Paul Richard Blum FILOZÓFIA MAGYAR NYELVEN: BERTALANFFI PÁL, SARTORI BERNÁT ÉS A XVIII. SZÁZAD EGYETEMI FILOZÓFIÁJA. I. Apáczai Csere János
|
|
- Éva Fehérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Paul Richard Blum FILOZÓFIA MAGYAR NYELVEN: BERTALANFFI PÁL, SARTORI BERNÁT ÉS A XVIII. SZÁZAD EGYETEMI FILOZÓFIÁJA I. Apáczai Csere János A tudomány, mely az embert bölccsé tészi, áll a dolgoknak és némely nyelveknek [...] tudásában". Ezekkel a szavakkal kezdi Apáczai Csere János 1654-ben írt Magyar Logikácskáját. 1 A tudomány tehát nyelvek és dolgok tudásában áll. A magyarországi művelődés reformere e gondolatával a humanistákat követi, akik felismerték, hogy a nyelv a világ második teremtése", hiszen a dolgok" számunkra mindig csak a nyelv által nyerik el értelmüket. E gondolatból három kérdéskör adódott a humanisták számára: 1. Mi történik akkor, ha ugyanazt a dolgot különböző nyelveken másként mondják? 2. Mekkora része van a tudományban a tanult emberek társadalmának? 3. Hogyan közvetíthető a dolgok" kutatása és tana? Az első kérdéskör a népnyelvi filológiából és a nyelv modern elméletéből - ebből az alapvető antropológiai tényből - vezethető le: az ember mindenekelőtt nyelvi adottságokkal rendelkező lény. Ebből azután a metafizika transzformációja következett: az elvonatkoztatás elméletéről (ahogy az arisztoteliánus skolasztikában 1 APÁCZAI CSERE János, Magyar Logikácska és egyéb írások, kiad. SZI- GETI József, Bukarest (Kriterion) 1975, 95. Az ebben a kötetben tárgyalt szerzőkhöz 1. különösen; MÉSZÁROS András, A filozófia Magyarországon, a kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony, 2000; ZEMPLÉN Jolán, A magyarországi fizika története 1711-ig, Bp., 1961 (Zemplén I.) és ZEMP- LÉN Jolán, A magyarországi fizika története a XVIII. században, Bp., (A továbbiakban ZEMPLÉN II.) 513
2 is) a dolgok nyelvileg megragadható elméletére helyeződött át a hangsúly. A res et verba egységét az emberi szellem állítja elő. A metafizika és a logika átalakításának úttörői közül álljon itt Rudolph Agricola, Lorenzo Valla és Petrus Ramus neve. Már az első mondatból következtetni lehet arra, ami az életrajzból is általánosan ismert: Apáczai a ramista Johannes Alsted befolyása alatt állt. A második kérdéskör a tudomány társadalmi jelentőségével kapcsolatos. A tudóstársadalom növekvő öntudatához vezetett az a helyzet, hogy a tudást közvetíteni kell, és közben a társadalom elöljáróinak a tudósokkal együttműködve kell támogatniuk a tudásközvetítést. Ezzel egyidejűleg megnőtt a tudomány politikai jelentősége. Ebből adódott, hogy a fejedelmek és az egyház, illetve ennek egyes csoportjai (a katolikus egyházban mindenekelőtt a jezsuiták) egyre növekvő mértékben támogatták az egyetemeket és az akadémiákat. S valóban: Apáczai lelkes tevékenységet fejtett ki egy akadémia" - tudományos egyetem - létrehozása érdekében Kolozsváron. Két okot nevez meg ehhez: az egyik a tudománynak gyarapodása [...] ékesíti és világosítja meg az országokat", a másik, hogy ugyanazon által készíttetnek el [...] a subditusok az Isten és fejedelmekhez való engedelmességre". 2 Hivatkozva a Staufen-házból való Frigyes császárra, 3 az első középkori egyetem megalapítójára, Apáczai összekapcsolja a tudomány gyarapodását annak politikai és vallási szerepével (kifejezve azt a fejedelem és az Isten tiszteletében). A harmadik kérdéskör a tudomány terjesztése. Ez a módszertan formájában jelentkezett a humanisták körében, akik közül a fent említett Agricola és Ramus voltak az irányadók. A kiindulási pont erősen leegyszerűsítve az volt, hogy a tudományok rendjének oktatása megfelel a dolgok rendjének, és ez a rend a tudás nyelvi megfogalmazhatósága alapján az emberi értelem szerkezetének felel meg. Csak a dologhoz illő, a mérsékelt, a megfelelő nyelvi kifejezés képes visszatükrözni a dolgok rendjét. Ebből az előfeltevésből származik az enciklopédia eszméje. Az enciklopédia ugyanis mindent magában foglal, amit az ember tudhat, mégpedig 2 Apáczai terve az akadémia felállításáról, uo Uo. a császárt Fridericus Barbarossának" nevezi. egy rendszerben, a dolgok rendszerében, azaz összeállításában". Az iskolai oktatás azért áll a nyelvi és a gondolati képesség (logika) fejlesztéséből, hogy átmenetet adjon a tudományok rendszeréhez. Apáczai részletesen értekezik erről az Oratio de studio sapientiae című írásában. 4 Ezért is következetes, hogy a tanulmányok érdekében hazájában írt egy ilyen enciklopédiát. Újdonsága, hogy magyar nyelven jelentette meg, jóllehet tisztában volt vele, hogy a tudomány számára szinte egészen idegen, érthetetlen, alkalmazhatatlan magyar nyelvre ültette át. 5 Az enciklopédia eszményét humanista szokás szerint arra a tényre hivatkozva igazolja, hogy a természet egységes rendjével szemközt az emberek soknyelvűek. Theodor Gaza görög humanistára hivatkozik, aki Arisztotelész állatokról szóló írásai és Theophrasztosz növényekről írt könyve kapcsán így írt: Mert a dolgok [res] neve olyan, amilyent a névadók tetszése szabott rájuk. Nevet adni pedig minden időben egyformán szabad". 6 Ádám névadása a szabadság eseménye volt, ezért a különböző nyelvű szavak közömbösek a változatokkal szemben, a változatok mégis visszatükrözik a világ szerkezetét. 7 Közismert, hogy az oktatás megűjítója hosszú ideig nem talált követőre a magyar nyelvű bölcseleti szöveg fejlesztésében. Egész Európában ez volt az általános helyzet. A latin maradt a tudomány és az egyetemek nyelve, függetlenül attól, hogy persze az irodalomban és az egyházakban (valamennyi felekezetnél) a népnyelv bontakozott ki. Sokáig csak Giordano Bruno és Galilei olasz nyelvű írásai jelentettek kivételt. Népnyelvi művek, mint Bernard Fontenelle Entretiens sur la pluralité des mondes című írása (1686) vagy Leibniz francia írásai nem az akadémiának, hanem általában a közönség számára készültek. A jezsuita Francesco Lana- Terzi, aki 1670-ben adta ki Prodromo dell'arte Maestra című művét, s amely egy repülőgépmodellről lett nevezetes, az egyete- 4 Magyarul uo., APÁCZAI CSERE János, Magyar Encyclopaedia, kiad. SZIGETI József, Bukarest (Kriterion) 1977, Előszó az olvasóhoz, Uo A tükör metaforája kapcsán lásd KREMMER Dezső, Apáczai Ceri (!) János élete és munkássága, Bp., 1912, 34. Ott részletesen olvasható Apáczai kötődése Ramushoz és Descartes-hoz
3 meken kívüli közönséghez fordult. Kivételnek számít a bölcseleti irodalom Angliában és Oroszországban, itt ugyanis a népnyelvtől nem vitatták el, hogy betöltse a filozófiai szaknyelv szerepét. Az első tisztán bölcseleti mű - a német nyelvű egyetemi közönség számára - valószínűleg Christian Wolff tankönyve volt, amely 1713-tól a Logikával együtt Vernünftige Gedanken von den Kräften des menschlichen Verstandes und ihrem richtigen Gebraucke in Erkenntniß der Wahrheit címen jelent meg. (A cím magyarul: Ésszerű gondolatok az emberi értelem erejéről és annak helyes alkalmazásáról a valóság megismerése érdekében.) Jellemző azonban, hogy Wolff - bölcseletének növekvő európai sikere mellett - áttért latin nyelvű fordítások kiadására. II. Bertalanffi Pál Az első magyar nyelvű bölcseleti könyv Apáczai kísérlete után a jezsuita Bertalanffi Pál Kozmográfiája volt: Világnak két rendbéli reovid ismerete. Eleoszer A' mint az Istenteol teremtetett, másodszor A' mint az Istennek, és a' természetnek Vezérlésébeol az emberekteol küleomb-küleombb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és keosségekre osztatott. Minden-féle Irókbeol ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának piheneo órái alatt illendeo renddel eoszve irá azt Bertalanffi Pál, a' Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltábol, 's az Eleol- Járóinak kegyes engedelmébeol Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban kiadá". A kötet a nagyszombati jezsuita egyetem nyomdájában jelent meg 1757-ben. 8 A részletes, jellegzetesen barokk cím csaknem mindent elmond a műről, amit tudni érdemes: két részből áll, közülük az első - a rövidebb - a világot Isten teremtéseként írja le, a második az ember által létrehozott politikai egységek soraként. Kozmológia és geográfia tehát a kötet két fő része. A továbbiak- 8 Ha a régi nyomtatványban nincs különbség ö és ő között, és mindkettő o fölé írt e-vel áll, eo-val írom át. ban azt is megtudjuk, hogy a könyvet különböző forrásokból ollózták össze. Különösen fontos a könyv szándéka: a magyar nép szórakoztatására és tudós olvasására" készült. Hogy milyen szórakozásról van szó, kiderül a szerző utalásából: ő foglalkozására nézve prédikátor, és pihenőidejét szentelte ennek a munkának; az olvasó kövesse példáját az olvasásban, és lelje örömét Isten és az ember teremtésében. Bertalanffi január 26-án született a Sopron megyében fekvő Pulyán (ma: Pullendorf). Novícius Nagyszombatban, grammatikatanár Gyöngyösön (1728) és Ungváron (1732), bölcseletet hallgatott Kassán 1729 és 1731 között, végül prédikátorként tevékenykedett Pécsett, Egerben, Gyulafehérváron, majd Komáromban, ahol január 15-én meghalt. 9 Még további léleképítő írásokat is megjelentetett, közöttük verses elmélkedését: A' nagyra vágyódó világ fiának. Az embernek változó Sorsárol siralmas Panaszsza (Bécs, 1750, Kassa, 1761). A szerző nyilvánvalóan tudatában volt annak a kihívásnak, hogy magyar nyelven beszéljen tudományos dolgokról, amint ez előszavából ki is derül: Azokáért, kegyes Magyar olvasó, Úgy vedd ezen munkámot, hogy magadnak nem mondom ékes Magyar szólást (mert mideon a' keoltségnek tsekélysége éppen reovid sommában való irásra kénszeritett, arra, a' Magyar nyelvnek válogatott szép virági sem tsirázhattak ki a' pennámból), hanem mind ideig való tudományt". 10 Itt az ékesség és tudomány ellentétének toposzát, valamint a szerénységtoposz gyönge formáját alkalmazza. A mű két része nem egyenlő súlyú: csupán az első 228 oldal foglalkozik a természettel (a teremtéssel), a többi 1028 geográfiát tartalmaz. Ez a geográfiai rész meglehetősen igénytelen; városokról és tájakról mondja el azt, amit szerinte róluk tudni érdemes. Így megtudjuk a Pilisről, hogy ott pálosok (Paulinusoknak jeles 9 10 Ladislaus LUKÁCS, Catalogus generális seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu, Pars 1, Romae, 1987, 92; TÜLL Alajos: Bertalanffi Pál S. J élete különnyomatban jelent meg a pécsi Pius Alapítvány Jézus Társasági Gimnázium 1930/31. évi értesítőjében. BERTALANFFI Pál, Világnak Két rend-béli reovid ismerete, Nagyszombat (Academiai Beteokkel) 1757, előszó és Indices, 8 kötetben; itt: *[7] r-v
4 Monostorok vala) élnek, Debrecenről pedig ezt olvashatjuk: Deobreceon, szabad királyi és Magyar Országnak leg-nagyobb városa Szamos folyó mellett Districtualis Táblával, a' T. PP. Piaristák Deák Iskolájával, és a Reformátusoknak feo-iskolájával egyetemben; fekszik sik mezeon, melly 15 mérfeoldre terjed, és sok szarvas marhát nevel". 11 A bölcseleti szempontból érdekes első rész 37 beszédre oszlik. A menny és a csillagok teremtésének leírásával s a csillagászat és az asztronómia bemutatásával kezdődik. Ezután (a 13. beszédtől) a könyv rátér a meteorológiára, majd az elemek, a tűz és a víz kapcsán szól a tengerekről és a folyókról, végül a földről (a 24. beszédtől), hogy azután beszámoljon a növényekről és az állatokról. Végül az utolsó fejezeteket (a 34.-től a 37.-ig) az embernek szenteli. Milyen művekből gyűjtötte össze tudását a prédikátor? Mivel ő maga nem nevezi meg forrásait, a szokásos kozmográfiai vagy fizikai munkákat kell elővennünk, ugyanúgy, ahogy a geográfiai részhez a vonatkozó népszerűsítő írásokat és a szakirodalmat. A természetfilozófiai részhez minden korabeli jezsuita szerző szóba jöhet: például Szentiványi Márton SJ ( ), aki olyan új bölcselőket is bemutatott előadásain, mint Francis Bacon, és elhagyta az előadásmód skolasztikus stílusát. 12 Vagy Kéri János pálos szerzetes, akire jellemző volt, hogy bölcseletét skolasztikus traktátusok és orationes" formájában egyaránt előadta. 13 Egy 11 Uo. 701 és Vö. Marianna ORAVCOVÁ, Philosophie an den Universitäten Tyrnau und Kaschau in: Fr. UEBERWEG, Grundriss der Geschichte der Philosophie. Die Philosophie des 17. Jahrhunderts, Bd. 4: Das Heilige Römische Reich Deutscher Nation, Nord- und Ostmitteleuropa, hrsg. von Helmut HOLZHEY und Wilhelm SCHMIDT-BIGGEMANN, Basel, 2001, Szóba jön SZENTIVÁNYI Márton: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnavia 1689, Vö. ZEMPLÉN Jolán: The Reception of Copernicanism in. Hungary, in: Studia Copernicana 5: Colloquia Copernicana 1: études sur l'audience de la théorie heliocentrique, Wroclaw etc, 1972, ; itt: KÉRY (sic!) Johannes O. S. Pauli, Universa philosophia scholastica tomis tribus comprehensa. Posonii (Gottfried Gründer), 1673 (RMK II, 1325). A címlap szerint a szerző az Ordo Eremitarum Pauli Primi Eremiti főpriorja, a teológia és a filozófia professzora a lepoglavai konventben. KÉRI Johannes O. S. Pauli, Panegyrres et orationes (...), Viennae (Leopold Voigt) 14 másik lehetséges forrás, amelyet az előzőekkel együtt szeretnék szóba hozni, hogy egyben utaljak arra, mennyire széles körű ez a fajta irodalom a XVII. és XVIII. századi Magyarországon, Akai Kristóf SJ Cosmographiája, amely 1734-ben Kassán jelent meg hat kötetben. A kötetek az alábbi témákkal foglalkoznak: a Föld és a vizek leírása, a föld alatti világ, a Föld élőlényei (3. kötet), az elemek, a meteorológia, végül az égi szférák leírása. 14 Amikor ezek az összefüggések felmerültek, sajnos nem tudtam hozzáférni Bertalanffi könyvéhez, ezért feltételezésem ellenőrzését későbbre kell halasztanom. Bertalanffi asztromóniája kapcsán megemlítendő egy érdekesség. Az első beszédben Kopernikusz elméletének elutasítását taglalja. Ebben elköveti azt a hibát, hogy Kopernikusz halálának évét 1600-ra teszi. A következő bekezdésben (9. oldal) azonban Tycho Brahe születési évét helyesen adja meg, amikor ezt írja: Brahe Copernicusnak hólta után három esztendeovel utólb szeuletett". Hiszen valóban igaz, hogy az egyik 1543-ban halt meg, a másik 1546-ban született. A hibásan megadott 1600-as halálozási év azonban különös jelentőséget nyer, ha elolvassuk a bekezdés Kopernikuszról szóló utolsó szavait: készebb leszek inkább azt hinni, hogy Copernicusnak agya veleje megfordúlt, mint-sem azt, hogy a' Feold plánéta gyanánt a' nap keoreul forogjon". E megjegyzésben az a szidalom található, amely az irodalomban csak Giordano Bruno, a kopernikuszi tanok buzgó filozófiai védelmezője vonatkozásában fordul elő. George Abbot e szavakkal számol be Bruno hiábavaló kísérletéről (1583), hogy az oxfordi egyetemen filozófusként és asztronómusként tevékenykedjen: stripping up his sleeves like some Iugler, and telling us much of chentrum 1675; ebben: Aristoteles magnus orbis philosophus, Oratio Charactere descriptus. Sive Oratio Habita in Celeberrimo Conventu Tallensi Ordinis S. Pauli Primi Eremitae (...) Cum plures ejusdem Instituti Fratres suprema Philosophiae laurea coronaret." Egy tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges dolgozatról van tehát szó. AKAI, Christophorus: Cosmographia seu Philosophica mundi descriptio nupter ex diversis authoribus Collecta. Nunc denuo publicae luci data, Cassoviae (Acad. S. I.) 1734, , 16imo. OSZK A könyvet mint promóciós munkát a szerző nevének megadása nélkül kiadta többek között Földes[s]i Johannes, SJ, 1736-ban és 1737-ben részenként: OSZK , OSZK Akairól l. ZEMPLÉN II, 147 kk és ZEMPLÉN, Copernicanism, i. m.,
5 and chirculus and circumferenchia, he undertooke among very many other matters to set on foote the opinion of Copernicus, that the earth did goe round, and the heavens did stand still; wheras in truth it was his owne head which rather did run round, and his braines did not stand stil". 15 Még tisztázni kell, honnan ismerte Bertalanffi ezt az élcelődést. 16 Valószínű, hogy a rendelkezésére álló anyagban egyszerűen felcserélte Bruno nevét Kopernikuszéval, megfeledkezett azonban arról, hogy a halálozási évet is kicserélje, hiszen Bruno volt az, aki 1600-ban halt meg. Tudományos értékétől függetlenül a mű a modern magyar irodalom kezdetéhez tartozik, és azokhoz a törekvésekhez kapcsolódik, amelyek tudós témát magyar nyelven kívánnak szélesebb művelt közönség számára hozzáférhetővé tenni. Zemplén joggal nevezi a munkát ismeretterjesztőnek. 17 Ezzel a jezsuita szerző megfelel Mária Terézia kívánalmának is, amelyet 1752-ben rendelt el, hogy megreformálja a piarista gimnáziumokat, miszerint a gimnáziumnak fontos feladatai vannak az anyanyelv kiművelése terén". 18 Ebből a célból szerezte a piarista Tapolcsányi Gergely 1762-ben Projectum pro systemate studiorum modernorum apud Scholas Pias in Hungaria című írását, amelyben a latin mellett a megfelelő anyanyelvet, például a magyart vagy a németet is az oktatás nyelveként javasolta. 19 Mindez azért érdekes, mert Bertalanffi Kozmográfiájának az a példánya, amely a budapesti Egyetemi Könyvtárban található (jelzete: ), ezt a tulajdonosi bejegyzést tartalmazza: Gregorii Tapolcsánnyi 1767" és Post facta Bibliothecae Szeged. Scholarum Piarum 1774" George ABBOT, The Reasons which Doctour Hill hath brought, for the upholding of Papistry, which is falselie termed the Catholike Religion, the first Part, at Oxford, printed by Joseph Barnes, A kopernikuszi tanok széles körű vitájáról Magyarországon l. ZEMPLÉN, Copernicanism. Zemplén idézi az élcet (ZEMPLÉN, I, 349; hasonlóan ZEMPLÉN, II, 428), de nem fűz hozzá kommentárt. 17 ZEMPLÉN, II, MÉSZÁROS István, A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Bp., 2000, Uo, Tapolcsányi Gergelyről és Lászlóról (eredeti keresztneve: Paulus), , 1. Stephanus LÉH-Andreas KOLTAI, Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum , Bp., 1998, 383. Az iskolareformer nyilvánvalóan érdeklődött a konkurens jezsuita rend anyagai iránt. III. Sartori Bernát Bertalanffi Kozmográfiája eddig azért keltette fel a kutatás érdeklődését, mert Batta István 1918-ban felfedezte, hogy ez a könyv egy másik, a rendszerint az Apáczai utáni első magyar nyelvű filozófiai tárgyú könyvnek tartott mű, Bernardus Sartori Magyar nyelven filosofia című könyve forrásául szolgált. 21 Mielőtt rátérnék a Batta által felvetett plágium" kérdésére, álljon itt néhány adat a szerzőről és a könyvről. Sartori Bernát szeptember 4-én született Nagyváradon, és április 21-én halt meg Miskolcon. 22 Részletes életrajz nem maradt fenn róla, így e néhány adatot különböző forrásból kellett összeállítanom. A minoriták rendi életrajza szerint szépművészet- és hittudor, hitszónok, bölcselettanár Aradon, r. titkár, egyházjogtanár, rendfőnök, kir. tanácsos, házfőnök". A legfontosabb hivatala a tartományfőnök- 21 BATTA István, Egy XVIII. századbeli plágium, It 7(1918), SAR- TORI Bernard: Magyar nyelven filosofia. Az az: A' beoltseség 'szeretésénak tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles beoltseség 'szeretése tudománnyát tanítóknak írásából 's keonyveibeol egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a' magyar nemzetnek kedvéert az eleo-járók' engedelmébeol nyomtatásban ki-botsátott. Egerben (Püspöki Oskola' Beteoivel) Az OSZK-ban található példány ( es jelzettel) elé kötöttek egy disputációs tézissort, s az alábbi címmel szerepel: Philosophis ungarico idiomate conscripta per R. P. Bemard Sartori (...) Dum Assertiones philosophicas (...) Ex praelectionibus R. P. Ludovici Pall De Somlyo A.A. L.L. et Philosophiae Professoris, Ordinis Minorum S. P. Francisci Conventualium Defenderet V. ac R. Frater Mathias Világi, de Agria Philosophiae Auditor absolutus ejusdem Ordinis. Nagy Banyae Die 7 Mensis Junij Anno Magno Karolini (Stephanus Pap) Nyilvánvalóan arról a tézislapról van szó, amelyiket az 1772-es nyomat elé kötötték. 22 SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái. 12. kötet. 1908, 233. osz- lop
6 ség lehetett, amit 1780 és 1783 között töltött be. 23 Egy disputáció tézislapja szerint, amelyik Martin Becanus egyik művével volt egybekötve, Sartori július 21-én fejezte be filozófiai tanulmányait Besztercén Christianus Tribauer professzor vezetése alatt. 24 Egy évvel később, május 15-én, Sartori - még rendi tanulmányai során megvédi teológiai téziseit, nyilván tanulmányai befejezéseképpen, Kolozsvárott a ferencesek Szent Péter-templomában Hyacinthus Reiter professzor vezetésével. 25 Tíz évvel később, 1768-ban Sartori már maga is a filozófia professzoraként tevékenykedik, mégpedig Aradon a Padovai Szent Antal rendi iskolában, ahogy ez két másik disputából kiderül. 26 Végül cenzor- 23 A magyarországi Minorita-rend Névtára az 1882/3-ik évre, Aradon (A Rend Sajátja) 1882, 112, Nr. 107; 147 kk.; 199, Nr Compendium manuale controversiarum (...) a R. P. Martino Becano (...), Claudiopoli (Acad. S. J.) 1754; ebben a címoldal után: Theses ex universa Philosophia Non difformes Menti Doctoris Subtili Joannis Duns Scoti (...) Quas (...) publice propugnandas susceperunt (...) Edmundus Bossanyi, Bernardus Sartori, Simon Geonder. Ordinis S. P. Francisci Conventualium Philosophiae studentes emeriti. Bisztercii in Ecclesia ad Sanct. Joannem Nepomucenum. Ann Die 21. Junii. Praeside R. P. Christiano Tribauer (...) Professore Ejusdem Ordinis et instituti." 25 Johannes Georgius DE PAUMANN, Coelestis occupatio animae in terris Sive variae et selectae preces, Hominem a Terrenis ad Coelestia evehentes, Claudiopoli 1758; ebben belekötve a címlap mögött: Dum assertiones theologicas in 1. sent. libr. De Deo uno, In se Subsistente, Intelligente, et Volente, juxta Mentem Doctoris subtilis Joannis Duns-Scoti publice tuerentur Anno MDCCLVIII. Mense Majo, die 15. Claudiopoli in Ecclesia Fratrum Minorum Conventualium ad Divinum Petrum (...) Anselmus Szabo, Petrus Fekete et Bernardus Sartori, Assistente R. P. Hyacinto Re[i?]ter [olvashatatlan féregrágás miatt], Provintiae Sanctae Elisabeth praefati Ordinis SS-tae Theologiae Doctore, Ejusdem Professore ordinario, ac Studii Generalis Regente." 26 Assertiones ex universa philosophia, quas praelectionibus Reverendi Patris Baccalaurei Bernardi Sartori, AA. LL. Et Philosophiae Professoris actualis Ord. Min. S.P. Francisci Conventualium. Vetero-Aradinipropugnandas suscepit: (...) Joannes Nepomucenus Bohus (...) Egerben (Bauer) MDCCLXVII Mense Septembri Die [vacat], egybekötve a címlap mögött, in: GUSZTINI János, EUdveozség Mannaja az a: az ér Jésus (sic) tulajdon Szent Testének, és vérének Sacramentuma (...). Egerben (Bauer) MDCCLIX [sic: 1759], folio. - Assertiones ex universa philosophia juxta sensum Doctoris Subtilis Joannis Duns-Scoti Minoritae Conventualis Quas (...) Palam Subivere In Ecclesia V. Aradiensi Fratrum Minorum conventualium ad S. Antonium Paduanum Die [vacat] Mense Majo Anno 1768 ként bukkan fel Sartori rendtestvére, Bossányi Seraphinus imádságoskönyvében, amely 1783-ban Vácott jelent meg. 27 Ebben az időben Sartori a ferences konyentuálé Minister Provincialis "-a volt és Aradon tartózkodott. Ám azt látom, hogy egyik ajánlásának kézírásos példánya 1783-ban kelt Lőcsén. 28 Valamennyi megnevezett tézis, ahogyan az a ferenceseknél szokásban volt, Johannes Duns Scotus tanaira hivatkozik. Ha azonban egyenként vizsgáljuk meg a téziseket, akkor elárulják az akkor korszerűnek számító vitakérdések ismeretét. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e lényegi különbség azok között a tézisek között, amelyeket Sartori még hallgatóként védett meg, és azok között, amelyeket már az ő irányítása alatt vitattak meg, mikor már professzor volt. 29 Mindkét helyen szinte ugyanazokkal a szavakkal történik a bölcselet meghatározása: Philosophia res humanas, Divinasque per causas, et principia naturalia spectat" (Theses, 1757). Philosophia est rerum Divinarum, et humanarum per causas et principia naturalia cognitio" (Assertiones, 1768). Jellemző a felvilágosodás bölcseletére, hogy a természetes teológia már beépült a filozófia fogalmába. Ennek alapja az okok és a princípiumok felismerése, amelyek minden emberi tudás számára érvényesek. Bertalanffi számára pusztán jobbító gyakorlat a ter- (...) V. F. Cajetanus Lang et V. F. Andreas Boda (...) Assistente R. P. Bacal. Bernardo Sartori de Arad AA. LL. et Philosophiae Professore actuali ejusdem Ordinis, et Instituti, Budae (Leopold Franciscus Landerer). - Ezek és a következő tézisek az OSZK-ban találhatók. 27 Seraphinus [BOSSÁNYI], Sermones catechetico-doctrinales pro dominicis per annum applicati (...), Vacii (Ignatius Ambro) A Facultas Ministri Provicialis datálása: in Conventu Agriensi (...)" Bossányihoz vö. A magyarországi Minorita-rend Névtára 1882/3-ik évre, Aradon (A Rend Sajátja) 1882, S. 142 und 187, Nr TÓTH Béla, A Váci Egyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa, Bp., 1999 (Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis asservantur 11), 34, Nr Vö. 171: Autogr. cenzúrapéldány (...) Sartorius Bernát Lőcsén kelt véleményével 1783-ból". 29 Abból indulunk ki, hogy a téziseket a mindenkori professzorok fogalmazták meg, illetve a hallgatók az előadásanyag alapján. Vö. ZEMPLÉN, Copernicanism, 321, 17. j. Eszerint Tribauer fogalmazta meg azokat a téziseket, amelyeket Sartori 1757-ben megvédett, míg Sartori volt a szerzője az 1767-ben és az 1768-ban kiadott téziseknek
7 mészet ismerete, ennek célja Isten méltatása; bölcseletének eredője így a természet objektív törvényeinek az istenséggel való azonosítása". 30 Ez a nézet katolikus körökben egyre gyakoribbá vált azidőtájt. Még a XVII. században is érdemesnek tartották disputát írni arról, hogy megvizsgálják, létezik-e egyáltalán természetes teológia, és hogy ez a filozófia (azon belül a metafizika) területéhez tartozik-e, vagy inkább a teológiai stúdiumok között kellene-e tárgyalni. A jezsuiták tankönyvei ezért a lét vizsgálatát többnyire a létező tanának vizsgálatára csupaszították le. Azok a tézisek is jellemzőek, amelyek a bölcseleten belül a fizikához tartoznak. Visszautalnak a kartezianizmusra és az atomizmus feltevéseire, a név szerint említett jezsuita Honoratus Fabri 31 fizikájára és Leibniz Monadéjára. Ez utóbbit 1768-ban említik először. Minden olyan olvasó számára, aki ismeri az olvasási tilalom és az olvasási szabadság mechanizmusát, nyilvánvaló, hogy az elutasított elméletek, amelyek a katolikus skolasztikával nem vagy csak nehezen voltak összeegyeztethetőek, a lehetőségekhez mérten mégis elterjedtek. Hiszen a bölcselet tanára sohasem engedhette meg magának, hogy ne vegyen tudomást kortársai tanításairól, még ha elutasította is azokat. Sartori Kozmográfiájában is a kutatás akkori állása szerinti tételek vannak ben megvédi e tételt: 42. Systema Copernicanum videtur Divinarum literarum sententiis contrarium, et ad caelestium Phoenomenorum expostionem minime aptum esse: hinc, 43. Tychonicum eligitur." Vezetése alatt (1768) e tézis enyhébben hangzik: XXVII. Quamvis Copernicanum Mundi Systema et experientiae, et S. Scripturae consentaneum haud videatur, tamen saltem ut Hypothesis tuto defendi potest, XXVIII. Pro Thesi Tychonicum statuimus." Még nagyvonalúbb az 1767-ben a Fizikához írt VI. tézis: Inter systemata copernicanum, velut Hypothesim Coelestibus Phaenomenis apprime consonam, nec physicae repugnantem defendimus." 30 ZEMPLÉN, II, 427, Bertalanffiról. 31 Vö. ehhez: Paul Richard BLUM, Aristotelianism more geometrico: Honoré Fabri. In: Philosophy in the Sixteenth and Seventeenth Centuries - Conversations with Aristotle, hrsg. v. C. W. T. BLACKWELL und Sachiko KUSUKAWA, Aldershot (Ashgate), 1999, S Megfigyelhettük, hogy Bertalanffi 1757-ben a kopernikuszi asztronómiát teljes egészében elutasította. Ezt a szakaszt, amelyet Kopernikusz helytelen halálozási évszáma és a Giordano Brunóra vonatkozó rejtett kapcsolódás okán már idéztünk, Sartori a hamis évszámmal együtt szó szerint lemásolta, és beleírta az 1772-ben megjelent Magyar nyelven filosofia című művébe. 32 Könyvében gyengébb tant képvisel, mint amilyet professzorként tanított; ez csak annyit jelent, hogy a részletekre nem figyelt eléggé, amikor a Magyar nyelven filosofiát kiadta. Sartori a skolasztikus stílus szerint kérdésekre osztja könyvét. Történelmi bevezetővel indít, amelyet aztán a logika követ. Ez (K.3) fogalmak magyarázatával kezdődik. Ám ezután nem a formális logika következik, tehát a szillogizmusok tana, hanem egy vita a tudomány mibenlétéről. Az ilyet a skolasztikus tankönyvekben Arisztotelész Analytica posteriorájának megfelelően tárgyalják, Sartori viszont elidőzik annál, hogy Ádám számára a tudás természetes volt (6.) és hosszan vizsgálja a tudomány, a Szentírás és az isteni gondviselés viszonyát (7-8.). A második rész a metafizikát tárgyalja, az az, a Lelkekreol való Tudományit]", de nemcsak Isten, az angyalok és a lelkek létezése, valamint tulajdonságaik kérdéseire tér ki, hanem mindjárt a növényeket és az állatokat is tárgyalja (7-9. fejezet). A skolasztikus metafizika hagyományosan - de Christian Wolff óta mindenképpen - az ontológia mellett az anyagtalan dolgok tanát is tartalmazza, amelyhez Isten, az angyalok és a lélek tartoznak (s ezt nevezik metafizikának). Sartori az alárendeltségi viszony vizsgálatát a lélekkel rendelkező valamennyi élőlényre kiterjeszti, végigköveti. A harmadik rész a fizikát tárgyalja, kezdve a testekkel és az elemekkel, hogy aztán az emberi testre térjen rá (3. fejezet). A könyv ezután a föld, a víz, az ércek, a kövek, a szelek, a vizek, a tűz és a hideg természetével foglalkozik. A negyedik rész a kueloenoes Fizika" kérdéseit taglalja. Ebből adódóan azt várnánk, hogy a következő rész a Physica generalis"-t tartalmazza. Rendszerint ugyanis ilyen volt a sko- 32 ZEMPLÉN, II, 430. Kopernikusz-ellenes beállítottsága miatt Sartorit ER- DