SZOB VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Átírás

1

2 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1 SZOB VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KÉSZíTETTÉK: Dr. Virágos Gábor régész Szakértői eng. Szám 2.2.2/3687/01.Sz-54/20í1.(NKÖM) ARCHEOSZTRÁDA Kft Budapest, Lovas u. 15. Tapolczai Tiborné településtervező TT /01 POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPíTÉSZ IRODA 1065 Budapest, Nagymező u. 25. TARTALOMJEGYZÉK: 1. Történeti áttekintés térképek 2. Régészet 3. Természet - tájhasználat 4. Jellemző telekstruktúrák és beépítések 5. Épített értékek értékvédelem 6. Összefoglalás JÚNIUS 2004.JÚNIUS

3 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2 Elöljáróban ki kell emelni, hogy Szobon - ahogyan a kistérség településein általában - az idegenforgalmi rablógazdálkodás nem okozott komolyabb károkat a településszerkezetben, a településképben, a tájban, az egyedi értékekben, eltekintve néhány tájidegen elem megjelenésétől. Ebben a vonatkozásban előnnyé válik az a hátrány, hogy idegenforgalmi fejlesztések tekintetében még nagyon kevés lépés történt. Igy sokkal jobbak a kiinduló lehetőségek a település értékeinek méltó megőrzéséhez, egy értéktudatos településfejlesztés, tájrendezés ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések számára. Jelen munkarész a település értékeit komplexen kezelve foglalkozik a település - történetével, - régészeti örökségével, - a táji, természeti értékekkel, - értékes településszerkezettel, településképpel - művi értékeivel, beleértve a műemlékként nyilvántartott épületeket, műtárgyakat, a már helyi védelemben részesülő értékeket, az értékvizsgálat során feltárt helyi védelemre javasolt elemeket, - értékes településszerkezettel, településképpel 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÉRKÉPEK A honfoglalás idején jelentős magyar csoport telepedett le a jelenlegi Szob település határában, több településnyom is fennmaradt ban íródott Árpád-kori oklevélben említik először, így ezen évszám tekinthető a község megalakulása évének. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló magyarok részben az itteni réven keltek át a Dunán ban a szobi nemesek birtoka volt. Később a damásdi királyi vár birtokrésze, a XVl. század elejéig. I.Lajos király Szob, Helemba és Letkés conditionariusait kiemelte az ispánok és más bírák joghatósága alól ben a három falu hajósainak vámmentességet biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig ben a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat kaptak a szobiak ben I. Lajos a nosztrai pálosoknak adta a szobi vám jövedelmét, amely a középkor végéig őket illette. II. Lajos király a damásdi várat tartozékaival (Szob, Letkés, Tölgyes és Helemba) együtt elzálogosította, majd 1523-ban az esztergomi káptalan és a Bakócz Tamás érsek által építtetett Szűz Mária-kápolna kapta meg. A falu túlélte a török megszállást, de a megfogyatkozott lakosság pótlására a káptalan Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített be között építették fel a falu Szent László Templomát, barokk stílusban. A XVIII. században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbacher-család, akik később jelentős szerepet játszottak a település fejlődésében. Az ország iparosításában elért kiváló eredményeikért nemességgel jutalmazták a család kiemelkedő tagját, Luczenbacher Pált 1878-ban. E család oldalági szülötte Luczenbacher János, aki 1848-ban magyarosította a nevét Érdy Jánosra. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, szerkesztette a Tudománytárt, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott és számos értekezés és régészeti feltárás szerepel érdemei között. A Duna-parton áll kastélyuk, amely először földszintes kúria volt, majd a XX. század elején Alpár Ignác tervei alapján átépítették emeletes barokk, klasszicista és barokk stílusban től 1950-ig a lazarista rend tulajdonában volt a kastély, majd nevelőotthon lett belőle től újra a teljes épület a lazarista rend Szent László Gimnáziumáé. A község dinamikus fejlődését előmozdította 1847-ben az Ipolyhíd, 1850-ben a Vác Párkány Nána vasútvonal kiépítése, mely munkáknál jeleskedett a Norvégiából betelepült Gregersen-család között Szobon lakott a Kodály-család, a családfő volt a vasútállomás főnöke JÚNIUS

4 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 3 A két világháború közötti időszakban a gazdasági fejlődés lelassult, de ekkor élte Szob kulturális fénykorát. A II. világháborúban a hidat, vasutat, a községet lerombolták, a település sebeinek gyógyítása, a gazdaság újjászervezése, a társadalmi élet beindítása már szocialista társadalmi keretek között indult meg. Az 1990-es rendszerváltás a gazdasági, társadalmi, kulturális struktúrákat megváltoztatta, s olyan fejlődési lehetőséget teremtett, hogy a település várossá nyilvánítása megtörténhetett, s új fénykorát élve visszaszerezhette korábbi központi pozícióját. A Börzsöny történetének régészeti leleteit, élővilágát és néprajzát a Börzsöny Múzeum mutatja be. A vidék régészeti kutatómunkáját és a feltárásokat Horváth Adolf János kezdte meg az 1930-as években. A Múzeum megalapítása Laczus Géza nevéhez fűződik. Szob az Árpád-kortól a trianoni diktátumig Hont vármegyéhez tartozott, majd Nógrád megyéhez, tõl pedig Pest megye része lett. 1.1 Térségi szerepkör Szob az egykori Hont, Nógrád-Hont, Bars-Hont vármegyékben elfoglalt központi helyzete, és dinamikus gazdasági fejlődése miatt már a kiegyezés után az Ipolyszalkai Járás székhelye lett, majd Hont vármegye 1883-as átszervezése után 31 községgel kialakult a Szobi Járás. Az I. világháború óta országhatár-, és megyehatár-menti település. Ezen kedvezőtlen periférikus fekvésből származó hátrányokat enyhítette az a közigazgatási szerepkör, melyet a kedvező közlekedésföldrajzi helyzete miatt tölthetett be től Pest megye Szobi járásának székhelyeként (mint járási székhely), 1966-tól Ipolydamásd, majd 1978-tól Márianosztra társközségeként, 1991-től 1996 végéig körjegyzőségi székhelyként fejlett településsé vált, térségi központként működött. Szob 1970 óta nagyközség, 2000-ben városi jogállást szerzett. A település mindig is a Börzsöny vidéki települések centrumaként funkcionált, ahová még ma is mintegy 600-an ingáznak a környékről naponta. Közigazgatási szerepköre számottevően hozzájárult intézményhálózatának kiépítéséhez is JÚNIUS

5 MAGYARORSZÁG ELSŐ KATONAI FELVÉTEL

6 MAGYARORSZÁG MÁSODIK KATONAI FELMÉRÉS

7 MAGYARORSZÁG HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS

8 MAGYARORSZÁG HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS MEGÚJÍTÁSA 1952

9 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 4 2. RÉGÉSZET A Dunakanyarban, az Ipoly torkolatánál az első folyami teraszon m magasan megtelepült falu határa a Déli-Börzsöny dombvidék jellegű tájegységhez tartozik. É-i szélén emelkedik a 375m magas Csák-hegy andazittömbje. A Kerek-hegy, Ruzsási-hegy és Köves-hegy m-es magasságot ér el. A hegyek alatti dombokat többnyire löszös, helyenként köves és kavicsos takaró borítja. A hegység vízeit a D-i irányba folyó Damásdi-, Öregfalui- és Bőszobi- (Medresz-) patak gyűjti össze. Az Ipoly és Duna közötti alacsony területen rét, a dombokon szántóföldek, szőlők, málnások és gyümölcsösök, a meredek lejtőkön és a magasabb fekvésű helyeken tölgyesek és újabban telepített vadlegelők vannak. 2.1 Értékfelmérés a.) régészetileg védett területek A település közigazgatási területén nincs külön rendeletben védetté nyilvánított lelőhely. b.) nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete A község közigazgatási területe szinte a történelem teljes időszakán át lakott volt. Jelenleg az alábbi korú lelőhelyekről van ismeretünk: - Őskori (azon belül nem meghatározható korú) települések - Paleolit telepek - Paleolit szórványleletek - Neolit (újkőkori) telepek - Neolit sírok - Rézkori telepek - Rézkori sírok - Rézkori szórványlelet - Bronzkori és késő bronzkori telepek - Bronzkori temetők - Kora-vaskori telepek - Kora-vaskori szórthamvas temető - Kelta (LT) telepek - Kelta (LT) kemence - Kelta temetők - Római kikötőerőd (?) és bizonytalan jellegű leletek - Népvándorlás kori (azon belül nem meghatározható korú) telepek - Kvád telepek - Honfoglalás kori sírok és temetők - Honfoglalás kori telepek - Árpád-kori telepek - Árpád-kori templomok és temetők - Későközépkori telepek - Későközépkori kincslelet - Későközépkori malom - csontvázas (nem meghatározható korú) sírok és temetők A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az időjárási és terepviszonyok által lehetséges mértékig elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak: 2004.JÚNIUS

10 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 5 A térképen jelölt területrészek: A fenti területen a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának váci Tragor Ignác Múzeumánál kapott tájékoztatás alapján régészeti területként nyilvántartott helyek: 1. Csák-hegy alatt A község határának ÉNy-i részén, a Csákhegy D-i Dolinka-völgyre néző lejtőjén, kis patak forrásvidékén 60x120m nagyságú területen cserép-, rézcsákánytöredék 2. Dolinka A falutól É-ra, a Kerek-hegy ÉK-i lejtőjén a Dolinka forrása lejtőjén 60m átmérőjű területen újkőkori cserép, vörös kovakő penge; kelta grafitos csöbör-perem; X-XI. szd-i korongolt fazék, pohár töredék 3. Csákhegy-puszta A falutól É-ra, az Öregfalui-patak forrása fölött emelkedő Csák-hegy aljában néhány m-es körzetben újkőkori, rézkori cserépdarabok: tölcséres nyaktöredék, fazék fenéktöredéke 4. Csákhegypuszta (Miklós, 1973) A település határának ÉNY-i részén, a Csák-hegy alatti, D-i domboldalon néhány m körzetben a lengyeli kultúra cserepei 5. Csákhegypuszta A falu határának ÉNY-i részén, az Öregfalui patak forrására lejtő domboldalon 50x200m-es területen koravaskori cserepek; kelta cserepe 6. Ady Endre utca 22; 33/a A belterület É-i széle felett emelkedő domb oldalán löszfejté, építkezés alkalmával előkerülő ősállatcsontok, tüzelőhely, penge, magaskaparó, szilánkok a keleti gravetti kultúrából 7. Komár-földek (Öregfalu) A falu határának É-i részében, az Öregfalui patak forrásvidékén, a két patakág közötti dombháton 400x600m es területen újkőkori település nyomai; lengyeli kultúra; késő bronzkori; szkíta kori maradványok; Árpád-kori malomkőtöredék 8. Kerek-hegy A községtől É-ra, a Kerek-hegy DK-i lejtőjén, az Öregfalui-források közelében néhány méteres körzetben szkíta kori cserepek 9. Prélok A falutól É-ra Csákhegypusztától K-re, az Öregfalu-patak K-i ágára lejtő domboldalon 100x100mes területen újkőköri zselizi; XII-XIII. sz.-i cseréptöredékek 10. Öregfalu Öregfalu-dűlőben a patakon túli régi kőbánya és erdő között őskőkori (gravetti kultúra) lelet; a patakon túli meredek domboldal tetején kelta település nyomai 11. Öregfalu A községtől É felé az Öregfalui-patak Ny-i partján, a patak forrásától kezdődően kb. 1400m hosszan és m szélességben az enyhén lejtős domboldalon, valamint a lapos dombtető szélén húzódik a lelőhely. Déli részén késő bronzkori leletek, közepén újkőkori cserepek, újkőkori település, sírok, bádeni kultúrás cserepe, kelta cserepek, II-III. szd-i provinciális kerámia, IV. szd-i kvád település, késő avar település, nápvándorlás kori sírok 12. Öregfalu A községtől É-ra, az Öregfalui-patakra enyhén lejtő dombháton kora vaskori kőpakolásos sír a Hallstatt kultúra temetkezési szokásainak emléke 13. Öregfalu A községtől É-ra, a Márianosztrára vezető országút NY-i oldalán, az Öregfalui-patakra merőleges enyhén lejtő domb lapos tetején urnasíros temetkezési kultúra maradványai; 14. Vendelin A községtől É-ra, a Damásdi-patak és az Öregfalui-patak között, a Kerek-hegy DK-i lejtőjén X-XI. századi köznépi temető sírjai. A sírokban X-XI. sz.-i lándzsákat, edényeket találtak. A 2004.JÚNIUS

11 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 6 temetőtérkép szerint a temető É-i részén levő sírok NY-K-i, míg a D-i részen lévők ÉNY-DK-i tájolásúak voltak. 15. Koliba A falutól É-ra, a Damásdi-patak ÉK-i partján, a Kerek-hegy DNY-i meredekebb oldalán X-XI.-i sz.- i köznépi temető nagycsaládi szerkezetet mutató sírjai találhatók. 16. Koliba alja A falutól ÉNY-ra, a Damásdi-patakra enyhén lejtő domboldalon neolit, bronzkori és kelta leleteket, őskori és XII-XIII. sz.-i cserepeket találtak. A lelőhely természetes, D-i határa ma már száraz Klinec-árok. 17. Závoz A belterületet É-ról határoló löszfalban XVIII-XIX. sz.-i cserepeket találtak. 18. Blaták-dűlő A falu ÉK-i szélén, egykori vízfolyásra enyhén lejtő domboldalon (kb. 50*100 m-es terület) néhány újkőkori és egy középkori leletet találtak. 19. Blaták-dűlő A falu ÉK-i szélén a ma már száraz völgyre enyhén lejtő domboldalon (kb. 50*80 m) újkőkori cserepeket találtak. 20. Hosszú-földek A falu ÉK-i szélén, az Öregfalui-patak K-i oldalán emelkedő domb tetején (kb. 20*50 m) bronzkori és Árpád-kori leleteket találtak. 21. Homok-dűlő vége A Damásdi-patak és az Ipoly között emelkedő domb oldalán újkőkori eszközöket találtak. 22. Préskert A belterület ÉNY-i szélén az Ipoly mellett emelkedő domb teraszán újkőkori leleteket, népvándorlás kori és X-XI. sz.-i sírokat találtak. 23. Ipoly-part A községtől ÉNY-ra az Ipoly kiszélesedő árterében a m magas löszpartnál paleolit, őskőkori, kelta telepnyomokat, honfoglaláskori sírokat, XII-XIII. sz-.i cserépdöredékeket találtak. 24. Blaták-dűlő A Bbelterület ÉK-i szélénél, az öregfalui- patakra enyhén lejtő domboldalon (kb. 100*200 m) újkőkori leleteket találtak. A lelőhely DK-i részén kora vaskori cserepet találtak. 25. Duna-part A belterület DK-i részén a Duna és az Öregfalui-patak közti folyóteraszon (kb. 300 m) szkíta kori leleteket találtak. A Duna-parton a régi vámőrségi laktanya és a vasúti híd közötti távolság fele részében vaskori település maradványait találták. 26. Petyerák-tanya A községtől ÉNY-ra, a Damásdi-patakra lejtő domboldalon (kb. 20*80 m) XI-XII. sz.-i leleteket találtak. 27. Kőzúzó A belterület Ny-i szélén, az Ipoly és az országút közti alacsony folyóteraszon (kb. 100*200 m) kelta temetőt találtak. Továbbá középső bronzkori, kora vaskori, vaskori, kelta, római kori leleteket. 28. Duna-part Az Ipoly torkolatától m-re K-re, közvetlenül a Duna partján római építmény, kikötői erődítmény maradványai III-IV. szd-ból 29. Hideg-rét Az Ipoly-torkolat közelében, a Duna átlagos vízszintjétől mindössze 2-3m-re kiemelkedő sík területi legelőn őskori és bádeni cserepek 30. Homokok 2004.JÚNIUS

12 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 7 A belterület É-i részén, a Duna második teraszán, a Homokok-dűlő déli lejtőjének közepső részén avar temető maradványai a VII-IX szd-ból 31. Kis-erdő A település É-i szélén magasodó domb DNY-i peremén X-XI. szd-i temető 31. Káklvária A település K-i szélénél, a Duna partján, magas teraszon található a kb. 550x200m-es lelőhely A teraszt Ny-on és K-en mély vízmosások határolják. Bronzkori, középső bronzkori, késő bronzkori, újkőkori leletek, sírok a IVV-V. szd-ból, edénytöredékek a XII-XIII. szd-ból 33. Giribi A falutól K-re, a Disznó-árok feletti földeken XV. szd-i leletek 34. Verbicek A falutól K-re, a Bőszobi-patak NY-i partját kísérő dombon 1100m hosszan m szélességben húzódik a lelőhely. Késő rézkori, újkőkori bádeni kultúra urnasíros kultúra, szkíta kori leletek 35. Giribi A községtől K-re, a Zebegénybe vezető országút és vasútvonal közötti dombtetőn, 100x200m nagyságú területen lengyeli kultúra, bádeni kultúra, újkőkori, rézkor, késő bronzkori urnasíros kultúra leletei 36. Bészob-Matyókatanya A falutól ÉK-re, a Bészobi-patak jobb partján, enyhén lejtő domboldalon x500 m-es lelőhelyen kelta vagy császárkori leletek a XI-XIII. szd-ból A donb felső részén, a lelőhely ÉNY-i végén egyhajós, félkörös boltozatos szentélyzáródású, keletelt kis templom maradványai találhatók, körülötte sírok. A közelben kisméretű lakótorony. A leletek a XII-XIII. szd-ból származnak. A lelőhelytől mindössze 100m-re, a Bészobi-patak völgyének K-i oldalán hasonlókorú templomos település nyomaira akadtak. A helyi hagyomány szerint a Bészob nevet a Bélszob alakból származtatja, eszerint két Szob volt egymás közelében: a Duna melletti külső és a dombok között fekvő belső. 37. Bészob A falutól ÉK-re, a Bészobi patakra lejtő domboldalon gyermeksír A VII-VIII. szd-ból. 38. Bészob A falutól ÉK-re, a Bészobi-patak K-i oldalán a patakra enyhén lejtő domboldalon 120x250m-es lelőhelyen újkőkori, Árpád-kori, kelta, római kor, késő avar kori leletek. 39. Bészob A falutól ÉK-re, a templomocska és temető feletti hegyoldalban a szántóföldeken XIV-XV szd-i leletek 40. Bészob A falutól ÉK-re, a templomocska és temető feletti hegyoldalban, a kavicsbánya magasságában a szántóföldeken XII-XIII. szd-i leletek 41. Köves-hegy A nagymarosi határon emelkedő Köves-hegy oldalán rézkori leletek 42. Köztársaság utca A belterület NY-i részén, az Ipoly torkolattól K-re, az első Duna terasz lejtőjén a Köztársaság utca 13. sz. alatt középső rézkori leletek, 33. sz. alatt szkíta kori temető 43. Belterület A belterület közepe alatt, a Duna 1. teraszán és a 2. terasz lejtőjén 600x400m területen (Luczenbacher-kastély, művelődési ház) őskori, bronzkori, kelta, bádeni kulturás, szkíta leletek. 44. Belterület A Duna 1. teraszán, 200x500m hosszan, az Árpád utcában és a római katolikus templom környékén helyezkedett el a középkori falu a XIII-XVII szd-ban JÚNIUS

13 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 8 c.) Régészeti érdekű terület Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi lehetőségekből adódóan egyéb lelőhelyek feltételezhetőek, régészeti érdekű területként kell kezelni. Ezek a jelen ismereteink szerint a következők: a 10. lelőhely környezetében a növényzettel ritkásan fedett hegyoldal, továbbá általában az Ipoly, valamint az abba futó Bőszobi v. Medresz, Öregfalui és Damásdi-patakok, illetve az ezekhez tartó árkok és vízfolyások mentén fekvő lankás domboldalak. Ugyancsak ide kell sorolni a Duna közvetlen partvidékét (noha ezt a területet a korábbi földmunkák már alaposan megbolygatták), valamint a Duna-meder területét, mivel onnan nagy mennyiségű régészeti leletanyag előkerülése várható. 2.2 Hatásvizsgálat és javaslatok A község külterületének a régészeti területekkel érintett részei javarészt gyeppel, valamint kerttel, gyümölcsössel, néhány esetben erdővel és szántóval fedettek. Ugyanakkor szinte a belterület teljes egésze lelőhelyekkel fedett, ezek nagyobb része azonban már beépített. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. a.) Szükségesnek tartjuk a fokozott régészeti védelemre tett javaslat megfontolását a Bőszobi-patak mentén található kora-középkori templom és temető (38. számú lelőhely) esetében részben annak jelentősége, részben pedig veszélyeztetettsége okán. A terület megfelelő kezelése felszín megtisztítása, a meglévő növényzet gondozása, környezet karbantartása szintén sokat segítene a lelőhely megfelelő állapotú fenntartásában. b.) A nyilvántartott és azonosított lelőhelyeknek csak egy egészen elenyésző része szántó. Jelenleg részben tarló, szántás, vagy lucerna van a térképen jelölt és számozott lelőhelyek közül az alábbiakon: 26, 34, 35 és 36. A szántás különösen a mélyszántás, a talajlazítás folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltoztatása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A felszínen is látható, szétszántott jelenségek által mutatott súlyos károsodottság, végső megsemmisülés-közeli állapot egyik lelőhely esetében sem áll fenn, ezért sem a szántás azonnali beszüntetését, sem a területek régészeti feltárását nem tartjuk szükségesnek. A lelőhelyek egy nagyobb része gyeppel fedett vagy gazos, enyhén bozótos terület (ilyenek: 1-5, 7, 9, 23, 37, 39, 41, illetve részben ilyen a 24, 26, 29, 36, 38 és 40). Ezeket a lelőhelyeket jelenleg közvetlen veszély nem fenyegeti, de egy esetleges talajfeltörés, vagy tereprendezés során a lelőhelyeket bolygatás, ill. részbeni megsemmisülés érheti. Mivel a pontos kiterjedések kétségesek, a területeket érintő ilyen, a talaj bolygatásával is járó tevékenységek végzését ezért minden esetben külön engedélyhez kell kötni. A gyep, rét, legelő művelés, illetve a mocsaras, kákás területek a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. Tereprendezés, vagy művelési ág megváltoztatásának szándéka esetén azonban feltétlenül a KÖH előzetes engedélyét kell kérni. A lelőhelyek másik nagy részének jelenlegi hasznosítása kertes művelésű, illetve gyümölcsös (nagyobb részben őszibarackos, kisebb részben sárgabarackos, illetve van még málna és ribizli is). Ezekhez 2004.JÚNIUS

14 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 9 hasonló hatással bír a lelőhelyekre a házak körüli kertes művelés és a község területén lelőhelyeket fedő kevés erdő is. (Jelenleg kert vagy gyümölcsös: 8, 11-15, 18-19, 21, 31, 33, részben ilyen a 20, 22; 34-35, erdő vagy részben erdő: 10, 38, 40). A kialakult használat valaha komoly károkat okozhatott a lelőhelyeken, további veszélyeztetést azonban önmagában nem jelent. A szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. rigolírozás, szőlőirtás, új ültetvény telepítése, fásítás, tuskózás) azonban elvileg a lelőhelyek részbeni bolygatásával vagy megsemmisítésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell. Amennyiben a művelés szempontjából ezek elkerülhetetlenek, s végzésük során régészeti jelenséget észlelnek, vagy leletek kerülnek elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, ahol a további teendőkről nyilatkozni tudnak (várhatóan legalább régészeti felügyeletet rendelnek el). Nagyon sok lelőhelyet ma már beépített, többnyire belterületi részen találhatunk. A 6 (kertes házak), a 17. (házak, illetve az ismert kiterjedés környezetében szörpüzem), a (kertes házak), a 30. (két párhuzamos utca épületei), a 32. (házak), valamint a (kastély és házak) számú lelőhelyek ma a belterületbe esnek. Részben beépítettséggel is megbolygatásra került a 11. (vízmű, szennyvíztisztító), a 16. (mezőgazdasági telephely, úttörőtábor, házak, közművek), a 22. (házak és raktárak), a 27. (ipari terület, egykori kőtörő és kisvasút), a 28. (betonelem-gyár, partvédelem, szétszedett vasúti töltések) és a 36. (tanya épületei). A beépítésből adódó bolygatás és elfedettség több esetben is olyan mértékű, hogy az a lelőhelyeket teljesen megsemmisítette vagy belátható időn belül hozzáférhetetlenné tette (így pl. a 28. számú terület római épületét, amely egykor őrtorony, ellenerőd, vagy bal-parti kikötő lehetett), de a többi itteni lelőhelyet is súlyos károsodás érhette. Az ilyen lelőhellyel érintett, részben már beépített, de különösen a belterületi területeken és azok környezetében azokat az építési munkálatokat, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. pince-, kerítés-, vagy házalap ásása, közművek víz, villany, gáz, szennyvíz, telekommunikációs vezeték, stb. vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, stb.), csak a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalása alapján lehet és szabad engedélyezni. Javasolt minden esetben legalább a régészeti felügyelet biztosítása. A 38. lelőhely füves, fás borítású területén nagyon sok, fémkereső detektor használatára utaló lyukat, gödröt lehet megfigyelni, ami egyértelműen a régészeti fémleleteket illegálisan gyűjtő csipogósok aktív tevékenységét mutatja. A falu egyik legfontosabb lelőhelyének megóvása szempontjából fontos lenne e terület rendezett kialakítása és gondozása, melyet esetleg egy kisebb régészeti kutatás és a középkori templom romkert-szerű bemutatása is kiegészíthetne. Ez az egyetlen lelőhely, ahol tervezett kutatás elvégzését javasoljuk, de ezt is csak abban az esetben, ha a feltárást a lelőhely bemutatása és a jelenségek helyszíni konzerválása követi. Ez részben a helyi identitást, részben a turistaforgalmat is erősítheti. A 29. lelőhely egy része a korábban itt művelt bányató révén komoly károkat szenvedett, részben megsemmisült. A környezetében található füves terület ugyanakkor ma már szinte predesztinálva van egy kertes-házas, vagy üdülőövezetes beépítésre. Ennek örökségvédelmi szempontból várhatóan nem lesz akadálya, de az egyes építési engedélyek kiadásához (illetve már a közművek vezetéséhez is) a KÖH szakhatósági engedélye szükséges. Mivel sem a lelőhely, sem a bolygatottság pontos kiterjedése nem ismert, az esetek többségében régészeti felügyelet elrendelése elegendőnek tűnik, de a lelőhely lokalizációja alapján várható megelőző feltárás végzése is. Ez esetben a régészeti munkára a területileg illetékes megyei múzeummal kell majd szerződést kötni. A régészeti feltárás idő- és pénzigényével az előzetes tervezésnél már számolni kell. A jelenleg használt temető a 18. és 24. számú lelőhelyek között helyezkedik el. Ebből következőleg a temető É és D felé a jövőben nem lesz bővíthető JÚNIUS

15 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 10 A 32. számú lelőhely területén friss beépítés folyik. Tekintettel a régészetileg érintett terület nagy kiterjedésére és a jelenségek komplexitására (neolit, rézkori, bronzkori, vaskori, népvándorlás kori és Árpád-kori telepek és temetők) elképzelhetetlen, hogy az eddig végzett bolygatások (közművek vezetése, házalapok kiásása) során ne került volna elő régészeti lelet és jelenség. A lelőhelyeken végzendő beruházások minden esetben a KÖH engedélyéhez kötöttek, az engedély megkérésének elmulasztása jogszabályokba ütközik és örökségvédelmi bírság kiszabásával jár. Régészeti lelőhely megbolygatása ugyanakkor a rongálás minősített esetének számít a BTK szerint (jogszabályi helyeket ld. alább). A fentiek okán nyomatékosan fel kell hívni az érintettek figyelmét kötelezettségeikre és tevékenységük várható következményeire! Mivel a település területére vonatkozóan nem állt rendelkezésünkre fejlesztési terveket is tartalmazó térkép, a fejlesztésekre vonatkozóan csak az adatok kézhezvétele után, szóban tudunk nyilatkozni. c.) A nyilvántartott lelőhelyek egy részének pontos lokalizációja, kiterjedése és bolygatottságának mértéke nem volt egyértelműen meghatározható, ezért csak régészeti érdekű területként lehetett őket számításba venni. Mivel ezeken a részeken a lelőhelyek megléte valószínű, lokalizációjuk azonban bizonytalan, a hatások is nehezebben kalkulálhatók. A szántás lelőhelyekre gyakorolt hatása fent már említésre került. Nem tudni viszont, hogy egy adott területen a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lelőhelyre utaló leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy éppen már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelen használattól ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban értesíteni kell a Hivatalt, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni nyilvántartásába. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a Hivatal tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó építkezés ezért egyik ilyen területen sem javasolt. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén pedig célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Az elsősorban ú.n. non-destruktív metodológiák (légifotó, teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) alkalmazásával a lelőhelyek azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. Egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH területileg illetékes irodáját. Amennyiben a régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor az alább részletesen is leírt jogszabályok szerint kell eljárni. 2.3 A régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek (Vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk) a.) Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági engedélye szükséges függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. (2001. évi LXIV. tv. 63. (2)a). Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben foglaltakat kell követni és betartani. b.) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. (2)a és (4)a). Ezért már a tervezés előtt érdemes a hivatal előzetes nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. (1)), hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, belterületbe vonás, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A beruházás feltételeként esetleg előírt régészeti feltárás költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása 2004.JÚNIUS

16 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 11 (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. ; 18/2001 NKÖM rendelet 14. ). Az ilyen területeket ezért a talaj 30 cm mélységet meghaladó bolygatásával járó tevékenységekkel vagy beruházásokkal (pl. építkezések) lehetőleg el kell kerülni, amennyiben pedig a beruházás máshol nem valósítható meg, vagy ez esetben a költségek aránytalanul megnövekednének, akkor a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Lelőhelyen engedéllyel végzett tevékenység során nem várt esetben előkerülő jelenség vagy lelet előkerülésekor a jogszabályokkal összhangban a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység végzőjét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv ; 191/2001 Kormányrendelet) c.) A talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató beruházás előtt kívánatos a teljes régészeti terepbejárás elvégzése, a talaj gépi vagy kézi megnyitásakor pedig lehetőleg régész jelenlétének biztosítása. Lelőhely előkerülése esetén szakszerű feltárást kell végezni, s amennyiben a lelőhely olyan egyedi jelentőséggel bírna, hogy annak megsemmisítését mindenképpen el kell kerülni, akkor az adott beruházást más területen kell kivitelezni. A fenti elvárások biztosítása érdekében ezeken a régészeti érdekű és régészetileg érintett területeken a jogszabályokkal összhangban a beruházások terveit lehetőleg minél korábbi tervezési fázisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is érdemes véleményeztetni. A KÖH részéről kiemelt figyelmet érdemelnek az e területre vonatkozóan beadott dokumentumok. Bár jelenleg nem ismert e területek konkrét régészeti érintettsége, fokozott figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, hogy nem kerül-e elő munka közben régészeti lelet vagy objektum. Ezért a kivitelezés során helyszíni szemle javasolt, amihez a munka megkezdéséről a beruházó tájékoztassa az illetékes régészeti szervet. Amennyiben ezeken a hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell eljárni. A tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult szerv köteles állni (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. ; 18/2001 NKÖM rendelet 15. ). A lelet, ill. a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. ; 18/2001 NKÖM rendelet 16. ). A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv ; 191/2001 Kormányrendelet). A KÖH a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő beruházásokra bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak JÚNIUS

17 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti érintettség és a tervezés: Megjegyzendő, hogy a talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, ipari hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve hogy az adott beruházás megvalósításához milyen feltételekkel fog majd hozzájárulni. A KÖH állásfoglalásának kialakításához a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a KÖH vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. A HÉSZ-be javasolt szövegrész: Régészeti érintettség esetén a évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek alapján kell eljárni. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) előzetes engedélye szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók JÚNIUS

18 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészetileg nyilvántartott területek: R-1 065/8, 065/9 R-2 065/9, 068/4, 043/4 R-3 065/5 R-4 065/5, 065/6 R-5 065/7, 065/8, 065/6 R-6 717/2; 723; 724; 725; 726; 727; R-7 070/55 R-8 068/3 R R /8 R /8,037/13, 037/14, 070/10, 070/8, 039/14-114, 039/9, 069, 038, 037/23, 070/155, 070/156, 037/22 R /8 R /9, 037/23, 037/8, 037/13, 037/14038 R /23, 037/14 R /4-6, 043/4 R-16 07/1, 07/2, 09/2, 09/4-21, 08, 07/1, 07/2, 06, 011, 014, 041/3, 041/10-15 R /1; 164/2; 156; 172; R /54, 083/55, 083/56 R /42, 083/43, 083/44, 083/53, 083/54 R /40-46 R ; 861; 024/13, 024/14 R-22 08, 013/3; 179/1; 740/2; 746/1; 842; 843/1; 843/2; 844; 846/2; 846/4; 846/5;847; 848; 848/2; 849; 850; 851; 852/1; 852;3-53; 856; 857; 858; 859; 863/1; 863/3; 863/4; 863/6; 864; 865; 868; R-23 07/1, 08 R /58-62; 1066/65-73; 1066/77-80; 1066/9-12; 1066/14; 1066/17-20; 1066/123; 660/14; R ; 179/1; ; 277/1-2; ; ; 299; R-26 09/23 R /2; 737/6; R-28 04/4, 04/2, 03, 02/8, 02/20 R-29 04/4, 04/2, 03, 02/8, 02/11, 02/13, 02/14, 02/20, 02/15, 02/16 R /2-3; 741/5-6; 741/9-10; 743/3; 744/1-3; 745/1; R ; 766; 769; 770; ; 775/2; 776; R /6; 300/1-2; 1001/1; ; ; 1038/13; ; 1063; 1064; 1065/1; 1065/3; R /1; 891/2; 891/8-16; R /18, 083/20, 0201/61-64, 0205, 0202/7, 083/77-85, 083/86, 0801/65-71; 179/1; 917/1-3; 919/2-10; R /1; 891/40-42; 897/2; 897/4; ; 920/2; 920/11-12; 920/14 R /5, 132/1, 0131, 0124/4, 0128, 0127, 0130, 0126, 0179, 0178, 0129, 0177 R R , 0131, 0136 R R /2, 0160, 0159 R , 0151, 0152 R ; 661; 662; ; 672/1; 700; ; 710/1-2; 711/2-4; 712/1-2; 713; R /1; 370; 377/2; 378; 379; 415; 417; 418; ; 455; ; 498; ; 507/3-9; ; ; ; 527/1; 527/4; ; 538/5-6; ; ; 563/1-2; ; 571; ; 578/2-3; 579; 580/1-2; ; R ; 334; 335; 338; 347; ; 354/1-2; ; 377/2; 378; ; ; 410/2-3; ; ; 461/2; 462; 463; 467; 467/3-4; 479/2; 480; 484; 485; 486/2-4; ; ; 579; JÚNIUS

19 A régészeti lelőhelyeket érintő fejlesztések megkezdése előtt régészeti hatástanulmányt kell készíteni.

20 SZOB ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TERMÉSZET TÁJHASZNÁLAT Szob Pest megye északnyugati részén, a szlovák határ mellett, a Duna bal partján, a Dunakanyar nyugati kapujában, az Ipoly torkolatánál és a Börzsöny-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A Börzsönyből a falu felé tartó források vizeit a Damásdi-, az Öregfalui- és a Bőszobi-patak gyűjti össze. A vulkáni tevékenység során létrejött, andezit anyagú hegyek által határolt medencét, a miocén korszak közepén tenger öntötte el, ami lajtamészkövet hagyott hátra. A Misaréti-patak völgyében barnaszénréteget találtak. A Csák-hegyen a XIX. század közepe óta bányásszák a fekete, szürkésfehér színnel áttört piroxénandezit követ, melyet utcai kövezetek készítéséhez használnak. A jégkorban vályog rakódott le a medencében, melyet a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. A medence talaja a dombvidékekéhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat kissé hegyvidéki, a csapadék mennyisége évi mm. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja. A medencében szántóföldeket, a hegyoldalakon szőlőt, málnásokat és gyümölcsösöket találunk. Állatvilágában meghatározó a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka, a nyest, a réti és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom, a szalamandra. Telepítésre javasolt fafajták: - gyümölcsfák: pl. dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula - honos fajok: pl. kislevelű hárs, nagylevelű hárs, ezüst hárs, mezei juhar, erdei juhar, kőris fajok, gyertyán, zselnicemeggy, bokrétafa I. A közigazgatási területen található Duna-Ipoly Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő országos jelentőségű védett természeti területek: - külterületen:... - belterületen: , valamint a 737/1, 731/3 telkek összevonásával ás osztásával kialakult új telkek A védetté nyilvánítás célja a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi értékeinek és történelmi emlékeinek védelme. A területet érintő bármely beavatkozás csak a 34/1997. (X.20.) KTM rendelet előírásainak megfelelően történhet. Szob található természeti terület a Rózsás hegyen az Ófalui patak mellett a térképen ábrázolt terület. 2. Javasolt helyi természet és tájvédelem - Duna-parti sétány... hrsz. 377/2; Kálvária-domb + kilátásvédelem... hrsz.308/1; 308/2 - Deutsch-tó és környéke... hrsz. 02/8; 02/14; 02/15; 02/16; 02/20; 02/23; 04/2 - Kolibi... hrsz. 09/2; 09/8 - Öreg szőlők kilátásvédelem A mellékelt fotók bemutatnak néhány jellegzetes, egyedi tájhasználatot, és látványt JÚNIUS