Az egyházak és a régió nemzeti kultúrái V. A pesti szlovák evangélikusok vezetői a dualizmus idején 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyházak és a régió nemzeti kultúrái V. A pesti szlovák evangélikusok vezetői a dualizmus idején 1."

Átírás

1 Az egyházak és a régió nemzeti kultúrái V. A pesti szlovák evangélikusok vezetői a dualizmus idején 1. (Modulcsoport 39.) A pesti szlovák evangélikus egyház története kezdetektől 1873-ig Az első evangélikusok Budán és Pesten természetesen már a 16. században megjelentek, később azonban a tragikus történelmi események (török hódoltság, vallásháborúk, ellenreformáció) miatt a helyi evangélikus egyházszervezet megszűnt. Visszaállítására csak a 18. század végén nyílt mód, II. József türelmi rendeletének kihirdetése után. A pesti evangélikusok első lelkésze a gömöri születésű Molnár János volt, aki ezt megelőzően radványi lelkipásytorként működött. A pesti evangélikus gyülekezet német többségű volt, de szép számban akadtak szlovák és magyar tagok is. Erről tanúskodik az is, hogy 1798-ban z egyház 756 tagja havonta háromszor gyűlt össze a németnyelvű délelőtti istentiszteletre, havonta egyszer pedig a szlovákra. Magyarul csak évente négyszer került sor az igehirdetésre. Mindez jelzi a gyülekezeten belüli hozzávetőleges etnikai arányokat is. Ugyanebben az évben hozták létre az első evangélikus iskolát is, majd egy évvel később elkezdték építeni a jelenlegi Deák téri templomot, amelyet csak 1811-ben szenteltek fel. Ez alkalomból szintén három nyelven hirdették az igét. 1 Miután az 1810-es évek végén Molnár már sokat betegeskedett és emiatt segítségre szorult, 1819-ben maga mellé hívta a fiatal Ján Kollárt, a későbbi híres szlovák-szláv költőt és gondolkodót. Molnár még ebben az évben meghalt és helyére Jozef Kalchbrenner került. Kollár a szlovák hívők igényeit ellátó segédlelkészként és részben tanítóként kezdte pesti pályafutását től kezdve már rendes lelkészként működött. Később, 1837-ben a Pest megyei esperesség esperese lett. 2 A főváros különálló esperessége ugyanis csak néhány évvel később alakult meg. Eleinte Kollár mind a német mind a szlovák hívők körében népszerű volt. Később azonban, ahogy elkezdte szervezni az önálló szlovák egyházat, a német tisztségviselők körében csökkeni kezdett népszerűsége. Helyzetét tovább nehezítette, 1 Nepešťan: Črty z historie cirkve evanjelickej aug. vyznania v Pešťbudíne. Tranovský, evanjelický kalendár III. (Vydáva: Karol Salva) Ružomberok, p. 2 Kovács, Anna: A Rákóczi úti szlovák evangélikus templom története. Protestáns Szemle sz p. 1

2 hogy éppen ezekben az években kezdődött az evangélikus egyházon belüli rohamos etnikai differenciálódás, amelynek Kollár nemcsak passzív szemlélője, hanem aktív szereplője is volt. Az 1819 és 1834 közötti időszakban ugyanis a pesti evangélikusok belső vitáinak egyik sarkalatos kérdése éppen Kollár gyülekezeten belüli tisztázatlan helyzete volt. A vita a következő kérdés körül folyt: a szlovák hívőknek joga van-e saját lelkészhez vagy elégedjenek meg a német lelkész mellett működő segédlelkésszel. 3 Ezen időszak konfliktusai hosszú időre rányomták bélyegüket a fővárosi evangélikusok életére és belső viszonyaira. Kollár nemzeti és szláv hírnevével együtt pedig meghatározták a későbbi önálló pesti szlovák evangélikus egyház hírnevét is. Tudni kell, hogy a szlovákok 1830 körül a fővárosi evangélikusok körülbelül 45 %-át tették ki. 4 Az önálló szlovák egyház létrejöttét megelőzte a szlovák nyelvű iskola megalapítása 1821-ben. Ebben az segített, hogy Kollár erre a célra 500 forint értékű adományt kapott Samuel Hajnaltól. Az elemi iskola az ún. Fiedler-házban kezdte meg működését, november 20-án. 5 Kolláron kívül itt tanított Samuel Matejkovský (akinek neve néha Matejovský vagy Matejšovský formában is szerepel), 6 majd Ladislav Jesenský és Ján Kadavý. Matejkovský és társai kezdeményezésére 1826-ban létrehozták a Szlovák Olvasóegyletet (Slovenský čitateľský spolok) és három évvel később a Szlovák Könyvtárat (Slovenská knižnica). 7 A szlovák hívők tehát éveken át igyekeztek szervezetileg különválni az egységes pesti evangélikus egyházszervezettől, a németek azonban ellenkeztek. A vitát végül I. Ferenc császár döntöttel el, aki 1833-ban engedélyezte, hogy önálló szlovák egyházi gyülekezet jöjjön létre. A döntést azonban a közös vagyon megosztásáról szóló hosszú vita előzte meg ben végül a szlovákoknak az egyik oldalon, a németeknek és a magyaroknak a másik oldalon sikerült megállapodni a közös vagyon és az alapítványok megőrzéséről. Eszerint a szlovák iskolát is a közös 3 Matus, László: Ján Kollár és a pesti szlovák evangélikusok asszimilációjának problémája a 19. század húszas éveiben. Világtörténet ősz-tél 63. p. 4 Uo p. 5 Az iskolaalapítás pontos dátumának tekintetében eltérések vannak az egyes szerzők között Kovács Anna szerint az iskola 1820-ban nyitotta meg a kapuit, Fabiny Tibor szerint csak 1821-ben. 6 Fabiny Tibor Samuel Matejovský-ként írta a nevét, Kovács Anna Matejkovskýként említi, a korábban már idézett Tranovský naptár (1896) pedig Samuel Matejšovský-ként ismeri. 7 Fabiny Tibor: Kultúrny život slovenských evanjelikov v Pešťbudíne. In: Kultúrne dedičstvo budapeštianskych Slovákov A budapesti szlovákok kulturális öröksége. Szerk. Michal Hrivnák. Budapest, p. 2

3 pénzből kellett volna fenntartani. Önálló létezését tehát a pesti szlovák evangélikus egyház Ján Kollár vezetésével csak 1834-ben kezdhette el. A szlovákokat nemsokára követték a magyar hívők is, akik 1837-ben Székács József lelkész vezetésével önálló szervezeti egységet hoztak létre. 8 A templom használatát a már említett tízpontos megállapodás rendezte, amelyet a német és a szlovák evangélikusok kötötték 1834-ben. Délelőtti szlovák istentisztelet minden negyedik vasárnapon lehetett. A magyar hívők különválása után a helyzet tovább bonyolódott, hiszen három gyülekezet és egy templom ez mindenki számára kemény diónak bizonyult. Az erősödő nemzeti öntudat és az ezzel járó differenciálódás szintén nem könnyítette meg a helyzetet. Kollár nehéz természete is problémákat okozott. A szlovákok azonban mindig a rövidebbet húzták ezekben a vitákban, ezért végül egy külön telket kértek József nádortól, amelyen saját templomot akartak felépíteni. A telket 1838-ban meg is kapták a Kerepesi úton. Ez akkoriban a város perifériáján lévő, olcsó teleknek számított, amely azonban idővel, a város terjeszkedésével egyidejűleg jelentősen felértékelődött. A tervezett építkezéshez azonban nagyon sok pénzre volt szükség. Kollár azért adományokat kezdett gyűjteni, de az ügy így is elhúzódott ben a magyar és a német evangélikusok felmondták a fent említett megállapodást és azzal a javaslattal álltak elő, hogy mindegyik gyülekezet gondoskodjon magáról. Így próbálták meg szlovák hittársaikat kiszorítani a közös vagyon használatából és élvezetéből. Ezzel viták újabb sorozata vette kezdetét. A szlovákok a vagyon rájuk eső részét követelték, hogy végérvényesen különválhassanak a Deák téri gyülekezettől. Ebben a hektikus időben a fővárosban már nagyon népszerűtlen Kollár távozott Pestről, mert mint Habsburgokhoz hű személyiség egyetemi professzori állást kapott a bécsi egyetemen, amelyre már régóta vágyott. A szlovák hívők új lelkésze Jozef Podhradský lett től a pesti evangélikusok már nem vezettek közös anyakönyvet. A hosszú viták után 1854-ben végül új megállapodás született az acsarkodó frakciók között. A megállapodás értelmében a Kerepesi úti telek a szlovákok kizárólagos tulajdonába került, ezen kívül pedig a testvér egyházaktól kaptak még forintot, hogy el tudják kezdeni önálló létezésüket. Ezt az összeget 12 jómódú német és magyar polgár gyűjtötte össze egymás között, fejenként 1000 forintot adományozva. Emiatt később 12 apostolnak is 8 A különválásokról lásd részletesebben Nepešťan: i. m pp. és Kovács Anna: i. m

