1.1 ANYAGOK RENDSZEREZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1 ANYAGOK RENDSZEREZÉSE"

Átírás

1 1.1 ANYAGOK RENDSZEREZÉSE 1.1 MELYEK AZ ANYAGOK JELLEGZETES HALMAZÁLLAPOTAI ÉS ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI? Halmazállapotok: szilárd (kristályos pl: fémek és amorf pl:üveg) cseppfolyós (folyadék, olvadék) légnemű (gőz, gáz) plazma (Plazma a gáz-halmazállapotból keletkezik az atomok ill. molekulák ionizációja révén) Halmazállapot változások: hőmérséklet növelés vagy nyomás csökkenés hatására a lejátszódó folyamatok: szilárd olvadás folyadék párolgás gőz; szilárd szublimáció gőz. Hőmérséklet csökkenés, vagy nyomás növekedés hatására lejátszódó folyamatok: gőz kicsapódás vagy kondenzáció folyadék fagyás vagy dermedés szilárd; gőz kicsapódás vagy kondenzáció szilárd. gőz/gáz ionizáció plazma 1.2 MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS ÉS MI AZ ELTÉRÉS PLAZMA ÉS GÁZ ÁLLAPOT KÖZÖTT? A gázok termikus aktiválás hatásárára disszociáltak (atomjaira bomlanak) illetve ionizálódnak( a gázatomok negatív töltésű elektronokat adnak le miközben pozitív töltésű elektronokká válnak). A plazma több szempontból is gázokra hasonlít (légnemű), de lényeges különbség, hogy jól vezeti az áramot, míg a semleges aktiválatlan gázok nem. Kétféle plazmát különböztetünk meg: technikai ; alacsony ionizáció (plazmahegesztés, vágás, szórás) fizikai plazma; teljesen ionizált (maghasadáson alapuló energiatermelés) 1.3 MIT FEJEZ KI A FOLYADÉK ÉS AZ OLVADÉK FOGALMAK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE? A folyadék- szobahőmérsékleten cseppfolyós anyag, míg Az olvadék-kristályos anyag szilárd halmazállapotának változása hőmérséklet vagy nyomás hatására, rövid ideig fenntartható állapot. A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására. Gyakorlatilag összenyomhatatlan, részecskéi állandóan, tetszőleges módon helyet 1

2 változtatnak. A részecskék sok szilárd anyagtól eltérően rendezetlenül helyezkednek el, eltekintve egyfajta enyhe fokú, laza rendezettségtől. 1.4 AZ AMORF ANYAGSZERKEZET? A kristályos anyagszerkezet főleg szilárd testekre jellemző hosszú távú rendezettséget, geometriai szabályozottságot mutatnak- anizotrópok (tulajdonságaik irányfüggőek). Az amorf anyagok is szilárd halmazállapotúak, de részecskéiket tekintve rövid távú rendezettségűek, inkább tekinthető nagy viszkozitású olvadéknak- izotrópok (nem függenek a hossz-, kereszt-, vastagságiránytól) Olyankor keletkezik, ha az olvadék túl gyorsan lehűl, nincs idő a kristályos szerkezet kialakulására. pl.: üveg 1.5 MI SZERINT KÜLÖNBÖZTETJÜK MEG AZ EGYES KEVERÉKÁLLAPOTOKAT? A keverékállapot aszerint különböztetjük, meg, hogy melyik anyagminőség (ill. halmazállapot) van nagyobb arányban jelen a keverékben. Keverékek: Légnemű Gázkeverékek füst (szilárd+ levegő) köd (folyékony+levegő) szmog (füst+köd) Cseppfolyós szuszpenzió (szilárd+folyadék pl.: homok és víz) emulzió (folyadék+folyadék pl.: majonéz) hab (gáz+ folyadék pl: tejszínhab) Szilárd fluid (szilárd+levegő, ahol a szilárd anyag van nagyobb arányban- csak folyamatos beavatkozással fenntartható állapot- lebegtetéssel) porkeverék (szilár+szilárd) iszap (szilárd +folyadék) 1.6 SZERKEZETI ÉS SZERSZÁMANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSI SZEMPONTJAI: Fizikai és kémiai jelleg szerint: szerves anyagok: bioanyagok és műanyagok, más néven polimerek szervetlen szilárd anyagok: kis ellenállású fémek, nagy elektromos ellenállású kerámiák. alkotó atomcsoportok összetettsége szerint: nagyszámú, vagy néhány atomot tartalmazó vegyület alkotja Eredet és előállítás szerint: Eredet szerint: szerves- bioanyagok- természetes polimerek szervetlen - műanyagok - mesterséges polimerek Technológiák szerint: olvasztásos technológia (fémkohászat, üveggyártás) színtereléses technológia (porkeverékek sajtolása, majd izzítva zsugorítják- porkohászat, műszaki finomkerámia gyártás) Kompozit gyártás: kető vagy több anyagféleség társításával létrehozott összetett anyagok, amelyek alkotóik alaki jellege szerint részecskés, szálas, réteges, vagy bevonatos kategóriába sorolhatók 2

3 1.6.3 Felhasználásuk szerint: bioanyagok közül: bőr, fa, állati- és növényi rostok műanyagok: főként hőre lágyuló keramikus anyagok:, kavics, homok,félvezető, szupravezetők 1.7 SZERVES ÉS SZERVETLEN ANYAGOK JELLEMZŐI Szerves anyagok tulajdonságait főként a kötések határozzák meg, láncmolekulákból állnak és fő alkotóelemük a szén. Lehetnek : Kemény, hő-, kopásálló és vegyi anyagoknak is jól ellenálló, kis súlyú, alacsony nyúlású vagy éppen rugalmasak. Szervetlen anyagok: fémek, nemfémes vegyületek, ötvözetek, kerámiák, kopozitok. rjuk jelemző tulakdonsággal rendelkeznek, vezetők, szigeteleők, alakítható, vagy éppen ridegek 1.8 KOMPOZIT Kompozit gyártás: kető vagy több anyagféleség társításával létrehozott összetett anyagok, amelyek alkotóik alaki jellege szerint részecskés, szálas, réteges, vagy bevonatos kategóriába sorolhatók Élő kompozit: csont Hagyományos kompozit: vályog, cement Új kopozitok: szén-, üveg szálas anyagok Alkotó elemei szerint: polimer-polimer polimer-kerámia fém-kerámia 1.9 ANYAGOK TECHNOLÓGIAI ÁLLAPOTAI AZ ANYAGOK ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETTERHELÉSI JELLEMZŐI. reciklikálási hányad: százalékos arányszám, amely az anyag újrahsznosításának részarányát fejezi ki. energiatartalom: az a fajlagos (tömeg vagy térfogategységre vonatkoztatott) energiamennyiség, amelyet összetételükben hordoznak, ill. kitermelésükhöz, előállításukhoz szükséges. 3

4 1.2 ANYAGOK SZERKEZETI JELLEMZŐI 1.1 AZ ANYAGOK ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETTERHELÉSI JELLEMZŐI. Az optimális kiválasztáshoz a jellemző igénybevételt kell alapul venni: Húzás esetén a tömör körszelvény az ideális (csavar) Nyomás esetén kör vagy négyzetszelvény, ami belül üreges (oszlop) hajlítás esetén tömör téglalap (gerenda) nyírás esetén- nyírőerő- tömör kör, négyzet vagy téglalap, de figyelembe kell venni a járulékos erőket: palástnyomás és a hajlító erőt. csavarás esetén a forgásszimmetrikus csőszelvény. 1.2 ANYAGFELÜLET, FELÜLETKEZELÉS. A felületkezeléssel befolyásolható az élettartam, a roncsolódás a rétegegekben keletkező elváltozásból, károsodásból indul ki (oxidáció, korrózió, kopás) 1.3 MAKRO SZERKEZET Belső makro szerkezet: a külső makro szerkezeti geometria által behatárolt térfogatot az anyag milyen folytonossággal (kontinuitás) tölti ki. 1.4 MELY FOLYTONOSSÁGI HIÁNYOK TEKINTHETŐK HIBÁNAK? Azokat, amelyek jellemző mérete meghaladja az adott termékben- anyagtól, szerkezeti kialakítástól, technológiától, üzemeletetéstől stb. függően-megengedett határértéket MIVEL JELLEMEZHETŐ AZ ANYAG MIKRO SZERKEZETE, SZEMCSEMÉRET Mikro szerkezet alatt a fázisok alaktani jellegzetességeit, méretjellemzőit, egymáshoz képest való elosztását, arányát értjük. Az anyagok tulajdonságai szemcseméret függőek. Átlagos szemcseméret L o -hosszúságú metszet, N-szemcsék száma a mikroszkóp alatt. 1.7 MIT ÉRTÜNK KRISTÁLYOS SZERKEZETEN, KRISTÁLYHIBÁKON? Kristályos szerkezet: az alkotó részecskék - atomok, ionok, molekulák-más néven bázisok geometriai szabályossággal építik fel a szilárd anyag szemcséit. (monokristályos, polikristályos, egy-, két, háromdimenziós kristályszerkezet) Kristályhibák csoportosítása: null-, egy- két-, háromdimenziós. Null dimenzió- üres kristályhelyek, saját vagy más elemek atomjai töltik ki. A más anyag lehet erősítő hatású, mint az ötvöző vagy károsító hatású-szennyező. Egydimenziós- vonalszerű hibák: kristályrácsot megosztó, elcsúszott és el nem csúszott rácssíkokat elválasztó atomsorok, amelyek az anyag alakváltozását megkönnyítik. Mennyiségi jellemzője a diszlokációssűrűség. 4

5 Két dimenziós- felületszerű hibák újrakristályosodás során keletkező kisszögű szemcsehatárok, dermedés során kialakuló nagyszögű szemcsehatárok, alakítás hatására létrejövő ikerhatárok Három dimenziós- térfogatszerű- zárványok- idegen anyagok ékelődnek be a rácsba. A fémek kristályosodása A megolvadt állapotból lehűlve a fémek kristály alakban szilárdulnak meg. A fématomok az adott fémre jellemző szabályoknak megfelelő helyet foglalnak el a kristályrácsban. A fémek általában köbös kristályrács rendszerben kristályosodnak. A legjellemzőbb kristályalakzatok az alábbiak: a) Egyszerű köbös térrács b) Térközepes köbös térrács c) Lapközepes köbös térrács d) Hexagonális kristályrács Egyszerű köbös térrács A kristály jellemző alakja a legkisebb egységével, az elemi cellával ábrázolható. A köbös kristály alapformája kocka. A kristályrácsban a fémionok úgy helyezkednek el, hogy a középpontjaikat összekötő egyenesek kockát alkotnak. Az egyszerű köbös formában, csak a csúcsokban helyezkednek el fémionok. Ilyen kristályrács rendszerben kristályosodik, pl. a Pd. A lapközepes köbös térrács esetén a kocka lapjainak középpontjában is van egy fémion. Ebben a kristályszerkezetben kristályosodik pl, az Al, a Cu, Ni. Lapközepes köbös térrács 5

6 A térközepes köbös térrácsú kristályrendszerben a kocka középpontjában is van egy fémion, ahogyan az ábrán látható, gömb és vonalas modell formájában. Ebben a rendszerben kristályosodik a Cr, W, V. Térközepes köbös térrács A hexagonális kristály alapformája hatszögű hasáb. A fémionok az alap és a fedőlapon hatszöget alkotva helyezkednek el, a középpontokban is van egy-egy fémion. A hasáb belsejében további 3 kristály található. Ebben a rendszerben kristályosodik a Zn, Mg. A vas (Fe) az egyszerű-, lapközepes-, és térközepes köbös rácsszerkezetben egyaránt megtalálható. A kristályszerkezet kialakulása Az olvadék hűlésekor a fémionok előbb kristálycsírákká állnak össze. A hűlés folytatódásával a kristálycsírákból kristályrácsok alakulnak ki. A kristályok addig nőhetnek szabadon és szabályosan, amíg egymásba nem ütköznek. A kristályosodás előrehaladtával a kristályok egymással érintkezésbe kerülnek, egymás növekedését gátolják, így alakjuk szabálytalan lesz. A szabálytalan alakú kristályokat krisztallitoknak nevezzük. 6

7 1.8 KRISZTALLOGRÁFIAI JELLEMZŐK 1.9 MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A KÖTÉSTÍPUSOK ÉS AZ ANYAGTULAJDONSÁGOK KÖZÖTT? MOLEKULARÁCSOS anyagok: rácspontokban diszkrét molekulák közöttük gyenge intermolekuláris erők (van der Waals, másodlagos kémiai, pl. H-kötés, dipól-dipól kölcsönhatás) a kölcsönhatások nem irányítottak, az illeszkedés a rácsban ezért szoros jellemző rácstípus: köbös, hexagonális makró tulajdonságok: alacsony op., fp., közel egymáshoz példák: kén, (grafit) FÉMRÁCSOS anyagok (a fémek) rácspontokban atomtörzsek delok. elektronok tengerében közöttük erős fémes kötés (sokcentrumos, delokalizált -kötés) a kölcsönhatás nem irányított, az illeszkedés a rácsban ezért szoros jellemző rácstípus: köbös, hexagonális makró tulajdonságok: magas, változó op., fp., jó elektromos és hővezető képesség, színes anyagok példák: a fémek (grafit) 7

8 KOVALENS ATOMRÁCSOS anyagok: rácspontokban atomok közöttük erős kémiai kötés a kölcsönhatás, a kémiai kötés irányított, az illeszkedés a rácsban ezért NEM szoros jellemző rácstípus: változó makró tulajdonságok: magas, op., fp., elektromos szigetelők, hővezető képesség rossz, nem színes anyagok (fehérek) példák: gyémánt, (grafit) IONRÁCSOS anyagok: rácspontokban ionok közöttük erős ion kötés (Coulomb erő) a kölcsönhatás nem irányított, az illeszkedés a rácsban ezért szoros, az illeszkedést a relatív ionméret és az iontöltés befolyásolja jellemző rácstípus: változó makró tulajdonságok: magas, op., fp., olvadékok elektromos vezető képesség jó (ion- v. másodrendű vezetés), példák: NaCl lapközéppontos kocka, CsCl - térközéppontos kocka, 1.10 JELLEMEZZÜK RÖVIDEN AZ ATOMSZERKEZETET. Atom: semleges töltésű kémiai részecske, amely pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronburokból áll. Az atommag pozitív töltésű, mert benne találhatók a protonok (+) és a neutronok (töltés nélküli részecskék). A protonok száma adja az atom rendszámát, a protonok és neutronok számának összege pedig a mag tömegszámát, ez megközelítőleg a kémiai atomsúllyal egyenlő. Az elektronok az atommag körül meghatározott pályákon, ún. elektronhéjakon keringenek. 8

9 1.3 AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI. 1.1 MIT FEJEZ KI AZ ANYAGOK ÖSSZETÉTELE ÉS SŰRŰSÉGE? A sűrűség az anyag m tömegének és V térfogatának viszonyszáma, azaz a térfogategységre vonatkoztatott tömeg. p=m/v A legtöbb fémes anyag sűrűsége nagy, a keramikus anyagoké kisebb, a műanyagoké, a szerves természeti anyagoké a legkisebb. Ez a csökkenő sorrend szoros összefüggésben van az anyagokat alkotó atomok kisebb tömegével és a lazább térkitöltéssel. A kompozitok sűrűsége az összetevő anyagok sűrűségének egymáshoz képesti arányának függvénye. 1.2 MELYEK A SZILÁRDSÁGTANI MÉRETEZÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK? Mechanikai tulajdonságok: rugalmasság, szilárdság, képlékenység, keménység. Szilárdság: az anyagok mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenállásnak célszerűen definiált mértéke. A szabványos anyagminősítő szilárdsági jellemzők a következők: folyáshatár: folyási jelenséget mutató anyagok esetében a képlékeny folyás megindulásához tartozó erőből számítható mechanikai anyagellenállás. egyezményes folyáshatár: folyási jelenséggel nem rendelkező anyagok esetében egy meghatározott mértékű, maradó alakváltozáshoz tartozó erőből számítható mechanikai anyagellenállás. szakítószilárdság: a szakításkor fellépő max erő és az eredeti keresztmetszet hányadosaként számított mechanikai ellenállás. keménység. A szakítódiagramm alakját befolyásoló tényezők: 1. A vizsgált anyag típusa (fém, kerámia, kompozit ), 2. Egy adott anyag esetén a kémiai összetétel és szerkezete, 3. Feszültségállapot vizsgálat közben (bemetszések), 4. Vizsgálati hőmérséklet, 5. Alakváltozási sebesség 1.3 MILYEN ALKALMAZÁSI TERÜLETEKEN FONTOS A TERMIKUS TULAJDONSÁGOK ISMERETE? Termikus tulajdonságok: olvadáspont, hő tágulás, hővezető képesség, fajhő Olvadáspont főleg kohászat- a szerkezezi anyagok olvadási hőmérséklete befolyásolja előállításuk módját. Hő tágulás- ahol a szerkezeti anyag nagy hőmérsékletingadozásnak van kitéve, illesztési mérettűrések esetében, kompozitok vizsgálata során. Hő vezetőképesség- mérőszámai a hővezetési tényező és a termikus ellenállás (delta Q) hőszigetelés. A nemfémes anyagok és a habszerű anyagok hővezetési tényezője viszonylag kicsi tehát termikus ellenállásuk nagy, így ezek hőszigetelőként használatosak. Hő kapacitás, fajhő: ismerete akkor hasznos, ha szeretnénk meghatározni egy anyag esetében, hogy e konkrét hőmérsékletre való melegítéshez állapot változás nélkül- mekkora hőmennyiségre van szükség. 1.4 MELYEK AZ ANYAGOK FŐ ELEKTROMOS, MÁGNESES, OPTIKAI, AKUSZTIKAI TULAJDONSÁGAI ELEKTORMOS TULAJDONSÁGOK: fajlagos ellenállás: ohm*m fajlagos elektromos vezetőképesség: (ohm*m) -1 átütési szilárdság: kritikus elektromos térerősség, aminél az adott anyagszigetelő képessége lokálisan megromlik, és az átvezetett áram hatására rendszerint maradandó károsodással tönkre is megy. és dielekromos állandó: A*s / V*m 9

10 1.4.2 MÁGNESES TULAJDONSÁGOK: szuszceptibilitás (mágnesezhetőségre való érzékenysége) és permeabilitás (mágneses erővonalakkal való átjárhatósága) A mágneses permeábilitás azt fejezi ki, hogy az anyagban adott H mágneses térerősség hányszor nagyobb B mágneses indukciót tud létrehozni a vákuumhoz képest, vagyis az anyag milyen mértékben képes erősíteni a mágneses mezőt. mágneses keménység megnetosrikció Mágneses térben tapasztalt viselkedésük alapján az anyagok 3 csoportba sorolhatók: diamágneses anyagok paramágneses anyagok ferromágneses anyagok OPTIKAI TULAJDONSÁGOK: átlátszóság, áttetszőség, fényvisszaverés Átlátszó: ha az anyag belsejében nem jön létre foton elnyelődés, képes átengedni a fényt. Áttetszőség: anyagokon a fény diffúz (szórt) módon hatol át. optikailag átlátszatlan: fény abszorbeálódik vagy reflexálódik (elnyelődik vagy visszaverődik) fényáteresztés, fényelnyelés fényvisszaverés fontos optikai mutatószámai a transzmissziós tényező T (áteresztési), az alfa elnyelési (abszorpciós) tényező, p visszaverődési (reflexiós), amelyek mindegyike függ a fény hullámhosszától (lamda) fénytörés, fluoreszkálás, foszforeszkálás- néhány anyag elektromágneses energiát képes tárolni, majd látható fény formájában kibocsátani AKUSZTIKAI TULAJDONSÁGOK hangterjedési sebesség, akusztikai sűrűség. A hangok rugalmas közegben terjedő hullámok, amelyek c terjedési sebessége az anyagi minőségen kívül a hőmérséklettől, a nedvességtartalomtól is függ, de a frekvenciától nem. akusztikai keménység, hangelnyelés, hangvisszaverés. A hangelnyelés erős csillapítást okoz a terjedésben, azaz hővé alakul át a hangenergia. A hangelnyelő anyagok, pórusos szerkezetűek lehetnek. 1.5 MIVEL JELLEMEZHETŐ AZ ANYAGOK ALAKADÓ (ÖNTŐ, SZINTEREZŐ, KÉPLÉKENY, ALAKÍTÓ FORGÁCSOLÓ, VÁGÓ) TECHNOLÓGIÁKRA VALÓ ALKALMASSÁGA. Az alakadó technológiák a megmunkált munkadarab geometriája (alak, méretek, felületminőség) mellett kisebb-nagyobb mértékben az anyagtulajdonságokat és az anyagszerkezetet is befolyásolják, így kiválasztásuk, alkalmazásuk során erre is tekintettel kell lenni. Önthetőség: az anyag jól önthető, ha olvadási hőmérséklete alacsony, megolvadáskor hígfolyóssá válik, és nem vesz fel gázokat, és dermedéskor nem zsugorodik túlságosan. Szinterezhetőség: Egy anyag szinterelhetősége a szerint ítélhető meg, hogy a technológiai lépéseknek mennyire felel meg. Rendszerint egyszerűbb geometriájú termékek előállítását célzó, a teljes technológiai folyamatot megvalósító technológiai vizsgálatokkal optimális paraméterek meghatározása a cél, elemezve az elvárt jellemző tulajdonság(ok): sűrűség, pórusosság, nyomószilárdság, hajlítószilárdság, keménység alakulását. Főként a sajtolási nyomás ill. méretváltozás, a zsugorítási hőmérséklet és idő legmegfelelőbb értékeit keresik ezen vizsgálatok keretében. A mikroszkópos vizsgálatok fontosak a szinterelt termékek porozitásának, ill. gyártási hibáinak (ötvöző kiégés, fáziskiválások, elégtelen zsugorodás, szemcsedurvulás) kimutatásához. A hajlító vizsgálat és a gyémánt szúró-szerszámos keménységmérés is fontos a szinterelt termék, mechanikai tulajdonságainak, megfelelőségének megítéléséhez. Alakíthatóság: a jól alakítható anyag külső erők hatására képlékenyen deformálódik. Jól alakítható pl. az ólom, réz, alumínium, és a kis széntartalmú acélok. Nem alakíthatók (a ridegségük miatt) a vasöntvények, keményfémek. 10

11 A kristályszerkezet és az alakíthatóság kapcsolata A fémek alakíthatósága függ a kristályrács szerkezetétől. Az alakítás során a külső erők hatására a fémionok a térrácsban egymáshoz képest elcsúsznak. Az elcsúszással szembeni ellenállás nagysága függ a fématomok térbeli elhelyezkedésétől. Forgácsolhatóság: az egyik olyan jellemző, amellyel akár a barkácsolás során is találkozunk. Az ilyen anyagokra jellemző, hogy a megmunkálás során könnyű a forgácsleválasztás, kis méretű, rövid forgács jön létre, a szerszám éle nem kopik. Általában jobban forgácsolhatónak azokat az anyagokat minősítik, melyek azonos forgácsolási hőmérséklet mellett nagy (jobb) forgácsolási sebességgel munkálhatók meg, az ébredő erők viszonylag kicsik, a megmunkált felület minősége jó(a szerszám-kopás folyamata lassú, az éltartam nagy), a képződő forgács nem okoz műszaki problémákat(rezgés, szerszámtörés,...). Vághatóság: Az anyagok vághatóságát többek között összetételi, keménységi-ridegségi, gazdaságossági, termelékenységi és vágás geometriai szempontokból lehet értékelni. Bizonyos eljárásokkal csak konvex idomok és egyenes élek vághatók, így a konkáv alakzatok vágásához más eljárást is igénybe kell venni. 1.6 MIT ÉRTÜNK AZ ANYAGOK KÖTÉSTECHNOLÓGIÁKRA VALÓ ALKALMASSÁGÁN? (HEGESZTHETŐSÉG, FORRASZTHATÓSÁG, RAGASZTHATÓSÁG)- Hegeszthetőség: A fémek hegeszthetősége a hegesztési technológiától függő alkalmasság megfelelő hegesztett kötés létrehozására, rendszerint kohéziós, oldhatatlan kötés. A hegeszthetőség komplex tulajdonság, amely függ: a hegesztendő szerkezettől, az alkalmazott hegesztési technológiától, a várható igénybevételtől Forraszthatóság: Forrasztáskor két oxidmentes fémet egy náluk alacsonyabb olvadáspontú, megömlesztett fémötvözet vagy fém segítségével, a két fém olvadáspontja alatti hőmérsékleten kötnek össze. A forraszanyag az összekötendő felületeket szilárdan összeköti. Az alkalmazott hőmérséklet szerint megkülönböztetünk keményforrasztást (450 foknál magasabb) és lágyforrasztást, mely 450 foknál alacsonyabb hőmérsékleten történik. A forrasztandó anyagok felülete a szükséges hőmérsékleten nagyon hamar oxidálódik. A kialakult oxidhártya gátolja a fémes érintkezés létrejöttét, ezért vagy mechanikai úton vagy folyósító anyagok segítségével megtisztítják a felületet. Ragaszthatóság: A ragasztott kötés tulajdonságait a ragasztandó anyagpárfelület állapota, illesztésük módja és résmérete, a ragasztó nedvesítő-képessége, ill. felületi feszültsége, a megszilárdult ragasztó egyedi tulajdonságai (pl. szilárdság, hőállóság), a kötési reakciót elősegítő esetleges hőkezelés határozza meg. A ragasztók zöme szerves vegyület, melyek fizikai úton (pl. oldószervesztéssel), vagy kémiai reakció által(pl. polimerizációval) szilárdulnak meg. A kötés adhéziósan, vagy esetenként a ragasztandó felület részbeni oldásával jön létre. 1.7 MELYEK AZ ANYAGOK SZERKEZETVÁLTOZTATÓ TECHNOLÓGIÁRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK SZEMPONTJAI? (HŐKEZELHETŐSÉG, FELÜLETKEZELHETŐSÉG) A hőkezelhetőség az anyag tulajdonságainak megváltoztatását célzó anyagszerkezetváltoztató folyamatok feltételeinek való megfelelőséget minősíti. A hőkezelési cél elérése egyensúlyi irányba ható, vagy attól eltérő irányultságú anyagszerkezet-változáson alapul, s e két változat más-más feltételek meglétét követeli meg. A legnagyobb mennyiségben felhasznált fémes anyagok a vasötvözetek, melyeknek hőkezelhetőségét az edzhetőségük és az átedzhetőségük jellemzi: Az edzhetőséget az edzéssel (A3hőmérséklet feletti izzítással ausztenitesítéssel majd a kritikusnál nagyobb sebességű hűtéssel) elérhető legnagyobb keménység minősíti, ami gyakorlatilag csak a karbontartalom függvénye. 11

12 A képződő martenzit akkor eredményez jelentős keménység-növekedést (HRC 45), ha a C 0,25%, ami egyben az edzhetőség kritériumának is tekinthető az ausztenitesítés(t > A3) és a gyors hűtés (vhűlés vkrit) mellett. Az átedzhetőség azt fejezi ki, hogy az edzéssel elérhető keménység(ill. azzal arányban a szövetszerkezet martenzit tartalma adott karbon tartalom mellett) milyen mértékben függ a lehűlési sebességtől, azaz a gyártmány hűtőközeggel érintkező felületétől a belseje (magja) felé mért távolságtól. A felületkezelhetőség: megítélésekor tekintettel kell lenni a felületi kérget létrehozó hatás által a felületkezelés a legtöbb esetben a gyártmány előállításának befejező művelete. További követelményeknek(pl. korrózió-, kopás-, hőállóság) való megfelelősége, hiszen a legtöbb ől indul ki, tehát a felületkezel élettartamra gyakorolt hatása igen nagy. az alapanyagon ill. a kész terméken okozott változásokra. Ez utóbbi azért is fontos, mert lényeges jellemző a bevonat tapadási szilárdsága, porozitása, speciális károsodási folyamat a felületrés károsodás álóságra ill. 1.8 MIT ÉRTÜNK KÚSZÁS-, FÁRADÁS-, TÖRÉSÁLLÓSÁG ALATT? A kúszás (vagy tartós folyás) közel állandó feszültségen végbemenő folyamat, mely egy-egy anyagcsoportra jellemző hőmérséklet felett, az idő függvényében viszonylag jelentős alakváltozást hoz létre. Pl. a polimerek már szobahőmérsékleten, az alumíniumötvözetek 250 C felett, az acélok kb. 450 C felett hajlamosak kúszásra. A kerámiákban már igen kis mértékű kúszás is veszélyes mértékű sajátfeszültségeket kelthet, mivel azok nem tudnak leépülni (a nagy ridegség és a minimális alakváltozó-képesség miatt), hanem halmozódnak, ill. a külső terhelésből eredő feszültségekre szuperponálódnak (azokhoz hozzáadódnak). A kúszást - mint termikusan aktivált folyamatot jól jellemzi az alakváltozási sebessége, mely a hőmérsékletnek exponenciális, a feszültségnek hatványfüggvénye. A megengedhető feszültséget két megközelítésben szokás definiálni: kúszáshatár, azaz adott hőmérsékleten, adott idő alatt (pl. 105óra) egy meghatározott (pl. 1%) alakváltozást létrehozó feszültség; idő(tartam)szilárdság, azaz adott hőmérsékleten, adott idő alatt törést rendszerint interkrisztallin repedésterjedést követően okozó feszültség. Kúszáshatár -mint méretezési jellemző: -akkor használatos, ha az adott anyagból készülő alkatrész megengedhető alakváltozása korlátozott (pl. turbinalapát). Időtartam szilárdságra akkor méreteznek, ha az alakváltozás megengedhető, de a törést ki kell zárni (pl. erőművi gőz-csővezeték). Fáradásállóság Az anyag(ki)fáradás ciklikusan ismétlődő igénybevétel(ek) hatására, lokális anyagszerkezetváltozás nyomán jön létre. Három szakaszra bontható: 1, a halmozódó károsodások eredményeként mikrorepedés keletkezik 2, ez az ismétlődő igénybevételek hatására szívósan (energiaközlés mellett)terjed 3, végül a maradó keresztmetszet ridegen (energia-felszabadulás mellett) törik 12

13 Egy anyag fáradásállósága annál jobb, minél finomabb szemcséjű, minél kevésbé tartalmaz külső makroszerkezeti bemetszéseket, azaz feszültség-gyűjtő helyeket és belső makroszerkezeti inhomogenitásokat (folytonossági hiányokat, anyagi heterogenitásokat), minél kedvezőbb a felületi feszültségállapota (pl. húzó helyett nyomó) és kisebb a felületi érdessége. A törésig elviselt Nt ciklusszámot az alkalmazott (maximális) feszültség függvényében ábrázolva, minél nagyobb a feszültség, annál hamarabb következik be a törés. A feszültség az anyagban alakváltozást okoz, mely lehet tisztán rugalmas, vagy ha az amplitúdó nagyobb, akkor rugalmas képlékeny. Az előző esetben a törésig elviselt igénybevételi ciklusok száma (Nt) jóval nagyobb, mint az utóbbinál. Ezek szerint a fáradási folyamatoknak két alaptípusa van: Kis ciklusszámú, melynek során az igénybevétel a folyáshatár feletti ill. az alakváltozás rugalmas-képlékeny és a tönkremenetelt az anyag belsejében keletkező repedések kiterjedése jelenti. Ez fordulhat elő pl. az időnként leállított majd újraindított vegyipari vagy energiaipari nyomástartó edények (tartályok) és csővezetékek ún. feszültséggyűjtő helyein (keresztmetszetváltozások, hegesztési csomópontok,...). Nagy ciklusszámú fáradás, melynek során az igénybevétel a folyáshatárnál kisebb ill. az alakváltozás általában rugalmas és a törést felületi elváltozásokból, hibákból, lokális feszültséggyűjtés konstrukciós részletekből kiinduló repedésterjedés okozza. Ez jellemző pl. a legtöbb forgógépalkatrész (tengely, csapágy, kerék,...) vagy kötélpálya. Törésállóság és törésmechanikai vizsgálatok A legtöbb szerkezeti anyagunkban előfordulnak folytonossági hiányok, köztük repedések. Szükség van olyan anyagjellemzőkre, amelyek a meglévő repedések törés nélküli elviselését minősítik. A hárompontos hajlítóvizsgálat, vagy ún. kompakt próba forgácsolással kialakított - szabványszerinti méretű és alakú próbatestén a csúcsában nullánál nagyobb lekerekítési sugarú bemetszés ("műrepedés") is található, melyet vizsgálat előtt -folyáshatár alatti ismétlődő terheléssel továbbrepesztenek (min. 1,25 mm-rel), hogy az gyakorlatilag nulla lekerekítési sugarú, valódi repedésben végződjön. A próbatestet nyúlás-(elmozdulás-) mérő bélyegekkel felszerelve, szakítógépben törésig terhelik, miközben regisztrálják az erő-és a bemetszés-szétnyílás kapcsolatát. A kapott görbéből meghatározható az FQ értéke. A próbatest jellemző méreteivel kiszámítható egy KQ feltételezett törési szívósság, mely akkor tekinthető az anyagra jellemző KIc-nek, ha síkbeli alakváltozásiállapotban volt a próbatest, egyébként más geometriájú próbatesttel kell a vizsgálatot megismételni. Hidegszívósság és hidegszívóssági vizsgálatok A törési folyamatok két jellegzetes formája: Képlékeny törés: képlékeny alakváltozás mellett jön létre, a szerkezeti anyag egyes részeinek a maximális csúsztató- feszültség síkjain történő elmozdulásával. Elősegíti az egytengelyű húzó vagy a többtengelyű nyomó feszültségi állapot, a sima felület, az anyag szívós jellege, a kis igénybevételi sebesség és a nagy(obb) hőmérséklet. Atöretet makroszkopikusan törést megelőző kontrakció vagy expanzió, matt gödrös felület, mikroszkopikusan üregképződés és transzkrisztallin (szemcsén áthaladó) repedésterjedés jellemzi. Ridegtörés: gyakorlatilag alakváltozás nélkül következik be, szerkezeti anyag összetartó erőinek a maximális húzófeszültségre merőleges síkok mentén történő legyőzésével. 13

14 A (hideg) szívósság (főként a ridegtöréssel szembeni ellenállás) elsősorban a makro-szerkezettől (felületminőség, folytonossági hiányok), a szubmikroszerkezettől (rácsszerkezet, ötvözők, szennyezők), a feszültségállapot jellegétől, az igénybevételi sebességtől és a hőmérséklettől függ. Az első kettő anyag- (és részben technológia-) jellemző, az utóbbi három állapottényező. képlékeny, az alatt a ridegtörés dominál. A teljes törési folyamatot vizsgáló Charpy-féle ütvehajlító vizsgálatnál középen (egyoldalon) V- bemetszéssel ellátott, két végén alátámasztott, 10x10x55 mm befoglaló méretű próbatestet a bemetszéssel átellenes oldalról az ütőmű L sugarú körpályán mozgó, H1 magasságból indítható, m tömegű ingájának egy ütésével meghajlítják ill. eltörik, majd meghatározzák a felhasznált energiát (KV) a fel nem használt energiával arányos H2 magasságra történő továbblendülésből: KV = m g (H1-H2) = m g L (cos β-cos α) [J] Az inga tengelyén lévő mutató a továbblendülés szögével elfordul, így a próbatest törésére felhasznált energia, az ún. ütőmunka egy alkalmasan elkészített skáláról közvetlenül leolvasható. 1.9 KOPÁS-, KORRÓZIÓÁLLÓSÁG MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI ÉS BEFOLYÁSOLHATÓSÁGA A kopás szilárd testek felületén bekövetkező anyagveszteség, amelyet szilárd, cseppfolyós, vagy légnemű közeggel való érintkezés és relatív elmozdulás (azaz két anyag közötti interakció) okoz. A relatív elmozdulásnak négy alapformája különböztethető meg: csúszás, gördülés, lökés és áramlás, melyek külön-külön, vagy kombináltan is jelentkezhetnek. Az anyagok kopásállóságát keménységméréssel is összehasonlíthatjuk. Kopásállóság befolyásolása: anyagválasztási szempontok: nagy keménységű és rugalmassági modulusú anyagok felhasználása, kis affinitású (tapadási, hegedési hajlamú) súrlódó anyagpárok alkalmazása konstrukciós szempontok: o elmozduló felületek közé idegen részecskék bejutásának megakadályozása, de megfelelő kenés szavatolásacélszerű konstukció kialakításával, o felületi mechanikai terhelés, és azzalösszefüggő melegedés csak az éppen szükséges mértékben való maximalizálása, esetenként gyorsan cserélhető és olcsó kpóbetétek alkalmazása o technológiai szempontok: optimális felületi érdesség és hullámosság kialakítása a kenőanyag megtartáshoz. o üzemeltetési szempontok: felesleges üresjáratok megszüntetése, megfelelő kenés-hűtés folyamatos biztosítása, kenőanyag cseréje. A korrózió jellemzően a fémes szerkezeti anyagok károsodása, mely környezeti hatásra fellépő, mérhető elváltozást (méret-és tömegcsökkenést) ill. a mechanikai terhelhetőség és a felhasználhatóság romlását okozó fázishatár-reakciók folyamata. Korrózióra az alábbi két módon lehet hatni: 14

15 a szerkezeti anyagra ható közeg módosításával: Az oxigén vagy más korróziós hatóanyag(szén-dioxid, kén-oxidok, nitrózus gázok, füstgázok, vegyipari gázok; gőz, páratartalom, csapadék, felszíni vizek, folyékony és szilárd vegyi anyagok, folyékony fémek és sóolvadékok; talaj stb.) kizárása, phérték kedvező módosítása vagy passziválóanyagok adagolása. Korróziós közeggel érintkező szerkezeti anyag változtatásával, védelmével: - passzívréteges( passzíválódó ) ill. korróziónak ellenálló ötvözetek(pl. korrózióálló acél, hőálló acél, titánötvözetek, alumínium) alkalmazása; - alternatív(nem korrodáló) anyagok(pl. műanyagok, kerámiák) használata; - passzív korrózióvédelem: védőbevonatolás(pl. festés, galvanizálás, plattírozás, tűzi horganyzás; termikus szórás nemesebb fémmel, kerámiával, műanyaggal); - aktív korrózióvédelem: katódos védelem elhasználódó anódokkal (Zn, Mg) való összeköttetésben, vagy anódos védelem külső áramforrás igénybevételével 1.10 HŐÁLLÓSÁG, BIOLÓGIAI KÁROSODÁS, ÖREGEDÉSÁLLÓSÁG A nagy(obb) hőmérsékleten igénybe vett szerkezeti anyagok károsodásállósága-amit hőállóságnak nevezünk - a termikus igénybevétel mértékétől, jellegétől és a járulékos hatásoktól függ, de az anyagok viselkedését az összetétel, az előállítási mód,a megmunkálás és a hőkezelés is befolyásolja. A hőfáradás vagy termikus fáradás olyan anyagkárosodás, melynek során a ciklikusan váltakozó T hőterhelés (vagy hő- és mechanikai terhelés) váltakozó képlékeny alakváltozást idéz elő az anyag felületközeli rétegeiben, a külső és belsőbb anyagrészek eltérő és akadályozott hőtágulása következtében. A termikus fáradással szemben ellenállóbb anyagok magas hőmérsékleti szilárdság-szívósság aránya optimalizált, azaz a szívós repedésterjedéssel szemben is megfelelő ellenállást tanúsítanak. Továbbá hővezetőképességük és hőtágulási együtthatójuk viszonya olyan, hogy az anyag, ill. a belőle készült alkatrész felülete és belső részei között kialakuló hőmérséklet-gradiens ne okozzon kritikus mértékű hőfeszültségeket. A hősokk"lökésszerű" hőhatás (pl. gyors túlhűtéskor), viszonylag nagy (esetenként változó) hőmérséklethatárok között. A T hőlökés hatására kialakuló hőfeszültség - különösen egyidejűleg ható mechanikai terheléssel -az anyag szilárdságát elérő feszültséget, az akadályozott alakváltozás (nem eléggé képlékeny anyagoknál) pedig repedést, sőt törést eredményez(het). A reve-ill. a tűzállóság nagy hőmérsékleti korrózióállóságot takar, de itt a korrózió a szó hagyományos értelmében vett oxidációt jelent. Ha a keletkező oxidációs (égés)-termék porózus szerkezetű, rossz tapadóképességű, akkor reveformájában leválik a felületről, szabaddá téve az utat a további károsodásnak. Reveállóságról valójában csak a fémeknél, tűzállóságról pedig az oxidkerámiáknál beszélhetünk. Azon fémek tekinthetők jó reveállónak, melyek felületén jól tapadó, passziváló védőoxidréteg keletkezik, gátolva a további károsodást. Az igazán tűzálló anyagoknak oxidoknak kell lenniük, hiszen ezek elégetése (oxidálása) már lehetetlen, így csak az olvadáspontjuk szab korlátot alkalmazási hőmérsékletüknek. 15

16 A műanyagokat a gyújtóláng eltávolítása után tapasztalható égési jelenségek alapján próbatest pozíciótól (vízszintes, függőleges) és vastagságától függően különböző éghetőségi fokozatokba sorolják. Biokárosodás-állóság és biokárosodás-állósági vizsgálatok Keramikus építőanyagokban kénoxidáló és nitrifikáló baktériumok csökkentik a ph-értéket az anyagfelületen és ezzel más mikroorganizmusok fejlődését segítik elő. Kellően tartós nedves állapot esetén baktériumok és penészgombák keresztülnőhetik a beépített anyagot (habarcsot, mészhomoktéglát,...). Fémeken korróziós jellegű károsodást okoznak kén-és vasoxidáló aerob, ill. szulfátredukáló anaerob baktériumok, valamint szerves és szervetlen savakat kiváltó penészgomba-fonalak, hajólemezeket belepő kagylók. Egyes rovarok (pl. termeszek) rágási károsodást képesek okozni olyan fémtárgyakon, amelyek lágyabbak ezen rovarok rágószerveinél (pl. ólomból készült kábelburkolatokon és csővezetékeken). Műanyagokra -elégséges nedvesség mellett -baktériumok és penészgombák nőhetnek rá, lebonthatják az azokban lévő lágyító-, töltő-, stabilizáló- és emulgeáló adalékokat, tömeg-és szilárdságveszteséget okozva. Elektromos szerkezeteken gombatelepek képződése csökkentheti a felületi ellenállást, ami kóboráramokat, rövidzárlatokat idézhet elő. A fa és származékai a legveszélyeztetettebbek, nagy mennyiségű és változatosságú alkalmazá-suk miatt is. A különféle korhasztó-, kékítő-és penészgombák megfelelő nedvességtartalom esetén képesek jelentős károsodást okozni, mivel különböző enzimjeikkel lebontják a fa cellulóz-, lignin-vagy cukor-és keményítőtartalmát, tömeg- és szilárdságvesztést és/vagy elszíneződést okozva. A rovarok különböző méretű rágójáratokat és kirepülő nyílásokat készítenek, csökkentve a faszerkezet teherviselő keresztmetszetét, stabilitását. A textilféleségeket penészgombák, molyok támad(hat)ják meg. Biokárosodás-állóságivizsgálatok: A biológiai károsodásvizsgálatok alapvető feladatai ill. szempontjai: az anyagok károsító organizmusok támadásával szemben tanúsított állékonyságának vizsgálata, a károsodás megjelenési formáinak értékelésea károsító organizmusok biológiájának figyelembevételével, anyagvédő módszerek hatékonyságának ellenőrzése a gátolni kívánt biológiai károsodással szemben. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatokat élő károsítókkal végzik és a károsodási folyamatban különböző mechanikai, fizikai-kémiai és biológiai hatások érvényesülnek, szükség van: a kísérletek gondos megtervezésére, végrehajtására, az előkészítés steril körülmények közötti végrehajtására, a károsító organizmusok kiválasztására és felhelyezésére, a próbadarabok pontos kondicionálására (hőmérséklet, nedvességtartalom, fényviszonyok, légjárás, csapadékviszonyok stb.), a kapott eredmények pontos rögzítésére, statisztikai feldolgozására, kiértékelésére. A környezet-és egészségvédelmi szabályok betartása mellett végezhető biológiai károsodásvizsgálatok károsodó anyag és károsító organizmus szerint oszthatók két fő csoportra. 16

17 Öregedés-állóság és öregedésállósági vizsgálatok Öregedésnek nevezhető valamely anyagban lezajló -annak tulajdonságait (többnyire negatívan) megváltoztató - belső és/vagy külső okokra visszavezethető, az előző károsodási formák egyikébe sem sorolható fizikai és kémiai folyamatok összessége. Jellemző belső (anyagállapotbeli) öregedési okok: -az anyag termodinamikailag instabil állapota; -a belső feszültségek relaxációja vagy átrendeződése; -a kémiai összetétel megváltozása (túlzott szennyeződés); -a mikroszerkezet ill. a molekuláris szerkezet változásai. Főbb külső (környezeti) öregedési okok: -meghatározott hőmérséklet-tartományban végzett képlékeny alakítás, -tartós hőigénybevétel (hőntartás), -hőmérséklet-ill. klímaváltozás, -bizonyos kémiai hatások (pl. feszültségi repedésképződést okozó ózon), -elektromágneses rezgések (infravörös, látható, ultraibolya, ionizáló sugárzás), -részecske-(pl. neutron-) sugárzás. A környezeti és időjárási hatások következtében, a különböző szerkezeti anyagokban eltérő öregedési jelenségek léphetnek fel, azaz öregedés-állóságuk is különböző: -polimerekben duzzadás, zsugorodás, vetemedés alakulhat ki elszíneződés, megfakulás, repedésképződés kíséretében, amelyek késleltethetők: vegyi reakciókat késleltető inhibitorokkal, antioxidánsokkal; káros tulajdonság-változásokat mérséklő, a jellemző öregedési okkal szemben védelmet biztosító hő-és fénystabilizátorokkal, sugárzásvédő- és abszorbeáló adalékanyagokkal; -fémek esetében kedvezőtlenül megváltoznak a jellemző mechanikai tulajdonságok és a törésmechanikai jellemzők. Ötvözetlen acélokban már 1020n/cm2neutrondózis elérése a további üzemeltetést lehetetlenné tevő elridegedést okoz. Korrózióálló, ausztenites Cr- Niacélokban az elridegedési folyamat lényegesen lassabb. Öregedés-állósági vizsgálatok Mivel az öregedés anyagfajtánként jelentős jelleg-és intenzitásbeli különbözőségeket mutat, sok esetben az üzemelés alatt álló szerkezeti elemek, ill. anyagok állapotváltozásait, állagromlását kísérik nyomon, figyelve a kritikus viszonyok létrejöttének körülményeit. A szabad térben alkalmazott műanyagok esetében fontosak a komplex légköri vizsgálatok az időjárás- és (UV) fényállóképesség tesztelése céljából: 17

18 -természetes igénybevétellel(lassú vizsgálat): próbatestek elhelyezése szabadban déli irányban, a vízszinteshez képest 45 -ban megdöntve (időjárásállóság-vizsgálat); vagy próbatestek elhelyezése ablaküveg mögött, szabályozott hőmérsékletű tokban (fényállósági vizsgálat); Folyamatosan fel kell jegyezni a meteorológiai adatokat, megvizsgálva a minták állapotát szemrevételezéssel és valamilyen mechanikai jellemző mérésével; -mesterséges igénybevétellel(akár 10-szeresre gyorsított vizsgálat): 5-6 hétig tartó globális sugárzás-szimuláció 1 kw/m2-es szűrt xenonív-sugárzással (ami megfelel egy évig tartó közép-európai szabad napsugárzásnak), kiegészítve mesterséges esőztetéssel és hőmérsékletingadozásokkal. 18

19 2. A FÉMES ANYAGOK SZERKEZETVÁLTOZÁSAI 2. 1 FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA ÉS EGYENSÚLYI ÁTALAKULÁSAI 1. Mi az egynemű és a különnemű rendszer? Egynemű a rendszer, ha fizikai módszerekkel elkülöníthető bármely része nemcsak kémiailag, hanem fizikailag is azonos tulajdonságokat mutat. Különnemű a rendszer, ha két vagy több homogén részből épül fel, amelyeket egymástól határoló felületek választanak el. 2. Melyek az állapottényezők és milyen módon befolyásolják az anyag állapotát? - rendszert felépítő alkotók (komponensek, K) száma - a hőmérséklet - nyomás 3. Mit fejez ki a fázisszabály? A szabadon változtatható állapottényezők száma (Sz) és a fázisok száma (F) között egyensúly esetén összefüggés áll fenn. Fémek esetén ez Sz+F=K+1 alakban írható fel, azaz a szabadsági fokok és a fázisok számának összege az alkotók száma +1 értékkel egyenlő. 4. Mit értünk fázison és fázisváltozáson? Fázis: Az anyag egynemű módosulata, egyazon halmazállapot, kristályszerkezeti módosulat. Fázisváltozás: valamely zárt rendszerben fizikai hatásokra (pl. hevítésre), meghatározott fizikai-kémiai törvényszerűség szerint végbemenő és a rendezettség mértékének megváltozásával járó átalakulás. 5. Mit befolyásol a kristályosodási képesség és a kristályosodási sebesség? Ha a fémolvadékot gyorsan hűtjük, kisméretű szemcsék keletkeznek, mert a kristályosodási folyamat gyorsan játszódik le. Lassú lehűléskor nagy, durva szemcsék alakulnak ki, mert a kristálycsíráknak van idejük megnőni. A kristályok időegység alatti növekedésének mértéke a kristályosodás sebesség. 6. Mit értünk krisztalliton? A nem szabályos sík felületekkel határolt kristályokat krisztallitoknak nevezzük. 7. Mi a szilárd oldat? Két vagy több komponens által, szilárd állapotban létrehozott közös rácsszerkezetű fázis. 8. Jellemezzük az egymást minden arányban oldó fémek egyensúlyi diagramját! 19

20 Egyes lapközepes (felületen középpontos) köbös kristályrácsú fémötvözetek (pl. Au-Ag) szilárd állapotban egymást minden arányban oldják. A színarany 1063 C-on olvad, illetve dermed. Mindkét fém jól alakítható, szilárd állapotban egymást korlátlanul oldják. Ha vizsgáljuk a 80% Au + 20% Ag ötvözetet hűlés közben akkor olvadt állapotban egy fázis (olvadék) van jelen. A dermedés a likviduszvonal metszéséhez tartozó kb C-on indul meg és a szoliduszvonal metszéséhez tartozó kb C-on fejeződik be. Az ötvözet hőmérsékletintervallumban dermed, a lehűlési görbében ezt töréspontok mutatják. T hőmérsékleten tehát olvadék és szilárd oldat van egyidejűleg jelen. 9. Jellemezzük az eutektikumot tartalmazó, egymást szilárd állapotban nem oldó fémek egyensúlyi diagramját! Egyes ötvözetek (pl. Bi-Cd) szilárd állapotban egymást egyáltalán nem oldják, azonban meghatározott összetételnél és hőmérsékleten eutektikumot alkotnak. A bizmut (bi) 271 C-on olvadó rideg félfém, ötvözetei azonban kisebb hőmérsékleten olvadnak. A kadmium (Cd) olvadáspontja 321 C, természetben általában cinkkel együtt fordul elő. A két fém 40% Cdtartalomnál 144 C-on olvadó eutektikumot képez. Egy hipereutektikus ötvözet (pl. 30% Bi + 70% Cd, 1 ötvözet) dermedése során az ömledékből először kadmium válik ki, ezért a likvidusz és a szolidusz között az ötvözet olvadékból és elsődleges kadmiumból áll. A hőmérséklet csökkenésével, növekvő kadmium kiválással az olvadék kadmiumtartalma csökken, és 144 C-on eléri az eutektikus összetételt. Ekkor az olvadék eutektikummá dermed. Az ötvözet szobahőmérsékleten primer Cd-ból és eutektikumból áll. A 2 ötvözet olvadékából hűtéskor először primer Bi válik ki, majd az olvadék 144 C-on eutektikummá dermed. 10. Jellemezzük a korlátolt oldást tartalmazó egyensúlyi diagramot! Egyes fémötvözetek (pl. Fe-Fe3C) szilárd állapotban korlátoltan oldják egymást. A két fém 61,9% Sn-tartalomnál 183 C-on olvadó, illetve dermedő eutektikumot képez. Itt a legkisebb az olvadáspont, ez az ötvözet tehát úgy hűl le, mintha színfém volna. Az eutektikum L+B szilárd oldatok kétfázisú szöveteleme. Szilárd állapotban az ólom az ónt részlegesen oldja, az oldóképesség 183 C-on a legnagyobb: 19,2% Sn. Az oldóképesség a hőmérséklet csökkenésével csökken, 20 C-on már csak 1,5% Sn. A különbség másodlagos B-fázisként jelenik meg. Ezért a 2 ötvözet szobahőmérsékleten elsődleges L szilárd oldatból és másodlagos B fázisból áll. Az ón 183 C-on 2,5 % Pb-t 20 C-on 0% Pb-t tud oldani. 11. Mit értünk vegyületen és milyen vegyületeket ismerünk? A fémvegyület olyan két- vagy többalkotós kristályos fázis, amelynek alkotói közös kristályba illeszkednek be, de ez a rácsszerkezet független az alkotók rácsszerkezetétől. Vegyületek lehetnek: - ionvegyület - elektronvegyület - intermetallikus vegyület 12. Mi jellemzi az allotrop átalakulást? Szilárad halmazállapotban végbemenő fázisátalakulás, melynek során megváltozik az anyag kristályszerkezete. 20

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. Szívós vagy

Részletesebben

ANYAGISMERET I. ACÉLOK

ANYAGISMERET I. ACÉLOK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET I. ACÉLOK Dr. Palotás Béla Dr. Németh Árpád Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus Hipereutektikus

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Alapképzés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2007/08 Szilárdságnövelés Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Szilárdság növelés

Részletesebben

A forgácsolás alapjai

A forgácsolás alapjai A forgácsolás alapjai Dr. Igaz Jenő: Forgácsoló megmunkálás II/1 1-43. oldal és 73-98. oldal FONTOS! KÉREM, NE FELEDJÉK, HOGY A PowerPoint ELŐADÁS VÁZLAT NEM HELYETTESÍTI, CSAK ÖSSZEFOGLALJA, HELYENKÉNT

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

Előadó: Dr. Bukovics Ádám 11. ELŐADÁS

Előadó: Dr. Bukovics Ádám 11. ELŐADÁS SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása:. LŐADÁS [1] Dr. Németh György: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó Platthy Pál:

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! 2.1. Lemezalakító technológiák A lemezalakító technológiák az alkatrészgyártás nagyon jelentős területét képviselik

Részletesebben

1. Hidegalakítás, melegalakítás, félmelegalakítás

1. Hidegalakítás, melegalakítás, félmelegalakítás Ismételje át a hidegalakítás fogalmát, hatását a fémek tulajdonságaira! Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a hideg-, félmeleg és melegalakító eljárások jellemzőit és alkalmazási területeit. 1. Hidegalakítás,

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

Anyagismeret és anyagvizsgálat. Kovács Attila kovacs.attila@nyf.hu

Anyagismeret és anyagvizsgálat. Kovács Attila kovacs.attila@nyf.hu Anyagismeret és anyagvizsgálat Kovács Attila kovacs.attila@nyf.hu Mit nevezünk anyagvizsgálatnak? "Az ipar és a technika fejlődése megkívánja, hogy a gyártási folyamatok során felhasznált anyagokról minél

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Mérnöki anyagok felosztása, szabványos jelölés rendszerek Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja olyanná, ami az igényeknek leginkább megfelel. 2 Az

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János VASBETON SZERKEZETEK TERVEZÉSE 2 Szabvány A tartószerkezetek tervezése jelenleg Magyarországon és az EU államaiban az Euronorm szabványsorozat alapján

Részletesebben

KÚPOS LEMEZFÚRÓ. profiline

KÚPOS LEMEZFÚRÓ. profiline KÚPOS LEMEZFÚRÓ profiline Termék leírása Az új RUKO nagyteljesítményű kúpos lemezfúróknál a forgácshornyok köszörülése CBN eljárással történik a tömör, edzett anyagba. A CBN (köbös bórnitrid) lényegesen

Részletesebben

Kiváló minőségű ragasztott kötés létrehozásának feltételei

Kiváló minőségű ragasztott kötés létrehozásának feltételei AKTUALITÁSOK A FARAGASZTÁSBAN Kiváló minőségű ragasztott kötés létrehozásának feltételei Dr. habil Csiha Csilla tanszékvezető, egyetemi docens Sopron 2014 szeptember 11. Faanyagok ragasztása a faipari

Részletesebben

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Nemesacél anyagok feldolgozása során rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a felületkezelés szakszerűségére, megfelelő hegesztőanyagok és kötőelemek kiválasztására.

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Lánghegesztés és lángvágás

Lánghegesztés és lángvágás Dr. Németh György főiskolai docens Lánghegesztés és lángvágás 1 Lánghegesztés Acetilén (C 2 H 2 ) - oxigén 1:1 keveréke 3092 C 0 magas lánghőmérséklet nagy terjedési sebesség nagy hőtartalom jelentéktelen

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

AZ ACÉLMINŐSÉGEK JELÖLÉSE AZ MSZ EN SZABVÁNY SZERINT

AZ ACÉLMINŐSÉGEK JELÖLÉSE AZ MSZ EN SZABVÁNY SZERINT AZ MSZ EN ACÉLJELÖLÉSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE Az acélminőségek jelölésére az MSZ EN 10027-ben kétféle jelölési mód van: Az acélminőségek rövid jele az MSZ EN 10027-1:1994 szerint Az acélminőségek szám jele

Részletesebben

Géprajz gépelemek II. II. Konzultáció (2014.03.22.)

Géprajz gépelemek II. II. Konzultáció (2014.03.22.) Géprajz gépelemek II. II. Konzultáció (2014.03.22.) Forgó alkatrészek oldható kötőelemei (a nem oldható tengelykötéseket a tk.-ből tanulni) Ékkötés Az ék horonyszélességének illesztése laza D10 A tengely

Részletesebben

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika

Részletesebben

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés Beépítési tér és konstrukciós javaslatok Az O-gyűrűk beépítési terét (hornyot) lehetőség szerint merőlegesen beszúrva kell kialakítani. A szükséges horonymélység és horonyszélesség méretei a mindenkori

Részletesebben

GAFE FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Kézi forgácsoló műveletek)

GAFE FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Kézi forgácsoló műveletek) GAFE FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Kézi forgácsoló műveletek) Kézi forgácsoló műveletek Darabolás (fűrészelés, vágás) Forgácsolás reszelés fúrás (fúrás, süllyesztés) köszörülés menetkészítés Illesztés (csiszolás,

Részletesebben

T E C H N O L O G Y. Patent Pending WATERPROOFING MEMBRANE WITH REVOLUTIONARY TECHNOLOGY THENE TECHNOLOGY. Miért válassza a Reoxthene technológiát

T E C H N O L O G Y. Patent Pending WATERPROOFING MEMBRANE WITH REVOLUTIONARY TECHNOLOGY THENE TECHNOLOGY. Miért válassza a Reoxthene technológiát TE THENE TECHNOLOGY TE THENE TECHNOLOGY TE Miért válassza a Reoxthene technológiát THENE TECHNOLOGY Miért válassza a Reoxthene technológiát A TECHNOLÓGIA egy forradalmian új technológia, melyet a MAPEI

Részletesebben

Extrudálás alapjai. 1. Műanyagipar helyzete. 2. Műanyag termékgyártás. 3. Alapanyag. 4. A feldolgozást befolyásoló anyagjellemzők. 5.

Extrudálás alapjai. 1. Műanyagipar helyzete. 2. Műanyag termékgyártás. 3. Alapanyag. 4. A feldolgozást befolyásoló anyagjellemzők. 5. Extrudálás alapjai 1. Műanyagipar helyzete 1.1. Múltja 1.2. Jelen 1.3. Várható tendenciák 2. Műanyag termékgyártás 2.1. Termékkel szembeni elvárások 2.2. Alapanyag kiválasztás 2.3. Termékgyártásra való

Részletesebben

Inveio Uni-directional crystal orientation. GC4325 a hosszabb élettartamért. Tartós acél esztergálás

Inveio Uni-directional crystal orientation. GC4325 a hosszabb élettartamért. Tartós acél esztergálás Inveio Uni-directional crystal orientation a hosszabb élettartamért Tartós acél esztergálás Megbízható élek Az északi félteke egy kis országában a Sandvik Coromant szakemberekből álló csoportja olyan anyagminőséget

Részletesebben

FÁZISÁTALAKULÁSOK. 4.5. ábra Tiszta fém hűlésgörbéje.

FÁZISÁTALAKULÁSOK. 4.5. ábra Tiszta fém hűlésgörbéje. FÁZISÁTALAKULÁSOK Lehűlési görbék A későbbiekben szükség lesz a Gibbs-féle fázisszabály ismeretére, de a lehűlési görbék értelmezéséhez is segítséget nyújt. Gibbs-féle fázisszabály: F + Sz = K +1 (4.9.)

Részletesebben

FEI Quanta 3D SEM/FIB. Havancsák Károly 2010. december

FEI Quanta 3D SEM/FIB. Havancsák Károly 2010. december 1 Havancsák Károly 2010. december 2 Időrend A helyiség kialakítás tervezése 2010. május Mágneses tér, vibráció mérése 2010. május A helyiség kialakítása 2010. augusztus 4 22. A berendezés szállítása 2010.

Részletesebben

Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek. YTONG és YTONG MULTIPOR

Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek. YTONG és YTONG MULTIPOR Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek YTONG és YTONG MULTIPOR anyagok használatával Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek Tartalomjegyzék: 1) Környezetbarát termék 2) Hőtechnika:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Fémtan Segédlet az Anyagszerkezettan I című tárgyhoz 1/35 Tartalomjegyzék 1. A fémek általános jellemzői... 3 1.1. Kristályos szerkezetek... 3 1.2. Halmazállapot változások fémeknél... 5 2. Az alakváltozás

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Anyagvizsgálatok. Fémtani vizsgálatok

Anyagvizsgálatok. Fémtani vizsgálatok Anyagvizsgálatok Fémtani vizsgálatok Cél: Az anyagok szövetszerkezetének, szemcsenagyságának, a zárványosság (nemfémes alkotók) stb. meghatározása A vizsgálatok a nagyítás szerint csoportosíthatók: makroszkópos

Részletesebben

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia

Részletesebben

Corvus Aircraft Kft Tervezési, gyártási technológiák. Győr, 2008. április 16.

Corvus Aircraft Kft Tervezési, gyártási technológiák. Győr, 2008. április 16. Corvus Aircraft Kft Tervezési, gyártási technológiák Győr, 2008. április 16. Cég történet STA RT 2002 Prototípus építés Mk I 2004 Cég alapítás Corvus Aircraft Kft 2005 Prototípus építés Corvus Corone Mk

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Hidegfolyató eljárások

Hidegfolyató eljárások Indítsa el az animációkat! Figyelje meg a bélyeg és az anyag mozgását az előre- és a hátrafolyatás esetében! Döntse el, vajon miért nevezik előre és hátrafolyatásnak a műveleteket! Előrefolyatás Hátrafolyatás

Részletesebben

Elõnemesített keretanyag

Elõnemesített keretanyag SZERSZÁMACÉL ISMERTETÕ HOLDAX Elõnemesített keretanyag Überall, wo Werkzeuge hergestellt und verwendet werden Általános információk A HOLDAX egy vákumkezelt króm-molibdénacél, mely edzett és megeresztett

Részletesebben

A halmazállapot-változások

A halmazállapot-változások A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Halmazállapotok Energia Kondenzáció Kondenzációs hő Kondenzáció Párolgás Gőz Fagyáshő Párolgáshő Folyadék

Részletesebben

Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Tartalom Fa, mint anyag általános tulajdonságai Előnyök-hátrányok Faipari termékek Faszerkezetek jellemző alkalmazási

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

Tűzvédő bevonatok készítésének folyamata. 1 2012-11-16 tűzvédelmi szimpózium

Tűzvédő bevonatok készítésének folyamata. 1 2012-11-16 tűzvédelmi szimpózium Tűzvédő bevonatok készítésének folyamata 1 2012-11-16 tűzvédelmi szimpózium Élet A tűz Pusztulás 2 2012-11-16 tűzvédelmi szimpózium Az ember szolgálatában 3 2012-11-16 tűzvédelmi szimpózium Veszélyek 4

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

www.menet-szerszam.hu MENETFÚRÓ HASZNOS TÁBLÁZATOK (SEBESSÉG, ELŐFÚRÓ, STB.)

www.menet-szerszam.hu MENETFÚRÓ HASZNOS TÁBLÁZATOK (SEBESSÉG, ELŐFÚRÓ, STB.) Sebesség, előtolás, és kenés MENETFÚRÓ HASZNOS TÁBLÁZATOK (SEBESSÉG, ELŐFÚRÓ, STB.) A menetfúrás sebessége számos tényezőn alapul: a) A menetemelkedés b) Megmunkált anyag c) Furat mélység d) Furat típusa:

Részletesebben

Rapid Gyorsragasztó. Tulajdonság Rapid/A Rapid/B Rapid (Keverve) Szín Fajsúly Viszkozitás (25 C-on) Élettartam Minőségét megőrzi (2gm, 25 C-on)

Rapid Gyorsragasztó. Tulajdonság Rapid/A Rapid/B Rapid (Keverve) Szín Fajsúly Viszkozitás (25 C-on) Élettartam Minőségét megőrzi (2gm, 25 C-on) Araldite (AW 2104/HW 2934) Kétkomponensű epoxy ragasztó háztartási és ipari felhasználásra Főbb jellemzők: Nagy tépő és nyíró erő Erős és rugalmas Gyors kikötés Sokféle felület ragasztásához Termék meghatározás:

Részletesebben

ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI,

ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI, ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI, ÜVEGTERMÉKEK Erdélyi Tamás egyetemi tanársegéd BME Építészmérnöki é kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék 2013. február 28. Tematika alkal om 1. 2. 3. 4. 5. nap 02.28.

Részletesebben

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Előadó: Érseki Csaba http://ersekicsaba.hu

Előadó: Érseki Csaba http://ersekicsaba.hu Előadó: Érseki Csaba http://ersekicsaba.hu Extruder szerszámok fajtái: Csőszerszámok Lemezszerszámok Profilszerszámok Az extruder szerszámok funkciója: Egyenletes áramlási sebességgel kilépő megfelelő

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1508/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÜKI LABOR Mûanyag Vizsgáló és Fejlesztõ Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 187-189.)

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok. Dr. Rácz Pál egyetemi docens

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok. Dr. Rácz Pál egyetemi docens GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Polimerek Polimerek osztályozása Szerves, makromolekulás anyagok: természetes, mesterséges.

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007384T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 384 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 757801 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Az ötvöző elemek kapcsolata

Az ötvöző elemek kapcsolata Az ötvöző elemek kapcsolata az alapfémmel Szilárd oldatot képeznek szubsztitúciós szilárd oldatot alkotnak (Mn, Ni, Cr, Co, V) interstíciós szilárd oldatot alkotnak (N, B) Fémes vegyületet képeznek (Fe2N,

Részletesebben

Nikkel, ötvözetei és hegesztésük.

Nikkel, ötvözetei és hegesztésük. Nikkel, ötvözetei és hegesztésük. Komócsin Mihály A nikkel néhány tízmilliárd éve a szupernova robbanások során keletkezett. A nikkel a földkéregben egy viszonylag ritkán előforduló elem, hisz az átlagos

Részletesebben

Kémiai összetétel (%) SiO 2 6,0 Al 2 O 3 50 53 Fe 2 O 3 3,0 CaO 40,0 MgO 1,5 SO 3 0,4

Kémiai összetétel (%) SiO 2 6,0 Al 2 O 3 50 53 Fe 2 O 3 3,0 CaO 40,0 MgO 1,5 SO 3 0,4 Általános Az normál dermedésű, de gyorsan kikeményedő, magas korai szilárdsággal rendelkező bauxitcement. Gyártási eljárásának, kémiai összetételének és szilárdulási képességének köszönhetően lényegesen

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban

Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban Rózsahegyi Péter laboratóriumvezető Tel: (46) 560-137 Mob: (30) 370-009 Műszaki Kockázatmenedzsment Osztály Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium

Részletesebben

Gépészeti anyagtan. Dr. Budai István Dr. Fazekas Lajos

Gépészeti anyagtan. Dr. Budai István Dr. Fazekas Lajos GÉPÉSZETI ANYAGTAN Gépészeti anyagtan Dr. Budai István Dr. Fazekas Lajos TERC Kft. Budapest, 2013 Dr. Budai István Dr. Fazekas Lajos, 2013 Kézirat lezárva: 2011. január 31. ISBN 978-963-9968-78-3 Kiadja

Részletesebben

EXTRUDÁLT POLISZTIROL

EXTRUDÁLT POLISZTIROL EXTRUDÁLT POLISZTIROL A Fibrotermica SpA társaság extrudált polisztirol lemezt gyárt, melynek neve FIBROSTIR. A FIBROSTIR egyrétegû, kiváló hõszigetelõ képességû sárga színû lemez, alkalmazható mind egyéni

Részletesebben

1.1. A képlékeny alakító eljárások történelmi áttekintése

1.1. A képlékeny alakító eljárások történelmi áttekintése 1.1. A képlékeny alakító eljárások történelmi áttekintése Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki a képlékeny alakító eljárások ie. időszakra jellemző megoldásait! Keressen az interneten ie. időszakra jellemző

Részletesebben

Varratok vizsgálata és minősítése

Varratok vizsgálata és minősítése Dr. Németh György főiskolai docens Varratok vizsgálata és minősítése 1 A hegesztett szerkezetekkel szemben támasztott követelmények Műszaki követelmények: mechanikai vagy hőigénybevétel szembeni ellenállás,

Részletesebben

Liquid steel. Folyékony fém

Liquid steel. Folyékony fém Araldite Liquid Steel (XD 4570 / XD 4571) Két komponensű, gyors kötésű acél tartalmú epoxy ragasztó Főbb jellemzők: Kiváló tapadás a legtöbb műanyag, kompozit és fém felületeken Kiváló ellenállás az üzemanyagok,

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó: Hanno -Protecto műszaki habok Protecto Kizárólagos magyarországi forgalmazó: TechFoam Hungary Kft. H-1183 Budapest, Felsőcsatári út 15. Tel: + 36 1 296 08 02 Fax: + 36 1 296 0803 e-mail: info@techfoam.hu

Részletesebben

Cu-DHP. www.rezcsoinfo.hu. 3. Fizikai tulajdonságok. 3.1. Sűrűség. 1. Általános információk. Anyag megjelölése: Cu-DHP (korábban SF-Cu) C kg / dm 3

Cu-DHP. www.rezcsoinfo.hu. 3. Fizikai tulajdonságok. 3.1. Sűrűség. 1. Általános információk. Anyag megjelölése: Cu-DHP (korábban SF-Cu) C kg / dm 3 A foszforral dezoxidált réz (Cu-DHP) anyagtulajdonságai Tartalom 1. Általános információk 2. Kémiai összetétel 3. Fizikai tulajdonságok 3.1 Sűrűség 3.2 Szolidusz-és likviduszhőmérséklet 3.3 Lineáris hőtágulási

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA:

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA: AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA: A fogyasztók általában úgy vélik, az energia 26%-át fordítják fűtésre. A valóság kb. 53%, ezért a fűtés területén a legérdemesebb a megtakarítás lehetőségeivel foglalkozni.

Részletesebben

Üzem és kenőanyagok 1

Üzem és kenőanyagok 1 Üzem és kenőanyagok 1 A kőolaj 2 A kőolaj összetétele A kőolaj szénhidrogénekből áll. Elenyésző mennyiségben kén-, oxigén-, nitrogén esetleg fémorganikus vegyületek A kőolajban előforduló legfontosabb

Részletesebben

Innocity Kft. terméktervezés, szerszámtervezés öntészeti szimuláció készítés + 3 6 / 7 0 / 4 2 1 8-407. w w w. i n n o c i t y.

Innocity Kft. terméktervezés, szerszámtervezés öntészeti szimuláció készítés + 3 6 / 7 0 / 4 2 1 8-407. w w w. i n n o c i t y. terméktervezés, szerszámtervezés öntészeti szimuláció készítés I n n o c i t y K u t a t á s i é s I n n o v á c i ó s T a n á c s a d ó K f t 2 6 0 0 V á c, P e t ő f i S á n d o r u. 5 5 / A + 3 6 /

Részletesebben

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Orvostechnikai alkalmazások 1. Egyszer használatos orvosi fecskendő gyártása, sterilezése. 2. Vérvételi szerelék gyártása,

Részletesebben

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK Verzió 8.0 2013.11.20 www.consteelsoftware.com Tartalomjegyzék 1. Szerkezet modellezés... 2 1.1 Új szelvénykatalógusok... 2 1.2 Diafragma elem... 2 1.3 Merev test... 2 1.4 Rúdelemek

Részletesebben

Jele:Ag. Rendszáma: 47

Jele:Ag. Rendszáma: 47 Jele:Ag Rendszáma: 47 Jellemzői: Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Konkrét példák (és megoldások) egy Notified Body ajánlásával

Konkrét példák (és megoldások) egy Notified Body ajánlásával Konkrét példák (és megoldások) egy Notified Body ajánlásával EN 1090-1, -2, -3 Építési acél-és alumíniumszerkezetek Görbe Zoltán, szakértő, Budapest, MESSER szakmai nap, 2013.11.27. 2009/105/EC 97/23/EC

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6.

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. statikai számítás Tsz.: 51.89/506 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1. Anyagminőségek 6.. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. 3. A VASBETON LEMEZ VIZSGÁLATA 7. 3.1 Terhek 7. 3. Igénybevételek

Részletesebben

Használati utasítás HARD SURFACE. Transzferpapírok. CL Hard Surface I CL Hard Surface II SIGNDEPOT.EU

Használati utasítás HARD SURFACE. Transzferpapírok. CL Hard Surface I CL Hard Surface II SIGNDEPOT.EU Használati utasítás HARD SURFACE Transzferpapírok I Megnevezés Paropy...2 Paropy I...3 Akril...4 Karton Papírok......5 Kerámia Bögrék...6 Kerámia Csempék...7 Kristály/Üveg...8 Bőr...9 Oldal Mágnes...10

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Biztonságos Euroclass B/ L B,

Részletesebben

Tevékenység: Ragasztóanyagok

Tevékenység: Ragasztóanyagok Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a különböző ragasztóanyag családok típusait/neveit, jellemzőit és kötési mechanizmusaikat! Ragasztóanyagok A ragasztás olyan eljárás, amelyben ragasztóanyag

Részletesebben

Folyékony,kerámia bázisú hőszigetelő bevonat

Folyékony,kerámia bázisú hőszigetelő bevonat Folyékony,kerámia bázisú hőszigetelő bevonat A már ismert hagyományos szigetelő anyagok hőátbocsátási és hővezetési tényezőjét jelentősen felülmúlja a Thermo-S nanotechnológiás hőszigetelő bevonat, ezért

Részletesebben

GREENWAY NEO SOLAR. A felhasznált alapanyag 1,3 Propándiol megújuló, növényi alapú anyagból készül.

GREENWAY NEO SOLAR. A felhasznált alapanyag 1,3 Propándiol megújuló, növényi alapú anyagból készül. Ref. : CA.38 /09.14/V2/ HU GREENWAY NEO SOLAR Illusztratív ábrázolás A GREENWAY NEO SOLAR 1,3 PROPÁNDIOL-t és korróziógátló adalékokat tartalmazó, FELHASZNÁLÁSRA KÉSZ közvetítőközeg, mely különösen alkalmas

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Szárítás kemence Futura

Szárítás kemence Futura Szárítás kemence Futura Futura, a nemzetközi innovációs díjat Futura egy univerzális szárító gép, fa és egyéb biomassza-alapanyag. Egyesíti az innovatív technikai megoldások alapján, 19-26 szabadalmazott

Részletesebben

Anyagtudomány - 14. Előadás. Nem-vas fémek és ötvözeteik Színes- és könnyűfémek

Anyagtudomány - 14. Előadás. Nem-vas fémek és ötvözeteik Színes- és könnyűfémek - 14. Előadás Nem-vas fémek és ötvözeteik Színes- és könnyűfémek 1 A nem-vas fémek osztályozása Az alapfém szerint pl. alumínium, réz, magnézium, titán, stb. alapú fémek és ötvözeteik bizonyos tulajdonságok

Részletesebben

Eddigi eredményei További feladatok

Eddigi eredményei További feladatok KÖRNYEZETVÉDELMI FÓRUM Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága és a Refmon Rt között 2002.03.22-én kötött Ú J, K O P Á S Á L L Ó T E R M É K C S AL Á D G Y Á R T Á S Á N AK K I F E J L E S Z T

Részletesebben