c Almáskert Óvoda Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda gyermekeit érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja

Átírás

1 c Almáskert Óvoda Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda gyermekeit érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja Az Intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit, I. Fejezet Általános szabályok 1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza: az óvoda hátteréből és a családi háttérből adódó feladatokat, az óvodával való együttműködés módjait, a pedagógusok és a gyermekek jogait, kötelezettségeit. 2. A szabályzat hatálya Az egyenlő bánásmód követelményét: a köznevelési intézmény, mint szerv valamint, a köznevelés szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. 1

2 3. Helyzetelemzés 3.1. A költségvetési szerv neve, székhelye: Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u Tagintézménye: Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u Telephelye: Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Budapest, Gázgyár lakótelep 3.4. A költségvetési szerv fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fő tér A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő testülete 1033 Budapest, Fő tér A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer kijelölt körzete 3.7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv, Budapest Főváros III.. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van az intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. 2

3 Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékeny- séget a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el A költségvetési szerv típusa: Óvoda Napi 12 órás nyitva tartású 3.9. Az intézmény maximális befogadóképessége: Székhelyen: 135 fő Tagintézményben: 180 fő Telephelyen: 105 fő Összesen: 420 fő Az intézmény csoportjainak száma: Székhelyen: 5 Tagintézményben: 7 Telephelyen: 4 Összesen: Az intézmény engedélyezett pedagógus álláshelye: Székhelyen: 11 fő Tagintézményben: 16 fő Telephelyen: 8 fő Összesen: 35 fő 3

4 3.12. Az intézmény engedélyezett technikai létszáma: Székhelyen: 8,5 fő Tagintézményben: 12 fő Telephelyen: 6,5 fő Összesen: 27 fő A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Az intézmény szakágazat szerinti besorolása: Óvodai nevelés Az ellátandó alaptevékenység: o Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása o óvodai nevelés ellátás, ezen belül a Nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást o Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgássérült, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek számára a tagintézményben, Szérűskert u. 41. szám alatt. Óvodapedagógus főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetése o óvodai intézményi étkeztetés o munkahelyi étkeztetés o egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: (tanfolyam szervezés) o nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4

5 3.14. Óvodatörténet Alapítás éve: Alapító neve: III. kerületi Tanács VB Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda, Almáskert Napköziotthonos Óvoda (579/ÖK/1997. (X. 15.) határozat) július 01-től tevékenységi kör kiegészítése (193/ÖK/2002.(VI.20) számú határozat) AZ ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar óvodapedagógus hallgatóinak gyakorló helye (9/ÖK/2003.(I.29.) határozat) Maximális létszám meghatározása (91/ÖK/2004.(II.25.) számú határozat) március 31-től TEÁOR és szakfeladat elnevezés változása miatt 133/ÖK/2005.(III.02.) számú határozat 1. pontja Maximális létszám emelés 476/ÖK/2006.(VI.30.) számú határozat 7.) pontja 289/ÖK/2007. (V.30.) sz. Határozat j) pontja névhasználatról, Almáskert Óvoda 33/ÖK/2008. (II.06.) sz. Határozat alapján január 31-től szakágazati és szakfeladat számok változása 318/ÖK/2009. (VI.04.) sz. Határozat alapján a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. Törvény rendelkezései alapján módosítás 437/ÖK/2009..(VIII.26.) számú határozat az új államháztartási szakfeladat rend előírt módosítása évi CV. Törvény alapján. 121/ÖK/2009. (III.25) számú határozat d.) pontja alapján az Óbudai Csicsergő Óvoda (1033 Budapest, szérűskert u. 41.) tagintézményként és a Gázgyár lakótelepi óvodát telephelyként, Almáskert Óvoda (1033 Budapest, Szérűskert u. 37.) székhellyel működteti tovább. 655/ÖK/2010.(X.29.) számú határozat alapján maximális létszám módosítása. 797/ÖK/2010. (XII.16) számú határozat alapján az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló évi XC. törvényből eredő változások átvezetése. 5

6 435/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet változásainak átvezetése. 436/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet rendelkezéseinek átvezetése 437/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján az alapító okirat 11.b) pontja kiegészül: szabad kapacitás érdekében végzett tevékenység: nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az óvoda OM azonosítója: Az intézmény alapdokumentumai: Az intézmény jogszerű működését az Almáskert Óvoda alapító okirat módosítását, egyidejűleg az egységes szerkezetbe foglalt új alapító okiratot, Óbuda- Békásmegyer Önkormányzat szeptember 25-ai Képviselő-testületi ülésén a 600/ÖK/2013.IX.25.) számú határozat d.) pontjával hagyta jóvá. Az intézmény működését, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó jogi forrásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja. Az intézmény tartalmi működését az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült pedagógiai program határozza meg. Az intézménynek a gyermekekre és szülőkre vonatkozó szabályait a Házirend rögzíti. 6

7 3.17. Az óvoda önálló arculata "Aki szereti a szépet az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanul látni...az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, s meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot." Hermann Alice Intézményünk 3 épületben működik. Székhely: Almáskert Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u Tag Óvoda: Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u csicsergok.gportal.hu Telephely: Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Bp., Gázgyár lakótelep honlap készítése folyamatban van Az Almáskert Óvoda, a Kaszásdűlő lakótelep közepén a bölcsőde mellett található, 1982-ben épült. 135 gyermek töltheti itt mindennapjait. Az Óbudai Csicsergő Óvoda, a 180 gyermek befogadására alkalmas óvoda 1985 óta működik a kaszásdűlői lakótelepen. A Gázgyár lakótelepi óvoda 1912-ben épült, gyönyörű zöldövezetben található, 105 gyermek befogadására alkalmas. Az Almáskert Óvoda 5, a Gázgyár Óvoda 4, a Csicsergő Óvoda 7 vegyes csoportban neveli és fejleszti az óvodás gyermekeket. Az óvoda dolgozói szakképzett óvodapedagógusok és dajkák, akik hittel, lelkesedéssel, magas színvonalú nevelő munkával dolgoznak a gyermekekért. Az Almáskert és az Óbudai Csicsergő Óvoda nevelőtestületének pedagógiai kultúráját jól jellemzi az a tény, hogy évek óta vezetik az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskola óvodapedagógusi szakának nappali és esti gyakorlati képzését. Az óvodapedagógusok felkészültsége, tudása lehetővé tette számunkra, hogy saját magunk alkotta helyi nevelési program alapján dolgozzunk, amely kiváló minősítéssel rendelkezik szeptemberében módosított nevelési programmal dolgozunk. A módosított programunk címe: Az Almáskert, az Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda Játékos Természetismereti, Mozgás, Anyanyelvi Programja. A Program magában foglalja - a családi nevelést kiegészítve - a 3-7 éves korú gyermekek széleskörű nevelését, személyiségük teljes kibontakoztatását, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását. 7

8 Programunkkal olyan érdekes, élményekben gazdag, boldog óvodai életet szeretnénk biztosítani gyermekeink számára, amely lehetővé teszi a természet és a környezet szépségeinek megismerését, a gyönyörködő rácsodálkozást. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy a gyermekeket kivisszük a természetbe és a természetet behozzuk a csoportszobába. A gyermekek mozgásfejlesztése során fő feladatunk: a mozgásigény kielégítése, a motoros (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) és az értelmi képességek fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységet, a nevelési folyamat kerete. Feladatunk a beszédészlelés, beszédértés és a beszédkészség fejlesztése. A fejlesztés tartalmi összetevői a hangok tiszta ejtése, a szókincsbővítés, a magyar nyelvnek megfelelő hangsúly, hanglejtés, mondatfajták használata. Óvodánk nevelési alapelvei: a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük, a gyermek a fejlődéséhez minden segítséget megkap, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlődését segítjük, a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében az óvoda szorosan együttműködik a szülőkkel, a gyermekközösség kialakítása a szülők közösségével együtt történik, a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, a gyermek egyéniségének kibontakoztatása, tehetségének gondozása, az eltérő képességű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, természetes és élet közeli helyzetek teremtése, melyben a gyermek játszva, tevékenykedve, sokoldalú tapasztalatokat szerezve jut új ismeretekhez. Intézményünk óta partnerközpontú minőségi óvoda. Minőségfejlesztési mottónk: Minőségi munka, hatékony együttműködés gyermekeink és partnereink megelégedettsége érdekében. Óvodánkban a dajkák az óvodapedagógusok mellett a csoportokban dolgoznak, ezzel biztosítani tudjuk a folyamatos napirendet gyermekeink számára. Óvodánkban nyitott, a szülők bármikor betekinthetnek az óvoda nevelésében. Az óvodai beszoktatás is a gyermekek és a szülők igényeihez alkalmazkodik. Büszkék vagyunk arra, hogy a szülők partnernek tekintenek bennünket gyermekeik nevelésében és reméljük, hogy boldog gyermekkort tudunk biztosítani a ránk bízott gyermekek számára. 8

9 4. Kötelezettségek és feladatok Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége, a gyermekek szülei és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program, az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége ismerje és kövesse a programban foglaltakat, az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az elfogadott programot jól látható helyre függessze ki, s annak tartalmát a nevelési év nyitó értekezletén ismertesse a nevelőtestülettel és alkalmazotti közösséggel. Az intézmény vezetője felelős: az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy: tisztában legyen az esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkrimináció mentes nevelést-fejlesztést, a befogadó és toleráns légkört, megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ismereteit bővítse, vegyen részt az ezzel kapcsolatos képzéseken, egyéb programokon, ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülése esetén jelezze azt az óvodavezetőnek. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó felelőssége, hogy: ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 9

10 5. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye A helyi esélyegyenlőségi, illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre: o amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy o amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul; az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: o az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, o a nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, o az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, valamint o a nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 10

11 6. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a gyermekek fejlődésének értékelése. A fenti feladatokat részletesen a Program további fejezetei tartalmazzák. 11

12 II. Fejezet Az óvodai háttérből adódó feladatok Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörökhöz csoportosíthatóak: az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás, a követelmények teljesítése, a mulasztások, a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, az iskolai életmódra való felkészítés, valamint az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások 1. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: Magyarország Alaptörvénye, valamint A köznevelésről szóló törvény határozza meg. A köznevelésről szóló törvény több helyen is utal az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz köthető szabályokra, így: az alapelveknél kinyilvánítja hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, az óvodai felvételre vonatkozó részben meghatározza, hogy a gyermek jogviszonya felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvoda vezetője dönt. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódásra vonatkozó főbb előírások: a) Felvétel, előjegyzés Az óvodába a gyermekeket: o a községi, o városi, o fővárosi kerületi, o megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. Az előjegyzésre meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 12

13 b) Gyermek felvétele, átvétele Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvoda köteles és akinek: o lakóhelye, ennek hiányában o tartózkodási helye a körzetében található. Ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az óvoda székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az óvoda sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű gyermek, továbbá az a gyermek, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében: Az előjegyzés időpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen, tájékoztatót kell készíteni az előjegyzéssel, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, az előjegyzéskor tájékoztatni kell az érintetteket az önkormányzati, illetve munkáltatói támogatások igénylésének lehetőségéről, beiratkozáskor át kell adni az intézményi házirend egy példányát, a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, 13

14 1.3. A feladatellátás célja Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás során A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az 1.2. pontban leírt feladatok ellátása nyomon követhetősége érdekében: a beiratkozási, és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, s rájuk kell vezetni a kifüggesztés és a levétel időpontját, statisztikát kell készíteni: o a beiratkozási igényekről, a felvételt nyert, és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról, o az átvételi igényekről, az átvett és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról; szükség szerint javaslatot kell készíteni a fenntartó, illetve az érintett intézmények felé az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás esélyegyenlősége biztosításáért. 2. Követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás Az óvodai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek: a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint szakmai hozzáállás és az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A gyermekek óvodai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vonatkozó előírásokat: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A fentiek alapján az óvoda vezetője a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelező óvodai nevelési foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartozik, a gyermek: családi körülményei, képességeinek kibontakozása, valamint sajátos helyzete. 14

15 Az óvoda szakmai hozzáállása: Az óvoda nevelési követelmények teljesítésére vonatkozó előírásokat: Óvodai nevelés országos alapprogramja, a pedagógiai program határozza meg Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos feladatok: a gyermek szüleinek kérelmének elbírálása, elbírálás előtt a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése. b) Az óvoda szakmai hozzáállása: A pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: o A óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. Az adott pedagógus által készített és alkalmazott foglalkozási terven keresztül az óvoda jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét. Az óvodapedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. c) Az óvoda által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, eszközfejlesztés pályázatok útján A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a kötelező foglalkozások alól történő felmentés a gyermek érdekének megfelelően történjen, az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára. 15

16 2.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosításában is szerepet játszó 2.2. pontban meghatározott - feladatok nyomon követése a következők szerint történik: a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok: a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni, az érintettek felkészítésével kapcsolatos iratokat szintén meg kell őrizni, a nevelőtestület által meghatározott követelményekre vonatkozó dokumentációt a számonkérésre vonatkozó adatokat együtt kell tárolni. b) Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggő mérési, dokumentálási feladatok: feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlőség biztosításában alkalmazható tapasztalatairól, az óvodapedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, valamint a fejlesztésre szoruló gyermekekről a foglalkozás látogatási jegyzőkönyvek óvodapedagógusok által alkalmazott módszereinek megfigyeléseiről, elemzéséről. c) Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenőrzési, mérési feladatok: a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenőrzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyezetések dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket, eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményei összevetése. 16

17 3. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat a következők határozzák meg: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az intézményi házirend 3.2 Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok: az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását, tájékoztatási kötelezettsége merül fel: o az intézménynek a szülő, és gyermek felé, o az óvodapedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint o az intézménynek az illetékes jegyző felé, ellenőrzési kötelezettsége van az óvodapedagógusnak a hiányzások igazolása hitelessége megállapításában. Az óvodapedagógus feladata az, hogy adott mulasztásról megítélje, hogy a mulasztást: igazolt, vagy igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatok: Az óvoda köteles a szülőt - az igazolatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés mellett - értesíteni az óvodaköteles gyermek első igazolatlan mulasztásakor. Ha a szülő értesítése ellenére az óvodaköteles gyermek ismételten igazolatlanul kötelező foglalkozást mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülőjét. Az óvodaköteles korban lévő (betöltött 5 éves) nagycsoportosok óvodába járása kötelező a Köznevelési törvény alapján. (Az óvodába járás alól az óvodavezető csak indokolt esetben adhat felmentést.) Ezen gyermekek igazolatlan hiányzása hatósági eljárást von maga után. Ha a nagycsoportos óvodaköteles korú - gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról egy nevelési évben folyamatosan 7 napot igazolatlanul van távol és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendsze- 17

18 rességgel az óvodába, az óvoda vezetőjének kötelessége az önkormányzat jegyzőjét értesíteni további intézkedések miatt. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében megszűnik az óvodai elhelyezését, azon gyermekeknek, akik igazolatlanul 10-nél több napot vannak távol az óvodából, és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába. Az igazolt mulasztással kapcsolatos feladatok: lehetőség szerint kapcsolattartás a gyermekkel, gyermek szülőjével az óvodai foglalkozásokon a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékoztatás a foglalkozás anyagáról, a foglalkozásokon végzett munkáról). Az igazolt és igazolatlan mulasztással kapcsolatos közös pedagógiai feladat: a hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint A feladatellátás célja A feladatellátás célja: az igazolatlan mulasztások számának minél kisebbre történő szorítása, a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése a foglalkozásokon, illetve kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások segítségével. (Bővebben lásd a fejlesztés résznél.) 3.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A dokumentálás, mérés módja, eszközei: Az óvodapedagógusnak/óvodavezetőnek feljegyzést kell készíteniük: o a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, o a szülő értesítéséről, o szülővel folytatott megbeszélés eredményéről. Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekről. A nyilvántartásba be kell írni: a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyző értesítését), az intézkedések eredményeit, hatását stb. 18

19 4. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 4.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat : az esélyegyenlőségről szóló évi CXXV. törvény tartalmazza. A törvény 10. (2) bekezdése értelmében jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít. A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt okok miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban: Megkülönböztetésnek számít, ha valakit a következők miatt ér kedvezőtlen bánás mód: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője 19

20 4.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport: intézménybe való felvétele, átvétele során, a csoportba való beosztása során intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan), a gyermekek balesetet követő ellátásakor, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakor, Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását megakadályozza, megakadályozza a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladat ellátásának mérése, nyomon követése a következő módon történik: vizsgálni kell az előjegyzési, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés szempontjából, ellenőrizni kell az csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esnek-e a jogellenes elkülönítés fogalmi körébe, az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott, szakmai érvek lehetnek, feljegyzést kell készíteni a csoport, vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról. 20