4 nevezték őket. Végül megállapodtak abban is, hogy a szlovákok még 8 éven át használhatják a közös templomot és a harangokat. 9 Először az iskolaépület építésébe kezdtek bele, hiszen azon már 1853-tól dolgoztak. Az új templom és a lelkészi hivatal építése csak 1856-ban kezdődött el. A folymatos anyagi gondokkal küszködő építkezés 10 éven át tartott. Ezért a Deák téri templomot a szlovákok egészen 1868-ig használhatták, hiszen csak ekkor fejezték be saját templomukat. 10 Az építkezés azért is húzódott el, mert az amúgy sem elegendő pénzmennyiség egy részét közben elsikkasztották. 11 További probléma volt, hogy Kollár utódját, a már említett Jozef Podhradskýt, a szlovák iskola tanítójával együtt az éles belső frakcióharcok, valamint a császári pátens körül kirobbant viták során ban leváltották. Elkezdődtek a belső szakadás évei, amikor néha úgy tűnt, hogy a pesti szlovák evangélikusok egyházi szervezete teljesen felbomlik és elenyészik. Két ellenséges tábor feszült egymásnak. Közben adminisztrátorként 1863 és 1867 között Ján Poleracký, majd 1867-től új lelkészként Michal Elefant vezette a gyülekezetet. Az új pap azonban öreg volt és beteges, azért nem tudott rendet teremteni az egymással marakodó hívek között. Minden erőfeszítése arra ment rá, hogy legalább a templomot fejezzék be, bár adósságokkal. A pénzösszeg egy részét ugyanis a gyülekezet jegyzője, Alexander Vrchovský ügyvéd sikkasztotta el, aki az 1865-ben bejelentett csőd után öngyilkosságot követett el. 12 Az egyházi pénzügyeket aztán 12 éven át a volt finánc Ondrej Ranostaj intézte, de úgy, hogy ezen időszak alatt nem adta át a számlákat ellenőrzésre. 13 Végül a különböző intézmények segítségével sikerült megnyitni a templomot. Rottenbiller Lipót, pesti polgármester például 5000 forintot adott a mennyezet befejezésére, valamint 1200 forintot az alkalmazottak bérezésére. Szentiványi Károly, mint a képviselőház elnöke a templom működése kezdetén 24 széket adott kölcsön a szlovákoknak, hogy legalább az istentisztelet alatt le tudjank ülni. Az építkezést vezető Diescher Josef építész pedig éveken át hitelezte a szlovák evangélikusokat. 14 Miután Elefanti 1872-ben meghalt, a pesti szlovák evangélikusok vezetői új lelkészt kezdtek keresni. Azok az erők, amelyek a gyülekezet konszolidálására törekedtek, egy energikus és viszonylag fiatal jelöltben gondolkodtak, aki képes lenne 9 A részleteket lásd Kovács, Anna: im. 10 Nepešťan: im Nepešťan: im Kovács, Anna: im Nepešťan: im Kovács, Anna:

5 megbírkózni a rá háruló feladatokkal. A választás végül a fiatal, de tapasztalt harminchárom éves Daniel Bachátra esett, aki azonban sokáig gondolkodott, hogy elvállalja-e a vonzó fővárosi posztot. Addigi munkahelyén, Felső-Liptóban ugyanis már jó pozíciókkal rendelkezett és komolyan megbecsülték. Pribilinán saját temploma és lelkészi hivatala volt, ő volt az esperességi jegyző, valamint beválasztották a megye bizottságába is. 15 A fővárosi lelkészi hivatal azonban mégis rendelkezett vonzerővel, bármilyen nehéz kihívásnak tűnt, ezért Bachát dr. Peter Matuška rábeszélésére végül elfogadta a felkérést. Ezzel kezdetét vette a pesti szlovák evangélikusok második nagyon fontos korszaka (az első a Kollár periódus volt), amely ugyan kevésbé volt látványos, de annál eredményesebb, legalábbis a körülményekhez képest. A pesti szlovák evangélikusok a dualizmus idején. Daniel Bachát és a pesti szlovák egyház konszolidálása és virágzása április 13-án a vásrosligeti séta során hirtelenül összeesett, majd otthonában hamarosan meghalt Bachát Dániel, a bányakerület ág. hitv. evangélikus egyházkerület püspöke, valamint a budapesti szlovák evangélikus gyülekezet lelkésze. E két tisztség azonban csak töredéke (igaz, a legfontosabb) azoknak a funkcióknak és posztoknak, amelyeket - a modern szóval élve - hiperaktívnak is mondható főpap élete során összegyűjtött. Egyházi tisztségein kívül ugyanis hosszú éveken keresztül képviselte lakóhelyét, a VIII. kerületet a székesfőváros törvényhatósági bizottságában. Részt vett a Magyar Vöröskereszt ugyancsak VIII. kerületi alapszervezetének létrehozásában, majd e szervezet országos választmányába is bekerült. Sokáig töltötte be a Luther Társaság alelnöki posztját is. Ezenkívül tiszteletbeli elnöke volt a budapesti iparos képzőegyletnek, tagja az irodalmi körökben nagy presztizsnek örvendő Kisfaludy Társaságnak és még számtalan további társadalmi szervezetnek és egyesületnek. Temetése valódi népmegmozdulás volt - a korabeli sajtóhírek szerint több ezer ember vett részt ezen a végső búcsún, amely a budapesti szlovákok Kerepesi úti templomában kezdődött és az azonos nevű híres temetőben végződött. Az esemény rangját jól mutatja, hogy azon az evangélikus egyház majdnem teljes vezérkara mellett megjelent több államtitkár, főrendiházi tag, városi tanácsnok, akadémiai 15 Nepešťan: im

6 főtisztviselő, valamint az Operaház kórusa. A rendet pedig negyven gyalogos és tíz lovasrendőr vigyázta. Mivel vívott ki magának a Liptó vármegyéből 1873-ban Budapestre költözött szlovák lelkész ilyen köztiszteletet? Egyáltalán, hogyan tudott ez a deklaráltan szlovák származású ember egy ilyen karriert elérni az elmagyarosodni nem akaró nemzetiségi honpolgárok számára nem mindig kedvező dualizmuskori Magyarországon? Daniel Bachát életútja fordulatokban gazdag volt, ha kívülről nem is mindig tűnt annyira izgalmasnak. A gömöri Ratkó (szlovákul Ratková) községben született 1840-ben, nem messze Rimaszombattól. Gimnáziumi tanulmányait Iglón, Rozsnyón és Eperjesen végezte. Az érettségi után először az eperjesi evangélikus kollégiumban, majd pedig a bécsi egyetemen tanult teológiát ban Pribilinára került, ahol tíz évig lelkészkedett. Bachát már fiatal korában aktívan bekapcsolódott az 1860-as években meglehetősen aktív szlovák nemzeti mozgalomba. Sokan úgy emlékeztek később az irodalmi ambíciókat is dédelgető fiatal lelkészre, mint a liptói szlovák élet egyik motorjára. Igaz, már ekkor kitűntek azon tulajdonságai - konfliktuskerülő természete, konszenzuskeresési hajlama, politikai mérsékletessége, sőt óvatossága - amelyek később is segítették, például a budapesti közéletbe való beolvadáskor. Ebben az időszakban került sor ugyanis a szlovák nemzeti mozgalom első komolyabb belső differenciálódásra. Az eddig egységes tábor két szárnyra szakadt: a továbbiakban is inkább a Bécs felé orientálódó és a területi autonómiát követelő nemzeti konzervatív Régi iskolára és a valamivel modernebb, inkább a magyarokkal való kiegyezést kereső és az úgynevezett municipiális autonómiát is elfogadó nemzeti liberális Új iskolára. Bár Bachát mindkét csoportban jó kapcsolatokkal rendelkezett, végül az utóbbi irányzathoz csatlakozott. Ezt az is bizonyítja, hogy Liptószentmiklóson ott találjuk őt a helyi nemzeti-demokrata egyesület megalapításánál. A később kudarcot vallott liberálisoknak csak két helyen sikerült tartósabb jelleggel létrehozni ilyen szervezetet - az előbb említett liptói városban és Pest-Budán. Az igazi nagy fordulatra Bachát életében azonban csak 1873-ban került sor, amikor a széthúzó és belsőleg nagyon zilált állapotú budapesti szlovák gyülekezet meghívta őt lelkésznek. A belső konfliktusok döntően abból fakadtak (ahogyan már volt róla szó a fentiekben), hogy a pesti szlovákok csak nagyon nehezen tudták befejezni a Kerepesi úton épülő templomukat. Az építkezés során sok kölcsönös feljelentés történt, felmerült a sikkasztás gyanúja és a városi hatóságok is egyre 6

7 inkább ráuntak a szlovákok viaskodására. E körülmények között a gyülekezet konszolidálásában érdekelt körök 16 szeme fennakadt az agilis, jó szervező és kifogástalan szlovák hazafi hírében álló harminchároméves Bacháton, aki végül elvállalta a felkérést. A fővárosi plébánia mégiscsak fővárosi plébánia, akkor is ha a festői szépségű vidékről érkező birtokosa eleinte csak nehezen tudott azonosulni új környezetével. A kezdeti idegenkedés azonban elég hamar elmúlt és Bachát szépen lassan beolvadt a dinamikusan fejlődő főváros társadalmi és társasági életébe. Ebben segítségére volt már említett alkalmazkodó természete, valamint egyfajta pragmatikus és technokrata beállítottsága. A korábban nemzethű szlováknak számító lelkész és költő fokozatosan mérsékelte írásai hangnemét és stílusát, jobban vigyázott nyilvános megnyilvánulásaira. Magatartását az is befolyásolta, hogy a Ján Kollár nagy szlávszlovák költő által alapított pesti szlovák gyülekezetet a fővárosban általában azzal gyanúsítottak, hogy a panszláv eszméknek hódol. Ennél rosszabb címkét csak nehezen lehetett elképzelni a rohamosan magyarrá váló, a korábbi multikulturális hagyományaival szakító Magyarhonban. Bachátnak pedig alapvetően a szegény és gyenge egyházát kellett konszolidálnia. Tehát választania kellett - vagy folytatja nagy nemzeti küzdelmeit és politizál, vagy a kis, csendes és lassú lobbizás útjára lép hívei érdekében és a gyülekezete létét biztos anyagi alapra helyezi Bachát az utóbbit választotta. Szlovák mivoltát Bachát azonban soha nem tagadta meg. Igaz, amúgy is mindenki tudta, hogy a helyi szlovák evangélikusok lelkésze. Tény az is, hogy a pályája vége felé már nem hangsúlyozta származását minden adandó alkalommal. Nemzetileg elkötelezettebb irodalmi és kulturális megnyilvánulásait csak szűk körben engedte meg magának és akkor is inkább felkérte a jelen lévő újságírókat, hogy lapjaikban ne számoljanak be ezekről. Időnként semleges hangvételű cikkeket írt a hazafias (azaz magyarbarát) szellemű budapesti szlovák sajtóorgánumokban. Az 1891 és 1894 közötti magyarországi egyetemes evangélikus zsinaton, amely a szlovákokra nézve nagyon előnytelen módon szabta át a négy egyházkerület belső határait, passzív volt és összesen csak egyszer szólalt fel. Ezzel egyidejűleg veje és beosztottja, Ľudovít Izák evangélikus tanító és kántor otthona hosszú éveken keresztül 16 Itt konkrétan a pesti szlovák evangélikusok körében komoly befolyással rendelkező Matuška testvérekről (Peter és Vojtech) volt szó. Peter Matuška jogász-politikus már az 1860-as évekből ismerte Bachátot, aki próbált segített neki, amikor 1869-ben képviselői mandátumot próbált szerezni az országgűlési választásokon. 7

8 a budapesti szlovák társasági élet központjának számított. Ezen kívül Izák volt a pesti szlovák (és részben cseh) egyesületi életnek az egyik motorja, különösen ami az énekkarok szervezését és vezetését illeti. Sőt, nemcsak szervezte és vezette azokat, hanem külön zenei műveket is szerzett számukra. Daniel Bachát egyházi és közéleti szervezési tevékenysége a dualizmus idején Érdekes feladat bemutatni Daniel Bachát konkrét szervező tevékenységet a tárgyalt időszakban, annyira szerteágázó és bonyolult munkásságról van szó. Ezen a helyen főleg a pesti szlovák evangélikusság és Bachát életútja szempontjából fontos történésekről lesz szó. A konfliktusokat kerülő Bachát nagyon korán népszerűvé vált, és nemcsak saját gyülekezetében, hanem az egész egyházmegyében is. Így nem csoda, hogy már 1874-ben budapesti esperessé választották, és egészen 1905-ig, bányakerületi püspökké választásaig az is maradt. Annak ellenére, hogy a budapesti egyházmegye öt gyülekezetből állt, amelyek közül csak kettő - a szlovák és a német - volt kifejezetten nemzetiségi jellegű, majdnem mindig nagy szavazattöbbséggel vagy egyhangúlag választották meg. Úgy tűnik, Bachát rendelkezett azzal a hálás képességgel, hogy egyidőben népszerű tudott lenni hívei, előljárói és kollégái körében. Helyzete viszont nem volt egyszerű. A pánszlávizmus elleni kampányok egyre sűrűsödtek, az evangélikus egyházat és személy szerint magát Bachátot is többször támadták és rágalmazták, ami kellemetlen lett az egyre jobb társadalmi kapcsolatokkal rendelkező, népszerű lelkésznek. Ezen túlmenően ebben az időben az egyházon belül is jelentkeztek magyarosító tendenciák. Bachát helyzete abban is specifikus volt, hogy nem egy szlovákajkú vidéken tevékenykedett, hanem tulajdonképpen idegen nyelvi környezetben élő szlovákok lelkésze volt. Háttere és az elvárások tehát mások voltak, mint például Liptó vagy Zólyom megyei gyülekezetek lelkészeivel szemben. Sőt, Bachát nemcsak szlovákajkú híveinek volt előljárója, hanem egyházmegyéjének többségét éppen a magyar és a német hívek alkottak. Tehát nagyon sok elvárásnak és befolyásnak kellett egyidejűleg megfelelnie. Felülről szintén komoly nyomás nehezedett rá. Erről Szeberényi Gusztáv szuperintendensnek a főesperesekhez intézett levelei tanúskodnak március 7-i levelében, amelyet a főespereseknek küldött, a szupereintendens kijelentette, hogy 8

