FÜR LAJOS. Kisebbségi tudományművelés Erdélyben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÜR LAJOS. Kisebbségi tudományművelés Erdélyben"

Átírás

1 fórum FÜR LAJOS Kisebbségi tudományművelés Erdélyben Az erdélyi magyar tudományművelés intézményességi foka igen alacsony, az elmúlt évtizedeket nézve inkább hanyatlásról, semmint növekedésről adhat számot a tárgyilagos vizsgálódás. Ezzel szemben eredmények dolgában összehasonlíthatatlanul magasabb szinten áll az ottani tudományosság a magyar kisebbségek bármelyikénél. Egyik-másik szakterület teljesítménye egyenesen az anyaországéval vetekszik. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, föloldása a romániai magyarság sajátos körülményeiben kereshető. Ha a nemzetiségtudományi kutatások és a kisebbségszám között nem is mutatható ki közvetlen kapcsolat, valamilyen laza korreláció közöttük mégiscsak létezik. Ezért az eredmények számbavételénél mérlegelnünk kell, hogy Romániában él a Duna-völgyi kisebbségi magyarság fele, s számarányuk az államalkotó többséghez mérten is itt a legmagasabb. A tömegerő azonban egymagában nem lehetne elégséges, ha nem társulnának ahhoz más szerencsés történelmi adottságok. Közismert, hogy az erdélyi fejedelemség lehanyatlása után is tovább élt a terület közigazgatási különállása, így a társadalmi struktúra eltérő vonásai nyomán egyfajta erdélyi szellemiség, sajátos kultúra, önálló hagyományú tudományosság keletkezett. Azt mondhatnánk, hogy az erdélyit mintegy a magyar tudománytörténet párhuzamos oldalágának is tekinthetjük. Bocskai történetírójától, Szamosközy Istvántól és Apáczai Csere Jánostól hosszan sorolhatnánk a kivételes teljesítményeket, amíg Jakó Zsigmondig és Szabó T. Attiláig eljutnánk. Ahogyan az egyetemes magyar szellemi élet elképzelhetetlen lenne nélkülük, a hagyományok éltető folyamatossága nélkül ugyanúgy gyengébb, erőtlenebb lenne a mai romániai magyarság szellemi élete, tudományossága is. A megnagyobbított Erdély elszakítása után tehát volt mire építeni a kisebbségbe került magyarságnak, szinte csak folytatni kellett a kiegyezés után önállóságát tekintve ugyan kissé elvékonyuló, de soha meg nem szakadó történelmi hagyományokat. Mindezekből adódhat, hogy az erdélyi kisebbség tudományosságát igen erős intézményes (és értelmiségi) alapok táplálták. Már 1922-ben több mint 300 magyar hallgatója volt a kolozsvári egyetemnek, s számuk egy évtizeddel később ezer fölé emelkedett (bár az évtized végén, 1939-ben a hallgatói létszám megint 500 főre esett). Számuk Észak-Erdély visszatérte után, érthetően, közel ötszörös lett: a kolozsvári egyetemet évenként magyar hallgató látogatta között. Az 1945-ös átmeneti visszaesés után a számuk 1946-ban ismét 2200 fölött járt. 1 Románia összes egyetemeit tekintve ez a szám azóta többszörösre emelkedett: közel tízezerre tehető a nemzetiségi, ezen belül hétezer a felsőfokú intézményekben 37

2 tanuló magyar anyanyelvű hallgatók létszáma (jóllehet, az országos növekedés több mint hétszeres, a magyaroké viszont csak alig három-négyszeres). 2 Ezt az értelmiséget is érték persze csapások, veszteségek. Először mindjárt a kisebbségi sors legkezdetén. A trianoni határmegvonásokat megelőző és követő zűrzavaros hónapokban tíz- és százezrek menekültek el a szélvédettebbnek tűnő és megmaradni látszó országrészekre. Illyés Gyula írja a szemtanú hitelességével: december táján áradtak a vonatok, a hegyről hömpölygő vizek gyorsaságával: a hatalmas meder néhány nap alatt színültre telt. A román és csehszlovák seregek megszállta területekről rengeteg magyar elmenekült már közvetlenül a fegyverszünet megkötése után. A menekülők száma később példátlan mértékben emelkedett. Semmiképpen sem elfogult összegezés szerint írja tovább Illyés 600 ezer lehetett azoknak a földönfutóknak a száma, akik otthonukból az újonnan megvont határokon innenre kényszerültek... Több mint félmillió földönfutó Európa közepén, Harlem feketéinél megszégyenítőbb kivetettségben. Ilyen arányú népátültetést az újkori történelem a keresztény civilizációban csak egyszer ismert, az örményekét. 3 Fontos tudnunk azt is, hogy a hontalanok jó része éppen az értelmiség soraiból került ki. Hasonlóan nagy tömegben áramlottak vissza, menekültek el, főként a szellemi foglalkozásúak, az újabb 1944/45-ös felségváltás idején. Jelentős erőket állítottak félre, ill. kapcsoltak ki végérvényesen az 1947/48-as fordulat s a rákövetkező dogmatikus évek túlkapásai. Csak a Magyarországra átjött kiváló tudósokból is külön lista állítható össze (Soó Rezső, László Gyula, Gunda Béla, Entz Géza, Felvinczi Takáts Zoltán etc.). A veszteségek annak ellenére érzékenyen érintették az erdélyi magyarságot, hogy éppen a szóban forgó évek alatt jelentős számú népi értelmiség képződött a munkásság és parasztság soraiból. Az újabb, csapás most már ennek az új értelmiségnek a legjavát sújtotta. Az 1956-os magyar tragédiát követő években koholt vádak alapján sok fiatal tehetséget fosztottak meg a munka lehetőségétől, s többek kerültek börtönbe. A különböző megrázkódtatások persze nem múltak el nyomtalanul. Ám hogy azok mégsem tudták tartósan visszavetni az erdélyi magyarság szellemi életét, annak is tulajdonítható, hogy az értelmiséget szemben a szlovákiaival soha nem sikerült teljesen lefejezni. Ennélfogva mindig volt miből magát megújítani, újratermelni. A tudományművelés kezdetei Erdélyben, egyezően az ország többi részével, a XVI XVII. századra tehetők. A reformáció kibontakozásával és az önálló fejedelemség megszületésével az udvar, egy-egy főúri várkastély, az iskolák, a peregrinációk, nyomdák és a parókiák táján-nyomán teszi meg első lépéseit a tudományosság. A fejedelmi udvar kiesése csak átmeneti hanyatlást idézett élő. Az iskolák XVIII. századi megerősödése, a könyvtárak fejlődése s egy-egy nemesi udvarház bekapcsolódása révén jelentős gyarapodásról adhattak számot az elmúlt évek során fellendülő erdélyi művelődéstörténeti kutatások. (Elsősorban Benkő Samu munkái.) A XIX. századi haladás s a nemzeti ébredés újabb lökést adott a tudományosságnak; az Erdélyi Múzeum fontos ösztönzője és támogatója lett a társadalomtudományi kutatásoknak. A nagy múltú iskolák (kolozsvári, vásárhelyi, nagyenyedi stb.) mellett újabbak létesültek, vonzásukban és a kiépülő múzeumok körül tudományt művelő-pártoló társaságok szerveződtek. Nem véletlenül állították fel 1872-ben a történelmi Magyarország második tudományegyetemét éppen Kolozsváron. A jogi, bölcsészeti, orvosi és természettudományi karok tanszékein a tudományművelés igen korszerű bázisai létesültek Erdélyben. Ahogyan a dualizmus kori intézmények és szervezetek közreműködtek a magyarosítási politikában is, a trianoni béke után ugyanúgy használták fel azokat a 38

3 románosítási törekvésekhez. Ahogyan a századforduló évtizedeiben a románságnak, 1920 után a magyarságnak kellett szembenéznie a korábbitól semmiben sem különböző diszkriminációs intézkedésekkel. Nem csoda, ha az erdélyi magyar tudományosság 1920 után történetének mélypontjára süllyedt. Az előbb talpra álló irodalom s a körülötte szerveződő szellemi mozgások hatására csak a 20-as évek végétől kezdődött némi fellendülés. Az erők java része persze ekkor még a feladatok kijelölésére koncentrált elsősorban. Sajátos módon a történettudomány felől hangzott el az első figyelemfölkeltő indítvány. A magyarországi Bartha Miklós Társaság elnöke, Asztalos Miklós 1929-ben publikált írása a kisebbségi történettudomány teendőit körvonalazva, elsőként vetette fel az erdélyi Kisebbségi Intézet felállításának gondolatát, s beszélt az intézet megszervezésével és felépítésével kapcsolatos elképzeléseiről. Az intézetnek Asztalos elgondolása szerint két kiemelten fontos tudományágat kellene művelnie: a történelmet és a szociológiát. 4 Témánk szempontjából igen fontos volt a most említett folyóirat, a Magyar Kisebbség megindítása. Szerkesztője, Jakabbfy Elemér a korabeli magyar mozgalmak haladó szárnyán tevékenykedett, folyóirata pedig 21 éven át Közép-Kelet- Európa egyik igen rangos, széles látókörű, tárgyilagos hangvételű kisebbségi orgánuma volt. Jelentős fejleménynek mondható az Erdélyi Fiatalok mozgalma s a Hitel című folyóirat megindulása novemberében jött létre Kolozsváron az Erdélyi Fiatalok faluszemináriuma. Tagjai feladatuknak az erdélyi magyarság, ezen belül is a falusi népesség helyzetének szociológiai-szociográfiai feltárását tartották. A tömörülés létrejöttében a gazdasági világválság által kiélezett társadalmi feszültségen kívül jelentős szerepe volt a bukaresti Dimitrie Gusti professzor nagy hatású működésének, a csehszlovákiai Sarló, legfőképpen pedig a magyarországi Bartha Miklós Társaság hasonló jellegű törekvéseinek. A felfokozott társadalomtudományi érdeklődés azzal járt, hogy fiatal ideológusaink írták közel egyidejűleg csaknem kivétel nélkül elfordultak az irodalomtól, és lázas buzgalommal fogtak neki a magyar társadalom tudományos vizsgálatának. 5 Az ben megindult kutatásoknak azonban még meglehetősen kevés a tudományos hozadéka. A Falu-füzetek többnyire a feladatokról, s nem a kutatásban elért eredményekről adhattak számot. A főként Kolozsborsán végzett vizsgálatok tudományos elemzését, összefoglalását Mikó Imre végezte el. 6 A munka időálló értékét korszerű társadalomszemléletének és alaposságának köszönheti. 7 A fiatalok tábora azonban egy-két év múltán irányzatokra hasadt, fölbomlott, mondhatni: szétesett. A sikertelenség egyik oka az volt, hogy nem tudtak szilárd szervezeti-intézményi kereteket létrehozni írja Gáll Ernő. Azután: a faluszemináriumokon részt vevő hallgatók lelkesedése szalmalángnak bizonyult... Alig akadt kompetens szakember... Hiányzott a megfelelő tudományos előkészítés és irányítás, a tervszerűség... Persze egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg a bukaresti iskola (a Gusti-féle F. L.) munkatársai jelentős pénzügyi alapokkal rendelkeztek, és a hatóságok támogatását is élvezték, mindebből a kisebbségi falukutatóknak semmi sem jutott. 8 Nem ok nélkül hangoztatta az erdélyi magyar értelmiség legjavát és minden árnyalatát tömörítő vásárhelyi találkozó: fontos feladat a néprajz- és társadalomkutatás megalapozása és intézményessé tétele. 9 Az intézményes keretek, anyagi feltételek hiánya, a hatóságok nagyfokú gyanakvása sem tudta megállítani az önismereti diszciplinák lassú fejlődését. A folyóiratok (Korunk, Hitel, Erdélyi Helikon, Magyar Kisebbség. Pásztortűz) is kínáltak 39

4 kisebb-nagyobb közlésteret, és kimondottan ilyen célzattal indult valamivel korábban az Erdélyi irodalmi szemle, majd az Erdélyi tudományos füzetek sorozat. Kiemelkedő értékek főként a tudományos 10 és az irodalmi jellegű 11 szociográfia terén születtek. A magyarság tudományos tevékenységében döntő fordulatot, érthetően, Észak- Erdély visszakerülése hozott. Lényegesen megnőtt a tudományművelés alanyi és tárgyi föltétele a kolozsvári egyetemen, ugyanakkor 1940 őszén létrehozták az Erdélyi Tudományos Intézetet. Keretei között főként nyelvészeti, történelmi, néprajzi és szociológiai kutatások szerveződtek. Róluk más összefüggésben beszéltünk már. A négy-öt éves feltöltődés s az egyidejűleg zajló népi erők tömeges beáramlása 1945-ig főként a felekezeti, majd ettől kezdve az állami-népi iskolákba, egyetemekre, a háborús fordulat nyomán keletkezett és említett hiányokat gyorsan pótolta. Tudjuk, hogy a háború befejeződése után helyén maradt magyar kisebbségnek másutt dermesztő heteket és a hontalanság éveit kellett átvészelnie. Ezzel szemben Erdélyben a kezdeteknél megállított borzalmas atrocitások után igen gyorsan valóságos társadalmi-szellemi erjedés indult meg. A Kolozsváron tovább működő Erdélyi Tudományos Intézet-részleg írja Imreh István a történeti, szociográfiai és néprajzi kutatást helyezte előtérbe... Jordáky Lajos társadalomtudományi intézeti munkaközösség egybeforrasztásán munkálkodott, Venczel József a monografikus kutatás és a statisztikai felvételezés módszerét oktatta. Egyetemen és kollégiumokban új lendülettel láttak munkához. 12 Az 1940-es évek végétől azonban Romániában is gyökeresen átalakult a tudományos tevékenység struktúrája és intézményrendszere. A hagyományos műhelyek: egyetemek és közgyűjtemények mellett ekkor épült ki a tudományok valamennyi szakágát átfogó akadémiai intézetek (osztályok, csoportok, fiókok) rendszere. Az így létrejött alapstruktúra azóta sem változott, a többszöri átszervezés csupán a belső szerkezeten módosított. Ettől kezdve a tudományművelés igazi otthona a kimondottan kutatásprofilú intézményhálózat lett. A sokrétű és átfogó rendszerben azonban a nemzetiségtudományok művelésére mindmáig egyetlen intézmény sem létesült. Tudomásunk szerint csupán a bukaresti történettudományi és pedagógiai intézetek keretében hoztak létre nemzetiségi csoportot, ahol néhány magyar és német anyanyelvű kutató nemzetiségtörténeti és pedagógiai kutatásokat végezhet. Mindez nem azt jelenti, hogy magyar kutatók csak itt találhatók, sem azt, hogy a romániai magyarságnak csupán az oktatásügyét és történelmét vizsgálják tudományos módszerekkel. Számszerű kimutatással ugyan nem rendelkezünk, de tudjuk, hogy az erdélyi és az ország fővárosában működő kutatóintézeteknek szinte mindegyikében (s szórványosan másutt is) alkalmaznak magyarokat Valószinű, hogy a kutatók számaránya nem egyezik az etnikuméval, kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. Súlyosabb azonban, hogy a kutatók munkaköri feladata nem (vagy nemcsak) a nemzetiség-magyarság sajátos helyzetének vizsgálata; kutatniuk az ország vagy a régió általános viszonyait kell az adott szaktudomány területén. Tudjuk, hogy a természettudományok közül legfeljebb az orvos-, földrajz- és agrártudomány foglalkozhatna a nemzetiség helyzetének egyik-másik aspektusával, az ún. embertudományoknak azonban nincsen egyetlen oldal- vagy mellékága sem, amelyik ne állíthatná kutatása középpontjába az etnikum múlt- és jelenbeli állapotát. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett két szaktudományon kívül még az irodalom- és nyelvtudomány s a filozófia-esztétika és a néprajz területén mutathat fel az erdélyi magyar tudományosság eredményeket. Viszont a nemzetiség tényleges állapotát, mondhatni: sorskérdéseit ma már csak a szociológia, a demográfia, 40

5 statisztika, politológia, közgazdaság- és jogtudomány bevonásával, elemző módszerével együttesen lehetne igazán felderíteni. A nemzetiségek országos plénumán nem a magyar anyanyelvű tudományos dolgozók kutatómunkájának irányváltoztatását ( nemzetiségűbbé tételét), csupán elért tudományos eredményeik magyar nyelvű publikálását sürgette volna persze jogosan Demény Lajos történész. Az akadémiai vagy minisztériumi intézetekben mondotta nagy tekintélyű magyar nemzetiségű történészek, irodalmárok, nyelvészek, közgazdászok, filozófusok, matematikusok, fizikusok stb. is dolgoznak, akik értékes műveket alkotnak, e művek anyanyelvű közlése nem áll a jelenlegi követelmények szintjén. Indítványozzuk folytatta, vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy az Akadémiai Könyvkiadó keretében is létesítsenek nemzetiségi szerkesztőséget, miként az más központi kiadóknál is létezik, hogy jobban felszínre hozzuk és hasznosítsuk a nemzetiségek soraiból kikerülő kutatók tudományos alkotó munkáját. 13 Az indítvány azonban mindmáig javaslat maradt. Vajon mi az oka, hogy Romániában csak az említett primer nemzetiségtudományi diszciplínák művelése terén sikerült eredményeket elérni? A bajok egyik fő forrása itt is, akárcsak másutt általános természetű: az értelmiség gyökeres átrétegződése. A civilizációs haladással párhuzamosan mind nagyobb hányadukat alkotják a műszakiak. Az értelmiség új rétege, érthető okokból,,,eltávolodott a hagyományos klasszikus-humán kultúrától, s ezért nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudja megfogalmazni a saját önidentitását. Népközössége, talán éppen ezért, a nemzetközileg egyébként elismert legjaváról sem tud jóformán semmit,,,egyszerűen nem részei a magyar nemzetiségi kultúrának. Munkájuk, amit csinálnak folytatja Aradi József, nem integrálódik közvetlenül az identitást kifejező kultúrába, eredményeik nem válhatnak jelképpé, nem tudnak kohéziós funkciót betölteni. 14 Kiszakadásukat és eltávolodásukat csak növelik a sajátos kisebbségi körülmények. Az elidegenülés azzal kezdődik, hogy ez az értelmiség már a szakmáját sem anyanyelvén tanulja, s ott folytatódik, hogy a megszerzett tudást csak az elsajátítási nyelven tudja hasznosítani; a tudományos pályákon szinte kizárólag a többségiek nyelvén érvényesülhet. Az után született természettudományos felkészültségű nemzedékről írta Cseke Péter: kortársait figyelve arra kellett rádöbbennie, hogy indulásukban nem a saját bölcsészeti pályakezdése a tipikus, hanem pl. biológus barátaimé. És persze mindazoké, akik az egyetemi évek alatt nem voltak abban a kivételes (kiemelve itt) helyzetben, hogy anyanyelvükön szerezhettek volna szakismereteket. Ez a hátrányos helyzet, illetve az a tény, hogy nem organikusan fejlett kultúrának vagyunk a munkásai önmagában még nem ad felmentést az alól, hogy ki-ki a maga helyén korszerűen... dolgozzék, még akkor is, ha a választott célért folyó küzdelem naponként tudtunkra adja: előbb-utóbb el lehet végezni ugyan mindent, (...) csak éppen istentelenül nehéz. 15 Az anyanyelvű kultúrától való eltávolodásuk a könyvkiadás területén is érezteti kedvezőtlen hatását. A Kriterion Kiadó vezetője állapította meg: a közönség tudományos és ismeretterjesztő könyv-igényét azért nem tudja a kiadó kielégíteni, mert kevés olyan szakírónk van, aki a sürgetett munkát jól, korszerűen, a magyar szaknyelv mai színvonalán meg tudja írni. És ami még meggondolkoztatóbb, alig akad közöttük fiatal, vagyis harminc-negyven éves szakember mondotta Domokos Géza. 16 Egy új szerzőpáros (Brassay Sámuel Fränkel Elek) agrártudományi könyvét nagy örömmel méltatta nemrég Nagy Miklós. A Ceres Kiadó ugyanis 1980-ra tizenegy magyar nyelvű agrárcímet ígért az olvasóknak (amibői három tartalék), ezekből azonban négy fordítás, a megmaradó hétből pedig jóakarattal is 41

