VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Átírás

1 szám: 02/211-10/2014 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 25-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről Előadó: Dr. Radovics Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete Dr. Radovics Tibor megyei elnök Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a december 19-i ülésén az 57/2013. (XII. 19.) MÖK határozatával megállapított évi munkatervében a szeptemberi ülésre tervezte a Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről tárgyú napirend megtárgyalását. Felkérésemre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének megyei elnöke, dr. Radovics Tibor megküldte a szervezet által készített tájékoztatót. Az előterjesztés mellékletét képező tájékoztató az agrárgazdálkodás minden területére kiterjedő gondosan összeállított tényszerű adatokkal alátámasztott dokumentáció. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megújulása Az Országgyűlés a évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A minden eddiginél szélesebb alapokon nyugvó új köztestület lefedi a teljes élelmiszer-előállítási láncot, azaz alanyi jogon tagja lett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője az őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig február végétől az új köztestület Nemzeti Agrárgazdasági Kamara /NAK/ létrejöttére az ágazat valamennyi szereplője egy köztestület fennhatósága alá került. Valamennyi megyében az operatív ügyek kezelése, a szervezet adminisztratív jellegű kiszolgálása egységes központi irányítás és felügyelet mellett a megyei igazgatóság feladata. Főbb szolgáltatások: - Egységes gazdatámogató falugazdász hálózatot és ügyfélszolgálat működtetése - Technikai közreműködői segítségnyújtás az uniós és egyéb támogatások igényléséhez - Heti piacfigyelés - Kamarai kártya a kedvezmények széles skálájával - Élelmiszeripari, vidékfejlesztési referensi hálózat működtetése - Ellátja a szakképzés, felnőttképzés keretében tv. által ráruházott feladatokat - Biztosítja a tagság részére a Kamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét - Külgazdasági piaci információkat szolgáltat - Agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzést biztosít - Jogsegélyszolgálatot működtet - Őstermelői igazolvány, származási bizonyítvány, földműves igazolás kiadását látja el - Föld adásvételhez kapcsolódó földbizottsági állásfoglalások kiadása - Választott bíróság működtetése, piaci szereplők minősítése A tájékoztatóból megismerhetők Veszprém megye területét érintő agrárgazdasági tevékenységek: - A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások - Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai 2

3 - Növénytermesztés alakulása - Állattenyésztés alakulása - Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat - Élelmiszeripar - Beruházások - Ágazati jövedelmezőség - Vidékfejlesztés A tájékoztatóban foglaltakból kiemelem, hogy Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat nem kiemelt jelentőségű. A sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosítanak számunkra. Veszprém megye ha földterületének mintegy háromnegyedén, ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Veszprém megye termőterületi megoszlása: - szántó terület aránya 42,8% - erdőterület aránya 41,7% - a gyep terület aránya 11,7% - egyéb (szőlő, gyümölcs, stb.) területek aránya 4,8%. Minden évben a megye egyik legjelentősebb agráreseménye a pápai agrárexpo, és a hozzá szorosan kapcsolódó kísérő szakmai konferenciák. Az idei év fő témája a Termelői együttműködés lehetőségei az értékesítésben, melynek aktualitását a megyei kezdeményezéssel, Pápáról kiinduló integráció fejlesztésének igénye biztosította. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, szeptember 12. Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke 3

4 Veszprém Megyei Szervezete 8200 Veszprém, Mártírok útja 11. Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára Összeállította: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete szeptember

5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában... 3 A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások... 3 Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai... 3 Ágazati erőforrások, termőföld... 4 Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása... 5 Növénytermesztés alakulása... 5 Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága (ha)... 6 Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai (kg/ha)... 6 Szőlőtermesztés, borászat... 7 Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés... 7 Állattenyésztés alakulása... 8 Megyei állatlétszám alakulása... 8 Vágóállat és állati termék előállítás volumene Veszprém megyében Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halgazdálkodás Élelmiszeripar Beruházások Ágazati jövedelmezőség Vidékfejlesztés Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában A kamara megalakulása, szervezeti struktúrája Főbb szolgáltatások Fontosabb események, rendezvények Függelék (grafikonok, táblázatok) Forrásmegjelölés

6 A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat nem kiemelt jelentőségű. Nem tartozunk ugyan a hagyományos értelemben vett nagy agrártérségek sorába azonban sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosítanak számunkra. A bruttó hozzáadott érték mindössze 6-7%-át adja a mezőgazdaság. Az élelmiszeriparral és a hozzá kapcsolódó beszállító, kiszolgáló, kereskedő, szolgáltató, valamint a nem piaci kategóriájú házi kerti, hobbi tevékenységgel együtt jelentősége jóval nagyobb, becslések szerint 15-20%-os nagyságrendet is elérhet. A megyei lakosságnak a termelőkön és a családtagjaikon keresztül több mint fele kapcsolódik valamilyen módon az agráriumhoz. A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások Veszprém megyében március 31-én az egy évvel korábbinál 1%-kal több, gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A vállalkozások közel 20%-a tevékenykedett a mezőgazdaságban, ahol szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál I. negyedévében a gazdálkodási formák mezőgazdaságban történő megoszlását tekintve az alábbi viszonyok voltak jellemzőek: Gazdasági ág Összesen korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság Ebből betéti társaság szövetkezet egyéni vállalkozó Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Forrás: KSH Fókuszban a megyék I. negyedév Ezen felül 8 nonprofit szervezetet tartottak nyilván Veszprém megyében. További fontos mutatószámok: - megyei őstermelők száma, amely fő - a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma /élelmiszeripar nélkül/ fő - valamint a regisztrált családi gazdaságok száma 657. Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai Veszprém megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, hazánk közepes nagyságú megyéihez tartozik. Az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli régió része a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el, középső részét a Bakony uralja. A Kisalföld déli 3

7 nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica, kalászosok, sertéstenyésztés, a Bakonyban az erdőgazdálkodás, faipar, Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A megye klimatikus viszonyai a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutatnak. A csapadék területi eloszlása szintén különbözőséget mutat, a legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol mm az éves csapadékmennyiség, a megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el. Veszprém megye területének felszíne erősen tagolt, jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis kiterjedésben. A mezőgazdasági művelést erősen nehezítik a kedvezőtlen talajviszonyok, különösen a köves, kavicsos feltalaj és a sekély termőréteg. Kedvezőbbek a Pápa környéki, valamint a Mezőfölddel határos területek talajviszonyai. Ezen adottságok elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól. Veszprém megye rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, ami a területen megfigyelhető magas biodiverzitásban is megnyilvánul. A megye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá tartozik. A megye területének megközelítőleg 15%-át teszik ki az országos jelentőségű védett természeti területek, illetve számos védett lápterülettel rendelkezünk. Ágazati erőforrások, termőföld Veszprém megyében május 31-i KSH adatok alapján a megye ha földterületének mintegy ¾-én, ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területek arányára jellemző csökkenés 2010-ben megállt, azóta évről évre közel azonos a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága, folyamatos csökkenés csak a gyümölcsösök esetében tapasztalható. Szántó, erdő és gyep művelésű ágú területek %-os aránya a termőterülethez viszonyítva Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve

8 Az adatokat összehasonlítva látható, hogy Veszprém megyében az erdők aránya a megye termőterületéhez viszonyítva 41,7%-al Nógrád és Zala megyét követően a harmadik legmagasabb az országban. A szántóterület tekintetében pedig a harmadik legkisebb területtel rendelkezünk. Az előző három év átlagát figyelembe véve a gyepterületek nagysága ha-ral közel állandónak mondható, amely többek között abból is adódhat, hogy a megye gyepterületének jelentős része fekszik Natura 2000 területen. Ezen területek kialakításának célja az, hogy elősegítse a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzését, valamint a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását. Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása A különböző művelési ágba tartozó termőföldek árában jelentős különbség figyelhető meg. Legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, míg a legolcsóbb a gyepterület. Ez elsősorban a magas telepítési költségekkel és a területen elérhető viszonylag magas termelési értékkel magyarázható. A termőföld árak az elmúlt 15 év folyamatos növekedését követően, 2014-ben is emelkedést mutattak az elmúlt évhez képest. Veszprém megye a szántóföld átlagos 16 aranykorona értékkel középmezőnyhöz tartozik. A forgalomba kerülő termőföldek művelési ágak közötti megoszlására jellemző, hogy a szántóföldek és a gyep művelési ágban volt jelentősebb forgalom. A forgalmi értékek rendkívül differenciáltak, szántó esetében a jellemző ár Ft/ha. Növénytermesztés alakulása A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A kenyérgabona és az állati takarmányszükséglet biztosítása továbbra is meghatározó a megye vetésszerkezetének kialakításában. Az egyéb növénykultúrák vetésének arányát elsősorban jövedelmezőségük befolyásolja, ennek köszönhetően az ipari növények közül az őszi káposztarepce és a napraforgó a két legnagyobb arányban termesztett ipari növény. Termesztési biztonságuk és megtérülésük is jónak mondható, és az egyre nagyobb termelési tapasztalatnak köszönhetően termesztésükre biztonságos technológiák kerültek kidolgozásra. Az idei év időjárása a megyében nagy arányban termesztett kalászos gabonák fejlődése szempontjából kedvezően alakult. Mind az enyhe tél mind a tavasz elejétől érkezett nagymennyiségű csapadék segítette az őszi kalászosok bokrosodását és szárba indulását. A meleg, csapadékos időjárás viszont a betegségeknek is kedvezett, mindenhol intenzív növényvédelmi munkákat téve szükségessé. Akik nem reagáltak időben és kezdték meg a betegségek elleni védekezést, súlyos veszteségeket könyvelhettek el, elsősorban az őszi búzában. A betakarítás második felében kialakult időjárás, a szinte mindennapos eső következtében jelentős minőségromlás és mennyiségi veszteség alakult ki. A másik nagyarányban termesztett növényünk a kukorica. Az optimális időben elvégzett vetést követően a megfelelő csapadékellátás mellett egyenletes volt a növekedése. Az időjárás a kukorica szempontjából kedvezően alakult, az új termés kiemelkedőnek ígérkezik, és jelenleg semmi olyan tényező nem látszik, ami ezt a trendet érdemben megváltoztatná. A probléma a várható értékesítési árakban mutatkozik meg, amelyek mélyrepülésbe kezdetek. 5

9 Az ipari növényeink aratás utáni helyzetképe is kedvezően alakult. Bár a tavalyinál alacsonyabb ár realizálható. A szálas és lédús takarmányok közül továbbra is a silókukorica bír a legnagyobb jelentőséggel, ezen kultúra tekintetében is ígéretesnek mutatkozik az állomány. Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága (ha) Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai (kg/ha) Növényfaj év termésátlag év termésátlag év termésátlag év termésátlag év termésátlag Búza Kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Burgonya Borsó Szójabab Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica Csalamádé Lucernaszéna Vöröshere-széna Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013*2014. év NAK adatok illetve termésbecslés alapján 6

10 Szőlőtermesztés, borászat Megyénkben szőlőtermesztésnek a Balaton-felvidéken vannak régi hagyományai. A balatoni borokat a badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres nagy-somlói is. A szőlőterület nagysága közel azonos szinten mozog ha. A Balaton-felvidék szőlőterületei az elmúlt huszonöt évben lényegesen csökkentek, elöregedtek. Az elmúlt néhány évben a borászat lényeges fejlődésével párhuzamosan új, korszerű ültetvények létrehozására került sor évben a gazdálkodók újratelepítési szándéka ha körül alakult, melyből a tényleges megvalósulási arány azonban csak 75 % volt. Különösen összetett az idei év a szőlőtermesztés szempontjából is. A kedvezőtlen folyamatok már tavasszal elkezdődtek, de a mostani fülledt, esős napok a bor alapanyagát tovább csökkentették. A terméskilátásokat latolgatva összességében nem várható olyan mennyiség, mint az elmúlt évben. Már a virágzási szakasz sem volt ideálisnak mondható a nagymennyiségű csapadék - ami nem párosult megfelelő hő összeggel - elősegítette a talaj mélyebb rétegeiben lévő tápanyagok feltáródását, ami nagyfokú vegetációt indított el, ami a gombabetegségek melegágya lett. A szüret a korai fajtákkal már elkezdődött, terméskiesés, és kényszerszüretek várhatók, az árak viszont nem fogják meghaladni a tavalyikat. A borászat a megyében is az ország kiemelt szőlős- boros régióihoz hasonlóan nagyot fejlődött. Korszerű technológiával, tárolóterekkel, vendéglátásra alkalmas objektumokkal. Számos családi borászat nyert országos ismertséget, itt található az ország piacvezető, legnagyobb borászati vállalkozásának legjelentősebb üzeme, amely nagyszámú szőlőtermelő számára jelent biztos piacot. A fejlesztések további folytatására van szükség a piaci összefogás, a marketing a még erőteljesebb helyi értékesítési lehetőségek kihasználása valamint a borturisztika területén. Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés A gyümölcstermesztés megyénkben csekély, - mindössze 800 ha- területen folyik, meglévő ültetvényeink közel 30%-a meggy, ¼ része almás (túlnyomórészt téli alma) a többi csökkenő sorrendben: szilva, dió, kajszi, cseresznye, körte, őszibarack. A többi gyümölcsfaj kevés kivételtől eltekintve a házi kerti termesztésre korlátozódik, kiemelendő azonban a Balatonfelvidéken őshonos, szórványosan előforduló mandula. A gyümölcstermesztés szempontjából az idei év elég változatos volt a termésátlagok t/ha körül várhatóak. Az almatermesztők helyzetét tovább nehezítheti az orosz embargó. A körtetermés a tavalyinak nagyjából a fele lesz a megyében. A szilva esetében a termésátlagok a bőséges csapadéknak köszönhetően jók, t/ha közöttiek. A meggy árak az idei évben a tavalyinak 30-50%-ára estek vissza. Ennek oka elsősorban az, hogy a tavalyi viszonylag magas áron felvásárolt készletek nem jól értékesíthetők, a fogyasztás visszaesett. A lé árak a tavalyi 100-ról 40 Ft-ra estek vissza, a cigánymeggy ára 130-ról 75 Ft-ra. A termésátlagok 5 t/ha körüliek, annak köszönhetően, hogy évek óta nem sikerül visszaszorítani a cserebogár fertőzöttség okozta terméscsökkenést. 7

11 A kajszi ültetvények nagyjából a tavalyi t/ha körüli termésátlagot hozták az idén is, azonban az árak kissé elmaradtak a tavalyitól. A mandulatermés közepesnek ígérkezik, 1-2 t/ha közötti, Ft/kg értékesítési árral. A megye dióültetvényeinek nagy része még nem termő, jelentősebb termésmennyiségre nem számíthatunk. A zöldségtermesztés jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik ben a szórvány és házi kerti területeken kívül mindösszesen 79 ha-on termesztettek zöldségféléket megyénkben. A burgonya /évente kb. 500 ha/ és a káposzta termesztése jellemzően Zirc környékére összpontosul. Állattenyésztés alakulása Megyei állatlétszám alakulása Az országos tendenciával egyezően a főbb állatfajok állománya a megyében is jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. A megye állattenyésztésére jellemző, hogy a tej-, tojás-, baromfi- és sertéshús termelésből a az országos átlagot meghaladó arányban veszi ki a részét. Az állattenyésztés takarmányszükségletének biztosításához elengedhetetlenül szükséges energia- és tömegtakarmányok olcsón, jó minőségben álljanak rendelkezésre. Az évek óta nyíló agrárolló az elmúlt hónapokban fokozatosan zárul, a növényi termékek árai folyamatosan csökkentek, míg az állati termékek árai, még ha ennél lényegesen lassabb ütemben is, de növekedni tudtak. Ez a trend mindenképpen szerencsés az állattenyésztők számára, de az agrárium egyensúlya szempontjából is. Az élőállat és állati termékek árainak folyamatos növekedése biztatás lehet az állattenyésztők számára, hogy új beruházásokkal fejlesszék gazdálkodásukat, tekintettel arra, hogy az új támogatási rendszerben az állattenyésztés prioritást élvez. Az állatállomány csökkenése, a közelmúltban is folytatódott, azonban adatok szerint sikerült megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését. Az állattenyésztők számára további kedvező fordulatot hozhat a következő, közötti agrárpolitika új zöld komponense, amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Adottságainkat figyelembe véve sajnos nem lehetünk elégedettek a juh és sertésállomány nagyságrendjével. Megnevezés dec dec dec dec június Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Kecske Tyúkféle Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve

12 A december 1-jei állatszámlálás adatai alapján a szarvasmarha állomány létszáma az előző évhez képest háromezer, a tehén állomány pedig ezer egyeddel nőtt. Ezzel szemben a sertés állomány létszáma évről évre folyamatosan csökken, az állattartók év végén 81 ezer sertést tartottak 20 ezerrel kevesebbet, mint 2012-ben. Az anyakoca létszám a 7 ezer darabos állandó szinten stagnál ban a juhok száma 15 ezerrel növekedett az előző évhez képest, a júniusi adatok alapján ez a tendencia tovább fokozódik. A tyúkfélék állománya évek óta emelkedést mutat, 2013-ban már átlépte az egymilliós darabszámot, jelenlegi db. Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013 Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve

13 Vágóállat és állati termék előállítás volumene Veszprém megyében Az elmúlt években a vágóállatok árának és ezen keresztül mennyiségének alakulását az állattartási előírások szigorodása, az olcsó import, az exportkereslet bővülése, a támogatások, valamint a takarmányárak változása befolyásolták. A főbb állatfajokat figyelembe véve Veszprém megyében 2013-ban 52 ezer tonna vágóállatot termeltek a gazdálkodók, 7,3 ezer tonnával többet, mint 2000-ben. A vágóállatok kilenctizede vágósertés és vágóbaromfi. Míg a vágósertés termelése 2000 óta nem változott, addig a vágóbaromfié 2,4-szeresére növekedett. Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat Erdőgazdálkodás Veszprém megye erdőterülete ha, az erdőterület 95 %-a közel erdőgazdálkodó kezelésében áll. Az állami tulajdonú erdők döntő részén erdőgazdasági részvénytársaságok gazdálkodnak (Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) E nagy erdőgazdaságok az alaptevékenység mellett magas színvonalú közjóléti-oktatási, környezetvédelmi és vadgazdálkodási tevékenységet folytatnak. Számottevő állami területet kezel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, kevesebbet a Vízügyi és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú erdőterület mindössze 670 ha (0,43 %). Az erdők 34%-a van magántulajdonban ( ha). Korábban megbízási szerződéssel, ma már főként haszonbérleti szerződéssel, vagy tulajdonosi jogon gazdálkodnak. Csökkenő tendenciát mutatva, de számottevő mértékben erdőbirtokossági formában is történik erdőkezelés, az erdőgazdálkodó nélküli erdők területaránya mindössze 5 %-os. Az erdőállományok zöme, mintegy 76,6 %-a őshonos, elsősorban kemény lomb fafajokból áll. A legnagyobb értéket biológiailag és a gazdálkodás szempontjából a 16,7 %-os területfoglalással a bükkös és elegyes bükkös állományok képviselik. Az elegyes és elegyetlen cseresek 31,1 %, a kocsányos-kocsánytalan tölgyesek 10,7 % a táj meghatározó elemei. Döntően a Keleti-Bakony és a Balaton-felvidék ad otthont a 4,5 % térfoglalású molyhos tölgy főfafajú, elsősorban talajvédelmi szerepű állományoknak. Az egyéb kemény lomb fafajok a terület 10,3 %-án, a lágy lombok a 3,3 %-án alkotnak állományokat. A nagyrészt idegenhonos fenyők 8,9 %, az akác 10,3 % és a nemes nyárasok 0,9 % az országos arányokhoz képest nem jelentősek. A fenti területen 29,2 millió m 3 élőfakészlet található. A faállománnyal borított terület 40 %-a gazdasági erdő, a többi védelmi és közjóléti feladatot lát el. A védett ill. a Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodás korlátozott. A különleges rendeltetések miatti elvárásoknak az erdőgazdálkodók igyekeznek megfelelni. Vadgazdálkodás Veszprém az ország harmadik leginkább erdősült megyéje, ennek következtében a vadgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A nagyvadállományunk országos viszonylatban is számottevő. Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza a nagyvadteríték alakulása az utóbbi három évben: 10

14 Vadfaj 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év Gímszarvas (3.) Dámszarvas (7.) Őz (12.) Muflon (3.) Vaddisznó (4.) Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár *A zárójelben lévő számok Veszprém megye helyét jelölik az összes megye között. A főbb apróvadfajok terítékének alakulása az utóbbi három évben: Vadfaj 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év Mezei nyúl Fácán Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár Az elmúlt években az alábbi főbb problémák okoztak feszültséget az ágazatban: - folyamatosan emelkedő mezőgazdasági vadkárok, - gépjármű-vad ütközések számának növekedése, - a vaddisznó robbanásszerű terjeszkedése és belterületi megjelenése, továbbá az apróvadas területeken való tömeges elszaporodása. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 folyamán az Országos Vadgazdálkodási Adattárat bízta meg állománycsökkentési javaslatok kidolgozásával. Az újabb állománycsökkentési beavatkozások célja, hogy a nagyvadállományok további növekedése megálljon, a létszámuk, ezáltal a környezetre gyakorolt hatásuk és az ebből eredő kockázatok is jelentősen csökkenjenek. A lelövési tervszámok megemelése önmagában azonban nem elegendő a hatékony szabályozás érdekében valamennyi nagyvad esetében a nőivar és a szaporulat szabályozásának szemléletét, az esetenként indokolatlan védelmét szükséges megváltoztatni, illetve a több lelövésből származó vadászati és vadhús értékesítési lehetőséget kihasználni. Halgazdálkodás A őszén hatályba lépett új halgazdálkodási törvény és ez év elején hatályba lépett végrehajtási rendelete több változást is hozott a megye horgászati-halászati életébe. Mint az országos viszonylatban is nagy kiterjedésű vízfelülettel rendelkező egyik megyében, nálunk is korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a halállomány védelme, megújulásának biztosítása a törvény konkrét rendelkezései által. A horgászok számára igen fontos kitétele a jogszabálynak, hogy a vizek elsősorban horgászattal hasznosítandók, azaz a horgászat, a horgászturizmus fejlesztése előnyt élvez más haszonvételi formákkal például a halászattal szemben. A Balatonon történő halászat már mintegy fél éve felfüggesztésre került. Az új törvény értelmében Magyarország és így Veszprém megye - halgazdálkodási vízterületeinek halállománya állami tulajdon. Fontos, hogy elődjétől eltérően az új törvény hatálya a halastavakon és hasonló céllal működtetett rendszereken kívül minden olyan vízre kiterjed, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására ( halgazdálkodási vízterületek ), és ezektől elkülönítve definiálja az ún. nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet. Ez teszi egyértelművé, hogy a kisebb tavak és vízfolyások esetében is e törvény a mérvadó, illetve azt is, hogy az állami horgászjegy 11

15 megléte a halastavak kivételével minden vízen törvényi elvárás, a fenn említett jogszabályok elvárásai a megye minden ilyen vízére vonatkoznak. További változás a turista állami jegy elektronikus formában történő kiváltásának lehetősége, mely egyre nagyobb jelentőséggel bír megyénkben, elsősorban a Balatonnak köszönhetően. Veszprém megyében több mint harminc - a megyei Kormányhivatal illetékes szakigazgatási szervével szerződött bizományosnál váltható állami horgászjegy. Élelmiszeripar A húsipar ágazati pozíciójára erőteljesen hatott a sertésállomány létszámának EU csatlakozás utáni drasztikus visszaesése, bár a kedvezőtlen folyamatok már korábban elindultak. Az alapanyag-termelésben tapasztalható hiányt a feldolgozóipar importtal pótolta, ami különösen 2009-től kedvezőtlenné vált árfolyam miatt hozzájárult a költségek további növekedéséhez. Megyénkben a Pápai Hús 1913 Kft 2013-as évben megközelítőleg darab sertést vágott le és dolgozott fel. A kihasználatlan kapacitások miatt azonban ágazati szinten gyenge a hatékonyság. Emellett komoly problémát jelent a szakágazatban, hogy egyes üzemek technológiai megújítása elmaradt, ami csökkenti a tevékenység hatékonyságát és gazdaságosságát. Ezért is kiemelten fontos, hogy a megyénkben működő nagy múlttal bíró Pápai Hús 1913 Kft. továbbra is működhessen, ezzel tovább emelve Veszprém megye hírnevét mind a belföldi, mind pedig a külföldi élelmiszeripari piacokon. A továbbműködés biztosítására érdekében nagyfokú segítséget jelentett a 2013-as évben Nemzeti Támogatások keretében átvállalt mintegy 400 millió forintos élőállat beszállítók felé fennálló kötelezettség kifizetése. Valamint a 2014-es év második felében a MFB-tól kapott 3,7 milliárd forintos hitel felhasználásával csődegyezség keretében realizálódott további cégek kintlévőségének teljesítése. A baromfiágazat az elmúlt hét évben ( ) a jellemzően magyar tulajdonosi viszonyok fenntartása mellett képes volt termelési színvonalát megtartani, sőt növelni. Ehhez nagyban hozzájárult az alapanyag termelés és a feldolgozás között létrejött szoros integrációs kapcsolat. Megyénk egyik kiemelkedő baromfitenyésztő és feldolgozó vállalkozása a Gallus Kft., a cég az 1960-as évektől van jelen megyénkben és a környező megyékben jelenleg 22 telephellyel. Az ágazatra egyre fokozódó nyomás nehezedik mind állategészségügyi, állatjóléti mind pedig környezetvédelmi oldalról úgy, hogy ezen költségtöbbletek ellensúlyozása csak részben van lehetőség. A tejfeldolgozó-ipart megyei szinten két nagyvállalt képviseli a veszprémi telephellyel rendelkező Pannon Tej Zrt. valamint a Gic településen működő Gic Tej és Tejtermék Kft. Az ipar zsugorodását jelzi, hogy az élelmiszeripar teljes árbevételéből részesedése mind kisebb. A 2012-es országos szakágazati árbevétel nominál értéke mindössze 6 százalékkal haladja meg a évit (forrás: KSH). A tejtermék-külkereskedelem súlyos problémája a feldolgozottság, illetve a hozzáadott érték kérdése mivel a kivitel nagy része nyers, illetve fölözött tej. A behozatal zömében magas hozzáadott érték tartalmú tejtermék, főként sajtok. Néhány tejtermék esetében az import rendkívül magas piaci részesedést szerzett például a sajtok fele, a fogyasztói tej negyede külföldről származik. 12

16 Az elmúlt időszakban a hazai élelmiszerek piacán már megfigyelhető, hogy a vásárlók számára az ár mellett a minőség is fontos tényezővé vált. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak, és érték számukra az élelmiszer-biztonság és a termék magyar eredete is. A malomipari cégek száma drasztikusan csökkent, jelenleg mindössze egy telephellyel rendelkező cég működik a megyében. A kamarának 68 tagja van malom és sütőipari osztályban, ebből néhány nagyobb sütőipari cég valamint a kisebb pékségek, egyéni vállalkozók teszik színessé a palettát. Fontos megemlíteni az évről évre növekvő számú kézműves termékeket előállító kistermelőket, manufaktúrákat, melyek tevékenységére fontos és pozitív hatással vannak az egyre több helyen működő termelői piacok. Az előttünk álló as uniós költségvetési időszakban a Magyarországra érkező támogatásokból jóval nagyobb arányban részesülhet majd az élelmiszeripar. Az előző támogatási ciklusban kiosztott összeg akár három- négyszerese is realizálható lesz. A megye ágazati szereplőinek feladata, hogy a megnyíló lehetőségekkel mind nagyobb volumenben tudjanak élni. Ennek elősegítése érdekében a Kamara részletes felmérést végez az élelmiszer feldolgozók körében és a szerzett tapasztalatokat felhasználásával ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók részére. Beruházások A megye mezőgazdaságában közel 32 milliárd Ft fejlesztés valósult meg as években. A 2013-as teljesítményérték millió forint volt, amely a főbb gazdasági ágakhoz viszonyítva 7,6%-os részarányt jelent. Az előző évhez képest pedig elmondható, hogy 5,7%-al többet fordítottak fejlesztésekre az ágazatban. A mezőgazdasági beruházások évenkénti volumenét az alábbi adatok jellemzik év év év év 5,3 Mrd Ft 6,6912 Mrd Ft 7,98 Mrd Ft 8,435 Mrd Ft Ágazati jövedelmezőség A mezőgazdasági ágazat jövedelemtermelése ezer tényezőtől függ és nagymértékben időjárásfüggő. Általánosan megállapítható, hogy az állattenyésztés jövedelmezősége évtizedek óta alacsonyabb, mint a növénytermesztésé, /a közelmúltban már tapasztalható kismértékű elmozdulás ezen a téren/. Az uniós csatlakozást követően a terményárak növekedésével valamint, a normatív földalapú támogatások bevezetésével az ágazat a jövedelmezősége javult. Kormányzati szándék, hogy a foglalkoztatás növelése érdekében a tisztán növénytermesztési profilú gazdaságok esetében az 1200 ha feletti támogatási rész évtől megvonásra kerül, forrást teremtve ezáltal a munkaigényes ágazatok fejlesztésének. Ennek kompenzálására kiemeltebb lehetőséghez jutnak majd állattenyésztési illetve kertészeti ágazatok. A fenti intézkedés bevezetése megyénkben 17 gazdasági szervezetet érint differenciált mértében. 13

17 Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés alapvető kihívása a vidéki népesség helyben tartása, vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása, a helyi erőforrások hasznosításával. A vidékfejlesztés fontos célja a lakosság arra ösztönözése, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelemforrásokon túl alternatív megélhetési és foglalkoztatási lehetőségeket találjon. A korábbi uniós költségvetési ciklus vidékfejlesztési forrásaiból a megyei gazdálkodók, vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek támogatási kérelem keretében 57,7 milliárd Ft forráshoz jutottak. Kiemelkedően fontos beruházások valósultak meg az állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében, valamint technológiai fejlesztések terén. Továbbá jelentős anyagi forráshoz jutott az agrár-környezetgazdálkodás is. A konkrét részleteket, jogcímeket a mellékletben található táblázat részletesen tartalmazza. A táblázatból kiemeljük még az I. tengelyes Fiatal gazdák induló támogatása jogcímet, amely a következő programozási időszakban külön alprogramként jelenik majd meg. Az új költségvetési ciklus vidékfejlesztési programjában a munkahely-teremtés prioritást élvez, így a munka-igényes ágazatok mint például a kertészet, állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás valamint az öntözés kap zöld utat. A NAK Veszprém megyei szervezete is fontos szerepet vállal a rövid ellátási lánc szervezésében, annak elősegítése érdekében, hogy a termelő és terméke minél közelebb jusson a fogyasztókhoz. A Kamara elkészítette a Veszprém megyében működő termelői piacok adatbázisát, amely fontos információkat nyújt az értékesíteni szándékozó őstermelők, gazdálkodók részére. Lásd: melléklet első félévében a kamara Veszprém megyei szervezetének szakmai koordinálásával kialakításra került a megyeszékhelyen kialakított vásárcsarnokbeli termelői piac, ezen keresztül támogatva a helyi és környékbeli gazdák értékesítési tevékenységét, valamint hozzájárulva a városlakók megbízható forrásból származó, friss termékekkel való ellátásához. A családi gazdaságok működésének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra második félévében kiadásra kerülő országos lefedettségű katalógusa. A családi gazdaságokról szóló kiadvány összeállítása során több száz Veszprém megyében működő családi gazdálkodóval történt meg a kapcsolatfelvétel Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei szervezetével együttműködve célul tűzte ki, hogy az egyesület tevékenységi területéhez tartozó 60 településen kialakítja A Vidék Minősége védjegyrendszert, a vidéki termékek és szolgáltatások ismertségének, elismertségének erősítése, a piaci kereslet növelése érdekében. A NAK falugazdászai segítségével a 2014 tavaszán mérte fel az idei évre vonatkozó, illetve a hosszabb távú, felszíni vizeket érintő mezőgazdasági öntözővíz-igényeket. Az önkéntes felmérés adatai alapján Veszprém megyében több mint 100 gazdálkodó öntözési igényét regisztrálták a felmérésben. Azokon a területeken, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre felszíni vízkivételi lehetőség, több mint 3,5 millió m 3 mennyiségű öntözővizet igényelnek a gazdák. Az igények jövőbeli kielégítéséhez jelentős állami és gazdaságon belüli beruházásokra továbbá az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítésére lesz szükség. 14

18 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában Az Országgyűlés a évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A minden eddiginél szélesebb alapokon nyugvó új köztestület lefedi a teljes élelmiszer-előállítási láncot, azaz alanyi jogon tagja lett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője az őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig. A jogalkotó célja egy erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozása volt a magyar agrárium támogatására, versenyképességének erősítésére, érdekeinek hatékony képviseletére. A nemzeti agrárgazdasági kamaráról szóló törvény új helyzetet teremtett a korábban tagolt, sokszereplős, gyakran ellentétes érdekeket képviselő, sőt néha egymás ellenében tevékenykedő szervezet életében február végétől az ágazat valamennyi szereplője egy köztestület fennhatósága alá került, rákényszerítve ezáltal a tagságot a szervezeten belüli egyeztetésre. Az egyedi döntéseket követően, kompromisszumokkal meghozott már egységes álláspontot képviselve a kormányzati illetve nemzetközi szereplőkkel történő egyeztetés során. A változás lehetőséget adott a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító szereplők elleni hatékony fellépésre illetve a közel négyszázezres taglétszám tárgyalási pozíciója is lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi elaprózott szervezeteké. A kamara megalakulása, szervezeti struktúrája A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara /NAK/ szervezése a leendő tagok regisztrációjával kezdődött majd ezt követően a tagság közvetlen választás keretében választotta meg a 60 fő megyei küldöttet. A megyei küldöttgyűlés keretében pedig sor került a Kamara megyei tisztségviselőinek 5 éves időtartamra történő megválasztása. Az új köztestület /NAK/ létrejöttére az országos küldöttgyűlésen a korábbi megyei agrárkamarák egyetemleges jogutódlással történő beolvadásával került sor. A szakmai osztályok, a települési agrárgazdasági bizottságok, a járási agrárgazdasági bizottságok megalakulása a szervezeti felépítésének fontos állomásai voltak. Valamennyi megyében az operatív ügyek kezelése, a szervezet adminisztratív jellegű kiszolgálása, egységes központi irányítás és felügyelet mellett a megyei igazgatóság feladata. Főbb szolgáltatások: Egységes gazdatámogató falugazdász hálózatot és ügyfélszolgálat működtetése Technikai közreműködői segítségnyújtás az uniós és egyéb támogatások igényléséhez Heti piacfigyelés Kamarai kártya a kedvezmények széles skálájával Élelmiszeripari, vidékfejlesztési referensi hálózat működtetése Ellátja a szakképzés, felnőttképzés keretében tv. által ráruházott feladatokat Biztosítja a tagság részére a Kamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét Külgazdasági piaci információkat szolgáltat Agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzést biztosít 15

19 Jogsegélyszolgálatot működtet Őstermelői igazolvány, származási bizonyítvány, földműves igazolás kiadását látja el Föld adásvételhez kapcsolódó földbizottsági állásfoglalások kiadása Választott bíróság működtetése, piaci szereplők minősítése Internetes portál üzemeltetése, NAK lap kiadása Fontosabb események, rendezvények Kiemelt jelentőségének okán, szakmai fórumok és tájékoztatók fő témája volt a földforgalmi törvény és végrehajtási rendeletének gyakorlati tudnivalói. Ezen kívül az új uniós költségvetési ciklus várható lehetőségeiről, a vidékfejlesztés terén felmerülő kamarai feladatokról több, esetenként államtitkári szintű rendezvényt tartottunk a megyében. Minden évben a megye egyik legjelentősebb agráreseménye a pápai agrárexpó, és a hozzá szorosan kapcsolódó kísérő szakmai konferenciák. Az idei év fő témája a Termelői együttműködés lehetőségei az értékesítésben, melynek aktualitását a megyei kezdeményezéssel, Pápáról kiinduló integráció fejlesztésének igénye biztosította. A sertéságazat stratégiai programjának ismertetése a Pápai Hús 1913 Kft. megyei kötődése illetve a kamara célkitűzései miatt is kiemelt fontossággal bír. Az állattenyésztés kiemelt fejlesztésének kormányzati szándéka mentén tapasztalatcsere szándékkal, állattenyésztési, feldolgozási tárgyú szakmai tanulmányutat szerveztünk Ausztriába. 16

20 Függelék (grafikonok, táblázatok) Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013 Főbb művelési ágak termőterülethez viszonyított %-os aránya országos összehasonlításban Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve