A szelektív hulladékgyűjtés publikus problémái és kommunikációs lehetőségei Budapesten

Átírás

1 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat PR szakirány A szelektív hulladékgyűjtés publikus problémái és kommunikációs lehetőségei Budapesten Készítette: Németh Beatrix Dóra Budapest 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Szelektív hulladékgyűjtés kialakulásának szükségessége..7 Ipari termelés bővülése és a fenntartható fejlődés...7 A visszaforgatás mint a túlélés egyik lehetősége 10 Jogszabályi háttér.11 A évi XLIII. Törvény mint hazai jogszabály Uniós irányelvek Külföldi példák a szelektív hulladékgyűjtésre 13 Németország 13 Ausztria Hazai helyzet...26 Országos helyzetkép Az ÖKO-Pannon Kht Hulladékudvarok, -szigetek, szelektív gyűjtés vidéki városokban Fejlesztések a fővárosban A KvVM mint a hulladékgazdálkodásért felelős hivatal..34 A XI. kerület A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése.41 Kommunikáció szükségessége.41 Kommunikációs lehetőségek a médiákban..42 Televíziók 42 Rádióállomások 43 Internet.43 Újságok 44 Plakátok 45 Tömegközlekedési eszközök 45 3

3 Személyes kontaktusra épülő tájékoztatás.46 Lakossági fórumok.46 Hírlevél...46 Szórólapok..47 Rendezvények.47 Direkt marketingeszközök Felmerülő negatív hatások Az alacsony környezeti tudatosság nem motivál kellőképpen A konténerek nem megfelelő használata és annak demoralizáló hatása Hajléktalanok guberálók mint kockázati tényezők A szemétszállítási díjak emelkedésének és a lakossági együttműködési készség csökkenésének összefüggései A program időtávja hosszú az üzenetek unalmassá válhatnak Saját elképzelések A meglévő rendszer tökéletesítése.51 Az internetes tájékoztatás..51 Direkt marketing 52 Óriásplakát.52 Lakossági fórumok 53 Iskolai nevelés...54 Új lehetőségek felkutatása A jövőbeni fejlődés lehetőségei..56 Anyagi források bővítése..57 Uniós források kohéziós alap...57 Belső igény megteremtése.58 Összegzés.59 Melléklet..60 Bibliográfia..64 4

4 Bevezetés Szakdolgozatommal a szelektív hulladékgyűjtés problémakörét próbálom körüljárni. A téma eléggé mostohagyereke a szakirodalomnak. Írott formátumú szakkönyvre nemigen támaszkodhattam. Szakfolyóirat is csak elvétve akadt. Az interneten is csak hellyel - közzel bukkant fel szakirodalomnak tekinthető forrás. Zömmel népszerűsítő irodalomszintű források akadtak. Úgy érzem, szakdolgozatom hiánypótlásul szolgál a téma tárgykörében. Leginkább a kommunikációs vetületre helyezem a fő hangsúlyt, hiszen egy információ annyit ér, amennyi eljut belőle a befogadóhoz. Mivel korunk égető problémája a hulladék keletkezése, és ezzel együtt az életminőség romlása, nagyon fontos, hogy milyen kommunikációval tesszük belső indíttatásúvá a szelektív hulladékgyűjtést. Megkerülhetetlen szerepet játszik e tárgykörben az ÖKO-Pannon Kht. A KvVM ezt a szervezetet jelölte ki koordináló szervezetként a szelektív hulladékgyűjtés lebonyolításában. Sokakban ellenérzést kelthet, hogy egy üzleti vállalkozás foglalkozik ökológiai, környezetvédelmi feladatok ellátásával, de korunk kitermelte az abszolút haszonelvű szemléletet (lásd a kultúra is árucikké vált). A 3. fejezetben terjedelmes szerepet kap a XI. kerület. Mivel itt élek gyerekkorom óta, és ismerem a helyi sajátosságokat, ezért szentelek neki külön alfejezetet. Felsorolom a legfontosabb információhordozókat, melyek a PR kapcsolatban nélkülözhetetlenek. Általában ezek a kommunikációs csatornák még egyirányú kommunikációt feltételeznek, hiszen a befogadó közeg egyelőre még csak nyitottnak sem tekinthető, nemhogy visszacsatolásra. Az online tájékoztatást külön kiemelem, hiszen az internet a fiatalok fő tájékozódási eszköze. Egyre inkább médiahordozóvá válik, és a jövő a kétirányú kommunikáció felé mutat. Saját elképzelések című fejezetben erre külön kitérek. Remélem, hogy szakdolgozatommal hozzájárulhatok ha csekély mértékben is -, a kérdés problémakörének taglalásához, vitákat gerjeszthetek a szakemberek körében, és előrelépés történik e tárgykörben. Szeretném, ha írásommal hozzájárulhatnék a szelektív hulladékgyűjtés lakossági körben általánossá válásához, belső indíttatásúvá tételéhez. Ez az 5