6 legfeljebb hármat lehet szakkönyvnek minősíteni, s mindössze kettőt írt agrár szakember. A képlet világosabb lesz, ha azt mondjuk: nincsen, aki kéziratokkal ostromolja a kiadót. 17 A korlátozott mértékű tudományművelés másik okát a művelődés általános intézményrendszerében kereshetjük. A primernek mondott nemzetiségtudományok (irodalom, történelem, néprajz etc.) ugyanis az államilag magasan dotált kutatóintézeteken kívül nem kutatásprofilú intézményeknél is művelhetők. A másodvonalbeli, de még szervezett tudományos kutatások organikus kultúrákban a felsőoktatási intézmények tanszékein folynak. A kisebbségi szellemi élet gondjainak egy része azonban éppen ezzel kapcsolatos: a közel kétmilliós magyarságnak nincs egyetlen önálló felsőoktatási intézménye. Azok, amik a 40-es évek végén kiépülő főiskolákból és egyetemekből mára megmaradtak, kivétel nélkül betagozódtak valamelyik román intézménybe. A tagozatokon azután a magyar nyelvű oktatás visszaszorulásával párhuzamosan visszafejlesztették vagy éppen megszüntették a magyar anyanyelvű tanszékeket, csökkentették vagy befagyasztották a magyar anyanyelvű tanszemélyzet létszámát. Jellemző, hogy amíg az 50-es évek elején a különálló kolozsvári Bolyai és Babes Egyetemeken nagyjából azonos lélekszámú magyar és román tanszemélyzet dolgozott, az időközben összevont egyetem oktatóinak az 1976/77-es tanévben már csak egynegyede: 900-ból mindössze 210 volt a magyar. Nagyobb hányaduk azonban román többségű tanszékeken, mintegy szórványokban működik, előadásaik nagyobb részét is román nyelven tartják. Mindebből kényszerűen következik, hogy a kimondottan hungarológiai szakágazatokon (irodalom, nyelvészet, történelem és részint a néprajz) kívül eső tudományokat a fogyó számú magyar oktatók többnyire már nem anyanyelvükön és nem anyanyelvi közösségüket érintő témákban művelik. De így állhatott elő az is, hogy az ún. lágy társadalomtudományokra szűkülő kutatások a tudományművelés mai hierarchiájában hovatovább az utolsó, a harmadrendű szervezetek keretei közé szorulnak vissza. Az alap- és középfokú iskolák lelkes és képzettebb tanárai, múzeumok, könyvtárak, művelődési otthonok dolgozói, másfelől a könyvkiadók (Kriterion, Dacia) és a folyóiratok-hetilapok szerkesztői körébe, akik lehetőségeik és képességeik szerint megmaradó szabad idejükben művelik a nemzetiségtudományok valamelyikét. Mind a tevékenység, mind a tevékenység köre magától értetődően esetleges, többnyire szervezetlen, az egyéni, gyakran hobbiszintű érdeklődés szeszélye irányítja, alakítja csupán. Nem lehet kétséges: távlatilag ez a leszűkített s harmadrendű keretek közé szorított tudományosság, marginális helyzetében provincializálódik, tovább süllyed és hanyatlik. A nemzetiségtudomány egészére is érvényes, amit a szociológia, helyzetére mondtak találóan: a tudomány szórványvidékére szorul ez is, az is. 18 Jól mutatva egyben a kisebbség általános helyzetét s aggodalmat joggal keltő jövőjét is. A beszűkülés jelei más módon is szembeötlőek. Miközben a falvak, számban és lélekszámban, fogynak, ugyanakkor állapította meg Herédi Gusztáv anyanyelvi kultúránkban az a helyzet, hogy a falvak és kisvárosok művelődési élete... élénkebb, mint a nagyváros Szatmáré, Váradé vagy Marosvásárhelyé. Ezt nem megnyugtatásul közlöm tette hozzá gyorsan, hanem inkább annak bizonyítására, hogy nemzetiségi értelmiségünk java ma kisvárosban dolgozik. Ez a mai koncentrációtól elütő, mindenképpen abnormális helyzet megint csak a nemzetiségi lét kényszerű következménye. Hiszen nem egy esetben azokat a legjobbakat sem tudjuk kolozsvári, vásárhelyi, temesvári főiskolákon és tudományos intézményekben, zenekarokban, múzeumokban itt tartani, akikre óhatatlanul szükség volna. Emiatt is tapasztalható a, nemzetiségi intézményeinkben s bizonyos tudományágainkban 42

7 (történelem, néprajz, nyelvészet), továbbá az újságírás terén elöregedés. 19 Erről beszélt Domokos Géza is a Korunk vitadélelőttjén. A nemzedéki ellentétek egyik alapvető oka, mondotta, hogy nemzetiségi intézményeink egy-két kivétellel befagytak. Nem járja át őket a fiatalítás friss levegője. Hiányzik a szervesebb kultúrákban meglevő szabadabb mozgástér, a továbblépés lehetősége. Nincs tere a többségi nemzet intézményeiben természetes módon érvényesülő cserélődés és megújulás folyamatának. A nemzetiségi intézmények száma ugyanis nem szaporodik, s nem növelhető a meglevők létszáma sem. Mindez kihat most induló irodalmáraink, fiatal kutatóink közérzetére és munkakedvére. Az új intézményi munkahelyek teremtése döntő problémája szellemi életünknek állapította meg a Kriterion vezetője. 20 Történelmi, nemzedéki távlatokban összegezi ugyanezt Aradi József. Az erdélyi magyarság kulturális központjaiban épp a 70-es években nőtt fel az az új értelmiségi nemzedék, amelyiknek ugyancsak értelmiségi apái nem valamely genetikai reprodukció révén lettek a 40-es, 50-es években értelmiségivé, hanem a szó szoros értelmében véve,a népből jöttek. Velük tulajdonképpen tetőzött is Kolozsvár vagy Marosvásárhely értelmiségi-utánpótlása, hiszen tetőzött bizonyos értelmiségi rétegek irányában a hagyományos művelődési központok befogadóképessége is. Ha ezt a tendenciát írta meghosszabbítjuk, nagyobb távon olyan következményekkel kell számolni, hogy a hagyományos kultúrcentrumokban élő s elvékonyodó értelmiségi rétegeknek nem lesznek olyan típusú és olyan számú gyermekei, akik holmi értelmiségi hőbőrgésre adnák a fejüket. Mert ami most van, az még egy demográfiai csúcs kivételes adottságai. Az értelmiség jövőbeli genetikai és nem genetikai újratermelődése ugyanis vidéken folyhat csak. Ám e vidéki értelmiségi proletariátus gyermekei azokba a vidéki szakiskolákba járhatnak majd, amelyeknek a színvonala messze elmarad az említett központokban levő ún. elit iskolákétól. 21 Az elvékonyodó személyi és szervezeti feltételek között nem csoda, ha a kisebbség korszerű megismerését szolgáló diszciplínák (szociológia stb.) műveléséhez nincs megfelelő tudományos kapacitás. A történeti és jelenkori demográfia témakörében pl. csak alkalmanként íródik egy-egy tanulmány más-más szakterület kutatói által. Nincs azonban egyetlen szakemberünk, írja Herédi, aki ennek a kérdésnek szentelné az életét és munkásságát, aki rendszeresen publikálna szaklapokban és könyvekben, rádióban és tv-ben, és akiben dolgozna az iparkodás, hogy fölrázzon, helyes gondolkodást és magatartást alakítson ki. Magyarán szólva: nincs demográfiánk. 22 De nincs más sem, amint a hiányokból kitűnhetett, s amint erre, közvetetten bár, de a Korunk-vita egyik felszólalója is utalt, Az, hogy a költészet ragaszkodik a formanyelvújításhoz mondta Balla Zsófia fiatal költőnő, az egyáltalán létezésének alapfeltétele. Hiszen ha általában olyan funkciókat vállal magára, amelyek valójában az ideológia-kritika, szociológia, közgazdaságtan, jogtudomány felségterületeihez tartoznak, akkor közvetve elismeri azok működésképtelenségét. 23 Magyarán szólva: helyettesíteni kényszerül a nem létező társadalmi tudatformák egész rendszerét. Az erdélyi magyar irodalomtudomány, irodalomkritika csakugyan tiszteletre méltó teljesítménye a szűk szakmai közönségen kívül is jól ismert, majdhogynem közismert (Magyarországon is). Érthető okokból, hiszen művelőik száma a legnagyobb, maguk között tudhatják a legjobb írókat is. Jelenlétük Erdély szellemi életében, párhuzamosan az élő irodalommal, állandó és általános. A folyamatosságot a sajtó (napi-, heti és havilapok) s a két könyvkiadó biztosítják. Kántor Lajos és Láng Gusztáv nálunk is kézikönyvként kezelt irodalomtörténetén kívül számos esz- 43

8 szé- és kritikakötet kerülhetett csak az elmúlt évtizedben is az olvasók kezébe. A kisebb tanulmányok, kritikák pedig szinte megszámlálhatatlanok. Az irodalom és nyelvtudomány kivételes helyzetét mutatja, hogy művelői önálló periodikával is rendelkeznek: a kolozsvári Nyelv-és Irodalomtudományi Közleményekkel. Az általános természetű hiányok egyike persze az irodalomtudomány művelése terén is okoz gondot. Az irodalomtörténeti kutatómunka írja Ritoók János az egyik nagy sikerű, a Helikon, és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája című könyv megjelenése kapcsán intézményes kereteinek a hiánya régóta érezteti áldatlan hatását. Mert bár az egyéni munka (mint amilyen Szabó T. Attiláé, Balogh Edgáré vagy a szóban forgó kötetet kiadó Maros Ildikóé) hozhat jó, sőt kitűnő eredményeket (...), de mennyivel előbbre tarthatnánk, polcainkon hány hasonló mű (...) sorakozhatna már, ha intézményekben dolgozó mégpedig főállásban dolgozó! szakembergárda jól összehangolt távlati terv alapján végezné ezt a kutatótevékenységet. Ha nem is akadémiai méretű intézményekre, de az Erdélyi Irodalmi Múzeum felállítására múlhatatlanul szükség lenne hangoztatta a szerző. 24 Sokkal kevésbé ismertek minthogy jóval szerényebbek is a nyelvtudomány művelése terén elért eredmények. Egyedül Szabó T. Attila valóban bámulatos egyéni teljesítménye váltott ki szélesebb visszhangot, kapott osztatlan elismerést Magyarországon is. (Látni fogjuk majd, hogy Jakó Zsigmond a példa anyagából követendő kutatási modellt épített föl: a hátrányos nemzetiségi létből kényszerűen adódó magárahagyottság, az önerőre hagyatkozás tudósi modelljét.) Szabó T. Attila irodalmárnak indult, majd csakhamar a nyelvtudomány elkötelezettje lett. Tudományos tevékenysége nyomán a háborút követő évtizedekben jelentős kutatói gárda szerveződött. Így jött létre, ahogy ma már emlegetik, az ún. kolozsvári iskola. A műhelyt teremtő Szabó T. Attila szerepét nem csökkentheti, ha tudjuk, hogy a nyelvtudomány sajátos területét kutatók ifjabb nemzedéke, akárcsak mesterük, jelentős tudománytörténeti hagyományokra is támaszkodhatott. A kolozsvári egyetemen korábban olyan neves nyelvtudósok oktattak, mint Szinnyei, Horger, Zolnai és Gombocz. A kolozsvári, iskola létrejötte szempontjából azonban Csüry Bálint nevét kell elsősorban kiemelni, aki előbb a helybeli református kollégium tanára, majd a debreceni egyetem professzora lévén, a modern magyar nyelvjárástan (dialektológia) megalapítója volt, s akinek tanítványa, majd kutatótársa és barátja lett az iskolaalapító. A mindmáig Kolozsváron élő Szabó T. Attila tevékenysége két nagyobb területre terjed ki: a korszerű nyelvjáráskutatásra, s ami ennél is több időt és energiát kötött le: az okleveles adatokon nyugvó nyelv-és szótörténetre. A történelmi Erdélyre koncentráló adatgyűjtést a XVI. századdal kezdte, s a XIX. század végével fejezte be. Névanyagát öt évtizeden át gyűjtötte, s ezalatt mintegy adatot halmozott fel. Szervezeti keretek és anyagi támogatás nélkül kutatott, cédulázott; amit másutt intézetek, csoportok, osztályok és bedolgozók tudnának ellátni, azt a nemzetiségi sorban élő tudósnak magának kell vállalni, elvégezni. 25 A nyolc-tíz kötetre tervezett szótörténeti anyag, az Erdélyi magyar szótörténeti tár első kötete (A C) 1975-ben, a második (Cs Fsz) pedig ban jelent meg. Az es években alakult iskola vitte tovább és folytatja ma is az erdélyi magyar nyelvtudomány említett két ágának művelését. Az általános magyar nyelvtudomány szempontjából is figyelemre érdemes, amit a nyelvjárások kutatásában (Gálffy Mózes, Márton Gyula, Nagy Jenő) és a helynévkutatásban (Árvay József, Gazda Ferenc, Gergely Béla, Györbíró Jenő és mások) elértek. Fontos eredmények születtek a népi mesterségek szavainak szemiotikai és szociolingvisztikai (Bura Ferenc, Kósa Ferenc, Vöő István, Zsemlyei János, Péntek János) feldolgozá- 44

9 sában, a nyelvi hatások és kölcsönhatások (szinkron és diakron) vizsgálatában, főként a román nyelvi hatások tanulmányozásában (az említetteken kívül még B. Gergely Piroska, Szabó Zoltán, Vámszer Márta). A történeti névkutatás és a nyelvi kapcsolatok terén elért eredmények, Szabó T. Attila és tanítványai körének tudományos teljesítménye valóban egyedülálló a magyar kisebbségi nyelvtudományban. 26 Az iskola tagjai, bár kisebb energiával és szerényebb eredményekkel, de foglalkoztak a nyelvtörténet, a stilisztika (Cs. Gyimesi Éva, J. Nagy Mária, P. Dombi Erzsébet és mások), ezen belül a történeti stilisztika (Szabó Zoltán) egyes kérdéseivel, s érintőlegesen a leíró nyelvtannal is (Balogh Dezső, Gálffy Mózes, J. Nagy Mária). Az erdélyi magyar nyelvtudomány helyzetéről és tennivalóiról előbb a Szabó T. Attila helyére lépő Márton Gyula tanszékvezető egyetemi tanár adott áttekintést, 27 a közben eltelt évekről pedig Gálffy Mózes elemző összefoglalása tájékoztat bennünket. 28 A szóban forgó tudományterület fogyatékossága akárcsak a kutatott többié két lényeges ponton tapintható ki. Az eredmények vázlatos áttekintéséből is kitűnhetett, hogy a nyelvtudomány három nagy ága közül kettőt: az összehasonlító és a leíró nyelvtudományt egyáltalán nem vagy alig-alig művelik. A személyi és tárgyi feltételekből adódóan csupán a történeti nyelvtudomány egyik-másik területén tudták és tudnak számottevő eredményt felmutatni. Súlyosabb ennél az intézményes kutatási lehetőségek s a szakjellegű folyóirat hiánya, az utánpótlás megoldatlansága, a tudományterület elöregedése. A kezdetektől élénk irodalomtudományi (esztétikai-kritikai és irodalomtörténeti) és nyelvészeti munkálkodást nem számítva, akad persze gond a többi nemzetiségtudomány (történelem, néprajz és szociográfia) háza táján is. A bajok alapvető oka ez esetben is az intézmények hiányára vezethető vissza. A romániai magyar tudománytörténet legújabb fejezetének jellegzetessége mutatott rá Jakó Zsigmond, hogy az egyes diszciplínák intézményes keretek nélkül, pusztán művelőik személyében élnek és fejlődnek tovább. 29 Még világosabban beszélt erről Szabó T. Attila munkássága kapcsán. Az erdélyi szótörténeti tár szerzője, írta, a tudományosság hagyományos útján járva ért el kiemelkedő sikereket. Ezt a még a középkorban kialakult utat a magányosság, az önerőre utaltság jellemzi. Szabó T. Attila műve annyira magánszorgalom eredménye, hogy nemcsak az évtizedes kutatások, hanem a hosszadalmas szerkesztési munka költségeit is a szerző önmaga fedezte, kutatásai egyetlen intézet munkatervében sem szerepeltek. Olyan mozzanat ez, amelynél, írta, a tudományok nemzetiségi művelőinek érdemes kissé elgondolkozniuk. A szükségből azután mintegy erényt is kovácsolva, azt hangoztatja, hogy nem csupán az intézményesített és magasan dotált kutatás hozhat korszakos eredményeket, hanem az egyéni erőfeszítéseken nyugvó munka is. Tudja persze, hogy a tudományok művelése ma már intézményeket kíván; de éppen Szabó T. Attila példája mutatja, hogy az intézményes kereteknél is fontosabb előfeltétel maga a kutató ember, annak erkölcsi ereje, teljes azonosulása a kitűzött céllal. Jakó Zsigmond a nemzetiségi önismeret szempontjából a nyelvészeti, történeti, néprajzi kutatások jelentőségét emeli ki. Ha a jelzett tudományterületeken a kutatott témák megszaporodtak is a tudományos intézetek terveiben, ám arra, hogy alapvető nemzetiségi feladatok intézeti témaként kerüljenek kidolgozásra, majd csak akkor lehet számítani, ha általánossá válik annak felismerése, hogy a nemzetiségi önismeretet szolgáló kutatások végső soron az ország tudományosságát 45

10 gazdagítják. Addig csak a helyben topogás és siránkozás vagy a Szabó T. Attila útja között adott a választás. 30 Ha nem is lehet feladatunk az erdélyi magyar történetírás legújabb fejezetének az áttekintése, annyit mindenképpen szükséges elmondani, hogy a történettudomány egyes területein: a művelődés-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokban igen fontos, helyenként kimagasló, az egyetemes magyar történetírás és a magyar történeti közgondolkodás számára nélkülözhetetlen eredmények is születtek. A bukaresti nemzetközi történészkongresszus alkalmából legutóbb Demény Lajos tekintette át az erdélyi történetírás helyzetét. 31 Egyezően az irodalom- és nyelvtudománnyal, a történetírás is jelentős hagyományokra támaszkodhatott. A kisebbségi történetírás az 1930-as években bontakozott ki, új történésznemzedék lépett fel (Kelemen Lajos, Bíró Vencel, Bitay Árpád, Jancsó Elemér, Jordáky Lajos, végül Jakó Zsigmond). Nagy részük tevékenysége átnyúlt a 45 utáni évtizedekre is. Mellettük, munkásságuk nyomán újabb nemzedék nőtt fel (Bányai László, Imreh István, Benkő Samu, Csetri Elek, Demény Lajos, Pataki József, Egyed Ákos, Vajda Lajos, Fodor László, Bodor András, Kovách Géza, Cselényi Béla). Jelentkezésük első fontosabb állomása volt az a tanulmánykötet, amelyet a Bolyai Egyetem tízéves fennállásának évfordulóján, 1955-ben publikáltak; ezt követte két évvel később a Kelemen Lajos-emlékkönyv. Ha, lesz folytatása, további fordulópontnak lehet majd tekinteni a pár évvel ezelőtt megjelent nemzetiségtörténeti tanulmánykötetet. A bukaresti M. Jorga Történettudományi Intézet nemzetiségi csoportja által publikált kötet ugyanis az önálló nemzetiségtörténeti stúdium létjogosultságát jelezve, egyben reprezentálja is azt. 32 Az erdélyi magyar történetírás a tudomány néhány részterületén csakugyan számottevő eredményt ért el. A régészeti kutatások első nagyobb összefoglalása sajtó alatt van már (Ferenczy István, Ferenczy Géza, Székely Zoltán). A kutatások fő mondanivalója írta Demény Lajos arra irányul, hogy összhangban a román történeti felfogással, ama folyamatról adjon képet: hogyan is zajlott le a magyarok Erdélybe való betelepedése az őslakos románság mellé. Tárgyilagosabb törekvések fűthetik az egyéb területek művelőit, eredményeik lényegesen nagyobbak és megbízhatóbbak is egyben. Számos feldolgozás, önálló kötet látott napvilágot a magyar parasztság antifeudális küzdelmeiről (Demény Lajos, Pataki József, Egyed Ákos, Kovács Géza, Fodor László), a feudális, részint a tőkés gazdasági-társadalmi viszonyok vizsgálatáról (Imreh István, Csetri Elek etc.), a Duna-völgyi történelem egyik kimagasló fordulója, az es magyar forradalom erdélyi eseményeiről (Egyed Ákos, Fazekas János, Kovács József etc.), a haladó erők és a magyar munkásmozgalom történetéről (Csucsuja István, Fodor László etc.) s a magyar román történelmi kapcsolatok témaköréből. Külön ki kell emelni a művelődéstörténeti kutatásokat: az osztályküzdelmek vizsgálata mellett ez a legjobban kimunkált terület. Két kimagasló alakja: az első nemzedékhez tartozó Jakó Zsigmond, s az ifjabb Benkő Samu mellett jelentős sikerrel művelik mások is a tudomány-, művészet és civilizációtörténet széles tárgykörét (Bodor András, Nagy Géza, Benkőné Nagy Margit, Tonk Sándor etc.).,,a legtöbb és legjelentősebb eredmény e téren született. 33 Legutóbb is tizennégy szerző tanulmányát gyűjtötték kötetbe a szerkesztők. 34 A művelődéstörténet újabb ágaként említhetők az iskolatörténeti kutatások, 35 külön is Tonk Sándor könyve a középkori peregrinációkról. A feldolgozáson kívül számos forráskiadvány látott napvilágot a népszerű Téka sorozatban, az erdélyi elbeszélő munkáktól a legújabb időkig ragadva ki egyegy fontos vagy éppen csak hangulatos mozzanatát az erdélyi magyarság gazdag 46

11 hagyatékának. 36 A könyveket az erdélyi és nem erdélyi vásárlók szinte pillanatok alatt elkapkodják, ezért a példányszámokat növelni, a tematikát bővíteni, a kiadványokat szaporítani kellene. Elkészült a múlt századból indított sorozat, a Székely oklevéltár 9. kötetének kézirata is, kiadása azonban évek óta késik. A sürgető feladatok közé tartozik írta Demény az anyanyelvű, publikálási lehetőségek biztosítása. 37 A könyvkiadás szerkezete sem kedvez a tudományművelésnek: differenciálatlansága korlátozza a tudományos szempontok kizárólagos érvényesülését. A magyar nemzetiségtörténet eredményeinek közlésére már csak magyar nyelvük miatt is a Kriterion Kiadó nyújt reális lehetőséget írja Jakó. A szerzőnek tehát egyidejűleg kell kielégíteni a széles olvasóközönség és a szaktudós igényeit. A kettő szétválasztása, éppen a szakemberek szempontjából, igen előnyös lenne ugyan, a kívánatos azonban sajnos nem mindig lehetséges is egyben, ezért kell továbbra is az eddigi felemás utat járni. 38 Noha nincsen olyan év, hogy a kutatások újabb eredményeiből valamilyen tanulmánykötet vagy éppen kötetek ne látnának napvilágot, 39 a feltáratlan mező mégis igen nagy. Egyed, Ákos szerint pl. mielőbb meg kellene írni az erdélyi magyarság társadalomtörténetét, amit azután a művelődés-, majd a politikatörténet követhetne. Ez persze tette hozzá a nyilatkozó akkor lesz megvalósítható, ha a kutatás személyi feltételei és intézményes keretei azt lehető teszi, vagyis bővülnek. 40 Az elért eredmények noha jelentősnek mondhatók, a magyarság erdélyi múltjának eddig mégis csak szűkebb területét tudta felkutatni a kisebbségi magyar történetírás. A tudományművelés csonkasága pedig nem csupán a tudomány belső szerkezetét, annak arányait torzítja el. A tudatformálás egyik igen fontos diszciplínájáról lévén szó, a torzulás társadalmi síkon is jelentkezik, s ezáltal a tudomány belső ügye kisugárzásában közüggyé szélesedik. Okkal írta legutóbb az erdélyi történésznemzedék egyik legjobbja: A történettudomány egyes ágazatainak a lemaradása hovatovább történeti tudatunk ferdüléséhez vezethet. A gazdaság- és társadalomtörténet-írás bizonyos fokú lemaradása miatt s erre Imreh István A rendtartó székely falu című kötete figyelmeztetett nem elég tudatos az a hagyományápolás, amely az elődök önfenntartó, önmaguk életét megszervező tevékenységét láttatja (...) Nem elégséges, ha a ránk maradt népi örökségből, kultúrából csak a népdal és a néptánc válik élő hagyománnyá: ki kell hámoznunk az életmód értékes elemeit is, s be kell építeni ezeket mai mentalitásunkba. 41 A szervezeti keretek valóban szűkösek, csak valamivel jobbak, mint Szlovákiában. A bukaresti Történettudományi Intézet nemzetiségi osztályát 1971-ben hozták létre a pártfőtitkár közvetlen utasítására nyilatkozta Demény Lajos. Az osztályon azonban mindössze három kinevezett munkatárs dolgozik. Eredményeik ennélfogva szerények, számolni kell a kezdeti nehézségekkel hangoztatta nyolc évvel később is Demény Lajos, sőt nemegyszer a meg nem értés, olykor félreértés jelenségeivel. Egyszóval küzdeni kellett és kell a továbbiakban is, hogy a nemzetiségtörténet-írás ne mellőzött árva, megtűrt testvér legyen, hanem... egyenlő félként, szorosan épüljön be a hazai marxista történetírásba. 42 A megtűrt testvér bizony mind mostohább körülményekkel kénytelen számot vetni. A nagy múltú Erdélyi Múzeum pl. megjelenségéig (1947) mintegy a történetírók szakfolyóirata is volt: Az erdélyi magyar történészeknek azóta nem áll rendelkezésükre külön szakorgánum, holott az 1959-től újraindult német nemzetiségi történetírás önálló folyóiratot kapott (Forschungen zur Volks- und Landeskunde). Ez a folyóirat évi egy, 1964-től kezdve pedig évi két számban jelenik meg

12 Jóval több a gond a történelmi jellegű diszciplínák egynémelyik oldalága körül. Többek között a művészettörténeti kutatások terén, hiszen a művészetkutatásoknak írta Jakó Zsigmond nemcsak intézményes keretei hiányoznak, de szakemberekkel is alig rendelkezünk. Hasonló a helyzet a magyar régészet, főként a műemlékrégészet vonatkozásában, holott rájuk nagy és igen sürgető feladat várna az elpusztult nemzetiségi monostorok, várak és települések megóvásában, a régészeti, művészeti és okleveles források együttes felhasználásában. A kisebbségi helyzettel összefüggően adódnak sajátos kutatási-módszertani nehézségek is. Így pl. a nemzetiség történészének egyszerre kell tudományt művelni, a tudományt népszerűsíteni, a forrásokat feltárni és publikálni. De megoldásra vár egész történeti tudományosságunk számára az adatfeltárás is, minthogy a nyomtatásnál olcsóbb sokszorosítási technikák felhasználása csak olyan intézményes keretek között lehetséges, amilyenekkel a nemzetiségi történetkutatás nem rendelkezik. 44 Az sem megnyugtató, hogy a mostoha körülmények között kicsikart tudományos eredmények jó része sajnálatos módon nem épül be sem a román történettudományba, sem a román történeti közgondolkodásba. Néhány kisebbségi magyar történeti munkát lefordítottak ugyan már románra, de attól még messze vagyunk, hogy a romániai magyarság demográfiai helyzetének (történelmi) alakulásáról, a különböző történeti helyzetekben tanúsított karakteréről, a hazai (romániai) civilizáció fejlődéséhez való hozzájárulásról stb. már a legszükségesebb román nyelvű könyvészettel rendelkezzünk. (Igaz, tette hozzá Egyed Ákos, az erdélyi történészek még a magyar olvasók igényeit sem nagyon tudják kielégíteni.) 45 A helyes, a történelmi valóságnak megfelelő ismeretek elterjedését pedig különösen sürgetné, hogy a román történeti felfogásba ivódott torzulások és elfogultságok mielőbb kiküszöbölhetők legyenek. A romániai közgondolkodásban írta másutt Egyed Ákos még mindig, nem alakult ki reális kép az erdélyi magyarság múltbeli társadalmi struktúrájáról (...) Közismert, hogy a régi román historiográfia gyakran tett egyenlőségjelet az elnyomó nemes és általában a magyar közé, később az uralkodó osztály vagy éppen államapparátus és magyar közé, rosszul informálva ezzel a román közvéleményt. Tett? Csak a régi? Ennek a tudatnak a maradványaival tompítja megjegyzése élét a szerző néha ma is találkozunk. 46 A magyar nyelvű történettudománynak így többnyire azok a helybeli eredményei is visszhangtalanok maradnak, amelyek pedig Erdélyt illetően az alkotók helyzete miatt sem igen vádolhatók elfogultsággal. A gondok azonban az elöregedés, az utánpótlás körül sűrűsödnék. Hivatalos fórumon elsőként Demény Lajos szólt az aggasztó helyzetről. A kutatómunkát végző magyar nemzetiségű történészek több mint 90 százaléka meghaladta az ötvenéves életkort, és komoly nehézségeink vannak a magas képesítésű káderek felkészítésében (...) A bajok, elhárítása céljából azt javasolta volna: az illetékes minisztérium vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a.történelemfakultások valamelyikén létesítsen a nemzetiség történelmének oktatására külön kurzust, szemináriumokat a szakember-utánpótlás biztosítása céljából. 47 Pontosabban és élesebben fogalmazott egy évvel később. Az erdélyi magyar történetírást, nyilatkozta, az a veszély fenyegeti, hogy röpke évtized múltán nem lesz szakképzett emberünk (...), ha nem láttunk hozzá már most egy fiatal történészgárda kiképzéséhez (Csak közösen... i. h p.). A közelmúltban jelent meg a már említett évi székely felkelésről szóló gyűjteményes kötet, felvonultatva az erdélyi magyar történetírás legjavát. A kötettel kapcsolatos tv-beszélgetésben szomorúan állapította meg Benkő Samu: a szerzők átlagos életkora ötven- 48

13 két év. A legfiatalabb is ötvenéves! A romániai nemzetiségtörténeti kutatás alapkérdése hangoztatta ugyanakkor Jakó Zsigmond az utánpótlás növelése. Évtizedeken keresztül a régi szakemberek, helyére s mellé nem léptek vagy alig léptek újak (kiemelve itt), és bizony az idő múlásával a régiek kidőlnek. (...) Olyan ismeretekkel, amelyek kiterjednek a tipikusan nemzetiségi történeti ismeretkörre is, egyre kevesebb ember rendelkezik sorainkban. 48 A körülmények azonban nemcsak az ún. főhivatású kutatók esetében romlanak évről évre. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet a másodvonalbeli szakemberutánpótlás területén sem. Azt is világosan kell látnunk nyilatkozta ugyancsak Demény, hogy az utolsó évtizedekben igen megcsappant a múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban dolgozó magyar nemzetiségű fiatal történészek száma. Fő oka ennek is ugyanaz: nincs semmi lehetőség az utánpótlásképzésre, ennélfogva érthető, ha a végzős középiskolások közül is mind kevesebben választják a történészi szakmát. 49 Ám az aggodalmat keltő jelenségek nem csupán a magyar kisebbségi múltat s a róla szóló tudományt érintik, sújtják, hanem a románt és hozzátehetjük nem utolsósorban az egyetemes magyart is. Hiszen a magyar és mellette a szász etnikum múltbeli szerepéből szükségképpen adódik, írja Jakó Zsigmond, hogy Erdélynek a régi forrásokban való gazdagsága különleges feladatot róna a nemzetiségi szakemberekre. Az elbeszélő forrásokról közzétett nyilvántartás (J. Craciun A. Ilies: Repertoriul manuscriselor de cronici interne sec. XV XVIII. Bucuresti, 1963)szerint Románia összesen 467 ilyen kútfővel rendelkezik. Ebből 54 Moldvára, 44 Havasalföldre, 369 pedig Erdélyre vonatkozik. Ugyane források nyelvi megoszlása a következő: 159 magyar, 107 német, 92 latin (majdnem kizárólag magyar és szász szerzőktől), 69 román, 23 görög, 11 szláv és 6 egyéb nyelven íródott. A latin, magyar és német nyelvű forrásoknak ez az összaránya régi (1800 előtti) levéltári anyagunkra is érvényesnek látszik. 50 Nyelvi eredetét tekintve még inkább hasonló arányokban oszlik meg az közötti időszak forrásanyaga, mint ahogy hasonló nyelvi megoszlást mutat az értékesebb könyvtárak s nagyobbrészt a múzeumok állománya is. Földolgozásukhoz és rendszerezésükhöz a magyar nyelvű szakemberek nélkülözhetetlenek, a szakember-utánpótlás biztosítására már csak emiatt is igen nagy szükség lenne. Tudjuk, a különnemű tudományos teljesítmények nehezen mérhetők egymáshoz, eredményeik aligha rangsorolhatók. Ennélfogva nehéz lenne eldönteni, hogy az erdélyi magyar etnográfusok többet vagy kevesebbet tettek-e az asztalra, mint az irodalom-, nyelv- és történettudomány művelői. Annyi bizonyos: az általuk öszszegyűjtött értékes folklór- és tárgyi anyag csak százezres tételekben mérhető, kiadványaik és tanulmányaik, tevékenységük tudományos súlya, köztudatot formáló hatása bizonyára nem maradnak el a többiekétől. Egyik-másik kiadványuk (pl. Kallós Zoltán balladái, Nagy Olga meséi) a magyar nyelvterület szenzációs könyvsikere lett. Szűkebb és tágabb közösségük s a magyar etnográfia azonban tudományos igényű feldolgozásaik legjavából is igen sokat meríthetett. A bőven termő tudományág, akárcsak az előbbiek, tisztes hagyományokra és kielégítőnek látszó tudományszerkezeti adottságokra támaszkodhatott. Eltekintve a népismereti stúdium korai (pl. Heltai Gáspár, Bod Péter etc.) és a XIX. századi. (Kriza János, Orbán Balázs etc.) nagy alakjaitól, a kisebbségi közelmúlt is hagyományozott korszerű kísérleteket, fundamentális anyagot és műveket. A hagyományok sorában az Erdélyi Fiatalok mozgalma említendő elsőnek. Falukutatásuk ugyan szociográfiai indíttatású volt, figyelmüket azonban a felmérések során óhatatlanul ki kellett terjeszteniük a néprajz tárgykörére is. Először Bánffy Ferenc kolozsborsai 49

14 birtokának kilenc falujában vizsgálták főiskolai hallgatók a népélet jelenségeit. Mozgalmuk, mint említettük, szétesett ugyan, kezdeményezésüket azonban újabb tömörülések próbálták továbbfejleszteni. Témánk szempontjából közülük is kiemelkedik a kalotaszegi Bábonyban (1936) végzett falukutatás, ahol a táborozó fiatalok a szociográfia kérdéskörén túl (demográfia, településszerkezet, társadalmi rétegződés), kimondottan népnyelvi és néprajzi gyűjtésekre is vállalkoztak már. A munkálatokat, nem éppen véletlenül, Szabó T. Attila vezette. Az Erdélyi Tudományos Intézet felállítása e tekintetben is jelentős fordulatot hozott. Venczel József irányításával, alapos előképzés után, szervezték meg az erdélyi falukutató mozgalom legnagyobb vállalkozását: 1941 nyarán négy héten át kutatott a Dés melletti Bálványosváralján 33, más-más fakultású egyetemi hallgató. Korszerű elvek alapján, korszerű módszerekkel dolgoztak (pl. az informatív és objektív anyaggyűjtést különválasztották), hatalmas adathalmaz gyűlt össze, amit azután a szociológia és a néprajztudomány szempontjai szerint rendeztek. A tapasztalatokról mintegy előzetes összegezést készített a táborozók vezetője. 51 Az anyagrendszerezést ismertető Imreh István írta legutóbb: a magyar társadalomkutatás hagyományainak megfelelően a néprajzi gyűjtést társadalomvizsgálatunk legfontosabb mozzanatának jelöltük ki, mivel a néprajz adja a legfontosabb támpontokat a társadalomkutatónak. Az a fajta néprajz persze, tette hozzá mindjárt, amelyanyagát összefüggéseiben vizsgálja. 52 A megtermékenyítő hagyományok sorába tartozik az Erdélyi Tudományos Intézet keretében végzett kifejezetten néprajzi kutatómunka (K. Kovács László) és az egyetemi néprajzi oktatáshoz (Gunda Béla) kötődő tudományos tevékenység több fontos produktuma. Így pl. az Erdélyi néprajzi tanulmányok címet viselő kiadványsorozat (szerkesztője Gunda Béla), amelyben megszüntetéséig (1947) kilenc kötet jelenhetett meg. Végül nagy szerepe volt az Erdélyi Múzeum Egyesület, továbbá a múlt századtól kiépülő városi és regionális múzeumok keretében folytatott gyűjtő-feldolgozó tevékenységnek is. Egyszóval a mai, javakorát élő erdélyi néprajzosnemzedéknek volt miből és volt kitől tanulni. A kielégítő tudományszerkezeti adottságok részint ugyancsak az örökségnek köszönhetők. Széles, jól tagolt gyűjtő- és múzeumi hálózatra építkezhetett az újabb nemzedék. S tudjuk, hogy a néprajzi kutatásoknak ma is ez az egyik, mondhatni a legfontosabb elő- vagy alapfeltétele. Azóta újabb helyi, táj- és regionális múzeumok létesültek. Erdély egészére kiterjedő gyűjtő és kutatási hatáskörrel (mintegy az Erdélyi Múzeum Egyesület néprajzi osztályának, anyagának folytatásaként) önálló Erdélyi Néprajzi Múzeum létesült Kolozsváron. Egyik osztályát nyugdíjba vonulásáig Kós Károly vezette. Ezek az adottságok még akkor is kedvezőnek mondhatók, ha a múzeumhálózat gyűjtési és kutatási profilja ezzel egyidejűleg, szigorúan magyar etnikai szempontokból nézve, hátrányosan módosult. A románság néprajzi vizsgálata nagyobb teret nyert, a magyarságé pedig ehhez mérten összébb szűkült. A sajátos helyzetű néprajztudományban fontos szerepe van a tanárok-diákok és más, vidéken élő szellemi foglalkozásúak soraiból kikerülő ún. amatőr gyűjtőknek vagy éppen kutatóknak is. S ez a tábor ma még aktív és hatékony. A románság néprajzától nem elkülönülten ugyan, de létesültek Kolozsváron intézményi, s amíg volt néprajzi oktatás az egyetemen, tanszéki hatáskörben is tudómanyos kutatóbázisok. Közülük az átszervezéseket sikeresen túlélő folklórkutatások intézményét kell mindenképpen megemlítenünk. Faragó József egyik írásából tudjuk, hogy a Babes és a Bolyai Egyetemeken már 1949-ben létrehoztak a bukaresti intézet fiókjaként egy folklórosztályt. Feladata a román, valamint az együtt 50

15 élő magyar nemzetiség folklórjának gyűjtése és kutatása, továbbá a román magyar folklórkapcsolatok tanulmányozása volt. Az intézmény üres falak közt kezdte meg munkáját, három évtized múltán azonban nemzetközi méretekben is számottevő román, magyar és szász folklórarchívummal rendelkezik. Anyaga hatalmas: csak a moldvai magyarság körében 4145 lejegyzést, illetve hangfelvételt rögzítettek. Működési szakterülete azonban (akárcsak fennállása alatt az Akadémia Művészettörténeti Intézete magyar népművészet-kutató csoportjának volt tehetjük mi hozzá) igen szűk: csupán a népköltészet, népzene és népművészet területére terjedt, ill. terjed ki. 55 Távolról sem ünneprontó célzattal, de a tárgyilagosság megkívánja tőlünk annak megemlítését, hogy a jelentősnek látszó múzeumi és kutatásprofilú intézményeknél a magyarság folklórjának vizsgálata csupán helyet kapott, feladatuk középpontjában, azonban kisebb-nagyobb régiókra kiterjedően a románság néprajzának tanulmányozása áll. Egyszóval: a romániai magyar néprajzi kutatás sem rendelkezik önálló intézménnyel. A 60-as évek közepétől-végétől tapasztalható fellendülés, valóságos publikálási láz mögött azonban találhatók tudománypolitikai, jobban mondva szemléleti tényezők is. Az erdélyi magyarság néprajzára hosszú időn át (az 1960-as évek végéig) a rosszul értelmezett múlt vetett árnyékot. Az 1960-as években nyilatkozta legutóbb Kós Károly, a tudományterület egyik szaktekintélye a néprajzot illetően,,a kiadók nem rendelkeztek olyan szerkesztőkkel, akik különbséget tudtak volna tenni félrevezető, dilettáns és valóban tudományos munka között. A néprajzi munkákat azután többnyire tudománytalannak bélyegezve, nemigen engedték megjelentetni. Közrejátszott ebben az is, hogy a két háború között folytatta a kevés képzett szakember ellenőrzése alól kibújt lármás firkászok tevékenysége nyomán a romániai (ti. magyar) néprajzkutatás hosszú évekre kompromittálódott, s a parasztromantika, a nacionalizmus és miszticizmus terjesztésének ódiumától csak két évtizedes mindennapi munkásságunk nyomán szabadult meg. Ez az egyik magyarázata a viszonylag nagyszámú publikációnak: a korábban asztalfiókoknak írt tanulmányok java csak most kerülhetett a nyilvánosság elé. [Nyugdíjba, de nem nyugállományba. Beszélgetés dr. Kós Károllyal. Készítette Szabó Zsolt. Művelődés, sz.] Nincs terünk arra és feladatunk sem az, hogy a tudományág terén elért eredményekről akárcsak könyvészeti szinten is áttekintést adjunk. A kutatásoknak kiadványokban mérhető teljesítményét is csupán egy-egy terület puszta fölemlítésével jelezhetjük, a sajtóban (napi-heti-havi lapokban) megjelent igen nagyszámú írással-tanulmánnyal pedig még ezt sem tehetjük. Az utóbbira nézve be kell érnünk egyetlen s nem is a legjellemzőbb példával: az 1970-es évek során csak a Korunkban évente népismereti jegyzet és tanulmány látott napvilágot. 54 Általánosan ismert, igen rangos kiadványok készültek a népköltészet, ezen belül is az irodalmi remeklésű erdélyi és csángó népballadák (Kallós Zoltán, Jagames János, Faragó József, Ráduly János), tíz kötetben román társaik (Faragó József), a mezőségi, Maros menti, kalotaszegi, széki népmesék (Nagy Olga, Vöő Gabriella), a kászoni, szilágysági, Kis-Küküllő menti népművészet (Kós Károly, Szentirmai Judit, Nagy Jenő), a kalotaszegi népviselet (Vámszer Géza, Nagy Jenő, Faragó József), a jellegzetes hímzések, varrottasok (Cs. Gergely Gizella, Haáz Sándor, Seres András), a vargyasi festett bútorok, a famennyezetek (Kós Károly, Vilhelm Károly), a kalotaszegi fafaragás (Sebestyén Kálmán), a népi mesterek és mesterségek (Seres András), a kalotaszegi népi kerámia, fazekasság (Végh Olivér), de jutott idő és erő kiadványkészítésre az etnobotanika (Péntek János, Szabó Attila) 51

16 tárgyköréből is. A tudományművelők nevesebbje közül ugyanakkor egyik-másik a maga munkásságát reprezentáló önálló tanulmánykötettel vagy éppen kötetekkel is gazdagítani tudta már az erdélyi és nem erdélyi néprajztudományt (Kós Károly, Faragó József). A puszta tematikus felsorolásból is nyomban, szembeötlik két dolog: 1. A néprajzi kutatások térbelileg két, valóban jellegzetes, mondhatni: néprajzi rezervátumként kezelt etnikai csoportra, a Székelyföld és Kalotaszeg népére koncentrálódnak; 2. Tematikailag pedig a tágabban értelmezett szellemi néprajzra. A felkutathatatlan, tanulmányozatlan terület tehát így is, úgy is nagy. Más szóval: a magyar nyelvű népismereti dolgozatok, kiadványok száma, jóllehet, valóban megszaporodott, ennek ellenére igen szűk a tudományos vizsgálatok spektruma. Nyugdíjba vonulása után tervezgeti pl. Kós Károly is, hogy másokkal közösen szeretné megírni a romániai magyar népművészetről szóló összefoglalást, de foglalkoztatja az erdélyi és moldvai magyarság, néprajzának majdani szintézisterve is. 55 Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kutatások, tanulmányok zöme az etnikum valóságos helyzetét közvetlenül kevésbé feltáró folklór területét fogja át. Az ún. tárgyi néprajz, művelése jóval visszafogottabb, Kósa-Szántó Vilma és Nagy Olga kísérleteitől eltekintve pedig szinte érintetlen a néprajztudomány legkorszerűbb ága: a társadalomnéprajz. A szaktudományos vizsgálatok leszűkített és aránytalan volta miatt joggal kérdezte az egyik vitán Rostás Zoltán: Miért olyan a Korunk népismereti évkönyve, amilyen? Az évkönyv etnográfiai dolgozataiból sok mindent megtudok, kivéve azt, hogy miért vagyok olyan, amilyen vagyok. Mert engem végső fokon az érdekel. Tagja vagyok egy népnek, egy etnikumnak, tehát nemcsak azt szeretném tudni, hogy milyen vagyok, hanem azt is, hogy milyen leszek. Mi határozza meg, hogy valaki Bukarestben megtartja-e anyanyelvét, vagy sem? Mit érdemes megtartani és mit nem? Önazonosságom eljövendő kérdéseire szeretnék választ kapni szociográfiától, szociológiától vagy népismerettől, nevezzék, ahogy akarják. 56 A jövőt illetően talán az a legriasztóbb, hogy a szakember-utánpótlás helyzete még rosszabb, mint amit a történettudomány esetében tapasztalunk. A Bolyai Egyetem betagosítása óta egyszerűen nincs magyar néprajzosképzés. Kallós Zoltán nyilatkozta: Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakemberek közös gyűjtőútra induljanak a fiatalokkal. Oktatási rendszerünkből ugyanis hiányzik a folkloristaképzés; az utánpótlást csak-úgy lehet biztosítani, ha a tudásunkat, tapasztalatainkat személyenként adjuk át a következő generációnak. 57 Helyzetelemző vitát váltott ki a szociográfia témaköréből megjelent első gyűjteményes kötet. 58 A nemzeti lét korszerű feltárásának esélyeit, a műfaj vagy tudományág lehetőségeit latolgatták a Korunk-vita résztvevői. A szociológia vagy szociográfia alapvető feladata az lenne, hogy a romániai magyarság sorskérdéseire keressen és adjon választ állapították meg többen is. Hiszen a gyors gazdaságitársadalmi átrendeződés a kisebbséget nem csupán hagyományos társadalmi állapotában, de etnikai létében is megrendítheti. A népünk sajátosságait hordozó, nemzetiségünk gerincét alkotó falusi nép metamorfózisa parasztságunk eltűnése és városba özönlése ez a mi mai sorskérdésünk a nagy szociográfiák mércéjével mérve hangoztatta Várhegyi István. Nem az a kérdés, hogy milyen erők hozzák mozgásba ezt a százezres tömeget, hanem hogy a tájhoz, a földhöz való kötődést mi helyettesíti. Mi az a közösségi megtartó erő, amely mégis egybefogja a városokba szétszóródott, diaszpórában élő etnikumot. Ez a mi mai létkérdésünk. Mi tart össze: a magunkkal hozott archaikus formák, a hagyományos rokonsági kötelékek? 52

17 A nagy lakótelepek arctalan szomszédsági viszonyaiba beköltöző hagyományos falu? (...) Vagy valami ezen túl is, amit mi itt sajátosságnak nevezünk? Egyéni és közösségi énünket megtartó értékek megőrzéséről és továbbfejlesztéséről van szó. A hagyományok, a kultúra, az anyanyelv, egész kollektív szellemiségünk sorsfordulóját éljük. Mivé alakulnak e parancsként ránk zúduló történelmi szükségszerűségben, fellelhető-e önidentitásunk az iparosítás és urbanizálódás nagy kohójában itt kell keresnünk a munkahelyi és városi integrálódás nemzetiségi szempontból sajátos problémáját. (Kiemelve itt.) 59 A társadalomtudományi kutatásokra két nagy feladat hárulna hangoztatta Lőrincz József. Az egyik az urbanizáció. A hagyományos falurendszer felbomlása, az ingázás, a faluról városra jövők beékelődése, beolvadása a városi közegbe. A társadalmi metamorfózis s az etnikai megmaradás összefüggését persze a szociológián kívül vizsgálnia kellene a néprajznak, a lélektannak és a gazdasági antropológiának is. A másik nagy feladat az interetnikus kapcsolatok feltárása lenne. Önismeretünk e nélkül elképzelhetetlen, hiszen az erdélyi magyarság kultúrája évszázadok óta interetnikus közegben fejlődött, ez a miliő formálta sajátos vonásait. 60 Az etnikumközi kérdések kutatása fontos lenne azért is, írta Vetési László, mivel még a hagyományos, falusi etnikai kölcsönhatások alaptörvényeit sem ismerjük (...) Az eligazodni vágyás a létkérdésekben, a kollektív azonosság keresésében, a két világháború között önálló tudománnyá fejlesztette ugyan a szociológiát, szociográfiát, a kutatók azonban e kérdésekkel nem foglalkoztak. (Gusti profeszszor programjában szerepelt csupán a vegyes lakosságú falvak etnikumközi kapcsolatainak vizsgálata.) A kutatásoknak pedig olyan alapvető kérdésekre kellett volna már eddig is választ adni, mint: mi a szórvány, hogyan él és őrzi önmagát (...) az egészben; hogyan hatottak és hatnak egymásra a városon és falun együtt élő népcsoportok; milyen pszichoszociális tényezők határozzák meg az etnikumközi párkapcsolatokat, hogyan él a vegyes család; miként hat a gyermek egyéniségének fejlődésére a két- vagy háromnyelvűség? 61 Egy-egy etnikum azonban nemcsak kölcsönvett, a másokéval megegyező, de azokétól eltérő tulajdonságokkal is rendelkezik. Az egyéni jellegzetességek tanulmányozásával a szociológia-néprajz egyik újabb hajtása, az ún. etnicitáselmélet foglalkozik. Mi is az etnicitás? Egyszerűsítő fogalmazásban írja Fábián Ernő az etnicitás a nemzetiségre jellemző entitások olyan rendszere, amely meghatározza az egyén és közösség magatartását. Ezért mondhatjuk, hogy a nemzetiség önálló értékés attitűdrendszerű közösség. Ha a nemzetiségkutatásban eredményeket akarunk elérni, az etnicitás mibenvalóságát kell kutatnunk... Elég, ha arra hivatkozom, hogy a modern ipari társadalomban az életmód tevékenységszerkezete, a munkakörülmények és a tudományos ismeretek nagyjából azonosak a különböző nemzetiségű dolgozóknál. Ugyanabban a háztömbben lakó magyar, román, német, szerb dolgozók nem létkörülményeikben különböznek egymástól, hanem etnicitásuk jegyeiben. A továbbhaladás csak az etnicitás szociológiai kutatása révén képzelhető el. Mindez valamilyen intézmény nélküli intézményesítést követel. 62 A tennivalókat pontosan látják, a felelősség súlyát egyre jobban érzik a szakemberek és a műkedvelők egyaránt. Ám hogy eddig csupán egyetlen tanulmánykötettel sikerült a nagy célok némely kisebb pontját valamelyest megközelíteni, azzal magyarázható, hogy igen-igen hiányoznak a kutatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek. A mostoha viszonyokat jól tükrözi a szóban forgó szociográfiakötet. Az egyes tanulmányok írói, egyetlen kivétellel, nem hivatásos szociológusok. Tanárok, tisztviselők vállalkoztak a munkára, de akad köztük lelkész meg földműves is. Kitartó szorgalom és a mindig gyötrelmesebb önművelés révén tudhatták 53

18 csak a társadalmi valóság egy-egy szeletét feltárni. Az önművelés mellé írja Imreh István szerkesztő társul az egyénileg, néha talán magánosan is végzett munka. Közös, bennük a felelősségtudat és a lelkesedés, hogy a társadalomfeltárás erdélyi hagyományait folytassák. A szociológián is képzett szerkesztő tudja, hogy szerzői a magyar nemzetiség egészének szintjére elemzéseikkel nem jutottak fel, hiszen ilyen vizsgálódásra csak intézményes keretben, összefogottan, központi irányítással vállalkozhattak volna. 63 Ugyanerről beszélt szerzőként is Kósa-Szántó Vilma, a társadalomnéprajz művelője: a kötet tanulmányai csak. kisebb társadalmi formációkat vizsgálnak, módszereikben nem egységesek, a nagy szintézisig nem jutnak el. A szociológusi munka igazán hatékonnyá akkor válhatna, ha lenne intézményes keret, ha legalább a hazai szakintézeteknek lenne nemzetiségi osztálya. 64 De nincs se osztálya, se csoportja. Mi több: magyar anyanyelvű kutató is mindössze egy akad, aki főhivatásos szociológus, Abban a sajátos helyzetben vagyok, mondotta Várhegyi István, hogy egyetlen intézményes keretek között dolgozó tudományos kutatóként dolgozom mint szociológus. 65 A létfontosságú kutatási programok megvalósulása elé olyan akadályok tornyosulnak, amelyek valósággal meghökkentik az embert. Hiszen mondta Lőrincz József szakembereink nincsenek. Miért? Mert nincsenek szakemberképző intézmények. Hiányoznak a kutatás szerkezeti feltételeit biztosító intézménytípusok is. Nem csoda, ha ilyen körülmények között nem lehet átütően sikeres munkát végezni, ha a szakszerűséget helyenként a dilettantizmus háttérbe szorítja. Fel lehet ezt számolni önképzéssel? Érdekes kísérlet, hogy lesz-e eredménye, csak a bizonytalan jövőben derül majd ki. 66 Hasonlóan fontosnak tartaná a kutatások intézményesítését Neményi T. Ágnes is. 67 Abban, hogy a kiadás körüli technikai teendőkön túlnő a kiadói szerkesztő munkája, sok minden játszik közre. Legfőképpen mégis írta Dávid Gyula valóságfeltárásunk jelenlegi állapota, a romániai magyarság önismeretének hiányzó személyi és intézményi feltételei. 68 A szociológia egyik kolozsvári professzora is azt hangoztatta: a nemzetiségi viszonyok tudományos feltárásában a partizánharc helyett most már egy reguláris hadsereg széles fronton kibontakozó, szervezett tevékenységét kellene szorgalmazni. Kollektív kutatást, csoportmunkát kíván a szociológia is. A Korunk vagy a Kriterion Kiadó a maga ösztönző tevékenységével csak valamelyest pótolhatja a nagyobb méretű csoportmunka egyébként elengedhetetlen intézményes feltételeit. 69 A szociológiát, hangoztatták mások is, csak szükségből, intézmények hiányában lehet a lelkesedés toborozta kalákában vagy még inkább: partizánkodva művelni. Az utóbbiról szólva írta Gazda József mindnyájan találva érezhetjük magunkat. Hiszen szociológiai kutatásokat, szervezett keretek híján, nálunk megszállott partizánok végeznek. A társadalom nem kaláka: a befektetett munkát senki nem viszonozza, a közlés honoráriumából még a kiszállás költségei sem térülnek meg. Ne tápláljunk illúziókat! Éppen ezért, amíg a tudomány szórványvidékein kell élnünk (kiemelve itt), amíg nincsen szervezett rohamcsapatunk, próbáljuk a partizánkodásra kaphatókat minden lehetséges módon felkészíteni a korszerűbb kutatásokra. 70 A jelenlegi tudományművelés azonban nem sok jóval biztat. A valóság szigorú és könyörtelen megismerésének követelménye, mondotta Rostás Zoltán, a szociológiára is. érvényes Lássuk be, hogy a kalákában végzett szociológia a dilettantizmusnak, a jó szándékkal leplezett hozzá nem értésnek is a melegágya. Ezért öncsalás ezt partizánkodásnak nevezni. Ez ugyanis, hivalkodóan avantgardista zön- 54

19 géjű szó. Ez a messianisztikus-heroikus zönge jellegzetesen kelet-európai jelenség. 71 A romániai magyarság szellemi élete, mint a szociológia körül támadt vitákból is látható, súlyos gondokkal, irdatlan hátrányokkal küszködik. Tenni- vagy aratnivaló pedig bőségesen lenne, de sajnos írta Várhegyi István, kevés az arató: kévés a tudományos munkás. Az elmúlt három évtized romániai magyar szellemisége ezzel szembe kell néznünk az irodalom és a művészet sajátos végterméke. Tudományos képesítésű és érdeklődésű értelmiségünk akarva-akaratlanul átvett valamit a szociológiai megrendelésekből, de a romániai magyarság társadalmi valóságának feltárásában továbbra is különféle kincstári logikák és közügyiségek adófizetője. Népszerűbb, kifizetőbb és fejfájásmentesebb a filozófiai esszé berkeiből néha kitekinteni a változó valóság irányába. Fájdalmas,,,hogy harminc év alatt (a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásától kezdve) nem tudott kitermelődni, kiformálódni egy közösségi szellemtől áthatott szociológusnemzedék vagy legalább egy kis kutatócsoport. Ezért ma legfeljebb a hiányleltár összeállítására vállalkozhatunk. Lehetőségeik sem az anyaországi, sem általában a romániai viszonyokkal nem vethetők össze: kisebbségi helyzetük, a meg nem értés és a manipulációk együttes hatásának következményképp jóval az összehasonlíthatóság alá süllyedtek. Csupán a. szociológiát nézve, épp egy emberöltőnek kellett eltelnie, hogy egy szerény színvonalú tanulmánykötet újra megjelenhetett. Ugyanakkor az intézményes román szociológiai kutatás újrakezdése vagy újrafelélesztése éppen másfél évtizeddel ezelőtt megtörtént, két évvel később pedig újraindult a romániai szociológiai oktatás is. Mindez azt jelenti írja Várhegyi, hogy az általános szociológiai fejlődéshez viszonyítva nekünk közel két évtizedes lemaradást kellett behoznunk. 72 Pontosabban: kellene, ha a távolság nem nőtt volna a továbbra is kedvezőtlen feltételek mellett alig leküzdhetővé. A stafétabot átadásának kötelező erejű törvénye mondta vitazáró beszédében Imreh István, hogy annak, aki hátulról érkezik, az utolsó métereken nagyon fel kell gyorsulnia, ha nem akarja lendületében visszafogni (...) váltótársát. Ám az ő nemzedéktársai, akiknek a sors a célegyenes előtti kanyart osztotta ki, bizony bicegve, majd hosszú időn át a pálya szélére sodrottan, ott tétlenkedve, sok időt vesztettek. Ezért szeretnék most fokozni az iramot, növelve ezáltal a stafétát átvevők esélyeit. 73 A stafétahasonlat azonban amennyire megejtő, annyira megtévesztő is. Hiszen a botot igen veszélyes kanyarban kellene átadni, a lemaradás már csak emiatt is behozhatatlannak látszik. 74 Végképp valószerűtlenné mégis attól lesz a kedveskedő kép, hogy a vetélkedni akaróknak, láthattuk, nincsenek versenyképes, edzett és kiképzett futóik, s nem adatott meg nekik a megfelelő futópálya sem... JEGYZETEK 1. Erdély munkás naptára az évre. Kolozsvár, p. 2. Bodor Pál: Hosszú élet és iskola. Előre, febr. 10.; Lőrincz László: Korszerű oktatás forradalmi alapokon, szocialista társadalmunk elvárásainak szintjén. Előre, febr Illyés Gyula: Beatrice apródjai. Budapest, ,, 256.p. 4. Asztalos Miklós: A kisebbségi történetírás feladatai és módszerei. Magyar Kisebbség, sz. 5. Jancsó Elemér: Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyének tükrében. Bp., p.; Vö.: Gáll Ernő: Nemzedéktől nemzedékig. Korunk, sz. 33. p. 6. Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés, Kolozsvár,

20 7. Moravek László: Dokumentumok az Erdélyi Fiatalok falumunkájáról. Korunk sz p. 8. Gáll Ernő: Tegnapi és mai önismeret. Bukarest; p. 9. Változó valóság. Szerk.: Imreh István, Bukarest, p. 10. Venczel József Balázs Ferenc: Rög alatt ; Szabó T. Attila: Bábony története és települése, 1939.; Vámszer Géza: Szakadát, Bözödi György: Székely bánja, 1938.; Nagy István: Külváros. 12. Imreh István: Elöljáróban. In: Változó valóság. I. m. 13. p. 13. Románia Szocialista Köztársaság magyar és német dolgozói tanácsainak plénuma márc Bukarest, p. 14. A szóértés előfeltételei. Aradi József felszólalása. Korunk, sz. 59. p. 15. Cseke Péter: Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Egy biológusnemzedék indulásáról. Korunk, , sz p. 16. A szóértés előfeltételeiről. I. h. 57. p. 17. Nagy Miklós: Felszólalás szerzőavatáson. A Hét, ápr Gazda József: A népélet közösségi modell. In: Változó valóság változó szociográfia. Korunk, sz p. 19. Herédi Gusztáv; Véleményem szerint sz p. 20. A szóértés előfeltételei. I. h. 56. p. 21. A szóértés előfeltételei. I. h. 59. p. 22. Herédi Gusztáv: Véleményem szerint... Korunk, sz p. 23. A szóértés előfeltételei. I. h. 55. p. 24. Ritoók János: Nélkülözhetetlen levelesláda. Korunk, sz p. 25. Pomogáts Béla: Nyelv és történelem. Forrás, sz p. 26. B. Gergely Piroska: Név nyelv múlt. Korunk, sz p. 27. Márton Gyula: A romániai magyar nyelvjáráskutatás múltja és mai állása. Korunk évkönyv, Gálffy Mózes: A kolozsvári nyelvészeti iskola tevékenységéről. Korunk, sz p. 29. Jakó Zsigmond: Nyersmérleg, félúton. Korunk, sz p. 30. Jakó Zsigmond: Új távlatok tudományosságunk előtt. Utunk, febr Demény Lajos: Nemzetiségtörténeti kutatás a szocialista Romániában. A Hét, , 33. sz. 32. A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel. I. köt. Szerk.: Demény Lajos, Bukarest, Egyed Ákos: Történetkutatás és történelmi tudat. Korunk, sz p. 34. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, Szerk.: Csetri Elek, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor. 35. Jakó Zsigmond Juhász lstván: Nagyenyedi diákok. Bukarest, Pl.: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei, Szerk.: Kovách Géza; A rendtartó székely falu, Bev. és szerk.: Imreh István; Bolyai-levelek, Szerk.: Benkő Samu; Székely vértanúk, Szerk.: Károlyi Dénes; Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae Szerk.: Kocziány László Lőrinczy Réka. 37. Demény Lajos: A nemzetiségtörténeti kutatás... I. h. 33. sz. 38. Jakó Zsigmond: Nyersmérleg... I. h p. 39. Pl. Egyed Ákos: Háromszék Bukarest, 1978.; Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Bukarest, 1979.; Székely felkelések, Bukarest, Beke György: A szülőföld vonzásában. Interjú Egyed Ákossal. A Hét, aug Egyed Ákos: Történetkutatás és történelmi tudat. Korunk, sz p. 42. Csak közösen írhatjuk meg közös múltunkat, Ritsy Ödön beszélgetése Demény Lajossal. A Hét évkönyve I24.p. 43. Demény Lajos: Nemzetiségtörténeti kutatás. I. h. 44. Jakó Zsigmond: Nyersmérleg... I. h p. 45. Beke György: A szülőföld vonzásában. I. h. 46. Egyed Ákos: Történetkutatás... I. h Románia Szocialista Köztársaság magyar és német... I. m p. 48. Művelődés, Századunk üzenete... I. h. 8. p. 49. Csak közösen írhatjuk meg... I. h p. 50. Jakó Zsigmond: A köztudat és a tudomány javára. In: Nemzetiségi történetírásunk új pászmáján. Korunk, sz p. 51. Venczel József: A falukutatás módszerének vázlata. Kolozsvár, Imreh István: A bálványosváraljai falukutatás módszerének vázlata. Korunk Évkönyv, Kolozsvár, p. 53. Faragó József: A magyar folklór gyűjtése Moldvában. Művelődés, sz. 54. Szabó Ilona: A Korunk népismereti könyvészete Korunk évkönyv, p. 55. Nyugdíjba, de nem nyugállományba. I. h. 56. Rostás Zoltán: Csak az van, aminek múltja van? Korunk, sz p. 57. Folkloristáink kapcsolata a kalákával, táncházzal. Művelődés, sz, 16. p. 58. Változó valóság, Szerk.: Imreh István. Bukarest,

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE B. Bucureºti, Bukarest Bónis Bónis György: Hûbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1941. Bp. Budapest Connert 1901 Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kulturális gyakorlat és reprezentáció Szerkesztette Ilyés Sándor Jakab Albert Zsolt KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG KOLOZSVÁR, 2013 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Elnök: Kocsis Károly, 2011 Románia: Benedek József

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Hausmann Alice Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar SZAKMAI TAPASZTALAT

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Závogyán Magdolna főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar POLITIKAI-, ÁLLAMIGAZGATÁS- ÉS KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI KAR 1.3 Intézet ÚJSÁGÍRÓI 1.4 Szakterület

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI

GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI ÉRDÉLYI T U D O M Á N Y O S INTÉZET GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI BEVEZETÉSSEL ELLÁTVA KÖZZÉTESZI JAKÓ ZSIGMOND K O L O Z S V Á R 1 9 9 4 DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT. MONUMENTA

Részletesebben

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24.

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24. A kötet megjelenését a támogatta. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24 Hagyomány és örökség a romániai magyar néprajzkutatásban Szerkesztette Keszeg Vilmos

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

ELBÍRÁLÁSI- ÉS PONTRENDSZERE. PONTRENDSZER alap- és egységes osztatlan képzés- nappali tagozat

ELBÍRÁLÁSI- ÉS PONTRENDSZERE. PONTRENDSZER alap- és egységes osztatlan képzés- nappali tagozat A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által nappali tagozatos alap- és egységes (osztatlan) képzésben részt vevő, tanulmányaikat 2008/2009-es, 2009/2010-es valamint

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Mentor programjának bemutatása 2014. november 21. OET A magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete Energiát fektetünk a jövődbe! - mentorprogram fiataloknak

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái A képzés néhány kérdésének, problémájának elemzése előtt célszerű röviden áttekinteni az érdekelt szakterület jelenlegi helyzetét, ellátottságát, igényeit

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012 A Magyar Köztársaság Nemzeti Erıforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által magyarországi felsıoktatási nappali tagozatos képzésre jelentkezett és a felsıoktatási intézmény rangsorolása alapján a költségtérítéses

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben