Iktatószám: 01/43747/2012. Szabálysértési tényállások felülvizsgálata. Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda

Átírás

1 Előterjesztő: Dr. Botka László polgármester Iktatószám: 01/43747/2012. Tárgy: Szabálysértési tényállások felülvizsgálata Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Melléklet: 1 pld. rendelet-tervezet 1 pld. rendeletek szabálysértési tényállásai Véleményezésre megküldve: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: április

2 Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvényt (továbbiakban: Új Sztv.), mely április 15-én lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (továbbiakban régi Sztv.), valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban Sztv. R.) hatályát veszti. Az Új Sztv. 1. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A fenti rendelkezés értelmében április 15. napját követően szabálysértési tényállást már csak kizárólag törvényben lehet szabályozni, sem kormányrendelet, sem önkormányzati rendelet szabálysértési tényállást nem állapíthat meg, április 15. napja után önkormányzati rendeletben rögzített szabálysértési tényállás alapján eljárás nem indulhat. Az Új Sztv (2) bekezdése szerint az önkormányzatok május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeleteikben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Az előterjesztés elkészítésének időpontjában az alábbi felsorolt önkormányzati rendeletek tartalmaznak szabálysértési tényállást: 1. A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 2. Szeged Város nevének használatáról, valamint Szeged és csatolt települései jelképeiről szóló 25/1998. (VII. 27.) Kgy. rendelet 3. Szeged Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 4. A közterület elnevezésének szabályairól szóló 45/1991. (XII. 31.) Kgy. rendelet 5. Az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 6. A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 30/2008. (IX. 30.) Kgy. rendelet 7. A közterületen történő dohányzás rendjéről szóló 6/2009. (III. 03.) Kgy. rendelet 8. A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet A törvényi előírás értelmében a csatolt rendelet-tervezetben sor kerül a szabálysértési tényállások május 31. napjával történő hatályon kívül helyezésére. A jelen előterjesztésben 7-es sorszám alatt szereplő, a közterületen történő dohányzás rendjéről szóló rendelet esetében a teljes rendelet hatályon kívül helyezésére kerül sor, mivel elfogadása a szabálysértésekről szóló évi LXIX. tv. 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapult, a rendelet egésze egyetlen szabálysértési tényállás. Ugyanakkor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: új önkormányzati tv.) április 15-én hatályba lépő 51. (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, és e magatartások elkövetőivel szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el. A törvény szintén április 15-én hatályba lépő 143. (4) bekezdés e) pontja értelmében felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. E lehetőségre tekintettel indokolt vizsgálni, hogy az eddig önkormányzati rendeletben szabálysértési tényállásként megjelenített magatartások közül mely magatartást lehet illetőleg szükséges tiltott, közösség ellenes magatartásként szabályozni.

3 Az előkészítés során az alábbiakban bemutatott módon azt vizsgáltuk, hogy az egyes szabálysértési tényállások hatályon kívül helyezését követően a tényállásban megfogalmazott magatartásokkal kapcsolatosan akár az új Sztv. vagy más jogszabály alapján van-e lehetőség a magatartás megvalósítójával szembeni fellépésre, vagy az adott terület teljesen szabályozatlan marad: 1) A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 17. (1) (sírbolt, síremlék állításhoz engedély, bejelentési kötelezettség) 20. (4) (kegyeletnek megfelelő csendes magatartás tanúsítása) Hatályon kívül helyezés esetén új Sztv a alapján csendháborítás tényállás keretében elbírálható. 21. (1) (kegyeleti tárgyak, sírokra ültetett fák, növények, sírok díszítésére szolgáló anyagok beszennyezésének tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén új Sztv a szerinti köztisztasági szabálysértési tényállás keretében elbírálható 21. (2) (sírgondozás kapcsán keletkező hulladék tárolása) Hatályon kívül helyezés esetén új Sztv (2) bekezdése szerinti köztisztasági szabálysértési tényállás keretében elbírálható 21. (3) (síroknál kerítés alkalmazása) 21. (4) (gyertya égetés szabályai) 21. (5) (temető területére kutya bevitelének tilalma). Új Sztv a szerinti veszélyeztetés kutyával tényállás kereteibe nem illeszthető 21. (6) (közízlést sértő virágtartók, díszek, feliratok tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén új Sztv szerinti közerkölcs megsértése szabálysértési tényállás keretében elbírálható főként a felirat tekintetében 23. (1) (temetőbe járművel történő behajtás és közlekedés tilalma) A szabálysértési tényállás hatályon kívül helyezése folytán a rendelkezések többségénél nem marad szabályozás. Bár alig volt e témakörben feljelentés, de a temetők rendjének megőrzése érdekében indokolt /17. (1), 21. (3), (4), (5), 23. / a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 2) Szeged Város nevének használatáról, valamint Szeged és csatolt települései jelképeiről szóló 25/1998. (VII. 27.)Kgy. rendelet 18. (1) (engedély nélküli, engedélytől eltérő, nem hiteles, méltóságot sértő név, jelkép használat tilalma)

4 Bár alig volt e témakörben feljelentés, de a név és jelkép használat már kialakult rendjének és méltóságának megőrzése érdekében indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 3) Szeged Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet 13. (1) (védetté nyilvánított építészeti örökség elemei megsemmisítésének, megrongálásának tilalma). Új Sztv (3) bekezdése szerinti szándékos rongálás tényállás kereteibe nem illeszthető Bár alig volt e témakörben feljelentés, de a helyi építészeti örökség védelmének megőrzése érdekében indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 4) A közterület elnevezésének szabályairól szóló 45/1991. (XII. 31) Kgy. rendelet 14. (1) (utcanév-, névmagyarázó- és házszámtáblával kapcsolatos előírások, tilalmak) Hatályon kívül helyezése esetén a beszennyezés tekintetében az új Sztv (1) bekezdése a) pontja szerinti köztisztasági szabálysértés keretében elbírálható, azonban a többi cselekmény (elhelyezés megakadályozás, eltávolítás stb.) vonatkozásában nincs egyéb szabályozás Bár alig volt e témakörben feljelentés, de a közterületi táblák rendjének megőrzése érdekében indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 5) Az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 15. (3) a) (közterületen haszonállat legeltetésének tilalma) 15. (3) b) szerinti 12. (1) (közterületen, ingatlanok közös használatú helyiségeiben eb pórázon, szájkosárral történő vezetése) 12. (2) (14 éven aluli személy ebvezetésére vonatkozó tilalom) 13. (1) (eb különböző helyekre bevitelének tilalma), új Sztv (1) bekezdése szerinti veszélyeztetés kutyával tényállásába nem illeszthető 13. (2) (eb élelmiszer szállító járművön szállításának tilalma) 13. (4) bekezdése (ebet szabadon futtatni csak erre kijelölt helyen)

5 Állattartási ügyben sok feljelentés volt, különösen a közterületre kiszabaduló ebek miatt, de póráz és szájkosár használati kötelezettség be nem tartása miatt is. Hatályon kívül helyezés esetén nincs erre vonatkozó szabályozás. A lakosság védelmének biztosítása érdekében indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 6) A zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 30/2008. (IX. 30) Kgy. rendelet 6. (háztartási munkák végzésének időbeli korlátozása zajvédelmi okból) Hatályon kívül helyezése esetén az új Sztv a szerinti csendháborítás tényállás keretében elbírálható Hatályon kívül helyezés esetén az új Sztv a szerint csendháborítás keretében elbírálható, így a lakosság nyugalma továbbra is biztosítható, ezért nem indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá történő nyilvánítása. 7) A közterületen történő dohányzás rendjéről szóló 6/2009. (III. 03.) Kgy. rendelet 4. (1) alapján 3. a) (oktatási, kulturális, közművelődési stb. épületek, temetők főbejárat szerinti utcafrontján dohányzási tilalom) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás, mivel a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. tv. (továbbiakban: nemdohányzók védelméről szóló tv.) 4. (1) bekezdése - a felsorolt közforgalmú intézmények (oktatási, kulturális, közművelődési stb.) bejáratától számított 5 m-es távolságon belüli terület kivételével - nem tartalmaz tilalmat. 3. b) (növényzettel borított zöld sávban dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás, mivel a nemdohányzók védelméről szóló tv. a felsorolt területekre vonatkozóan nem tartalmaz tilalmat. 3. c) (utcafront előtti úttesten dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás, mivel a nemdohányzók védelméről szóló tv. a felsorolt területekre vonatkozóan nem tartalmaz tilalmat. 3. d) (játszótereken dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén a nemdohányzók védelméről szóló tv. 2. (1) bekezdés da) pontja alapján lehet eljárni. 3. e) (vallási szertartás végzésére szolgáló épület bejárata előtt dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás, mivel a nemdohányzók védelméről szóló tv. a felsorolt területekre vonatkozóan nem tartalmaz tilalmat. 3. f) pontja (köztemetőkben dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás, mivel a nemdohányzók védelméről szóló tv. a felsorolt területekre vonatkozóan nem tartalmaz tilalmat. 3. g) (tömegközlekedési megállóhelyeken dohányzás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén a nemdohányzók védelméről szóló tv. 2. (1) bekezdés db) pontja alapján lehet eljárni. Az önkormányzati rendelet alapján elsősorban a játszótereken és a tömegközlekedési megállóhelyeken történt dohányzás miatt voltak feljelentések.

6 Hatályon kívül helyezés esetén a nemdohányzók védelméről szóló tv. alapján az önkormányzati rendeletben felsorolt esetek közül a játszóterekre és a tömegközlekedési megállóhelyekre vonatkozik a tilalom. Tekintettel arra, hogy önkormányzati rendeletünk egyetlen szabálysértési tényállás, melynek megalkotására a régi Sztv. felhatalmazása alapján került sor, ezért mindenképpen szükséges a teljes rendelet hatályon kívül helyezése. Hatályon kívül helyezés esetén nem indokolt további szabályozás. A többi esetre (3. a), b), c), e), f)) a hatályon kívül helyezés után nem lesz szabályozás. Az ezen esetekre vonatkozó önkormányzati rendeletben történő szabályozás azonban nem az új önkormányzati törvényben biztosított felhatalmazás alapján történő tiltott, közösségellenes magatartás szabályozása, hanem a nemdohányzók védelméről szóló tv. 2/A -ban foglalt felhatalmazás alapján történő önkormányzati rendeletalkotás. Szükség esetén e kérdésről külön önkormányzati rendelet alkotható. (A szabályozásnál az önkormányzati rendelet nem ütközhet dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó, a nemdohányzók védelméről szóló tv. 4. -ában foglalt rendelkezésekbe. Az önkormányzati rendelet alapján 30 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot (egészségvédelmi bírság) szabhat ki a közterület-felügyelet. A bírság az önkormányzat bevétele. A tv. 2. (7) bekezdése szerint a dohányzási korlátozással érintett közterületeket szembetűnő módon dohányzást tiltó táblával meg kell jelölni. Ennek anyagi vonzata lehet.) 8) A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 21. (3) a) (ideiglenes zöldség-gyümölcs árusító helyen engedély nélküli, vagy 2 m2-nél nagyobb területen, vagy forgalomból kizárt áru árusítása, vagy bevitele) Hatályon kívül helyezés esetén a Kgy. rendelet 21. (1) bekezdése alapján van lehetőség a szükséges intézkedés (közterület-használat megszüntetésére kötelezés) megtételére. 21. (3) b) (ideiglenes zöldség-gyümölcs árusító helyen árusító takarítási kötelezettsége) Hatályon kívül helyezése esetén a szemetelés az új Sztv (1) bekezdése a) pontja szerinti köztisztasági szabálysértés keretében elbírálható A 21. (3) a) és b) pontjának hatályon kívül helyezése nem indokol további szabályozást 21. (3) c) (közhasznú zöldterületen parkolás tilalma) Hatályon kívül helyezés esetén nincs egyéb szabályozás A szabálysértési feljelentések mintegy egyharmadát a zöldterületen parkolás tette ki. A zöldfelületek további védelme érdekében indokolt a szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítása. 21. (4) (néma koldulás tilalma belvárosban és Mars téren) Hatályon kívül helyezés esetén e cselekmény elbírálására már nem lesz lehetőség, mert mind a régi, mind az új Sztv. a gyermekkel, illetőleg zaklató módon történő koldulást rendelte büntetni. Ugyanakkor a belvárosra és a Mars térre vonatkozó koldulás miatti feljelentések döntő többségében a koldulás zaklató módon valósul meg, ezért az elbírálás nem az önkormányzati, hanem az Sztv. R. alapján történt. Erre tekintettel a hatályon kívül helyezést követően a belvárosi és Mars téri koldulások zöme az új Sztv a alapján továbbra is elbírálható lesz. A feljelentések mintegy további egyharmadát a koldulás tette ki. A néma koldulás hatályon kívül helyezése azonban alapvetően nem szünteti meg a koldulással kapcsolatos szabálysértési eljárások lefolytatását, mivel az esetek döntő többségében az Sztv (2) bekezdésében szabályozott elkövetési mód (pénz átadás céljából emberek leszólítása) is megvalósul, ezért nem indokolt tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítani.

7 21. (4) (utcai zenélés) Hatályon kívül helyezés esetén, amennyiben a zenélés hangos, úgy az új Sztv (1) bekezdése szerinti csendháborítás keretében elbírálható. Az utcai zenélés a feljelentések kis számát tette ki. A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében időtartamának és helyének szabályozására továbbiakban is szükség van, ezért indokolt a tiltott területen és időben folytatott utcai zenélés szabálysértés tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítása. 9) A szeszesital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken való korlátozásáról szóló 33/1992. (XI. 30.) Kgy. rendelet 2. (közterületen, közforgalmú járműveken, lakóépületek kapualjaiban, lépcsőházaiban, beépítetlen ingatlanokon szeszesital fogyasztási tilalom) A rendelet nem tartalmaz szabálysértési tényállást, de az új Sztv. hatálybalépésével összefüggésben mégis felmerül a szeszesital fogyasztásának közterületen és egyéb helyen való korlátozásáról szóló 33/1992. (XI. 30.) Kgy. rendelet módosításának a szükségessége. Jelentős ugyanis a Rendőrség által tett, a közterületen szeszesitalt fogyasztók miatti szabálysértési feljelentések száma. A régi Sztv. R. 12. (1) bekezdés a) pontja szerinti szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegését követi el, aki a szeszesital-árusításra vagy a közterületen történő szeszesital-fogyasztásra vonatkozó törvényben, kormányrendeletben illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmat megszegi. Az új Sztv (1) bekezdés a) pontja is tartalmazza e tényállást, de már csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott tilalmakra vonatkozóan. Ezért az új Sztv április 15-vel történő hatálybalépését követően a közterületi szeszesital fogyasztás miatt nem lesz jogi lehetőség semmilyen szankcionálásra. Nagyon magas a közterületen szeszesitalt fogyasztók száma, ezért közrendvédelmi szempontból indokolt a rendelet módosítása és a felsorolt tilalmak megszegésének tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítása. Az önkormányzati rendeleteinkben megállapított egyes szabálysértési tényállások (temetők rendje, város név- és jelkép használat, helyi építészeti örökség védelme, közterület elnevezése, utcai zenélés) esetében az elmúlt években ugyan alig, illetőleg nem sok esetben került sor szabálysértési feljelentés megtételére, és ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatására, azonban az e területeken kialakult rend további fenntartása érdekében mégis szükségesnek látjuk e magatartási szabályokat tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítás keretében fenntartani. Az önkormányzati rendeletek másik részénél (állattartás, zöld területen parkolás, közterületen szeszesital-fogyasztás) jelentős mennyiségű a szabálysértési feljelentések száma, ami továbbra is indokolttá teszi ezen cselekményekkel kapcsolatos hatósági fellépés lehetőségét. Az ebek közterületen történő szabadon engedése (kiszökés, kóborolni hagyás) a lakosság számára személyi- és közlekedésbiztonsági szempontból is veszélyt jelent. A zöld területen parkolás a lakosság széles rétegét érintően évek óta jelentős számú szabálysértési feljelentést és eljárást eredményezett. A város zöld területeinek megóvása szükségessé teszi a továbbiakban tiltott közösségellenes magatartásként történő szabályozását. Ugyanez érvényes a közterületen történő szeszesital-fogyasztásra. Több éve kiemelten sok feljelentés miatt kellett eljárni, ezért e cselekmény szabályozásának fenntartása a lakosság számára közrendvédelmi szempontból mindenképpen indokolt. A fent vázolt, lefolytatott vizsgálat és szempontok alapján indokoltnak tartjuk a 2-5-ig sorszám

8 alatti rendeletekben foglalt szabálysértési tényállások tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítását, illetőleg a 9-es sorszám alatti rendelet e magatartással történő kibővítését, valamint az 1-es, 6-os és 8-as sorszám alatti rendeleteknél a szabálysértési tényállások hatályon kívül helyezését és egy részének tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítását, illetőleg a 7-es sorszám alatti rendelet teljes egészében történő hatályon kívül helyezését. A rendelet-tervezet tartalmazza az önkormányzati rendeletekben szabályozott szabálysértésekből átalakított tiltott, közösségellenessé nyilvánított magatartások meghatározását, az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat, a tiltott, közösségellenessé nem nyilvánított szabálysértési tényállások hatályon kívül helyezését, módosítását. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen! S z e g e d, április 16. Dr. Botka László

9 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése /2012. (...) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Tiltott, közösségellenes magatartás fogalma E rendelet alkalmazásában tiltott, közösségellenes magatartásnak minősül az a magatartás, amely nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, amelyet más magasabb szintű jogszabály nem rendel büntetni, a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és amelyet e rendelet annak minősít. 2. Értelmező rendelkezések A rendelet alkalmazása szempontjából: a) Közhasználatú zöldterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, részben vagy egészben növényzettel - fűfélék, virág, fás szárú növények - fedett terület, zöldterület funkciójú közterület (pld. közpark, erdő, játszó-, pihenőkert, útburkolat melletti zöld sáv stb.) b) utcai zenész, énekes: utcákon, tereken zenélő, énekelő személy. 3. Köztemetőkre vonatkozó előírások (1) Szeged Megyei Jogú város területén található köztemetőkben sírbolt, síremlék állításához, valamint a temetkezési hely rendelkezési jogosultja által végezhető munkákon kívül egyéb munkálatokhoz az üzemeltető előzetes engedélye szükséges. Be kell jelenteni az üzemeltetőnek ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát. (2) A sírok és urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül. (3) A temetőkben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon. (4) A temetők területére kutyát bevinni a vakvezető kutyák kivételével tilos. (5) A temetőbe gépjárművel motorkerékpárral és kerékpárral behajtani és ott közlekedni tilos. E tiltás nem vonatkozik a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és esetenként a láthatóan idős és beteg személyekre. (6) Engedélyköteles munkavégzés céljából eseti behajtási engedéllyel rendelkezők - a

10 köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott díj megfizetését követően - közlekedhetnek gépjárművel a temetőben. 4. Név- és jelkép használat Szeged város, valamint a csatolt települések címerét, zászlaját, a város nevét megnevezésében vagy egyéb módon tilos engedély nélkül, engedélytől eltérően, illetőleg nem hiteles alakban vagy annak méltóságát sértő módon használni. 5. Helyi építészeti örökség védelme Tilos a védetté nyilvánított építészeti örökség elemeit megsemmisíteni, megrongálni. 6. Közterületi táblák védelme (1) Tilos az utcanév-, névmagyarázó tábla elhelyezésének megakadályozása, továbbá tilos az utcanév-, névmagyarázó és házszámtábla gondatlan megrongálása, szövegének megváltoztatása, olvashatatlanná tétele, engedély nélküli eltávolítása. (2) Házszámtábla elkészítése, elhelyezése, karbantartása és pótlása az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelessége. (1) Tilos közterületen haszonállatot legeltetni. 7. Állattartás (2) Közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben, s annak udvarán az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. Az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet (továbbiakban: állattartási rendelet) 3. számú mellékletében meghatározott ebeket 6 hónapos kortól, valamint a harapós, vagy támadó természetű ebeket szájkosárral is kötelező ellátni. (3) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező. (4) Tilos ebet - az őrző, vakvezető, illetve munkakutya feladatot ellátó ebek kivételével - beengedni, bevinni, illetve ott tartani: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha ott az elhelyezés megfelelő feltételei biztosítottak, b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, munkásszállás területére, f) játszó utcába, játszó szerek, homokozók területére. (5) Tilos élelmiszert szállító járművön ebet szállítani. (6) Ebet szájkosárral ellátva - szabadon futtatni csak az állattartási rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott területen lehet.

11 8. Közterület-használat zöld területen parkolás, utcai zenélés (1) Gépjárművel a közhasználatú zöldterületre ráhajtani és azon parkolni tilos. (2) A Tisza Lajos körút páratlan oldala és a Tisza folyó közötti területen - az Aradi vértanúk tere, a Dugonics tér, Széchenyi tér, Móra Ferenc Múzeum előtti park, és a Stefánia park kivételével - tilos az utcai zenélés, énekelés a közterületen. (3) A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 4. (1) bekezdés u) pontja szerinti engedély- és a 4. (2) bekezdés h) pontja szerinti nem engedélyköteles utcai zenélés, énekelés naponta 10 és 21 óra közötti időben végezhető, mely során bármilyen hangosító berendezés, eszköz használata tilos. (4) Tilos este 21 óra és másnap 10 óra közötti időszakban az utcai zenélés, énekelés. 9. Közigazgatási bírság (1) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg és 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki jelen rendelet 3-8 -aiban foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy a tiltást tartalmazó előírásokat nem tartja be. (2) A bírság mértékének megállapításánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) helyszíni, illetőleg közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az összes körülmény mérlegelése alapján kivételesen a bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható. Ismételt elkövetés esetén figyelmeztetésnek nincs helye. 10. Eljárási szabályok (1) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Szeged Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője jár el. A kérelmeket, bejelentéseket a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Irodáján lehet előterjeszteni. (2) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak. (3) Az eljárás lefolytatására, a bírság behajtására a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni. 11. Módosító rendelkezések Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szeszesital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken való korlátozásáról szóló 33/1992. (XI. 30.) Kgy. rendelete 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3. (1) Tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg, és 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki e rendelet 2. -ában

12 foglalt tilalmat megszegi. (2) A bírság mértékének megállapításánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) helyszíni, illetőleg közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az összes körülmény mérlegelése alapján kivételesen a bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható. Ismételt elkövetés esetén figyelmeztetésnek nincs helye. (3) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Szeged Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője jár el. A kérelmeket, bejelentéseket a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Irodáján lehet előterjeszteni. (4) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak. (5) Az eljárás lefolytatására, a bírság behajtására Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni. 12. Hatályon kívül helyező rendelkezések Hatályát veszti: a) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendeletének 17. (1) bekezdése, 21. (3), (4), (5) bekezdése, 23. és 25. -a, b) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged város nevének használatáról, valamint Szeged és csatolt települései jelképeiről szóló 25/1998. (VII. 27.) Kgy. rendeletének 18. -a, 20. (3) bekezdése, c) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendeletének 13. -a, d Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterületek elnevezésének szabályairól szóló 45/1991. (XII. 31.) Kgy. rendeletének 14. -a, e) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. rendeletének 12. (1), (2) bekezdése, 13. (1), (2), (4) bekezdése és 15. (3) és (5) bekezdése, f) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 30/2008. (IX. 30.) Kgy. rendeletének 6. -a, g) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterületen történő dohányzás rendjéről szóló 6/2009. (III. 03.) Kgy. rendelete, h) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendeletének 3. k), o) pontja, 5. (5), (6), (8), (9) bekezdése, 21. (3), (4), (5) bekezdése. 13. Hatályba lépés (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel május 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet ai július 1. napján lépnek hatályba.

13 Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében