CSABA PÉTER művészeti vezető és vezető karmester / Artistic Director & Chief Conductor. KESSELYÁK GERGELY karmester / Conductor

Átírás

1

2 70 ÉVES A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR / MAV SYMPHONY ORCHESTRA IS 70 YEARS OLD ALAPÍTÁS ÉVE 1945 / FOUNDED IN 1945 A zenekar fővédnöke Dr. Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. CSABA PÉTER művészeti vezető és vezető karmester / Artistic Director & Chief Conductor KESSELYÁK GERGELY karmester / Conductor KOBAYASHI KEN-ICHIRO tiszteletbeli vendégkarmester / Honorary Guest Conductor Alapító és főtámogató: MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

3 tartalom: 2. Elnöki köszöntő 4. Csaba Péter művészeti vezető köszöntője 6. Karmesterünk, Kesselyák Gergely 7. Tiszteletbeli vendégkarmesterünk, Kobayashi Ken-Ichiro 8. MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 10. Szőke Tibor-mesterbérlet 16. Erdélyi Miklós-bérlet 24. Lukács Miklós-bérlet 31. Varga László-bérlet 33. Festetics-bérlet 38. Unokák és nagyszülők hangversenyei 42. Kamarazenei sorozatok 44. Búgócsiga és Szeretethang koncertek 45. Zene-Tér-Kép, Évszak koncertek 46. Bérleten kívüli előadások 50. Jegy- és bérletinformációk, koncerthelyszínek 51. Jegy- és bérletváltás 53. Nézőterek 56. Bérletnaptár 60. A MÁV Szimfonikus Zenekar művészei 62. A MÁV Szimfonikus Zenekar munkatársai 64. A MÁV Szimfonikus Zenekar Baráti Köre 65. Támogatóink

4 TISZTELT OLVASÓK, KEDVES ZENEBARÁTOK! Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy a magyar nemzeti vasúttársaság nevében köszönthetem Önöket itt, a MÁV Szimfonikus Zenekar os műsorfüzetének lapjain! Ez a kiadvány olyan a klasszikus zene kedvelői számára, mint a menetrend a vasútrajongóknak: útmutató, amelyet minden évben izgatott örömmel és várakozással veszünk kézbe, kíváncsian böngészve az oldalakat, hogy az elkövetkező időszakban milyen élmények várnak ránk. Vonattal utazni semmi mással nem összehasonlítható élmény: az volt a vasút hőskorában és az napjainkban is. A klasszikus zene főként olyan kiváló művészek előadásában, mint a MÁV Szimfonikus Zenekar tagjai ugyanilyen különleges és páratlan, kortól független tapasztalat. S bármily távolinak is tűnik egymástól a muzsika és a vasút, mégis találunk kapcsolódási pontot, valamit, amely mindkettőnek legmélyebb sajátja. Ez a közös pont a ritmus. A mozgó vonatok jellegzetes, ütemesen ismétlődő hangjának ritmusa ugyanúgy elválaszthatatlan része a vasúti élménynek, mint a klasszikus és modern szerzők műveinek ritmusa a MÁV Szimfonikusok hangversenyeinek. Meggyőződésem, hogy nem véletlenül lett éppen a Magyar Államvasutak ennek a kivételes együttesnek az alapítója és főtámogatója. A szívünk ugyanarra az ütemre ver és ugyanabba az irányba húz: a harmónia, a szépség, a tökéletesség felé igyekszünk mindannyian, ki-ki a maga területén. 2

5 A os évadban nyolc bérlet több mint negyven előadásán élvezhetik a zenebarátok a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó tagjainak, vendégkarmestereinek és meghívott művészeinek nagyszerű előadásait. Különleges alkalom, különleges élmény lesz valamennyi. Javaslom, írjanak fel belőlük minél többet saját, személyes menetrendjükbe, váltsanak jegyet időben, és tartsanak velünk idén is e közös úton! DÁVID ILONA a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója 3

6 KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK, TISZTELT ZENESZERETŐ BARÁTAINK! Egy új zenei évad kezdete mindig rendkívüli pillanat, főleg egy sikeres szezon után. Közönségünk jelenlétével és lelkesedésével kimutatta zenekarunk iránti szeretetét és ragaszkodását, amely zenészeink számára is szárnyakat ad. Odaadó és felelősségteljes munkájuk eredményét, az együttes felszabadult zenélésének örömét és művészi fejlődését magam is nap mint nap megtapasztalom. A os évadban a magyar előadók legjava muzsikál majd a MÁV Zenekarral. Külön figyelmet érdemelnek Kocsis Zoltán fellépései Rachmaninov II. szimfóniájával mint karmester, Rachmaninov II. zongoraversenyével mint szólista. Kobayashi Ken-Ichiro, Irwin Hoffmann, Medveczky Ádám, Perényi Miklós, Fekete Attila, Baráti Kristóf, Adorján András és más, jól ismert művészek mellett hagyományainkhoz híven több ígéretes karriert befutó, fiatal előadót is bemutatunk. Ami a programot illeti, olyan monumentális műveket hallhat majd közönségünk, mint Haydn A teremtés vagy Orff Carmina Burana c. műve. Felcsendül majd Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, Sosztakovics VI. szimfóniája, Hindemith Mathis, a festő, Berlioz Harold Itáliában, Debussy Iberia című műve, valamint Mahler X. szimfóniája is. Megünnepeljük Csajkovszkij és Sibelius, Goldmark és Mosonyi évfordulóit is. 4

7 A MÁV Szimfonikus Zenekar 2015-ben lett 70 éves, egyike Magyarország legrégibb zenekarainak. Ugyanakkor fiatal és állandóan megújuló együttes, amely továbbra is a zeneművészet ápolását, értékeinek továbbadását és mindenkihez való eljuttatását tartja egyik legfontosabb céljának. Köszönöm a segítséget mindenkinek, aki hozzájárult zenekarunk sikeréhez. Kedves Közönségünk! Köszönjük, hogy lelkes jelenlétükkel továbbra is támogatják a MÁV Szimfonikusok jelenét és jövőjét. Felejthetetlen, művészeti és zenei élményekben gazdag os évadot kívánok mindenkinek! CSABA PÉTER vezető karmester, művészeti vezető 5

8 KARMESTERÜNK, KESSELYÁK GERGELY Kesselyák Gergely Liszt-díjas karmester, rendező 1995-ben diplomázott a Zeneművészeti Egyetemen Lukács Ervin növendékeként tól rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus zenekarait; 11 hazai zenés színházban eddig összesen több, mint 100 produkció dirigense volt ben megalapította a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatát; ugyanettől az évtől a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere, 2001-től karmestere től a Bartók Plusz Operafesztivál alapító zeneigazgatója től a Budafest Nyári Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál művészeti igazgatója, 2005-től 2012-ig a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója től 2006-ig az Operaház Főzeneigazgatója óta újra a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója óta rendezéssel is foglalkozik; egyebek mellett színpadra állította Verdi: Rigoletto, Donizetti: Szerelmi bájital, Bartók: A kékszakállú herceg vára, Puccini: Turandot című operáit. Az általa rendezett Don Giovannit nyolc évig játszotta az Operaház. Kesselyák Gergely 2010 szeptemberétől tölti be a MÁV Szimfonikus Zenekar karmesteri posztját. Előszeretettel válogat XX. századi orosz zeneszerzők művei közül; az elmúlt évek során olyan repertoárt honosított meg, amely korábban ugyan kevéssé volt ismert, de annál nagyobb sikert aratott a közönség körében. Nem túlzás azt állítani, hogy Ribnyikov általa vezényelt V. szimfóniája a tavalyi évad legnagyobb sikere volt. 6

9 TISZTELETBELI VENDÉGKARMESTERÜNK, KOBAYASHI KEN-ICHIRO Kobayashi Ken-Ichiro több mint 40 évvel ezelőtt, 1974 tavaszán nyerte meg a Magyar Televízió első Nemzetközi Karmesterversenyét. A MÁV Szimfonikusok volt az első zenekar, amelyet hazáján kívül vezényelt, ezzel indult nemzetközi karrierje. A Mester azóta sikert sikerre halmoz, de a mai napig különleges viszony fűzi zenekarunkhoz. Visszatérő vendég nálunk, akinek jelenléte ünneppé tesz minden koncertet a közönség számára, és ösztönzőleg hat a zenekar tagjaira is. Több tucat előadást dirigált különböző sorozatainkban; Japánban is több alkalommal vezényelte a MÁV Szimfonikusokat, öregbítve ezzel hazánk és a zenekar alapítójának hírnevét tavaszán Kobayashi nagyszabású koncertsorozattal ünnepelte a karmesterversenyen aratott győzelem 40. évfordulóját. Három hét alatt hét hangversenyt adott hazánkban a legnevesebb magyar komolyzenei együttesek részvételével. A sorozat gálakoncertjén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona a karmester munkája előtt tisztelegve a magas rangú Vasútért kitüntetést adományozta Kobayashi Ken-Ichirónak. A MÁV Szimfonikus Zenekar legbecsesebb kincsei között őrzi a Mester barátságát, akit a ös évadtól kezdve tiszteletbeli vendégkarmesterként üdvözlünk a pulpituson. A zenekar fennállásának 70. esztendejében Kobayashi Ken-Ichiro négy alkalommal vezényelte együttesünket; a tervek szerint ezentúl minden évadban legalább 3-4 koncerten láthatjuk őt viszont. 7

10 MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY Alapító és főtámogató: MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Zrt. Kiemelt támogatók: Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros X. kerület, Kőbánya Önkormányzata Budapest Főváros XV. kerület, Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Az Alapítvány közhasznú szervezet. Köszönettel veszi művészetpártoló intézmények, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek támogatását. Az adományozó a törvény által biztosított adókedvezményre jogosult. Bankszámlaszámunk: Adószámunk: Bírósági nyilvántartási szám: Kuratórium: Fenyő Gábor elnök, Bánhidi-Nagy Attila, Kondor Katalin, Lánczos Péter, Molnár Géza, Dr. Rácz Gábor, Szígyártó Gyöngyi Ügyvezető igazgató: Lendvai György Vezető karmester és művészeti vezető: Csaba Péter Karmester: Kesselyák Gergely Tiszteletbeli vendégkarmester: Kobayashi Ken-Ichiro MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY MAV Symphony Orchestra Foundation H-1088 Budapest, Múzeum utca 11. Tel.: (+36 1) Fax: (+36 1) office@mavzenekar.hu Honlap: 8

11 Élményt ajándékba! Vásároljon ajándékutalványt a Müpa jegypénztáraiban! mupa.hu

12 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem I január 21. csütörtök Gustav Mahler május 18-án hunyt el. A halála előtti évben, már betegen dolgozott X. szimfóniáján, amelyet öt tételesre tervezett, de egyiket sem sikerült befejeznie. A X. szimfónia alapérzése a halál bizonyossága, a halál fájdalma, a halál kigúnyolása mondta a műről Mahler özvegye. A zeneszerző halála után barátai és a hozzá közel álló muzsikusok körében lázas tevékenység kezdődött, hogy előadható állapotba hozzák a partitúrát. A kor leghíresebb tudósai elemezték a hagyatékot, ismert zeneszerzők és karmesterek vitatkoztak a lehetőségekről; több változat is készült, de a kiegészítések hitelességéről folyó vita máig nem szűnt meg. Csaba Péter, aki az előző években több Mahler-szimfóniát is előadott, most ezzel az utolsó, torzóként maradt alkotással gazdagítja azt a Mahler-képet, amelyet ő mutat meg közönségének. Az első tétel hangzik el, amely a halálról, annak közeledtéről szól tökéletes ellentétben Orff Carmina Buránájával, amely az élet szépségét, örömeit, az életösztön diadalát hirdeti. Egy bajorországi kolostorban találták meg azt a középkori kódexet, amely a kor világi költészetének, a természet, a szerelem, a bor dicséretének jellemző példáit tartalmazza. Ezekre a szövegekre komponálta Carl Orff a maga csupa szín, csupa lendület zenéjét, amely 1936-os bemutatása óta töretlen népszerűségnek örvend. SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEK G. Mahler: X. szimfónia I. tétel C. Orff: Carmina Burana közreműködik: Ihring Anna (szoprán), Kristofori Ferenc (tenor), Aghenie Alexandru (bariton), a Nyíregyházi Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Soma) vezényel: Csaba Péter 10

13 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem II február 22. hétfő Figyelemre méltó eseménynek lehetnek tanúi hangversenysorozatunk hallgatói: Kocsis Zoltán két egymást követő hangversenyen lép pódiumra az egyiken vezényel, a másikon zongorázik. Mindkét koncerten elhangzik Szergej Rachmaninov egy-egy műve, nyilván nem véletlenül. Kocsis többször nyilatkozott arról, milyen közel áll hozzá Rachmaninov, aki nemcsak népszerű sláger-darabokat komponált, hanem kevésbé ismert művei is rengeteg felfedezésre váró értéket rejtenek. Rachmaninov harmincas évei elején komponálta II. szimfóniáját, amelyben hazája iránti szeretetét, a táj szépségeit és honfitársainak lelkületét mutatja be. A hazai táj szeretetében rokon mű Smetana Moldvája, amely egy zenés utazás Csehország fő folyóján, a forrástól sok érdekes, izgalmas tájat érintve egészen addig, míg az Elba folyóval egyesül. Rachmaninov szimfóniája a romantika korának végéről ad hírt, ugyanennek a zenetörténeti kornak az elejéről való Schubert Befejezetlen szimfóniája. Ez szintén nagyon népszerű mű, de egyben talányos is. Miért nem folytatta Schubert, hisz lehetett volna még rá ideje? Miért komponált két, egymáshoz nagyon hasonló, mérsékelt tempójú tételt egymás után? Kocsis Zoltán, aki nem ösztönös, hanem nagyon is tudatos, kutatómunkával készülő előadóművész, biztosan mond majd valami újat Schubert művéről is. F. Schubert: VIII., h-moll (Befejezetlen) szimfónia B. Smetana: Moldva Sz. Rachmaninov: II. (e-moll) szimfónia, op. 27 vezényel: Kocsis Zoltán 11

14 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem III április 28. csütörtök A koncert nyitószáma tulajdonképpen egy dal szöveg nélkül, de nem a mendelssohni értelemben: ez valódi énekhangra íródott, amelyet hangszerként kezel a zeneszerző. Nem szavakat, hanem egyetlen, hosszan kitartott hangot énekel, és ezt a zenei folyamatot megformálni illetve összefoglalni nagyon igényes feladat. Szokták egyébként hangszeren is játszani, hegedűtől a tubáig mindenféle hangszeren. A második, c-moll zongoraverseny Rachmaninov talán legnépszerűbb műve, amellyel Kocsis Zoltán ezúttal zongoraművészként lép színpadra. A szólista még zenekari kíséret nélkül, egyszerű, ismétlődő akkordokkal és hatalmas crescendóval kezdi a művet, a mű folytatása azonban lélegzetelállító hatású és pompásan felépített, folyamként áradó dallamokat vonultat fel. Antonin Dvořák összesen kilenc szimfóniát komponált. Mindegyik kitűnő darab, de az utolsó három vált igazán népszerűvé. A legutolsó, Az Újvilágból című remekművet előzi meg időrendben a VIII., G-dúr szimfónia. Ennek kezdete is külön méltatást érdemel: a zongoraverseny pörölycsapás-szerű indításával szemben itt úgy szólal meg a csellók dallama, mintha már rég szólna, csak mi nem hallanánk. Van valami múltidéző ebben a műben, de végkicsengése nagyon is nekünk szól, akik éppen hallgatjuk. Ünnepi örömet fejez ki, tökéletes összhangban Takács-Nagy Gábor derűs és nyitott természetével. Sz. Rachmaninov: Vocalise Sz. Rachmaninov: II. (c-moll) zongoraverseny, op. 18 A. Dvořák: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88 közreműködik: Kocsis Zoltán (zongora) vezényel: Takács-Nagy Gábor 12

15 SZŐKE TIBOR-MESTERBÉRLET IV. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem május 13. péntek A hétköznapi hangverseny- és operalátogató gondolataiban úgy élnek a tenorok, mint akiket állandóan ünnepelnek, akikből mindig kevés van, ezért nagy becsben tartják őket; akik mindig gondosan óvják egészségüket, megjelenésükről pedig messzire látszik fontosságuk tudata. Fekete Attila az az énekes, akire ezek a sztereotípiák a legkevésbé sem érvényesek. Lazán, mosolygósan jön-megy a világban, de a pódiumon, illetve operaszínpadon biztosan lehet számítani hangjára és biztonságot sugárzó megjelenésére. E sorok írója jól emlékszik még a Zeneakadémián húsz évvel ezelőtt tartott Kilenc tenor hangversenyre, amelyen Ilosfalvy Róbert, Nagy János is énekelt. Fekete Attila a Bohémélet Rodolphe áriáját énekelte simulékony, szép hangon, jól érthető szöveggel és láthatóan minden nehézség nélkül megszólaltatva az ária híres magas cé-jét. Ezután szerettük volna felkérni Verdi Requiemének tenor szólójára, amit kedves mosollyal elhárított, mondván: ezt a szólamot 30 éves kora előtt nem szeretné énekelni. Azóta sokszor elénekelte már, de akkor ez a tudatos, a siker csábításának ellenállni tudó magatartás nagyon rokonszenves volt. Hány koncertünkön énekelt azóta, hány operahőst vagy lírai szerelmest? Hányszor lépett fel úgy, mint egy-egy nagynevű énekesnő partnere? Most végre róla szól a hangverseny. Szeretettel és barátsággal várjuk! OPERA GÁLAEST Fekete Attilával vezényel: Kesselyák Gergely 13

16

17 ZENEAKADEMIA.HU A ZENE 140 ÉVE Emberi Erőforrások Minisztériuma

18 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem I szeptember 25. péntek A hangversenyműsorok összeállításának fontos szerepe van abban, hogy miként jut el a zene a közönséghez. Gyakran hallani, menynyire idejétmúlt manapság a hangversenyek hagyományos nyitány-versenymű-szimfónia felépítése. Valóban unalmassá válhat, ha sorozatban ismétlődik egyes esetekben, például egy egész bérleti évad nyitóhangversenyén azonban egyáltalán nem rossz ez a koncertszerkezet: zenekar és karmester egyaránt leteszi névjegyét az asztalra, jelezve közönségének: lásd, mennyi mindent tudunk. Hector Berlioz egyik legismertebb nyitánya a római farsang szédítő forgatagát mutatja meg nekünk, felvillanyoz és kíváncsivá tesz, tudva, hogy Berlioz a romantika francia zenéjének időben első úttörője. Hová vezet az általa megkezdett út? Erre a kérdésre szép és meggyőző választ ad Saint-Saëns III. hegedűversenye, a megkapó dallamok bőséges tárháza, a hegedűjáték minden lehetőségének kiaknázása. Ismét rádöbbenhetünk arra is, mennyire összeköti az egész világot a zene egyetemes nyelve, hisz egy fiatal koreai művész hegedűjén szárnyal fel mindez. A koncert második felében aztán mindenki megtapasztalhatja, hogy zenekar és karmestere egyaránt anyanyelvi szinten tudja tolmácsolni Beethoven üzenetét hősiességről, állhatatosságról, a gyász méltóságáról és a győzelem mámorító öröméről az Eroica szimfónián keresztül. H. Berlioz: Római karnevál nyitány, op. 9 C. Saint-SaËns: III. (h-moll) hegedűverseny, op. 60 L. van Beethoven: III., Esz-dúr (Eroica) szimfónia, op. 55 közreműködik: Sooji Kim (hegedű) vezényel: Csaba Péter 16

19 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem II október 27. kedd A kerek évforduló után szinte pontosan egy évvel, halálának 101. évfordulóján emlékezünk meg a későromantika méltatlanul kevéssé ismert, kitűnő magyar zeneszerzőjéről, Goldmark Károlyról. Élete felér egy kalandos regénnyel, személyisége egy romantikus regényhősével, zenéje pedig nagyon népszerű volt. Mint azt Sába királynője című operája, illetve a hangversenyünkön felcsendülő Sakuntala nyitány is mutatja, szerette a mesés Kelet világából vett témákat. Dubrovay László pályája elején a legbátrabb avantgardisták közé tartozott, évtizedek múltán azonban visszatért a hagyományos zeneszerzés útjára. Kodály nagyszerű variáció-sorozata, a Felszállott a páva az a mű, amely áttekinthetően, jól érthetően mutatja meg országnak-világnak, mi a magyar zene. A darab alapmotívumának választott régi népdal az ősi magyar pentaton hangrendszer egyik legszebb példája. Igazi zeneszerzői remeklés, ahogy ez a téma formát ölt, mint ahogy végtelenül gazdag fantáziáról tanúskodnak a karaktervariációk is. Ebben a műben felsejlik az egész magyar történelem a maga viharaival, szenvedéseivel, gyászával; benne van a magyar táj lélekemelő és vigasztaló szépsége, végül pedig megszólal benne az a derű, öröm és a jobb jövőben való hit is, amely Bartók oly sok művében jelen van. MAGYAR EST Goldmark Károly: Sakuntala nyitány Goldmark Károly: Hegedűverseny Dubrovay László: Magyar szimfónia Kodály Zoltán: Fölszállott a páva változatok magyar népdalra közreműködik: Banda Ádám (hegedű) vezényel: Medveczky Ádám 17

20 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem III november 6. péntek J. Haydn: A teremtés Erdélyi Miklós, a közelmúlt kiváló karmestere, bérleti sorozatunk névadója mondta egy alkalommal: az egész művészettörténetben kevés olyan bátor alkotás van, mint a Teremtés, amelyben a zeneszerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a világ teremtését mondja el zenében. Ez az oratórium foglalata Haydn egész életművének: benne van mindaz a tudás, bölcsesség és humor, amelyet korábbi műveinek komponálása során összegyűjtött. Haydn zenei eszközökkel valósággal láthatóvá teszi a teremtett világ minden jelenségét: a nappalt és az éjszakát, a Napot és a Holdat, a szárazföldet és a tengereket, a növényeket és állatokat, végül a teremtés koronáját, az embert. Az igazi csoda azonban az, ahogy a teremtés előtti állapotot, az őskáoszt ábrázolja; torokszorító drámaisággal mutatja meg nekünk azt a pillanatot a híres fortissimo C-dúr akkorddal, amikor az Úr parancsára megszületik a Fény. Tévedünk azonban, ha azt hisszük, ez a zene csupán zenei illusztrációja a Bibliában olvasható szövegnek. A teremtés minden napjának végén egy-egy hatalmas kórustételben ad hálát a teremtett világ a Teremtőnek. Azt sugallja, hogy örüljünk a világ szépségeinek, de ne tekintsük magunkat a világ egyedüli urának, hanem igazi, méltóságot adó alázattal keressük benne saját helyünket. Olyan mű ez, amelyet nem lehet megindultság nélkül hallgatni. közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Varga Donát (tenor), Rácz István (basszus), a Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Kiss Csaba) vezényel: Csaba Péter 18

21 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem IV február 3. szerda Kesselyák Gergely különös érdeklődést tanúsít az orosz zene iránt, amely valóban különleges és nagyon gazdag világ. Mihail Glinka ( ) az orosz zene első nagy mestere volt. Ő teremtette meg az orosz nemzeti operát, utat mutatva tanítványainak, követőinek. Ruszlán és Ludmilla c. operájának nyitánya kedvelt hangversenydarab. A műsor következő két száma mintegy száz évvel később, csaknem egyidőben keletkezett. Reinhold Glière korábban Prokofjev és Hacsaturján tanára volt, nagy tudású komponista ban bemutatott Hárfaversenyével Csajkovszkij azon véleményét akarta cáfolni, hogy a hárfa kizárólag kíséretre alkalmas hangszer. A darab valóban felvonultatja a hárfa gyönyörű hangzásának minden lehetőségét ezúttal a Virtuózok tehetségkutató versenyen feltűnt ifjú szólista, Tóth Bettina tolmácsolásában ben, a II. világháború árnyékában komponálta hatodik szimfóniáját Dmitrij Sosztakovics. Ez a mű afféle pihenés két nagy, drámai szimfónia között. Az Ötödik az ember saját sorsával vívott küzdelméről, a Hetedik, a híres Leningrádi szimfónia a második világháború borzalmairól szól. A köztük született Hatodik szimfónia csak három tételből áll; lassú, lírai zenével kezdődik, scherzóval folytatódik, utolsó tételében pedig a Sosztakovicsnál gyakori, tánczenei elemeket is felvonultató, néha triviálisba átmenő jókedv szólal meg. OROSZ EST M. Glinka: Ruszlán és Ludmilla nyitány R. Glière: Hárfaverseny D. Sosztakovics: VI. (h-moll) szimfónia, op. 54 közreműködik: Tóth Bettina (hárfa) vezényel: Kesselyák Gergely 19

22 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem V március 24. csütörtök óta minden évben vendégünk egy hangverseny erejéig Irwin Hoffmann, amerikai karmester. Mindig szívesen jön, és nagy örömmel fogadja őt a zenekar, valamint a közönség is. Elmúlt 90 éves, de szellemi és fizikai teljesítőképessége töretlen. Hosszú életének tapasztalatai, a letisztult bölcsesség nemcsak szavaiban, hanem vezénylésében is megnyilvánul: kevés szóval és takarékos mozdulatokkal is nagyon sokat tud mondani. Műsorválasztása is ilyen: egy jól ismert, méltán népszerű szerző egy-egy műve mellett minden koncertjén elhangzik valamilyen ritkaság is. Idei felfedezése a Paul Hindemith 1938-ban komponált operájának zenéjéből készült szimfónia, a Mathis, a festő. Matthias Grünewald, a híres XVI. századi német festő világhírű Isenheimi oltárképének egy-egy részlete adja a tételek címeit, a zenében pedig a festménnyel egykorú vallásos népének dallamát is felhasználja. A nagy program-szimfóniát Beethoven két jól ismert műve fogja keretbe. A III. Leonóra nyitányt a Fidelio c. operához komponálta Beethoven; a zene összefoglalja az opera cselekményét és a szabadság eszméjét dicsőíti. A VII. szimfónia Beethoven egyik legkedveltebb, egyszersmind legtitokzatosabb műve. Számos elmélet született arról, hogy mit is akart közölni a művel, amely valójában semmi mást nem hirdet, mint az örömöt azt a mélyről jövő, ősi emberi örömöt, amely még a gyászban is vigasztalást nyújt. NÉMET EST L. van Beethoven: III. Leonóra nyitány, op. 72/b P. Hindemith: Mathis, a festő L. van Beethoven: VII. szimfónia vezényel: Irwin Hoffman 20

23 ERDÉLYI MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem VI május 27. péntek Sorozatunk záró estjének műsora két ellentétes világot idéz meg: a hideg Északot és a forró, érzéki Dél világát. A hangverseny azonban elsősorban a hegedűről szól. Sibelius Hegedűversenye egyike a hegedűverseny-irodalom legismertebb darabjainak, de a szólóhegedű hangja végigkíséri a mesebeli arab uralkodó bölcs feleségének történetét is. Finnország fontos helyszín Csaba Péter életében, valószínűleg ezért szenteli koncertünk első felét Jean Sibeliusnak, a finnek legnagyobb zeneszerzőjének. Finnország évszázadokig tartó idegen uralom alól szabadult fel a 19. század végén, és ebben a folyamatban nagy mozgósító erő volt Sibelius zenéje; a Finlandia c. szimfonikus költemény hazaszeretetről, harcról és győzelemről szól. A Hegedűverseny zenei karakterei egybevágnak azzal a képpel, mely bennünk él, ha a kemény, becsületes finnekre gondolunk. Rimszkij-Korszakov, a Novgorodból származó tengerésztiszt körülhajózta a világot, mielőtt elhatározta, hogy a zenének szenteli életét. A tengeri élmények, kalandok hatása alatt választotta új művének témájául az Ezeregyéjszaka varázslatos világát. A zenének itt szavakkal elmondható cselekménye is van, ennél azonban sokkal fontosabb az a légkör, a kegyetlenség és a szerelem harcának forrósága, amely úgy árad ebből a zenéből, hogy szinte a bőrünkön érezzük, miközben hallgatjuk. J. Sibelius: Finlandia J. Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 Ny. Rimszkij-Korszakov: Seherezádé közreműködik: Mark Bucskov (hegedű) vezényel: Csaba Péter 21

24 Lotz Terem és Kávézó Az március 1-jén megnyílt Párisi Nagy Áruház felújított épülete az Andrássy út műemlékvédelmi épületeinek egyike. Az impozáns előcsarnokból mozgólépcső vezet az Alexandra könyváruházon át az I. emeletre. Az egykori Terézvárosi Kaszinó báltermében ma Lotz Károly képeivel díszített kávézó foglal helyet. Délutánonként élőzene mellett fogyaszthatják kávéjukat, teájukat, finom süteményeiket, ízlelhetik az magyar borok kiválóságait az idelátogató vendégek. Lotz Terem és Kávézó Párisi Nagyáruház I. emelet 1061 Budapest, Andrássy út 39. Asztalfoglalás: Terembérlés: (munkanapokon 9 18 óra között) Nyitva: hétfő szombat , vasárnap zárva

25 A VIRÁGKÖTÉSZET HARMÓNIÁJA BOKRÉTA VIRÁGÜZLET SAROK Számunkra a virág olyan, mint a zenekar számára a dallam. Nem egyszerű eszköz, hanem művészet. Tapasztalt szakembereink dekorációs téren kiemelten színvonalas szolgáltatást nyújtanak vevőink, partnereink számára, elsősorban vágottvirág-díszítési igényeik megvalósításában. Cím: 1095 Budapest, Mester utca 40-44/A (Mester utca Bokréta utca sarok) Tel.: info@bokretasarok.net Web:

26 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem I október 9. péntek Orosz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikusok hangversenyén. Csajkovszkij 1882-ben komponálta 1812 című nyitányát, amely annak a történelmi esztendőnek állít emléket, amikor az orosz hadsereg hősies küzdelemben megállította és visszafordulásra kényszerítette Napóleon hódító hadseregét. Ünnepélyes pátosz hatja át a művet; ezt a hatást erősíti az is, hogy a két szembenálló erőt nemzeti himnuszuk jelképezi: a korabeli cári himnusz, illetve a Marsellaise. A patetikus kifejezésmód annyira közel állt Csajkovszkij lelki világához, hogy 1893-ban komponált hatodik szimfóniájának a patetikus alcímet adta. A szimfónia vége minden kétséget kizáróan az emberi élet végét ábrázolja. A zeneszerző néhány nappal a szimfónia bemutatása után meghalt az utókor azóta is találgatja, vajon előre érezte-e a halál közelségét. Csajkovszkij nyomdokain haladt fiatalabb pályatársa, Alekszandr Glazunov is. Művei közül ben komponált Hegedűversenye lett a legnépszerűbb. Annak a magyar hegedűművésznek, Auer Lipótnak ajánlotta a művet, aki az azóta világhírűvé vált orosz hegedűsiskolát megalapította. Hangversenyünkön a mai magyar hegedűsiskola büszkesége, a méltán világhírű, Kossuth-díjas Baráti Kristóf előadásában csendül fel Glazunov műve. OROSZ EST P. I. Csajkovszkij: 1812 nyitány A. Glazunov: a-moll hegedűverseny, op. 82 P. I. Csajkovszkij: VI., h-moll (Patetikus) szimfónia, op. 74 közreműködik: Baráti Kristóf (hegedű) vezényel: Csaba Péter 24

27 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem II december 11. péntek Kétszáz évvel ezelőtt, szeptember 2-án született Mosonyi Mihály, az ő emléke előtt tiszteleg hangversenyével zenekarunk. Alig néhány évvel volt fiatalabb, mint Erkel és Liszt, zeneszerzői tevékenysége azonban sokkal később bontakozott ki. Autodidakta módon, nagy szorgalommal tanulta a zeneszerzés mesterségét, igazi sikereket azonban soha nem ért el. Korát messze megelőző nézetei voltak a zene oktatásáról, a zenei műveltség terjesztéséről ben született zongoraversenye egybekomponált szerkezetével megelőzi Liszt zongoraversenyeit. Dallamés harmóniavilágán Schumann, Chopin és Mendelssohn hatása fedezhető fel, ízléses és szép darab. Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát 1887-ben komponálta a Nemzeti Színház fennállásának 50. évfordulójára. A nyitány formaépítkezése a klasszikus mintát követi: lassú bevezetéssel kezdődik, majd szonáta formájú, gyors rész következik. A nyitány zenei nyelve mint Erkel minden művében a verbunkos. Ebben a műben azonban, éppen az ünnepi mondanivaló alátámasztására, a legfontosabb téma a Szózat Egressy Béni megzenésítésében, amelyhez később a Himnusz dallamának egy részlete is csatlakozik. Csajkovszkij 1866-ban keletkezett I. szimfóniája a Téli álmok alcímet viseli, amely a végtelen orosz mezők téli látványának érzékletes, megkapó ábrázolása. Erkel F.: Ünnepi nyitány Mosonyi M.: Zongoraverseny P. I. Csajkovszkij: I., g-moll (Téli álmok) szimfónia, op. 13 közreműködik: Palojtay János (zongora) vezényel: Héja Domonkos 25

28 LUKÁCS MIKLÓS-BÉRLET Zeneakadémia, Nagyterem III január 28. csütörtök Csaba Péter, zenekarunk vezető karmestere évtizedek óta Franciaországban él, természetes hát, hogy a francia zene második zenei anyanyelvévé vált. Mint már több alkalommal, ennek a hangversenyének műsorát is francia művekből állította össze. A francia zene története hosszú évszázadokra tekint vissza, mégis azt mondhatjuk: amit ma francia zenének ismerünk, annak története Hector Berliozzal ( ) kezdődik. Bámulatos az a gazdag fantázia, formaalkotó- és hangszerelő készség, de mindenekelőtt az a bátor újító kedv, amelyet az ő műveiben tapasztalhatunk. A romantika minden későbbi francia zeneszerzője az ő nyomdokain indult el. Harold Itáliában című szimfóniája is programzene, amely emellett remek szólófeladatot ad a szólórepertoárral egyébként nem nagyon elkényeztetett brácsának. Színgazdagság terén utolérhetetlen Debussy és Ravel is. Ravel Perrault által könyvbe szerkesztett régi francia meséket mond el a zene nyelvén, csodálatosan kifejezve a történetek helyszínét (például Kína), a benne szereplő karaktereket (pl. A Szépség és a Szörnyeteg), lelkiállapotokat (Hüvelyk Matyi és testvéreinek félelmét, magukra hagyva az erdőben). Debussy pedig teljes egészében, illataival, hangulataival, az ott élő emberek temperamentumával egyetemben tár elénk képet az Ibériai félszigetről, azaz Spanyolországról. FRANCIA EST M. Ravel: Lúdanyó meséi C. Debussy: Ibéria H. Berlioz: Harold Itáliában közreműködik: Szűcs Máté (brácsa) vezényel: Csaba Péter 26