SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 2

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN Tanári útmutató Fejlesztő k Fűköh Borbála Kertész Zsuzsa Pála Károly S. Varga Judit

4 TARTALOM IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN 5 NÉVJEGY 8 AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZŐ I 26 KAZINCZY ÉS KORA 58 A KRITIKUS KÖLCSEY 72 KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ 113 AZ ÉRTEKEZŐ KÖLCSEY 134 PETŐ FI ÉS AZ IRODALOM GÉPEZETE 15 1 AZ ÉRVELŐ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE, A BEKEZDÉS, A TÉTELMONDAT ÉS A MONDATTÖMB REKLÁMOK ÉS AZ ÉRZELMI BEFOLYÁSOLÁS 16 9 FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

5 NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A korszak irodalmi életének áttekintése, az eszme- és kultúrtörténeti kontextus jelzése A legjelentősebb irodalom- és kultúraszervező egyéniségek tevékenységének vázlatos bemutatása A nyelvújítás mozgalmának kettős szempontú (kultúr- és nyelvtörténeti) megközelítése A recenzió kialakulásának és első jelentős képviselőjének bemutatása A modern, polgári írószerep kialakulásának bemutatása Olvasói tapasztalatok szerzése az irodalmi élet vitáiról Tematikus fókusz A kultúra és az irodalmi élet mesterségesen gerjesztett, illetve felerősített folyamatai Poétikai fókusz Az értekező műfaj jellegzetességei Szövegértési fókusz Régies szövegek megértése, értekező szövegek gondolatmenetének felismerése és értelmezése Szövegalkotási fókusz Rövid értekező szövegek írása A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET 1. Az irodalom kezdeményezői (3 óra) Bessenyei György: Magyarság (részletek); Nagy Francia Enciklopédia (részletek) 2. Kazinczy és kora (3 óra) Kármán József: Uránia (részlet); A nemzet csinosodása (részlet); Kazinczy Ferenc: Hercules, Nyelvrontók; Kölcsey levele Kazinczyhoz (1817) 3. A kritikus Kölcsey (2 óra) Dayka Gábor: A hív Leányka; Csokonai Vitéz Mihály: A fogadástétel; Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem (41. Dal); Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (részletek) 4. Katona József: Bánk bán (4 óra) Katona József: Bánk bán; Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (részlet); Karacs Terézia: A régi magyar színészetről (részlet) 5. Az értekező Kölcsey (3 óra) Kölcsey Ferenc: Huszt; Nemzeti hagyományok (részletek); Mohács (részletek); Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek) 6. Petőfi és az irodalom gépezete (2 óra) Petőfi Sándor: Poharamhoz; Meredek a pincegádor; A Honderühöz 7. A mai nyilvános beszéd (4 óra) 10. évfolyam, évesek Horatius Noster A mi Horatiusunk A nyelvi változás és a nyelvváltozatok

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Többek között: 7. évfolyam 4. fejezet 7. évfolyam 6. fejezet 2. modul 7. évfolyam 6. fejezet 3. modul 7. évfolyam 6. fejezet 4. modul 9. évfolyam 2. fejezet 4. modul 9. évfolyam 2. fejezet 5. modul 9. évfolyam 5. fejezet 2. modul 10. évfolyam 3. fejezet 10. évfolyam 7. fejezet A filozófia (ismeretelmélet, racionalizmus, empirizmus) és a történelem (a felvilágosodás, a reformkor) bizonyos tartalmai Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés; A (nem irodalmi) művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása; Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelme sebb szövegek írására; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló jegyzetkészítés; Az ízlés kontextuális függőségének megértése stb. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét nem irodalmi (elsősorban értekező) szövegekben. Az anyaggyűjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Legyen képes felismerni értekező szövegek belső logikai kapcsolatait. Legyen képes megérteni és értelmezni régies ( századi) szövegeket. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan rövid esszét írni kultúrtörténeti témakörben. Tudjon megemlíteni néhány nyelvújító törekvést és megnevezni a nyelv újítás korának néhány jellegzetes szóalkotási eljárását. Legyen képes a drámaértelmezői keretek használatára. Legyen képes értelmezni a Bánk bánban felvetett érdek- és értékkonfliktusokat. Legyen képes forrásmunkák alapján önálló véleményt alkotni. Törekedjen együttműködésre, csapatmunkára. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati a házi feladatok, a prezentációk értékelése, rövid esszé Kimeneti fejezetzáró feladatlap, rövid esszé A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.

7 N É V J E G Y 7 TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Budapest, Magvető, 1986 Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában. In: Világkép és stílus. Budapest, Magvető, 1980 Sulinet Digitális Tudásbázis Margócsy István: Petőfi és az irodalmi gépezet. In: Margócsy István: Petőfi Sándor. Korona, 1999 Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, 1980 Sándor Iván: Vég semmiség Magyar színháztörténet Szerk.: Kerényi Ferenc. Akadémiai, 1990 A borzasztó torony. Képek a magyar vándorszínészet világából. Magvető, 1979 SZÖVEGFORRÁSOK Hét évszázad magyar versei. II. kötet. Szépirodalmi Kiadó, 1978 Verstár 98. Arcanum, Digitális adatbázis A nyelvújítás szótára:

8 1. AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZŐI 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A cél a modul címével kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati előkészítése. Több megoldás közül választhatunk, az indító kérdés prob lémafelvetés irányulhat a kultúra mibenlétére, fejlődésének jellegére, szakaszosságára. Kiindulhatunk a kultúra történeti jellegéből, periodicitásából is, eljutva addig a pontig, hogy a soron következő időszakban a magyar kultúra és irodalom történetének egy meghatározó korszakáról lesz majd szó. Javasolt vitaindító kérdések a tanulói oldalon szereplők. Időmegtakarítás szempontjából a legjobb, ha a kérdéseket szétosztjuk: egy-egy (4 5 fõs) csoport egy-egy kérdésről beszélget 2-3 percig (egy kérdéssel több csoport is foglalkozhat). Ezt követ heti a beszélgetésekről való beszélgetés, a téma közös feldolgozása. A 2. és 3. lépés feladatait adjuk fel előzőleg házi feladatnak! K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: a tanult ismeretek mozgósítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: csoportos, frontális M ó d s zer ek, eljárá s o k: beszélgetés megadott kérdésekről A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlődésként értelmezhető, amelynek során irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlődést időnként felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott kultúracsináló. Ebben a modulban a 18. század végének néhány nagy kezdeményező alakjával ismerkedünk meg, akik a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tűzték célul önmaguk, társaik, társadalmuk elé. KULTÚRACSINÁLÓK 1. Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban! a) Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a művészet, az irodalom fogalmához? b) Hogyan fejlődik, változik az emberiség kultúrája? Kik csinálják a kultúrát? c) Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent az ókor, középkor kifejezés ebben az összefüggésben? d) Mi jellemzi korunk kultúráját?

9 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 9 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A rövid bevezető szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak adni a 3. feladattal együtt. A 3. feladat megoldásának rövid megbeszélése után kerülhet sor a 4. feladatban leírt ismertetők megtartására. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: információk visszakeresése az olvasott szövegben Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: olvasás, fogalommagyarázat 2. Olvasd el az alábbi szöveget! Az emberi kultúra több ezer éves története során időről időre felbukkannak olyan csoportok, amelyek a művelődés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlődésének megváltoztatását, többnyire meggyorsítását tűzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá szerveződnek, főként akkor, ha mögöttük jelentősebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi csoportok húzódnak meg. Olykor a változás közvetett módon hat például a művészetre vagy a nyelvre. Jó példa erre a 16. század bibliafordítási kultusza, melynek alapvető oka az egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az anyanyelvű istentisztelet bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott nyelvekre: bővült a szókincs, új kifejezések honosodtak meg. Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a szavak által kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az előbbi célt szolgálták az első egynyelvű szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának legnagyobb vállalkozása, a több mint húsz évig készülő Enciklopédia és az ennek anyagát is felhasználó híres angol lexikon, az Encyclopaedia Britannica. 3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését: Biblia Reformáció Enciklopédia

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 3. lépés: 4. feladat T/4. 6. oldal PERC Tanári instrukciók Az ismertetők megtartására a feldolgozást megelőző órán ajánlott önként jelentkezőket felkérni (vagy előadókat kijelölni). A csoport igényeinek, érdeklődésének és felkészültségének megfelelően feldolgozható a megfelelő számú téma. Feltétlenül javasolt a c). (A másik két téma feldolgozása elsősorban humán érdeklődésű csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában szorgalmi feladat, egyéni tanulási terv része stb. ajánlható.) K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szóbeli szövegalkotás: egyéni prezentációhoz szükséges verbális képességek, illetve egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni (vagy csoportos) Módszerek, eljárások: tanulói prezentációk Módszertani javaslatok: Az ismertetők megtartásával párokat, kisebb csoportokat is meg lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az esetben a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az előadás logikai felépítése, követhetősége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az előadásmód minősége, az átadott információ mennyisége.) A prezentációk lehetőség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illusztrációk (pl. folyóiratok címlapjai, szerzők portréi), az előadás vázát adó kulcsszavak, tételmondatok, a gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb. E s zközö k: prezentációs eszközök projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla) 4. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetőt Luther bibliafordítói tevékenységéről! Milyen hatással volt a német nyelvre és közvetetten a német irodalomra? b) Készíts rövid (5-10 perc) ismertetőt a 16. század magyar bibliafordításairól, különös tekintettel Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára! c) Készíts kiselőadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás szellemi hátterére, a legfontosabb szerzőkre, és ismertess egy-két szócikket is! d) Jegyzeteljétek le egymás előadásait a füzetetekbe!

11 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I lépés: 5. feladat T/5. 6. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Érdemes felhívni a figyelmet a szöveg szigorú logikájára, a gondolatok egymásra épülő rendjére, a tömör megfogalmazásra. A d) feladatrész (megvitatás) során hasznos lehet utalni a gondolatmenet racionalista, a felvilágosodás korára jellemző mozzanataira, különös tekintettel a c) feladatrészben kifejtésre kerülő aufklérista tételre. Ez jól előkészítheti a következő lépésben feldolgozandó témát (racionalizmus felvilágosodás). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: a szöveg logikai struktúrájának feltárása, következtetések bemutatása, tételmondat kiemelése és értelmezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni és frontális Módszerek, eljárások: szövegértelmezés, vita 5. Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklopédiából! ENCIKLOPÉDIA Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket; hogy általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következőknek, nehogy az elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező századokban; hogy unokáink tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk meg, mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek. a) A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt nevez meg. Melyek ezek? Közvetlen célok Közvetett célok b) Milyen összefüggést tételez föl a szerző az első és a második csoport között? c) Az idézett szöveg hogy unokáink... kezdetű tagmondata önmagában is tartalmaz egy feltételezett ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden, egyetértesz-e vele! Tétel Vélemény d) Vitassátok meg közösen az előbbi tételt!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Közvetlen célok Az egész földön elszórt ismeretek összegyűjtése Ezek rendszerének bemutatása a kortársaknak Átadása az utánunk következőknek Közvetett célok Az elmúlt századok munkásságának átadása, átörökítése A következő nemzedékek tanultabbak és (ennélfogva) erényesebbek és boldogabbak legyenek A jelen nemzedék tagjai nyugodt lelkiismerettel haljanak meg b) A szerző a két célhalmaz között ok-okozati összefüggést tételez föl: véleménye szerint az előbbiből következik az utóbbi. c) A tétel kb. így foglalható össze: ha az emberiség tanultabbá válik, egyszersmind erényesebb és boldogabb is lesz. A felvilágosodás jellegzetes gondolata, amely a tudásban, a tudományokban látta sok pozitív érték (emberi tulajdonság, társadalmi jelenség) feltételét. 5. lépés: 6. feladat T/6. 8. oldal 5-10 PERC Tanári instrukciók A feladat elvégezhető az órán vagy házi feladat formájában. Az előbbi megoldás esetében a válaszokat célszerű rendszerezni és rögzíteni (táblán, füzetben). A legfonto sabb ismeretek közös rögzítése akkor is ajánlatos, ha az utóbbi megoldást választjuk. A megbeszélés során érdemes kitérni az olyan fogalmak tisztázására, mint pl. az eszmeáramlat, a filozófia, a rendi társadalom stb. Kiemelt készségek, képességek: szöveg összefüggéseinek értelmezése, újrafogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegértelmezés (esetleg házi feladat) 6. Olvasd el figyelmesen az ismeretközlő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás, a világ enciklopédikus összegezésének programja épp a 18. században, a felvilágosodás korszakában bontakozott ki a legnagyobb erővel. A korszak meghatározó eszmeáramlata ugyanis többek között éppen a tapasztalati érveken nyugvó empirizmus és az észelvűség, a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden ésszerűtlen, nem a tudáson vagy a tapasztalaton alapuló eszme ellen. Az empirizmus és a racionalizmus, a 17. századi fi lozófia két nagy ismeretelméleti

13 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 13 irányzata voltaképpen a felvilágosodás gondolkodástörténeti és módszertani előzményének is tekinthető, hiszen a felvilágosodás korának gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a bibliai és teológiai tekintélyre hivatkozó tudással szemben egyrészt a tapasztalatra, másrészt az észre hivatkozva vonták kétségbe a babona, a vallási túlbuzgóság vagy éppen a rendi társadalomban megingathatatlannak tűnő társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség létjogosultságát. Az Angliából és Németalföldről induló felvilágosodás eszmerendszere Európa legtöbb országában elterjedt a 18. században. Magyarországon főként francia képviselőinek gondolatai hatottak, de angol és német változatainak eredményei is nyomot hagytak a magyar művelődésben: előbbiek főként a fi lozófia, utóbbiak a szépirodalom révén. a) Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között? b) Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerűség fényében ésszerűtlennek tekintett jelenségekre? c) Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere? MEGOLDÁSOK a) Az empirizmus és a racionalizmus a felvilágosodást megelőző korszak két leglényegesebb ismeretelméleti irányzata. Mindkettő meghatározó hatást gyakorolt a felvilágosodás korának leg több gondolkodójára. b) Babona, vallási túlbuzgóság, társadalmi és vagyoni egyenlőtlenség, rendi társadalom c) Anglia, Németalföld REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 7. feladat Házi feladat T/7. 9. oldal 10 PERC a megbeszélésre Tanári instrukciók A lexikoncikkek megalkotását házi feladatként adjuk, de csoportban is dolgozhatnak rajta. Ez jó alkalom lehet a különböző típusú feladatok elosztásán alapuló együttműködésre (keresés szótárban, lexikonban, interneten, a közösen kialakított szöveg felolvasása, bemutatása, kiegészítése stb.). Célszerű a három szócikk megírását és ismertetését más-más csoportra bízni. A megoldásokat egy-egy tanuló ismertesse! Természetesen sokféle szócikk alkotható, illetve található különböző forrásokban. A megoldások összevetésekor, értékelésekor a legfontosabb jellegzetességek (kulcsszavak, fogalmak) jelenlétét érdemes számba venni. Ugyanakkor kerülendő az uniformizált, szó szerinti definíciók erőltetése. A feladat lényege a legfontosabb információk összegyűjtése és tömör megfogalmazása.

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés, adatgyűjtés, adatok, tények csoportosítása, szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni vagy csoportos, a megoldások megbeszélése frontális; M ó d s zerek, eljárá s o k: házi feladat E s z k ö z ö k: nyomtatott és elektronikus adathordozók (lexikonok, enciklopédiák), internet, SDT 7. Házi feladat a) Készítsünk lexikont! Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikoncikket! racionalizmus empirizmus ismeretelmélet b) Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia. Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerkezetét a korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia leginkább a nyomtatott enciklopédiáktól? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A racionalizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) ismeretelméleti irányzat a 17. század első felében alakult ki észelvűség tapasztalattól független igazságok (René Descartes) Az empirizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) ismeretelméleti irányzat a 17. század első felében alakult ki a világ tapasztalati úton, érzékszervek közvetítésével való megismerésének kizárólagossága (Francis Bacon) Az ismeretelmélet szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak) a filozófia egyik ága tárgya az ismeretek, a tudás forrása 7. lépés: 8. feladat Szorgalmi feladat T/ oldal PERC (bemutatás esetén)

15 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 15 Tanári instrukciók Elsősorban kiegészítő feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára. Ha az adatgyűjtéshez órai szerepjátékot is kapcsolunk, a szerzők bemutatkozó kiselőadásainak tartalmát a többi tanuló jegyzetelheti. Az ezt követő beszélgetés során az új ismereteket az előző feladat során szerzett ismeretekkel összekapcsolva érdemes rögzíteni. A felkészülés és a játék során természetesen további névjegyek is kioszthatók a csoport érdeklődésének függvényében. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés, adatgyűjtés, adatok, tények csoportosítása, önálló szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u nk a fo r m á k : egyéni (otthoni) M ó d s zerek, eljárá s o k: bemutató szöveg írása (esetleg előadása szerepjátékkal) E s z k ö z ö k: nyomtatott és elektronikus adathordozók (lexikonok, enciklopédiák), internet, SDT 8. Szorgalmi feladat Szerepek, gondolatok René Descartes francia filozófus Jean-Jacques Rousseau francia író, gondolkodó John Locke angol filozófus Voltaire francia író a) Állíts össze rövid ismertető szöveget a névjegyeken található szerzőkről (legfontosabb gondolataik, műveik)! b) Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szerzők legfontosabb gondolatai alapján! c) Keressetek hasonló és eltérő gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát róluk az órán! RÁHANGOLÓDÁS 8. lépés: 9. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Mit tudnak tanulóink a 18. század második felének Magyarországáról? Az ismeretek mozgósítása történhet kötetlen beszélgetés formájában, de használhatjuk hozzá a rövid, alapvető ismereteket és érdekességeket egyaránt tartalmazó kérdéssort, kvízjátékot is.

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: a tanult ismeretek mozgósítása Célcsoport differenciálás: heterogén csoportok Munkaformák: csoportos Módszerek, eljárások: kvíz KEZDEMÉNYEZŐ MAGYAROK A 18. SZÁZADBAN 9. Mit tudunk a 18. századról? 4-5 fős csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha nem tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldásokat! Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon? Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? Hol tartották az országgyűléseket? Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban? Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken? Volt-e magyar nyelvű színház? Létezett-e Budapest ebben az időben? Mennyi volt a város lakossága? MEGOLDÁSOK Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon? (Az elvárható válasz Mária Terézia, de lehet, hogy II. József, illetve az őt követő uralkodók II. Lipót, I. Ferenc neve is elhangzik.) Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? (II. József nyelvrendelete 1785 előtt a latin, utána a német.) Hol tartották az országgyűléseket? (Pozsonyban.) Tantárgy volt-e ebben az időben a magyar nyelv a gimnáziumokban? (Csak 1791-től.) Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken? (Az első 1791-ben alakult Pesten.) Volt-e magyar nyelvű színház? (Az első 1790-ben nyílt Pesten.) Létezett-e Budapest ebben az időben? (Nem, Pest és Buda külön város volt.) Mennyi volt a város lakossága? (Kb fő.)

17 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 17 JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A táblázat kitöltése házi vagy tanórai feladatként is megszervezhető, a 11. c), ill. a 12. feladatot azonban mindenképpen otthoni kutatómunkának kell feladnunk még az óra előtt, az órán csak a kutatás eredményeit beszéljük meg. A megoldások bemutatása, összevetése során az egyes tanulók által gyűjtött információt érdemes közösen összegezni, adott esetben pontosítani. (Az adatokat megtanulni nem kell.) Kiemelt készségek, képességek: információk visszakeresése az olvasott szövegben, önálló ismeretszerzés, korábbi ismeretek mozgósítása, adatgyűjtés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális Módszerek, eljárások: táblázatkitöltés, kutatás, megbeszélés E s zközö k: nyomtatott és elektronikus adathordozók (pl. Új Magyar Lexikon), internet, SDT 10. Olvasd el az alábbi szöveget! A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század második felében. Magyarországon elsőként a kultúra iránt érdeklődő arisztokraták könyvtáraiban bukkannak föl a korszak főként francia képviselőinek legfontosabb művei. Így paradox módon a nemesi kastélyok és udvarházak adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát megkérdőjelező írásoknak. Szerb Antal szellemes megfogalmazásában a nemesi arisztokrácia lesz első hívője és hirdetője azoknak az eszméknek, melyek teljességre érve az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek. Nagyban hozzájárultak az egykori kifejezéssel élve világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifjak is, akik Mária Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testőrségében szolgáltak Bécsben. A közülük kikerülő testőrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyel ven a kor egyre inkább uralkodóvá váló gondolatai. Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az első három név, amelyet rendszerint és okkal együtt szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testőrtisztek Mária Terézia udvarában, kezdettől fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szellemi mozgalmat, amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden attól kezdődő haladó hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője, a példakép s példamutató, a mozgalom szervezője és filozófusa. Barcsay a megindulás pillanatainak legjobb költője. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtője, és a további nyelvfejlesztés ösztönzője. (Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 11. Ki kicsoda? a) Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegből származó információt írsz be! b) A következő oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz! c) Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak ítélt adattal! INFORMÁCIÓ NÉV A SZÖVEG ALAPJÁN ELŐ ZETES ISMERETEIM ALAPJÁN KERESÉS ALAPJÁN SZERB ANTAL MÁRIA TERÉZIA BARCSAY ÁBRAHÁM BÁRÓCZI SÁNDOR BESSENYEI GYÖRGY HEGEDŰS GÉZA 12. Igazold Hegedűs Géza olvasott szavait: Bessenyei a főalak, ő az ösztönző, a műfajok kikísérletezője! Írj példát az alábbi műfajokra Bessenyei életművéből az előző feladat során végzett kutatás alapján! Ha szükséges, nézz utána a felsorolt műfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat szót beírod a keresőbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.) Tragédia Komédia Regény Röpirat Bölcseleti írás VÁRHATÓ MEGOLDÁSOK 11. Szerb Antal: író, irodalomtörténész Mária Terézia: uralkodó, 1760-ban Magyar Királyi Testőrséget hozott létre Bécsben Barcsay Ábrahám: testőríró, a felvilágosodás kezdetének legjobb magyar költője (Hegedűs Géza szerint) Báróczi Sándor: testőríró, a magyar felvilágosodás kezdetének legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtője (Hegedűs Géza szerint) Bessenyei György: a magyar felvilágosodás kezdetének vezéralakja, műfajok kikísérletezője, a mozgalom szervezője és filozófusa (Hegedűs Géza szerint) Hegedűs Géza: író, irodalomtörténész

19 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I Tragédia Ágis tragédiája Komédia A filozófus Regény Tariménes utazása Röpirat Magyarság, A magyar néző, Jámbor szándék Bölcseleti írás Holmi 10. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A szöveg elolvasása és megértése nem könnyű feladat, ezért kellő időt kell biztosítani rá. A feldolgozást segítő feladatok közül az elsőt (T/14.) jó szövegértési képességekkel rendelkező csoportban megoldhatják a tanulók egyénileg vagy párban, ám ha az osztályban a szövegértéssel problémák adódnak, a fordítást (vagy annak első feladatait) érdemes közösen elvégezni. Az utóbbi esetben ajánlatos megoldás még a heterogén kiscsoportban végzett munka. Ebben az esetben a nehézséggel küzdőket társaik tudják segíteni a feladat megoldása során. Kiemelt készségek, képességek: régies szöveg olvasása, megértése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni és páros vagy kiscsoportos M ó d s zerek, eljárá s ok: olvasás és értelmezés 13. Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság című röpiratából! BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG (részletek) * (1) Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. (2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincsen bánya s bányász benne. * A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttük. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar. [ ] (4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. [ ] (5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely dolog kötelessége? Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul meg valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, kikkel beszélnünk kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kell, pedig a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor fog a magyar nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy németül fognak tanulni és magyarul megszűnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön. [ ] (6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a magyarnak? Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre, régi történetek elbeszélésére, dícsérő beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Embernek próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szűk voltát, sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erőbe az anglus nyelv Kanut alatt, sem a görög Amfiction idejébe, sem a francia Risseliő előtt; de mégis elmehettek mostani tökéletességekre, mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. [ ] 14. Fordítás magyarról magyarra Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, fordulat, kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai ma gyar nyelvi változatát! nagyon megszűkültünk a magyarságba minden haza önnön nyelvét emeli olyan [ ] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta

21 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I 21 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: (természetesen többféle változat is elfogadható) nagyon megszűkültünk a magyarságba nagyon beszűkült/meggyengült/elszegényedett a magyar nyelv minden haza önnön nyelvét emeli minden nemzet a saját nyelvét fejleszti olyan [ ] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat olyan megvetésre/leköpésre méltó módon alacsonyítják le/kicsinylik magukat sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni nem elég erős és gazdag a nyelv ahhoz, hogy a tudományok mélységét és szépségét ki lehessen fejezni/elő lehessen adni vele egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe egy nyelv sem született a Földön/világon ereje teljében/teljesen kifejlődve ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni ha az angolok soha nem kezdtek volna nyelvükön írni valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta ameddig a tudományokat a saját nyelvén nem kezdte művelni/saját nyelvére nem formálta/alakította 11. lépés: 15. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Felkérhetünk egy tanulót (még előzőleg) szorgalmi feladatként az elkészített vázlat bemutatására. Ehhez használjon valamilyen vizuális megjelenítő eszközt (ha lehetőség van rá, power point bemutatót). A prezentáció után a többiek kiegészíthetik, javíthatják a vázlatot, míg a végleges változat ki nem alakul. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, logikai készség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális ellenőrzés M ó d s zerek, e ljárá s o k: vázlatkészítés E s zközö k: prezentációs eszközök projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla)

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát! a) Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal! Támaszd alá az alapgondolatot a szövegből vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belső tagolása szükségessé teszi ezt.) 1. bekezdés Alapgondolat Idézet 2. bekezdés Alapgondolat Idézet 3. bekezdés Alapgondolat Idézet 4. bekezdés Alapgondolat Idézet 5. bekezdés Alapgondolat Idézet 6. bekezdés Alapgondolat Idézet... bekezdés Alapgondolat Idézet 12. lépés: feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat a szöveg elolvasása és a tételmondatok megkeresése, valamint újrafogalmazása. A megbeszélés során érdemes összefoglalni Bessenyei programját, igény esetén kiegészítve további információkkal. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: szövegolvasás, lényegkiemelés

23 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tartott gondolatát! Bessenyei programja Bessenyei a nyelvművelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkásságának jelentős részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6) bekezdésben is utal, éppúgy, mint egyik saját művére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez a verses dráma nemcsak Bessenyei fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét jelző mérföldkő a magyar irodalomtörténeti hagyományban, hanem az újabb magyar irodalom kezdetét jelző mű is egyben. Nem véletlenül hivatkozik ugyanezen szövegrész Richelieu* (ejtsd: riseliő) bíborosra, XIII. Lajos francia király miniszterére, a francia Akadémia alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letéteményesét egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 1. A nyelvművelés leghatékonyabb eszköze Bessenyei szerint a fordítás több szempontból mérföldkő a magyar irodalom történetében (Bessenyei föllépése, a magyar felvilágosodás és az újabb magyar irodalom kezdetét jelző évszám). 3. Bessenyei programjának fontos eleme a program megvalósítását segítő akadémia megszervezése, felállítása (Jámbor szándék). Szorgalmi feladat T/ oldal Tanórán kívüli tevékenység, órai ismertetés esetén 5 perc Tanári instrukciók Elsősorban kiegészítő feladatként adható a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára. A tanulócsoport igénye szerint mindkét témáról készülhet és elhangozhat az órán rövid (1-2 perces) ismertető. Kiemelt készségek, képességek: egyéni ismeretszerzés, könyvtár-, internethasználat Célcsoport differenciálás: az egész osztály * Teljes nevén Armand-Jean du Plessis de Richelieu ( )

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: kutatás 17. Szorgalmi feladat Egy kis kutatás a) Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerző a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segítségül megadjuk a kiindulópontokat: Alexander Pope Marcus Annaeus Lucanus b) Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Embernek próbája: Alexander Pope ( ) angol költő Értekezés az emberről (Essay on Man) című művét ezzel a címmel fordította Bessenyei fordította magyar nyelvre. Lukanus: Marcus Annaeus Lucanus (39 65) római költő verseit Bessenyei fordította először ma gyarra. A szövegrészben szereplő további irodalmi utalások: Telemakus: François de Salignac ( ) francia író fő műve (Telemakus bujdosásának történetei) Ágis: Bessenyei: Ágis tragédiája (1772) b) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása Széchenyi István nevéhez fűződik, aki az 1825-ik évi országgyűlésen több társával együtt jelentős anyagi támogatást ajánlott föl a magyar tudós társaság létrehozására. Az Akadémia működését 1830-ban kezdte meg. REFLEKTÁLÁS 13. lépés: 18. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók: Összegző, az értékelés részeként is alkalmazható, önállóan elvégzendő fel adat. Kiemelt készségek, képességek: saját vélemény kifejtése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s o k: tételek alátámasztása, illetve cáfolata

25 A Z I R O D A L O M K E Z D E M É N Y E Z Ő I Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel egyet - ér tesz, és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden! 1. tétel Vélemény 2. tétel Vélemény 14. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az előző feladat során kialakított véleményekről, álláspontokról összefog laló beszélgetést, vitát lehet szervezni. Ez jó alkalom a modul legfontosabb elemeinek összegezésére. Választhatunk a 19. és a 20. feladat között, ha mindkettőt szeretnénk elvégeztetni, akkor a vitát folytassuk le az órán, a röpiratírást pedig adjuk otthoni munkának. A röpiratok közül a legjobbakból versenyt lehet rendezni, kiadványt lehet készíteni stb. Kiemelt készségek, képességek: szóbeli kifejezőkészség, érvelés, vélemény megfogalmazása, vita, írásbeli kifejezőkészség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: csoportos és frontális (vita), csoportos vagy egyéni (röpirat) M ó d s zerek, e ljárá s o k: vita, röpiratírás 19. Összegezzétek az előző feladat során kialakított véleményeket! a) Válasszátok ki a legjellemzőbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat! b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekről, állásfoglalásokról! 20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik általatok nem elfogadott tételével szemben. Alkalmazzatok a szerzőéhez hasonló érvelési módszereket!

26 2. KAZINCZY ÉS KORA 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A cél a modul címével kapcsolatos előzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati előkészítése. Ez kiscsoportos felkészülés után ismeretbörze keretében valósítható meg egy Kicsoda? Micsoda? típusú játék keretében a megadott személyekről, eseményekről, művekről már meglevő ismeretek összegyűjtésével és rendszerezésével. A kiscsoportos (4-5 fő) megbeszélés után a csoportok (vagy szószólóik) láncszerűen egy-egy mondatot mondanak az adott témáról. Az így összeálló rövid ismertető legfontosabb elemei kerüljenek föl a táblára, és a tanulók is írják be ezeket a munkafüzetbe. A feladat elvégzése után érdemes feltenni egy-két kérdést magáról a korszakról annak érdekében, hogy a szereplőket elhelyezzük az előző modulhoz képest a század fordulójának időszakában. A továbbhaladás szempontjából legfontosabb ismereteket érdemes felírni a táblára (füzetbe). K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: a tanult ismeretek mozgósítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: csoportos, frontális Módszerek, eljárások: ismeretbörze MOZGOLÓDÁS A SZÁZADVÉGEN Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejezetével, a nyelvújítással foglalkozunk. A 19. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és tudományos művek megalkotására. Ennek az olykor radikális reformnak sok támogatója és nem kevés ellenzője volt. Az alábbiakban az ő vitáikba és e viták dokumentumaiba pillanthatunk be, miközben megismerkedünk a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is. 1. Kicsoda? Micsoda? a) 4-5 fős csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekről, eseményekről, művekről! b) A csoportok egy-egy képviselője mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyről, helyről, eseményről, műről, a következő csoport láncszerűen folytassa!

27 K A Z I N C Z Y É S K O R A 27 KÖLCSEY FERENC CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY SZÉPHALOM NYELVÚJÍTÁS MONDOLAT JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2 5. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A szöveg olvasását fel lehet adni a feldolgozást megelőző órán házi feladatnak a 3 5. feladatokkal együtt. Ebben az esetben a megoldások megbeszélése során az elemi szövegértési funkciók ellenőrizhetők. A 4. és 5. feladat megoldásainak egybevetése során kialakítható a szövegből levont következtetések legtöbb tanuló által fontosnak tartott ismeretanyaga. Ennek alapján további feladatok adhatók (szükség esetén differenciált módon): rövid portré írása Kazinczy alkotó tevékenységéről, irodalomszemléletéről prezentáció készítése ugyanerről lexikonszócikk írása ugyanerről Kiemelt készségek, képességek: információk visszakeresése olvasott szövegben Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni (esetleg házi feladat) és frontális Módszerek, eljárások: információkeresés 2. Olvasd el az alábbi szöveget! Irodalmi élet Magyarországon a 18. század végén A 18. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi és általában a kelet-európai irodalmi élet. A Mária Teréziát követő, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején ( ) ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóiratok tucatjai jelentek meg, köztük az első irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és két írótársa által alapított Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállalkozása, az Orpheus (1790) és

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra pallérozása ugyanakkor kevesek ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása alatt tönkrementek az érdeklődés hiányában (az Uránia előfizetőinek száma nem érte el a százötvenet sem). Az irodalmi életet gyakorlatilag az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervező tevé kenysége tartotta fenn. Bessenyei volt az első, de korántsem az egyetlen művész, aki szépírói tevékenysége mellett művelődési programot alkotott, és irodalomszervezőként is jelentős érdemeket szerzett. Az őt követők közül a legjelentősebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc ( ) volt. Az ő nevéhez fűződik a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítása, dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó művelődésszervező tevékenysége jól nyomon követhető önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de még inkább 23 kötetben kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentős írójára, gondolkodójára, illetve minden fontosabb kérdésére, témájára. Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlődésének zálogát más nyelveken alkotott remekművek fordításában látta. Mesterségek dolgában csak úgy fogunk előbb haladhatni írta, ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat készítsünk, a nálunknál szerencsésebb nemzetek remekjeit tesszük magunkévá. Elgondolása éppúgy alapvetően klasszicista szemléletéből fakad, mint a kifinomult, már-már művi stílushoz való ragaszkodása, melyből száműzi a népies kifejezéseket, s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa fentebb stíl -nek nevezett stíluseszmény alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, kijavította műveiket is. Jellemző példa szemléletére, hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva, népies-pórias stílusjegyeitől megtisztítva kívánta kiadni. A munkát Csokonai költőtársával és barátjával, Fazekas Mihállyal közösen tervezte elvégezni, miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta, hogy abban a prozodia kegyetlen, a stil paraszt. Jó szándékú kezdeményezése Csokonai műveinek javított kiadása végül ellentétes hatást ért el, s kiváltotta a debreceni irodalmi és művészi körök haragját és ellenérzését későbbi tevékenységével kapcsolatban is. A nyelvújítás eredeti stílusnemesítő és kultúrateremtő programja ezzel az újítók (neológusok) és a hagyományhoz, illetve a szerves fejlődéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó harcává alakult. 3. A fenti szöveg első bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelő folyóiratcímeket, neveket és évszámokat! A FOLYÓIRAT CÍME SZERKESZTŐ, ILL. KIADÓ A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA

29 K A Z I N C Z Y É S K O R A A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencről! A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzőt Kazinczy Ferenc irodalomszemléletéről! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 3. A FOLYÓIRAT CÍME Magyar Museum SZERKESZTŐ, ILLETVE KIADÓ A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA Kazinczy Ferenc (Batsányi János, Baróti Szabó Dávid) 1788 Orpheus Kazinczy Ferenc 1790 Uránia Kármán József pl. a nyelvújítási mozgalom szervezője, az első magyar irodalmi folyóiratok megalapítója, dráma- és prózafordítások, önéletrajzi írások (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), 23 kötetnyi levelezés 5. pl. a fordítások fontossága, fentebb stíl eszménye, a népies kifejezések és a köznyelv háttér be szorítása, a művek átírásának, javításának gyakorlata, stílusnemesítő, nyelv- és kultúrateremtő program, klasszicista elvek 3. lépés: 6 7. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók T/6. Az ismertetők megtartására a feldolgozást megelőző órán ajánlott önként jelentkezőket felkérni (vagy előadókat kijelölni). Az osztály igényeinek, érdeklődésének és felkészültségének megfelelően feldolgozható a megfelelő számú téma. Feltétlenül javasolt az a). (A másik két téma elsősorban humán érdeklődésű csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában szorgalmi feladat, egyéni tanulási terv része stb. ajánlható.)

30 30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Módszertani javaslatok: Az ismertetők megtartásával párokat, kisebb csoportokat is meg lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az esetben a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, előadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az előadás logikai felépítése, követhetősége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az előadásmód minősége, az átadott információ mennyisége.) A prezentációk lehetőség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illusztrációk (pl. folyóiratok címlapjai, szerzők portréi), az előadás vázát adó kulcsszavak, tételmondatok, a gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb. T/7. Házi feladat (szorgalmi feladat a tantárgy iránt érdeklődők, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára). K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szóbeli szövegalkotás: egyéni prezentációhoz szükséges verbális képességek / egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján Célcsoport differenciálás: az egész osztály M ó d s zer ek, eljárá s o k: egyéni (vagy csoportos) tanórán kívüli felkészüléssel Munkaformák: prezentációk E s zközök: prezentációs eszközök: projektor, számítógép, megfelelő vetítési felület (vetítővászon vagy aktív tábla) 6. Egy kis kutatás a) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról! b) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt Kármán József munkásságáról! c) Készíts rövid (kb perces) ismertetőt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindulópontok: Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör) (Az ismertetőkhöz lehetőség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertetett folyóiratok címlapjaival, a szerzők kézirataival stb.) 7. Kazinczy és a klasszicizmus a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klasszicizmussal? b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100 szóban)! REFLEKTÁLÁS 4. lépés: 8. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók A tanulók 4 6 fős csoportokban végezhetik a feladatot. A fontosabb szerepeket a csoport tagjai osztják ki, de jelezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyűjtése, rendszerezése, vizuá-