5 elképzelésem, töredékeiben is, ha megvalósul, már megérte. Földünk a huszonnegyedik órában van, a biológiai óra ketyeg. Szeretném, ha a kék bolygó sokáig az emberiség otthona lehetne. Végezetül köszönetet mondok külső és belső konzulensemnek, akik tanácsaikkal folyamatosan segítettek a munka elvégzésében. Megköszönöm a könyvtárosok segítőkészségét, akik a szegényes szakirodalom feltárásában segítettek. 6

6 1. A szelektív hulladékgyűjtés kialakulásának szükségessége Napjainkban az emberiség fő problémájának a hulladékképződés tekinthető. Az ipari termelés bővülése, a populáció szaporodása megnövekedett fogyasztást eredményezett. Lassan odáig jutunk, hogy Földünk nem képes befogadni a keletkező hulladékot. A rengeteg égéstermék levegőbe juttatása ózonlyukhoz vezetett. Egyre több közgazdász szájából hangzik el a mondat: meg kell állítani a termelés-fogyasztás spirált (leginkább alternatív közgazdasági szemléletet valló közgazdászok: pl. Ernst Schumacher A kicsi szép című munkája). A megsemmisítés helyett a visszaforgatás a célszerű, amely nem eredményez újabb szeméthegyeket. Külön iparágak települhetnének a hulladékból kinyerhető anyagok újrahasznosítására, és talán bolygónk is fellélegezhetne. Ipari termelés bővülése és a fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés számunkra nemcsak az elsődleges természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, a környezeti, gazdasági és szociális szempontok egyensúlyát, hanem az anyagok ésszerű ráfordításokkal a lehető legtovább körforgásban tartását jelenti úgy, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk életfeltételeit, és ne korlátozzuk a jelenleg élők életminőségét. Viszkei György 1 Hulladékképződésről az emberiség történetével egyidőben beszélhetünk. A szerszámok feltalálása, az emberi kommunák képződése hulladékkeletkezéssel járt. Problémát azonban még nem jelentett, hiszen fennállt a természet biológiai egyensúlya. Az ókor a poliszok kialakulásához vezetett, úgy a görög, mind a római kultúrában. A fürdésnek, a higiénének kultikus szerepe volt. A csatornázás, és bizonyos emberi komfortérzet nem befolyásolta a fejlődést. Mikor már nem lehetett hová tenni, akkor jött a megsemmisítés ötlete. Kiderült azonban, ez sem célravezető, hiszen az égéstermékek levegőbejutása újabb veszélyforrást jelent. Egyetlen megoldást a termelés korlátozása, a visszaforgatás jelent. Ezzel együtt az emberi populáció szaporodásának kordában tartása is szükséges igény. A termelés-fogyasztás, a környezeti ártalmak megfékezésének harmonikus egysége hívta elő a fenntartható fejlődés közgazdaságtani elméletét. 1 ÖKO-Pannon Kht április 3. p. 7

7 A középkor valamelyest visszalépést jelentett. Zsúfolt városok alakultak ki, a legelemibb feltételek is hiányoztak. A hulladékképződés pestisjárványokhoz vezetett. Az 1640-es ipari forradalom is az urbanizációt erősítette. Nyomornegyedek alakultak ki, amelyek ontották a hulladékot. A későbbi korok mindinkább ezt a trendet mutatták. A kapitalizmus, a termelés bővülése, az ipari fejlődés mint mellékterméket magával hozta a veszélyes hulladékok megjelenését. A termelj és fogyassz! elv mindinkább a hulladékhegyek képződéséhez vezetett. Az ipari termelés szüntelen bővülő spirált mutat, minden fejlődő ország arra törekszik, hogy gazdaságaik nyugati minta szerinti iparosításával érjék el a jóléti társadalmak nyugati színvonalát. Ez a töretlenül fejlődő globálissá dagadt folyamat magában rejti az ökológiai katasztrófa kialakulását. A régi West Dream (nyugati álom) illúziója szétfoszlott. A természeti erőforrások gátlástalan kizsákmányolása, és felélése már nem csak az adott országokat, de a fejlett társadalmakat is veszélyezteti. A fosszlis energia egyre növekvő kitermelése, már a hetvenes években aggasztó méreteket öltött, és előrelátó közgazdászok már akkor is figyelmeztettek a veszélyre, hogy az erőforrások végesek, és környezetbarát alternatív erőforrások után kell nézni. A helyzet azóta odajutott, hogy az ökológiai rendszerek lassan már nem képesek befogadni a különféle szennyeződéseket és hulladékokat - s ez azzal fenyeget, hogy megszabja a gazdasági fejlődés korlátait. A globális felmelegedés, az ózonlyuk, a növekvő freon kibocsátás és más környezeti problémák már bolygónk létét fenyegetik. A nyolcvanas évek vége óta de igazán erőteljesen az 1992-es Rio de Janeiró-i konferencia óta - új felfogás jelent meg a nemzetközi gazdasági világban. Fenntartható fejlődés" elnevezéssel illetik azt a fejlődést, amely a jövőbeli nemzedékek létfeltételeinek veszélyeztetése nélkül elégíti ki a mai szükségleteket. Ez az alapelv magával hozza azt a felismerést is, hogy a környezeti problémák nem kezelhetők elszigetelten a gazdasági és társadalmi fejlődéstől. A harmonikus (fenntartható) fejlődés elvén a fejlődés olyan formáját értjük, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. 8

8 A fejlődés magában foglalja a gazdaság és társadalom progresszív megváltoztatását. A harmonikus fejlődés egyben feltételezi a fejlődés fenntarthatóságát. A gazdasági tevékenységeket a környezettel harmóniában kell megtervezni és megvalósítani. A fejlesztési politikának figyelmet kell fordítani arra, hogy meg kell változtatni a természetes erőforrások felhasználási módját. A harmonikus fejlesztés megkívánja azoknak az értékeknek a támogatását, amelyek révén a fogyasztási szint az ökológiai határokon belül marad, ugyanakkor az emberi alapszükségleteket a világon mindenütt ki kell elégíteni. Holisztikus megközelítésre van szükség, minthogy a környezet és a fejlődés ezer szállal fonódik egybe. Tarthatatlanná vált az a neoklasszikus gazdasági felfogás, hogy előbb biztosítani kell a társadalmi jólétet, és csak azután orvosolni az ezek nyomán keletkezett társadalmi feszültségeket és ökológiai bajokat. Szükség van egy olyan új szellemiségű gondolkodásmódra, mely szintézisben látja, és integrálja a gazdasági és a környezetvédelmi feladatokat. Az újrahasznosítás gondolata felvetetette a szelektálás igényét is, hiszen nem mindegy, hogy egy vegyes szeméthegyet kell utólag szétválogatni, ami költséges és időrabló eljárás, vagy a szelekció már első lépésként megjelenik. Hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés nem támaszkodik nagy hagyományokra. Az előző társadalmi rendszer inkább pazarlásra, mintsem takarékosságra ösztönzött. Korlátozott lépések történtek ugyan, de nem vált általánossá a nézet, hogy a jövőt éljük fel. Nagyon sok múlik a helyi önkormányzatok hozzáállásán is. A közösen végrehajtandó feladatok pedig nélkülözhetetlenné teszik a megfelelő kommunikációt. Egy, a környezetével szemben igényes városvezetés nagy súlyt helyez a köztisztasági feladatok megoldására, a környezetvédelemi tevékenységre. Mindezt a városlakókkal közösen kell végezni. Az elmúlt években Magyarországon is megjelent egyfajta környezetvédelmi gondolkodás. Hazánkban számos lakossági szelektív hulladékgyűjtési kísérlet kudarca volt visszavezethető a lakosság átfogó tájékoztatásának elmulasztására, vagy elégtelenségére. Több példa volt arra is, hogy ugyan megpróbáltak erre odafigyelni, de nem 9