9 nem szabad szó nélkül hagyni azokat a hazafiatlansági vádakat, amelyekkel a magyar sajtó illeti az evangélikus egyházat. A nyilvános tiltakozást pedig össze kell kapcsolni egy olyan nyilatkozattal, amelyben kinyilvánítják, hogy az evangélikus lelkészek és tanítók is az egy és osztatlan magyar nemzet hívei, és attól függetlenül, hogy szlovákul vagy németül hirdetik az igét a rájuk bízott hívek különleges politikai jelentőségéről és ténykedéséről hallani sem akarnak. Ezenkívül el kell határolódni a nemzetiségi mozgalmaktól illetve a föderalisztikus elképzelésektől. A fogalmak tisztázása végett azonban a szuperintendens kijelenti, hogy azért, hogy valaki a tót egyházi irodalmat pártolja, tót pap létére, tótul netalán jobban tud mint magyarul, a tót egyházias, kegyes institutiókat kegyeli, de különben politikailag magyar és magyar érzelmű annyira, hogy ahol csak lehet a közös magyar érdekeket előmozdítja szóval, tettel, az bizonyosan csak oly magyar hazafi, mint bármely tősgyökeres! 17 Minden jel arra utal, hogy Bachát fokozatosan figyelembe vette ezeket az utasításokat és tanácsokat. A felsőbb egyházi utasítások értelmében, amelyekkel egyre jobban azonosult, óvatosan úgy próbálta vezetni gyülekezetét, hogy minél kevesebb támadás érje. Közben sok kisebb- nagyobb kompromisszumra kényszerült. Az december 10-i budapesti egyházmegyei közgyűlés, amely egyébként esperessé választotta, állást foglalt például a bezárt nagyrőcei és turócszentmártoni szlováknyelvű gimnázium ügyében. A budapesti egyházmegye elöljárói és képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az egyház belső életét az iskolák területén is megóvandónak tartják, az iskolák nemzetiségi nyelvével együtt, viszont magától értetődőnek tekintik azt is, hogy az egyházi autonómia és a nemzetiségi nyelvek művelésének ürügye alatt zajló támadások a haza és törvényei ellen a legszigorúbb eljárás alá tartoznak ben megint komoly támadás érte az evangélikus egyházat. A Protestantizmus és pánszlávizmus c. könyv szerzője személyesen Bachátot is megtámadta, aki külsőleg hazafinak mutatja magát..., szívében mégis pánszláv eszménynek hódol és a pánszláv érdekeket szolgálja. 19 E támadás eredménye a szuperintendens körlevele lett, amelyben felhívta az érintett megtámadott gyülekezeteket, hogy hazafias nyilatkozatban utasítsák el a pánszlávizmus vádját. A pesti szlovák gyülekezet ezt meg is tette, és Bachát, mint megtámadott és 17 Szeberényi Gusztáv szuperintendens levele az esperesekhez, 1875, március 7. EOL Budapesti egyházmegye , , 265/ A budapesti evangélikus esperesség december 10-i ülésének jegyzőkönyve, 4. EOL Budapesti egyházmegye , Felvidéky (Thébusz János): Protestantizmus és pánszlávizmus. Budapest,

10 meggyanúsított pap felajánlotta lemondását az esperesi posztról. A budapesti egyházmegye azonban kiállt mellette és visszautasította az esperesét ért vádakat ban a budapesti evangélikus esperesség azzal az egyház berkein belül született indítvánnyal foglalkozott, miszerint a nem magyarajkú evangélikus gyülekezetek istentiszteletei is fokozatosan térjenek át magyar nyelvre. Az öt budapesti gyülekezet közül a három magyar egyház egyetértett a javaslattal, a pesti német gyülekezet viszont határozottan elvetette azt. A szlovák evangélikusok formálisan egy köztes álláspontra helyezkedtek, amely gyakorlatilag az indítvány elutasítását jelentette. A magyar istentisztelet behozatalát az egyes gyülekezetek belügyének kívánták tekinteni, ám pártolták az indítvány által javasolt olyan állandó bizottság létrehozatalát, amelynek feladata lenne a leginkább használt német és szlovák énekek és szövegek magyarra fordítása. 21 A német elutasítás sokkal radikálisabb és egyértelműbb volt, de a helyzetük is más volt, mint a hazafiatlansággal és pánszlávizmussal gyakran meggyanúsított szlovákoké. Tíz évvel később még nagyobb engedményre szánja el magát a budapesti szlovák evangélikus gyülekezet Bacháttal az élen. Megfelelni igyekezvén a zsinati törvények azon határozatainak, hogy ezentúl az egyes egyházi gyülekezetek elnevezésénél mellőzzék a nyelvi megkülönböztetést, a pesti szlovák gyülekezet 1893-ban elhatározta, hogy a pesti tót (illetve szláv) egyház elnevezés helyett ezentúl a budapesti kerepesi-úti ágost. hitvallású evangélikus egyház elnevezést fogják használni. 22 A szlovákok voltak az elsők, akik elszánták magukat erre a lépésre és a budapesti egyházmegyében sokáig az egyetlenek is, mert a pesti magyar és német gyülekezet később is használta régi nevét. Ezen kompromisszumok ellenére vagy talán éppen azoknak köszönhetően a budapesti szlovák evangélikusok mindvégig megőrizték szervezeti önállóságukat, erre ugyanis mindig nagyon vigyáztak. Az 1890-es évektől kezdve, döntően a Deák téri magyar gyülekezet kezdeményezésére, úgymond napirenden volt a három fővárosi evangélikus egyház egyesítése egy gyülekezetté. Ezt a szlovákok először 1894-ben utasították el, amit az esperesség tudomásul vette. Később azonban megismétlődtek az ilyen jellegű javaslatok, ezért a szlovák evangélikusok 1898-ban tiltakozó levelet írtak az egyházmegyéhez és a bányakerülethez. Ezzel megint egy időre sikerült kivédeni az 20 A budapesti evangélikus esperesség szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyve A budapesti evangélikus esperesség szeptember 24-i ülésének jegyzőkönyve, 4-5. EOL 22 A budapesti evangélikus esperesség szeptember 5-i ülésének jegyzőkönyve, EOL 10

11 egyesítő törekvéseket, amelyek legközelebb 1913-ban jelentkeztek újból, már a Bachát halála után. Végül az első világháború kitörése akadályozta meg ezt a lépést. A kerepesi úti gyülekezet így egészen a Monarchia végéig meg tudta őrizni szlovák jellegét. A fent bemutatott, az egyházon belüli taktikázáshoz hasonlóan járt el Bachát a budapesti szlováknyelvű evangélikus népiskola esetében is. A budapesti egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvei szerint gyülekezete népiskolájában három nyelvet oktatnak a gyerekeknek - a szlovákot, a magyart és a németet. Bachát, aki mint iskolaszéki elnök gyakran meglátogatta a felügyelete alá tartozó intézményt, 1888 végéig következetesen két nyelven, szlovákul és magyarul írta be a látogatásairól szóló bejegyzést az iskola között vezetett vendégkönyvébe január 21-i látogatásától kezdve már csak magyar nyelvű bejegyzést lehet találni. 23 Idővel egyébként az egész négyosztályos osztatlan iskola magyar nyelvre tért át. A politika mellett valószínűleg a gyakorlati élet is ebbe az irányba vitte az iskolát, hiszen diákjai többségének a jövőben is a főváros magyar környezetében kellett érvényesülniuk és boldogulniuk. A magyar nyelv oktatásra tehát itt eleve több figyelmet kellett fordítani, mint például Liptó megyében. Az Evangélikus Országos Levéltárban megmaradt, 1904 és 1914 között készült, az egyes tanévekre vonatkozó hivatalos statisztikai kimutatásokban az iskola tanítási nyelveként már csak a magyar nyelv van megjelölve, a szlovákot még kisegítő nyelvként sem említik. Az 1906/1907-es tanév kimutatásában viszont már feltüntetik, hogy a magyar nyelv mellett a tótot, azaz szlovákot is használják, de csak az első osztály elején. Ez valószínűleg korábban sem lehetett másként, csak nem vallották be nyíltan. Az 1909/1910-es tanévben, amikor megváltoztak a statisztikai kérdőívek, arra a kérdésre, hogy a magyarul nem beszélő tanulók részesülnek-e anyanyelvi oktatásban azt válaszoltak, hogy igen, mégpedig szlovák nyelven. Az 1913/1914-es kimutatásban megint az szerepel, hogy a hittant mindkét nyelven tanítják - szlovákul is, magyarul is. Ez valószínűleg korábban is így lehetett, mert a használt tankönyvek között már azelőtt is szerepeltek szlovák nyelvű olvasókönyvek és vallási vonatkozású művek. 24 Amikor az iskola nemzetiségi jellegéről van szó, azt is figyelembe kell venni, hogy 23 Kniha návštev školy budapeštianskeho (slovenského) evanjelického zboru ( ) EOL Iskola doboz 24 Erre vonatkozóan lásd a hivatalos statisztikai kimutatásokat az 1904 és 1914 közötti időszakból. Ezekből a kimutatásokból egyébként kiderül, hogy a tanulók száma sokáig a 40 és 60 között mozgott, aztán csökkenni kezdett a létszám. A diákok többsége szlovák evangélikus volt, de tanultak itt katolikus és magukat magyarnak valló gyerekek is. 11

12 annak hosszú éveken keresztül az a már említett Izák volt a tartó pillére, akit a pesti szlovák kulturális élet egyik legfőbb szervezőjének lehet tekinteni. Az 1903 és 1904 évi statisztikai kimutatás ugyan azt állította, hogy a lévei tanítóképző e híres növendéke magyar nemzetiségű, de ennek inkább csak taktikai jelentősége volt. Igaz viszont az is, hogy a másik tanerő, Szilágyi Irma már valóban magyar volt és katolikus, sőt szlovákul sem beszélt. Mindezeket a tényeket figyelembe véve az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a valóságban inkább vegyes nyelvű iskolát kifelé hazafias és már inkább magyar népiskolaként próbálták eladni. Bachát egyházi és szlovák nemzeti politizálása szempontjából talán legproblematikusabb az 1891 és 1894 közötti országos egyházi zsinaton tanúsított magatartása. Ezen a zsinaton ugyanis a magyar többség úgy szabta át a magyarországi egyházi kerületek belső határait, hogy a szlovák evangélikusok sehol ne maradhassanak többségben. A szlovákok emiatt nagyon élesen ellenezték ezt a reformot. A reformátusokkal kötendő unió kérdése is részben napirendre került ezen a tanácskozáson. Bachát pozíciójának megértéséhez figyelembe kell venni két tényezőt egyrészt több személyes szállal kötődött ahhoz régióhoz (Liptóról van szó), amely érdekeit komolyan sértette a határok átrajzolása, másrészt a zsinaton ő már egy magyar többségű, fővárosi esperességet képviselt. Mandátumát ugyan nem kötötték instrukciókhoz, de akkor is tisztában kellett lennie azzal, kit képvisel. Ezen kívül a pesti szlovák evangélikusok éppen ezekben az években építették és fejezték is be a Luther-udvar építését, amely sok energiát és kompromisszumot igényelt tőlük. Pontosabban szólva az épületet nem ők építették, de a telkükön Deutsch Károly vállalkozó húzta fel egy nagyon elegáns bérházat, amelyeta megállapodás értelmében ötven éven át ő használhatta, ennek fejében viszont bérleti díjat fizetett, valamint helyiségeket biztosított az evangélikus templom, lelkész és iskola számara. Lutherudvar tehát nagyon fontos volt a szlovák evangélikusok számára, mert hosszú évekre biztosabb alapokra helyezhette a gyülekezet létét. Valószínűleg ezen okok miatt Bachát meglehetősen passzív volt a zsinaton. A hároméves tárgyalássorozat alatt komolyabban csak egyszer lépett fel - a terminológiai kérdések körül forgó vitában. Ezek a kérdések mögött egyébként protestáns uniós elképzelések húzódtak. Bachát óvatosan, tapintatosan és többé-kevésbé rejtetten elutasította a két protestáns testvéregyház további közeledését. Bachát nem vett részt abban a vitában, amely arról szólt, hogy az egyes gyülekezetek ne használjanak a megjelölésükre etnikai jelzőket. Nem szólt hozzá a létesítendő szlovák gimnázium körüli vitákhoz sem. 12

13 Nyíltan a határkérdésről sem nyilvánított véleményt, pedig végül őt is beválasztották az ezzel a kérdéssel foglalkozó ún. proporcionalizációs bizottságba. Itteni tevékenységéről nem maradtak fenn konkrétabb adatok, valószínűleg itt is passzív lehetett tény, hogy sem a vitákban, sem a szlovák delegátusok tiltakozásában sem vett részt. Egyébként úgy tűnik, hogy a pesti szlovák evangélikusok sem presszionálták Bachátot ebben a kérdésben, ők is inkább óvatosan politizáltak és döntően saját ügyeikkel foglalkoztak. 25 Az ilyen típusú politizálás miatt az 1880-as évek közepétől egyre ritkább lett a hazafiatlanság vádja Bacháttal szemben, sőt a század vége felé már egyre gyakrabban emelik ki magyar hazafisságát ban bekövetkezett halálakor a Vasárnapi Újságban megjelent nekrológ is úgy méltatja, mint aki hazájának hű fiaként, a belsőleg megbomlott pesti gyülekezetben hazafias és erélyes fellépésével rendet és békét teremtett, és legyőzte a Kollár-féle hagyományok erejét. Elsősorban az ő érdeme, hogy gyülekezete ma már csak nyelvére tót, érzésében s egyházi munkásságában egyaránt feddhetetlen hazafisságú. A valóság inkább az volt, hogy a gyülekezetalapító Kollár százéves évfordulójáról a pesti szlovák evangélikusok is megemlékeztek, de csak csendben, nagy felhajtás nélkül. Jellemző, hogy Bachát halála után a szlovák presbiterek ügyeltek arra, hogy helyét a kifogástalan szlovák hírében álló Martin Morháč foglalja el. Mindezek ismeretében tehát nem meglepő, hogy 1905-ben meglehetősen nagy szavazataránnyal (375 érvényes szavazatból 242 kapott), komolyabb ellenállás nélkül éppen Bachátot választották az országban legnagyobbnak számító, majdnem félmillió evangélikus hívőt magába foglaló bányai egyházkerület püspökévé. Bachát akkoriban már egyházi és részben fővárosi berkekben nagy társadalmi elismerésnek és népszerűségnek örvendett, ami elősegítette megválasztását. Ezen túlmenően teológiai munkássága, kompromisszumokra törekvő konszenzuális alkata és szervezési készsége is mellette szólt. Sőt, komoly kitüntetés viselője is volt, hiszen az érdemeiért már 1898-ban Ferenc József Rendjellel tüntették ki. Bachát és a hazafiság kérdése 25 A zsinaton történtekről lásd részletesebben: Guóth Emil: Az evangélikus egyházkerületek évi átrendezése. Protestáns Szemle sz. 22., továbbá Thébusz János: A magyarországi ág. Hitv. Ev. Egyház iki országos zsinatának története. Hornyánszky Viktor Kiadása. Budapest,

14 Daniel Bachát hazafiságának és a magyar állam hivatalos ideológiája iránti lojalitásának vizsgálata során nem szabad szem elől téveszteni, hogy közismert volt szlovák származása, hiszen a pesti szlovák evangélikusok lelkésze volt. Ő maga sem tagadta szlovák mivoltát, fennmaradt magánlevelezése pedig döntően szlovák nyelvű. Milyen is volt tehát az a magyar hazafiság, amelyet annyira dícsértek a magyar kortársak a nekrológokban? Itt vissza kell kanyarodni a hetvenes és nyolcvanas évek hivatalos levelezéséhez, amely közte és Szeberényi Gusztáv szuperintendens között folyt, valamint részben Bachát irodalmi munkásságához. A nemzet és haza problémája ugyanis valóban foglalkoztatta őt. A nézetei bizonyos változásokon is keresztülmentek. A Svoj k svojmu (Saját a sajátjához) c. novellájában (1872) például az egyik szereplője még azt mondja, hogy... a haza csak egy darab föld, de nemzet az élő lakója. 26 Később, az egyik utolsó nemzetibb hangvételű írásában, a Mučedlnica (Mártírlány) c. kisprózában már következőképpen határozta meg viszonyulását ehhez a dilemmához:... a hazánk az anyánk, a nemzet, amelybe beleszülettünk pedig az apánk, és mindkettőjüket, úgy mint a testi szüleinket, tisztelni és szolgálni kell. 27 Vissztérvén a feletteseivel folytatott levelezéshez, ki kell emelni Szeberényinek a Bacháthoz intézett január 26-i levélét, amelyben Szeberényi megpróbálja meghatározni, hol van az a határ, amelyen belül összefér magyar jó hazafisággal az, hogy kiki anyanyelvén, - ha az szláv nyelv is - hordozva szivén egyháza javát, tanítsa hűségesen a reá bízottakat anélkül, hogy magyar állampolgári kötelességét megsértene. Szerinte tehát magyar hazafi az, aki az egész országra nézve elismeri a magyar nyelv diplomatikus voltát, továbbá aki tehetsége szerint áldozik a haza érdekében, és aki a magyar állam egységét szem elől nem tévesztve a haza iránti ragaszkodást és szeretetet csepegtet tanítványai lelkébe. Az evangélikus egyház, amely leginkább tanító egyház, ugyanakkor nem teheti meg azt, hogy ne művelje és ne ápolja hívei nyelvét. De ebben szerinte ki is merült a feladata. Minden túlzás, minden külön államisági vagy nemzeti aspiráció azonban mint a hazaellenes cselekedetek kárhoztatandók. A nyelv ugyanis csak eszköz, a cél pedig a haza boldogulása. Nagyjából ezek tehát azok a kritériumok, amelyek mellett a 26 Orol sz Orol sz

15 dualizmuskori evangélikus egyházi hierarchia, de részben a világi hatóságok is még hajlandók voltak valakit magyar illetve magyarországi hazafinak tekinteni. 28 Daniel Bachát tényleg a minimálisra korlátozta olyan megnyilvánulásait, amelyeket úgy lehetett volna értelmezni, mint szlovák nemzetiségi törekvéseket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy tudatos magyarosítóvá vált volna, bár a korabeli hazafiság jelszavát ő is aktívan propagálta. Püspökké választása utáni székfoglaló beszédében kijelenti, hogy az evangélikus egyház nem lehet leplezője a hazaellenes törekvéseknek. Ilyen hazallenes nemzetiségi törekvések az egyházkerületében eddig sem voltak és reméli, hogy a jövőben sem lesznek. Aztán kijelenti: De viszont ne keressük s ne véljük feltalálni a hazafiatlanságot ott, ahol az valóban nincs. Hívei vagyunk a magyar állameszmének, de ne üssük meggondolatlanul a hazafiatlanság bélyegét azokra, akiknél az istentisztelet más nyelvű. 29 Bachát püspökként is két dologtól óvta híveit és egyházát - attól, hogy nemzeti alapon politizáljanak és attól, hogy a hazafiatlanság és a pánszlávizmus vádját ott is keressék, ahol csak az istentisztelet és az oktatás nyelve más. A nemzeti érzelmű szlovák kortársak - és nyomukban az utókor, - mindezekért a fentiekben felsorolt kompromisszumokért, meghátrálásokért és nem utolsó sorban az egyes kijelentéseiért gyakran úgy tekintették Bachátot, mint aki karrierje érdekében elhagyta ifjúkori eszméit és elfordult nemzetétől. Ennek ellenére levelezése között maradt néhány olyan levél, amely azt jelzi, hogy egyes szlovák értelmiségiek nem tartották teljesen idegennek a szlovákság ügyeitől. Kitüntetése alkalmából a fiatal Milan Hodža is elküldte üdvözlő levelét, amelyben kiemelte annak a ténynek fontosságát, hogy minél több szlovák szerezzen meg ilyen kitüntetéséket. 30 Püspökké választása alkalmából megint Terézia Vansová írónő küldte el üdvözlő levelét, amelyből látszik, hogy tisztelte és szerette Bachátot. 31 Az esperes és későbbi püspök budapesti ténykedésének volt még egy, kevésbé látványos, de fontos és jellemző oldala. Bachátot ugyanis a radikálisabb szlovák politika nemzeti szempontból úgymond leírta. De nem mindenki. A püspök után megmaradt gazdag hagyatékban több olyan levél található, amelyben a befolyásos 28 Szeberényi Gusztáv levele Daniel Bacháthoz, január 26. EOL Budapesti egyházmegye , Nemzetiségi hazafias ügyek 131/ Daniel Bachát székfoglaló beszéde. In: Bányai egyházkerület X közgyűlésének jegyzőkönyve. Budapest, 1905, Milan Hodža levele Daniel Bacháthoz a kitüntetése alkalmából, december 3. EOL Pesti szlovák gyülekezet iratai 111. doboz. 31 EOL Pesti szlovák gyülekezet iratai 111. doboz. 15

16 Bachát közbenjárását vagy protekcióját kérték vagy éppenséggel megköszönték azt a különböző szlovák személyiségek. 32 Bachát ugyanis nagyon széles kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelyről sokan tudtak, úgy mint segítőkészségéről is. Egyik legbefolyásosabb ismerőse pedig a dél-alföldi szlovák származású, de már valóban elmagyarosodott Zsilinszky Mihály kultuszminisztériumi államtitkár volt. Az államtitkár unokaöccsét jobban ismeri az utókor, hiszen ő volt Bajcsy-Zsilinszky Endre. Zsilinszky volt gyakran az, akihez Bachát személyesen vagy magyar nyelvű leveleiben fordult segítségért. Daniel Bachát szépirodalmi munkássága Daniel Bachát bemutatása nem lehet teljes írói munkásságának bemutatása nélkül, hiszen nemcsak sikeres egyházi személyiség és szervező volt, hanem egy, a maga korában és közegében viszonylag elismert szépíró is. Már fiatalon bekapcsolódott az akkori szlovák irodalmi életbe. Sokoldalú és viszonylag termékeny szerzőnek bizonyult, hiszen egyaránt írt prózát, verseket és drámákat. Ezenkívül teológiával és egyházi irodalommal is foglalkozott. A korabeli szlovák politikai sajtóban szintén sok cikke jelent meg. Mindegyik nagyobb szlovák sajtóorgánumba írt: a Pešťbudínske vedomosti-ba, a Národné noviny-be, a Ján Bobula-féle illetve később a kormánypárti Viktor Hornyánszky-féle Slovenské noviny-be után már csak az utóbbiban és a szintén kormánypártinak számító szlováknyelvű Vlasť a svetben publikált. Ami saját műveit illeti, a legtermékenyebbnek az 1859-től egészen az 1880-as évekig terjedő időszak bizonyult. Irodalmi énjének prezentálása azért is fontos, mert természetesen életútjának minden kanyara és problémája meglátszik irodalmi munkásságán is. A Ľudovít Štúr hagyományain és eszméin nevelkedett Bachát tehát a korabeli szlovák irodalom elismert szerzőjének számított. Igaz, szentimentális hangvételű költeményei és kisprózái sokkal nagyobb népszerűségnek örvendtek életében, mint halála után. A későbbi korok irodalomtudósai nem tartják sokra írásait, amelyeket mesterkéltnek, sematikusnak és túlzottan szentimentálisnak tartanak. Ez részben igaz is, de Bachát irodalmi munkásságának van egy másik, Budapest történetének 32 Lásd például Jur Janoška Bacháthoz intézett levelét április 15-ről. EOL Pesti szlovák gyülekezet iratai 111. doboz. 16

17 szemszögéből érdekesebb oldala, ugyanis Daniel Bachát tekinthető az első (és nagyon sokáig az egyetlen) nagyvárosi szlovák szerzőnek, aki írásaiban megpróbálta megörökíteni a dualizmus korában a fővárosba tömegesen költöző szlovákság történetét és megpróbáltatásait. Azét a szlovákságét, amely rohamosan magyarosodott el és olvadt bele a nagy olvasztó tégelynek is nevezhető Budapest életébe. Bachát tanúja lehetett az első- és másodgenerációs fővárosi szlovákok első próbálkozásainak, sikereinek és kudarcainak. Hősei ezért általában szlovák kézművesek, tűzoltók, szolgálók, kereskedők, akiknek életét sajnálatos módon nem realista, hanem inkább egyfajta gyenge (de azért olvasmányos) posztromantikus stílusban ábrázolja. Ebből a szempontból valóban ritka jelenségnek számít a szlovák irodalomban. Bachát irodalmi munkásságának részletesebb bemutatása előtt legalább néhány szót kell ejteni recepciójáról a szlovák irodalomtudományban, amely sokszor mostohán bánt ezzel a termékeny szerzővel. Általában egy-két sorban, esetleg bekezdésben foglalkoztak vele és többnyire szentimentalizmusát emelték ki. 33 Pedig a szlovák irodalom ún. maticás időszakának (az 1860-as és 70-es évek) egyik legaktívabb és legproduktívabb írója, aki egyaránt foglalkozott prózával és költészettel. Oskár Čepan irodalomtörténész ugyan elismerte, hogy Bachát hatással volt az írók fiatalabb nemzedére, de ezzel egyidejűleg felelőssé tette őt és kortársait (Viliam Paulíny-Tóth és Ján Ferjenčík) e nemzedék művészi kudarcáért. Ez a generáció átmenetet képez a romantika és a realizmus között. Čepan szerint csak a realizmus határozott fellépésének sikerült félretolni az irodalomból a szentimentális pátosznak azt a mennyiségét, amelyet Bachát és kortársai halmoztak fel. Mint Bachát életművének egyik legjobb ismerője megállapítja, hogy Bachát néha könnyen ignorálta a prozaikus valóságot, szeretett éles kontrasztokat állítani, hogy aztán értekezhessen a jó és a rossz földi hivatásáról, a magasabb igazságosságról. A szerzőt egyértelműen a korabeli szlovák irodalom konzervatív vonalában helyezte el, amely főleg a nemzetet és kereszténységet hirdette. Komoly előnye viszont Čepan szerint az volt, hogy toleráns és segítőkész maradt a fiatal nemzedékkel szemben. Bachát költői munkásságának alapvető jegyeként az együttérző és szentimentális intimizmust 33 Lásd például Pišút, Milan: Dejiny slovenskej literatúry. Obzor. Bratislava

18 határozta meg. Prózai műveit pedig a romantikus szentimentalizmus egyik variánsának látta, amely egyre inkább sematikussá vált. 34 Bacháttal szemben egyébként már egyes nemzedéktársai is kritikusak voltak, bár nem ilyen éles formában. Jaroslav Vlček például azt kijelentette róla, hogy korábbi versei még frissnek hatnak, de Dumný (ez volt Bachát gyakran használt írói álneve H.I. megj.) nem ápolt tehetsége kiszárad az élet későbbi prózájában. 35 Kezdeti novelláit szintén értékelte, de drámai próbálkozásait már nem tekintette különösebben időtállónak. 36 A másik korabeli irodalomkritikus, Jozef Škultéty annak ellenére, hogy személyesen jól ismerte Bachátot, az irodalmi összefoglalójában egy sort sem szentelt neki. 37 Bachát későbbi, már 20. századi kritikusa, Andrej Mráz az üres nemzeti pátoszt, az értelmiség banális dicsőítését és az alakok hamis állásfoglalásait kifogásolta Bachát novelláiban. 38 Cyril Kraus a problémát pedig abban látta, hogy Bachát és nemzedéke nem jött elő új ötletekkel, illetve saját művészi koncepcióval, a nagy romantikus nemzedéket csupán követték, nem próbáltak újat építeni. Túlzottan szűken értelmezték az irodalom hivatását a nemzet szolgálatát látták benne. 39 Elnézőbb álláspontot foglalt el Sziklay László, a szlovák irodalommal foglalkozó magyar irodalomtörténész, aki ugyan csak mellékesen foglalkozott Bacháttal, de mégis a szlovák romantizmus utolsó, már hanyatló fázisának legtehetségesebb képviselőjét látta benne. Ami nagyon fontos, Sziklay észrevette, hogy Bachát és néhány kortársa megpróbált kialakítani egy városiasabb szlovák irodalmat. 40 Daniel Bachát versein és novelláin valóban érződik bizonyos átmenetiség, születésük posztromantikus és preromantikus környezete, továbbá érezhető azokból a szerző lelkészi foglalkozása (Bachát szeretett moralizálni és pozitív példákat állítani olvasói elé), valamint célközönségének ízlésvilága. Hiszen döntően a nemzeti értelmiségnek és a szélesen vett szlovák polgárságnak, kispolgárságnak írta műveit. Oskár Čepan szerint hőseit főleg a polgári rétegekből származó női olvasók 34 Čepan, Oskár Kusý, Ivan Šmatlák, Stanislav Noge, Július: Dejiny slovenskej literatúry. III. Literatúra druhej polovice devätnásteho storočia. SAV. Bratislava, és Bachátról szóló részeket ebben az összefoglalóban Čepan írta. 35 Vlček, Jaroslav: Dejiny literatúry slovenskej. Obnovené vydanie z roku Matica slovenská. Turč. Sv. Martin, Uo. 341., Škultéty, Jozef: Dejiny slovenskej literatúry. Matica slovenská. Martin, Mráz, Andrej: Dejiny slovenskej literatúry. Bratislava, Kraus, Cyril: Impulzy a inšpirácia slovenského romantizmu. Veda. Bratislava, Sziklay, László: A szlovák irodalom története. Akadémiai Kiadó. Budapest,

19 elvárásainak megfelelően igyekezett megformálni. 41 Valószínűleg éppen emiatt élte meg még életében a szlovák körülményekhez képest viszonylag komoly sikert. Verseit szavalták a társadalmi és közéleti összejöveteleken, szívesen publikálták azokat a különböző folyóiratok is. A korabeli publikum pozitívan viszonyult munkásságához, az akkori és későbbi kritikusok esztétikai és tematikus kifogásaitól függetlenül. Bachátnak valóban ügyes és könnyű tolla volt, amellyel jól meg tudta szólítani azt a korabeli kispolgári és értelmiségi közönséget, amely a megelőző korszak romantikus művein nevelkedett, ugyanakkor békére, nyugalomra és harmonikus megoldásokra vágyott. Ez a publikum ezen kívül legalább rövid időre bele akart pillantani az arisztokráci világába, a nagyvárosi kávéházakba és szalonokba, látni akart egy kis világot, örült ha a saját rétege legalább regényekben össze tudott keveredni a felsőbb körökkel, és mindenekelőtt egy kis szórakozásra vágyott a nehéz munka után. Mindezt meg akarta kapni szép, kiegyensúlyozott és lehetőleg erkölcsös kivitelben. Bachátnak többé-kevésbé sikerült megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Valahol itt kell keresni korabeli sikerének titkát, de ezzel egyidejűleg irodalmi munkásságának korai és majdnem teljes feledésbe merülésének okát is. Bachátot könnyen lehet olvasni, de könnyen el is lehet felejteni. Itt meg kell jegyezni, hogy az irodalom nemcsak az elitjellegű és időtálló művekből áll. Az adott korszakról, annak mentalitásáról és ízlésvilágáról néha többet árulnak el a népszerű művek, amelyeket a tömegek (vagy a szlovák viszonyok között inkább a tömegecskék ) vásoroltak és olvastak, mint a legminőségibb és leginteligensebb, de sokszor nem túl olvasott elitművek. Daniel Bachát, legtöbbször Miloslav Dumný (szép)írói álnéven fiatal korától kezdve sokat írt és publikált. Munkásságát ezért három szakaszra lehet osztani. Az első, úgynevezett liptói korszakában a korabeli szlovák irodalom szerves részét alkotja és többnyire nem tér el az erre a korszakra jellemző témáktól, művészi fogásoktól. Munkásságával az ébredező szlovák nemzetet akarja szolgálni, és a Štúr nemzedék nyomdokain haladva a klasszikus szlovák irodalom katedrálisának felépítésén munkálkodik. Ebben a korszakban költőként talán aktívabb, mint prózaíróként. Írásai átmenetet képeznek a késői romantizmus és korai realizmus között. Pozitív hőseit ugyan rendszerint idealizálta, de már semmilyen természetfeletti 41 Čepan, Oskár: Próza medzi romantizmom a realizmom. (Sentimentálna poviedka D. M. Bacháta- Dumného) In: Slovenská literatúra sz

20 tulajdonságokat nem tulajdonított nekik. Ezen kívül majdnem mindig kortárs műveket és verseket írt, történelmi témákkal nem foglalkozott. Éppen ellenkezőleg, a novellái és részben verseinek témája sokszor aktuális a nemzeti harc problematikája, a maďarón jelenség bemutatása, pozitív példák felállítása, a negatívak elutasítása. Nagyon sok alkalmi verset is írt, többnyire valamely fontos szlovák közéleti személyiség tiszteletére (például Štefan Moyses, Andrej Sládkovič, Michal Miloslav Hodža). Ebben az időben gyakran használja a tipikus szlovák szimbólumokat, hasonlatokat stb. Ebben az időben egyik leghosszabb írásának az 1872-ben publikált Svoj k svojmu c. novella 42 (Saját a sajáthoz) számít, amelyben megpróbálta meghatározni saját viszonyát a nemzeti mozgalomhoz és a korabeli Magyarországhoz. Pozitív hősei nemzethű szlovákok, a negatív alakok pedig a magyarokhoz húzó karrieristák. Az elmagyarosodás itt az erkölcsi és emberi romlással volt egyenértékű. A szép és tiszta szlovák közeg, a természet ellentétje itt még a romlott Pest. A szerző még nem tudta, hogy ebben a városban - amelyet eredetileg romlottnak hitt, de aztán megkedvelt - fogja leélni élete nagy részét. A második pesti korszaka logikus módon Pestre való érkezésével kezdődött. Először Bachát csak ismerkedett az új helyszínnel, ahol nem érezte magát túlzottan otthonosan. Erről a Z veľmesta (Nagyvárosból) c. költeménye, 43 amelyben szembeállítja a tiszta északi hegyvidéki tájat a poros alfölddel, a barátságos és bejárható falut az aszfaltos utakkal és a büszke, de hideg palotákkal teli Pesttel. Lassan azonban a szlovák költő megszokta a fővárosi életritmust és a nyüzsgést. Valószínűleg a hivatali kötlezettségek és az őt a pesti életbe beveeztő kollégák is szerepet játszottak ebben. Bachátnak nem is volt nagyon ideje gondolkodni, annyi dolgot kellett intéznie gyülekezete konszolidálása során. Rengeteg új ismeretséget is kötött. Eközben szépen, lassan, de biztosan beolvadt a fővárosi létbe és elismert fővárosi polgárrá vált. A főváros és annak környezete egyre jobban hatottak irodalmi munkásságára is. Egyre gyakrabban a pesti és a budai szlovákokról kezd írni. A Vodnárka (Vízhordó lány), Hasič (Tűzoltó), Kvetinárka (Virágárus lány), Presadený kvietok (Átültetett virág), Odsúdil sa sám (Magát ítélte el) és Koník (Lovacska) c. rövidebb novellákat el is keresztelte témáinak megfelelően: Obrázky z veľkomestského života (Képek a nagyvárosi életből). Ezeket a novellákat a Budapestre való megérkezését követő első évtizedben írta meg és Orol c. szlovák irodalmi 42 Megjelent Orol c. irodalmi lap évi 3-6 számában. 43 Megjelent Orol sz. és sz. 20

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Bergman filmje amelynek címét kölcsönöztem egy eléggé nyomasztó házasság jeleneteit mutatja be. A kárpát-medencei nemzetiségek együttélése

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Név: Vadosfai Evangélikus Egyházközség Székhely: 9346 Vadosfa, Kossuth u.13., Telefon: 20/824 6887 e-mail: vadosfa@lutheran.hu honlap: http://vadosfa.lutheran.hu Egyházon

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

lljk. számú előterjesztés

lljk. számú előterjesztés lljk. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest X. kerület, 144. utca elnevezésének Albert Camus utcára

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

AZ EGYHÁZAK ÉS A RÉGIÓ NEMZETI KULTÚRÁI VI.

AZ EGYHÁZAK ÉS A RÉGIÓ NEMZETI KULTÚRÁI VI. AZ EGYHÁZAK ÉS A RÉGIÓ NEMZETI KULTÚRÁI VI. A PESTI SZLOVÁK EVANGÉLIKUSOK VEZETŐI A DUALIZMUS IDEJÉN 2. MODULCSOPORT 40. 1 A PESTI SZLOVÁK EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET UTOLSÓ DUALIZMUSKORI ÉVEI MARTIN MORHÁČ

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben? PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 173 PA S KUCZ- SZ ATHMÁRY VIOLA ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 Az építészeti örökség a gazdag és sokszínű kulturális örökség pótolhatatlan megjelenési formája, múltunk felbecsülhetetlen

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Közgyűlésnek. a Társaság 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. a Közgyűlésnek. a Társaság 2015. évi tevékenységéről MAGYAR-OROSZ MŰVELŐDÉSI ÉS BARÁTI TÁRSASÁG ELNÖKSÉG ELŐTERJESZTÉS a Közgyűlésnek a Társaság évi tevékenységéről Budapest, 2016. március ELŐTERJESZTÉS a Társaság évi tevékenységéről A határozati javaslat

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

A magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés

A magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉKE KÖZOKTATÁSI VEZETŐ ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés Konzulens:

Részletesebben

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában

A szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás Egyházi Hírek Az Első Magyar Református Egyház (Kálvin, Vancouver 1955) lapja 2007. évi első kiadás Templom: Lelkipásztor: Nt. Szigeti Miklós Lelkészi hivatal: 2791. East 27 th Avenue Internet: http://members.shaw.ca/szigetim/index.htm

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt ISMERED NYÍREGYHÁZÁT? című pályázat BLAHA LUJZA Pályázat beküldője:

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

Az eljövendőt keressük!

Az eljövendőt keressük! Az eljövendőt keressük! Lelkészi jelentés a 2013. évről Lelkészi jelentés a 2013-évről Elhangzott a Budavári Evangélikus Egyházközség képviselő-testületi gyűlésén 2014. április 1-én Az elmúlt év igéje

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása.

JEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2010. XI. 26.-án, Szarvas Város Szlovák Önkormányzatának képviselő-testületi ülésén, a Szlovák Önkormányzat székházában. (Szarvas, Eötvös u. 44/1.) Jelen vannak: Mótyán Tibor elnök

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 OU VZÍ Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 1. Mezőkovácsháza története vázlatosan (1) Mezőkovácsháza Magyarország egyik legnagyobb megyéjében, az 5669 km2 területű Békés

Részletesebben

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül 278 fogyatékos fiatalok Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül Az iskola, igen, ki kell mondani kényszerintézmény, hiszen alapja a tankötelezettség. Olyan viszonylagos védettséggel bíró társadalmi intézmény,

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA INÁRCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Jegyzőkönyv a Képviselő-testület üléséről 2015. 02. 04. Jegyzőkönyvet készítette: Talapka Gergő jegyzőkönyv-vezető Iktatószám: 573-5/2015. Jegyzőkönyv Inárcs Nagyközségi

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

SZERVEZETI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI SZABÁLYZATA A MAfiVARORSZAB EVAfBÊLKUS EGVHÁZEGVETEM LUTHER-OTTHOHAHAK SZERVEZET SZABÁLYZATA MEGÁLLAPÍTOTTA ÉS AZONNAL HATÁLLYAL ÉLETBELÉPTETTE A MAGYARORSZÁG EVAN- GÉLKUS EGYHÁZEGYETEM 942 ÉV NOV HÓ 20-ÁN TARTOTT

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben