Mediatandem Ungarn. Dokumentation. Einsichten junger deutschsprachiger Journalisten in Ungarn

Átírás

1 Mediatandem Ungarn Dokumentation 2008 Einsichten junger deutschsprachiger Journalisten in Ungarn Eine Initiative der Bálint György Journalisten Akademie in Budapest gefördert von der Robert Bosch Stiftung Médiatandem Magyarország Fiatal német ajkú újságírók Magyarországon Dokumentáció 2008 A budapesti Bálint György Újságíró Akadémia szervezésében a Robert Bosch Alapítvány támogatásával

2

3 03 04 Vorwort der Schirmherrin Dorothee Janetzke-Wenzel Botschafterin der Bundesrepublik Deutschland in Ungarn Elôszó. A Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövete, a projekt védnöke 06 Journalistische Brückenbauer Marc Bermann Projektleiter in der Robert Bosch Stiftung GmbH Hídépítôk az újságírásért A Robert Bosch Alapítvány projektvezetôje 08 Teilnehmer Die zehn Stipendiaten aus Deutschland, Österreich und Südtirol in Wort und Bild Szóban és képben: Tíz ösztöndíjas Németországból, Ausztriából és Svájcból 30 Das Programm A program 42 Stimmen aus dem Programm Így látjuk mi szervezôk és közremûködôk Journalistische Beiträge Sajtópublikációk Momente Pillanatképek Ein Dankeschön Köszönet Inhalt Tartalom

4 Vorwort der Schirmherrin 04 Vorwort Liebe Leserinnen, liebe Leser, als mich Zsolt Bogár kurz nach meinem Dienstantritt hier in Budapest bat, Schirmherrin des Mediatandems zu werden, habe ich sehr gerne zugesagt. Mit meiner Schirmherrschaft möchte ich unterstreichen, dass friedliches Miteinander und Völkerverständigung ständig neue Begegnungen und innovative Projekte, wie dieses, braucht. Im Rahmen des Mediatandems haben junge deutschsprachige Journalisten die Gelegenheit, in Ungarn vielfältige Kontakte zu knüpfen: Sie arbeiten mit ungarischen Kollegen zusammen und lernen das Land und seine Bewohner intensiv kennen. Daher ist die Kooperation der ungarischen Bálint György Journalisten Akademie und der deutschen Robert Bosch Stiftung beim Mediatandem für mich ein weiteres Zeichen der guten Zusammenarbeit unserer beiden Länder auf allen Ebenen auch und insbesondere im Bereich der Zivilgesellschaft. Am Abend des 7. Oktober 2008 hatte ich Gelegenheit, Teilnehmer, Initiatoren und Unterstützer des Projekts kennen zu lernen. Es war ein ungemein interessanter Abend durch den spannenden Austausch mit den jungen Journalisten über ihre Eindrücke und Einschätzungen in Ungarn. Die zahlreichen, thematisch sehr unterschiedlichen Beiträge der Teilnehmer zeigen oft wenig bekannte Aspekte von Ungarn auf. Sie beweisen aber auch viel Verständnis für die Situation und Probleme im heutigen Ungarn und stellen diese in einen historischen Kontext. Ich bin mir sicher, dass das Programm den Grundstein für eine nachhaltige und gutfundierte Berichterstattung dieser Journalisten über Ungarn gelegt hat. Die zahlreichen persönlichen Kontakte, die die Teilnehmer mit ihren Tandempartnern und vielen anderen Ungarn knüpfen konnten, werden die gegenseitige Kenntnis über das Partnerland steigern und sich zu einem soliden Netzwerk entwickeln. Das Projekt Mediatandem ist somit ein wichtiger Beitrag dazu, dass Deutsche und Ungarn sich noch besser verstehen. Alle Tandempartner werden künftig die Funktion von Mittlern zwischen den Menschen

5 in Ungarn und Deutschland wahrnehmen. Dass die deutschsprachigen Teilnehmer nicht nur Budapest, sondern auch andere Regionen Ungarns, insbesondere den Süd-Osten des Landes bereist und die dortigen Gegebenheiten und Menschen kennen gelernt haben, ist eine besonders wichtige Bereicherung. Budapest ist eine schöne und wichtige Stadt, aber die große Mehrheit der Ungarn lebt außerhalb der Hauptstadt in den sehr unterschiedlichen Regionen des Landes. Ich wünsche den Teilnehmerinnen und Teilnehmern des Mediatandems für Ihre Zukunft alles Gute und viel Erfolg. Ich bin gespannt auf Ihre weiteren Berichte über Ungarn! Allen Unterstützern und Interessenten des Projekts sage ich herzlichen Dank und würde mich freuen, wenn Sie die Aktivitäten des Mediatandems weiterhin mit Interesse und Wohlwollen verfolgen! Dorothee Janetzke-Wenzel Botschafterin der Bundesrepublik Deutschland in Ungarn Kedves Olvasók! Amikor röviddel budapesti tevékenységem megkezdése után Bogár Zsolt felkért, hogy legyek a Médiatandem védnöke, örömest igent mondtam. Védnökségemmel én ma azt szeretném hangsúlyozni, hogy a békés egymás mellett élés állandóan igényli az új találkozásokat és az olyan innovatív projekteket, mint ez. A Médiatandem fiatal német nyelvû újságíróknak kínál lehetôséget arra, hogy Magyarországon sokrétû kapcsolatokat teremtsenek: együtt dolgoznak magyar kollégáikkal, és közben intenzíven ismerkednek az országgal és lakóival. A magyar Bálint György Újságíró Akadémia és a német Robert Bosch Alapítvány együttmûködése a Médiatandem keretében számomra ezért újabb jele a jó együttmûködésnek, amely országaink közt valamennyi szinten megnyilvánul így egyebek között és különösen a civil társadalom területén is október 7-én este alkalmam nyílt arra, hogy megismerhessem a projekt résztvevôit, kezdeményezôit és támogatóit. Rendkívül érdekes este volt, amikor eszmét cserélhettem a fiatal újságírókkal benyomásaikról és értékítéleteikrôl. A résztvevôk tematikailag rendkívül változatos munkái nem ritkán Magyarország eddig kevéssé ismert aspektusait mutatják meg, egyszersmind mély megértésrôl tanúskodnak a mai Magyarország helyzete és problémái iránt, és történelmi összefüggésbe ágyazzák ezeket. Biztos vagyok benne, hogy ezek az újságírók a késôbbiekben is megalapozottan fognak beszámolni Magyarországról a program mindenesetre kiváló alapkô ehhez. A megannyi személyes kapcsolat, amelyet a résztvevôk tandempartnereikkel és sok más helybelivel szôhettek, hozzájárul majd a partnerországok kölcsönösen jobb megismeréséhez, és szilárd hálózattá fog fejlôdni. A Médiatandem projekt ekképp fontos hozzájárulás ahhoz, hogy németek és magyarok még jobban megértsék egymást. A tandempartnerek mostantól közvetítô szerepet fognak betölteni a Magyarországon és Németországban élô emberek között. Emiatt különösen fontos, hogy a német nyelvû résztvevôk nemcsak Budapestre jutottak el, hanem Magyarország más tájegységeit, fôleg az ország dél-keleti részét is bejárták, és megismerkedtek az ottani adottságokkal és emberekkel. Budapest gyönyörû város, melynek nagyon fontos szerepe van, de a magyarok túlnyomó többsége a fôvároson kívül, az ország nagyon különbözô régióiban él. Hadd kívánok a Médiatandem valamennyi kedves résztvevôjének minden jót és sok sikert a jövôjéhez. Kíváncsian várom további beszámolóikat Magyarországról! A projekt valamenynyi támogatójának és közremûködôjének pedig hadd mondok szívbôl köszönetet. Nagyon örülnék, ha a Médiatandem tevékenységét továbbra is érdeklôdve és jóindulatúan követnék figyelemmel! Dorothee Janetzke-Wenzel A Németországi Szövetségi Köztársaság nagykövete 05 Vorwort

6 Journalistische Brückenbauer 06 Grußwort Bereits zum zweiten Mal fand von Mitte September bis Mitte Oktober 2008 Mediatandem Ungarn statt. Zehn junge Journalisten aus Deutschland, Österreich und Südtirol begaben sich auf eine einmonatige Expeditionsreise in ein osteuropäisches Nachbarland, über das man, zumindest in der deutschen Presse, erstaunlich wenig erfährt. So lassen die meisten der Teilnehmer erkennen, dass sie das Land mit stereotypen Vorstellungen angesteuert und mit völlig neuen Einsichten und teilweise überraschenden Eindrücken wieder verlassen haben. Von Widersprüchen berichten die Programmteilnehmer, von Gegensätzen zwischen Arm und Reich schon verkörpert im Stadtbild Budapests und von Spannungen zwischen der ungarischen Mehrheit und der Minderheit der Roma: Konfliktlinien, die tiefe Furchen durch die ungarische Gesellschaft ziehen und die außerhalb Ungarns kaum wahrgenommen werden. Aber auch von selbstkritischen Gesprächspartnern, großer Gastfreundschaft und Lebensfreude ist zu hören und zu lesen. In einer Art Crashkurs, dessen Themen von Politik über Wirtschaft, Wissenschaft und Gesellschaft bis hin zur Kunst und Kultur reichten, konnten die Teilnehmer sich ein umfassendes Bild über die historischen und sozialen Hintergründe dieser Spannungen machen. In Tandems mit ungarischen Kolleginnen und Kollegen recherchierten und realisierten die Programmteilnehmer Themen, die sie in ihren Heimatmedien absetzen konnten. Im Mittelpunkt des journalistischen Interesses stand der Mensch. Es entstanden Nahaufnahmen, gute Storys, welche die Ungarn den Lesern, Hörern und Zuschauern in Deutschland und Österreich weniger fremd erscheinen lassen. Aber auch die Teilnehmer sind sich nicht fremd geblieben: einige von ihnen sind wieder zurückgekehrt, um ihr Wissen zu vertiefen, um neue Freundschaften zu pflegen und um Brücken zwischen Nachbarn zu schlagen, die sich im Zuge des europäischen Integrationsprozesses zwar irgendwie näher kommen, aber trotzdem nicht besser kennen. Die Robert Bosch Stiftung hat sich von Anfang an zum Ziel gesetzt, die Kenntnisse über andere Länder im Sinne der Völkerverständigung zu verbessern. Mediatandem Ungarn

7 befindet sich in guter Gesellschaft: Stipendienprogramme der Stiftung wie Medien Mittler zwischen den Völkern oder Medientandem Polen aber auch Gesprächsforen wie die deutsch-polnischen Medientage sind Maßnahmen, die sich diesem Zweck verschrieben haben. Seit 2003 ermöglicht außerdem ein Förderrahmen der Stiftung Journalisten vor Ort Recherchereisen und die Vernetzung von jungen Journalisten im mittel- und osteuropäischen Kontext. Unser Dank für die hervorragende Durchführung von Mediatandem Ungarn gilt wie beim ersten Mal zuoberst den beiden Projektleitern Zsolt Bogár und Sándor Striker die wie damals wieder ein feines Gespür für interessante Themen und Orte besaßen, wie auch der renommierten Bálint György Journalisten Akademie in Budapest. Marc Bermann Projektleiter in der Robert Bosch Stiftung GmbH Hídépítôk az újságírásért szeptember közepétôl október közepéig immár másodszor rendezték meg a Médiatandem Magyarországot. Németországból, Ausztriából és Dél-Tirolból tíz fiatal újságíró vágott neki az egy hónapig tartó felfedezôútnak egy olyan kelet-európai országba, amelyrôl a német sajtóban legalábbis meglepôen keveset hallani. Így a legtöbb résztvevô bevallotta, hogy sablonos képzetekkel indult el Magyarországra, és merôben új felismerésekkel, részint pedig meglepô benyomásokkal tért vissza onnan. Ellentmondásokról számolnak be a program résztvevôi, a szegények és gazdagok közötti már Budapest városképében is megtestesülô ellentétekrôl, meg a magyar többség és roma kisebbség közötti feszültségekrôl: olyan konfliktusvonalakról, amelyek mély barázdákat szántanak a magyar társadalomba, Magyarországon kívül azonban szinte meg sem látják ôket. De hallhatunk és olvashatunk önkritikus beszélgetôpartnerekrôl, nagy vendégszeretetrôl és életörömrôl is. Egyfajta intenzív tanfolyamon, amely a politikától és gazdaságtól a tudományon és társadalmon át a mûvészetig és kultúráig számtalan témát felölelt, a résztvevôk átfogó képet alkothattak e feszültségek történelmi és szociális háttereirôl. A program résztvevôi magyar kollégáikkal tandemben kutatták és dolgozták fel témáikat, hogy aztán a hazai médiában beszámoljanak az eredményrôl. Újságírói érdeklôdésük középpontjában az ember állt. Portrék születtek, jó sztorik, amelyek a német és osztrák olvasókhoz, hallgatókhoz és nézôkhöz közelebb viszik a magyarokat. És persze a résztvevôk is közelebb kerültek egymáshoz: néhányan közülük már vissza is tértek azóta, hogy elmélyítsék tudásukat, ápolják újdonsült barátságaikat, és hidakat verjenek a szomszédok között, akik az európai integrációs folyamat révén úgy-ahogy közelednek egymáshoz, mégsem ismerik jobban egymást. A Robert Bosch Alapítvány kezdettôl fogva céljául tûzte, hogy a nemzetek közötti eszmecsere szellemében segítse az idegen országok jobb megismerését. A Médiatandem Magyarország jó társaságba került: az alapítvány ösztöndíjprogramjai, mint például a Médiák közvetítôk a nemzetek között és a Médiatandem Lengyelország, vagy az olyan vitafórumok, mint a német-lengyel médianapok mind-mind ennek a célnak a jegyében jöttek létre óta pedig az alapítvány külön támogatási kerete, az Újságírók terepen ad rá lehetôséget, hogy Közép- és Kelet- Európa fiatal újságírói anyaggyûjtô utakat tegyenek, és kölcsönösen építsék kapcsolataikat. A Médiatandem Magyarország kiváló megvalósításáért mint már elsô alkalommal ezúttal is mindenekelôtt a két projektvezetônek, Bogár Zsoltnak és dr. Striker Sándornak tartozunk köszönettel, akik újfent jó érzékkel találták meg az érdekes témákat és helyeket; és ugyanígy köszönettel tartozunk a Bálint György Újságíró Akadémiának. Marc Bermann projektvezetô Robert Bosch Alapítvány 07 Grußwort

8 08 Nicholas Brautlecht Ingrid Brodnig Ulla Ebner Dr. Bettina Gartner Marianne Lang Márton Gergely Népszabadság Online Nóra Somlyódy Magyar Narancs Erika Farkas MR1-Kossuth Rádió Dóra Sindelyes HVG Balázs Kránitz MR1-Kossuth Rádió

9 09 Eva-Maria Lindner Ursula Nagy Rudolf Preyer Nadine Querfurth Peter Theisen Sándor Joób Index Imola Zudor Duna Televízió Barbara Vincze [origo] Béla Lukácsi MR1-Kossuth Rádió Piroska Bakos Magyar Televízió Teilnehmer A résztvevôk

10 Nicholas Brautlecht Freier Journalist 10 Teilnehmer Es war wie eine Klassenfahrt mit lauter Unbekannten. Ein weißer Kleinbus, auf dem Fahrersitz ein mächtiger Ungar mit Glatze, ZZ-Top-Bart und Sonnenbrille, der sein vierrädriges Baby mit dem Bauch steuerte. Auf den Hinterbänken zehn Journalisten aus Deutschland, Österreich und Südtirol sowie die Organisatoren. So fing alles an. Was folgte, waren vier Wochen Ungarn-Intensivkurs mit unserem Klassenlehrer Zsolt Bogár, der uns auf spielerische Weise durch das Programm führte, zu Fuss oder auf dem Fahrrad, tagsüber und in der Nacht. Wir erlebten, wie überraschend engagiert die südungarische Stadt mit dem unaussprechlichen Namen Hódmezôvásárhely die nationalsozialistische und kommunistische Vergangenheit aufarbeitet. Wir erfuhren, dass ungarische Winzer in Szekszárd ihre Söhne zur Ausbildung in den Rheingau schicken und zugleich einen so vollmundigen, trockenen Rotwein produzieren, der einen den weltbekannten, süßen Tokajer vergessen lässt. Wir bekamen einen Einblick in die kleine, aber sehr aktive Alternativszene von Budapest, die auch aus Enttäuschung an der Politik die Zukunft ihrer Stadt selbst in die Hand nehmen will. Die einen mobilisieren zehntausende Radfahrer für eine Demo, um sich für eine grünere Verkehrspolitik einzusetzen, die anderen errichten in einem vom Zerfall bedrohten Haus im jüdischen Viertel eine Theaterbühne. Die einen mobilisieren zehntausende Radfahrer für eine Demo, die anderen errichten in einem vom Zerfall bedrohten Haus im jüdischen Viertel eine Theaterbühne. Akadnak e társaságban, akik bringások tízezreit mozgósítják, mások kamaraszínpadot hoznak létre a zsidó negyed düledezô házainak egyikében.

11 Habe ich Ungarn nach diesen vier Wochen ganz verstanden? Einer unserer Interviewpartner, ein ungarischer Politologe, der längere Zeit als Praktikant im Bundestag in Berlin lebte, behauptete mal, dass alle Deutschen regelmäßig über ihr Grundgesetz debattieren. Diese Aussage verdeutlicht, wie einseitig Eindrücke manchmal sein können. Dennoch: Das Mediatandem hat uns die einmalige Chance gegeben, vier Wochen lang neugierig zu sein, Fragen zu stellen und auch am Alltagsleben der Ungarn teilzunehmen. Heimgekehrt bin ich mit einem Batzen voll geschriebener Blöcke. Und wenn ich sie aufschlage, wünsche ich mir manchmal, ich träte aus dem Haus und dort wartet, bei laufendem Motor, dieser weiße Kleinbus mit dem kugeligen Ungar hinterm Steuer. Nicholas Brautlecht aus Berlin 31 Jahre Freier Journalist (Berliner Zeitung, Spiegel Online, Reuters) Tandempartner: Márton Gergely (Népszabadság Online) Nicholas Brautlecht Olyan volt, mint egy osztálykirándulás csupa ismeretlen útitárssal. Fehér minibusz, a volán mögött testes, kopasz magyar férfi, ZZ Top-szakállal és napszemüvegben, aki pocakjával kormányozta négykerekû kedvencét. A hátsó üléseken tíz újságíró Németországból, Ausztriából és Dél-Tirolból, valamint a szervezôk. Így kezdôdött. Aztán jött a folytatás: négy hét intenzív Magyarország-tanfolyam osztályfônökünkkel, Bogár Zsolttal, aki nappal és éjszaka egyformán játszi könynyedséggel, hol gyalogszerrel, hol kerékpáron kalauzolt végig bennünket a programokon. Láttuk, hogy egy kimondhatatlan nevû dél-magyarországi város, Hódmezôvásárhely milyen meglepô odaadással dolgozza fel a nemzetiszocialista és kommunista múltat. Megtudtuk, hogy Szekszárdról a magyar borászok a Rajna-vidékre küldik tanulni fiaikat, egyszersmind olyan zamatos száraz vörösbort készítenek, amely elfeledteti az emberrel a világhíres, édes tokajit. Bepillantást kaptunk Budapest kicsiny, ám annál aktívabb alternatív szférájába, amely egyebek között azért, mert kiábrándult a politikából maga akarja kézbe venni városa jövôjét. Akadnak e társaságban, akik bringások tízezreit mozgósítják a zöldebb közlekedéspolitikát követelô felvonulásra, mások kamaraszínpadot hoznak létre a zsidó negyed düledezô házainak egyikében. Sikerült-e ez alatt a négy hét alatt teljesen megértenem Magyarországot? Interjúpartnereink egyike, egy magyar politológus, aki gyakornokként hosszabb idôt töltött a berlini Bundestagban, egy ízben úgy vélekedett, hogy a németek rendszeresen vitát indítanak alkotmányukról. Ez a kijelentés jól szemlélteti, mennyire egyoldalúak lehetnek olykor a benyomások. Mégis: a Médiatandem páratlan lehetôséget kínált nekünk, hogy négy héten át kíváncsiskodjunk, kérdezôsködjünk, és belekóstoljunk a magyarok mindennapi életébe. Én mindenesetre a telerótt noteszfüzetek tucatjával tértem haza. S ha fellapozom ôket, néha azt remélem: ha most kilépek a házból, már ott vár beindított motorral a fehér minibusz, a volán mögött azzal a pocakos magyarral. Nicholas Brautlecht, Berlin 31 éves Független újságíró (Berliner Zeitung, Spiegel Online, Reuters) Tandempartner: Gergely Márton (Népszabadság Online) 11 Teilnehmer

12 Ingrid Brodnig Journalistin 12 Teilnehmer Vom Weinkeller bis zur Demonstration auf der Straße. Der vierwöchige Aufenthalt bot einen guten Einblick in die Gesellschaft, Kultur und politische Situation in Ungarn. Am Interessantesten fand ich, wie sehr viele Ungarn der Geschichte ihres Landes nachhängen, manche sogar dem großen Ungarn nachweinen. In Budapest ist das fast an jeder Straßenecke ersichtlich. Viele Autos tragen auf ihrem Heck einen Großungarn-Aufkleber. Darauf sieht man die Umrisse des Königreichs Ungarn, bevor es als Weltkriegs-Verlierer viele Territorien abgeben musste. Obwohl die Grenzziehung über achtzig Jahre her ist, hat der Friedensvertrag von Trianon noch immer eine große Bedeutung für die ungarische Tagespolitik. Wie mit den ungarischen Minderheiten im Ausland umgegangen wird, spielt in den Zeitungen und Wahldiskussionen eine wichtige Rolle. Der verklärte Blick auf die eigene Geschichte hat auch negative Auswirkungen. Gerade rechtsextreme Gruppierungen nutzen das kollektive Opfergefühl, um gegen politische Gegner und Minderheiten zu mobilisieren. Während des Aufenthalts in Budapest trafen wir beispielsweise Vertreter von Lesben- und Schwulenvereinen, die uns von den Übergriffen bei der Gay-Pride-Parade berichteten. Dieser Austausch mit einzelnen Betroffenen, mit normalen Landsleuten oder Experten hat uns Ungarn sehr viel näher gebracht. Der schwierige Umgang mit Geschichte, die starke rechtsradikale Szene und Obwohl die Grenzziehung über achtzig Jahre her ist, hat der Friedensvertrag von Trianon noch immer eine große Bedeutung für die ungarische Tagespolitik. Az új határok kijelölésének immár több mint nyolcvan éve, ám a trianoni békeszerzôdésnek mindmáig nagy jelentôsége van Magyarország napi politikájában.

13 die tiefe Zerrissenheit des Landes sind Themen, denen ich mich weiterhin zuwenden werde. Abseits der politischen Situation lernte unsere Gruppe aber auch ein sehr warmherziges Ungarn kennen, etwa beim Ausflug in die Gastronomieszene. Spannend ist zum Beispiel, dass in Budapest derzeit eine kulinarische Revolution stattfindet. Das ist ein Detail über Ungarn, das wir alle erst während des Aufenthalts erfuhren und das vielleicht in dem einen oder anderen Artikel auftaucht. Die vier Wochen in Ungarn haben sich jedenfalls sehr gelohnt. Ingrid Brodnig A borospincétôl az utcai tüntetésig. A négyhetes program jó betekintést nyújtott Magyarország társadalmába, kultúrájába és politikai helyzetébe. Nekem az volt a legérdekesebb, hogy sok magyar mennyire csüng országa történelmén, egyesek még az ún. Nagy-Magyarországot is visszasírják. Budapesten ez szinte lépten-nyomon az ember szemébe ötlik. Sok autó hátán ott virít a Nagy-Magyarország matrica. A Magyar Királyság körvonalait mutatja, a határokat, mielôtt az ország elveszítette az I. világháborút, és számos területérôl le kellett mondania. Az új határok kijelölésének immár több mint nyolcvan éve, ám a trianoni békeszerzôdésnek mindmáig nagy jelentôsége van Magyarország napi politikájában. A sajtóban és a választások körüli vitákban fontos szerepet játszik, ki hogyan kezeli a külhoni magyar kisebbségek ügyét. A saját történelem patetikus szemléletének vannak negatív kihatásai is. A szélsôjobboldali csoportosulások arra használják fel a kollektív áldozatérzést, hogy politikai ellenfeleik vagy a kisebbségek ellen mozgósítsanak. Budapesten találkoztunk egyebek között meleg szervezetek képviselôivel is, akik beszámoltak nekünk a felvonulásukat ért atrocitásokról. A konkrét érintettekkel, mindennapi emberekkel és szakértôkkel folytatott eszmecsere sokkal közelebb hozta számunkra Magyarországot. A saját múlthoz fûzôdô terhes viszony, az erôs szélsôjobboldal és az ország mély kettészakítottsága csupa olyan téma, amelyet eztán is figyelemmel fogok követni. Csoportunk azonban a politikai helyzeten túl megismerkedett egy módfelett melegszívû Magyarországgal is, például a kulináris kultúrába tett kirándulás során. Budapesten ma izgalmas gasztronómiai forradalom zajlik. Ez olyan adalék Magyarországról, melyet valamennyien csak ottlétünk alatt ismertünk meg, s egyik-másik cikkben talán hangsúlyt is kap. Mindenesetre nagyon hasznos volt a Magyarországon töltött négy hét. Ingrid Brodnig, Bécs 24 éves Újságíró (Falter) Tandempartner: Somlyódy Nóra (Magyar Narancs) 13 Teilnehmer Ingrid Brodnig aus Wien 24 Jahre Journalistin (Falter, das Stadtmagazin Wiens) Tandempartnerin: Nóra Somlyódy (Magyar Narancs)

14 Ulla Ebner Freie Radiojournalistin 14 Teilnehmer Ostblock-Charme, graue Plattenbauten, billige Bierlokale mit karierten Plastiktischtüchern. Postkommunistischer Retro-Chic, blond gefärbte Dauerwellen mit Leopardenstiefeln, dunkle Schnauzbärte mit glänzenden Jogginganzügen und falschen Goldkettchen das war es, was ich erwartet habe, als ich im September zum ersten mal in den Osten, ins Nachbarland Ungarn gefahren bin. Und es war ein befriedigendes Gefühl, als diese Klischees zerstört wurden, ich mir die Nächte in unglaublich coolen Kneipen wie Gödör Klub, Corvintetô oder Szimpla Kert um die Ohren geschlagen habe, am stylischen Designermarkt WAMP shoppen war oder den Pinot Noir von Weinbauer Heimann verkostet habe. Mindestens ebenso befriedigend war es, dann plötzlich doch ganz real mitten in meiner eigenen Klischeevorstellung zu sitzen. Unvergessen bleibt die Tscharda in Pécs mit den Plastiktischtüchern (kariert!), auf jedem Tisch eine völlig andere Blumenvase, schnauzbärtige Kellner, Pörkölt und Szalon-Bier. Und dann gibt es jene Vorurteile, von denen man ganz inständig hofft, dass sie zerstört werden und es ein bitteres Gefühl hinterlässt, wenn sie sich bestätigen. Etwa bei meinem Besuch auf der Mutter-Kind-Station mit meiner Tandempartnerin im Gefängnis von Kecskemét: Vier Insassinnen. Alle vier Roma. Die Biographien austauschbar. Alter: Anfang Zwanzig, Pflichtschule abgebrochen wegen Schwangerschaft. Mittlerweile ist es das dritte oder vierte. Eingesperrt für elf Monate oder auch zwei Jahre, weil sie Parfums, Die Vielzahl der Eindrücke hat die Grenzen unserer körperlichen und geistigen Leistungsfähigkeit ausgetestet. A benyomások sokfélesége próbára tette fizikai és szellemi teljesítôképességünket.

15 Kleider oder Lebensmittel gestohlen haben. Visionen für die Zeit danach? Vielleicht in ein kleineres Dorf ziehen, wo es nichts zu stehlen gibt. Hoffen auf Gelegenheitsjobs oder Sozialhilfe. Die Vielzahl der Eindrücke hat die Grenzen unserer körperlichen und geistigen Leistungsfähigkeit ausgetestet: Politiker, Diplomaten, Jungdesignerinnen, Genmaus Lucy und ihr Schöpfer, Gastrobloggerin, hellsichtige Roma-Musikergattin, Esther und die Gummisusi-Konzert. Mit dem Fahrrad zwischen Budapests Schlaglöchern heil über die Brücke kommen. Und schließlich habe ich in den vier Wochen gelernt, das Unaussprechliche auszusprechen: HÓD-MEZÔ-VÁSÁR-HELY. Ulla Ebner aus Wien 35 Jahre Freie Radiojournalistin (ORF, Orange 94,0) Tandempartnerin: Erika Farkas (MR1-Kossuth Rádió) Ulla Ebner KGST-idill, szürke panelházak, olcsó sörözôk kockás nejlonterítôvel. Posztkommunista retro-sikk, szôkére festett tartóshullámhoz leopárdmintás csizma, fekete bajuszhoz fényes dzsoggingruha és hamis aranylánc erre számítottam, amikor szeptemberben elôször utaztam keletre, a szomszédos Magyarországra. Megnyugtató érzés volt, hogy mindezek a klisék semmivé foszlottak, az éjszakákat olyan világian jó kocsmákban élhettem túl, mint a Gödör Klub, a Corvintetô vagy a Szimpla Kert, olyan menô dizájn-piacon shoppingolhattam, mint a WAMP, és a helyszínen kóstolhattam meg a Heimann pincészet pinot noirját. Legalább ilyen megnyugtató volt, hogy hirtelen aztán mégis kliséképzeteim kellôs közepén találtam magam! Az a pécsi csárda a (kockás!) nejlonterítôivel feledhetetlen marad, minden asztalon teljesen másmilyen virágváza, bajszos pincérek, pörkölt és Szalon sör. Aztán vannak azok az elôítéletek, amelyekrôl áhítatosan reméljük, hogy semmivé foszlanak, és keserû szájízünk marad, ha mégis beigazolódnak. Ilyen volt például a látogatás, amelyet a kecskeméti börtön anya-gyermek részlegén tettünk tandempartneremmel: négy elítélt. Mind a négy roma. Négy ugyanolyan életút. Húszegynéhány évesek, az iskolából kimaradtak terhesség miatt. Azóta már három-négy gyerekük van. Az egyiket tizenegy hónapra, a másikat két évre ítélték, mert illatszereket, ruhát vagy élelmet loptak. Elképzeléseik arról, mi lesz majd azután? Talán elköltöznek egy kisebb faluba, ahol nincs mit lopni. És remélik, hogy alkalmi munkákból vagy szociális segélybôl megélhetnek. A benyomások sokfélesége próbára tette fizikai és szellemi teljesítôképességünket: politikusok, diplomaták, fiatal formatervezôk, Lucy, a génegér és kreátora, kulináris blogger, egy roma muzsikus éleslátó felesége, Eszter és a GumiZsuzsi koncertje. Kerékpárral épségben átjutni a hídon a budapesti kátyúk között. Végül pedig négy hét alatt megtanultam azt is, hogy kimondjam a kimondhatatlant: HÓD-MEZÔ- VÁSÁR-HELY. Ulla Ebner, Bécs 35 éves Független rádiós újságíró (ORF, Orange 94,0) Tandempartner: Farkas Erika (MR1-Kossuth Rádió) 15 Teilnehmer

16 Dr. Bettina Gartner Freie Journalistin 16 Teilnehmer Es ist vorbei mit der Sissi-Romantik! Wenn ich jetzt an Ungarn denke, sehe ich nicht mehr Romy Schneider im feinen Pelz den magyarischen Königsthron besteigen, das Land als Teil des Habsburgerreiches, festgemeißelt in den Geschichtsbüchern. Vier Wochen im Land haben meinen Blick erweitert und geschärft, mir Neues vorgestellt und Altes klargemacht. Sie haben gezeigt, wie es sich lebt, in einem Staat, der einst groß war und sich jetzt klein fühlt, der meist beherrscht war und immer frei sein wollte, der eine eigene Sprache spricht und doch gehört werden will. Man steht vor durchsiebten Hausmauern links haben die Nazis, rechts die Kommunisten geschossen und beginnt zu erahnen, was es heißt, zwischen den Fronten zu stehen. Vor allem aber hat Ungarn für mich jetzt ein Gesicht. Jenes der Foodbloggerin, bei der wir gekocht haben. Jenes des Historikers, den selbst Strafprozesse nicht davon abhalten können, Geschehenes greifbar zu machen. Jenes des Oppositionspolitikers, dessen heimliche Leidenschaft weniger die Politik, sondern vielmehr die Architektur im Parlamentsgebäude ist. Das Mediatandem Ungarn ermöglicht eine Reise in eine fremde Welt, in der sich erstaunlich viele Türen öffnen. Die Themenschwerpunkte im Programm der ersten drei Wochen waren so breit gefächert wie nur möglich: Politik, Wirtschaft, Wissenschaft, Kultur, Gesellschaft woran immer interessiert, man kam auf seine Kosten. Man steht vor durchsiebten Hausmauern links haben die Nazis, rechts die Kommunisten geschossen und beginnt zu erahnen, was es heißt, zwischen den Fronten zu stehen. Az ember áll az átlyuggatott házfalak elôtt emitt a nácik lôttek, amott a kommunisták, és kezdi megsejteni, hogy milyen lehet két tûzvonal között állni.

17 Das macht den Unterschied. Das Stipendium ermöglicht es nicht nur, Themen im eigenen Dunstkreis zu finden und zu bearbeiten. Es erlaubt, ein Land aus verschiedenen Perspektiven zu betrachten, die Mentalität zu begreifen, Hintergründe zu erkennen schlicht, das Ganze zu sehen. In der letzten Woche, in der es Zeit für eigene Artikel und den Austausch mit lokalen Journalisten gibt, wird der Blick wieder auf den eigenen Bereich konzentriert. Das hilft, die vielen Eindrücke zu sortieren, zu festigen, zu begreifen. Sissi spielt darin für mich keine Rolle mehr. Und das ist gut so. Dr. Bettina Gartner aus Bruneck, Südtirol (I) 34 Jahre Freie Journalistin (Die Zeit, P.M.-Magazin, Bild der Wissenschaft) Tandempartnerin: Dóra Sindelyes (HVG) Dr. Bettina Gartner Vége a Sissi-romantikának! Ha Magyarországra gondolok, többé nem Romy Schneidert látom, amint becses prémpalástjában elfoglalja a magyar királyi trónt, anno, midôn az ország még a Habsburg Birodalom része volt ahogy azt a történelemkönyvek sulykolták belém. A négy hét, amit itt töltöttem, kitágította és élesebbé tette látókörömet, sok újat ismertem meg, és az ismerôs dolgokat is új fényben látom. Ez a négy hét megmutatta, milyen lehet egy olyan államban élni, amely egykor nagy volt, ma pedig kicsinek érzi magát, amely legtöbbször idegen uralom alatt élt és mindig szabadságra vágyott, amely saját nyelvet beszél, és mégis azt szeretné, ha meghallanák. Az ember áll az átlyuggatott házfalak elôtt emitt a nácik lôttek, amott a kommunisták, és kezdi megsejteni, hogy milyen lehet két tûzvonal között állni. De a legfôbb, hogy Magyarországnak az én számomra most már konkrét arca van: a kulináris bloggeré, akivel együtt fôztünk, a történészé, akit büntetôperek sem riaszthatnak vissza attól, hogy a megtörténteket megfoghatóvá tegye, az ellenzéki politikusé, akinek nem is a politika a titkos szenvedélye, hanem a parlament épületének belsô architektúrája. A Médiatandem Magyarország egy idegen világba kalauzol el, ahol meglepôen sok ajtó tárul fel. Az elsô három hét programjának tematikai súlypontjai igen széles spektrumot öleltek át: politika, gazdaság, tudomány, kultúra, társadalom bármi érdekelte is az embert, nem maradt hoppon. És ettôl más ez az ösztöndíj, mint a többi. Nemcsak arra ad lehetôséget, hogy a magunk szûk szakterületén megtaláljunk és kidolgozzunk egy témát. Lehetôvé teszi, hogy különbözô látószögekbôl térképezzünk fel egy országot, megértsük a mentalitását, meglássuk az okokat röviden, egész képet kapjunk. Az utolsó héten, amikor saját cikkeinkkel foglalkozunk, és helyi újságírókkal találkozunk, újra saját területünk kerül elôtérbe. Ez segít abban, hogy a megannyi benyomást elrendezzük, megerôsítsük és mélyebben megértsük. Ebben, ami engem illet, Sissinek már nem jut szerep. És ez így van jól. Dr. Bettina Gartner, Bruneck, Dél-Tirol (I) 34 éves Független újságíró (Die Zeit, P.M.-Magazin, Bild der Wissenschaft) Tandempartner: Sindelyes Dóra (HVG) 17 Teilnehmer