Két keréken HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HETILAPJA. Szombat délután közlekedésbiztonsági,

Átírás

1 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY HETILAPJA szeptember 25. XXX. ÉVFOLYAM 34 SZÁM A hét arca 2. oldal Falunap Bodán 3. oldal Szombat délután közlekedésbiztonsági, zöld és kulturális programokon, valamint a körút körbekerékpározásán vehettek részt az érdeklődők az Autómentes napon. A programot immár huszadik alkalommal rendezték meg Hajdúböszörményben, amely pénteken elektronikai hulladékgyűjtéssel kezdődött. A művelődési központ előtti parkolóban elhasznált, kidobásra ítélt műszaki eszközöket vettek át a szakemberek, mintegy hat konténert megtöltve a veszélyes hulladékkal. Másnap, szeptember 19-én, a Kossuth utcán folytatódott a program. Ott, kérdésünkre Szabó Nóra szervező, a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyintézője elmondta, hogy több hetes szervezőmunka előzte meg a napot. A program célja, hogy összekovácsoljuk a város lakosságát, és hogy őrizzük a kerékpáros múltat. Hiszen Böszörményben sokan használták és jelenleg is használják ezt a közlekedési eszközt. Szabó Sándor kerékpáros, az utcán kialakított ügyességi pályát teljesítette, ami nem okozott neki gondot. A vége könnyebb volt, mint az eleje. Azért döntöttem úgy, hogy kijövök a programra, mert szeretek biciklizni. Iskolába mindig kerékpárral megyek. Jó, hogy évente egyszer megrendezik a napot, hiszen ekkor sok ember gyűlik össze és együtt kerózhatunk. Két keréken Tiéd a Kossuth utca! címmel aszfaltrajzolási lehetőséget biztosítottak a szervezők a kicsiknek. Farkas Nóra ötéves kislány szorgalmasan dolgozott. Virágot, házat és papagájt rajzolok. Már tudok kerékpározni és babázni is nagyon szeretek mondta el Nóra. A zöldek sátrában többek között ökojátszóházzal, kiállítással és klíma totóval várták az érdeklődőket. Kissné Drén Boglárka, a Zöld Kör projekt-asszisztense kiemelte, hogy az Autómentes nap olyan esemény, amit minden környezetvédőnek fel kell karolnia. Nemcsak az autómentességre, hanem az elektronikai hulladékokra, az otthonunk zöldítésére, az energiahatékonyságra, a klímavédelemre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez a rendezvény ezekre is lehetőséget ad. Kiss László két gyermekével a Zöld Sátorban érdeklődött. Mi már régóta környezetbarátok vagyunk. A kiírás alapján érdekesnek láttuk a programot. A helyszínen annak is találjuk. Nagyon jónak tartom a rendezvényt. Amúgy mi nagyon sokat bringázunk és gyalogolunk. De néha a kocsit is használjuk, ha szükséges. Nagyon jó ilyenkor nekünk és a természetnek is, hiszen egy rövid időre enyhül a terhelés. A kerekezők között ott volt Sőrés István alpolgármester is. Elmondta, hogy ő naponta kerékpározik. Legalább tizenöt éve kijárok a programra. Nagyon szeretek kerékpározni, szinte minden nap átlagosan húsz kilométert kerekezek. Megpróbálom ezzel is a környezetet óvni. Nagyon jó, hogy megrendezik a napot, mert kicsit elkényelmesedtek az emberek, sokat használjuk az autót. Legalább ekkor alkalom nyílik arra, hogy rájöjjünk, lehet másképp is közlekedni. Böszörmény ideális helyszín a kerekezésre, hiszen a körutunk és tizenkét kilométernyi kerékpárutunk lehetőséget teremt a kétkerekes mozgásra. Papp Zsolt öt-hat éve jár ki a rendezvényre családjával, mióta gyerekei elérték azt a kort, hogy képesek a körutat letekerni. Nagyon szeretjük ezt az eseményt. Sokan együtt vagyunk és a hangulata is nagyszerű a rendezvénynek. A fiatalabbak elől mennek, a picit korosabbak ráérnek a végén haladni. Sánta Krisztián kislányával vágott neki a távnak. Több program is érdekelte őket. Általában ki szoktunk jönni. Most kerekedett úgy ki a rendezvény, hogy nemcsak a körútbiciklizés, hanem más is helyet kapott benne. Ez így nagyon jó. Mindenképpen érdemes részt venni rajta. Erdős Sándor, mióta megrendezik az Autómentes Napot Böszörményben, kijön a Kossuth utcára. Már hagyomány, hogy a húgom családjával itt vagyunk. Ez a kezdeményezés valamilyen szinten felhívja a figyelmet a környezetvédelemre, és magára a kerékpározás szépségeire. bertalan

2 2 VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY XXX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM A hét arca Dr. Varga Gábor Hajdúböszörmény Önkormányzata tudtára adja mindenkinek, akiket illet, hogy városunk képviselő-testülete június 24. napján Dr. Varga Gábor urat, nyugalmazott főiskolai oktatót, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola docensét, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma rendes tagját, több mint négyszáz publikáció szerzőjét, több egyedi tipográfiájú és kivitelezésű kötet alkotóját, könyvkötészeti tevékenységéért, számos kitüntetéssel elismert munkásságáért, városunk képviselő-testülete a 95/2020 (VI.24.) Z. Önk. számú határozatával Hajdúböszörmény város díszpolgárává fogadta. Eddig a méltatás, amelynek alapján a képviselő-testület e nemes elismerésben részesítette Dr. Varga Gábort, akinek munkássága és élete példaértékű. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy én leszek a díszpolgár. Meghatódva vettem át az elismerést. Azért a kétely is megjelent bennem, hogy miért pont én? Hiszen rajtam kívül, sok arra érdemes ember lakik Hajdúböszörményben. A Belső-Cserhát falujában, Lakon látta meg a napvilágot december végén. Mennyire meghatározó ez a település az életében? Néhány évig éltem a településen. Gyermekkorom egy kis részét töltöttem itt. De máig kedves emlékeket őrzök Lakról, és kapcsolatom is van vele. Nem akárhol van az én kis falum, négy kilométerre Felső- Vadásztól, amely mindig Rákóczibirtok volt. Innen a fejedelem családjának előneve is. Ez a tény már gyermekkoromban a történelem iránt fordította az érdeklődésemet, ami máig kitart. Később Damakra és Szikszóra költöztek. Ezeken a helyeken töltötte gyermekkora jelentős részét. Milyen útmutatást kapott ekkor a szülői háztól az élethez? A szülői ház a példa erejével hatott. A szorgalmat, a tisztességet és mások megbecsülését örökítettem át. Majd életében Sárospatak és Debrecen következett. Ezek a városok tanulmányai színterei. Kiemelném Sárospatakot, ahol a tanítóképzőben tanultam. Akkor még középfokú intézmény volt. Ott végeztem. Az iskola egyéves külső gyakorlattal zárult. A tanítói oklevelet csak ezután kaphattam meg. Addig majdnem ezer órát tartottam. Miért választotta a pedagógus hivatást? Volt egy nagybátyám, aki a miskolci tanítóképzőbe járt. Láttam, hogy megy, mint megy a felkészülés a tanítói pályára. Sok jó gondolatot lestem el tőle, és így kaptam kedvet ehhez a hivatáshoz. Ezt a választásomat soha nem bántam meg. Szerintem az a jó tanító, aki, ha bemegy az osztályba, végigvillantja szemét a gyerekeken, és erre mindegyik diák tekintete rajta marad. Én úgy érzem, hogy hallgattak és figyeltek rám a diákok, szerettek és főleg elfogadtak. Munkálkodásának színterei pedig Karcag, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza és Debrecen. Legutolsó állomás pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt. Ezeken a helyeken kezdtem és folytattam a hivatásomat. Mindenütt jó közösségre találtam. Például a karcagiakat is nagyon szerettem. Sok kedves és tiszteletreméltó emberrel ismerkedtem meg itt. Elfogadtak engem, és én is elfogadtam őket. Így volt ez a hajdúböszörményi főiskolán is. A debreceni intézményből mentem nyugdíjba. Csak jókat tudok mondani róla, jól éreztem ott magam. Mindig vártam az új tanévet. Általában kitaláltam valami újat. Hol neveléstörténeti szaktermet hoztam létre, hol a legnagyobb előadóteremben a debreceni tanítóképzés történetéről készítettem kiállítást.mindig partnerekre találtam a munkámhoz a kollégákban és a diákokban. Pedagógiai munkájában, mit tartott mindig szem előtt? Elsősorban arra törekedtem, hogy érthető módon tanítsak. Célom volt világosan tolmácsolni a neveléshistória üzenetét. Ezt viszszajelzések alapján próbáltam kontrollálni is. Érdekelt, hogy mi maradt meg diákjaimban az általam leadott anyagból. Ez egy mércének számított. Ez volt az igazi tükör. Köztudott, hogy ön volt az a tanár, aki már augusztus végén alig várta a becsengetést. Ennyire szerette a hivatását? Valóban nagyon szerettem a hivatásomat. A tanítást magát és a hallgatókat is. Volt olyan, amikor páros órákat összevontan tartottam. Észre sem vettem, hogy elszállt az idő. Csak a tanszéken lévő kollégáim mondták, hogy megint túlóráztál. Sokszor belemelegedtem a mondanivalómba. Ilyenkor az időérzékemet is elvesztettem. A diákok nem a nevén, hanem TA- NÁR ÚRKÉNT (csupa nagybetűvel) emlegették. Mivel lehetett ezt kivívni? A kölcsönös tisztelettel lehetett ezt kivívni. Sok volt diákommal máig tartom a kapcsolatot. Utcán, jártamban-keltemben is többen megszólítanak. Jó ilyenkor egy kicsit elbeszélgetni, felidézni a múltat. Ez a pedagógus pálya legszebb pillanatai közé tartozik, igazi kitüntetés. Mit tart pedagógusi pályája legnagyobb sikerének? Talán azokat a megmérettetéseket, amik országos diákköri konferenciákon születtek. Ott szinte mindig díjazottak voltak a növendékeim. Volt olyan hallgatóm, aki angol nyelven ismertette tanulmányát. Még a Köznevelés című folyóirat is közölt rólunk egy írást. Több mint négyszáz publikáció, könyvek sora fűződik a nevéhez. Japánban is megjelent az egyik munkám. Ez egy környezetismereti szakmódszertani kötet volt. Amikor Nyíregyházára Margócsy profeszszor, az akkori főigazgató tanítani hívott, egy igazi nagy meglepetés ért. A márványteremben, egy tárlóban egyedül az én könyvem volt kitéve, s mellé oda volt írva nagybetűkkel, hogy legújabb kollégánk messzi földön megjelent könyve. Nagyon megható volt ez a figyelmesség. A pályája során sok elismerést kapott. A díszpolgári cím, milyen helyet foglal el ezek között? Azt gondolom, hogy a díszpolgári cím a legfontosabb. Helyi emberektől kaptam, akik hosszú évtizedek óta ismernek engem, szemmel követték a munkásságomat. Több mint öt évtizede él Hajdúböszörményben. Amikor először találkozott a várossal, milyen volt a benyomása? Nagyon jól emlékszem rá. Vonattal érkeztem Hajdúböszörménybe. S a vasútállomásról jövet, a Rákóczi utca fái teljesen elvarázsoltak. Nyugodt, kiegyensúlyozott emberekkel találkoztam. Az volt az első érzésem, hogy jó helyre kerültem. Mennyire talált otthonra Hajdúböszörményben? Teljesen megtaláltam a helyem itt. Én már böszörményi vagyok. Volt arra példa, hogy más helyre hívtak, de én nem tudtam elszakadni a várostól. Milyennek ismerte meg a böszörményi embereket? A böszörményi emberek hamar befogadtak. Soha nem tekintettek rám gyüttmentként. Nagyon sok jó barátra leltem itt, akik között rengeteg a segítőkész ember. Sokat adott a városnak, de mit kapott ön a településtől? Itt találtam otthonra, szeretnek engem ebben a városban. Itt nőttek fel a gyermekeim. Nem utolsó sorban bekapcsolódhattam a böszörményi kulturális életbe. Zenélhettem a citerazenekarral, akikkel egy egri országos fesztiválon Arany Páva nagydíjat érdemeltünk ki. Ez akkor hatalmas siker volt. Az ön nevéhez könyvkiadás is fűződik. A Debreceni Bibliofil Műhely magánsorozat számozott példányai ősi módon, manuálisan készültek. Jó szívvel fogadta mindenki a kis köteteket. Kézről kézre adogatták őket, sokat kellett utánagyártanom. Kézzel, ősi technikával készítettem ezeket. Egyedül a nyomdai sokszorosítás volt gépi. Az összerakás, a borító mind kézi. Inkább öröm volt ezt csinálni, mint gond. Pályája, élete során, mennyire biztos támasza a családja? Mindig számíthattam rájuk. Köszönet ezért nekik. Boldog embernek tartja magát? Elégedett, boldog ember vagyok. Úgy érzem, hogy amit szerettem volna elérni az életben, az többségében sikerült. Ennél nem lehet többet kívánni. Bertalan Erzsébet

