FILHARMÓNIAI KONCERTEK DEBRECENBEN

Átírás

1 FILHARMÓNIAI KONCERTEK DEBRECENBEN Bartók Terem Református Nagytemplom 2010/2011

2 ÖSSZESÍTETT PROGRAM 2010/ október 5., BARTÓK TEREM EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR Mendelssohn: Paulus (oratórium) vezényel: Szabó Sipos Máté szólisták: Létay Kiss Gabriella; Meláth Andrea Megyesi Zoltán; Gábor Géza január 14., BARTÓK TEREM MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR Mendelssohn: Hebridák-nyitány Dvořak: h-moll csellóverseny Brahms: I. (c-moll) szimfónia közreműködik: Perényi Miklós gordonka vezényel: Ménesi Gergely február 16., BARTÓK TEREM VÁSÁRY TAMÁS LISZT ESTJE Koncert a zongorán túl március 26., BARTÓK TEREM NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR vezényel: Kocsis Zoltán Bartók: Első Szvit nagyzenekarra op. 3 Kodály: Kállai kettős, Budavári Te Deum szólisták: Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Juhász Tamás Kovács István ének április 28., REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM SZABADI TRIÓ Shield: F-dúr trió Beethoven: c-moll trió Mozart: Esz-dúr divertimento k 563 Szabadi Vilmos hegedű Kovács Szilvia brácsa Újházi Gyöngyi cselló

3 Kedves Hangversenylátogató! Szeretettel köszöntjük a Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 2010/2011-es zenei évadjának koncertjein! Hangversenyévadunkat október 5-én Mendelssohn egyik nagyszabású oratóriumával, a Paulus-szal nyitjuk, melyet az Egri Szimfonikus Zenekar és a Magyar Nemzeti Énekkar előadásában, Szabó Sipos Máté vezényletével, Létay Kiss Gabriella, Meláth Andrea, Megyeri Zoltán, Gábor Géza közreműködésével hallgathat meg a tisztelt publikum január 14-én vendégszerepel városunkban a Miskolci Szimfonikus Zenekar Perényi Miklós gordonkaművésszel. Perényi Miklós (aki számtalan kitüntetés és díj tulajdonosa többek között: 1970 Liszt Ferenc-díj, 1976 Érdemes Művész, 1980 és 2007 Kossuthdíj, 1984 Kiváló Művész, 1987 Bartók-Pásztory-díj, 2002 Franciaországban elnyerte a Chevalier de l orde des Arts et des Lettres címet, 2006 Magyar Köztársasági Érdemrend Középkersztje, 2007 Prima Primissima díj), első önálló koncertjét 1957-ben, kilencéves korában adta a Zeneakadémián. Tanulmányait Enrico Mainardi professzor meghívására mesterkurzusokon, majd további tanulmányait a Santa Cecilia Accademián végezte, ahol 1962-ben diplomázott, majd a következő évben második díjat nyert a Casals Nemzetközi Gordonkaversenyen, Budapesten ben és 66-ban meghívást kapott Pablo Casals zermatti és puerto ricoi mesterkurzusaira óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Repertoárja a barokktól a huszadik századi zenéig terjed, beleértve kortárs szerzők kompozícióit is. A Miskolci Szimfonikusokkal közös koncertjén Dvorak: h-moll gordonkaversenyével fogja elkápráztatni a közönséget. Vezényel: Ménesi Gergely. Február 16-án Vásáry Tamás Liszt-estjét hallgathatjuk meg, megünnepelve ezzel a zeneszerző születésének 200. évfordulóját. Március 26-án nagy szeretettel látjuk vendégül a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart, Kocsis Zoltán vezényletével. Műsorukban Bartók és Kodály művek szerepelnek, olyan kitűnő szólisták tolmácsolásában, mint Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Juhász Tamás és Kovács István. A koncertek sorát a Szabadi Vilmos vezetésével alakult Szabadi Trió zárja április 28-án. Műsoruk különlegessége a Shield: F-dúr trió című mű, amelynek magyarországi ősbemutatóját hallhatja a közönség! Kívánunk Önöknek szép koncertélményeket és jó szórakozást! Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. Debrecen

4 2010. október 5., Bartók Terem EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR Mendelssohn: Paulus (oratórium) vezényel: Szabó Sipos Máté szólisták: Létay Kiss Gabriella szoprán Meláth Andrea mezzo Megyeri Zoltán tenor Gábor Géza basszus Felix Mendelssohn Bartholdy: Paulus Op. 36 Stephanus, Ananias, Barnabás (tenor) Paulus (basszus) 45 szám: 8 ária, 14 recitativo, 3 duett, 15 kórus, 3 korál, 1 kórus és korál, valamint nyitány Az érett Mendelssohn nagy alkotásával, az Éliással szemben, a fiatalkori Paulus-oratórium ( ) még a fejlődésnek csak első stádiumát jelzi. Míg az Éliásban a követett példakép a händeli oratórium, a Paulus modellje Bach passiózenéje. A Paulus kórusai a passiók turbáinak romantikusan átfogalmazott utódai. A megfelelő helyeken Mendelssohn korálokat is sző a mű menetébe, az áriák is javarészt a bachi minta szerint egy-egy cselekménymomentumot kommentálnak, ahhoz fűzik hozzá szemlélődő-áhitatos szavaikat. Már ebben a műben is megfigyelhető Mendelssohn fiatalon kifejlődött és megérett ellenpont-művészete, amely át- meg áthatja a kórustételeket. Leginkább Mendelssohn legnagyobb sikereinek színhelyén, Angliában ápolják e darabok kultuszát. Az oratórium tárgya Pál apostol története. A cselekmény Stephanus első vértanú halálával kezdődik, amely Saulusnak

5 indítékot ad a kis keresztény közösség üldözésére. Aztán bekövetkezik a csoda a damaszkuszi úton: fénysugár árasztja el Saulust, s hang szólal meg az égből: Saulus, Saulus, mért üldözöl engem? Saulus Damaszkuszba érve megtér, és Paulusként kezd hozzá apostoli tevékenységéhez. Először visszatér Jeruzsálembe és a zsidókat próbálja megtéríteni, ám azok nem hallgatnak rá. Ekkor fordul a pogányság felé. Apostoli tevékenysége révén egyre-másra alakulnak meg a keresztény közösségek, ám az apostol visszatér Jeruzsálembe, nem törődve a reá várakozó veszedelemmel. Az oratórium szövegét a zeneszerző maga állította össze az Újtestamentum különböző könyveiből. Szabó Sipos Máté

6 2011. január 14., Bartók Terem MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR Mendelssohn: Hebridák-nyitány Dvořak: h-moll csellóverseny Brahms: I. (c-moll) szimfónia közreműködik: Perényi Miklós gordonka vezényel: Ménesi Gergely F. Mendelssohn Bartholdy: Hebridák nyitány, Op. 26 Mendelssohn 1829-ben tett angliai skóciai utazásának az úgynevezett Skót szimfónia alapötlete mellett egyéb zenei impulzus is köszönhető: e zordon romantikájú északi tájon fogant meg benne a Hebridák avagy Fingal barlangja című nyitány kompozíciós terve. A megvalósításra a harmincas évek elején került sor, a zeneszerző által sokszor alkalmazott klasszikus szonátaformában. Antonín Dvořák: h-moll gordonkaverseny, Op. 104 (I. Allegro; II. Adagio ma non troppo; III. Finale. Allegro moderato) Dvorák gordonkaversenye talán a legjobb és legnépszerűbb a maga műfajában: csodálatos lehetőségeket biztosít a felkészült szólistának és a nagyzenekarnak egyaránt. A szerző két gordonkaversenyt írt: az elsőt 1865-ben, a világhíressé vált másodikat harminc évvel később. Ez az utolsó műve, amelyet Amerikában komponált, ihletője az emlékezés és a honvágy volt. A New Yorkban megkezdett kompozíciót végül is hazájában fejezte be 1895 júniusában, és a Cseh vonósnégyes jeles tagjának, Hanus Wihannak ajánlotta. Az 1896-os londoni bemutatón a zeneszerző maga vezényelte a koncertet.

7 A versenymű már külső formájában is eltér Dvořák többi koncertjétől: zenekara nagy létszámú, és a rézfúvósoknak mutatós szerepet juttat benne. Eltér a versenyművek hagyományos modorától a szólóhangszer funkciója is: a gordonka csaknem kizárólag dallamhordozó szerepet játszik, lemondva minden látványos virtuozitásról és kadenciáról. Mikor a darab kiadásra került, Wihan írt ugyan egy kadenciát a harmadik tételhez, Dvořák azonban kifejezetten megtiltotta, hogy ezzel a betoldással az ő eredeti koncepcióját megváltoztassák. A szenvedélyes hangú első tétel a cseh romantikus zene jellegzetességeit művészi szinten egyesíti magában. A lassú tétel elmélkedő dallamvilága a zeneszerző egyik korábbi művéből vett idézetet is tartalmaz. A tétel a dalforma háromrészes szerkezetét követi. A finálé eleven ritmikája népi táncot reprezentál, életteljes hangulatát lírai közjátékok teszik változatossá. Johannes Brahms: I. szimfonia c-moll, Op. 68 (I. Un poco sostenuto - Allegro; II. Andante sostenuto; III. Un poco Allegretto e grazioso; IV. Adagio - Allegro non troppo, ma con brio.) Szimfónia tervével első ízben 1854-ben foglalkozott Brahms. Ebben az időben tört ki hőn szeretett és nagyra becsült barátján, Schumannon az elmebaj, s a tragikus esemény megrázó hatása a készülő szimfónia első tételének drámai hangjában is megnyilatkozott. Ebből a műből mégsem szimfónia lett, d-moll zongoraversenyben dolgozta fel a zeneszerző. A szimfóniaírást ezután egyéb alkotások hosszabb időre háttérbe szorították, és csak két évtized elmúltával fejezte be Brahms I. szimfóniáját (1876). Az első tétel elé lassú bevezetést iktatott, amely a mű sejtelmesen komoly hangulatát, dallamvilágának kromatikáját ködös borongásból bontakoztatja ki, mielőtt még a főtétel határozott karaktere megszólalna. A lassú, második tétel

8 motívikája Schumann zongoraműveinek álomszerű világára utal. A harmadik tételt a zeneszerző nem nevezi scherzónak, bár tulajdonképpen az. De a pregnáns ritmika, kiélezett poének helyett itt is álmodozó-elmélázó a hangja a német népdal hangja inkább bölcsődal, mint tánc. A zárótételt ismét lassú bevezető előzi meg, igen gazdag kifejezési skálával, ezután hangzik fel az a dallam, amelyet általában Beethoven öröm-dallamához hasonlítanak: míg azonban az széttörte az instrumentális forma kereteit, Brahms finálé-témája harmonikusan olvad a hangszerek együttesébe. Perényi Miklós

9 2011. február 16., Bartók Terem VÁSÁRY TAMÁS LISZT ESTJE Koncert a zongorán túl A magyar UNESCO-bizottság javaslatára a 2011-et nemzetközi Liszt-évnek nyílvánították, a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából ben az egész Európa Lisz Ferenc műveitől lesz hangos. Lisz Ferencet Magyarország az első igazi európai muzsikus- ként kívánja bemutatni: egy olyan művészről van szó, aki nem kapcsolható egy királyi udvarhoz vagy egyetlen város- hoz. Ő volt az első utazó zeneszerző Európában. Ezen évforduló kapcsán ajánljuk szeretettel Vásáry Tamás kitűnő zongorista előadásában Koncert a zongorán túl címmel a Liszt-estjét.

10 2011. március 26., Bartók Terem NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR NEMZETI ÉNEKKAR vezényel: Kocsis Zoltán Bartók: Első szvit nagyzenekarra op.3 Kodály: Kállai kettős, Budavári Te Deum szólisták: Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Juhász Tamás Kovács István ének Bartók Béla: I. szvit nagyzenekarra Op. 3 (I. Allegro vivace; II. Poco adagio; III. Presto; IV. Moderato; V. Molto vivace) Az I. szvit sokat ígérő fiatalkori kompozíció 1905-ből, mely időszakban Liszt Ferenc, Erdel Ferenc és Mosonyi Mihály magyar későromantikája, Richard Strauss merész és divatos hangja hatottak a szerzőre. Bartók törekvése, hogy elődeinek magyaros hangját a nyugatról éppen elsajátított, modern zenei nyelvvel szinkronizálja. Egy évvel később, 1906-ban kezdett Kodály Zoltánnal együtt népdalokat gyűjteni, és ekkor döbbent rá tévedésére, hogy az ebben a műben található elemek nem az ún. parasztzenéből, hanem a népies műdalokból származnak. Az öt tételből álló szvit mesterien felépített első tétele az egész darab előlegezett összegzése. Alaphangulata a csárdás hol hetyke, hol búsongó magyaros világa. A második tétel személyes hangú vallomás, amelyben a szenvedély heves kitörései természeti képekkel, pásztori hangulatokkal váltakoznak. A harmadik tétel scherzo ez áll legközelebb a későbbi alkotások démoni hangjához.

11 A negyedik tétel közjáték, anyagában megismétlődik a mű alapgondolata. A finálé összefoglaló tétel, alapeleme a magyaros tánc, újra felélednek a szvit különféle dallamai. A mű befejezése azonos az első tételével ben mutatták be Bécsben. Kodály Zoltán: Kállai kettős A legenda szerint a Kállai kettős tánca a török időkből származik, az elfogott török foglyokat párosával egymáshoz kötözték és a hol lassú, hol gyors dallamra táncra kényszerítették. Mások szerint a nagykállói vármegyeháza börtönében a fatüskékkel telerakott gerendákon se leülni, se felállni nem lehetett. A foglyoknak váltogatniuk kellett a lábaikat, mintha tüzes táncot ropnának. A Kállai kettőst 1674-ben említik először, majd diákdalként 1736-ban. Kodály 1926-ban jegyezte le a dallamot, később Lajtha László hangfelvételt készített. Mivel a zenéhez a tánc is hozzátartozott ennek lejegyzését is megvárta Kodály, mielőtt a végleges megfogalmazás 1950-ben az alakuló Állami Népi Együttes számára elkészült, mely Rábai Miklós koreográfiájával bejárta a világot. A híres dallamok szövegvariációi a féltékeny ifjú és a csalfa kedves közötti érzelemhullámzásokat, a busongás és a csúfolódás változó hangulatait jelenítik meg. Kodály Zoltán: Budavári Te Deum Az ősi himnusz megzenésítését a szerző Budapest polgármesterének felkérésére vállalta, s szeptember 2-án, Budavár törököktől való visszafoglalásának 250. évfordulóján mutatták be a Budai Várban, a Mátyás-templomban. A négy szólóhangra, vegyeskarra, orgonára és zenekarra írt mű jellegét, súlyát, méreteit tekintve a Psalmus Hungaricus testvérpárja. Régit és újat összeegyeztető stílusa egyrészt pontosan követi a másfél évezredes latin himnusz stró-

12 fáit, másrészt a kisebb klasszikus formákba lekerekített szakaszokat ötvözi egybe egyetlen nagy hídformává. Gregorián, bachi kóruspolifónia, Palestrina és Lassus motettáinak tiszta harmóniája, modern akkordvilág, a magyar népdal pentatonikája, itt-ott még a verbunkos hangja is megszólal a műben. Kodály ebben a vokális zene minden nevezetes vívmányát egyéni hangon összegző alkotásában a magyar hangot kívánta uralkodóvá tenni. A mű európaiság és magyarság, népi és magas művészet egybeforrottságának szimbóluma és Kodály egységteremtő erejének, humanizmusának költői megnyilatkozása.

13 2011. április 28., Református Nagytemplom SZABADI TRIÓ Shield: F-dúr trió Beethoven: c-moll trió Mozart: Esz-dúr divertimento k 563 Szabadi Vilmos hegedű Kovács Szilvia brácsa Újházi Gyöngyi cselló William Shield: F-dúr trió A koncertlátogatók számára ismeretlenül hangzó angol szerző Mozart kortársa volt, élt. Még 6 éves kora előtt apja kezdte zenére tanítani, majd szülei korai halála után hajóépítő tanonc lett, de zenei tanulmányait továbbra is folytatta. Színházi zenész lett, először 2. hegedűs, majd brácsa szólamvezető a londoni Covent Garden zenekarában. E minőségében Haydnnal is találkozott. Számos operát és színpadi művet írt, Londonban bekövetkezett halála után a Westminster apátságban temették el. A kamaraműről készült CD felvétel a hangverseny időpontjában már kapható a boltokban, így ez alkalommal CD bemutató fültanúi lehetünk. Ez a darab itthoni hangversenypódiumon még sohasem hangzott el, így magyarországi ősbemutató is egyben. Beethoven: c-moll trió op. 9 No. 3 I. Allegro con brio, II. Adagio con espressione, III. Scherzo; Allegro molto e vivace IV. Finale; Presto Az 1729-ben keletkezett op. 9. vonóstrió sorozat három darabból áll, G-dúr, D-dúr és a c-moll, mely utóbbi patetikus

14 hangulatra utal. A 6/8-os metrumú első tételt heves gesztusok, dinamikai és harmóniai meglepetések jellemzik; elsősorban azonban a hangszerelés virtuozitása érdemel figyelmet, a három hangszerrel való fölényes és gazdaságos bánásmód. A mozgékony szólamok nyugtalansága csak a tétel végére pihen el. Ez készíti elő a C-dúr lassú tétel hangulatát; de ha összehasonlítjuk az Adagiót a Beethoven által ez idő tájt írt hasonló tételekkel, szembetűnik a hangszerelés differenciáltsága, szólamainak önálló élete, dinamizmusa, szüntelen feszültsége. A Scherzo a kései Beethovenre jellemző ritmikai-dinamikai meglepetésekkel teszi még elevenebbé a mozgékony tételt. Visszatért a c-moll hangnem, és vele együtt a pátoszra és tragikumra hajló kedély. Ború és derű, moll és dúr árnyalatok váltakozása teszi hullámzóvá a zárótétel hangulatát. Mozart: Esz-dúr divertimento K 563 I. Allegro; II. Adagio; III. Menuetto. Allegro; IV. Andante; V. Menuetto. Allegretto; VI. Allegro) Michael Puchberg Mozart szabadkőműves páholybeli testvére és önzetlen, segítőkész barátja számára írta 1788.

15 szeptember 27-éről keltezett vonóstrióját, amelyben utoljára idézi vissza a divertimento hattételes formáját. Az első tétel amely az egész kompozíció legjelentősebb momentuma mindvégig háromszólamú, polifon szerkesztésű darab, a szólamok gazdaságos és logikus elosztásának páratlan remeke, amely mindvégig megőrzi a divertimento-hang fesztelen könnyedségét és báját. Az Adagio alapeleme akárcsak az első tételé a hármashangzat, mely a továbbiak során is jelentős alkotórésze a tételnek, sőt, az egész műnek. Ebből épül az első Menuetto is, majd variációs Andante következik. Mozart itt párvariációt komponál, mindegyik szakaszt két tagból alkotva meg, és a két tagot külön-külön variálva. A téma táncos lejtése francia mintaképekre utal, hangulata azonban mélabús és meghatóan kedves. A második Menuetto ismét hármashangzat-típusú tematikája a föld szilárd talajára vezet vissza realisztikus életörömével. Csak a trió-szakaszokat fátyolozza el a Schubertet jövendölő érzékeny hangulat. A záró Allegro zenei anyaga egyértelműen Mozart Tavaszvárás című dalát idézi. Ezzel a fináléval a rondóforma új, költői lehetőségeit aknázta ki, ezzel megalkotva a kamarazene irodalmának páratlan remekét.

16 Jegy- és bérletvásárlás: FILHARMÓNIA KELET-MAGYARORSZÁG NONPROFIT KFT Debrecen, Vár u. 10/C, I. em. 3. Tel.: (52) valamint az előadások kezdete előtt a helyszínen a szabad helyek függvényében. Bérletárak: 8500 Ft, illetve 7500 Ft Diákbérlet: 3800 Ft A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk! Felelős kiadó: Finta János igazgató filharmonia@filharmoniadebrecen.t-online.hu Fő támogató Fő média partner További támogatók