A VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA"

Átírás

1 A VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA (Az ökológiai és a műszaki feladatok szerves egysége) A A felszíni vizek természetes körülmk lményeit az ember az idők k során n kisebb nagyobb mértm rtékben, igényeinek megfelelően en megváltoztatta Az ember céljainak c megvalósítására, igényeinek kielégítésére mesterséges vizeket hozott létrel Új j fejlődési szakasz: a természetes vízterek v vizes táji t elemek rekonstrukciója, rehabilitáci ciója Dr. Szlávik Lajos Első lépés/első találkozás A kölcsönös bizalom megteremtése A különböző diszciplínák művelőinek egymásra kellett találniuk! Ezen a téren az elmúlt néhány évtizedben rengeteg minden történt: az oktatásban, a kutatásban, a gyakorlati életben Fizika Biológia Kémia Mérnöki munka Második lépés Közös mérések Harmadik lépés Közös gondolkodás 1

2 Társadalmi együttműködés Mit értünk vizes élőhely alatt? A Ramsari egyezmény meghatározása: olyan területek ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező A VKI fogalom meghatározásában nincs ilyen, bár használja szövegszerűen, védelmét előírja. Dévai és társai szerint (2002): azok a természeti egységek, amelyeknek felületarányos átlagos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azok a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makrovegetáció (hínár és/vagy mocsári és/vagy szegély növényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azok a természeti egységek, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott Példák, esettanulmányok: (1) Csarodai lápok (2) Holtágak (3) A vizes élőhelyek, a táj rehabilitációja a Hortobágyon (4) Élőhely rekonstrukció Gemencen (5) A Szigetköz, mint vizes élőhely rehabilitációja (6) A tiszai hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója (7) Folyami vizes élőhelyek bővítése az Alsó Dunán (8) A Répce Rábca menti vizes élőhelyek helyreállítása (9) Hallépcső a nicki duzzasztóműnél (10) A rakamazi Nagy morotva rehabilitációja (11) A Cún Szaporcai holtág revitalizációja (1) Csarodai lápok (Nyíres tó és Bábtava) A Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzetben található, különleges mikroklímájú helyek. Európa legdélibb alföldi tőzegmohás dagadó lápjai. Az utolsó eljegesedés után (posztgalaciális időszak), mások szerint az un. Fenyő Nyír korban alakultak ki (ez a Kárpát medence láp időszaka ). A lápokra jellemző állandó vízszint ill. vízforgalom a táj vízháztartásának mesterséges és természetes átalakulásával megbomlott. Az 1980 as évek közepén a természetvédelemnek a lápok megmentése érdekében azonnal kellett gondoskodnia a vízpótlásról. 1985: HNP FETIVIZIG együttműködés. Folyamatos vízpótlás egy kútból, amelynek vízminősége, ionkaraktere tökéletesen megfelelt a lápok igényeinek. (2) Holtágak 237 holtág ( 4 ha) 57 a Duna völgyben, 180 a Tisza völgyben Keletkezésük szerint: az anyafolyóról természetes úton fűződtek le (78), folyószabályozás (mederátvágás) révén keletkeztek (159) Elhelyezkedésük szerint: az árvízvédelmi töltésen kívül, az ún. mentett oldalon (141) a töltések közötti hullámtéren (86) a nyílt ártéren (10), ebből ötöt nyári gát véd Átlagos vízfelületük nagysága összesen 6978 ha A legnagyobbak: Tolnai Holt Duna (234 ha) Tunyogmatolcsi Holt Szamos (225 ha) Szarvas Békésszentandrási Holt Körös (207 ha) Fadd Dombori Holt Duna (180 ha) A holtágaknak, mint vizes élőhelyeknek, sajátos és kiemelkedő szerepük van a természetvédelemben, s tájformáló szerepük is figyelemreméltó 50 holtág fokozottan védendő, ún. szentély típusú (ebből 36 a Tisza vízrendszerében) (3) A vizes élőhelyek, a táj rehabilitációja a Hortobágyon A Hortobágy kiterjedt szikes gyepek és vízjárta élőhelyek mozaikja. Két fő tájformáló tényező: időszakos vízborítás, legelő jószágállomány. A program elindításának indoka: Az 1950 es, 60 as évek intenzív mezőgazdasági használata során épített műszaki létesítmények a területek komoly sérülését okozták: a természetes élőhelyeket feldarabolták, a csatornák, töltések megakadályozták a víz természetes felszíni mozgását. Következmények: a gyepek feldarabolódásával, a helyi vízgyűjtők működésképtelenné váltak; a szikes mocsarak, kisebb időszakos vízállások kiszáradtak, vízháztartásuk felborult; mindez élőviláguk szegényedéséhez, a terület biológiai változatosságának csökkenéséhez vezetett. 2

3 LIFE Nature program a Hortobágyi Nemzeti Parkban ( ) Hortobágyi Nemzeti Park területe: 82,000 hektár, a program megvalósításával közvetlenül érintett terület: ha; 500 km megszüntetett csatorna (egykori rizstelep és gyepöntöző rendszer) Az első valóban tájléptékű élőhely rehabilitációs program: nem csak egy kiválasztott élőhely, hanem száraz szikespusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotát tájléptékű program keretében állította helyre A program célja: a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kedvező természeti állapotának helyreállítása és hosszú távú megőrzése Megvalósítás a felszíni vízmozgást megakadályozó csatornarendszerek, gátak betemetése és helyének elsimítása (finom talajelmunkálás!) nagyobb csatornák helyén a természetes gyepet alkotó fő fűfaj (Festuca pseudovina) magvetése helyenként a nyomvonalakon megjelenő gyomok mechanikai irtása (szárzúzás), a telepített gyep ápolása a természetes úton összegyűlő csapadékvizek megtartását szolgáló műtárgyak felújítása és építése alapállapot felmérés, monitoring Eredmények: A gyepek és a természetes medrek mesterséges feldarabolódása megszűnt, az élőhelyek regenerálódása megkezdődött. A szikes pusztai száraz és nedves élőhely együttes szerkezete, növény és állatvilágának természetvédelmi szempontból kedvező állapota helyreáll. A szikeseket fenntartó természetes felszíni eróziós folyamatok, szikesedési folyamatok működésének feltételei helyreálltak, ez a változatos sziki élőhely típusok hosszútávúmegőrzését biztosítja. A helyi vízgyűjtők működése, a természetes felszíni vízmozgás helyreállt, a csapadékvizek ismét a természetes mélyedésekben, mocsarakban gyűlnek össze, így vízháztartásuk helyreáll. A mocsarak optimális vízszintjének biztosítása: daru éjszakázóhelyek fenntartása. Kedvezőbb élőhelyi feltételek alakulnak ki és biztosítottak hosszú távon. A táj hidrológiai tengelye: a Hortobágy folyó 3

4 (4) Élőhely rekonstrukció Gemencen Gemenc mai arculatának kialakulása Azonosított fő probléma A Duna medre mélyül A hordalék lerakódik ritkább elöntés alacsonyabb szinteken térszínek magasodnak A mellékágak fő problémája a hordaléklerakódás A HULLÁMTÉR VÍZHÁZTARTÁSA ROMLIK A mellékágak fő problémája a hordaléklerakódás 4

5 Példák - ártéri fok-tó rendszerek: Báli Magas fenékszint a fokban Túlterhelt áteresz tönkremenetele Túl magas műtárgy-küszöbszint Célállapot meghatározása Nincs elfogadott kezelési terv Vízgazdálkodási kezelési koncepció: 1998 tól Irányelvek: A jelenleginél alacsonyabb szinten, tartósabb elöntések A hordalék hullámtérre jutásának minimalizálása Lehetőleg önműködő megoldások (mesterségesség minimalizálása) Minimális fenntartási igény és költség A terület fő problémája Az elöntési gyakoriság és tartósság csökkenése A rekonstrukció fő célja A hullámtér vízellátásának javítása Az elöntési gyakoriság és tartósság növelése (ezzel elérhető a tápanyagmegkötő képesség növelése) Mindez a természetvédelmi és erdészeti szempontokkal teljes mértékben összeegyeztethető A fő kérdések: Elértük e a célt? Mennyi ideig érezhetőek a kedvező hatások? Rendszeres, hosszúidejű MONITOROZÁS szükséges 5

6 (5) A Szigetköz, mint vizes élőhely rehabilitációja Szigetközi vizes élőhely rehabilitációja 1995 től A tájegység vizes élőhelyeinek a rehabilitációját 3 részterületre kell bontani: Hullámtérhez kapcsolódó élőhelyek Mentett oldalhoz kapcsolódó élőhelyek Mosoni Dunához kapcsolódó élőhelyek Az élőhelyek felszíni víztesthez is és részben felszín alatti víztesthez is kapcsolódnak, így a rehabilitációjuk a víztestek rehabilitációján keresztül hajtható végre A konfliktus kialakulása a Duna elterelése Az elárasztás képekben (2008) A tervezés főbb kritériumai: célvízszintek a referencia időszakból maximális tartózkodási idő minimális szelvény középsebesség A célok eléréséhez szükséges morfológiai beavatkozások mind a hullámtéren mind a mentett oldalon Új hidrológiai állapot kialakítása 6

7 (6) A tiszai hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének természetvédelmi összefüggései A tisza hullámtér (nagyvízi meder) vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon Tervezett beavatkozások: Hullámtéri rekonstrukciós beavatkozások Nyárigátak rendezése Az övzátonyokkal kapcsolatos beavatkozások Folyószabályozási beavatkozások Az árvízvédelmi fővédvonalakkal kapcsolatos beavatkozások A tározókkal kapcsolatos hullámtéri beavatkozások Területhasználat váltás Műszaki beavatkozások Hullámtéri rekonstrukciós beavatkozások: Kanyari csatorna menti depóniák visszabontása "Pityóka" depónia bontása a Tisza bal part 360,9 361,8 fkm közötti szakaszon Természetvédelmi célú vízpótlás erre vannak ábrák! Nyárigátak rendezése: Tiszaroff felsőréti nyárigát rendezése Övzátonyok rendezése Tisza bal parti övzátony rendezése a Kiskörei vasúti híd fölötti szakaszon (401,70 401,95 fkm között) Tisza jobb parti övzátony rendezése a Kanyari szakaszon (397,50 397,85 fkm) Tisza bal parti övzátony rendezése a Nagykörűi kompátjáró menti szakaszon (363,55 364,10 fkm) Meglévő partbiztosítás rendezése a Tisza bal part 364,34 364,54 fkm közötti szakaszon Árvízvédelmi fővédvonalak áthelyezése Töltésáthelyezés a Szórópuszta Doba közötti szakaszon (Tisza jp tkm) Töltésáthelyezés a Keskenyi szakaszon (Tisza jp tkm) Töltésáthelyezés a Szajoli szakaszon (Tisza bp tkm) Töltésáthelyezés az Óballai szakaszon (Tisza bp tkm) Hanyi Tiszasülyi tározóval kapcsolatos hullámtéri beavatkozások Természetv szetvédelmi célúc vízpótlás Csatlói Holt Tisza Lófoki műtárgy Ø 1650 mm es ROCLA fenékszintje (83,00 mbf), 2 db Ø 800 mm es csappantyú (84,00 mbf) Becsült költség: k 28,4 millió Ft Zsidófoki műtárgy Hanyi ér Kimosódás helyreállítása ~ m 3 földmunka Zsilip használhatóság biztosítása Becsült költség: k 9,3 millió Ft (7) Folyami vizes élőhelyek bővítése az Alsó Dunán 1533 fkm (déli országhatár) 1512 fkm (Fajsz) Kis esésű Enyhén meanderező Szabályozott meder Széles nagyvízi meder Sűrű, szerteágazó hullámtéri mellékágrendszer (Gemenc) Mozgó mederágyazat Jellemző mederanyag: homok Csekély mértékű felszíni (és felszín alatti) hozzáfolyás Jelentős vízjáték (~9 m.) Kiépített árvízvédelmi vonalak, jelentős védett területek Hullámtéri erdőgazdálkodás Csekély mértékű mezőgazdasági célú vízkivétel VI. c. nemzetközi hajóút

8 Mintaterület Mintaterületi beavatkozások Csanádi kanyar Kiépült szabályozási rendszer Jobb part: kődepónia Bal part: 4 db keresztgát A szabályozásnak megfelelő jobb parti vonalazás kialakulása még nem fejeződött be Helyszínrajzi értelemben nem, vagy csak kis mértékben még változó vonalazású meder Jól beágyazódott, viszonylag állandó meder Állandósult övzátonyok megtelepült növényzettel GRÉBEC Zsilip DUNA Időszakos vízpótlású, mellékág szerű, összefüggő oldalág kialakítás a sarkantyúk részleges megbontásával Küszöbszint: mbf. (Baja 158 cm.) Átlagos tartósság: ~92 % Az ökológiai szempontból vízhiányos időszak hossza 85% valószínűséggel nem éri el az 1 napot Terelőmű jele és helye DB.szint (mbf) Megnyitás i szint (mbf) Koronaszi nt (mbf) 1.sz. 1489,050 82,64 83,14 85,07 2.sz. 1490,100 82,69 83,19 85,87 3.sz. 1490,600 82,71 83,21 85,70 4.sz. 1491,000 82,73 83,23 86,30 GRÉBEC Zsilip DUNA Célok, várható eredmények Élőhelyek védelme Hullámtéri vízterek felértékelődtek Duna és a hullámtér kapcsolata térben és időben változékony Eredeti élőhelyi mintázatok helyreállítása Természetes dinamikát fenntartó folyamatok helyreállítása MHT-Kaposvár (8) A Répce Rábca menti vizes élőhelyek helyreállítása A vízlevezetést nagyban akadályozó vízbe dőlt fa Mederelfajulás kimélyülése Feliszapolódott mellékág kiágazása Mederszűkület 8

9 Revitalizációs munkák idealizált szelvénye A beavatkozások I. zátony, hordalék, növényzet eltávolítás II. természetes anyagú partvédő mű kialakítása III. vízbe dőlt fák okozta torlasz eltávolítása IV. egyedi, a vízlevezetést nagyban akadályozó, bedőlt fák eltávolítása V. növénytelepítés VI. mellékág iszapolása VII. halpihenő kialakítása VIII. vaditató, vadátjáró kialakítása IX. növénytelepítés X. mérnökbiológiai szemléletű műtárgy felújítások Referencia szelvények Aszimmetrikus szelvényalak Berágódott stabil mederfenék Változatos áramlási terek Megfelelő vízlevezető kapacitás Természetes partvédelem Kétoldali árnyékoló állomány Hűs, árnyékolt meder Bő oxigén ellátottság (9) Hallépcső a nicki duzzasztóműnél A hallépcső két műtárgyból és a köztük húzódó természetközeli medencesorból áll. Hossza: 300 m, szintkülönbsége: 5,05 m. A Nicki duzzasztómű a Rábán tömlőgátas elzárással (épült: , átalakítva: , 2008-tól Kenyeri vízerőmű, hallépcső) A hallépcső természetközeli medencesora (10) A rakamazi Nagy morotva rehabilitációja A morotva története: Már a legrégebbi térképeken is megtalálható, valamikor a középkorban jött létre az anyafolyóról történő természetes lefűződéssel 1859 megépült a Tisza balparti árvízvédelmi töltés, mely a Nagy morotva életében változást nem okozott, mivel továbbra is a hullámtéren maradt 1954 megépült a Tiszalöki vízlépcső, megtámasztva a morotva vízszintjét, ez kedvező változást hozott 1972 nyári gát épült, az árvízi elöntések gyakorisága drasztikusan lecsökkent, felgyorsult az eutrofizáció 1995 től: erőteljes igény a rehabilitációra : rehabilitációs tanulmányterv 9

10 A rehabilitáció céljai: Az ökológiai állapot javítása Horgászat halászat kedvezőbb feltételeinek biztosítása Ökoturizmus, vízisport kedvezőbb lehetőségének megteremtése, az öntözés lehetőségének további biztosítása mellett. A rehabilitáció műszaki javaslatai a hasznosítási célok elérése érdekében: Emeltszintű (+60 cm) vízpótlás szivattyús beemeléssel Részleges iszapkotrás Meglevő egyéb holtágak nyomvonalán és tervezett új csatorna szakaszok építésével a morotva összekötése a tímári Tisza szakasszal, vízáramlás előállítása alsó vízpótlással és az árvizekből 10

11 (11) A Cún Szaporcai holtág revitalizációja A holtág eredetileg a Dráva főmedrének egy folyókanyarulata volt A meanderezés és a folyókanyarulat átvágása (18. század vége) következtében mellékággá, majd holtággá alakult, megkezdődött a lassú feltöltődés 4 kisebb különálló tó (Kisinci, Hobogyi, Szilháti és Lanka tó); 20 km2 projekt terület Fő probléma: a kiszáradás A holtág természetes úton a Dráva felől nem, a Fekete víz felől viszont megfelelő gyakorisággal és tartóssággal kaphat vizet A projekt célkitűzései Vízpótlás megoldása Holtág revitalizációja Természetvédelem igényeinek figyelembe vétele, kiszolgálása Területhasználat átgondolása, felülvizsgálata Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 11

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - Poroszlói-medence 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ956 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tisza-tó - Abádszalóki-öböl 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ955 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Központi beruházások projekt adatai

Központi beruházások projekt adatai Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai

Részletesebben

Kismintavizsgálatok

Kismintavizsgálatok Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK (AIH056) 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 056 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű

Részletesebben

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2015 04 24 AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG VIZES ÉLŐHELYEK VÍZPÓTLÁSÁNAK JAVÍTÁSA A BODROGZUG TERÜLETÉN

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2015 04 24 AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG VIZES ÉLŐHELYEK VÍZPÓTLÁSÁNAK JAVÍTÁSA A BODROGZUG TERÜLETÉN 2015 04 24 AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY VIZES ÉLŐHELYEK VÍZPÓTLÁSÁNAK JAVÍTÁSA A BODROGZUG TERÜLETÉN Befejeződtek a vizes élőhelyek vízpótlását célzó beruházások az Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A

ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A KIINDULÁS: Mihez kell árvízvédelmi terv? Árvízvédelmi szakaszok nyilvántartási tervei jogszabály szabályozza Települések vízkárelhárítási (árvízvédemi)

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. 13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába A biológiai sokféleség megőrzési szempontok integrációjának szükségessége a vízgazdálkodási politikába Dr. Kling

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : Tisza Tiszabábolnától Kisköréig 1.2. A víztest VOR kódja: AIW389 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : Tisza 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus?

Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus? Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés Együttműködés vagy konfliktus? Takács Gábor dr. Ambrus András Burda Brigitta Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság BNPI természeti értékek

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

Folyami hidrodinamikai modellezés

Folyami hidrodinamikai modellezés Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság

Részletesebben