 Lófékezők tájáról. Meisseni porcellán 206 Szerelmesek, 1730,,,,,, 207 A kíváncsi Harlekin, 1740 tájáról. Meisseni porcellán 207 A szabó, 1790 tájáról. Meisseni porcellán 207 A szabóné, 1740 tájáról. Meisseni porcellán 207 Eljegyzési csoport. Bécsi porcellán. Grassí műve 208 Krinolínos csoport, 1740 tájáról. Meisseni porcellán 211 Brüsszeli kiállítás. Porcellán állatszobrocskák. Mintázták: Koerner T. és Wittmann K 268 Szíriai üvegpalack. XIII. század 288 Albarello, kék mázzal. Szíria, XIII. század 288 Füles edény. Sultanabad, XIV. század 288 Tányér, faience. Turkesztán XVII. század 290»,, Persa,,,, 290 Rhages-tányérok. XII XIII. század 291 Köcsögszemes banyakályha Bécsben 341 Kőedényrázák. Tervezték : Felix Massons és neje 360, 361 ÉKSZER, ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCMŰVEK. Ezüst serlegek. Tervezte : Ashbee C. R. 65 Sótartó.,,,,,, 77, 80, 81, 82, 83 Mustártartó. Tervezte : Ashbee C. R. 78, 79 Zománcos ékszerek. Tervezte ; Ashbee C. R Ezüstből domborított serlegek és levesestál. Tervezte Ashbee C. R 89 Athletíkai sportverseny emlékserlege. Tervezte : Bíró Mihály 90, 91 Zománcos serleg. Német, XVII. század 136,, Magyar,, 136 Levesestál tálcával, ezüst. London Csattok, gyöngyberakással 173 Hólyagos serleg, aranyozott ezüstből, a XVI. század modorában 189 Fedeles serleg, aranyozott ezüstből, Nürnberg XVII. század modorában 189 Gerezdes serleg, aranyozott ezüstből, a XVII. század modorában 189 Ezüst tallérokkal kirakott fedeles kupa a XVII. századból Fedeles kupa aranyozott ezüstből , 191, 193 Fedeles császárkupa, részben aranyozott ezüstből. Augsburgí munka a XVII. századból Bíborüvegből készült kanna, aranyozott foglalatban a XVIII. századból 191 Fedeles serleg ezüstből 192, 193 Kehely szerpentinből, sodronyzománccal díszítve. Lőcsei munka a XVII. századból 192 Burnótszelence achátból, arany domborművekkel berakva. Francia munka a XVIII. század zlejéről 192 Szelence kristályból, arany domborművekkel díszítve. Francia munka a XVIII. századból. 192 Burnótszelence, aranyozott, gyöngyházból faragott domborművekkel kirakva 193 Burnótszelence aranyból, festett zománcképekkel díszítve 193 Tál aranyozott ezüstből, a XVII. sz. modorában 194 Szelence vérjászpiszból, XVIII. század Szelence aranyból, fedelén smaragdból en relief vésett női portrait 194 Szelence achátból, aranykeretbe foglalva 194 Zománcos tányérkák 195 Burnótszelence, sokszínű, aranyból, zománcfestésű képekkel díszítve 196 Varróeszköztartó doboz 196 Aranyozott szelence Meytens miniatűrjével 197 Aranyszelence Boucher modorú képpel 197 Fluviale csatt, aranyozott ezüstből. A XIV. század elejéről, magyar munka 198 Emlékserlegek. Tervezte : Muhits Sándor 236 Brüsszeli kiállítás. Ezüst bíllíkomok. Tervezte: Stock E 264 Brüsszeli kíállítás. Gyümölcstartók. Tervezte : Stock E 265 Gyümölcstartó domborított ezüstből. Tervezte : Orbán Antal 325 TEXTIL. Bosnyák Bez-mínták (arany és- ezüsthímzés) Csomózott szőnyeg. Kertet ábrázol csatornákkal. Perzsa, XVII. század 287 Imaszőnyeg. India, Perzsa selyemszövet, Sárközi himzések 341 Toll-öltés Felezett öltés 349 Csavart kötél 849 Hajlított zsínóröltés 350 Nyílfej 350 Portugál-öltés 350 Himzett falíszőnyeg. Tervezte : M me Fernande Maillard 363 KÖNYVKÖTÉSZET. Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevelének kötéstáblája. Készítette : Galamb József 247 Telbísz Károly díszoklevelének borító lapja. Tervezte : Muhics Sándor 322 SZOBRÁSZATI MŰVEK, KISPLASZTIKA. A lenyűgözött magyar nemzeti géniusz. Mintázta : Ashbee C. R 85

11 Szarvastehén és borja. Mintázta : Markup Béla 231 Hortí Pál síremléke. Mintázta î Maróti Géza és Teles Ede 245 Buddha-szobor, bronz. Japán, XVII. század 285 Kvanon istenség bronz-szobra. Japán, XVII. század 285 Aquamanile bronzból. Spanyol, X. század 290,, Turkesztán, VII VIII. század 290 FALFESTÉS. A Regnum Maríanum kápolnájának szentélye. Festettet Nagy Sándor 301 A Regnum Maríanum kápolna szentély feletti része. Festette : Nagy Sándor 302 A Regnum Marianum kápolna szentélyének frízrészletei. Festette! Nagy Sándor 303 A Regnum Maríanum kápolna falának részletei. Festette: Nagy Sándor 304,305 A Regnum Marianum kápolna mennyezetének részletei. Festette : Nagy Sándor 306 A Regnum Maríanum kápolna boltozathevederjének részletei. Festette : Nagy Sándor 307 A Regnum Maríanum kápolna hajójának fríze és a felette levő fal részlete 308 Festett frízek. Tervezte: Bíró Mihály 357 NÉPMŰVÉSZET. Fafaragványok. Súlyok, kapatisztító és vetélő 162 Kaszakőtartó, kapatísztító, orsó, mogyorótörő és vetélő 163 A nagyúr kapuja. Vigand Ede rajza 297 Sütőház. 298 Szerelembuvó.,, 399 Réka asszony deszkás ablaka. Vigand Ede rajza 300 Sárközi sulyok vésett díszítéssel 337, 338, 339 FAFARAGÁS. Óra, fából faragott, aranyozott kerettel. Francia, XVIII. század vége JJ3 Faragott guzsalyok. Bosnyák munka 174 Ivóedények fafaragással. Bosnyák munka Kapu fafaragással 175 Pásztorsípok, bosnyák díszítő motívumokkal Brüsszeli kiállítás. Eskető szoba falburkolatának fafaragványos díszítései. Tervezte : Högg E. 274,275 Faragott szekrényke. Tervezte : Troost P. L Ujesugí Sígefuza szobra. Japán, XIII. század ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ. A Kossuth-mauzoleum látképe és részlete 9 A Kossuth-mauzoleum belseje. Tervezték : Gerster Kálmán és Kölber Dezső 10 A Kossuth-mausoleum szarkofágja. Tervezte : Gerster Kálmán 11 Everdene-i lakóház. Tervezte : Baíllie Scott 37 Meadway-Í lakóház és alaprajza. Tervezte : Baíllíe Scott 40 Az everdene-i ház előcsarnoka, földszintje és emeleti alaprajza. Tervezte : Baíllie Scott 41 Sumingdale Berks-Í lakóház előcsarnoka. Hall. Tervezte : Baíllie Scott 46, 47 Sumíngdalle-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Baillíe Scott 54 Spríngcot" folyosórészlet. Tervezte: Baíllie Scott 57 Windermere-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Baillíe Scott 58 Családíházak Iverben. Tervezte : Ashbee C. R... 60, 66 Családi ház Orpíngtonban. Tervezte : Ashbee C. R 67 Egy budapesti lakóház terve. Tervezte : Ashbee C. R 69 Chelsea-í lakóház előcsarnoka. Tervezte : Ashbee C. R. 86 Bajmóci vár. Főbejárat. XVII, század 109 Kírályfaí kastély. Az udvar látképe 110 A bajmóci várkastély a halastóval 111,, kőből faragott ajtókerete. XVII. század 133 Bajmóci várkastély lépcsőkészlete a toronyban 233 Budapesti állatkert. Strucház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 142 Budapesti állatkert. Zsiráf- és zebraház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 143 Budapesti állatkert. Rágcsálók és rovarevők háza. Tervezték: Kós és Zrumeczky 144 Budapesti állatkert : Szarvasház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 145 Budapesti állatkert. Terrarium. Tervezték : Kós és Zrumeczky 146 Budapesti állatkert. Kenguruistálló. Tervezték : Kós és Zrumeczky 147 Budapesti állatkert. Bivaly- és bölényház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 148 Budapesti állatkert. Majomház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 149 Budapesti állatkert. Kutyafélék, baglyok várromja. Tervezték: Kós és Zrumeczky 151 Budapesti állatkert. Fácános. Tervezték : Kós és Zrumeczky 153 Budapesti állatkert. Tölgyfavégződések. Tervezték : Kós és Zrumeczky J55 Budapesti állatkert. Madárház. Tervezték : Kós és Zrumeczky 157 Budapesti állatkert. A madárház toronycsarnoka. Tervezték : Kós és Zrumeczky 158 Budapesti állatkert. A madárház színes üvegablak rajza. Tervezték : Kós és Zrumeczky 159 Budapesti állatkert. A tejcsarnok. Tervezték : Kós és Zrumeczky 161 Vigand Ede marosvásárhelyi kiállításának alaprajza 71 Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkastély főhomlokzata. Tervezte : Fischer József 225 Bécsi vadászati kiállítás. A magyar vadászkastély főbejárója. Tervezte : Fischer József 226 Bécsi vadászati kíállítás. A magyar vadászkastély homlokzatának részlete. Tervezte : Fischer József 227 Bécsi vadászati kíállítás. A magyar vadászkastély lépcsőházának első emeleti részlete. Tervezte : Fischer József 228 Brüsszeli kiállítás német háza. Tervezte : Seídl E. 261 Sátorpalota. Vigand Ede rajza 296 Földmívesek és kisiparosok háza Marosvásárhelyen. Tervezte: Vigand Ede 310, 311 Baczkamadarasi gazdakör és tejszövetkezet háza. Tervezte: Vigand Ede

12 VIII Tordaí földmívesískola és internátus. Tervezte: Vigand Ede Harasztkerékí és gálfalvi népház. Tervezte : Vigand Ede Mezősámsondi népház. Tervezte : Vigand Ede Gálfalvi bikatelep.,,,,,, Decsi ház eleje Decsi utca Kalán István parasztgazda modern gót stílusú" házával Szakályí régi háztípus... Kis lakóház és kertje. Tervezte : Rerrích Béla Geometrikus elrendezésű kert részletei. Tervezte : Rerrích Béla Gróf Andrássy Gyula emlék Tisza Dobon. Tervezte : Sárkány Gyula... Síremlék a Kerepesi temetőben. Tervezte : Sárkány Gyula 345, Fayer László síremléke. Tervezte : Sárkány Gyula Kávéház belseje. Tervezte : Vas Béla Kertrészletek. Tervezte : Rerrich Béla 3J GRAFIKUS M U N K Á K. A levélbélyeg-pályázat kitüntetett pályaművel 132 Díszítmény 221 Könyvcímkék 222, 223 Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevele. Készítette : Helbing Ferenc Szemelvények az Orsz. M. Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályának munkáiból 252 Hajdanában, régesrégen. Vigand Ede rajza Telbisz Károly díszoklevelének első oldala. Rajzolta : Muhles Sándor 323 FÉMMUNKÁK. Rézlemezből domborított ékszerszekrény. Tervezte : Bíró Mihály Karos bronz gyergyatartó a kírályfaí kastélyban Óra és gyertyatartók, aranyozott bronz veretekkel. Francia, XVIII. század Tornyosóra, zománccal díszítve. Német, XVII. század Kard. Bosnyák fegyverkovács munka a XVII. századból Vésett tál, aranyozással Brüsszeli kiállítás. Domborított fémből készült tányérok. Tervezte : Ehrenböck E Brüsszeli kíállítás. Domborított fémből készült szelencék. Tervezte : Ehrenböck E Öntött bronz kancsó, vésetekkel. Turkesztán, VU VIII. század Bronz gyertyatartó vésetekkel és berakott arany és ezüst díszítésekkel. Mezopotámia, XIII. század Szaszanlda öntött bronz csésze, domború díszítésekkel. Perzsa, V VI. század Asztali lámpák és virágtartók. Tervezte : Vigand Ede Domborított réztál. Domborította : Bründl Ödön Bronzcsillár. Készítette Kíszling Rudolf és fia 358, ÉRMÉSZET. Plaketták. Mintázta : Biró Mihály Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat Ráth György plakettje. Mintázta : Beck Ö. Fülöp Lenbach plakett. Mintázta : Kautsch Henrik... Mese. Plakett. Mintázta : Bosselt R, Közoktatás. Plakett. Mintázta : Kaufmann Hugó Érmészet. Plakett.,, Aachen városának érme. Mintázta : Burger C. Essen,,,,,, Bosselt R... Bérmálásí emlékérem. Mintázta : Waderl Henrik Esküvői emlékérem. Mintázta : Dasío Miksa... Rembrandt-érem. Mintázta : Greíner Dániel... Lenbach Margó. Plakett. Mintázta : Kautsch Henrik Hesszeni nagyhercegnő plakettje. Mintázta : Goetze Vilmos -, Dührkoop érem. Mintázta : Dasío Miksa Az Orsz. Magy. Kertészeti Egyesület érme. Mintázta: Bethlen Gyula báró Fejérváry Géza Gellérí Mór Ferrer F. Mintázta: Murányi Gyula Pintér József Vámbéry Ármin Mikszáth Kálmán FESTÉSZET. Miniatűr. Noaílles grófnő arcképe. Festette : Jean Bapt, Isabey 1821 Miniatűr. Lola Montez arcképe. Festette : Theer Adolf Női arckép. H. P. Bone angol zománcképfestő műve 1836-ból Henriette angol királyné arcképe. Festette : Hollár Vencel de Prachna Női miniatűr arckép XVII. századból Miniatűr. Festette : Hall Péter Adolf Bécsi vadászati kiállítás. Körösfőí Kríesch Aladár festményei a magyar vadászkastély lépcsőcsarnokában Tanító és tanítvány, ecsetrajz. Riza Abbasí munkája. Perzsa, XVII. század _.... Dervis alakja. Perzsa miniatűr XVII. század... Misztikus jelenetet ábrázoló perzsa míníatürfestmény. XV. század vége VEGYESEK. 276 Rajzok Kölber Dezső vázlatkönyvéből 17, 18, 19, 20, 21 Faragott szárnyas oltár. Tervezte : Ashbee C. R. 85 Gróf Pálffy János arcképe 101 Fíttler Kamill 217 Pap Henrik 243 Gróf Andrássy Gyula díszpolgári oklevelének szekrénye 246 Legyező szaru- és gyöngyházból. Tervezte : G. Bastard 362 Szelencék fából és gyöngyházból. Tervezte : G. Bastard

13