3 2020. SZEPTEMBER 25. VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 3 Egész napos programokkal várták az érdeklődőket Bodaszőlő központjában, ahol falunapot tartottak szeptember 19- én, szombaton. Különböző sport és kulturális bemutatók, prevenciós szűrések, Egy nap felhőtlen szórakozás a lakosok. Fontos, érezzék, hogy ennek a közösségnek a tagjai. Ez a program megszólítja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Hi- uniós ciklus stratégiájának építéséhez szeretnénk információkat kapni a lakosoktól. A rendezvény forgatagában a bodaiakat arról kérdeztük, hogy miért is jó a falunap. Íme, néhány válasz. Szenzációs, jó a hangulat és a társaság. Szeretünk itt lenni. Összekovácsolja a közösséget, új embereket ismerünk meg, találkozhatunk a most ideköltözőkkel. Nagyon jó csapatépítő rendezvény. Lehetőség van a szórakozásra, sütünk, főzünk. Játékok is vannak a gyerekeknek és lehet sportolni. A lényeg az, hogy összehozza a generációkat. Nagyon változatos és sok program van. A fiataloknak is több a műsor. És olyan dolgokat is lehet vásárolni, amit boltban nem lehet kapni. Legalább az emberek összetartanak. Ha máskor nem is, itt összejöhetnek az ismerősök. Évek óta itt vagyok. A településen élők már várják ezt a napot. Itt lehetőség van a beszélgetésre és a kikapcsolódásra. Összehozza a falubelieket, jót lehet mulatni. Ritka az ilyen esemény Bodán, ezért is kijövünk, amikor van. B.E. Ünnepi könyvhét tanácsadások, koncertek és utcabál színesítette a településrészi rendezvényt. Dombi Imre önkormányzati képviselőtől megtudtuk, hogy maga a nap múltja a hatvanas évek elejére tekint vissza. Nem is falunapként indult, hanem a Fény ünnepeként. A településre 1963-ban vezették be a villanyt, majd kiépült a közvilágítás egy része is. Innen adódott az ötlet és az elnevezés. Aztán a Fény ünnepéből tanya- és falunap lett. Mindig is meghatározó volt a rendezvény az életünkben. A legnagyobb érdeklődés a sztárvendégeket és az utcabált kíséri. Ilyenkor szép számmal jövünk össze. Hozzátenném, hogy mi egy kisebb közösség vagyunk. Itt könnyebb összekovácsolni és összehívni az embereket egy-egy programra. Az idei falunap kezdéseként Dombi Imre önkormányzati képviselő köszöntötte a résztvevőket, majd Tiba István országgyűlési képviselő nyitotta meg azt, aki elmondta, minden település életében fontos, hogy legyen egy-egy olyan rendezvénye, ahol az ott élők apraja-nagyja összegyűlik. Ezen még felszabadultabban, ünnepléssel, jó kedvvel tölthetik el szabadidejüket szen a gyerekek biztos élvezik, hogy körbekocsikázhatnak Bodaszőlőn, játékkal és bábozással tölthetik el az időt. A felnőttek pedig el tudnak beszélgetni, koncerteken szórakozhatnak. Mindenki megtalálja azt a lehetőséget, amit szeretne.- zárta gondolatait Tiba István. Sokan összegyűltek a reggeli felvonulásra, melyen csikósok és szekeresek járták körbe Boda utcáit. Monori József a bakon ülve válaszolt kérdésünkre. Azért jöttünk ki a falunapra, mert szeretjük a lovakat és őrizzük a hagyományokat. A hortobágyi csikós ruhámat egy barátomtól kaptam. A viseletem egy bő nadrágból, ingből, mellényből, nagykarimájú kalapból és bokszcsizmából áll. A családom ül a fogaton, így nem volt nehéz összeszervezni a társaságot. A rendezők azokra is gondoltak, akik megéheztek a forgatagban. A művelődési ház mögötti területen több üstben főtt az ízletes pörkölt. Dobó Sándor a többi főzőemberrel vaddisznó- és marhapörköltöt készített. Három üstben marha-, két üstben pedig vaddisznópörköltöt készítünk. Nincs külön specialitásunk, hagyományosan tettük fel az ételt. A lényeg az, hogy jó legyen. Délelőtt nem tudunk kinézni a programokra, mert nagyon oda kell figyelni ekkora mennyiség főzésére. Délután már a szórakozásra is lehetőség nyílik. Többek között a Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete is képviseltette magát a falunapon. Részükről Bereczkiné Szabó Ivett elmondta, hogy egy projekt keretében vannak itt. Mi is segítjük a rendezvény megvalósítását. Standunknál beszélgetés keretében a vidékfejlesztésről, a helyiek jövőképéről kérdezzük a résztvevőket, és a következő A Tanulmányok a böszörményi reformátusság történetéből című kötet bemutatóját rendhagyó módon, a könyvtár mögötti szabad területen rendezték meg szeptember 18-án. Balogh Boglárka fuvolajátékát követően Kőnig-Ferenczik Anikó, a könyvtár vezetője köszöntötte a vendégeket, majd Pálfi Judit, a kiadvány szerkesztője mutatta be a kötetet. Részletesen ismertette a felépítését, a három szerkezeti egység jellemzőit. A szerkesztőnő beszélt a tanulmányokról, a kötet keletkezéséről. Megtudhattuk, hogy az ötletgazda Mester Béla volt. A kiadvány a Kálvin téri és a Bocskai téri Református Egyházközség összefogásával, az önkormányzat támogatásával valósult meg. A kötet bemutatása után Gyulai Edit, a Bocskai István Gimnázium tanára beszélgetett az alkotókkal. Pálfi Gyula tanár, a borítóterv készítője beszélt a színek szerepéről, az alkotás folyamatáról. Czirmayné Kocsis Róza nyugalmazott pedagógus a református egyház és a művészet kapcsolatáról osztott meg tudnivalókat az úrasztali edények díszítéseinek elemzésén keresztül a hallgatósággal. Rácz Gábor segédlelkész a lelkészi hivatásról, valamint a szépirodalom és a hit kapcsolatáról beszélt. A Könyves Tóth Mihály prédikátorról írt tanulmányára hivatkozva, a lelkészi hivatás és a magánélet közötti egyensúly fontosságát hangsúlyozta. Magyar Balázs Dávid teológus a házasság szerepéről, a házasság évszázadokkal ezelőtti és mostani jellemzőiről, az egyház szerepvállalásáról tett említést. Szemléletes mondanivalóját személyes élményeivel és statisztikai tényekkel támasztotta alá. A beszélgetés ismét a hit és a művészet szoros kapcsolatára terelődött. A kötet szerzői egyetértettek abban, hogy a hit fontos ihletforrása az irodalomnak és az egyes művészeti ágaknak, ugyanakkor a művészet is jelen van a vallás gyakorlásában. A program során az érdeklődők ízelítőt kaphattak a kötet tanulmányaiból. Bizonyára többen örömmel fogják olvasni a szerzők írásait. Ahogy Loment Péter lelkipásztor a kötet zárszavában írja: Színes gyűjtemény, mely nagyszerűen jelzi a mögöttünk levő időszak gazdagságát és változatosságát. Némethné Varsányi Mónika, könyvtáros

4 4 VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY XXX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM A magyar honvédsereg szeptember 29-én vívta a szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és harcedzett katonáit. A győztes csatában a hajdúk is az első vonalban harcoltak. A hajdúság, s ezen belül Hajdúböszörmény lakosai kezdetben gyanakvással tekintettek az márciusi történésekre. A pesti forradalom a rendi előjogokat megsemmisítette. Az országban pedig a polgári átalakulás a különböző kiváltságoknak is véget vetett. Ez alól a Hajdúkerület sem tűnt kivételnek. A hajdúkiváltságokból, polgári forradalom ide, polgári forradalom oda, a hajdúság lakosai bizony nem akartak engedni. A hajdúböszörményi első és második tized nemzetőrkapitánya, Kálmán György ezzel kapcsolatban például a következőket fogalmazta meg: az 1848-as törvényeket a nép nem nagyon érti. Az ámítók oda magyarázzák, követőik pedig elhiszik, hogy a nemesek jogai megfogyatkoznak, a hajdúk jogai fennmaradnak, s még Isten tudja, meddig szaporodnak. Mert az ámítók szerint Eszterházy herceg fizethet adót, viselheti a közterheket, mert csak nemes volt, de a hajdúkiváltságoknak megszűnniük nem lehet. És nincs lángész oly mindenható szónoklat, mely e hiten kívül a népben más hitet támasztani képes. Nos, e rövid korabeli idézetből is jól kiolvasható a kétkedés, a bizonytalanság érzése. Hajdúböszörményben néhány hónapig inkább a csendes szemlélődés volt a jellemző. Mező Dániel tanácsnok pedig H o n fi szózat címmel fabrikált verset, Petőfi A királyokhoz verse ellen. A hagyomány úgy tartja, hogy a költő nem sokat törődött a rímfaragó próbálkozásával, de Jókai Mór, aki szintén látta az írást, később egy Ferdinánd királyhoz radikálisnak szánt miatyájában így fogalmazott: A mi alkotmányos jogainkat add meg nékünk ma. És ne vigy minket Bécsbe többet, de megszabadíts a te tanácsadóidtól, mert tied Magyarország, Hajdú-Böszörmény és a minisztérium. Ámen Utalva arra, hogy a böszörményi elöljáró miképpen védte a királyságot. Toborzás a csapszékekben Érdekességek A hajdúk és 1848 Később a vonakodás, a kétkedés jelentősen enyhült, s áprilisa után a Hajdúkerület és Böszörmény polgársága is a forradalom ügye mellé állt és alaposan kivette részét a szabadságharc későbbi küzdelméből. Köszönhetően többek között Sillye Gábor kormánybiztos kitartó, s nemzete, s a hajdúság iránt elkötelezett tevékenységének is. A kormánybiztos jóvoltából Böszörményben nemzetőrséget toboroztak, s az újoncok, elődeik előtti tiszteletük jeléül, s persze a hajdúvirtus okán is, a nemzeti trikolór mellett, Bocskai zászlójára is felesküdtek. Egy ránk maradt levéltári dokumentumból tudjuk, hogy a város ugyancsak urasan vendégelte meg az újoncokat. Azon túl, hogy napokig szólt a magyar verbunk, a böszörményi csapszékekben folyt a bor és jól fogyott a pálinka is. Megalapozva ezzel a nemzetőrgyomrot a szalonnának és marhahúsnak augusztus 22-től hat napon át, öt mázsa marhahúst főztek meg a kondérokban, 60 font szalonnát fogyasztottak el. Borból csak a Novella csapszékben 210 icce fogyott (mai számítás szerint egy icce egyenlő 0,84 literrel), míg a Zöldágban 228 icce finom nedűt és 110 icce pálinkát mértek ki. Hasonló mennyiség fogyott még további négy korcsmában is. A költségeket a város állta. A kerületet alkotó hajdúvárosok 1849-re majd háromezer honvédet állítottak csatasorba. A hölgyek sóhaja A es szabadságharc katonái már javában túl voltak első győztes csatáikon, amikor a Pest-budai szalonokban és kávézókban egyre több hölgy elragadtató sóhaját lehetett hallani. Összesúgtak, s kezüket szájuk elé tartva halkan, a mellettük lévő barátnő fülébe súgták. Láttad milyen fess, erőtől duzzadó az a stramm magas vitéz? De nem csak a szalonok közönségének tűnt fel a Bocskaihuszárok megjelenése. Az egykori magyar sajtóban több írás is foglalkozott a hajdúságból hadba vonulók viselt dolgaival, mi több, viseletével, megjelenésével is. A hölgyek például rajongásig imádták a fess és virtigli katonákat. Kitüntető figyelmük pedig mindig az elitre, a huszárokra szegeződött. Persze ehhez, az akkor tollal vitézkedő zsurnaliszták is alapot adtak. Az Alföldi Hírlap július 19-i számában ezt írta a hajdú vitézekről: Gyönyörűséges ezeket az erődús termetes embereket nézdelni, és ha Magyarország minden vidékét ilyen népfaj lakná, már akkor fél Európával farkasszemet nézhetne minisztériumunk. A Budapesti Divatlap novemberi számában pedig ez jelent meg: A Bocskay-huszárok közül néhány válogatott legény fordult meg nálunk. Hősies szál termetük, deli férfiasságuk, s jó ízléssel választott egyenruhájuk mindenki figyelmét magára vonta. Vaskarú hajdúk A sorból természetesen nem maradhatott ki az egyik legjelentősebb orgánum sem. Kossuth Pesti Hírlapjában november 15-én a következőképpen említik a vaskarú hajdúkat : Örül bennünk a lélek, midőn látjuk e romlatlan ős magyar fajt magasra nyúlt deli, nagy vaskos termetével, acél karjaival és elszánt lelkesedésével, melynek emelésére mondhatatlanul sokat tesz az, hogy e nemzet harcának igazságosságáról annyira meg vannak győződve. Ha a huszárt mentéjének lobogó ujjáról négykarúnak hiszi az ellenség, akkor, e fürtös gubájú szálas hajdúkat bizonyosan óriásoknak fogja tartani. Nos! A leírás a harcok idején valósággá vált. Hiszen a hajdúk ott voltak a legnehezebb ütközetekben, s győzelemre vitték zászlójukat. Buda bevételénél külön is jeleskedtek, s az csak külön érdekessége Buda visszavételének, hogy a győzelemről szóló jelentést épp egy Bocskai-huszár vitte a Debrecenben tartózkodó Kossuth Lajosnak. Varjasi Imre

5 2020. SZEPTEMBER 25. VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 5 Ebben az évben lenne nyolcvanéves Plugor Sándor grafikus, festő, muzeológus, aki a székelyföldi Kökösön született március elején a Pesti Vígadóban nagyszabású kiállítással emlékeztek a születésnapjára. A háromszéki művész többször dolgozott a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen, szerette Hajdúböszörményt, szinte hazajárt ide. Könnyen barátságot kötött a helyi művészekkel, az alkotótábor tagjaival, az itteni lakosokkal. Kivételes ember, kivételes művész volt. Jellegzetes bajszos, szakállas arcát, Sorsrajzok alkotója Plugor Sándor grafikusművész ( ) markáns vonásait, ízes beszédét hamar felismerték a városban. Nem adatott neki túl sok idő 59 évesen hunyt el, de ezalatt az idő alatt több tízezer rajzot, munkát készített. Művészete a magyar grafika egyik csúcsteljesítményének tekinthető. Alkotásai Szalay Lajos, a 20. századi magyar rajzművészet megújítójának munkáihoz hasonlíthatóak, de említhetnénk Csohány Kálmán, Kondor Béla vagy Kass János műveit is. Plugor Sándor alkotásaiban korszerű grafikai nyelven beszél a létezésről, a világról, az életről, emberi sorsokról. Szülei, Furcsa Ilona és Plugor József kökösi földművesek voltak. Hetedik osztályba járt, amikor Nagy Pál festőtanár tehetségkutató útra indult Háromszékre. Rögtön feltünt neki a fiatal fiú rajztudása, ő hívta a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolába ban a kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Az egyetemi évek alatt munkát vállalt, hogy támogathassa a tanulmányait: statisztált, világított a Magyar Operánál, 1961-től illusztrált folyóiratoknak és könyvkiadóknak. Tiszteletdíjának egy részét mindig hazaküldte a szüleinek ben megnősült, feleségül vette Miklóssy Máriát, aki szintén elismert festőművész lett. Ugyanebben az évben befejezte tanulmányait. Először Brassóban tanított és az Astra című lapnál volt grafikai szerkesztő ben családjával együtt átköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol váltakozva a színháznál és a múzeumnál dolgozott től a Gyárfás Jenő Emlékház főmuzeológusa lett. Sokat utazott, járt Miamiban, Szamarkandban, a Mazuri-tavaknál, Párizsban, Firenzében, Prágában, New Yorkban, Moszkvában. Témában és érzelmileg azonban soha nem tudott elszakadni szűkebb hazájától, alkotásain mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Az első kiállítása 1964-ben Kolozsváron volt, a Mátyás házban. Mindig nagy örömet jelentett számára, ha a falakon, egymás mellett láthatta képeit. Örült az érdeklődőknek, szívesen beszélgetett velük. Sűrűn szerepelt kiállításokon, a művésztelepeknek is kedvelt személyisége volt, eredeti humorával hamar megnyerte művésztársait. Művészi otthonának tekintette a hajdúböszörményi és a makói alkotóműhelyeket, eleinte szinte minden évben megfordult ezekben a táborokban. Ugyanakkor örömmel dolgozott a lengyelországi Sejnyben, a fortyogói Incitatotáborban és Szalontán is. Irodalmi ihletésű karcolatokat készített Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Sütő András, Kányádi Sándor verseiről, drámáiról. A Tamási Áron Színháznak díszleteket és jelmezeket tervezett. Szívesen rajzolt, festett lovakat, de ezeken a munkáin mindig szenvedő, vergődő állatokat, szimbolikus emberi jelképeket ábrázolt. Nagyon szerette szülőfaluját, Kököst, itt szerezte meghatározó tapasztalatait. A faluban élő öregeket, a szüleit, a paraszti munkát egész életében rajzolta. Írt és rajzolt az őszinte emberi érzésekről, a szerelemről, a fájdalomról, fia verseskötetét is hajlékony lányaktokkal illusztrálta. Utolsó éveiben nagyméretű biblikus, illetve önéletrajzi ihletésű tusrajzokat készített. Halála előtt nem sokkal ezt írta: Ördögjárás van mostanság, nem csak itt, Háromszéken vagy Csíkországban, de az egész Földön...Mi jobbíthat e fertőn? Az ember és talán a művészet február 20-án halt meg. Sepsiszentgyörgyön róla nevezték el a Művészeti Liceumot, melynek udvarán később mellszobrát is felállították. Változatos műfajokban alkotott, olaj- és temperafestmények, tusrajzok, fémkarcok, monotípiák szerepelnek az életműben. Szilágyi Domokos Öregek könyve című kötetéhez ő készített nagyszerű illusztrációkat. Az erdélyi költőbarát írta róla: Plugor Sándor az a képzőművész, aki tud és nyilván szeret is rajzolni. Ez a fajta egyre ritkább. Vannak, akik egyenest a formabontással (lejáratott szó ez is) kezdik, anélkül, hogy elsajátították volna a mesterség titkait. Plugor nem ilyen. Fölényes, finom rajztudása az alap, jó alap, mely megengedi, hogy tágítsa a kört az ismeretlen felé, ugyanakkor szűkítse is: a lényeget keresse. Az örök lényeget, amely, úgy tetszik, nem más, mint a dolgok örök ritmusa. Kezdet, kifejtés, vég, újrakezdés. Rajzaiban legtöbbször a kiúttalant, a sorsszerű állapotot ábrázolta, de ezt a nyomasztó, nehéz világot sikerült a humor eszközeivel oldania. Művészi nyelvezetének sajátossága innen eredeztethető: fokozott szeretete, érzékenysége az emberi sorsok, páratlan empátiája az öregség iránt. Rajzait, grafikáit, festményeit számos közgyűjtemény őrzi, többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Sepsiszentgyörgyi Képtár. Életművét özvegye, Miklóssy Mária festőművész és fia, Plugor Magor gondozzák. Több alkotása megtalálható a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep gyűjteményében is. Munkáiból egyéni kiállításokat rendeztek Hajdúböszörményben (1972, 1974, 1983, 1991). Kétszer kapta meg a művésztelep nívódíját (1974, 1996) és két alkalommal részesült a Káplár Miklós díjban (1983, 1990). Plugor Sándor művészete reális és szürreális is egyszerre. Az ő világában a múlt és a jelen, képzelet és valóság egységben élnek. Mi úgy nőttünk fel, hogy tízéves korunkra minden a helyére került bennünk és a világban megvolt a kozmikus világképünk ember, állat, növény, természet, öreg, fiatal, születés, halál, élet mondta egy interjúban. Szemében az állatok, emberek, a köznapi események, az élet és a halál egymást áthatották és a megtapasztalás révén váltak valósággá. Számára csak az létezett, amit átélt, ami valamilyen életbevágó élmény formájában megérintette. Ilyen volt az a falusi világ, ahonnan elindult: a szülei emléke, a falusi öregek, az élet és a halál örökös jelenléte. Ezek az emlék-érzések keltek életre nála a papíron, érzékeny vonalak formájában. Páskándi Géza sorsrajzoknak nevezte a grafikus alkotásait. Plugor Sándor munkássága a lét finom rezdüléseit tárja fel és jeleníti meg. Életműve az erdélyi magyar sors kifejezése, a szavakkal nehezen körvonalazható traumák képi ábrázolása. Több grafikai sorozatot készített: Öregek, Lovak, Magyar Szentek, Stációk. Csaknem 60 könyvhöz készített illusztrációkat, borítókat. Többek között illusztrálta Gogol Egy őrült naplója és Rainer Maria Rilke Ősz című verseskötetét. Foglalkoztatta az ex libris művészete is ben megkapta Az év legszebb könyve díját a Szarvasokká vált fiúk illusztrációiért. Grafikáit önálló kiadványban 1996-ban adták ki Sepsiszentgyörgyön, A megmérő idő címmel. Budapesti emlékkiállítására a fia szerkesztésében jelent meg a Plugor Sándor című album, melyben életrajzának legfontosabb állomásai, színes reprodukciók és tanulmányok szerepelnek. Plugor Magor, a művész fia így emlékezett édesapjára öt évvel ezelőtt: Rajzvonásaid mellett a szerethető emberi vonásaidat is meg kellene ünnepelnünk! Megnemesítetted a környezeted, megerősítetted a szép szakmád becsületét, és ami külön laudációra érdemes, tiszta forrásként Kököst, a falut választottad mintának, és így rajzoltad meg a lehetséges legmagasabb fokon a székely ember vágyait, sorsának nehézségeit és szent reményeit. Kupás Csilla

6 6 VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY XXX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM Közérdekű Rendőrség: 107 Mentők: 104 Tűzoltóság: 105 Segélyhívószám: 112 Polgármesteri Hivatal: Gyepmester 06-20/ VEZETŐI ÜGYFÉLFOGADÁS (Polgármesteri Hivatal 9-12 óra) Szeptember 30: Koláné dr. Markó Judit jegyző (Bethlen u. 9/a. Tel: ) Szeptember 29. Hajdú (Árpád u. 45. Tel: ) Szeptember 30. Kehely (Arany J. u. 12. Tel ) ÁLLATORVOSI ÜGYELET Szeptember (reggel 6-tól reggel 6 óráig): dr. Cs. Varga Sándor (Tel: ) = HBCOM ügyfélszolgálat: KÁLVIN TÉRI RENDELŐ: KÖZPONTI ORVOSI ÜGYELET hétköznap: óráig hétvégén, ünnepen: Tel: vagy 104 GYERMEKORVOSI RENDELŐ VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT: Ady tér 10. (piac épülete, I. em.) GYEREKÜGYELET: Április 4-től a hétvégi gyermekgyógyászati ellátás átmenetileg megszüntetésre kerül. Szükség esetén a beteg gyerekeket a központi orvosi ügyelet látja el. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET hétköznap: szombaton: vasárnap, munkaszüneti nap: Szeptember 25. Vöröskő (Karap F. u. 5. Tel: ) Szeptember Arany Sas (Ady tér 11. Tel: ) Szeptember 28. Bethlen HBTV: Tel.: 52/ Tigáz: Tel.: 36 80/ GÁZSZIVÁRGÁS és üzemzavar bejelentése: Tel: 36 80/ KÖZVILÁGÍTÁS hibabejelentő Tel: , hétfő-csütörtök: péntek: ig, ig. Személyesen a Városi Piac felügyeleti irodájában. VÉRADÁS Szeptember 25. (péntek) óra, művelődési központ. Lapzárta: hétfő 14 óra Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett édesapánk Jegyvisszaváltás Tájékoztatjuk az érintetteket, hogy a május 21-én elmaradt L'art pour L'art Társulat előadására megvásárolt jegyek a művelődési központ gazdasági irodájában visszaválthatóak. Kérjük, aki még nem kapta, igényelte vissza a jegy árát, az október közepéig keresse fel a gazdasági irodát. Szabadhajdú Nonprofit Kft. Hajdúböszörmény ingyenes hetilapja Online olvasható oldalon Ügyvezető igazgató: DR. SZARVAS-SZABÓ KATALIN Felelős szerkesztő: DR. SZARVAS-SZABÓ KATALIN Szerkesztő: VARJASI IMRE Újságíró: GARGYA IMRE Szerkesztőségi titkár: GARGYA BRIGITTA Korrektor: KUPÁS CSILLA Fotó: HORVÁTH TAMÁS Szerkesztőség: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4. Tel./fax/üzenetrögzítő: 52/ szabadhajdu@hbcom.hu Lapterv és nyomdai munkák: Felelős kiadó: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Kiss Attila polgármester 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai I. tér 1. ISSN Szabadhajdu online: news.hajduboszormeny.hu A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk felelősséget nem vállal. GALACZI SÁNDOR gyászszertartásán megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek, és mélységes bánatunkban részvéttel osztoztak. Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad. A gyászoló család.

7 2020. SZEPTEMBER 25. VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 7 Egy kiállítás margójára A Város napjához kapcsolódóan, szeptember 14-én nyílt kiállítás a múzeum időszaki kiállítótermében. A Megkondulnak a harangok című tárlat a Nagy Háború és a trianoni békediktátum Hajdúböszörménnyel kapcsolatos történetét mutatja be a látogatóknak. A hajdúböszörményi fióklevéltár és a Hajdúsági Múzeum szakembereinek közös produktuma több, hangsúlyos szakaszra osztja a századforduló utáni időszakot. Hajdúböszörmény háborús katonai részvételét a következőképpen rekonstruálhatjuk. Először 1914 júliusában és augusztusában hívták be a hadköteleseket. Számuk elérte a kétezret. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a város lakosainak a száma ekkor fő volt, kik közül férfi élt a városban, és majd 8000-en voltak hadkötelesek. Ha tehát összevetjük az első behívásokat és a hadkötelesek számát, azt állapíthatjuk meg, hogy a város jóval erején felül küldött katonákat a frontra től 1918 ig közel négyezren vonultak be. Kétharmaduk a 39. és a 3. honvéd gyalogezred kötelékébe szerelt fel. Emellett huszárezredekben, utászoknál, tüzéreknél, de még a haditengerészet egységeinél is szolgáltak. Galíciában, Doberdónál, az erdélyi és szerbiai harctereken vettek részt csatákban. A majd négyezer katonából 883-an vesztették életüket, an szereztek valamilyen sérülést és váltak rokkanttá. Hajdúböszörményből döntően a galliciai hadszíntérre vonultak a 39. gyalogezredbe berukkolt bakák. Az ottani hadmozdulatokat követően az Isonzó folyó melletti Doberdó fennsíkon is helyt kellett álljanak a hajdú atyánk fiai. Emellett részt vettek a szerbiai hadműveletekben, görögországi harcokban, az osztrák Alpokban hegyi vadászként. Jellemzően a 39. gyalogezred kötelékében, illetve a 3. honvéd gyalogezred állományában harcoltak. De emellett huszár zászlóaljakban, tüzér századokban, utászoknál, hadtápegységeknél is találkozhattunk böszörményi nevekkel. A kiállítás fontos része az a számtalan hajdúböszörményi katonát ábrázoló fotó, melyet a rendezők bemutatnak, illetve helyet kapott a tárlókban több helyi katona harctéri naplója is. A tárlat különlegessége és ékköve az a négyszázötvenhat darab, harctéri felvételből válogatott anyag, amelyet a hajdúböszörményi dr. Deliné dr. Fráter Katalin bocsátott a levéltár szakembereinek rendelkezésére. Ez a páratlan és egyedi gyűjtemény Fráter Tibortól származik, aki előbb főhadnagyként, majd századosként a keleti fronton végigszolgálta az első világháborút, s közben készítette forrásértékű felvételeit. A kiállítás külön fejezetet szentel az 1920-as és az azt követő néhány esztendő trianoni történetének, és a hősök emlékezetének. A Hajdúsági Múzeum időszaki kiállítótermében a tárlat ez év végéig látogatható, az intézmény nyitvatartási ideje alatt. A Hold éjszakája Szeptember 26-án, szombaton 19 órától Hold éjszakája névvel tartanak ingyenes programot Hajdúböszörmény főterén. Az esti távcsöves bemutatóval mely dr. Forgács Attila fizikus multimédiás előadásával indul két neves eseményre emlékeznek: az ötvenegy évvel ezelőtti első holdra szállásra, valamint arra, hogy az égitest túlsó oldaláról október 7-én, majdnem pontosan hatvanegy évvel ezelőtt készültek az első felvételek. A Hold távcsöves megfigyelésén túl a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt is észlelhetik az érdeklődők a Bocskai téren. Fontos hangsúlyozni, hogy a bemutatót csak derült, felhőmentes idő esetén tartják meg. BOCSKAI ALAPÍTVÁNY SAJTÓKÖZLEMÉNY MENŐ MENZA A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 2020 szeptemberében zárul a Bocskai Alapítvány által elnyert EFOP Menő Menza a Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskolában c. projekt. A 2018 júliusában indult tevékenységek célja az iskola diákjainak és családtagjainak körében az egészséges életmód, különösen az egészséges táplálkozás népszerűsítése. A tanulók ennek keretében különböző elméleti, játékos foglalkozásokon vettek részt, de mellette a gyakorlatban is megismerkedtek az egészséges ételekkel, alapanyagokkal. Az iskola ebédlőjében megvalósult fejlesztések, eszközbeszerzések tették lehetővé, hogy a gyerekek egy komfortosabb, jól felszerelt helyen fogyaszthassák el ebédjüket. A projekt a gyerekek táplálkozási szokásainak felmérésével indult, amely jó kiindulópont volt ahhoz, hogy felszínre kerüljenek a problémák: a gyerekek nem megfelelő étkezési szokásai, a kiegyensúlyozott táplálkozás hiánya és az egészségtudatosság alacsony szintű jelenléte. Nagy szükség volt tehát az egészségtudatos magatartás kialakítására, az egészség fejlesztésére és a prevenció fokozására. A Bocskai Alapítvány ennek érdekében két tanéven keresztül kínált rendszeres programokat elsősorban a tanulók, másodsorban családtagjaik, valamint a pedagógusok és a konyhai dolgozók számára. A szakmai segítséget képzett dietetikus biztosította, aki a tanácsadások és csoportfoglalkozások alkalmával személyre szabottan is adott tanácsokat. Az iskola területén 3 db egyállásos és 1 db kétállásos ivókút került beszerelésre, biztosítva a gyerekek és az iskolai dolgozói számára a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelt, csökkentve ezáltal a szánsavas, cukrozott folyadékok fogyasztását. A két év alatt a tanulók játékos ismeretterjesztő foglalkozásokon, havonként egészségklubokon vettek részt. A népszerű főzőversenyek alkalmával az ételek egészségesebb elkészítését sajátíthatták el, amelyeket közösen fogyasztottak el. Az interaktív kiállítás számos játékos elemmel került bemutatásra, az ebédlőben pedig állandó kiállításon tekinthetik meg pl. a túlzott cukorfogyasztás káros hatásait vagy az egy étkezés alkalmával javasolt mennyiségeket. Az ebédlő megújulása által nemcsak komfortosabb az étkezés, de számos új eszköz is beszerzésre került, amely kedvezőbb higiéniai és fogyasztási szokásokat eredményez. A Vitamin vetélkedők során a diákok 3 fordulóban adhattak számot a projekt során szerzett ismereteikről, míg az akciónapon egészségügyi felméréssel, előadásokkal, kóstolóval hívtuk fel figyelmüket az egészséges táplálkozásra. A projekt zárásaként szeptember 25-én délután kerül sor a második akciónapra, amelyre minden érdeklődőt várunk a járványügyi szabályok betartásával!

8 8 VÁROSI HETILAP HAJDÚBÖSZÖRMÉNY XXX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM Labdarúgás Felnőtt férfiak: Hajdúnánás Flexo 2000 FK Hajdúböszörményi TE: 17 0 (10 0). Gól: Tóth V. (2), Lovas M., Tóth B. (3), Andorkó S.,Tömöri A., Újvári Zs. (2), Kerek B. (2), Csatári D., Puskás Cs., Puskás Z (2), Fodor T. Daróczi Péter edző: Gratulálok csapatomnak a győzelemhez. Kiss Antal, a HTE edzője nem nyilatkozott a HAON beszámolója szerint. Arra azért felhívjuk a figyelmet, hogy a meccsen átlagosan 5,30 percenként potyogtak a gólok és még valami! A HTE jelenlegi felnőtt focistái eddig egy dologban biztosan abszolút bajnokok és Guinness-rekorderek, jelesül hat mérkőzés után ők álltak a legtöbbet a kezdőkörben. Összesen hatvanhét alkalommal, amelyből hat kezdőrúgást és hatvanegy bekapott gól(!) utáni rúgást kellett elvégezniük. Ifjúságiak: Hajdúnánás Flexo 2000 FK Hajdúböszörményi TE: 3-5 (2-0). Góllövők: Balogh Joel (2), Kálmán Patrik László (2), Benke István. Edző: Papp Ferenc. Kézilabda NB II. férfiak, Észak-Keleti csoport: HTE-Füzesabony: (15-18). Serdülő fiúk: Enjoy Robotics Füzesgyarmat-HTE: (14-18) Lányok: DVSC Schaeffer III. - HTE: (16-6) Tartalékosok Meccsajánló Szeptember 26. Városi Sportközpont, 13 óra: HTE-Monostorpályi ifjúsági labdarúgó-mérkőzés. 15 órától HTE-Monostorpályi férfi labdarúgó-mérkőzés. Rekortán futópálya A közel 150 éve alapított Fürdőkertben 5 különféle pályázati alapból, 802 millió forint támogatás érkezik városunkba. 377 millió forint önerővel kiegészítve, összesen 1 milliárd 179 millió forint nagyságrendű fejlesztést kezdett a város. Szeptember vége után, a rekortán átadását követően Hajdúböszörményben sokan választják szabadidősportként a futást. A Fürdőkert területén az 1 km hosszú, 1,50 m széles rekortán borítású futókör kínál majd erre lehetőséget. Ez a fás-ligetes szabadidőpark, mely a helyszínt biztosítja, bárki számára könnyen elérhető a város bármely területéről, akár gépjárművel, tömegközlekedéssel, gyalog, vagy a most elkészült új városi kerékpárút szakaszon kerékpárral is. A szabadidőpark kitűnő környezetet, friss levegőt biztosít a futóknak, illetve ezen a területen a szükséges kiszolgáló lehetőségek, mint ivóvíz, wc-mosdó, parkbútorok, biciklitároló, büfé jelenleg is elérhető. A helyszínen egyéb sportolási, kikapcsolódási lehetőség is adott, mint műfüves kisméretű futballpálya, teniszpályák, streetballpálya, játszótér. Jelenleg egy nyertes pályázat megvalósítása van folyamatban a Szabadidőpark fejlesztésére, mely kapcsán az elérhető szolgáltatások tovább bővülnek. Ezek közül a futók szempontjából megemlítendő a plusz wc-mosdó helyiségek, egyes szakaszokon közvilágítás kiépítése, további utcabútorok (pad, hulladékgyűjtők, ivókút), kiépített gyalogösvények, térfigyelő kamera, wifihotspotok. Mindezek kialakítására Ft támogatást nyert a város. A megvalósítás teljes költsége Ft. Az átadás szeptember végén várható. Ignáth Szilvia A futófelületre az átadásig nem szabad rálépni, az idő előtti használat maradandó károsodást okoz Már közel ötvenen csatlakoztak a Hajdúságból a Magyar Honvédség által meghirdetett Speciális Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szolgálathoz. A program a jövőben is folytatódik, a megyeszékhelyek toborzóirodái továbbra is várják a jelentkezőket. A kialakult járványhelyzet miatt a Magyar Kormány gazdaságvédelmi programjának középpontjában a munkahelyek megőrzése és az új munkahelyek teremtése áll. Ebben vállal jelentős szerepet a Magyar Honvédség a július 1-jével elindított Speciális Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szolgálat vállalásának lehetőségével. A szolgálatra olyan büntetlen előéletű, felnőtt korú, magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek belföldi lakcímük és legalább általános iskolai végzettségük van. A honvédség akár több ezer állás nélkül maradt embernek adhat átmeneti vagy hosszútávú munkalehetőséget, a 6 hónapos képzés ugyanis újabb fél évvel meghosszabbítható, de lehetőség van áttérni más szolgálati formára is. Az elmúlt rövid időszakban országszerte több százan vonultak be a Magyar Honvédség kijelölt alakulataihoz, a lakóhelyükhöz legközelebbi képzési helyre. Megyénkből eddig már majdnem 50-en csatlakoztak. Az újoncok a bevonulásukat követően megkötik szerződésüket, megkapják a kiképzéshez szükséges ruházatot, majd megkezdik hat hónapos szolgálatukat. A kiképzés programját kifejezetten katonai előképzettséggel nem rendelkező civil embereknek dolgozták ki. Az erőnlét fokozatos növelése után 6 hetes általános lövész képzés, majd 3 hónapos egyéni szakkiképzés következik, ezalatt minden résztvevő egy általa választott területre specializálódik érdeklődési körének és végzettségének megfelelően. A foglalkozások heti negyven órában zajlanak, a napi feladatok végrehajtása után mindenki hazamehet a családjához. A speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katonáknak a garantált havi jövedelem mellett, napi egyszeri meleg étel és utazási támogatás is jár. A honvédség nem titkolt célja a programmal, hogy egyre többen válasszák a szerződéses szolgálatot vagy a tartalékos szolgálati formák valamelyikét. Természetesen, aki a képzési idő alatt visszakapja állását vagy új munkát szerez, bármilyen megkötés nélkül, azonnal visszatérhet a civil életbe. A speciális szolgálatformához egészségügyi szűrés és erkölcsi bizonyítvány szükséges. A katonai toborzók mindenben segítik a jelentkezőket, így akár megszervezik az orvosi vizsgálatokat is. A jelentkezési lapot a megyei toborzóirodákban lehet kitölteni, az előzetes kérdésekre pedig telefonon és ben is válaszolnak. Elérhetőségük megtalálható a és a oldalakon, de jelen vannak a Facebookon is, MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság néven. A Hajdú-Bihar megyében lévő ügyfélszolgálat Debrecenben a Péterfia u. 58/a szám alatt található, ahol nyitvatartási időben személyesen, telefonon (52/ ) vagy ben (hajdu.toborzo@mil.hu) lehet érdeklődni a vállalható katonai szolgálatformák iránt. Fotó: Schwarcz Viktória t. százados