9 a megfelelő módszereket választották, nem a gyűjtésben résztvevő társadalmi réteg hangján próbáltak tudatformálást végezni. Sajnos jelenleg kevés gyűjtési program olyan tartós és jól működő, hogy egy hatékony felkészítés után a lakossággal való kapcsolattartásra kelljen koncentrálnia. Ha el is jut idáig, rendszerint nem fektet a fenntartó kampányra megfelelő hangsúlyt. A környezeti nevelés és tudatformálás jótékony hatásain túl van egy gazdasági előnye is: kevesebb pénzbe kerül egy hatékony környezeti nevelő program indítása és működtetése (lakossági felkészítést követően folyamatos kapcsolattartás), mint a szelektív gyűjtő edényekbe kerülő, idegen anyagokkal szennyezett, újrahasznosításra alkalmatlan hulladék utóválogatása, szélsőséges esetben a hagyományos égetéssel vagy lerakással történő ártalmatlanítása. A szelektív gyűjtés csak akkor lehet sikeres, ha - önmagát nem célnak csupán eszköznek, a lakosságot pedig partnernek tekinti, - hatékony kommunikációs program alkalmazásával figyelmet kelt, érdeklődést ébreszt, - kialakítja a belső igényt, majd hosszú távon megfelelő cselekvésre motivál. 1.2 A visszaforgatás mint a túlélés egyik lehetősége Navigare necesse est Hajózni márpedig kell, mondták a régi rómaiak. A világnak szembe kell nézni a túlnépesedés problémájával, és a fejlődés kikerülhetetlenségével. A fogyasztói társadalmak a gazdasági növekedés fokmérőjeként a fogyasztás növekedését tartják. Minden megvásárolt termék eladhatósága szigorú feltétele a csomagolás. A hagyományos csomagolóeszközök kimentek a divatból higiénés és egyéb okokból az egyszer használatos eldobható csomagolás felé mutat a trend. Ez egyre inkább a hulladékképződés fokozódásához vezetett. Amennyiben a folyamat nem áll meg, úgy bolygónk rövidesen egy nagy szeméttelephez kezd hasonlítani. Gazdasági szakemberek a környezetvédő mozgalmak hatására is egyes országokban parlamenti párttá is váltak egyre inkább az újrahasznosítás és az erre épülő ipar felé orientálódnak. Csökkenteni, vagy szinten tartani, egyre inkább égető kérdés. A visszaforgatás (recycling) nem jár újabb hulladékképzéssel, optimális esetben csökkentheti is a felhalmozódott hulladékot. 10

10 Az egyes országok feladata akár törvényi szabályozással is - erre ösztönözni a gyártókat. Támogatásokat adni az erre épülő vállalkozásoknak, és szankcionálni a túlzott hulladékképzőket. Erre épül az ún. termékdíj rendszer, amely ösztönzőleg hat az újrahasznosításra. Hazánk is amióta uniós ország lett, rákényszerült a szankcionálásra. Nemcsak a termelőket, de a fogyasztókat is ösztönözni kell, hogy mely termékeket részesítsék előnyben, akár árban megjelenítve, akár más árukapcsolásos módszerrel. Ajándéktermékek hozzáadásával, vagy egyéb vásárlói kedvezménnyel jelentős előrelépés érhető el. Az egyes termékeken matrica jelenítheti meg, hogy környezetbarát, vagy újrahasznosított csomagolásban került forgalomba. Amíg a gazdasági ösztönzők nem mutatnak ebbe az irányba, sajnos addig elszigetelt jelenségként értékelhető csak a recycling. 1.3 Jogszabályi háttér Az Európai Unióba való belépésünkkel jogharmonizáció keretein belül meg kellett alkotni a hulladékgazdálkodási törvényt. A törvény világosan meghatározza a célt, hatályának kiterjedését, és az alapelveket, melyek mentén érvényre jut. Megfogalmazza ezen kívül a követelményeket, és kötelezettségeket A évi XLIII. Törvény mint hazai jogszabály 2 A törvény alkotói az emberi humánum, és a jövőért való aggódás szellemében fogalmazták meg a jogszabályokat. Fő cél a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése. Alapelvként fogalmazza meg a prevenciót, és a biztonságra való törekvést. Meghatározza az osztatlan és megosztott felelősség elvét. Szankcionálja a törvény ellen vétőket: A szennyező fizet elv alapján. Érvényre juttatja a regionalitás elvét, hogy teljes gyűjtőkörű hálózat létesítésére kell törekedni. A fokozatosság elvében megnyilvánul az érintettek teherbíró képességének figyelembe vétele is. 2 A évi XLIII. Törvény 11

11 A törvény világosan fogalmazó, közérthető nyelvezetű. Nem törekszik jogi kiskapuk kinyitására, az ún. kivétel elv alapján Uniós irányelvek Az irányelv olyan intézkedéseket rögzít, amelyek elsősorban a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére, kiegészítő alapelvként pedig a csomagoló anyag újrahasználatára, visszaforgatására és a csomagolási hulladék hasznosításának más formáira, és ilyen módon e hulladék végső ártalmatlanításának csökkentésére irányulnak. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi, a Közösségben forgalomba hozott csomagolóanyagra, valamint csomagolási hulladékra, függetlenül attól, hogy azt ipari, kereskedelmi, hivatali, üzleti, szolgáltatási, háztartási vagy bármilyen más szinten használták fel vagy dobták ki, tekintet nélkül azok használt anyagára. Az uniós irányelv rögzíti a hasznosítás és visszaforgatás kérdését is. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy egész területükre kiterjedően elérjék a kitűzött célokat. Az irányelv nemzeti jogszabályokba foglalását követő öt éven belül a csomagolási hulladéknak legalább 50 tömeg %-át, legfeljebb 60 tömeg %-át kell hasznosítani. Ugyanezzel a határidővel a csomagolási hulladékban található csomagoló anyagnak legalább 25 tömeg %-át, legfeljebb 45 tömeg %-át szükséges visszaforgatni. 12

12 2. Külföldi példák a szelektív hulladékgyűjtésre A nyugat-európai országok éppen iparuk fejlettsége miatt messze előttünk járnak a szelektív hulladékgyűjtés területén. Két országot szeretnék kiemelni Németországot és Ausztriát. Egyrészt azért, mert kiemelkedőek ezen a téren, másrészt a német Gründlichkeit miatt is. Van még mit tanulnunk tőlük, akár tapasztalatcsere útján is. 2.1 Németország 3 A hulladék külön gyűjtésének története Németországban: Potsdam várostervezése elrendeli a háztartási hulladékok elkülönítését a következők szerint: - hamu és söpört szemét, - konyhai hulladék (állatok etetésére), valamint - vegyes száraz hulladék (cserép, üveg, rongy). Ezek a frakciók nagyjából fedik a mai hármas felosztású gyűjtést , majd a harmadik birodalomban és az NDK-ban a hasznosítható szilárd, száraz és konyhai hulladék kötelező gyűjtése az első üveggyűjtő tartályok kihelyezése több kihelyezett tartály különféle száraz hulladéknak szerves hulladék ( Biotonne") és különféle veszélyes hulladékok külön gyűjtésének kezdete hűtőszekrények gyűjtése (fluor-klór-szénhidrogének leltára"), a szövetségi hulladéktörvény előírja a hulladékfrakciók elkülönített kezelését, gyűjtését, egyesek kötelező leadását a csomagolásokra vonatkozó rendelet kibocsátása nyomán megalakul a Duales System Deutschland (DSD) a zárt ciklusú anyaggazdálkodás előírásával kiegészített hulladéktörvény számos hulladék, ill. használt áru kötelező visszavételéről is intézkedik. 3 BME-OMIKK Környezetvédelem szám p. 13

13 akkumulátorokra kötelező, elektromos és elektronikai berendezésekre önkéntes visszavétel a kereskedelemben rendelet használt faáru elkülönítéséről és hasznosításáról betét rendeleti bevezetése egyutas csomagolásokra villamos és elektromos készülékek kötelező visszavétele. A külön gyűjtés törvényes kötelezettsége Németországban jelenleg 15 anyagra, ill. termékre terjed ki (beszámítva a három, szín szerint elkülönítendő üveghulladékot). Tervezik a skála bővítését, pl. - használt zsiradékokkal, - használt kisipari PVC-profilokkal, - poliuretánhab-patronokkal és - használt CD-kkel, - nyomtató festékpatronokkal. A legjelentősebb hasznosított hulladékfrakciók Papír A kommunális hulladék tömeg szerint legnagyobb mennyiségben hasznosított frakciója a papír, amelyből Németországban 2000 óta évente közel 14 M tonnát gyűjtenek össze külön frakcióként, ennek 47%-át háztartásokban és az iparban (a német statisztikák a vendéglátóipari és a kereskedelmi kisegységeket is ide számítják). A háztartási mennyiséget 2003-ig a DSD - kulcs szerint csomagoló és nyomtatott részre osztották fel 25:70 arányban, 2004 óta a területi struktúra és gyűjtőrendszer szerinti felosztások érvényesek. A nyomtatott termékek külön gyűjtése nem vált be, ma leggyakoribb az összes papírfajtát elvivő rendszer. A gyűjtőrendszer kiválasztását a frakció hasznosíthatósága dönti el. Az európai papírhulladék- fajták listáján szereplő maradékot" pl. a papíripar felhasználásra alkalmatlannak nyilvánította. A száraz értékesíthető hulladékok gyűjtőtartályából később kiválogatandó papírra pedig a papírhulladék - jegyzék kimondja: ezt a származást meg kell jelölni, nehogy keveredjék más papírhulladékkal. 14

14 Üveghulladék Az üvegrecycling az 1970-es évek közepén a háztartási hulladék anyagában történő hasznosításának katalizátora volt. Az üveg a csomagolások hasznosításának 50% - os részesedésével, ma is legfontosabb anyaga, de a kommunális hulladék egészére vonatkoztatva megelőzi mind a papír, mind a szerves - és zöldhulladék - frakció. Az újrabeolvasztás szigorú minőségi követelményei miatt vezették be a három szín szerinti leadó rendszert, üveggyűjtést, de kétséges, hogy ez az igényes módszer a betétkényszer miatt fogyatkozó mennyiség és a PET palackok növekedő aránya mellett fenntartható. Műanyaghulladék A csomagolási műanyaghulladék újrahasznosítását rendezi a csomagolási rendelet, a többi háztartási műanyaghulladék fajtatiszta" gyűjtésére viszont nincs átfogó rendszer. Kétségtelen azonban, hogy a külön gyűjtést ma kevésbé teszi szükségessé a tökéletesebb energetikai hasznosítás. Fémhulladék A fémcsomagolások (italdobozok) külön gyűjtését szintén szabályozta a csomagolási rendelet. A háztartási és kisipari hulladékból származó vas hasznosítása azonban 2005-től külön gyűjtés nélkül is megoldható az égetőkbe és biológiai kezelőkbe beiktatott (a nemvasfémre is kiterjedő) fémkiválasztás útján is. Egyébként a háztartási hulladékból származó rész a teljes vasfémhasznosításnak csupán töredéke. Szerves (bio-) és zöldhulladék Németországban ez a második legnagyobb mennyiségben hasznosított hulladékfrakció. Fontosabb évi adatai: a gyűjtésben az ország településeinek 77% - a, lakosainak 47% - a vett részt; - további csatlakozás alig van, ig nőtt a gyűjtött mennyiség, 15

15 - a konyhai hulladék begyűjtési aránya kb. 50, a kerti hulladéké 80% - os, - a keleti országrészben a biohulladék gyűjtési aránya csak kb. 1/3 - a a nyugatinak. Európában 1995 és 2000 között évente 11,2 Mt biohulladék és 5,4 Mt zöldhulladék gyűlt össze. Ebben Németország a lakossági arányánál jóval többet, 36, ill. 50% - ot képvisel. Komposzt formájában való hasznosításával kapcsolatban a helységek 26% - a jelentett eladási nehézségeket. Egy évi közlemény az összegyűlt szerves hulladékban a felhasználást akadályozó, hibásan gyűjtött anyag 1-5% - os, néhány esetben 7% - os súlyarányáról számol be. Ezért sűrű, anonim" (nem kertes) beépítésű körzetekben tanácsos lehet lemondani az amúgy is csak a konyhai hulladékból álló biogyűjtésről. A veszélyes hulladékok külön gyűjtésének ésszerűségét sokan kétségbe vonják, mivel erre a frakcióra is sokan alkalmazhatják a háztartási hulladék kezelésének eljárását, pl. az elégetést. Emellett a gyűjtött mennyiség sem számottevő. A kiselejtezett villamos berendezések külön kezelését elsősorban ártalmas anyagaik indokolják. Így jelent meg elsőként a hűtőszekrények ben indult gyűjtését előíró rendelet, tekintettel a hűtőközeget képező, a környezetre igen ártalmas fluor-klór szénhidrogénekre. A évi rendelet pedig, az E - direktívával összhangban, a készülékek 10 kategóriájára kötelezővé teszi a forgalmazó számára a használat utáni visszavételt. Az EU-irányelv 2006 végéig 1 főre számítva legalább évi 4 kg készülék összegyűjtését írja elő. Ezt a mennyiséget néhány német tartomány már el is érte. Jelenleg országosan 16 kg/fő év van kereskedelmi forgalomban a gyártók prognózisa szerint, 1, 1 Mt/év leadott tömeg mellett ez a jövőben 13, 5 kg/fő év elektromos berendezés leadásának felel meg, reálisabb azonban 4-8 kg/fő évvel számolni. Az e téren több éves múltú skandináv államok már elérték az egy fő által évente leadott, Hl. visszavett kg - ot. A hulladék külön gyűjtésének értékelése A frakciók szerinti németországi hulladékgyűjtés 25 évének eredményeit összegezve és értékelve érdemes számba venni a pozitív és negatív tanulságokat: - Összesen kb. 310 Mt kommunális hulladékra sikerült megtalálni a gazdasági hasznosítás módját (nem számítva a még nagyobb tömegű építési és acélhulladék 16

16 felhasználását). Ez egyenként 10 M m3-es befogadású 31 hulladéklerakó vagy t/év feldolgozó kapacitású 115 égetőmű megtakarításának" felel meg. - A különféle hulladékok külön gyűjtésen alapuló hasznosítása a környezetvédelemnek a lakosság által elfogadott és szívesen gyakorolt részévé vált. 17

17 2.2 Ausztria 4 A modern, jól működő hulladékgazdálkodás a közvéleménnyel kapcsolatban folyamatos munkát feltételezi. Bécs Város az es Hulladékgazdálkodási Törvénnyel kifejezetten kötelezte magát erre a közvélemény - formáló munkára. A háromévente előírt Bécsi hulladékgazdálkodási koncepció felülvizsgálja az utolsó fázis sikereit és megadja a következő három év előírásait. Közvetíteni kell a szelektív hulladékgyűjtés átlagemberek és nem beavatottak részére sokszor nehezen érthető és nyomon követhető szabályait és folyamatait, mégpedig egyszerűen és érthetően. A tájékoztató anyagban a szükséges tájékoztatást röviden és világosan kell továbbadni. A kiállítások, plakátok és hirdetések nem tartalmazhatnak tudományos szókombinációkat és szakkifejezéseket. Ehhez arra van szükség, hogy a polgárok gyorsan, bürokráciamentesen és mindenek előtt ingyen jussanak hozzá az információkhoz. Szervezet Mindjárt a részleg vezetése alatt helyezkedik el az Információs - Beszámoló Osztály, amelynek feladata a belső és külső kommunikáció. Egy fix alkalmazottakból álló csoport intézi a tervezési feladatokat, a beszerzést és az internetet. Ez a szervezet bocsátja rendelkezésre a kívánságokat és az anyagokat. A sajtómunkát, a reklámhadjáratok fejlesztését és a brosúrák készítését a városi képviseleti irodával együttműködve végzik. Jelenleg 23 külső munkatárs, hulladék - tanácsadók támogatják a tervezéssel kapcsolatos feladatokat és hajtanak végre minden feladatot a mobil tanácsadásnál vagy az óvodákban. Reklámhadjáratok és sajtómunka Bár a hulladékgazdálkodási egyesületek és a községek főleg anyagi szempontból egész biztosan nem bírják a versenyt a magángazdasággal, a közvéleményt formáló munkában a klasszikus reklám eszközeinek is megvan a létjogosultsága. A napilapokban, magazinokban, szaklapokban, a sajtótermékekben és sajtótájékoztatókon, plakátokon elhelyezett hirdetésekre 4 www. abfall.wien.at 18

18 (első sorban a City-Light plakátok Bécsben) és a rádióval és tv - vel való együttműködésre az akciócélok és hosszú távú feladatok aktualizálása és dramatizálása végett szükségesek. Az ilyen kampányok médiarészeit mindig kiegészítik az éppen folyó külső aktivitások, amelyet még támogat a szeméttelefon. Hulladékelkerülés A hulladékelkerülés igazi hosszú távú feladat. Az a célkitűzés, hogy a hulladék mennyiségét hosszú távon néhány százalékkal csökkentsük könnyen elérhetőnek tűnik, de ha szem előtt tartjuk a tonnás, teljes nem hasznosítható mennyiséget, egész más lesz a kép. A lakosságra való ráhatás és az ehhez csaknem 1,7 millió embernél szükséges magatartási formák elsajátítása még úgy tűnik néhány évet igénybe fog venni ben indult az első akció mely az irodákat célozta meg A pótlás nem szemét jelszóval ben következtek a Bécsi szerelési útmutató körüli akciók, amely ban kölcsönzési útmutatóval egészült ki. Szintén 1998-ban adták ki az ökológiai iskolatáska brosúrát, amely tanácsokkal hivatott szolgálni a gyermekeknek, szülőknek és tanároknak a hulladékelkerülő iskolai életre. Ezek az akciók 1998 óta a hulladékelkerülés tulajdonképpeni súlypontja, a közösen a kevesebb szemétért Bécs Város Magisztrátusának, legnagyobb kampánya körül forognak. Ezzel a bécsi lakosságban tudatosítani akarják, hogy mindenki, személy szerinti magatartásával hozzájárulhat a hulladékelkerüléshez, életminőség veszteség nélkül. A tv és rádió spotok, plakátok (a hulladékszállító autókon is), a hirdetések és egyéb reklámeszközök ismertetik meg Bécs lakosságával a 48-as magisztrátusi részleg alapvető üzenetét és ajánlatát, mint a támogató segédeszközöket és tanácsadást a szeméttelefonon. A gonosz szemét érzékelhető megjelenítése a zöld szemétszörny, aki ellen a 48-as férfi küzd. Súlyponti témák Ezen kívül a felérendelt feladaton kívül a hasznosítható anyagok és a lakossági veszélyes hulladék szelektív hulladékgyűjtésnél felmerülő kérdések és problémák újra és újra súlyponti 19

19 jellegű reklámhadjáratra kényszerítenek, mint pl. a műanyaggyűjtés és a lakossági veszélyes hulladék esetében. Reklámeszközök A kívánt információ közvetítésére a legkülönfélébb anyagok és médiák állnak rendelkezésre, ezeket a hulladék - tanácsadók az alábbiakban felsorolt akciókban használják fel. A nyomtatott anyagok terjesztésére a város területén 19 információs állvány áll rendelkezésre (fedett uszodákban és hivataloknál). A három tanácsadó busz képezi a mobil hulladéktanácsadás ajánlatainak és a rendezvényeinek bázisát. Ezeket egészíti ki a díjmentes komposztosztás a lakosságnak, a különféle témákról szóló, saját felállítható falrendszeres kiállítások, szemétbábszínház a fiatalabb látogatóknak, széles játékválaszték és még sok egyéb. Ezen kívül az úttisztítás kisebb járművein 300 betolható tábla és a szemetes kocsikon kb. 600 hirdetés áll rendelkezésre. A hulladék- és a hasznosítható anyagok gyűjtő edényeire ragasztott matricák, transzparensek és természetesen saját, következetesen a legkisebb részletig végigvezetett Corporate Design biztosítják a 48-as magisztrátusi részleg állandó, összetéveszthetetlen és rokonszenves jelenlétét Bécs városképében. Internet A bécsi hulladékgazdálkodás természetesen az interneten is jelen van, mégpedig több mint 120 oldallal (www. abfall. wien. at) és nagy súlyt helyez a jól működő kommunikációra és a munkatársak képzésére. Néhány nyomtatvány már az interneten online is lehívható. Nyomtatványok Az írásbeli információknak érthetőnek és átfogónak kell lenniük. Másrészt egy olyan intézménynek, amely a hulladék elkerülésével foglalkozik, nem feltétlenül kellene a papírhulladék hegyeket növelnie. Az információs anyag elosztására ezért az alábbi alapelv érvényes: ne lehetőleg sokat, hanem annyit amennyire szükség van. 20

20 Terjesztés Az információs anyag terjesztése az alábbi csatornákon történik: a szeméttelefonon történt megrendelésre internetes megrendelésre, ill. közvetlen elolvasás írásos rendelésre előadásokon, vezetéseken és képzési akciókon kiegészítő anyagként közvetlenül a rendezvények mobil tanácsadóhelyeinél és rendezvényeknél információs anyag állványokon, jelenleg Bécsben 19 helyen Brosúrák: Általános brosúrák Minden szemét (a hulladékgazdálkodással kapcsolatos összes kérdés rövid összefoglalása a lakosság számára) Bécsi komposztiránytű (tájékoztatás házi komposztáláshoz) A lakossági veszélyes hulladék elkerülése és helyes ártalmatlanítása A hulladékelkerüléssel kapcsolatos speciális anyag 48 szemét tipp Bécsi szerelő útmutató Bécsi kölcsönző útmutató Bécsi használtcikk útmutató Ökológiai iskolatáska Ökológiai iroda Szaktájékoztatás többek között A hulladékgazdálkodás, az úttisztítás és a járműpark teljesítmény - beszámolói (évente megjelenik) Bécs hulladékgazdálkodási koncepciója (megjelenik háromévente) Ezen kívül a számos brosúrán kívül ugyanilyen széles szórólap választék is van. Némely brosúra és szórólap idegen nyelven is megjelent. Szükség esetén szakkönyveket adnak ki és a különleges mellékleteket szerzik be, továbbá támogatják az évente négyszer megjelenő Waste-Magazin szaklapot. 21