14 MAGYAR IPARMŰVÉSZET Í9Í0. XIII. ÉVF. IV. MELLÉKLET.

15 A SVÉD KIÁLLÍTÁS TANULSÁGAI. A HÁZIIPARRAL ÉS A NŐI KÉZIMUNKÁKKAL FOGLALKOZÓKNAK FIGYELMÉBE AJÁNLJA GYÖRGYI KÁLMÁN. Szeretem a népművészetet, sokra becsülöm a házíípart, s lelki gyönyörűségem A svéd telik a nők szép kézimunkáiban. Ezért igaz élvezettel néztem a mult nyáron a stockholmi Kiállítás iparművészeti és háziipari kiállítást s őszintén örültem, amidőn Országos Iparművészeti Múzeumunk igazgatósága több hétre megszerezte a kíállítás érdekesebb munkáit, hogy azokat a magyar közönségnek okulás végett bemutassa. Mert kétségtelen, hogy a svédek munkáiból elég megszívlelni való tanulságokat meríthetünk. E soroknak célja, hogy azokra rámutasson. A tanulságokat két csoportra osztom : az egyik a háziíparra, a másik pedig a női kézimunkák fogalma alá tartozó készítményekre vonatkozik. Ha összehasonlítjuk hazánk házíiparát a svédekével, amellett, hogy a kettőben sok rokon vonást tapasztalhatunk megállapíthatjuk, hogy a régi magyar népművészet (mely csak újabban vedlett át helyenkínt íparszerű foglalkozássá) semmíképen sem áll a svédeké mögött. Sőt határozottan állíthatjuk, hogy a magyar nép házi foglalkozásából eredő régibb munkák, a formák és technikák gazdagságánál, változatos voltánál, az elrendezés eredetiségénél fogva sokkalta érdekesebbek, az anyag és a munka jóságánál fogva pedig legalább ís egyenrangúak a svédek hasonló munkáival. Oly magas művészi színvonalon álló s pazar formakincset felmutató csipkét, mint amilyen például a magyar felvidéki csipke, a svédek sohasem csináltak. Kalotaszeg és Erdély más vidékein készült írásos és szálán varrottasaínak, vagdalásosaínak kifogyhatatlan, majdnem szertelenül gazdag motívumjaínak, a matyó hímzések színpompájának, az alföldi és somogyi bekecsek és szűrök logikusan megalkotott ornamenseínek, a sárközi hímes fejkötőknek, a székely kapuk üdén naiv ornamentikájának, az erdélyi, gömörí, pozsonymegy eí, stb. göröncsérek nemes formájú, ötletes, ügyes rajzzal díszített kancsóínak, butykosaínak, cifra tálaínak, a remekbe készült somogyi faragott pásztorbotoknak, vésett szarumunkáknak és sok egyéb régi magyar népi munkának a zárkózottabb, egyhangúbb svéd házííparban párja nincs, nem ís szólva a XVII. és XVIII. századi gyönyörű magyar úri hímzésekről, amelyek dédanyáink finom ízlését, művészi érzékét s mindig bámulatos hímzésí készségét dicsérik. A kíállítás alkalmából nemrégiben itt járt svéd hölgyek ís elismerték, hogy eltekintve a szövéstől, a magyar nép művészi készségének régibb alkotásaival a svédek nem versenyezhetnek. Ha ellenben a párhuzamot nem a régi népművészet, hanem a jelenkori háziipari munkák között vonjuk meg, akkor az összehasonlítás feltétlenül a svédeknek kedvez. Mert sajnos, népművészetünk sokfelé teljesen elpusztult, helyenként pedig, ahol megvan, vagy iparszerű foglalkozássá vált, kivetkőztették azt eredeti mivoltából, degenerálódott. Silányabb lett a matéria mint volt hajdanta, átformálódtak az egészséges, erőteljes, becsületes magyaros díszítések; valami kétségbeejtő zagyvaság került helyökbe, aminek semmi köze sincs sem a magyarsághoz, sem a művészethez. Kevés, nagyon kevés hely van Magyarországon, a melynek mai házíípara a letűnt idők népművészetének színvonalán áll. És ha kutatjuk az okokat, amelyek e szomorú pusztulást és visszaesést előidézték, nem csupán a gyáripar romboló, nivelláló, a művészi kultúrával ellentétes hatásáról szólhatunk, hanem sok egyéb körülményre bukkanunk, amelyek a háziipar hanyatlását részben előidézték, részben pedig elősegítették. És ezek az okok nem csupán Magyarországon voltak meg, hanem mindenütt, ahol a gyáripar, a szociális bajok, a megélhetés nehézsége, az amerikai kivándorlás, egyes lelketlen kufárok önzése káros hatásukat éreztették. Magyar Iparművészet. I

16 1 2 A svéd Kiállítás tanulsagai. Lelkes, önfeláldozó apostolok kellettek, mint voltak Ruskín, Morris, a svéd Hazeltus, mint a minők a német Líchtwark, Brínckmann és mások, hogy felrázzák a közönség a kormányok közönyét, rámutassanak a végzetes veszedelemre, az etikai és közgazdasági károkra, amelyek a nép házi foglalkozásának elpusztulásával a nemzetek életbevágó érdekeit veszélyeztetik. Es e kiváló férfiak szavának előbb-utóbb volt is foganatja. A nagy átalakulás, mely az emberi kézimunka értékelésében, az ipar és művészet kölcsönhatásának megismerése kérdésében Ruskínnek és híveinek állhatatos és nagyarányú munkálkodását követte, általánosan ismeretes. Tudjuk azt ís, hogy az új tannak hatása Britannia határain túl ís messze érezhető volt. Az egyszerű stockholmi polgár, Hazelíus doktor, úgyszólván egymaga teremtette meg a világ egyik legcsodálatraméltóbb népművészeti múzeumát, a Nordíska Museet-et, amely kiindulópontja és tengelye lett a svéd háziipar megmentésére irányuló nagyszabású akciónak, amelyről alább még bővebben szólunk; a német és osztrák államkormányzat óriási összegeket áldoz a háziipar tervszerű felkarolására s fejlesztésére. Bécsben beleolvasztották az osztrák tartományokban előbb egymástól függetlenül s komoly felelősség nélkül működő társadalmi jellegű egyesüléseket, bízottságokat a K. K. Anstalt für Frauenindustrie nevű intézménybe, amely nagy körültekintéssel, a különböző helyi viszonyok alapos ismeretével s a legjobb művészi és kereskedelmi tényezők bevonásával, megállapított Programm alapján működik az osztrák háziipar érdekében s évenkínt számottevő értékekk d gazdagítja Ausztriát. Azt hiszem, olvasóink szívesen veszik, ha néhány sorban vázolom ennek a mintaszerű intézménynek belső szervezetét. Az osztrák házííparnak ez a nagyarányú központja, mely Ausztria legszegényebb vidékein ís virágzó és áldásos házíípart teremtett s jelenlegi szervezetében a kartellek erejét egyesíti a nagyipar termelőképességével, a legutóbbi három év alatt nagyszabású munkásságot fejt ki. Van 48 csipke- és hímző-tanfolyama, 50 tanműhelye, amelyekben divattechnikákat tanítanak, Í80 tanítója és tervezője és mintegy munkása. Évi termelése már most meghaladja a két millió koronát. A központi igazgatásnak hét szakosztálya van. Az I. az adminisztratív ügyeket intézi ; a 2. a didaktikai, melynek hatáskörébe a 15 tanítónő részére alapított internátus ís tartozik ; a 3. a kereskedelmi, mely az egyesült eladóhelyíségek útján a belföldi detaílüzletet intézi és a közvetítő nagykereskedelem mellőzésével a külföldi kivitelről ís gondoskodik. Ezeken kívül van négy technikai szakosztály; kettő a csipke fejlesztésével, a harmadik a hímzéssel, a negyedik pedig a dívatmunkák fejlesztésével foglalkozik. Emellett gondoskodnak az anyagok beszerzéséről, új mintákról, azok sokszorosításáról s a munkatelepek és tanfolyamoknak munkával való ellátásáról. Kíegészítí a szervezetet egy technikai és egy művészi műterem, amelyben hívatott művészek a szükséges terveket készítik. Legmeglepőbb hatása annak a nagystílű szervezésnek, mely nagy körültekintéssel osztja ki a szerepeket s a különböző tényezők eredményes együttműködését biztosítja, abban nyilvánul, hogy munkásaínak átlag Í0 százalékkal több jövedelmet biztosít, mint amilyen keresetet érhetnek el a szervezeten kívül álló munkások. Emellett negyedévenként a munkások még a tiszta jövedelem arányában jutalékokat is kapnak, külön nagy segélyalapból pedig az ínségesek, betegek a szükséghez mért rendkívülí támogatásban ís részesülhetnek. Csak idő kérdése, hogy a munkások részére felállítják a népkonyhákat és általános betegbiztosításról is gondoskodnak. Megjegyzendő, hogy ennek az állami intézetnek az osztrák kormány 2, K. forgó tőkét bocsátott rendelkezésére, ezenkívül koronás állandó évi segéllyel támogatja és központi telepei számára Wienben céljaikra teljesen berendezett s gépekkel, szerszámokkal, bútorral, stb.-vel felszerelt két házat adott használatra. Hasonló egészséges szervezkedést és ennek révén elért szép eredményeket látunk a svédeknél. Ott a Föreníngen för Svensk Hemslöjd maga köré gyűjti, irányítja és támogatja a vidéki kisebb egyesüléseket. Célja, hogy a népnek veleszületett művészi érzékét és az ipari

17 munkában való évszázados készségét fenntartsa és fejlessze. Ott pedig, ahol a gépipar A svéd versenye már egészen kipusztította a háziipari foglalkozást, életre akarja kelteni azt. Kiállítás tanulságai. Jól jövedelmező mellékkeresetté akarja tenni a népnek e foglalkozását, hogy a kevésbé termékeny vidékeken lakó, vagy rossz termés, elemi csapások által sújtott népnek a hazai rögön való biztos megélhetésre módot adjon. Mert mindenfelé belátták igazságát annak, hogy a házíiparnak visszaesése és pusztulása volt különösen Svédország északi részében oka a míndgyakrabban ismétlődő éhínségeknek s az amerikai kivándorlásnak. Ideális céljait a svéd háziipari egyesülés csakis megfelelő anyagi tőke segítségével és az egész országra kiterjedő célszerű oly szervezettel érhette el, mely a népet foglalkoztatta és termelésének gyors értékesítéséről ís gondoskodott. Magánosok és a kormány készségesen megadták a szükséges összegeket; az ország sok vidékéről felhangzó vészkiáltás a Svensk Hemslöjd Egyesület vezetőit gyors és erélyes munkára serkentette. Ruskín eszméi itt ís behatoltak már a társadalom minden rétegébe s fölkeltették az esztétikai - erkölcsi nevelés iránt való érdeklődést. Ez lényegesen megkönnyítette a termelt munkák értékesítését. Mert a közönség megtanulta becsülni a hazai háziipari munkáknak jóságát, tartósságát, a szinek valódiságát s ezért meg tudta ítélni azok értékét, szemben az olcsóbb, gyári tömegtermeléssel. Nehezebb feladat volt ismét rábírni a távoleső falvak lakosságát a háziipari foglalkozás folytatására, illetőleg megkezdésére. Hiányzottak a nyersanyagok, sőt gyakran a mellőzhetetlen szerszámok sem voltak meg. Nemesebb ipari munkákkal való foglalatoskodás, mint például a csipkekészítés, éppen nem ígérkezett hálásnak. Hiszen a városi emberek sokkal olcsóbban kapják a gépcsípkét s a falusi nagy szorgalommal készült csipkét kínálgató házalók nem tudtak túladni portékájukon s csüggedten, éhesen tértek haza. Különösen az északi vidékek lakosságát kétségbeesett csüggedés fogta el. Ekkor a Slöjd Föreníngen megbízottai fáradhatatlanul beutazták Svédország minden zugát, hogy alaposan megismerjék a háziipar állapotát és a lakosság helyzetét. Egy borzasztó éhínség évében Zíckermann Lili kisasszony, a Hemslöjd Egyesület lelkes igazgatónője, Norbotteníg, a Lappvídék legészakibb helységéig hatolt föl, hogy alaposan megismerje a lappok munkakészségét és készítményeinek értékesítésével nyomorukat enyhítse. Ki akarta ragadni a népet tompa fásultságából, amibe elmerítette őt a hosszú téli éj ; mert ha a legszükségesebb élelemre sem tellett, még kevésbé volt módja világításról gondoskodni. Ezért kénytelen volt egyes állatok módjára téli álmot aludni. Nagyon meghatóak Zíckermann k. a. útijegyzetei. Elsősorban kellő mennyiségű élelmet szállíttatott az ínséges vidékekre. Azután behatolt a kunyhókba, hogy megtudja, miféle eladható holmikat tud a nép készíteni. A férfiak berakott munkákkal díszített nyelű szép késeket mutattak, íramszarvas bőréből készült eredeti formájú cipőket, díszes szánokat, fényes fémdíszítésű lószerszámot, stb.-t. Az asszonyok megmutatták mélytüzű színekkel festett, gyapjufonálból készült szőtteseiket ; itt-ott akadt jó, erős házi vászon ís. A lappok örömmel megígérték, hogy dolgoznak, ha megveszik készítményeiket. Arról persze fogalmuk sem volt, hogy mily ősi művészi erő és egészséges színérzék felett rendelkeztek. így a távoleső, igen mostoha viszonyokkal küzdő Lappvídék is érezte áldásos hatását a Hemslöjd Egyesületnek, mely immár kitűnő szervezetével behálózta az egész svéd királyságot. A háziipar fejlesztésére irányuló működésében rendszerint a következőképpen jár el : Azokat a vidékeket, amelyekben a háziipar még nem pusztult el, ellátja megfelelő anyaggal és megrendelésekkel. Évente kétszer nagy vásárt rendez, amelyeken megbízható személyek többnyíre tanító vagy tanítónő útján kiosztja a nyersanyagot és méltányos áron átveszi a kész munkát. Oly vidéken pedig, ahol a háziipar kipusztult, iskolákat alapít az egyesület. Elsősorban pedig azon van, hogy a régi technikákhoz értő legjobb munkást vagy munkásnőt alkalmazza tanítómesterül. Amennyiben a helyzet olyan, hogy

18 4 - _ A svéd a központból kell kiküldeni tanítót, akkor annak mindenekelőtt alaposan tanulmányoznia Kiállítás ^ kell az illető vidék népművészetét s a tanítás a meglevő munkákból indul ki. Kiváló stocktanulsagai. ^olmi művészek készítík a jelenkor követelményeihez alkalmazkodó terveket, a Nordiska Museet gyűjteményeiben őrzött régi népművészeti munkák felhasználásával. A fővároshoz közelebb fekvő vidékek természetesen szorosabb kapcsolatba léphetnek a központtal mint a távolesők, s ott a szociális feladatok mellett a művészi szempontok ís könnyebben érvényesülhetnek. A szövőipar és a csípkekészítés mellett különösen a kosárfonás, a bőr- és fémipar és a fafaragás, sőt a bútoripar az, amelyre az egyesület figyelme és hasznos fejlesztő működése kiterjed. Az iparművészeti múzeumban rendezett svéd kiállításon volt szép szőttesek, csipkék, népies hímzések, cserepek, stb., jó részben a Svensk Hemslöjd hatása alatt álló munkatelepekből kerültek kí és kézzelfogható bizonyítékai az egyesület áldásos, eredményes munkásságának. Nálunk Magyarországon ís az utolsó egy-két évtizedben erősebb mozgalmak indultak meg a háziipar érdekében. Tavaly február havában megalakult a kereskedelmi kormányzatnak hathatós támogatása mellett, Izabella főhercegnő védnökségével s igen előkelő társadalmi körök bevonásával, az Orsz. Háziipari Szövetség, szintén azzal a célzattal, hogy a magyar háziípart fejlessze s termékeinek értékesítését előmozdítsa. Ugyancsak a háziipar, első sorban a csípkekészítés fellendítése érdekében szervezték újabban az orsz. iparművészeti iskola háziipari osztályát, amely máris az ország különböző részeiben fióktelepeket létesített. E kétségtelenül a legnemesebb intenciókból eredt intézményekről egyelőre megállapíthatjuk, hogy az Orsz. Háziipari Szövetség fennállásának tíz hónapja alatt máris számottevő forgalmat tud felmutatni, az iparművészeti iskola háziipari osztálya pedig év tavaszán rendezett első kiállításán megmutatta, hogy jeles művészi erők és szakképzett tanítónők felett rendelkezik. Mint már említettem, a népművészetből fejlődött házííparszerű foglalkozás hazánkban sok helyütt megszűnt; ott, ahol még megvan, túlnyomó részben visszafejlődött. Háziipar alatt e cikkben a nép íparszerüen előállított munkáinak csak azt a csoportját értjük, amely megjelenésénél, a megmunkálás módjánál fogva a művészeti megítélés alá is tartozik. Ennélfogva a tisztán gazdasági céloknak szolgáló készítményekre e sorokban foglaltak nem vonatkozhatnak. Házíiparunk hanyatlásának okát nem mindig a népben, a helyi körülményekben, hanem sokszor az úgynevezett fejlesztés módjában kell keresnünk. Nálunk ugyanis a háziíparnak védelmére, fejlesztésénél követendő eljárás irányítására paragrafus nincs. Háziipari fejleszthet" mindenki, akinek erre kedve van. Falusi jegyzők, plébánosok, földbirtokosok, orsz. képviselők, egyesületek, tettvágyó hölgyek stb. mind-mind hívatottságot éreznek e nagyfontosságú ügy felkarolására s e túlbuzgóságnak végeredményben rendszerint maga az ügy vallja kárát. Hogy azután az ilyen fejlesztés mire vezet, annak mélyen elszomorító képét immár hazánk sok vidékén láthatjuk. Nem vezethet bennünket félre az itt-ott kimutatott pénzbeli eredmény; ez nem kárpótol a gyönyörű, örökbecsű formakincsünk ízlésbe ütköző elfajulásáért. Hogy micsoda romboló munka folyik e téren büntetlenül, sőt magasabb pártfogás mellett ís, arról szemmelláthatóan meggyőződhetünk, ha összehasonlítjuk a régi kalotaszegi varrottasokat a boltjainkban és házalóktól kapható elfínomodott, eltorzult jelenkoriakkal, a klasszikus szépségű régi erdélyi, felvidéki kancsókat, butykosokat újabb fazekasáruínkkal, a régi mezőkövesdi hímes munkákat az anílinfestékes modern hímzésekkel, a régi erdélyi és délvidéki Thylím-szőnyegeket, a ríkító színű, barbár hatású újabb ilyen szövött munkákkal stb. stb. Hogy nálunk helyenkint miképpen akarják a házíípart fejleszteni, arra jellemző adatot szolgáltatott az az előadás, amelynek kapcsán egy székelyföldi professzor tavaly

19 az iparművészeti múzeumban népíparí törekvéseit illusztrálta. A közismert szólásokat A svéd hangoztató előadást hallgató igen előkelő közönség megdöbbenve szemlélte azokat a Kiállítás Ízléstelenségeket, amelyeket a derék professzor úr (egy előkelő orsz. képviselő hathatós támogatásával) Székelyföld népe részére állami pénzen mintákul akart megvásároltatni. Hasznavehetlen, képtelenül összerótt, de magyar" díszítményekkel cifrázott csip-csup fatárgyak, rávarrott félméteres bundavírág-motívumokkal ékesített tüll-függönyökből és hasonló tákolmányokból állott a professzor úr mintakollekciója. És nem a protegáíó képviselő úron és a többi jóakarón mult, hogy a kormány az egész gyűjteményt háziipari fejlesztési célokra meg nem vette, sőt horrendum dictu a professzor urat az iparművészeti iskolához ki nem nevezte. Pozsony vármegye egyik helységében nem az áldásos működést kifejtő s az örökségképen ránk maradt formakincset píetással felhasználó Izabella-egyesületről van szó főúri hölgy himzőískolát tart fönn, amely réven több falu asszonynépe bámulatos technikai készségre tesz szert. Ahelyett azonban, hogy a hagyományképen meglevő régi, vagy művészkéztől eredő modern minták után dolgoznának, dilettáns tervezők merőben elhibázott mustráit használják, úgy hogy az ekképen készült hímzéseket legfölebb kufíózumként veszi meg az idegen. Erdély egyik képviselője nemes intencióiban nem kételkedem az ősrégi hagyományokon alapuló, fába rovott ornamensekkel ékeskedő famunkák készítésére buzdítja választókerületének asztalossághoz értő embereit. De nem éri be a buzdítással. Olyan mintákkal látja el őket, amelyek bizony hasonlítanak a divatlapok mellékletein látható lombfürész vagy rovásmunka (Kerbschnítt) részére adott sablonos rajzokhoz. És az eredmény? Az ősrégi, jellegzetes, jó technikának elfajulása. Még számos példát sorolhatnánk fel egyes nőegyesületek háziipari akcióinak félszegségeiről és egyebekről, amelyek mindannyian bizonyítják, hogy a kellő hozzáértés és a meglevő munkák iránti píetás nélkül való beavatkozás vezesse azt bár a legjobb szándék ís áldásthozó nem lehet. Éppen ezért valami védőtörvényre, vagy más hasonló hatásos intézkedésre, a megfelelő jogokkal, tekintéllyel felruházott, komoly felelősséggel vezetett és a kellő anyagi és erkölcsi erő felett rendelkező központi fórumra van sürgősen szükség, amely hazánk háziíparának ügyét egységesen, tervszerűen és a művészeti, kereskedelmi és szociális szempontok harmonikus összeegyeztetésével vezesse. Ügy láttuk, hogy az Orsz. Háziipari Szövetség jelen szervezetében a kereskedelmi tevékenységet a kellő hozzáértéssel, jól végzi. Ellenben egyéb, ennél nem kevésbé fontos tennivalóit műkedvelők irányítják. Minthogy pedig ílyeténkép a szövetség akciójához fűzött jogos kívánalmak kellőképen bíztosítva nincsenek : az Orsz. Háziipari Szövetség jelen szervezetébe bele kellene vinni az idevágó ügyek intézésére szakbelí, hozzáértő komoly erőket és biztosítani ezeknek érvényesülését az egész vonalon, vagy, ha az Orsz. Háziipari Szövetségben a dilettáns elemek hatásköre csorbítatlanul megmaradna a jövőben ís, akkor a Háziipari Szövetség fölé, annak, mint egyéb hasonló célú egyesülések működésének ellenőrzésére s a szükséghez képest irányítására kellő jogkörrel felruházott külön háziipari állami központnak, vagy tanácsnak felállításáról kellene gondoskodni. Mert mindaddig, míg e téren az ötletszerűség, a dilettantizmus vezet, a művészi, szociális és anyagi érdekek vagy egyoldalúan vagy éppen nem érvényesülnek és bárki minden felelősség nélkül beavatkozhatík; házííparunknak az a része, amelyhez a művészetnek is köze van, az egészséges fejlődés útjára nem juthat. De a házííparnak többi, a művészettel vonatkozásban alig álló ágai ís nagyon rászorulnának egy nagyobbarányú, egységesen s tervszerűen vezetett akcióra, mert csak úgy tölthetik be a nemzetünk közgazdasági életében részökre kijelölt fontos hivatást. A háziipar fejlesztésére irányuló ilyen akciónak a nehéz feladatok egész komplexumát kell felölelnie. Mert áldásos és tartós hatású csak akkor lehet, ha a háziipar fejlesztésével szorosan összefüggő népnevelési, technikai-didaktikai és kereskedelmi feladatokat

20 6 A svéd összhangzóan megoldani tudjuk. E feladatokkal járó nehézségek annál nagyobbak, men- Hiállítás nél hátramaradottabbak az illető vidék népessége és háziipari készítményei. E feladatok n s fontossága pedig növekedik ott, ahol a háziíparnak életbevágó közgazdasági és szociálpolitikai szerep jut. Tudjuk, hogy hazánk számos vidéke a kedvezőtlen geológiai és klimatikus viszonyok valamint népességének mostoha anyagi helyzete miatt rászorult a házííparra. Csupán ennek a fejlesztésével remélhetjük, hogy e helyeken a nép megszerezheti a megélhetés elemi feltételeit, műveltsége magasabb fokra emelkedik, hogy csökken a kivándorlás s meglesz a nemzeti és családi élet iránt való érzéke, általában pedig, hogy munkakedve és munkaképessége fokozódjék. A hazai háziipar fejlesztésére irányuló nagyobbszabású akció munkaprogrammjának s annak végrehajtására szolgáló eszközök megállapításához azonban mindenekelőtt alaposan ismernünk kellene házíiparunk jelen helyzetét. Ezt ma nem ismeri még senki. Vannak ugyan egyes felkaroltabb vidékekről bizonyos alkalmi feljegyzések, tapasztalatok, de ezeket még rendszeresen nem állították össze s nem egészítették kí a hiányzó adatokat. Ezért az egész országra kiterjedő, tervszerű, egységes eljárással meg kellene szerkeszteni hű képét, mintegy kataszterét, az egész magyar háziíparnak. E képből tisztán látnunk kellene, hogy az ország mely vidékei azok, amelyekben a háziíparnak tradíciója van, hol folytatják még a munkát, jól végzik-e azt vagy rosszul, miben van hiány, mely vidékeken szűnt meg vagy nem is volt még a házííparszerű foglalkozás ; hol van talaja a művészi irányú munkának, hol csupán a szorosan vett ipari dolgoknak ; van-e felesleg nyersanyagokban, hol szorul a nép nyersanyag behozatalára, miképpen szerzi be azt, rendeztek-e már háziipari tanfolyamot, hol vált be, hol nem? S ha nem volt eredményes, mi volt ennek az oka? Milyenek a bérviszonyok? stb. Egyszóval a csataterv elkészítése előtt meg kell ismerni a terepet s ehhez a terepfelvételí munkához a legjobb, leghivatottabb erőket kellene igénybe venni. Úgy emlékszem, a kereskedelemügyi minisztérium mintegy tíz évvel ezelőtt megcsináltatta az egész ország ipari termelésének pontos statisztikáját. A nagy iparfejlesztési akció ez után indult meg, amidőn a minisztérium már alaposan ismerte a helyzetet. Hasonló intézkedésre volna szűkség a háziipar érdekében is, mert mindaddig, mig e részben a jelen állapotokat kellőképpen nem ismerik, nagyobbarányú eredményes háziipari akcióról szó alig lehet. Ez volna az első lépés. De ezzel egyidejűleg sok egyéb hasznos intézkedést lehetne megtenni. Összeírni és nyilvántartani kellene az ország minden vidékén élő azokat az egyéneket, akik kiválóan értenek valamely háziipari foglalkozáshoz, hogy első sorban őket lehessen felhasználni tanítómesterekül. Ha pedig a nép mint azt sok helyütt látjuk idegenkedik a háziipari munkától, kezdetben jutalmakkal, később megfelelő megrendelések biztosításával kellene azt munkára bírni. Fontos feladat vár azokra, kik egy ilyen háziipari központnak a néppel való érintkezését közvetítík. Egy kiváló, nagyforgalmú régi üzlet tulajdonosa, aki a maga nagy szükségleteinek egy részét háziíparszerüen készíttetí, a közvetítő szerepre épp úgy mint a svédek igen alkalmasaknak találta a tanítókat. Ezeknek a feladata a munkások kiszemelése, a megrendelés, a nyersanyag s a mintáknak kiadása, a munkák ellenőrzése, összegyűjtése s a központba való szállítása és a munkabérek kifizetése. Amit az említett kereskedő a maga szakmájában végez, azt lehetne az egész országra kiterjesztve szervezni. Háziíparunknak nagyobb fokú fellendülését akkor érhetjük el, ha a termelt munkák és árúcíkkeknek gyors értékesítését, általában pedig részökre állandó piacot biztosítunk. Ez pedig csak a kereskedelmi köröknek hathatós támogatásával lehetséges. Tapasztalásból tudom, hogy sok derék kereskedőnk van, aki szívesen veszi a magyar munkát, csupán megkívánja, hogy az ár és a minőség dolgában jogos igényeinek megfeleljen és hogy pontosan betartsák a szállítási határidőt. Hogy pedig ezeket a kívánságokat jól szervezett munka mellett kíelégítení lehet, azt az osztrákok és a svédek példája ís bízonyítja.