EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL szeptember Tartalom Merre tart a világ? A fenntartható állomásai A magyar fenntartható stratégia Ökológiai láblenyomat Októberben záró pályázatok A fenntartható főbb indikátorai Merre tart a világ? A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható " kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amelyben a szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. A Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen, és az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse - fogalmazta meg ben a Brundtland-jelentés. Figyelembe véve a XXI. század első negyedére prognosztizált népességet, illetve azt a jogosan igényelt életszínvonal-emelkedést, ami az alapvető szükségletek kielégítésére irányul a fejlődő országokban, globális méretekben mintegy négy - ötszörös termelés növelésre lenne szükség ötven év alatt. Ha mindez a jelenlegi technológiákkal és termelési eljárásokkal valósul meg, akkor elkerülhetetlenül ökológiai katasztrófa következik be. A fenntartható állomásai Tehát változások szükségesek az erőforrások hasznosításában, a technológiák környezeti hatásaiban, a népesség növekedési ütemében, a gazdasági élet célkitűzéseiben és az egész értékrendjében. REACH Megújuló energiaforrások Környezetvédelmi politika Magyarországon Ivóvízminőségjavítás Az EU környezetpolitikai alapelvei Pályázatok Októberi számunk a turizmussal foglalkozik 1972 Stockholm - az ENSZ első környezetvédelmi világértekezlete "Brundtland Bizottság" - a fenntartható fogalmának és három fő pillérének meghatározása. A fenntartható a környezeti, gazdasági és szociális pilléreken nyugszik, amelyek mindegyikét mérlegelni kell a konkrét intézkedések, cselekvések során. A fenntartható olyan, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A középpontban az ember áll, aki életszükségleteit úgy elégíti ki, hogy egyúttal a jövő generációk hasonló érdekeit is figyelembe veszi Rio de Janeiró - Közös jövőnk jelentés. A jelentés szerint a fenntartható hez szükség van politikai rendszerre, amely lehetővé teszi a hatékony állampolgári részvételt a döntéshozatalban; gazdasági rendszerre, amely képes arra, hogy terméktöbbleteket és műszaki ismereteket önállóan és fenntartható módon állítson elő; szociális rendszerre, amely lehetőséget ad a diszharmonikus ből eredő feszültségek feloldására; termelési rendszerre, amely tiszteletben tartja azt, hogy meg kell őrizni az ökológiai alapokat a érdekében; technológiai rendszerre, amely folyamatosan keresi az új megoldási lehetőségeket; nemzetközi rendszerre, amely a kereskedelmi és a pénzügyi eljárások fenntartható módszereit részesíti előnyben; adminisztratív rendszerre, amely rugalmas és képes az önkorrekcióra New York - az ENSZ elkészítette saját fenntartható programját Göteborgi csúcs - az EU a gazdasági és társadalmi sel egy szintre helyezte a fenntartható t, és elfogadta ennek stratégiáját Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia. A konferencia nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható szociális dimenziója. Johannesburgban elfogadták azt a végrehajtási tervet, amely főbb pontjai a következők voltak: közegészségügy; energia; halászat; vegyi anyagok; egészségügy; nők helyzete; segélyek; biológiai sokféleség; szegénység óta újabb világkonferenciára nem került sor, de a fenntartható továbbra is prioritásként szerepel az egyes országokban. A magyar Fenntartható Fejlődés Stratégia tervezete várhatóan az év végére készül el.

2 A magyar fenntartható stratégia A Kormány április 8-án megtárgyalta és elfogadta azt a Kormányhatározatot, amelynek értelmében az illetékes minisztériumoknak októberéig el kell készítenie Magyarország Fenntartható ére vonatkozó stratégiáját. A következő időszak politikájának egyik meghatározó célja a takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás, a természeti és épített értékek, a környezeti, táji és a kulturális értékek megóvása. A környezetbiztonság javulása jelentősen hozzájárul az emberi egészség és életminőség javulásához, a társadalmi jólét növekedéséhez. A versenyképesség meghatározó eleme a környezetés természetbarát, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, illetve az anyag- és energiatakarékos technológiákon alapuló gazdaság elterjedése. Az ipari parkok és létesítmények ipari ökoszisztéma alapon történő szervezése és az ökoinnováció terjedése mellett kiemelten fontos az elmúlt időszakban felhalmozódott környezeti károk felszámolása is. Kohézió Település Környezet Fenntartható II. Nemzeti Fejlesztési Terv Egészséges Aktív Regionális, területi bontás Intézmény Vidék Gazdaság Tudásalapú Okos Információs Verseny képesség A fenntartható témaköre az NFT II. egyik kulcseleme, ezért a stratégiaalkotás tudományos feladatainak koordinálására a Nemzeti Fejlesztési Hivatal az ELTE keretein belül létrehozta a Fenntartható Fejlődés Programirodát, illetve műhelybeszélgetéseket szervez a témában. Az ezeken elhangzottak alapján pontosításra, kiegészítésre kerülő szakterületi stratégiák segítségével fog elkészülni a nemzeti fenntartható stratégia tervezete, melynek széleskörű társadalmi vitájára 2005 végén kerül majd sor. A fenntartható jellemező mutatószáma az ökológiai láblenyomat Még 1991-ben két kanadai tudós (W. Rees és M. Wackermagel) nagyon kifejező mértékszámot talált a fenntarthatóság jellemzésére: az úgynevezett ökológiai láblenyomatokat. Etiópia 0,5 Magyarország 3,1 Ausztrália 9,0 USA 10,3 Mi is az ökológiai láblenyomat? Egy személy vagy egy közösség nemcsak azt a teret használja szükségletei kielégítéséhez, amelyen él, hanem jókora terület kell a javak megtermeléséhez, előállításához. De nemcsak a létezésünkhöz szükséges erőforrásokat vesszük el a környezetünktől, hanem hulladékainkat is oda juttatjuk vissza. Az ökológiai láblenyomat egy olyan mérhető kiterjedésű tér, amelyet egy-egy ember vagy közösség a létezése során felhasznál. Franciaország 4,1 Németország 5,3 A század elején egy nyugat-európai ember átlagosan 1 hektáros láblenyomatot hagyott bolygónkon, ám még 5,6 hektár nagyságú, ökológiai termékeny földterület állt rendelkezésre fejenként. Ma az átlagos érték: egy földlakónak a láblenyomata 2,3 hektár de csak 1,8 hektár ökológiailag produktív terület áll rendelkezésre. Ha mindenki úgy szeretne élni, mint egy USA állampolgár, akkor már 1991-ben három bolygóra lett volna szükségünk. A világ népessége együttesen 30 százalékkal meghaladja a Föld eltartó képességét. Természeti tőkefelhasználás és környezetterhelés (2004) EU 15 átlag Kohéziós országok átlaga Októberben záró pályázatok HEFOP Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra HEFOP A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése Egy főre Növényi és Teljes Terület- Teljes Ökológiai Visegrádi országok átlaga EU 23 ( kivéve Málta, HEFOP Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása HEFOP Fejlesztésközpontú alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások eső teljes ökológiai állati eredetű felhasználás energia használati biokapacitás deficit Ciprus ) Magyarország Forrás: Global Planet Report HEFOP Egyiskolás települések többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskoláinak e 2

3 A fenntartható főbb indikátorai Gazdasági egy főre jutó GDP beruházások GDP-ben Intézményi Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia a ratifikált globális megállapodások végrehajtása A REACH A törvénytervezet a következő vegyszereket tartja kiemelten veszélyesnek: karcinogén, mutagén, reproduktív vegyszerek; ellenálló, a szervezetben felhalmozódó mérgező anyagok; nagy mértékben ellenálló és felhalmozódó anyagok; a hormonháztartást felborító vegyszerek. adósság a GNP arányában egy főre jutó éves energiafogyasztás megújuló energia források felhasználási kutatásre fordított összeg a GDP %- ában energiafelhasználási intenzitás veszélyes anyagok, hulladékok 1000 lakosra jutó internet előfizetések száma 1000 főre jutó telefonvonalak száma hulladék újrahasznosítás és újra használat gazdasági és emberi veszteség természeti katasztrófák következtében A REACH, az EU vegyszertörvény tervezete nagymértékben hozzájárulhat a vegyszerek használatával járó kockázatok csökkentéséhez azzal, hogy azonosítják és kivonják a forgalomból a különösen ártalmas vegyszereket. Mozaikszó, amely magyarul a vegyszerek nyilvántartását (Registration), értékelését (Evaluation), valamint engedélyezését (Authorisation) jelenti. Amennyiben elfogadják a törvényt, az Európai Unió minden tagállamában automatikusan hatályba lép. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Az energiahordozók hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak, de technikai ük ma is folyamatos. Forrás Felhasználás Terület Napenergia Geotermikus energia Száraz biomassza Folyékony és gáznemű biomassza Fűtés, melegvíz-készítés, szárítás, aszalás, villamosenergiatermelés Fűtés, melegvíz-készítés, villamosenergia-termelés Melegvíz-készítés, gőztermelés, fűtés, szárítás Motorhajtás, termikus hasznosítás, villamosenergia-termelés Lakosság, mezőgazdaság, egyéb hőtermelés Mezőgazdaság, lakosság, gyógyturizmus, egyéb hőtermelés Mezőgazdaság, lakosság, ipar, egyéb hőtermelés Közlekedés, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás Napenergia Jelentősége miatt kiemelten foglalkozunk a napenergia témakörének bemutatásával. Az emberiséget mindig érdekelte, hogy a Nap energiaforrásának mi az oka. Az ókorban úgy képzelték, hogy a Nap melege a Napon égő tűztől származik. Kant, német filozófus a XVIII. században úgy gondolta, hogy a Nap éghető anyagból áll, és az égitesten lévő oxigénnel történő egyesüléssel, égéssel adja melegét. Robert Mayer ban arra gondolt, hogy a Nap hőenergiáját a beléhulló meteorok táplálják. Helmholtz, német fizikus azt feltételezte, hogy a Napnak a saját anyaga zuhan egyre az égitest középpontja felé, és az ebből származó energiaváltozás alakul át hővé. A megoldást Albert Einstein elmélete adta meg, mely szerint bármely nyugalmi tömegű testben igen nagy energiamennyiség van elraktározva. Ez az energiamennyiség felszabadulhat sugárzási energiává. Ilyen energiaforrás fedezheti a Nap sugárzási energiáját is. A napenergia hasznosítása napkollektorok, naptűzhelyek, napelemek formájában történik. A magyar szikes talaj energiafüve Az energiafű immáron ténylegesen is komoly versenytársa lehet a közeljövőben az elektromos áram előállításában még mindig meghatározó szerepet betöltő fosszilis tüzelőanyagoknak. Egy július közepi bejelentés szerint nekünk magyaroknak sem kell aggódnunk: a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak ugyanis olyan energiafüvet sikerült nemesítenie, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentős terméshozamot produkálni. A szarvasi kutatók által kifejlesztett növény gyökere akár 2-2,5 méter mélyre is lehatol. További előnyeként emlegetik, hogy évig nyugodtan termeszthető egy helyben, csak ezt követően meríti ki saját igénye szerint a földet. A nemrégiben beindult energiafű-program célkitűzése szerint optimális esetben 2015-re akár 1 millió hektáron is hajladozhatnak energiafüvek, amely 10 tonnás hozammal számolva a magyarországi energiafelhasználás 15 százalékát is képes fedezni. 3

4 A fenntartható főbb indikátorai Megnevezés Lakások száma összesen ( ezer ) 4134 Egy lakásra jutó népesség összesen 2,49 Budapest 2,04 Egy szobára jutó népesség 0,95 Környezetvédelmi üvegházhatású gázok kibocsátása ózonkárosító anyagok használata légszennyező anyagok koncentrációja művelhető és folyamatosan művelt terület műtrágyák, növényvédő szerek használata erdőterületek fakitermelés intenzitása városias települések területe éves vízkivétel a felszíni és felszín alatti vizekből kulcs ökoszisztémák területe védett területek kulcs fajok gazdagsága Szociális születéskor várható élettartam megfelelő szennyvíz elhelyezés biztonságos ivóvíz-ellátás alapfokú orvosi ellátás egy főre jutó lakásterület a szegénységi szint alatt élő népesség %-a jövedelmi egyenlőtlenség indexe munkanélküliségi ráta felnőttek írniolvasni tudási 100 ezer főre jutó regisztrált bűnesetek a népesség növekedési rátája városi népesség Magyarországi adatok Környezetvédelmi politika Magyarországon A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon fogalmazza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a magyar környezetpolitika uniós elvárásoknak is megfelelő i menetét határozzák meg. Az NKP-nak megfelelő kereteket kell teremtenie az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországokra nézve jogilag kötelező 6. Környezetvdelmi Akcióprogram megvalósíthatóságához. Az EU-taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése; Intézmény; Beruházási programok; A környezeti jelentések rendszerének e; A lakosság környezeti tudatosságának növelése; A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása; Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe; Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása; Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002-ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez); Ivóvízminőség-javítás Az EU környezetpolitikai alapelvei Magas szintű környezetvédelem elve. Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése. Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni. A szennyező fizet elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szenynyezés által okozott károk megtérítését. Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplő k (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív részvételével kerül sor. Partnerség elve: párbeszédre és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Integrálás alapelve: a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja. Közművel ellátott lakások vízvezetékkel 90,9% csatornával 91,3% közcsatornával 56,1% vezetékes 68,9% gázzal KSH 2004 Magyarországon két és fél millió ember iszik olyan ivóvizet, amelyben bizonyos vegyületek és nyomelemek túllépi az európai uniós határértéket. A természetes vízszennyeződés mellett az elöregedett, repedezett vezetékek felelősek a veszélyes anyagok magas koncentrációjáért. Az észak- és dél-alföldi régióban különösen rossz a helyzet, az ivóvíz arzén-, ammónia-, vas- és mangánkoncentrációja is magasabb a megengedettnél. A hamarosan induló, 140 milliárd forinttal gazdálkodó ivóvízminőség-javító program keretében megtisztítják, illetve lecserélik az ország több ivóvízhálózatát. A program az észak-alföldi régió rendezésével indul, ennek első üteme 6 milliárd 224 millió forintba kerül. Az Unió Kohéziós Alapjából fedezik a költségek háromnegyedét, a hiányzó összeget az állam és az érintett önkormányzatok fizetik ki. A munkálatok az év végén, a közbeszerezési eljárás lefolytatása után kezdődnek től a Dél- Alföldre terjed majd ki a program, erre a térségre 88 milliárd forintot szánnak. Két év múlva indulhat az észak-alföldi program második üteme. A többi magyarországi régió pályázói a Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programjának (KIOP) tenderein jelentkezhetnek támogatásért. "A vízminőség javítása" című intézkedés 2006 végéig összesen 14,4 milliárd forint támogatást tesz lehetővé. Önkormányzatok és állami vízközművek pályázhatnak rossz vízminőségű kutak megszüntetésére, vízátvétel műszaki feltételinek biztosítására és új technológiák bevezetésére, mindössze öt százalék saját erővel. A KIOP társfinanszírozásával még az idén megkezdődik Dombóváron egy 500 millió forintos ivóvízminőség-javító program. 4

5 Pályázatok KIOP Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása Cél: Az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése. Kedvezményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati társulások, többségi állami/önkormányzati tulajdonban lévő közcélú feladatot ellátó szervezetek. Forrás összege: millió Ft Támogatás mértéke: 50% Támogatás maximum összege: millió Ft Beadási határidő: KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát e Cél: A hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentése, ezáltal a vidéki régiók gazdasági ének előmozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. A tudatos és ésszerű energiafelhasználás elősegítése az energiahatékonyság növelés és a légszenynyező kibocsátások csökkentése. Kedvezményezettek köre: központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaságok, önkormányzati, illetve állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belőlük alakult non-profit konzorciumok. Forrás összege: millió Ft Támogatás mértéke: 20-50% Támogatás maximum összege: 300 millió Ft Beadási határidő: INTELLIGENS ENERGIA - Európa Az EU ra vonatkozó energiahatékonysági és megújuló energiát ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységet támogató pályázati programja. Cél: az Európai Unió energia politikájának támogatása, a fenntartható energetikai vonatkozásainak ösztönzése. A program négy területre koncentrál: SAVE: energiahatékonyság javítását és racionális energiafelhasználást célozza, különös tekintettel az épület és ipari szektorra. ALTENER: új és megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzi centralizált és decentralizált villamos áram és hő termelésére, valamint azok integrálását helyi energiarendszerekbe. STEER: a közlekedés minden energetikai aspektusára irányuló kezdeményezés ösztönzése. COOPENER: azon kezdeményezéseket támogatja, amelyek a megújuló energiák használatát, valamint az energiahatékonyságot célozzák a fejlődő országokban. Az általános cél az európai gazdaság és piac hatékonyságának javítása, amelynek érdekében az alábbi célokat tűzi ki a program: az energiahatékonyság javítása évente 1%-kal; a megújuló energiák arányának növelése 6-ról 12%-ra 2010-re; a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áram arányának növelése 22,1%-ra; kogenerációval termelt elektromos áram mennyiségének növelése; a megújuló energiaforrás-potenciál e. KIOP Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására Cél: A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése a legsúlyosabban szennyezett területek kármentesítésével, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek szennyeződési kockázatának csökkentése. Kedvezményezettek köre: gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévőket. Forrás összege: millió Ft Támogatás mértéke: 100% Támogatás maximum összege: millió Ft Beadási határidő: LIFE III. A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő eszközrendszer, ezek a következők: környezetvédelem, a természet megőrzése és harmadik országok. Miközben mindhárom terület a környezet javítását célozza, megvannak a saját prioritásaik is. A program lendületet ad a környezetvédelmi ipar és szakértői háttér ének, megerősödésének. Támogatott tevékenység/cél: innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára, bemutatók, promóció és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára, a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységek; az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek; technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet létrehozásához, és a tartós t elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Mediterrán- és Balti-tenger térségében. Támogatás mértéke: A maximális támogatási arány a LIFE programban a jogos költségek 50%-a (kivételek: - jövedelemtermelő tevékenységek esetében a jogos költségek 30%- a, a jogos költségek 75%-a a 92/43/EEC sz. irányelv szerint prioritást élvező természetes élőhelyek vagy fajok esetében, illetve a kihalás szélén álló madárfajok esetében). Kedvezményezettek köre: A LIFE egyaránt nyitva áll természetes és jogi személyek előtt. Ennek előnye, hogy a LIFE figyelmet tud fordítani a kis léptékű, helyi színtű, nem kormányzati kezdeményezések társfinanszírozására. Ily módon olyan szervezetek is uniós támogatáshoz juthatnak, amelyek a Kohéziós Alap által nyújtott támogatásokat nem vehetik igénybe. Közreműködő szervezet: A pályázati felhívást Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működő LIFE iroda teszi közzé és ő segíti a magyar pályázók munkáját. Beadási határidő: A környezetvédelmi témájú pályázatok esetén október 20. Októberi számunk a turizmussal foglalkozik Felhasznált irodalom: Dr. Gálvölgyi Mária: Környezetvédelem az EU-ban; Dr. Havas Péter: Helyzetkép és értékelés a fenntartható ről-rió+5 után; MEH Tegyük sikeressé Magyarországot, Új távlatok hazánk e előtt;