A VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

Átírás

1 A VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA (Az ökológiai és a műszaki feladatok szerves egysége) A A felszíni vizek természetes körülmk lményeit az ember az idők k során n kisebb nagyobb mértm rtékben, igényeinek megfelelően en megváltoztatta Az ember céljainak c megvalósítására, igényeinek kielégítésére mesterséges vizeket hozott létrel Új j fejlődési szakasz: a természetes vízterek v vizes táji t elemek rekonstrukciója, rehabilitáci ciója Dr. Szlávik Lajos Első lépés/első találkozás A kölcsönös bizalom megteremtése A különböző diszciplínák művelőinek egymásra kellett találniuk! Ezen a téren az elmúlt néhány évtizedben rengeteg minden történt: az oktatásban, a kutatásban, a gyakorlati életben Fizika Biológia Kémia Mérnöki munka Második lépés Közös mérések Harmadik lépés Közös gondolkodás 1

2 Társadalmi együttműködés Mit értünk vizes élőhely alatt? A Ramsari egyezmény meghatározása: olyan területek ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező A VKI fogalom meghatározásában nincs ilyen, bár használja szövegszerűen, védelmét előírja. Dévai és társai szerint (2002): azok a természeti egységek, amelyeknek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azok a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makrovegetáció (hínár és/vagy mocsári és/vagy szegély növényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azok a természeti egységek, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott Példák, esettanulmányok: (1) Csarodai lápok (2) Holtágak (3) A vizes élőhelyek, a táj rehabilitációja a Hortobágyon (4) Élőhely rekonstrukció Gemencen (5) A Szigetköz, mint vizes élőhely rehabilitációja (6) A tiszai hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója (7) Folyami vizes élőhelyek bővítése az Alsó Dunán (8) A Répce Rábca menti vizes élőhelyek helyreállítása (9) Hallépcső a nicki duzzasztóműnél (10) A rakamazi Nagy morotva rehabilitációja (11) A Cún Szaporcai holtág revitalizációja (1) Csarodai lápok (Nyíres tó és Bábtava) A Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzetben található, különleges mikroklímájú helyek. Európa legdélibb alföldi tőzegmohás dagadó lápjai. Az utolsó eljegesedés után (posztgalaciális időszak), mások szerint az un. Fenyő Nyír korban alakultak ki (ez a Kárpát medence láp időszaka ). A lápokra jellemző állandó vízszint ill. vízforgalom a táj vízháztartásának mesterséges és természetes átalakulásával megbomlott. Az 1980 as évek közepén a természetvédelemnek a lápok megmentése érdekében azonnal kellett gondoskodnia a vízpótlásról. 1985: HNP FETIVIZIG együttműködés. Folyamatos vízpótlás egy kútból, amelynek vízminősége, ionkaraktere tökéletesen megfelelt a lápok igényeinek. (2) Holtágak 237 holtág ( 4 ha) 57 a Duna völgyben, 180 a Tisza völgyben Keletkezésük szerint: az anyafolyóról természetes úton fűződtek le (78), folyószabályozás (mederátvágás) révén keletkeztek (159) Elhelyezkedésük szerint: az árvízvédelmi töltésen kívül, az ún. mentett oldalon (141) a töltések közötti hullámtéren (86) a nyílt ártéren (10), ebből ötöt nyári gát véd Átlagos vízfelületük nagysága összesen 6978 ha A legnagyobbak: Tolnai Holt Duna (234 ha) Tunyogmatolcsi Holt Szamos (225 ha) Szarvas Békésszentandrási Holt Körös (207 ha) Fadd Dombori Holt Duna (180 ha) A holtágaknak, mint vizes élőhelyeknek, sajátos és kiemelkedő szerepük van a természetvédelemben, s tájformáló szerepük is figyelemreméltó 50 holtág fokozottan védendő, ún. szentély típusú (ebből 36 a Tisza vízrendszerében) (3) A vizes élőhelyek, a táj rehabilitációja a Hortobágyon A Hortobágy kiterjedt szikes gyepek és vízjárta élőhelyek mozaikja. Két fő tájformáló tényező: időszakos vízborítás, legelő jószágállomány. A program elindításának indoka: Az 1950 es, 60 as évek intenzív mezőgazdasági használata során épített műszaki létesítmények a területek komoly sérülését okozták: a természetes élőhelyeket feldarabolták, a csatornák, töltések megakadályozták a víz természetes felszíni mozgását. Következmények: a gyepek feldarabolódásával, a helyi vízgyűjtők működésképtelenné váltak; a szikes mocsarak, kisebb időszakos vízállások kiszáradtak, vízháztartásuk felborult; mindez élőviláguk szegényedéséhez, a terület biológiai változatosságának csökkenéséhez vezetett. 2

3 LIFE Nature program a Hortobágyi Nemzeti Parkban ( ) Hortobágyi Nemzeti Park területe: 82,000 hektár, a program megvalósításával közvetlenül érintett terület: ha; 500 km megszüntetett csatorna (egykori rizstelep és gyepöntöző rendszer) Az első valóban tájléptékű élőhely rehabilitációs program: nem csak egy kiválasztott élőhely, hanem száraz szikespusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotát tájléptékű program keretében állította helyre A program célja: a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kedvező természeti állapotának helyreállítása és hosszú távú megőrzése Megvalósítás a felszíni vízmozgást megakadályozó csatornarendszerek, gátak betemetése és helyének elsimítása (finom talajelmunkálás!) nagyobb csatornák helyén a természetes gyepet alkotó fő fűfaj (Festuca pseudovina) magvetése helyenként a nyomvonalakon megjelenő gyomok mechanikai irtása (szárzúzás), a telepített gyep ápolása a természetes úton összegyűlő csapadékvizek megtartását szolgáló műtárgyak felújítása és építése alapállapot felmérés, monitoring Eredmények: A gyepek és a természetes medrek mesterséges feldarabolódása megszűnt, az élőhelyek regenerálódása megkezdődött. A szikes pusztai száraz és nedves élőhely együttes szerkezete, növény és állatvilágának természetvédelmi szempontból kedvező állapota helyreáll. A szikeseket fenntartó természetes felszíni eróziós folyamatok, szikesedési folyamatok működésének feltételei helyreálltak, ez a változatos sziki élőhely típusok hosszútávúmegőrzését biztosítja. A helyi vízgyűjtők működése, a természetes felszíni vízmozgás helyreállt, a csapadékvizek ismét a természetes mélyedésekben, mocsarakban gyűlnek össze, így vízháztartásuk helyreáll. A mocsarak optimális vízszintjének biztosítása: daru éjszakázóhelyek fenntartása. Kedvezőbb élőhelyi feltételek alakulnak ki és biztosítottak hosszú távon. A táj hidrológiai tengelye: a Hortobágy folyó 3

4 (4) Élőhely rekonstrukció Gemencen Gemenc mai arculatának kialakulása Azonosított fő probléma A Duna medre mélyül A hordalék lerakódik ritkább elöntés alacsonyabb szinteken térszínek magasodnak A mellékágak fő problémája a hordaléklerakódás A HULLÁMTÉR VÍZHÁZTARTÁSA ROMLIK A mellékágak fő problémája a hordaléklerakódás 4

5 Példák - ártéri fok-tó rendszerek: Báli Magas fenékszint a fokban Túlterhelt áteresz tönkremenetele Túl magas műtárgy-küszöbszint Célállapot meghatározása Nincs elfogadott kezelési terv Vízgazdálkodási kezelési koncepció: 1998 tól Irányelvek: A jelenleginél alacsonyabb szinten, tartósabb elöntések A hordalék hullámtérre jutásának minimalizálása Lehetőleg önműködő megoldások (mesterségesség minimalizálása) Minimális fenntartási igény és költség A terület fő problémája Az elöntési gyakoriság és tartósság csökkenése A rekonstrukció fő célja A hullámtér vízellátásának javítása Az elöntési gyakoriság és tartósság növelése (ezzel elérhető a tápanyagmegkötő képesség növelése) Mindez a természetvédelmi és erdészeti szempontokkal teljes mértékben összeegyeztethető A fő kérdések: Elértük e a célt? Mennyi ideig érezhetőek a kedvező hatások? Rendszeres, hosszúidejű MONITOROZÁS szükséges 5

6 (5) A Szigetköz, mint vizes élőhely rehabilitációja Szigetközi vizes élőhely rehabilitációja 1995 től A tájegység vizes élőhelyeinek a rehabilitációját 3 részterületre kell bontani: Hullámtérhez kapcsolódó élőhelyek Mentett oldalhoz kapcsolódó élőhelyek Mosoni Dunához kapcsolódó élőhelyek Az élőhelyek felszíni víztesthez is és részben felszín alatti víztesthez is kapcsolódnak, így a rehabilitációjuk a víztestek rehabilitációján keresztül hajtható végre A konfliktus kialakulása a Duna elterelése Az elárasztás képekben (2008) A tervezés főbb kritériumai: célvízszintek a referencia időszakból maximális tartózkodási idő minimális szelvény középsebesség A célok eléréséhez szükséges morfológiai beavatkozások mind a hullámtéren mind a mentett oldalon Új hidrológiai állapot kialakítása 6

7 (6) A tiszai hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének természetvédelmi összefüggései A tisza hullámtér (nagyvízi meder) vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon Tervezett beavatkozások: Hullámtéri rekonstrukciós beavatkozások Nyárigátak rendezése Az övzátonyokkal kapcsolatos beavatkozások Folyószabályozási beavatkozások Az árvízvédelmi fővédvonalakkal kapcsolatos beavatkozások A tározókkal kapcsolatos hullámtéri beavatkozások Területhasználat váltás Műszaki beavatkozások Hullámtéri rekonstrukciós beavatkozások: Kanyari csatorna menti depóniák visszabontása "Pityóka" depónia bontása a Tisza bal part 360,9 361,8 fkm közötti szakaszon Természetvédelmi célú vízpótlás erre vannak ábrák! Nyárigátak rendezése: Tiszaroff felsőréti nyárigát rendezése Övzátonyok rendezése Tisza bal parti övzátony rendezése a Kiskörei vasúti híd fölötti szakaszon (401,70 401,95 fkm között) Tisza jobb parti övzátony rendezése a Kanyari szakaszon (397,50 397,85 fkm) Tisza bal parti övzátony rendezése a Nagykörűi kompátjáró menti szakaszon (363,55 364,10 fkm) Meglévő partbiztosítás rendezése a Tisza bal part 364,34 364,54 fkm közötti szakaszon Árvízvédelmi fővédvonalak áthelyezése Töltésáthelyezés a Szórópuszta Doba közötti szakaszon (Tisza jp tkm) Töltésáthelyezés a Keskenyi szakaszon (Tisza jp tkm) Töltésáthelyezés a Szajoli szakaszon (Tisza bp tkm) Töltésáthelyezés az Óballai szakaszon (Tisza bp tkm) Hanyi Tiszasülyi tározóval kapcsolatos hullámtéri beavatkozások Természetv szetvédelmi célúc vízpótlás Csatlói Holt Tisza Lófoki műtárgy Ø 1650 mm es ROCLA fenékszintje (83,00 mbf), 2 db Ø 800 mm es csappantyú (84,00 mbf) Becsült költség: k 28,4 millió Ft Zsidófoki műtárgy Hanyi ér Kimosódás helyreállítása ~ m 3 földmunka Zsilip használhatóság biztosítása Becsült költség: k 9,3 millió Ft (7) Folyami vizes élőhelyek bővítése az Alsó Dunán 1533 fkm (déli országhatár) 1512 fkm (Fajsz) Kis esésű Enyhén meanderező Szabályozott meder Széles nagyvízi meder Sűrű, szerteágazó hullámtéri mellékágrendszer (Gemenc) Mozgó mederágyazat Jellemző mederanyag: homok Csekély mértékű felszíni (és felszín alatti) hozzáfolyás Jelentős vízjáték (~9 m.) Kiépített árvízvédelmi vonalak, jelentős védett területek Hullámtéri erdőgazdálkodás Csekély mértékű mezőgazdasági célú vízkivétel VI. c. nemzetközi hajóút

8 Mintaterület Mintaterületi beavatkozások Csanádi kanyar Kiépült szabályozási rendszer Jobb part: kődepónia Bal part: 4 db keresztgát A szabályozásnak megfelelő jobb parti vonalazás kialakulása még nem fejeződött be Helyszínrajzi értelemben nem, vagy csak kis mértékben még változó vonalazású meder Jól beágyazódott, viszonylag állandó meder Állandósult övzátonyok megtelepült növényzettel GRÉBEC Zsilip DUNA Időszakos vízpótlású, mellékág szerű, összefüggő oldalág kialakítás a sarkantyúk részleges megbontásával Küszöbszint: mbf. (Baja 158 cm.) Átlagos tartósság: ~92 % Az ökológiai szempontból vízhiányos időszak hossza 85% valószínűséggel nem éri el az 1 napot Terelőmű jele és helye DB.szint (mbf) Megnyitás i szint (mbf) Koronaszi nt (mbf) 1.sz. 1489,050 82,64 83,14 85,07 2.sz. 1490,100 82,69 83,19 85,87 3.sz. 1490,600 82,71 83,21 85,70 4.sz. 1491,000 82,73 83,23 86,30 GRÉBEC Zsilip DUNA Célok, várható eredmények Élőhelyek védelme Hullámtéri vízterek felértékelődtek Duna és a hullámtér kapcsolata térben és időben változékony Eredeti élőhelyi mintázatok helyreállítása Természetes dinamikát fenntartó folyamatok helyreállítása MHT-Kaposvár (8) A Répce Rábca menti vizes élőhelyek helyreállítása A vízlevezetést nagyban akadályozó vízbe dőlt fa Mederelfajulás kimélyülése Feliszapolódott mellékág kiágazása Mederszűkület 8

9 Revitalizációs munkák idealizált szelvénye A beavatkozások I. zátony, hordalék, növényzet eltávolítás II. természetes anyagú partvédő mű kialakítása III. vízbe dőlt fák okozta torlasz eltávolítása IV. egyedi, a vízlevezetést nagyban akadályozó, bedőlt fák eltávolítása V. növénytelepítés VI. mellékág iszapolása VII. halpihenő kialakítása VIII. vaditató, vadátjáró kialakítása IX. növénytelepítés X. mérnökbiológiai szemléletű műtárgy felújítások Referencia szelvények Aszimmetrikus szelvényalak Berágódott stabil mederfenék Változatos áramlási terek Megfelelő vízlevezető kapacitás Természetes partvédelem Kétoldali árnyékoló állomány Hűs, árnyékolt meder Bő oxigén ellátottság (9) Hallépcső a nicki duzzasztóműnél A hallépcső két műtárgyból és a köztük húzódó természetközeli medencesorból áll. Hossza: 300 m, szintkülönbsége: 5,05 m. A Nicki duzzasztómű a Rábán tömlőgátas elzárással (épült: , átalakítva: , 2008-tól Kenyeri vízerőmű, hallépcső) A hallépcső természetközeli medencesora (10) A rakamazi Nagy morotva rehabilitációja A morotva története: Már a legrégebbi térképeken is megtalálható, valamikor a középkorban jött létre az anyafolyóról történő természetes lefűződéssel 1859 megépült a Tisza balparti árvízvédelmi töltés, mely a Nagy morotva életében változást nem okozott, mivel továbbra is a hullámtéren maradt 1954 megépült a Tiszalöki vízlépcső, megtámasztva a morotva vízszintjét, ez kedvező változást hozott 1972 nyári gát épült, az árvízi elöntések gyakorisága drasztikusan lecsökkent, felgyorsult az eutrofizáció 1995 től: erőteljes igény a rehabilitációra : rehabilitációs tanulmányterv 9

10 A rehabilitáció céljai: Az ökológiai állapot javítása Horgászat halászat kedvezőbb feltételeinek biztosítása Ökoturizmus, vízisport kedvezőbb lehetőségének megteremtése, az öntözés lehetőségének további biztosítása mellett. A rehabilitáció műszaki javaslatai a hasznosítási célok elérése érdekében: Emeltszintű (+60 cm) vízpótlás szivattyús beemeléssel Részleges iszapkotrás Meglevő egyéb holtágak nyomvonalán és tervezett új csatorna szakaszok építésével a morotva összekötése a tímári Tisza szakasszal, vízáramlás előállítása alsó vízpótlással és az árvizekből 10

11 (11) A Cún Szaporcai holtág revitalizációja A holtág eredetileg a Dráva főmedrének egy folyókanyarulata volt A meanderezés és a folyókanyarulat átvágása (18. század vége) következtében mellékággá, majd holtággá alakult, megkezdődött a lassú feltöltődés 4 kisebb különálló tó (Kisinci, Hobogyi, Szilháti és Lanka tó); 20 km2 projekt terület Fő probléma: a kiszáradás A holtág természetes úton a Dráva felől nem, a Fekete víz felől viszont megfelelő gyakorisággal és tartóssággal kaphat vizet A projekt célkitűzései Vízpótlás megoldása Holtág revitalizációja Természetvédelem igényeinek figyelembe vétele, kiszolgálása Területhasználat átgondolása, felülvizsgálata Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 11