Kari Tanács határozatai február 28. A Kari Tanács a kiküldött napirendet vita nélkül egyhangúlag elfogadta.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kari Tanács határozatai 2006. február 28. A Kari Tanács a kiküldött napirendet vita nélkül egyhangúlag elfogadta."

Átírás

1 Kari Tanács határozatai február 28. A Kari Tanács a kiküldött napirendet vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Határozatok 2/2006.(II.28) KT. sz. határozatával a Kari Tanács 28 igen szavazatával egyhangúlag döntött a Kari Tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervéről a melléklet szerint. 3/2006.(II.28) KT. sz. határozat: a Kari Tanács a rektori pályázatról 11 igen és 17 nem szavazattal, az elutasítás mellett foglalt állást. 4/2006.(II.28) KT. sz. határozat: 28 igen szavazattal, egyhangúlag javasolta Dr. Magyar Gábor megbízott előadói foglalkoztatását a Politikatudományi Intézetben. 5/2006.(II.28. KT. sz. határozat: 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Kari Tanács a szenátus összetételére, létszámára és megválasztására vonatkozó előterjesztés A verzióját, azzal, hogy a Szenátusnak a rektoron kívül nem lehet hivatalból más tagja, mert az ellentmond a felsőoktatásról szóló törvénynek. Az általános rektorhelyettes megválasztott póttagként vegyen részt a Szenátus ülésén a rektor távollétében, vagy a doktori iskolák válasszanak + egy tagot. A dékánt is választott tagnak kell tekinteni, távolléte esetén választott póttag helyettesítse. 6/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: A Kari Tanács 28 szavazattal, egyhangúlag elutasította az ELTE minőségbiztosítási rendszerének koncepciója című előterjesztést, mivel az előterjesztésben kifejtett koncepciót nem tartja alkalmasnak az Egyetemi oktatás minőségének mérésére. Ez a koncepció nem más, mint a gazdasági intézmények, a piaci kategóriáknak a felsőoktatásra erőltetése. 7/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: Az ELTE ÁJK oktatói-kutatói követelményrendszeréről szóló szabályzat kiegészítésére tett javaslatot 1 tartózkodás mellett, 27 igen szavazattal az előterjesztésnek megfelelően fogadta el. 8/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: az ELTE Doktori Szabályzatának javasolt módosítását 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a Kari Tanács. 9/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a 2006/2007. tanév költségtérítési díjainak javasolt összegét. 10/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi Jogi Tanszék beszámolóját. 11/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Kari Tanács 26 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett fogadta el a Polgári Jogi Tanszék beszámolóját. 12/2006.(II.28.) KT. sz. határozat: a Polgári Eljárásjogi Tanszék beszámolóját a Kari Tanács 2 tartózkodással és 26 igen szavazattal elfogadta. Budapest, március 1. k. m. f. Dr. Mezey Barna, dékán Dr. Kovács Tamásné, kari titkár Mellékletek: Javaslat a Kari tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervére A tanévben alkalmazandó költségtérítések Javaslat Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi jogi tanszékének és közötti tevékenységéről 1

2 Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének munkájáról a 2000/2001-es tanévtől a 2004/2005-ös tanévig terjedő időszakban Az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének beszámolója a 2000/2001. és 2004/2005. tanévek közötti időszakban végzett tevékenységről 2

3 Javaslat a Kari tanács 2005/2006. tanév II. félévi munkatervére II óra 1) Személyi ügyek: - rektori pályázat véleményezése - Dr. Magyar Gábor meghívott előadói megbízása a Politikatudományi Intézetbe 2) Javaslat az ELTE Szenátusának összetételére, létszámára és megválasztásának szabályaira 3) Javaslat az ELTE Minőségbiztosítási rendszerének koncepciójára 4) ELTE Szabályzatok módosítása, ill. kiegészítése - az ELTE ÁJK oktatói-kutatói követelményrendszeréről szóló szabályzat kiegészítése - az ELTE Doktori Szabályzat módosítása 5) Javaslat a 2006/2007. tanév költségtérítési díjainak összegére 6) Tanszéki beszámolók 7) Egyebek III ) Személyi ügyek 2) az új ELTE SZMSZ 1. kötet: szervezeti és működési tervezetének véleményezése 3) Beszámoló a évi gazdálkodásról 4) Az Állam- és Jogtudományi Kar évi költségvetése 5) Egyebek V. 2. 1) Személyi ügyek 2) Az új SZMSZ 2. kötet: Hallgatói követelményrendszer véleményezése 3) Javaslat a nagy tantermek elnevezésére 4) A nappali jogászképzés tantervének átalakítása 5) Egyebek V ) Személyi ügyek 2) Az új ELTE SZMSZ 3. kötet: Foglalkoztatási követelményrendszer véleményezése 3) Az új felsőoktatási törvényből adódó az idegen nyelvi képzéssel összefüggő intézményi feladatok 4) A 2006/2007. tanévben induló új szakok tantervi javaslata 5) A rendészeti és vagyonvédelmi kari szabályzat tervezete 6) Egyebek 3

4 A tanévben alkalmazandó költségtérítések Javaslat I. A 2006/2007. tanévre elsőként beiratkozók költségtérítése: Nappali tagozat jogász szak: 195 e Ft. Nappali tagozat politológia szak: 115 e Ft. Esti tagozat jogász szak: 165 e Ft. Levelező tagozat jogász szak: 165 e Ft. Levelező tagozat társadalombiztosítás szak: 125 e Ft. Levelező tagozat igazságügyi szervező szak:135 e Ft. Doktori képzés levelező tagozat: 70 e Ft. II. A már beiratkozott hallgatók költségtérítésének módosítása (a évi kb. 4,00 %- os infláció alapján) Nappali tagozat jogász szak: o ,- Ft-ról ,- Ft-ra; o ,- Ft-ról ,- Ft-ra; o ,- Ft-ról ,- Ft-ra; o egyetemen belüli párhuzamos képzés: ,- Ft-ról ,- Ft o az átvettek olyan mértékű költségtérítést fizetnek, mint a Karra első beiratkozásukat regisztrálók ( I. évf. ). Nappali tagozat politológia szak: o 2005-ös évfolyam: ,- Ft-ról ,- Ft - ra o 2004-es évfolyam: ,- Ft-ról ,- Ft- ra o 2003-as és korábbi évfolyamok : ,- Ft-ról ,- Ft- ra Esti tagozat jogász szak: o 2005-ös évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2004-es évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2003-as évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2002-es és korábbi évfolyamok: ,- Ft ról ,- Ft-ra. Levelező tagozat jogász szak: o 2005-ös évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2004-es évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2003-as évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2002-es és korábbi évfolyamok: ,- Ft ról ,- Ft-ra. Levelező tagozat társadalombiztosítás szak: o 2005-ös évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2004-es évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o 2003-as évfolyam: ,- Ft ról ,- Ft-ra; o korábbi évfolyamok: ,- Ft ról ,- Ft-ra. Budapest, február 28. Dr. Fürész Klára dékánhelyettes 4

5 Beszámoló az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi jogi tanszékének és közötti tevékenységéről A Pénzügyi jogi tanszék elmúlt öt éves tevékenységéről szóló beszámoló elején meg kell említeni a tanszékvezető, Dr. Földes Gábor habilitált egyetemi docens május 27-i halálát. A tanszék vezetését Dr. Nagy Tibor egyetemi tanártól 1992-ben átvevő professzor vezette át a tanszéket Magyarország és ezzel együtt a jogászképzés átalakulásának időszakán. Vezetésével alakította ki a tanszék a mai pénzügyi jog, mint tantárgy belső szerkezetét és készítette el az OSIRIS Kiadónál két kötetben megjelent magas színvonalú írott tananyagot. A Pénzügyi jog címet viselő kötet szerkesztője, a nívódíjas Adójog című kötet önálló szerzője volt. Mind tanszékvezetőként, mind a Kar Doktori Tanácsának alelnökeként sokat tett a tudományos és oktatói utánpótlásért. Földes Gábor váratlan halálát követően Dr. Nagy Marianna egyetemi docens, a Közigazgatási jogi tanszék munkatársa vezette a tanszéket november 30-ig, megbízott tanszékvezetőként. Nagy Marianna jelentős mértékben hozzájárult a tanszék működőképességének megőrzéséhez és a folyamatosság biztosításához. Köszönet illeti fáradhatatlan, támogató munkájáért. Ugyancsak köszönet illeti, a tanszéket huszonhét évet át vezető Nagy Tibor professzor urat, akinek támogatása elengedhetetlenül szükséges volt és ma is szükséges a tanszék és az oktatás stabilitásának és folyamatosságának biztosítása érdekében. I. Oktatás 1. A tantárgy struktúrája Karunkon a Pénzügyi jog két féléves tárgyként szerepel a jogászképzésben. Az első félév kollokviummal, a második alapvizsgával zárul. A pénzügyi jogi stúdium keretében kerül előadásra a pénzügyi jog általános része (elméleti alapvetés, a jogtudomány irányzatai (iskolák)). A stúdium felöleli az államháztartási jogot (költségvetési jog, vagyongazdálkodás, államadósságügy), a közbevételek jogát (adók, illetékek, vámok), a számviteli jogot, a monetáris pénzügyek jogát, a pénzügyi piacok és intézmények közjogi szabályozását, az Európai pénzügyi jogot és a nemzetközi pénzügyi jogot. 2. Jogászképzés a nappali tagozaton A negyedik évfolyam mindkét félévében heti 2 óra előadás és kötelező gyakorlatok szerepelnek a tanrendben. Az első félévben a gyakorlat kéthetenkénti 2 óra kötelező szeminárium, a második félévben heti 2 óra kötelezően választandó alternatív kollégium formájában kerül megtartásra. A módszert tekintve, az első félévi szemináriumok és a kiscsoportos második félévi alternatív kollégiumok, - elsősorban a problémamegoldó jogászi gondolkodás fejlesztésének céljából -, jogesetmegoldásra épülnek. A nagyobb létszámmal induló alternatív kollégiumokon előadást tartunk. A második félévi alternatív kollégiumok jelentős része kiscsoportos jogesetmegoldó gyakorlat, pénzügyi jogi vagy adójogi jogesetmegoldó alternatív kollégium címmel indul. Ezeken az órákon a jogesetmegoldást eszközül használva a hallgatók szigorlatra történő felkészülését is igyekszünk elősegíteni azzal, hogy a tananyag tematikus feldolgozását végezzük el. Az alternatív kollégiumok másik része a pénzügyi jog egy-egy részterületével foglalkozik. Ez utóbbi körbe tartoznak például az alábbi címekkel meghirdetett alternatív kollégiumok: - Nemzetközi és integrációs pénzügyi jog; - Nemzetközi adózás; - Önkormányzati pénzügyi jog; - Számviteli jog; 5

6 - A pénzügyi piac szabályozása. Különféle elnevezéssel, több alternatív kollégium foglalkozik a pénzügyi piac egyes részeivel. Jövőre több fakultatív kollégium indítását tervezzük, vezető gyakorlati szakemberek közreműködésével. 3. Jogászképzés az esti- és a levelező tagozaton Az esti tagozaton a tantárgyat két félévben tanítjuk, heti 2 óra előadás formájában. Levelező tagozaton szintén két félévet tanítunk, kéthetenként 4 óra előadás formájában. 4. Részvétel a Társadalombiztosítási szakon folyó képzésben A társadalombiztosítási képzésben két féléves a pénzügyi jog oktatása, kéthetenkénti 2 óra előadás formájában. Az első félév szóbeli kollokviummal, a második szigorlattal zárul. 5. PhD képzés Az elmúlt öt évben változó számú évfolyamok indultak a Pénzügyi jogi tanszék keretében. A tanszék minősített oktatói részt vesznek a képzésben mind előadóként, mind témavezetőként. Az ELTE és az amszterdami székhelyű International Bureau of Fiscal Documentation közötti szerződés alapján meghirdetjük az International Tax Law elnevezésű kötelező szemináriumot. Ez a szeminárium összesen 4 alkalmat vesz igénybe, alkalmanként 3 napos előadássorozatra kerül sor. A szeminárium két évig tart, tekintve, hogy tanévenként az őszi félévben 2 alkalommal tartjuk. Az előadókat az IBFD biztosítja és az ELTE vendégprofesszorának minősülnek. Jelenleg Kevin Holmes professzor tartja az órákat, aki nagyon jó nemzetközi reputációval rendelkezik és, emellett kiváló tanár. A nemzetközi adójogi szeminárium mellett jellemzően két másik kötelező szemináriumot hirdetünk, szükség szerint. Az egyik a pénzügyi jog elméleti alapjaival és kutatásmódszertannal foglakozik, míg a másik egy vagy több pénzügyi jogi alapkérdés köré szervezett szeminárium. A szemináriumokon előadóként a tanszék oktatói mellett rész vesznek külső előadók is. 6. Tudományos diákkör Az elmúlt években rendszeresen működött a TDK, a tanszék demonstrátorai OTDK eredményt is értek el. Az elmúlt két évben igyekeztünk kéthetenként ülést szervezni, szemeszterenként 5-6 alkalommal. Jövő évi terveink között szerepel az ülések számának növelése. A demonstrátorok közreműködésével elkezdtük a pénzügyi jogi esetjog strukturált feldolgozását és a pénzügyi jog magyar és idegen nyelvű bibliográfiájának összeállítását azzal a céllal, hogy azt a kari honlap tanszéki fejezetén elsősorban az ELTE ÁJK hallgatóinak hozzáférhetővé tegyük. Ezzel megkönnyítjük a tájékozódást pénzügyi jogi szakkérdésekben, és egyúttal megkönnyítjük a szakdolgozatírást. 7. Részvétel a Jogi Továbbképző Intézet munkájában Tanszékünk oktatói részt vesznek a JTI által szervezett kétéves képzésekben. Nagy Tibor professzor úr közreműködik a jogi szakokleveles közgazdász, mérnök és üzemgazdász képzésben, valamint a társasági szakjogász képzésben. Simon István a társasági szakjogász képzés keretében oktat adójogot. II. Oktatók Tanszékünk alacsony oktatói létszámmal működik. Nagy Tibor professzor úr besorolása professor emeritus. Mellette három oktató rendelkezik teljes státusszal: egy főállású adjunktus (Dobrev Klára) egy főállású tanársegéd (Kolozs Borbála) és egy főállású docens (Simon István). A Tanszék munkáját segíti részfoglalkozásban Bodnár Zoltán egyetemi docens, az ELTE Tiszteletbeli Tanára és megbízottként Nagy Árpád c. egyetemi tanár. 6

7 Tanszékünk munkájában részt vesznek külső szakemberek megbízott, illetve meghívott oktatóként. Megbízott oktató munkatársunk Erdős Gabriella, az ELTE Tiszteletbeli Tanára címmel rendelkezik, Dr. Kevin Holmes (Ph.D) vendégprofesszorként segíti munkánkat a Ph.D képzésben. A következő időszakban szükségesnek tartom azt, hogy a Tanszék főállású és részfoglalkozású oktatóinak létszámát növeljük. Az oktatói létszám bővítése legjárhatóbb útjának frissen végzett kollégák felvételét látom, ezért a következő években nagy hangsúlyt fektetek a pénzügyi jog iránt érdeklődő hallgatók és a Tanszék közös munkájára. III. Tudományos kutatás A pénzügyi jogot folyamatos kutatómunka nélkül nem lehet tanítani. Ez nem pusztán azért van így, mert a jogszabályok jelentős reformok nélkül is rövid időszakonként változnak és a gyakorlat olyan kérdéseket vet fel, amelyekre kutatómunka nélkül nem lehet válaszolni, hanem azért is, mert az elmúlt tizenöt évben teoretikus és gyakorlati szinten olyan jelentős változások például a rendszerváltás, az EU jogharmonizáció, a globalizáció kiteljesedése - történtek, hogy azok igényes elméleti feldolgozása nélkül nem lehet kiállni a katedrára. A tudományos kutatásnak, az oktatási tevékenységben is használható tárgyiasult eredménye Földes Gábor Adójog című tankönyve és az általa szerkesztett Pénzügyi jog című tankönyv. Az elmúlt időszakban Földes Gábor vezetésével folyt OTKA kutatás, amelynek tárgya a magyarországi pénzügyi jog átalakulása az európai jogharmonizáció tükrében. Simon István 2005-ben, a megpályázott két évre, elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Bankszabályozás című, tervezett monográfia megírására. A tanszék oktatóinak publikációs tevékenységét tartalmazza a kar oktatóinak szakirodalmi munkásságát tartalmazó kiadvány. IV. A Tanszék külső szakmai kapcsolatai Tanszékünk hagyományosan jó belföldi és külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. A külföldi kapcsolatok közül a legjelentősebb és legintenzívebb az amszterdami International Bureau of Fiscal Documentation nevű intézettel és a szintén amszterdami International Tax Academy-vel fenntartott kapcsolat. A holland kapcsolat kari szintűvé vált az ELTE és az IBFD között létrejött szerződés nyomán. Ezt a kapcsolatot Nagy Tibor építette ki 1969-ben, majd Földes Gábor irányításával folyt a közös munka részünkről. Az IBFD kapcsolat ápolása mellett figyelmet szeretnék fordítani egyes kapcsolatok felelevenítésére és lehetőség szerint újak kiépítésére. Ezek közé tartozik a Heidelbergi Egyetemmel fenntartott kutatási kapcsolat élénkítése. Ezért kutatási munkatervet nyújtottam be a következő három éves együttműködési ciklusra vonatkozóan. Résztvevők: Nagy Tibor, Simon István. Ebben a körben szükséges említeni, hogy egy ebben az évben elkészült tanulmánnyal, 2006-ban részt veszek az Összehasonlító Jogi Világkongresszus ülésén, az adójogi szekció munkájában, ami lehetőséget biztosít új szakmai kapcsolatok kiépítésére. A belföldi kapcsolatok közül legjelentősebb a többi jogi kar pénzügyi jogot oktató kollégáival fenntartott kapcsolat, amit a közeljövőben teljesebbé és rendszersebbé célszerű fejleszteni. Hosszú múltra tekint vissza tanszékünk és a Corvinus Egyetem Világgazdaság tanszéke közötti kapcsolat. Nagy Tibor professzor úr ma is oktatja a 7

8 Nemzetközi pénzügyi jog c. kötelező szigorlati tárgyat és több PhD hallgató témavezetője. Tanszékünk széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezik a gyakorlatban dolgozó szakemberek körében. Megbízott és meghívott oktatóink jó szakmai reputációval rendelkező ügyvédi irodák, pénzügyi cégek, továbbá a pénzügyi igazgatás szerveinek munkatársai, vezetői. VI. A Tanszék infrastruktúrája A Tanszék infrastruktúrája szoros összefüggésben van a Tanszék gazdasági, gazdálkodási lehetőségeivel. Eszközállományunkat jelentős részben külső forrásokból (pl. szakképzési hozzájárulás) vásároltuk, mert a tanszéki költségvetés nem teszi lehetővé a szinten tartást és a fejlesztést. A számítástechnikai eszközök minősége elfogadható, fénymásoló gépünk a használhatóság határán van. A Tanszék rendelkezésére álló szobákat tekintve azért vagyunk viszonylag elfogadható helyzetben, mert kis főállású létszámmal dolgozunk, reményeink szerint egyelőre. A tavalyi évben elkezdtük a tanszéki könyvtár rendezését, amit azért tartok fontosnak, mert a szükséges fejlesztéseket jól átlátható, bővíthető rendszerben kell megtenni. Az elkövetkező években szeretném fejleszteni a tanszéki könyvtárat hazai és külföldi szakkönyvek beszerzésével, mert jelenlegi állományunk nem mondható elégségesnek, ami viszont megnehezíti azt, hogy szemünket a szakma főáramán tartsuk. Ez a probléma némileg mérsékelhető az internet segítségével, azonban a pénzügyi jogi tárgyú színvonalas szakkönyvek és folyóiratok többsége esetében nem jellemző az ingyenes hozzáférés lehetősége. Budapest, november 18. dr. Simon István egyetemi docens tanszékvezető 8

9 BESZÁMOLÓ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉKÉNEK MUNKÁJÁRÓL A 2000/2001-ES TANÉVTŐL A 2004/2005-ÖS TANÉVIG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN E beszámoló az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. pontja alapján a Kari Tanács részére készült, a Kari Tanács ellenőrzési feladatainak teljesítése körében. A beszámoló feladatának tekinti nemcsak azt, hogy minél teljesebb, tényszerű információkat nyújtson a Tanszék tevékenységéről, hanem azt is, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a Tanszék keretein belül nem oldhatók meg, s ezért kari szintű intézkedések lehetnek szükségesek. I. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG A Polgári Jogi Tanszék a jogász alap- és doktori képzésben, a jogi továbbképzésben, továbbá a társadalombiztosítási szakon folyó képzésben lát el oktatási feladatokat tantervi keretek között, de részt vesz a diákköri tevékenység támogatásában, és a szakkollégiumi oktatásban is. E tevékenységek bemutatásán túl kitérünk az oktatás személyi feltételeire és az írásos tananyagokkal való ellátottság kérdését is érintjük. 1. JOGÁSZ ALAPKÉPZÉS (NAPPALI, ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT) aa) Nappali tagozat a) Tantárgyak és vizsgák A kötelező tárgyak struktúrájának kialakulása: A Polgári Jogi Tanszék hagyományosan két jogágba tartozó joganyag: a polgári jog és a családi jog oktatását látta el. Az 1980-as évek végétől kezdve a rendszerváltozás gazdasági és társadalmi mozgásaihoz kapcsolódóan, majd később az Európai Unió követelményeihez történő igazodás kényszerétől is hajtva a polgári jog anyaga hihetetlen mértékben bővült. Ez a bővülés két szinten is megfigyelhető volt. Jelentette egyrészt olyan, korábban nem létező vagy nem jelentős (és ezért az oktatásban az adott körülmények között indokoltan mellőzött) jogterületek, jogintézmények, mint például a társasági jog, az értékpapírjog, a tőkepiaci szabályozás vagy korábban ismeretlen szerződéstípusok (példának okáért a lízing, a franchise, a factoring szerződések) megjelenését vagy újjáéledését. Másrészt pedig bővült a joganyag a hagyományosnak számító intézményeknek a piacgazdasági viszonyok közepette szükségszerűen bekövetkező egyre bonyolultabb, összetettebb, kifinomultabb szabályozása miatt is (gondoljunk például a fogyasztóvédelmi magánjog intézményeinek a polgári jogban való megjelenésére, a zálogjog intézményének többszöri átalakítására, a versenyjogi szabályozás több lépcsőben történt fejlődésére vagy hagyományos szerződéstípusoknak új szerepben való feltűnésére, amire jó példa lehet a befektetési hitelezés vagy az értékpapírletét intézménye). Ezek a változások a polgári jog oktatása terén két fő dilemmát vetettek fel. Először is felmerült az a kérdés, hogy vajon ez a megnövekedett joganyag még mindig olyan egységes matériát alkot-e, ami a tudományos feldolgozás és az oktatás szintjén is egységként kezelhető, vagy a megnövekedett tömeg kohéziója már olyan kicsi, hogy indokolt lenne annak felosztásán gondolkodni. Több hazai jogi kar is ez utóbbi utat választotta, aminek eredményeként sorra alakultak a kereskedelmi jogi tanszékek, s a kereskedelmi jognak a tételes jogban történő elkülönülése nélkül is kísérletet tettek a kereskedelmi jog anyagának a hagyományos, klasszikus értelemben vett polgári jogról való leválasztására. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara azonban nem ezt a megoldást 9

10 választotta, hanem fenntartotta a polgári jog egységes oktatását, mert már akkor is az volt az álláspontunk, hogy modern piacgazdasági viszonyok között, ahol a tulajdoni formák egyenlősége és a vállalkozás szabadsága érvényesül, ahol mindenki egyformán jogosult a vagyoni viszonyokban való részvételhez szükséges információkhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférni, nem indokolt mesterségesen szétválasztani az elvileg azonos alapokon álló jogterületeket. Az azóta bekövetkezett fejlődés akkori döntésünk helyességét igazolta, hiszen bebizonyosodott, hogy a kereskedelmi jog hiánya nemcsak a rendszerváltás forgatagában hirtelen nem pótolható, átmeneti jogalkotási deficit eredménye, hanem elvi indokokkal alátámasztható, tartós és a nemzetközi trendekbe is illeszkedő sajátosság. Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése keretében lefolytatott tudományos viták arra a következtetésre vezettek, hogy modern körülmények között nem indokolt az elkülönült kereskedelmi jogi szabályozás, s a tételes jog továbbra is monista felfogásban, alapvetően egységesen kezeli az üzletszerű gazdasági életben előforduló és az azon kívüli vagyoni viszonyokat. Azok az érvek, amelyek a jogi szabályozás egységességét indokolják, meggyőzőek lehetnek az oktatás egységének fenntartása mellett is. Ez azonban felvetette a polgári jog oktatásának másik a mai napig nem megoldott kérdését, nevezetesen, hogy a tetemesen megnövekedett anyagból mit kell, és mit lehet az egyetemi jogászképzés során kötelező jelleggel megtanítani. Álláspontunk szerint a polgári jog anyagának fentebb jelzett bővülése olyan területeket érintett, amelyek nemcsak abszolút értelemben, de más jogterületekhez viszonyítva is megnövelték a polgári jog súlyát, jelentőségét, hiszen egy sor gazdasági folyamatot piacgazdasági körülmények között a magánautonómia viszonyokba lehetett átterelni az állami, közhatalmi beavatkozás helyett. Az így kialakuló újabb jogterületeknek a jelentősége indokolta volna a kötelező egyetemi képzésben való megjelenésüket is. Ennek azonban gátját szabta a kötelező jellegű oktatásra szánható időkeret korlátozott volta, s az, hogy a Kar az időközben lezajlott változások ellenére nem kívánt jelentős változtatásokat végrehajtani a kötelező órák kiosztásában a tanterv többszöri átalakítása (pl. a panelrendszerre való áttérés vagy a kreditrendszer bevezetése) során sem. 1 Mindennek eredményeként a Tanszéknek csupán annyi mozgástere volt a nappali tagozatos jogászképzés tantervének meghatározásakor, hogy eldönthesse, a rendelkezésére álló kötelező órakereten belül milyen újabb anyagrészeket fog oktatni, s ennek következtében milyen anyagrészeket hagy ki a kötelező oktatásból. Ilyen kényszerítő körülmények között született meg az a döntés, hogy a társasági jog oktatása nem mellőzhető a modern polgári jogi oktatásból, s a társasági jogot mint önálló tantárgyat összesen heti három óra időtartamú előadás formájában oktatjuk. Az ezen anyagrész oktatására szánt időt úgy takarítottuk meg, hogy az öröklési jogot kizárólag gyakorlati órák keretében tanítjuk, a szellemi alkotások jogának és a versenyjognak a részletes tárgyalását pedig kihagytuk a kötelező órák anyagából, s lényegében korlátlan létszámban látogatható alternatív órák keretében tesszük hozzáférhetővé az érdeklődő 1 Azt, hogy a Kar megfelelő szándék esetén dönthetett volna másképp, jelzi az, hogy jelenleg a hazai egyetemek jogi karai közül az ELTE-n a legalacsonyabb a polgári jog kötelező óraszáma, amiből az következik, hogy nem lett volna formális akadálya annak, hogy a polgári jog nagyobb súlyt kapjon az oktatásban. A január 27-én, Szegeden tartott dékáni kollégium civilisztikai szekciójában a polgári jog oktatásának óraszámairól összegyűjtött adatok a következők: Kötelező elmélet Kötelező gyakorlat Alternatív elmélet Alternatív gyakorlat Debrecen ELTE Győr Károli Miskolc Pázmány Pécs Szeged 24 7 Ha csak a kötelező órákat nézzük, akkor az ELTE abszolút utolsó a maga 18 órájával, amihez képest még az utolsó előtti óraszám is 23! Ha az alternatív órákat is beleszámoljuk az óraszámba, akkor már legalább osztozunk az utolsó helyen a Károli Gáspár Református Egyetemmel. 10

11 hallgatók számára. A hagyományos anyagrészekre fordítandó kötelező előadási időt úgy tudtuk növelni, hogy a kötelező gyakorlatok számát csökkentettük, ami azért tűnt elfogadható megoldásnak, mert azt gondoltuk, hogy a párhuzamosan bevezetendő alternatív órák között megfelelő számban tudunk gyakorlati órákat kínálni. Az így kialakult tantárgyi struktúra félévenkénti beosztása és számonkérési rendszere is változott részben elvi megfontolások miatt, részben pedig a jelentősen megnövekedett hallgatói létszám miatt. E körben két rendező elvet határoztunk meg. Az egyik az volt, hogy az egyetemi szintű oktatásban nem kell makacsul ragaszkodni az ismeretek félévenkénti vizsga formájában történő számonkéréséhez, hanem nagyobb, összefüggő anyagrészekből lehet érdemes vizsgát tartani, ami azt is lehetővé teszi, hogy a tananyagot rugalmasan lehessen átcsoportosítani az egyes félévek között. Ilyen okokból vezettük be az összevont kollokviumot kötelmi jogból és társasági jogból is. Kezdetben a társasági jogra szánt három óra két félévre oszlott (egy heti kétórás és egy heti egyórás előadásból álló félév a negyedik évfolyamon). Később azonban már a beszámolási időszakban, a 2001/2002-es tanévtől a két társasági jogi félévet össze kellett vonnunk, mert lehetővé kellett tenni a hallgatók számára, hogy az újonnan bevezetett tantárgyismétlés lehetőségével az összesen ötéves tanulmányi idejükön belül élhessenek. 2 Ennek következtében az összevont kollokvium társasági jogból megszűnt. A tantárgy- és vizsgabeosztás másik rendező elve az volt, hogy a vizsgateher egyenletesen oszoljon meg az őszi és tavaszi félév között, hogy így biztosítsuk az oktatók lehetőség szerint egyenletes terhelését. Mindezek alapján a nappali tagozatos jogászképzésben a kötelező órák alábbi rendszere alakult ki: Tantár gy kódja PJ1 A tárgy tartalma A tárgy felvételének előfeltétele Az alappanel teljesítése Az oktatás módja/heti óraszám Előadás/4 Értékelés/ kre-ditpont Általános tanok, személyek joga, dologi jog Kollokvium/ 4 PJ2 Kötelmi jog I. (Előadótól A PJ1 teljesítése Előadás/3 Aláírás/0 függően: a/ a kötelmi jog általános része vagy b/szerződési jog) PJ3 Kötelmi jog II. (Előadótól A PJ2 teljesítése Előadás/2 Összevont függően: kollokvium/ a/egyes szerződések vagy 7 b/ kártérítési jog) PJ4 Öröklési jog A PJ1 teljesítése Szemináriu Gyakorlati m/2 jegy/2 PJ5 Társasági jog A PJ2 teljesítése Előadás/3 Kollokvium/ 5 PJ30 Kötelmi jogi gyakorlat A PJ3 egyidejű Gyakorlat/2 Aláírás/0 felvétele vagy korábbi teljesítése CSJ Családi jog A PJ1 teljesítése Előadás/2 Kollokvium/ 2 Összes heti óraszám / összes kreditpont: Vizsgáztatás: A fenti tárgyak közül a PJ1, PJ2, PJ4 és PJ5 kerül meghirdetésre az őszi félévekben, míg tavasszal a CSJ, PJ3 és PJ30 kódjelű tárgyakat vehetik fel a hallgatók. Ebből látható, 2 Ha ugyanis valaki a negyedév második félévében tett társasági jogi vizsgán nem volt sikeres, és tantárgyismétlésre kényszerült, akkor a tantárgyat csak az ötödik év végén tudta befejezni, s az államvizsgáit csak a következő félévben, tehát az ötéves tanulmányi időszakon túl tudta letenni. 11

12 hogy az első félévben PJ1-ből és PJ5-ből kell vizsgát szerveznünk, a második félévben pedig az összevont kötelmi jogi kollokvium és a családi jogi vizsga vár a Tanszékre. A vizsgák ilyen eloszlásához az egy vizsgaidőszakban a tanszéken vizsgát tévő hallgatók nagy száma miatt 3 kénytelenek vagyunk ragaszkodni még akkor is, ha esetleg didaktikailag kedvezőbb lenne egy másfajta ajánlott tanterv, amit azonban azért nem tudnánk megvalósítani, mert egy félévre három vizsga esne, ami összesen 2500 körüli vizsgaszámot eredményezne, míg a másik félévben csak egy vizsga lenne. Részben az igen magas vizsgaszám magyarázza azt is, hogy a Tanszék nem hirdet meg vizsgakurzusokat, hiszen a normál rendben lebonyolítandó vizsgák is éppen eléggé próbára teszik az oktatókat és az adminisztratív dolgozókat, nem lehetne a feladatokat további egy-két vizsga megszervezésével tetézni. A vizsgakurzus elutasításának azonban van tartalmi oka is. Elvileg ellentmondásosnak tartjuk azt a helyzetet, hogy azoknak a hallgatóknak, akik oktatásban részesülve sem voltak képesek a vizsgakövetelményeket teljesíteni, adjunk egy lehetőséget arra, hátha sikerrel járnak, ha nem terheljük őket előadásokkal. Egyébként a vizsgák többnyire írásban zajlanak, amit szintén a nagy hallgatói létszám indokol. Egyedül Harmathy Attila professzor úr tart ki a szóbeli vizsgáztatás mellett, illetve családi jogból van lehetősége a hallgatóknak arra, hogy válasszanak az írásbeli vagy szóbeli vizsga között. A megismételt vizsgákat a Tanszék a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelően szóban bonyolítja, de ha a hallgató nem kíván ezzel a lehetőséggel élni, módja van az újabb vizsgát is írásban megkísérelni. Az írásbeli vizsgák nem tesztjellegűek, ennek ellenére még a vizsga napján kijavítjuk a dolgozatokat, a jegyeket rögzítjük az ETR-ben, s a hallgatók már aznap este az Interneten keresztül értesülhetnek az eredményekről, másnap pedig az érdemjegyet tartalmazó leckekönyvet is átvehetik. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ilyen módon a hallgatók fennakadás nélkül szervezhetik vizsgáikat. A dolgozatok gyors kijavítását úgy tudjuk megoldani, hogy a vizsga napján 4-5 oktató (esetenként PhD-hallgatók) is egész nap a javítással foglalkozik többnyire oly módon, hogy egy oktató minden dolgozatban ugyanazt a kérdést javítja, előre meghatározott javítási kulcs szerint. Így biztosítani lehet az értékelés objektivitását és egységességét. Alternatív és fakultatív órák: 3 Az alábbi táblázatban a kötelező polgári jogi tantárgyakból a nappali tagozatos jogászhallgatók által letett vizsgák számát mutatjuk be félévenkénti bontásban, az utóbbi három tanévben, amikor is számítógépen rögzített adatok állnak rendelkezésre. Tantárgy \ Félév 2002/ / / / / /5-2 PJ PJ PJ CSJ Összesen: A fenti adatokból jól látszik, hogy az első félévben általában több vizsgát kell lebonyolítani, ami talán a nagyobb bukási aránnyal függ össze, de a vizsgák száma minden félévben ezer fölött van az utóbbi két és fél évben. A Tanszék összes vizsgaterhe azonban ennél jóval nagyobb, hiszen ezekhez a számokhoz hozzá kell adni az esti és levelező tagozat vizsgáit, amikről a 2002/2003-as tanév második félévétől vannak az alábbi adataink. Tagozat \ Félév 2002/ / / / / /5-2 Esti n.a Levelező n.a Így összességében a Tanszék egy-egy vizsgaidőszakban legalább 1900 db vizsgát vesz ki, de az őszi félévekben inkább a 2200 körüli vizsgaszám a jellemző, s ehhez jönnek még a vizsgaidőszakra eső záróvizsgák és pótbeszámolók is. 12

13 A nappali tagozaton a hallgatóknak összesen 8 óra alternatív tárgyat is fel kell venniük. A Tanszék az alternatív órakínálat kialakításánál többféle szempontot kíván érvényesíteni. Az alternatív tárgyak egy része a kötelező tananyagot kiegészítő jellegű, azaz olyan ismereteket közvetít, amelyekről a kötelező órákon nem vagy nem kellő részletességgel esik szó, pedig szükségesnek tartanánk azt, hogy minél több hallgató elsajátítsa azokat. Az ilyen tárgyakat általában előadási formában oktatjuk, s rendszeresen, a kötelező tananyaghoz didaktikusan illeszkedő félév-beosztással hirdetjük meg. Ebbe a körbe tartozik - a Személyhez fűződő jogok, - a Versenyjog, - a Fogyasztóvédelmi jog, - a Szellemi alkotások joga és - az Értékpapírjog című alternatív előadás. Mivel ezeknél a tárgyaknál általában nem határozunk meg valódi korlátot jelentő létszámhatárt, ezek jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók az ajánlott tanterv szerinti ütemezésben vehessenek fel alternatív tárgyakat. Ebben a körben az szokott gondot okozni, hogy az ajánlott tanterv már a harmadik szemeszterben javasolja alternatív tárgy felvételét, de előzetes ismeretek nélkül nem tudunk nagy számban kínálni a másodévesek számára alternatív órát. A Személyhez fűződő jogok című előadás az egyetlen olyan alternatív előadás, amit a PJ1-gyel párhuzamosan fel lehet venni, s ezért ezen a tárgyon igen nagy a nyomás, praktikusan a másodévesek zöme felveszi a tárgyat, s ehhez jönnek még azok a felsőbb évesek, akik korábban esetleg kihagyták ezt az alternatív órát. Megfontolandó lenne ezért az alternatív tárgyaknak az ajánlott tanterv szerinti helyét újra gondolni, s esetleg a harmadik szemeszter helyett a hatodik szemeszterre átcsoportosítani egy tárgyat, hogy a harmadik félévben ne kelljen kényszerűségből az évfolyam nagy részének az akkor még szűkös kínálatból alternatív órát felvenni. Az alternatív tárgykínálat másik része a kötelező tananyag elmélyítését, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának oktatását célozza, s vannak olyan alternatív órák is, amelyek a külsős oktatók többnyire bírók, ügyvédek személyén keresztül a tananyag olyan szemléletű feldolgozását kínálják, amit a főállású egyetemi oktatók nem feltétlenül tudnának közvetíteni. Ezek az órák többnyire kis létszámú szemináriumok, illetve gyakorlatok, ahol túljelentkezés esetén vagy a jelentkezés sorrendje dönti el, hogy ki vehet részt az órán, vagy előre meghatározott szempontrendszer szerint az oktató választja ki a résztvevőket. Ez utóbbi esetben elengedhetetlen lenne az, hogy az ETR képes legyen az oktató által meghatározott kritériumokról (pl. korábbi vizsgaeredmények, nyelvtudás) információt szolgáltatni, illetve a jelentkező hallgatóktól információkat kérni, s ezek alapján egyrészt szervesen épülhetnének a gyakorlatszerű órák az előadásokra (az alternatív órákra is gondolunk), másrészt a megvalósulhatna a résztvevők rangsorolása. Az alternatív szemináriumok köre az előadásokhoz képest viszonylag rugalmasan alakul, az oktatók időről-időre új tematikákat dolgoznak ki, s hirdetnek meg, de igyekszünk biztosítani azt, hogy folyamatosan lehetőség legyen a polgári jog minden anyagrészéhez kapcsolódóan alternatív gyakorlati órák felvételére. A beszámolási időszakban meghirdetett alternatív óráink listáját és az oktató nevét a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza. A Tanszék által meghirdetett alternatív órák darabszámát (mindegyik tárgy egy féléves és heti két óra) és az alternatív órákra bejelentkezett, illetve azt teljesítő hallgatók számát az ETR-ben nyilvántartott utolsó két és fél évben az alábbi táblázat mutatja. 00/ / / / / / / / / /05-2 alt.órák száma felvette teljesített

14 Az alternatív órák számának jelentős és tartósnak látszó emelkedése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a külsős óraadók száma lényegében változatlan (6 és 8 közötti), a növekedés tehát alapvetően a tanszéki oktatók által újonnan meghirdetett órákból adódik. A hallgatói létszámadatok két problémára utalnak. Egyrészt feltűnő, hogy milyen nagy a különbség az alternatív tárgyakat felvevő és sikerrel teljesítő hallgatók száma között. Ez a gyakorlatban a következő szituációk formájában jelenik meg. (i) Az előadásra bejelentkezik akár száznál is több (netán több száz) hallgató, az oktató ennek megfelelően készül az órákra, a Kar biztosítja a termet a hallgatói létszámhoz igazodóan. Ezt követően az előadásra sokszor már csak a bejelentkezett hallgatók töredéke jár el, ami adott esetben az oktatási módszer menet közbeni megváltoztatását is igényelheti. Ugyanakkor a számonkérésre mégis úgy kell készülnie az oktatónak, hogy az összes bejelentkezett hallgatónak meglegyen a lehetősége a részvételre. Valójában azonban csak a bejelentkezettek töredéke vesz részt a beszámolón (de még így is több, mint ahányan jártak az előadásra), s közülük még annál is kevesebb felel meg, mint ahányan jártak. (ii) A kis létszámú foglalkozásra többen jelentkeznek be, mint ahány hallgatót fel tudunk venni, ezért többek jelentkezését visszautasítjuk. Ezt követően a felvettek közül többen mégsem járnak az órára, de addigra, mire ez kiderül, már túl vagyunk a regisztrációs időszakon, s ezért a létszám nem pótolható. (iii) A kis létszámú foglalkozásra nem jelentkeznek annyian, ahányan felvehetőek lennének, de annyian igen, hogy a kurzus elindítható legyen. Ezt követően többen mégsem vesznek részt az órán, s így ott marad olyan kis létszámú csoport, amelyiknek már nem lenne szabad órát tartani. Mindez azt eredményezi, hogy az oktatói kapacitást nem tudjuk hatékonyan megszervezni és kihasználni, az amúgy is szűkös erőforrásokat üresjáratban koptatjuk. Ez pedig azért lehetséges, mert a kreditrendszer várakozásainkkal ellentétben nem a törekvő, igényes hallgatók számára teremti meg a rugalmasabb ismeretszerzés lehetőségét, hanem inkább az igénytelen és felelőtlen tömeg számára ad menekülési útvonalakat, hiszen úgy tűnik következmény nélkül tehetik meg százasával, hogy a felvett tárgyat nem teljesítik, miközben az egyetem kiállítja számukra a szükséges oktatási kapacitást. Megítélésünk szerint ezen a helyzeten alapvetően változtatni kellene, s szankcionálni kellene a tantárgyelhagyást annak érdekében, hogy ne lehessen hiábavalóan büntetlenül lekötni oktatási kapacitást, illetve ne lehessen következmények nélkül elvenni a helyet más hallgatók elől. Az alternatív órákon résztvevő hallgatók magas számából eredő másik probléma az, hogy a kreditrendszer sajátosságai miatt újabban e tárgyak esetében is érdemjegyet kell adnunk a hallgatóknak, amit különösen a nagy létszámú, előadási formájú tárgyaknál sokszor nem tudunk az évközi teljesítmény folyamatos figyelése alapján meghatározni, hanem arra kényszerülünk, hogy a félév végén valamilyen számonkérést iktassunk be. Ez többnyire írásbeli beszámoló formájában zajlik, ami praktikusan a tanszék vizsgaterheinek növekedését jelenti. A szorgalmi időszak utolsó két hetében több száz írásbeli beszámoló dolgozatot kell megíratnunk és kijavítanunk, ráadásul a sikertelen beszámolók megismétlése már a vizsgaidőszakba csúszik át, s így összeadódnak az előző pontban jelzett vizsgák a beszámolókkal. A Tanszék rendszeresen hirdet még ha jelentősen kisebb számban is fakultatív órákat, amelyeket kizárólag külsős oktatók tartanak. A fakultatív órák listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza, a számszerű adatokat pedig az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 00/ / / / / / / / / /05-2 fak.órák száma felvette teljesített

15 Az, hogy a kreditrendszer lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy ne vegyék komolyan a felvett tantárgyakat, a fakultatív tárgyak esetében ugyanúgy megfigyelhető, mint az alternatív óráknál. Tekintettel arra, hogy a polgári jog záróvizsga tárgy, a Tanszék a tavaszi félévekben záróvizsga-előkészítő kurzusokat hirdet, amit a hallgatók nagy számban vesznek fel. A rendelkezésünkre álló számítógépes adatok szerint a 2003/2004-es tanévben 339, a 2004/2005-ös tanévben pedig 349 hallgató jelentkezett be erre a tárgyra. Természetesen a kurzus korlátozott időtartama nem teszi lehetővé, hogy megfeleljünk annak a hallgatói várakozásnak, hogy ismét leadjuk a polgári jog teljes anyagát vagy legalább a záróvizsga tételeket egytől-egyig elmondjuk, de arra mindenképpen alkalmas ez a foglalkozás, hogy a polgári jogból korábban lezárt tanulmányok után bekövetkezett változásokra, illetve a polgári jog teljes anyagának áttekintéséből leszűrhető tágabb összefüggésekre felhívjuk a hallgatók figyelmét, illetve a hallgatók kérdéseire konzultációs jelleggel válaszoljunk. Németh Ágnes gondozásában elkészült, és a hallgatók rendelkezésére áll egy olyan lista is, ami a záróvizsgán számon kérhető jogszabályok, illetve bírósági iránymutatások felsorolásával nyújt segítséget a hallgatóknak a záróvizsgára való felkészüléshez. ab) Esti és levelező tagozat A tananyag összetételével kapcsolatos tartalmi problémák nyilvánvalóan az esti és levelező tagozaton is azonosak a nappali képzésnél említettekkel, a megoldás azonban mégis különbözik, hiszen az oktatási idő nem azonos, s eleve a megszerzendő kreditpontok száma is kevesebb, mert a már megszerzett diplomájukra a hallgatók 60 kreditet megkapnak. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a polgári jog és a családi jog oktatása során szerzett tapasztalataink egyáltalán nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy az esti vagy levelező tagozatos hallgatóknak kevesebb oktatás is elegendő volna ahhoz, hogy a nappali tagozatos hallgatókkal azonos értékű diplomát adjon ki nekik az egyetem. Az esti tagozaton a Polgári Jogi Tanszék által oktatott kötelező tárgyak rendszere a következő. Tantárg y kódja A tárgy tartalma A tárgy felvételének előfeltétele E1-PJ1 Általános tanok, személyek joga, dologi jog Az alappanel teljesítése E1-PJ2 Kötelmi jog I.: általános rész Az E1-PJ1 teljesítése E1-PJ3 Kötelmi jog II.: egyes Az E1-PJ2 szerződések teljesítése E1-PJ4 Társasági jog Az E1-PJ3 teljesítése E1-PJ5 Öröklési jog, szellemi Az E1-PJ4 alkotások joga teljesítése E1-PJ20 Kötelmi jogi gyakorlat Az E1-PJ2 egyidejű felvétele vagy korábbi teljesítése E1-CSJ Családi jog Az E1-PJ1 teljesítése E1- Záróvizsga előkészítő Az E1-PJ5 PJZVE teljesítése Az oktatás módja/h eti óraszám Értékelés/ kre-ditpont Előadás/3 Kollokvium/ 6 Előadás/2 Kollokvium/ 3 Előadás/3 Kollokvium/ 6 Előadás/2 Kollokvium/ 4 Előadás/2 Kollokvium/ 6 Gyakorlat Beszámoló/ /2 3 Előadás/2 Kollokvium/ 3 Szaksze Aláírás/0 minárium 15

16 Tantárg y kódja A tárgy tartalma A tárgy felvételének előfeltétele Az oktatás módja/h eti óraszám Értékelés/ kre-ditpont (összese n 12 óra, ~1 óra/hét) Összes heti óraszám / összes kreditpont: ~17 31 A levelező tagozaton az alábbi tárgyakat oktatja kötelező jelleggel a Tanszék: Tantárg y kódja A tárgy tartalma A tárgy felvételének előfeltétele L1-PJ1 Általános tanok, személyek joga, dologi jog Az alappanel teljesítése L1-PJ2 Kötelmi jog I.: általános rész Az L1-PJ1 teljesítése L1-PJ3 Kötelmi jog II.: egyes Az L1-PJ2 szerződések teljesítése Az oktatás módja/he ti óraszám Előadás/2 Előadás/2 Előadás/2 Értékelés/ kre-ditpont Kollokvium/ 5 Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 L1-PJ4 Öröklési jog, szellemi alkotások Az L1-PJ3 joga teljesítése L1-PJ5 Társasági jog Az L1-PJ4 teljesítése L1-PJ6 Kereskedelmi ügyletek, Az L1-PJ5 értékpapírjog, versenyjog teljesítése L1-CSJ Családi jog Az L1-PJ1 teljesítése L1-PJZVE Záróvizsga előkészítő Az L1-PJ6 teljesítése Előadás/2 Előadás/2 Előadás/2 Előadás/2 Szakszemi ná-rium (összesen 12 óra, ~1 óra/hét) Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Kollokvium/ 4 Aláírás/0 Összes heti óraszám / összes kreditpont: ~15 29 A fenti adatokból jól látszik, hogy az esti és levelező tagozatos hallgatók alacsonyabb kötelező óraszámban tanulnak polgári jogot, s erre a kevesebb óraszámra másfélszer annyi kreditpontot kapnak, mint a nappali tagozatos hallgatók, ami önmagában is megkérdőjelezi, hogy a kreditpontokat valóban tekinthetjük-e a tanulmányi teljesítmény összehasonlítható mércéjének. Mindezen felül az esti és levelező tagozaton alternatív és fakultatív órák sincsenek, így nyilvánvalóan szegényesebb képzésen keresztül jutnak el ezek a hallgatók a záróvizsgákig, ahol eredményeik nagy általánosságban tükrözik is a kisebb teljesítményt. Számszerűsíthető adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a záróvizsgákon nyert szubjektív tapasztalataink szerint az esti és levelező tagozatos hallgatók általánosságban rosszabbul szerepelnek, mint a nappali tagozatos társaik. Újragondolandónak látnánk, hogy indokolt-e, s az egyre nyilvánvalóbb jogász-túltermelés mellett megengedhető-e, hogy kisebb teljesítménnyel ugyanolyan diplomát kapjanak az esti és levelező tagozatos hallgatók, mint a nappali tagozatosok. Ha esetleg igaz is lehet az, hogy egy másoddiplomás hallgató kevesebb képzéssel is megszerezheti újabb diplomáját, ez bizonyosan nem vonatkozhatna a szakjogi tárgyakra, hanem legfeljebb 16

17 olyan közismereti tárgyakra, amelyeket előző diplomája megszerzésekor is már tanult. Az általunk oktatott tárgyak tekintetében azt tartanánk optimális megoldásnak, ha az esti és levelező tagozatos hallgatóknak ugyanolyan tanulmányi kötelezettségeik lennének, mint a nappali tagozatosoknak. Ha ez a feltétel megvalósulna, akkor a tanszék egységesíthetné tantárgyi struktúráját, mert a jelenlegi helyzet, ami szerint a három tagozaton három különböző tanterv érvényesül, miközben minden hallgatónak azonos képzettséget kellene biztosítanunk, elvi okokkal semmiképpen sem támasztható alá, s elfogadható magyarázatot is nehéz lenne találni. b) Évfolyamdolgozat, szakdolgozat, záróvizsga A tanrend szerinti oktatás nem merül ki a tanórák megtartásában és az ezekhez kapcsolódó félévi vizsgáztatásban. Az évfolyamdolgozatok és szakdolgozatok témavezetése, az évfolyamdolgozatok értékelése, a szakdolgozatok védése, illetve a záróvizsgák lebonyolítása is az oktatási feladatok körébe tartozik. Miközben örvendetes tény, hogy a hallgatók felismerve a polgári jogi ismeretek fontosságát nagy számban választanak polgári jogi témát évfolyamdolgozatuk vagy szakdolgozatuk témájául, a hallgatókkal való konzultáció, a dolgozatírás irányítása, majd a dolgozatok értékelése a Tanszék oktatóinak jelentős energiáit köti le. A Tanszékünkön született dolgozatok számát az alábbi táblázat mutatja. Évf.- dolgozat Szakdolgoz at 2000/ / / / / A Tanszék oktatói létszámát figyelembe véve a vizsgált öt év átlagában minden egyes oktató évente közel nyolc évfolyamdolgozat és több mint hét szakdolgozat témavezetését látta el. Ezen belül az egyes oktatók között és az egyes félévek között is jelentős eltérések lehetnek. Előfordul, hogy egy félévben egy oktató akár 15 szakdolgozat konzulenseként is közreműködik. Az évfolyam- és szakdolgozatok száma nemcsak abszolút értékben és a Tanszék oktatói létszámához viszonyítva érdemel figyelmet, hanem az összes dolgozat számával összevetve is. Arra vonatkozó pontos adatunk ugyan nincs, hogy egy-egy évben összesen hány darab dolgozatot írnak a jogászhallgatók, de ha azt feltételezzük, hogy nagy átlagban az ajánlott tanterv szerinti időben készítik el dolgozataikat, vagyis évente egy-egy évfolyamnak megfelelő számú évfolyamdolgozat és szakdolgozat készül, akkor megállapíthatjuk, hogy ezeknek a dolgozatoknak átlagban kb. az ötödét a Polgári Jogi Tanszékre írják. Ebből pedig bizonyos aránytalanság adódik, hiszen a teljes oktatói létszámnak nem az ötöde dolgozik Tanszékünkön. Ezen az aránytalanságon segít némileg az a körülmény, hogy a témavezetést a kötelező óraszám kitöltésénél bizonyos mértékig figyelembe lehet venni. A szakdolgozatok védése külön munkaterhet is jelent, hiszen a szabályzatok szerint ezt háromtagú bizottság előtt kell lebonyolítani. A szakdolgozatok számától függően tehát a szorgalmi időszakban, a záróvizsgákra való beosztás határideje által megszabott szűk egy hónapos időtartam alatt több alkalommal bizottságokat kell szervezni az általában 90-nél is több szakdolgozat védésére. A Tanszékre jelentős terhet ró a záróvizsgáztatás is. A polgári jogi záróvizsgára bejelentkezett hallgatók száma a számítógépes nyilvántartás adatai szerint a következőképpen alakult. 17

18 00/01-00/01-01/02-01/02-02/03-02/03-03/04-03/04-04/05-04/ Az utóbbi években az első félévben általában 30 körüli záróvizsga csoport részére kell vizsgáztatót biztosítanunk, míg a második félévben a záróvizsga csoportok száma átlagban 45 körül mozog az utóvizsgákat is figyelembe véve. A háromtagú záróvizsga bizottságok elnökei a Kar más tanszékeinek oktatói, míg a bizottsági tagok külsősök: többnyire bírók, ügyvédek. A beszámolási időszak kezdetén még elég gyakorta előfordult, hogy az elnöki tisztet betöltő kollégáink nem kívántak végig jelen lenni a záróvizsgákon, azonban az utóbbi években különösen, mióta a vizsgák jogszerű lebonyolítását akár bíróság is vizsgálhatja kénytelenek vagyunk ragaszkodni ahhoz, hogy a záróvizsgák a teljes bizottság előtt folyjanak. Úgy tapasztaljuk, hogy az érintettek többsége megértéssel alkalmazkodott az új helyzethez, mások esetén pedig úgy oldódott meg a konfliktus, hogy nem kérik fel őket záróvizsga bizottsági elnöknek. 2. JOGÁSZ DOKTORI KÉPZÉS A doktori képzésre jelentkező hallgatók jelentős számban választanak a polgári jog területére eső kutatási témát. A tanszékre felvett PhD hallgatók száma az alábbiak szerint alakult. (A zárójelben szereplő szám az ösztöndíjas hallgatók száma.) 00/01 00/01 01/02 01/02 02/03 02/03 03/04 03/04 04/05 04/ (3) 40 (3) 41 (5) 39 (5) 39 (6) 36 (6) 35 (3) 31 (3) 41 (8) 38 (8) A hallgatói létszám csökkenését két tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt nemcsak a Polgári Jogi Tanszékre jelentkező, hanem az összes PhD hallgató száma csökkent, ami részben összefügghet azzal, hogy a hadkötelezettség megszűnésével már nem volt szükség a doktori képzésben való részvétellel elérhető hallgatói jogviszonyra szolgálathalasztás érdekében, másrészt pedig világossá válhatott, hogy a doktori fokozat megszerzéséhez nem elegendő a doktori iskolát kijárni, hanem annál sokkal nagyobb teljesítményre van szükség. További ok lehet, hogy más jogi karokon is folyik (újonnan indul) PhD képzés, esetleg a nálunk folyó oktatásnál könnyebb, csábító feltételekkel. Ráadásul magának a doktori képzésnek az iskola-rendszerű oktatás irányában történő átalakítása is visszatartó erőként hathatott azokra, akik nem szándékoztak komolyabb energiát befektetni doktori tanulmányaikba. A Tanszék oktatói a doktori képzés minden elemében szerepet vállalnak. Rendszeresen kérnek föl tanszéki oktatókat a minden doktorandusz számára kötelező előadások megtartására. A tantárgycsoportos képzést a Tanszék a négy másik civilisztikai tanszékkel együttműködésben meghirdetett közös kurzussal biztosítja. A kurzus szervezését Tanszékünk oktatója, Kisfaludi András végzi. Az ösztöndíjas hallgatók részére kötelező további két óra felvételét úgy tudjuk biztosítani, hogy lehetővé tesszük a hallgatóknak az alapképzésben meghirdetett olyan alternatív vagy fakultatív tantárgy felvételét, amelyet a PhD hallgató alap-tanulmányai során még nem teljesített. Bár a kreditrendszernek a PhD oktatásba való bevezetésével a hallgatóknak oktatási tevékenységgel is kell kreditpontokat szerezniük, a Tanszék nem tud minden hallgató számára óratartási lehetőséget biztosítani, s ettől eltekintve sem gondoljuk azt, hogy mindenki, aki felvételt nyert a doktori iskolába, alkalmas lenne arra, hogy önállóan kurzust hirdessen és vezessen. Ezért az oktatási gyakorlatot ún. hospitálással (az oktatók által tartott órák látogatásával, az órákra való felkészüléssel, óravázlatok készítésével, az órák elemzésével) oldjuk meg. Megfontolásra érdemesnek tartjuk továbbá a követelmények átalakítását oly módon, hogy lehessen ugyan oktatással kreditpontot szerezni, de ez ne legyen kötelező. A doktori fokozat amúgy is tudományos teljesítmény elismerése, s ezért nem feltétlenül adekvát követelmény az oktatásban való részvétel. 18

19 A Tanszéken viszonylag sok ösztöndíjas PhD hallgató van, akik azonban többnyire más munkahellyel is rendelkeznek, s ezért a tanszéki jelenlétük nem érzékelhető, legfeljebb a képzésben érvényesülő nagyobb követelményszintnek megfelelő nagyobb teljesítmény különbözteti meg őket a levelező képzésben résztvevőktől. A Tanszék oktatói részt vesznek a doktori képzés szervezésében, igazgatásában is. Harmathy Attila professzor úr 2003-ig a Kari Doktori Tanács elnöke és az ELTE Doktori Tanácsának tagja volt, lemondása után pedig a Doktori Tanács tagja maradt, s 2003-tól Kisfaludi András is a Doktori Tanács tagja. Harmathy Attila szerkeszti a PhD hallgatók tanulmányainak publikálására szolgáló Jogi Tanulmányok című, évente megjelenő köteteket. A beszámolási időszakban a Tanszék doktori hallgatói közül doktori fokozatot szerzett Csehi Zoltán 2004-ben, A manágjogi alapítvány (konzulens: Vékás Lajos), Dósa Ágnes 2004-ben, Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a hazai bírói gyakorlatban és a jogösszehasonlítás tükrében (konzulens: Harmathy Attila), Faludi Gábor 2001-ben, A felhasználási szerződés (konzulens: Vékás Lajos), Menyhárd Attila 2003-ban, A jó erkölcsbe ütköző szerződések (konzulens: Harmathy Attila), Gil Schneider (Svájc) 2001-ben, A társasági jog harmonizációja az Európai Közösségben című disszertációjával (konzulens: Kisfaludi András), Tercsák Tamás 2002-ben, A joggal való visszaélés (konzulens: Vékás Lajos) és Verebics János 2005-ben, Elektronikus üzleti forgalom hálózati jog európai jogegységesítés (konzulens: Vékás Lajos) című dolgozatával. Jelenleg több doktori disszertáció megírása a befejezéshez közeledik, tehát a doktori eljárások sorozata tovább folytatódik. Érdemes említést tenni arról, hogy Szőnyi Viktor eddig egyedülálló módon az ELTE és az Aix-Marseille III. Egyetem által közösen vezetett, kotuteláris képzés keretében végzi doktori tanulmányait, s a hamarosan elkészülő disszertáció védésére is e kotuteláris eljárás keretében kerül sor. Darázs Lénárd és Fuglinszky Ádám német egyetemeken készül megvédeni doktori disszertációját. 3. JOGI TOVÁBBKÉPZÉS A Tanszék több oktatója ideértve a megbízott előadókat is részt vesz az ELTE Jogi Továbbképző Intézete által szervezett szakjogászképző, illetve jogi szakokleveles végzettséget nyújtó tanfolyamaiban előadóként, illetve szakmai vezetőként. Az erre vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A tanfolyam neve Ingatlanforgalmi szakjogász Jogi szakokleveles közgazdász (2 csoport) Jogi szakokleveles mérnök Az oktató neve Csehi Zoltán Lenkovics Barnabás Németh Ágnes A részvétel minősége előadó előadó előadó Az oktatott tantárgy vagy előadás címe/óraszáma Szerződések általános szabályai, a szerződés megkötése ingatlanra/4 A dologi jog és tulajdonjog aktuális kérdései/2 A tulajdonhoz való alkotmányos jog, tulajdonvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában/4 Székely László előadó - A polgári jog alapjai I./12 - A polgári jog alapjai II./16 - A polgári jog alapjai III./12 Székely László előadó - A polgári jog alapjai I./12 - A polgári jog alapjai II./16 - A polgári jog alapjai III./12 Lenkovics Barnabás előadó Gazdaság és jog/8 19

20 A tanfolyam neve Jogi szakokleveles orvos Kereskedelmi jogi szakjogász (2003- ban indult) Társasági jogi szakjogász Az oktató neve Haupt Egon (Az ELTE tiszteletbeli tanára) Vékás Lajos Bárdos Péter (a Kar Tiszteletbeli Tanára) Darázs Lénárd Menyhárd Attila Darázs Lénárd Kisfaludi András A részvétel minősége előadó szakmai vezető szakmai vezető és előadó előadó előadó előadó szakmai vezető Az oktatott tantárgy vagy előadás címe/óraszáma Polgári eljárásjogi alapismeretek/9 A kereskedelmi jog előtörténete, tárgya, jogforrásai. A vállalkozói minőség személyi és tárgyi kritériumai/8 - Versenyjog, kartelljog, konszernjog/18 - Fogyasztóvédelmi magánjog és általános fogyasztóvédelmi jog/10 Kereskedelmi hálózatok szerződései/3 - A szerződések általános szabályai, adásvétel/16 - Összehasonlító kereskedelmi jog/20 Versenyjog, konszernjog/16 Oktatóink az előadások megtartásán túl szakdolgozat konzultációval, értékeléssel, vizsgáztatással és záróvizsgáztatással járulnak hozzá az oktatáshoz. A szakmai vezetőként tevékenykedő kollégák az egyes tanfolyamok tematikájának kidolgozásáért, folyamatos karbantartásáért, a továbbképzési szak akkreditációjának szakmai előkészítéséért, az előadók kiválasztásáért is felelősek, s részt vesznek az oktatás során felmerülő egyedi tanulmányi ügyek elbírálásában is. 4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAK A társadalombiztosítási főiskolai képzésben a Polgári jogi és családjogi ismeretek tantárgy oktatásában érintett a Tanszék, bár az oktatást túlnyomó részt külsős előadók végzik. A tantárgyi struktúra a következőképpen alakul. Értékelés/ kreditpont Tantár gy kódja T1- PJCSI1. T1- PJCSI2. T1- PJCSI3. A tárgy tartalma Általános tanok, személyek és dologi jog Kötelmi jog és öröklési jog Társasági jog és családi jog A tárgy felvételének előfeltétele Az oktatás módja/órasz ám - Előadás/16 Kollokvium/ 5 A T1-PJCSI1. Előadás/16 Kollokvium/ teljesítése 5 A T1-PJCSI2. Előadás/16 Szigorlat/5 teljesítése 20

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2014. október 21-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára:

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2014. október 21-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2014. október 21-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára: 50/2014. (X.21.) KT. sz. határozat a Kari Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék Tárgy neve: Államháztartástan 2. Szak: IGAZGATÁSSZERVEZŐ Tárgy besorolása: kötelező Kreditértéke: 3 Helye a mintatantervben: BA III.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

MÁSODDIPLOMÁS JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

MÁSODDIPLOMÁS JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT MÁSODDIPLOMÁS JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT TÁJÉKOZTATÁS AZ ALAPPANELRE VONATKOZÓ TANTERVI KÖVETELMÉNY ALÓLI ÁLTALÁNOS MENTESÍTÉSRŐL A Kari Tanács 12/2010. (III. 30.) KT. sz. határozatával módosította

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Jóváhagyom! Budapest, 2001. -n. (Dr. Szabó Miklós) rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Részletesebben

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet III/III. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis

Részletesebben

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza.

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Ápolás és betegellátás alapszak Ápoló szakirány levelező tagozat IV. évfolyam

Ápolás és betegellátás alapszak Ápoló szakirány levelező tagozat IV. évfolyam Központ: 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33. Tel.: +36-66-524-700 Fax: +36-66-447-220 E-mail: dekan@gk.szie.hu Telephely: Egészségtudományi Campus, 5700 Gyula, Szent István u. 17-19.,Tel., Fax:: +36-66-561-620

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2013/2014.tanév I. félév 1 A tantárgy

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak, Számvitel szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a Számviteli sajátosságok tantárgy tanulmányozásához

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán elsőként 2006 őszén indult meg az igazságügyi igazgatási BA képzés. A képzés célja olyan igazgatási szakemberek

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 483/1300/3-2/2011. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT az 1-5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév II. félév 1 A

Részletesebben

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2015. január 27-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára:

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2015. január 27-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2015. január 27-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára: 1/2015. (I.27.) KT. sz. határozat a Kari Tanács 2014/2015. tanév II. félév ülés- és munkatervéről

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

A 2015-2016-OS TANÉV

A 2015-2016-OS TANÉV A 2015-2016-OS TANÉV I. FÉLÉVÉNEK IDŐBEOSZTÁSÁÓL 1. SZ. KIADÁS A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. augusztus 28. HATÁLYOS: 2016. február 07. Azonosító: DU 3/2015. Iktatószám: KDH-14/3/2015. 1 1. AZ UTASÍTÁS

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016

Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 2015-2016 A mintatanterv tárgyai két kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT TÁJÉKOZTATÁS AZ ALAPPANELRE VONATKOZÓ TANTERVI KÖVETELMÉNY ALÓLI ÁLTALÁNOS MENTESÍTÉSRŐL A Kari Tanács 12/2010. (III. 30.) KT. sz. határozatával módosította

Részletesebben

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése 2 0 0 6 A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát kiegészítő,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens

Részletesebben

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2013. július 23. A határozat száma: 312/2012-2013. (VII. 23.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: EDHT elnöke TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI SZABÁLYZATA PÉCS 2015 A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Szabályzata

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

Az iskolában folyó felnőttoktatás

Az iskolában folyó felnőttoktatás Az iskolában folyó felnőttoktatás Munkarend A 2015/2016-os tanévben esti és levelező munkarendben kezdjük meg a felnőttoktatási tevékenységünket. Egy tanévben 36, - végzős okon 32 - tanítási héttel számolunk.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS

TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI FŐISKOLAI KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon 1996 őszén indult meg a társadalombiztosítási főiskolai képzés. A képzés célja olyan társadalombiztosítási szakemberek

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet 2003. évi szöveges. A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak.

Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet 2003. évi szöveges. A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézet 2003. évi szöveges beszámolójának felülvizsgálata A szöveges szakmai beszámoló megfelel az OM által előírt főbb szempontoknak. SZAKMAI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE: Az Intézet

Részletesebben

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07.

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete út. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 FELVÉTELI

Részletesebben

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása:

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása: E L T E T á T K K ö z t á r s a s á g i Ö s z t ö n d í j P á l y á z a t m e l l é k l e t Megpályázott szak: szint: alapképzés / mesterképzés Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható tárgyak

Részletesebben

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK MODELLEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE MULTIDISZCIPLINÁRIS MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT átdolgozásának tervezete 2013. február

Részletesebben

Szintetikus és analitikus elszámolások. A könyvviteli zárlat. Leltár és leltározás. A költségvetési szervek számlakerete.

Szintetikus és analitikus elszámolások. A könyvviteli zárlat. Leltár és leltározás. A költségvetési szervek számlakerete. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2012/2013. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE SZÁMVITELI ALAPISMERETEK Neptun kódja: I608E Előfeltétele: - Helye a mintatantervben: V. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Részletesebben

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól 1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS A demonstrátori munkavégzés szabályairól A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint az EKF Szervezeti és Működési Szabályzata 178. (6) bekezdése

Részletesebben

Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak szabadon választható tárgyak

Részletesebben

Stipendium Hungaricum

Stipendium Hungaricum Stipendium Hungaricum Pályázatíró szeminárium 2015. április 13. Dobos Gábor, csoportvezető Témák Jogszabályváltozás A program tervezett menetrendje Pályázati feltételek Pályázati űrlap Bírálati szempontrendszer

Részletesebben

i III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2.1. Díjtételek A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2007. június 25-i ülésén, 60.ba/2006/07. számú határozatával támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

Részletesebben

EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (3) Szóbeli vizsgán egy vizsgabizottság vagy vizsgáztató napi 20 vizsgázónál többet nem fogadhat.

EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (3) Szóbeli vizsgán egy vizsgabizottság vagy vizsgáztató napi 20 vizsgázónál többet nem fogadhat. ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus 52/2006. (VI.28.) sz. határozatával) (Utolsó módosítás: 2009. január 21.) EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (1) A vizsgaidőszak

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar 1980-as alapításának elsődleges célja a regionális jogászhiány megszüntetése és a jogászutánpótlás

Részletesebben

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2014 A képzés teljesítése után a hallgatók képesek lesznek saját kisvállalkozásban, vagy egy működő rendezvényszervező partnereként különféle

Részletesebben

Tanulmányi szabályzat. A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki.

Tanulmányi szabályzat. A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. Tanulmányi szabályzat A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. A szabályzat ismerete kötelező érvényű mindenkire, aki közvetve

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II. SZÁMVITELI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA

A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA A DOKTORI KÉPZÉS ÉS A DOKTORI (PHD) FOKOZATSZERZÉS SZABÁLYZATA Győr A Szenátus által elfogadva 2013. június 24-én TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Általános rendelkezések... 5 1. A doktori fokozatszerzés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet. az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet. az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993.

Részletesebben

i III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2.1. Díjtételek A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2007. június 25-i ülésén, 60.ba/2006/07. számú határozatával támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4

Részletesebben

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A legkülönfélébb üzleti területek sorra vezetik be az üzletfejlesztést, amelynek révén biztosítani kívánják a hosszú távú jövedelmezőséget

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata Pécs 2007. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban (összegző megállapítások) 1. Bevezetés, a vizsgálat célkitűzései A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtását az Országgyűlés és a Kormány

Részletesebben

Gépipari Technológiai Intézet

Gépipari Technológiai Intézet Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézet FOGLALKOZTATÁSI TERV ÉS TANTÁRGYI ISMERTETŐ Egyszerűsített értékelésű tantárgyakhoz Tartalom 1. Általános adatok...1 1.1. A tantárgy

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások...

Részletesebben

(Minőségirányítási eljárás) 3. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2007. február 27. (Érvényes visszavonásig) Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Minőségirányítási eljárás) 3. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2007. február 27. (Érvényes visszavonásig) Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ME 06 TOVÁBBKÉPZÉSI FOLYAMATOK (Minőségirányítási eljárás) 3. sz. verzió A kiadás dátuma: 2007. február 27. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: Dr. Francsovics Anna dékánhelyettes

Részletesebben

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje Ad 2. (2) A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje (TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT) KARI KIEGÉSZÍTÉSE K. (1) A hallgatónak

Részletesebben

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. -ának (1)-(3)

Részletesebben

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet S IQU IN Q UEEC C LESIE NS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet A VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE 2003. 1 A szak megnevezése:

Részletesebben

A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai

A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2007. szeptember 14-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

A B.Sc. képzés harmadik félévének a végén 2008. januárban lehetősége van a további tanulás számára szakirány megjelölésére.

A B.Sc. képzés harmadik félévének a végén 2008. januárban lehetősége van a további tanulás számára szakirány megjelölésére. ikt. szám.: ügyintéző: Kovácsné Orosz Enikő Tisztelt Hallgatónk! A B.Sc. képzés harmadik félévének a végén 2008. januárban lehetősége van a további tanulás számára szakirány megjelölésére. Az Önre érvényes

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

MODERN ÜZLETI SZAKÚJSÁGÍRÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

MODERN ÜZLETI SZAKÚJSÁGÍRÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS MODERN ÜZLETI SZAKÚJSÁGÍRÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 Képzés célja olyan gyakorlott, magabiztos gazdasági és médiakommunikációs ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek

Részletesebben