PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: Jogerőre emelkedett: február 20-án Wildhorse UCG Kft. Iktatószám: PBK/ / Budapest, Ügyintéző: Gross Tamás Alkotás utca 53. : /208 : : Tamas.Gross@mbfh.hu Önöknél: Iktatószám: 1090/1/2011 Ügyintéző: Gombor László kutatásvezető geológus Tárgy: A Kelet-Mecsek szén elnevezésű kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyása, valamint az MH-011 és MH-012 jelű fúrások létesítésének engedélyezése. H A T Á R O Z A T I. A Pécsi Bányakapitányság a Wildhorse UCG Kft. (1123 Budapest, Alkotás utca 53, Pécsi Iroda: 7624 Pécs, Barbakán tér 5.) bányavállalkozó részére a Kelet-Mecsek szén elnevezésű kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv módosítását az alábbi megállapításokkal és feltételekkel j ó v á h a g y j a : 1. A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet folytatni. 2. A Kelet-Mecsek szén elnevezésű területen a megkezdett kutatási tevékenység december 31-éig folytatható. 3. A tárgyi területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv a Pécsi Bányakapitányság 5306/2/2007 iktatószámú, kutatási jogot adományozó határozatában, valamint az ásványi nyersanyag-kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó 3044/68/2008 iktatószámú, továbbá a kutatási műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyó PBK/ /2011 (és az azt kiegészítő PBK/ /2011) iktatószámú határozatokban foglalt előírások és feltételek betartása mellett, a jelen határozattal jóváhagyott módosításokkal, kiegészítésekkel érvényes. 4. Alkalmazható kutatási módszerek, a fenti határozatokban foglaltakon túl: a Kelet-Mecsek szén elnevezésű kutatási területen, Mecseknádasd Község közigazgatási területén külterületi és zártkerti ingatlanokat érintően az IH-007; IH-009; MH-001; MH-002; MH-003; MH-004;

2 - 2 - MH-005; MH-006; MH-007; MH-008; MH-009; MH-010; MH-011 és MH-012 jelű, 600 m és 1300 m közötti tervezett talpmélységű kutató mélyfúrások lemélyítéséhez létesítési engedélyezési eljárás kezdeményezése a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerint. A külön eljárásban megszerzendő építési engedély birtokában a fúrások lemélyítése, magminták vételezése, mélyfúrás geofizikai mérések (komplex karotázs-mérések) elvégzése, azok kiértékelése. A bányavállalkozó a kutatófúrásokból nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig köteles megőrizni. A minták selejtezéséhez vagy megsemmisítéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést annak megkezdése előtt 60 nappal a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elő kell készíteni és a bányafelügyelet által kijelölt minta- vagy magraktárban a bányafelügyelet részére át kell adni. Az elvégzett kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időszak lejártától számított hat hónapon belül 2 példányban jóváhagyásra be kell nyújtani a Bányakapitányságra. 5. A bányavállalkozónak a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeit a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 25. (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 10/B. (1) (4) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete alapján kell teljesítenie. 6. Amennyiben a tervezett fúrási tevékenységet olyan ingatlanon végzik, amely nem a bányavállalkozó tulajdonában áll, a tervezett mélyfúrásnak a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerinti építési létesítési engedély-kérelméhez mellékelni kell a létesítménnyel érintett ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel, használóival) megkötött, ügyvéd, vagy jogtanácsos által ellenjegyzett megállapodást. Az építési engedélykérelem kötelező melléklete az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld időleges, vagy végleges, művelés alóli kivonását engedélyező határozata is. A bányavállalkozó a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 7. A kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Pécsi Bányakapitányság a műszaki dokumentációhoz mellékelt költségterv alapján, az 5. pontban felsorolt 14 db fúrás tekintetében fúrásonként ,- Ft + 27% ÁFA (fúrásonként, bruttó ,- Ft), tehát összesen bruttó ,- Ft, azaz huszonhatmillió-hatszázhetvenezer forint összeget állapít meg. A bányavállalkozó által felajánlott biztosítékadás módja: ügyvédi letéti számlán elhelyezett óvadéki letét. Az óvadék elhelyezéséről szóló szerződésnek tartalmaznia kell annak konkrét célját, valamint azt, hogy a szerződés módosításához, vagy megszüntetéséhez a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges. A Wildhorse UCG Kft. az óvadéki szerződés megkötését a jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles kezdeményezni a Bányakapitányságon, valamint igazolni köteles a biztosíték elhelyezéséről szóló, ügyvéddel megkötött letéti szerződést és az összeg átutalásának megtörténtét. 8. A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, a tevékenységet végző szervezet (alvállalkozó) megnevezését, valamint a kutatás felelős műszaki vezetőjének és helyettesének nevét, elérhetőségét 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. 9. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása szerint (a kutatási műszaki üzemi terv módosításához):

3 A MŰT módosításban szereplő 15 db kutatófúrás közül az érzékeny területeken (NATURA 2000 és vízbázis-védelmi területek) elhelyezkedő IH-007, IH-010, MH-001, MH-003, MH- 004, MH-005 és MH-008 jelű kutató fúrások létesítésének engedélyezését megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 116. pontja alapján a tevékenységekre előzetes vizsgálati eljárásokat kell lefolytatni. A fúrások konkrét létesítésére vonatkozó egyedi döntéseket a hatóság az eljárások eredményeként fogja meghozni A tevékenység végzése során keletkező a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hulladékok fajtánkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni és bejelentést kell megtenni A hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnál történő hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról, folyamatosan gondoskodni kell A tevékenység végzése során a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget, nem okozhatnak A tevékenységből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a /2011 és a /2011 számú határozatokban megállapított zaj kibocsátási határértékeket. Ennek teljesülését a tevékenység végzése alatt folyamatosan biztosítani kell A kutatási tevékenység befejeztével, az abból adódóan keletkezett felszíni tájsebeket rendezni kell. 10. A Komlói Körzeti Földhivatal /2011. számú szakhatósági hozzájárulása szerint: A nyersanyag-kutatási tevékenység az érintett és a környező termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja Termőföld (időleges vagy végleges) más célú hasznosítása csak a földhivatal engedélyét követően kezdhető meg. II. A Pécsi Bányakapitányság a Wildhorse UCG Kft. (1123 Budapest, Alkotás utca 53, Pécsi Iroda: 7624 Pécs, Barbakán tér 5.) bányavállalkozó részére a Kelet-Mecsek szén elnevezésű kutatási területen az MH-011 és MH-012 jelű kutató mélyfúrások létesítését az alábbi megállapításokkal és feltételekkel e n g e d é l y e z i : 11. Az építési tevékenység csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (határozat) és a záradékkal ellátott műszaki tervdokumentáció birtokában kezdhető meg. 12. Az engedély jogosítottja: Wildhorse UCG Kft Budapest, Alkotás utca A létesítési engedély alapján az MH-011 jelű ásványi nyersanyag-kutató mélyfúrás és a hozzá tartozó telephely építéséhez a Mecseknádasd Község külterületén fekvő 090/11 és 090/12 helyrajzi számú ingatlanok, az MH-012 jelű ásványi nyersanyag-kutató mélyfúrás és a hozzá tartozó telephely építéséhez a Mecseknádasd Község külterületén fekvő 090/17 helyrajzi

4 - 4 - számú ingatlan vehető igénybe. A fúráspontok egységes országos vetületi (EOV) rendszer szerinti koordinátái: Fúrás jele Y m (EOV) X m (EOV) Z m.b.f. MH MH A jelen engedély alapján megépített ásványi nyersanyag-kutató létesítmények ideiglenes jellegűek, azokat a Komlói Körzeti Földhivatalnak, a termőföld időleges más célú hasznosítását engedélyező /2011 és /3/2011 ügyiratszámú határozatai szerint legkésőbb október 31-éig fel kell számolni, valamint az építési tevékenységgel érintett ingatlant az engedélyezett időpontig a rekultivációs tervben foglaltak szerint eredeti állapotába vissza kell állítani. A kutatófúrások lemélyítését követően az építmények jellegéből fakadóan, valamint tekintettel arra, hogy a fúrómag-minták vételezését és a lyukgeofizikai méréseket követően felszámolásra kerülnek nem szükséges használatbavételi engedély. 15. Műszaki jellemzők: Az MH-011 jelű, függőleges kutatófúrás tervezett talpmélysége (TVD): m. Magfúrásos szakasz: m mélység között (370 m-ig teljes-szelvényű fúrás, a magfúrásos szakasz hossza 880 m). A fúrási telephely tervezett területe: m 2. A telephely megközelítési útvonala: a 6. sz. főközlekedési útról, Mecseknádasd Község Önkormányzata tulajdonában álló 087 és 091 helyrajzi számú utakon. Kivitelező: ROTAQUA Bányászati Kutató Mélyfúró Kft Kővágószőlős, 0222/22 hrsz. Fúróberendezés típusa: WIRTH B4A, vagy vele megegyező paraméterekkel rendelkező fúróberendezés. Megengedett maximális horogterhelés: 600 kn. A kút biztonsági övezete: 8,25 m sugarú kör. A fáklya biztonsági övezete: 30,0 m sugarú kör. Az MH-012 jelű, függőleges kutatófúrás tervezett talpmélysége (TVD): m. Magfúrásos szakasz: m mélység között (380 m-ig teljes-szelvényű fúrás, a magfúrásos szakasz hossza 870 m). A fúrási telephely tervezett területe: m 2. A telephely megközelítési útvonala: a 6. sz. főközlekedési útról, Mecseknádasd Község Önkormányzata tulajdonában álló 079 és 090/32 helyrajzi számú utakon. Kivitelező: ROTAQUA Bányászati Kutató Mélyfúró Kft Kővágószőlős, 0222/22 hrsz. Fúróberendezés típusa: WIRTH B4A, vagy vele megegyező paraméterekkel rendelkező fúróberendezés. Megengedett maximális horogterhelés: 600 kn. A kút biztonsági övezete: 8,25 m sugarú kör. A fáklya biztonsági övezete: 30,0 m sugarú kör. 16. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. (4) bekezdésében foglaltak alapján, a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 29. (1), (2) és (3) bekezdései szerint, a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 4. melléklete szerinti tartalommal, az építtető a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal köteles bejelenteni a Pécsi Bányakapitányságnak a tevékenység megkezdését. Az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg az építtetőnek, az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz be kell jelentenie

5 - 5 - az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. A kivitelezés megkezdését megelőzően 8 nappal írásban kell bejelenteni a Pécsi Bányakapitányságnak a kivitelezés felelős műszaki vezetőjének és helyettesének nevét, hatósági nyilvántartási számát, elérhetőségét. A bejelentés elmulasztása esetén annak pótlásáig a bányafelügyelet az építési munkák végzését leállítja. 17. A kivitelezőnek a jogszabályban meghatározott esetben és módon építési naplót kell vezetnie, abban a napi munkát kell rögzíteni, a naplót állandóan a munka helyszínén kell tartani, azt az ellenőrző hatóság, illetve a műszaki ellenőr rendelkezésére kell bocsátani. Az építési napló részét képezik az elvégzett kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is. 18. A tárgyi létesítmény kivitelezője többek között felelős: A kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért Az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációban előírtak betartásáért és betarttatásáért Az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. 19. Az engedélyes, az építés során bekövetkezett súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet a Pécsi Bányakapitányságnak, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak és a területileg illetékes városi, megyei rendőr-főkapitányságnak, valamint, ha a súlyos üzemzavart vízbetörés okozta, vagy az üzemzavar környezetszennyezést, környezetkárosodást okozott, illetve a környezetkárosodás védett természeti területen vagy annak közelében történt, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, a környezetvédelmi felügyelőségnek, illetve a nemzeti park igazgatóságnak köteles haladéktalanul bejelenteni. A szóban tett bejelentést legkésőbb a következő munkanapon az addig megismert tények és körülmények közlésével, írásban meg kell erősíteni. 20. A jelen építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított kettő évig érvényes. A két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték. Az építési engedély érvényességi ideje annak lejárta előtt az építtető kérelmére egy évvel meghosszabbítható. 21. Az építési tevékenység során be kell tartani az érintett ingatlanok tulajdonosaival (kezelőjével, használójával) megkötött megállapodásokban, továbbá a közmű-üzemeltetői hozzájárulásokban rögzített feltételeket. A bányavállalkozó, valamint az építést kivitelező szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 22. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása az MH-011 és MH-012 jelű kutatófúrásokhoz kapcsolódóan: A fúrás során zárt rendszerű iszaptechnológiát kell alkalmazni A vízadó képződmények kommunikációjának megakadályozása érdekében béléscsövezést és palástcementezést kell végezni. A palástcementezés megfelelőségét akusztikus cementpalást méréssel ellenőrizni kell.

6 Az üzemanyag és kenőolajok tárolása talajszennyeződést nem okozhat. Rendkívüli helyzet esetére a helyszínen olajmegkötő anyagot kell készenlétben tartani és elfolyás esetén használni A kutatási tevékenység befejeztével, az abból adódóan keletkezett felszíni táj sebeket rendezni kell A fúrás megkezdésének időpontját be kell jelenteni felügyelőségünkre. 23. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság /2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása szerint: A kutatófúrások építésével kapcsolatos beruházás csak a Mecseknádasd 090/11-12 (MH- 011) és Mecseknádasd 090/17 (MH-012) hrsz-ú mezőgazdasági művelésbe tartozó (szántó) ingatlanokat érintheti A beruházás során a beruházó köteles gondoskodni a termőföld humuszos termőrétegének megmentéséről az időleges más célú hasznosítási eljáráshoz benyújtott talajvédelmi terv (készítette: Gelencsérné Szabó Ibolya, október 5., száma: H-12/2011 és H-13/2011.) alapján. A beruházással ténylegesen érintett m 2 (090/11-12 hrsz-ok esetén) és m 2 (090/17 hrsz esetén) nagyságú termőterületeken a humuszos termőréteg 55 cm-es mélységben, összességében és m 3 mennyiségben lesz letermelve a rekultivációs tervben foglaltak szerint, úgy hogy ezen anyagmennyiség az alsóbb talajrétegek anyagával és egyéb talajidegen anyagokkal ne keveredhessen, majd területen belül kerül ideiglenes deponálásra A beruházás során biztosítani kell, hogy az a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzon A beruházás során gondoskodni kell az elfolyó csapadék- és csurgalékvizek elvezetéséről, úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangó víz ne keletkezhessen A beruházással kapcsolatos munkák megkezdése előtt 8 nappal, majd a munkálatok befejezése után 8 napon belül a talajvédelmi hatóságot írásban értesíteni kell A mentett termőtalajt helyben, a fúrási munkálatok befejezése után, a felszínen elterítve kell felhasználni. A humuszos termőtalajt más területre elszállítani nem lehet Talajidegen, illetve egyéb más, a talaj minőségét károsan befolyásoló anyagot (p1. furatanyag) termőföldön elhelyezni tilos A kitermelt humuszos termőréteg alatti altalaj többletet mezőgazdasági területen elhelyezni nem lehet A rekultivációs munkákat a rekultivációs tervben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni, mely munkákról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni, majd azt 5 évig megőrizni Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 24. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 356-2/2011. iktatószámú, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HSZO/1403-2/2011. nyilvántartási számú, valamint Mecseknádasd - Óbánya Községek Körjegyzője a /2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalásával külön feltételek kikötése nélkül hozzájárult a kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyásához, és az MH-011 és MH-012 jelű kutató mélyfúrások létesítésének engedélyezéséhez. 25. A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/3131/001/2011. ügyiratszámú végzésével hatáskör hiányában a szakhatósági eljárását megszüntette.

7 - 7 - A jelen határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Pécsi Bányakapitánysághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a, azaz ,- Ft. I N D O K O L Á S A budapesti székhelyű Wildhorse UCG Kft. bányavállalkozó október 26-án ásványi nyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyása és 2 db. kutató mélyfúrás létesítésének engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a Pécsi Bányakapitányságon. A kérelem a bányahatóság 5306/2/2007 iktatószámú, kutatási jogot adományozó, a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó 3044/68/2008 iktatószámú, valamint a kutatás műszaki üzemi tervének módosítását jóváhagyó PBK/ /2011 és az azt kiegészítő PBK/ /2011 iktatószámú határozatain alapult. A beadványban a Wildhorse UCG Kft. a Kelet-Mecsek szén elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyását, valamint az MH-011 és MH- 012 jelű kutató mélyfúrások létesítésének engedélyezését kérte. A kérelemhez mellékelték Szanyi Béla meghatalmazónak (anyja neve: Tóth Lídia, lakóhelye: 1133 Budapest, Bessenyei utca 16. D-3/4 épület) a Wildhorse UCG Kft. ügyvezetőjének, Gombor László meghatalmazott (anyja neve: Tamás Franciska, született: Komlón, július 04-én, lakóhelye: 7624 Pécs, Mogyorós köz 6.) részére adott meghatalmazást, amely szerint a Társaságot a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó ügyekben a hatóságok előtt a meghatalmazott teljes jogkörrel képviselheti. A kérelem felülvizsgálata során a Bányakapitányság megállapította, hogy ahhoz nem mellékelték az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díját és illetékét, továbbá a szakhatóságok közreműködéséért fizetendő illetékeket, illetve igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének igazolását. Megállapítást nyert továbbá, hogy a dokumentáció hiányos, ezért a bányahatóság november 03-án, a PBK/3194-2/2011 iktatószámú végzéssel felhívta a Wildhorse UCG Kft-t a feltárt hiányosságok pótlására. A kérelem és a hozzá csatolt mellékletek ismételt felülvizsgálatát követően, november 07-én a Bányakapitányság a PBK/3194-3/2011 iktatószámú végzésben a hiányzó, kötelezően előírt melléklet (a Bt. 22. (10) (12) bekezdéseiben foglaltak szerint, a MOL Nyrt-vel megkötött megállapodás) pótlására hívta fel a bányavállalkozót. A Pécsi Bányakapitányság a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az ügyfél jogaival felruházott érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről működtetett elektronikus adatbázis alapján, november 07-én a PBK/3194-4/2011 iktatószámú végzéssel e- mailben értesítette az érintett szervezeteket Dráva Szövetség, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Pécsi Zöld Kör, Zöld Forrás Környezetvédő egyesület, valamint az IRIS Egyesület a bányahatóságnál kérelemre indult bányászati szakigazgatási eljárás megindításáról. Az értesítés nyomán, november 24-én az IRIS Egyesület képviseletében Ranga János elnök személyesen előterjesztett beadványával kérte a bányahatósági eljárásban az Egyesület ügyféli minőségének megállapítását. A Pécsi Bányakapitányság a november 28-án kelt, PBK/ /2011 iktatószámú végzéssel az IRIS Egyesület ügyféli bejelentkezését elfogadta. A bányafelügyelet november 07-én a PBK/3194-5/2011 iktatószámú végzéssel az eljárással érintett MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-t, a PBK/3194-6/2011 iktatószámú végzéssel pedig a kutató objektumokkal érintett ingatlanok tulajdonosait, kezelőit, használóit értesítette az elsőfokú bányahatóság előtt kérelemre indult eljárásról.

8 - 8 - A Wildhorse UCG Kft november 10-én a Bányakapitányság által előírt hiánypótlásokat részben teljesítette (lerótta az eljárási illetékeket és az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetését igazolta, pótlásra került a ROTAQUA Kft. fúrási telephelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírásai amelyet a K-Flórián Kft. készített, valamint a MOL Nyrt-vel megkötött kitörésvédelmi szerződés). Ezt követően, a kérelem, a mellékelt dokumentáció és a hiánypótlásként beterjesztett dokumentumok ismételt felülvizsgálatát követően, a Bányakapitányság megállapította, hogy a kutatási műszaki üzemi terv-módosítás dokumentációja megfelel a Vhr. 6/D. (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, továbbá csatolták hozzá az előírt mellékleteket. Az MH-011 és MH-012 jelű fúrások építési engedélyezési terveit megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező Szakály Áron tervező, okl. olajmérnök (MMK tervezői jog. sz.: GO-T /2015) készítette, a tervek megfelelnek a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt tartalmi követelményeknek, tartalmazza a R. által előírt mellékleteket, különösen az ingatlan igénybevételének jogosultságát igazoló földhivatali határozatokat, az ásványi nyersanyag-kutatással érintett ingatlanok tulajdonosaival megkötött megállapodásokat, valamint a közmű-üzemeltetők egyeztetési jegyzőkönyveit, közmű-kezelői hozzájárulásokat. A felülvizsgálatot követően, a bányahatóság a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. és 3. mellékleteiben rögzítettek alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (Ket.) 44. -ában foglaltak szerint, november 11-én a PBK/ /2011 iktatószámú végzéssel megkereste az érintett szakhatóságokat, hogy adják meg a kérelemmel kapcsolatos állásfoglalásukat. Az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésének időpontja december 30. Időközben a Bányakapitányság belföldi jogsegély keretében több alkalommal is megkereste Pécsi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Főosztály Okmányirodáját, valamint illetékes Közjegyzőket, a kutatási tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosai, elhunyt ügyfelek örökösei lakcímének, tartózkodási helyének megadása iránti kérelemmel, az eljárás megindításáról tájékoztató, hivatalos iratként tértivevénnyel továbbított és az ügyfél ismeretlen, ismeretlen helyre költözött, vagy meghalt megjelöléssel visszaérkezett értesítések miatt. A Wildhorse UCG Kft január 10-én jelezte, hogy a Bányakapitányság által kibocsátott PBK/3194-3/2011 iktatószámú végzésben előírt megállapodás a MOL Nyrt-vel létrejött, azonban annak ügyvéd általi ellenjegyzésére január 20-a előtt nem kerülhet sor, mert a Wildhorse UCG Kft. jogi képviselője a jelzett időpontig külföldön tartózkodik. A kérelmező az aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást január 25-én juttatta el a Pécsi Bányakapitányságra. Ezzel egy időben, a Wildhorse UCG Kft. az eredeti, kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyása iránti kérelmét oly módon módosította, hogy az IH-010 jelű fúrást kivette a tervezett fúrások sorából. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 9. és 21. pontjai tartalmazzák. Az állásfoglalás indokolása szerint: A Pécsi Bányakapitányság (7601 Pécs, József A. u. 5.) november 16. napján a WildHorse UCG Kft. (1118 Budapest, Rétköz u. 5.) Kelet-Mecsek szén területre kutatási MÜT módosítás, valamint az MH-011 és MH-012 fúrások létesítésének engedélyezése kapcsán szakhatóságként kereste meg a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. A Felügyelőség szakhatósági közreműködését a MÜT módosítás jóváhagyási eljárásában a bányászatról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és a 3. számú melléklet

9 pontja, míg a kutatófúrások engedélyezési eljárásában való közreműködését a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 9. pontja alapozza meg. Az engedélyes a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének VI. fejezet 8.1., 8.2 és szerinti ,- forint összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetésre került. A MŰT módosításához benyújtott dokumentáció alapján a felügyelőség a következőket állapította meg. A Kelet-Mecsek szén kutatási területre vonatkozó műszaki üzemi terv módosítási kérelmében szereplő 15 db kutatófúrás közül 7 db, az IH-007, IH-010, MH-001, MH-003, MH-004, MH-005 és az MH-008 érint Natura 2000 területet, az IH-007, IH-010, MH-001, MH-003, MH-004 és az MH-005 a mecseknádasdi üzemelő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai védőövezet B védőzónáján helyezkedik el. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 116. pontja (Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén.) alapján előzetes vizsgálat köteles a tevékenység. Előzőek alapján a felsorolt kutatófúrások létesítésére induló bányahatósági eljárást meg kell előznie a fenti jogszabály alapján a fúrásokra lefolytatásra kerülő előzetes vizsgálati eljárásoknak. A felügyelőség az eljárások során dönt arról, hogy a fúrásoknak van-e jelentős környezeti hatása, és ennek következtében szükséges-e külön környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Mindezek figyelembevételével a felügyelőség megállapította, hogy a MÜT módosítása a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elvi szinten nem kizárt, ugyanakkor az érzékeny helyen tervezett kutatófúrások megvalósíthatóságáról, azok feltételeiről csak további környezetügyi vizsgálatok eredményei alapján lehet a későbbi eljárás/okban megalapozott döntést hozni. A felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2/A előírása alapján az 5. sz. mellékletben foglaltak szerint az MH-011 és MH-012 fúrások létesítésének engedélyezéséhez fúrásonként vizsgálta, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. A vizsgálatok mindkét tervezett fúrás esetében hasonló eredménnyel zárultak. Hulladékkezelési szempontból, a tevékenységek környezeti hatásai nem jelentősek. Az ásványi nyersanyag-kutatás során évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hulladékok csak kis mennyiségben, a fúrási helyek kialakítása és rekultiválása, a fúrások elvégzése, a munkagépek üzemeltetése és a szociális feltételek biztosítása során keletkeznek, környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtésük a helyszínen, hasznosításuk vagy ártalmatlanításuk a térségben megoldható. A bányászati hulladékok kezelésének engedélyezése hulladékkezelési szempontból a bányafelügyelet feladat és hatáskörébe tartozik. Levegővédelmi szempontból a tevékenységek környezeti hatásai nem jelentősek. A benyújtott dokumentáció alapján bejelentés köteles levegőterhelést okozó forrás nem fog üzemelni a kutatás során. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a fúrások környezeti hatásai nem jelentősek. A tevékenységből eredő zajkibocsátás várhatóan nem haladja meg a zajkibocsátási határértékeket. Víz- és talajvédelmi szempontból a tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek. A tervezett kutatófúrások üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek védőövezeteit nem érintik. A felszíni vizet nem érintik, felszín alatti vizet és talajt érintő szennyező hatások a rendelkező részben előírtak betartása mellett nem feltételezhetők. Természet és tájvédelmi szempontból a tevékenységek környezeti hatásai nem jelentősek. A tervezett MH-011 és MH-012 kutatófúrások adatait megvizsgálva megállapítottuk, hogy azok országos jelentőségű védett természeti, továbbá az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába

10 tartozó területet nem érintenek. A kutatófúrásokat szántó művelési ágban lévő földterületeken kívánják lemélyíteni. A természet védelméről szóló törvény kimondja, hogy a felszíni tájsebeket a táj jellegének megfelelően rendezni kell. Előzőek figyelembe vételével jelentős hatás nem valószínűsíthető. Összességében a tervezett MH-011 és MH-012 fúrások megvalósításával kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, azok során jelentős környezeti hatás nem várható, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását a Felügyelőség nem tartotta szükségesnek. A felügyelőség előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 5. (1) és 13. (1) bekezdései, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet előírásai, a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. 5. (1) h), a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4., a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 14. (1) bekezdése, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) és (9) bekezdése a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 7. (2) f) pontja, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) sz. Kormányrendelet 3. -a, (1) bek. alapján határozta meg. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 18. (1) bekezdése, szakhatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján járt el. A felügyelőség illetékességi területéről a Kormányrendelet 1. számú melléklet IV. 4. pontja rendelkezik. A Komlói Körzeti Földhivatal a /2011. számú, a rendelkező rész 10. pontja szerinti szakhatósági hozzájárulását az alábbi indokolás mellett bocsátotta ki: A Pécsi Bányakapitányság a november 17-én érkezett megkeresésében kérte hatóságunk szakhatósági állásfoglalását a Kelet-Mecsek szén elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyására. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy az ásványi nyersanyag-kutatás termőföldingatlanokat is érint. Az MH-011 és MH-012 jelű fúrások által érintett mecseknádasdi 090/11,12 helyrajzi számú ingatlanok időleges más célú hasznosítását a /2011. számú határozatommal, a 090/17 helyrajzi számú ingatlan időleges más célú hasznosítását a /2011. számú határozatommal engedélyeztem. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 9. (1) bekezdése szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Felhívom figyelmüket a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 9. (2) bekezdésében foglalt alábbi előírásra. Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Az ilyen határozat hiánya esetén az engedélyező hatóság a Ket. 32. (1) bekezdése alapján az eljárását felfüggeszti. Szakhatósági állásfoglalásom az idézett joghelyeken túl a Tvt. 8. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság /2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 22. pontja tartalmazza, az alábbi indokolással: Címzett levelében kérte hatóságunktól az MH-011 és MH-012-es fúrások építési engedélyezési eljárásához szükséges szakhatósági állásfoglalásunkat. Az MH-011-es fúrás Mecseknádasd 090/11-12, az MH-012-es fúrás Mecseknádasd 090/17-es hrsz-ú ingatlanokat érinti. A beküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a kutatófúrások

11 létesítése során és m 2 mértékben vesznek igénybe mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott (szántó) területet. A beruházási területen a humuszos termőréteget 55 cm mélységben mentik és ideiglenes depóniában tárolják a fúrási munkálatok befejezéséig. Az ideiglenesen letermelendő humuszos termőréteg mennyisége: és m 3. A fenti előírások betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, a kutatófúrás létesítési engedélye talajvédelmi szempontból kiadható. A tervdokumentációkban foglalt technológia, valamint a fenti előírások maradéktalan betartása biztosítják a talajvédelmi szempontok érvényre juttatását, így a rendelkező részben foglaltak betartása mellett az engedély kiadásához talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. (1) rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság és a felettes szerv hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1. (1) b), 17. (1), továbbá a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Kormányrendelet 2. mell. 3. pontja valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv a alapján adtam ki. A szakhatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidőt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv.33. (8) alapján hatóságunk betartotta. A szakhatósági állásfoglalás az engedélyező hatóság által kiadott engedélyben meghatározott időpontig vagy visszavonásig érvényes. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 356-2/2011. iktatószámú szakhatósági hozzájárulását az alábbiakkal indokolta: A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv /A. -ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010 (XII.27.) Korm. Rendelet állapítja meg. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HSZO/1403-2/2011. nyilvántartási számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása szerint: A Pécsi Bányakapitányság PBK/ /2011. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Kelet - Mecsek szén elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosítása, valamint a tervezett MH-011 és MH-012 jelű fúrások létesítése tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a kutatási műszaki üzemi tervben foglaltak, valamint a tervezett MH-011 és MH-012 jelű fúrások létesítése a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolják, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 1. (1), 70. (1) a-f), 204. (1) n) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza.

12 Mecseknádasd - Óbánya Községek Körjegyzője a /2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalása szerint: A Wildhorse UCG Kft. (1118 Bp. Rétköz u. 5. Pécsi Iroda: 7624 Pécs, Barbakán tér 5.) bányavállalkozó által október 26-án jóváhagyásra beterjesztett Kelet-Mecsek szén elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyására, valamint a tervezett MH-011 és MH-012 jelű fúrások létesítésének engedélyezésére irányuló eljárásban a kutatás érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló eljárásban a következő szakhatósági állásfoglalást adom: A Wildhorse UCG Kft. műszaki üzemi tervében foglalt kutatási tevékenység a kérelemben, továbbá a vonatkozó hatástanulmányokban foglaltak szerint a természetvédelmi követelményeknek megfelel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/3131/001/2011. ügyiratszámú végzését az alábbiakkal indokolta: A kérelem tartalmából megállapítottam, hogy a Kérelmező által tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adataink szerint sem műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján, az ott előírt ügyintézési határidőben döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Irodánk hatáskörét és illetékességét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, 5. (4) bekezdése és 1. melléklet 5. pontja állapítja meg. A jelen ügyben az ügyintézési határidő leteltének napja: november 24. Az eljárás illeték lerovásáról a Ket. 44. (4) bekezdése, az egyéb eljárási költségről a Ket (2) bekezdése alapján rendelkeztem. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Pécsi Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontja esetében a Ket a és a Bt. 22. (3) bekezdése, a rendelkező rész 2. és 3 pontja esetében a Vhr. 6/E. (1) bekezdése, a rendelkező rész 4. pontja esetében a Vhr. 6/D. (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai és a Vhr. 10/B. (4) bekezdése, a rendelkező rész 5. pontja esetében a Bt. 25. (1) bekezdése, a Vhr.10/B. (1) (2) bekezdése, valamint a Vhr. 4. számú melléklete, a rendelkező rész 6. pontja esetében a Bt. 37. és 38. -a, valamint a Vhr a, a rendelkező rész 7. pontja esetében a Bt. 41. (7) bekezdése és a Vhr. 25. (5) bekezdése, a rendelkező rész 8. pontja esetében a Vhr. 6/E. (4) bekezdése, a rendelkező rész 11. pontja esetében a R. 19. (1) bekezdése, a rendelkező rész 12. pontja esetében a R. 17. (1) bekezdésének a) pontja, a rendelkező rész és 15. pontja esetében a R. 17. (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a R. 23. (1) bekezdése, a rendelkező rész 16. pontja esetében az Étv. 39/A. (4) bekezdése és a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 29. (1), (2) és (3) bekezdése, valamint a R. 16. (2) bekezdése, a rendelkező rész 17. pontja esetében az Étv. 40. (3) bekezdése, a rendelkező rész 18. pontja esetében az Étv. 40. (1) bekezdése, a rendelkező rész 19. pontja esetében a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet és annak mellékletét képező Biztonsági Szabályzat, a rendelkező rész 20. pontja esetében a R a,

13 a rendelkező rész 21. pontja esetében a R. 6. (1) bekezdés ba) pontja, a Bt. 37. és 38., valamint a Vhr. 13. (2) bekezdése és a R. 8. és a R. 4. számú mellékletének g) pontja, a rendelkező rész és pontjai esetében az érintett szakhatóságok állásfoglalásai alapján határozott. A Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelmező Wildhorse UCG Kft -nek bányajáradék, felügyeleti díj, vagy bányászati bírság tartozása nincs, így kérelmére a kutatási műszaki üzemi terv módosítása jóváhagyható. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a jelen és a megelőző határozatokban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 140. (1) bekezdés d) pontja, illetve a 61. (2) bekezdése alapján ,- Ft-ig terjedő összegű eljárási bírságot szabhat ki végrehajtási kényszerítő eszközként. A kérelmező Wildhorse UCG Kft. az eljárásban szakhatóságként közreműködő ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája részére a 2 x 2.200,- Ft illetéket a bányahatóság felhívására lerótta, valamint a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági eljárásáért a ,- Ft, a Komlói Körzeti Földhivatal szakhatósági közreműködéséért a ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A bányavállalkozó a kutatási műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelemre indult eljárás lefolytatásáért a ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a fúrásonként fizetendő 2.200,- Ft, azaz összesen ,- Ft eljárási illetéket lerótta. Az eljárás során egyéb költség nem merült fel. A jelen eljárásban az ügyintézés határidejének lejárta (figyelemmel az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésének, valamint a hiánypótlás teljesítésének időpontjára): február 16. A kérelemre indult eljárásban Pécsi Bányakapitányság a fentebb idézett jogszabályok alapján, a Bt. 22. (3) bekezdésében, a Bt. 43. és 44. -aiban, valamint a R. 16. (1) bekezdésében megfogalmazott hatáskörében eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Pécsi Bányakapitányság illetékessége a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. (2) bekezdésében, a 3. (4) bekezdésében és a rendelet 1. mellékletében, valamint a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 2. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98., 99. és ai szerint biztosította, a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 3-4. alapján állapította meg. Pécs, január 26. dr. Riedl István bányakapitány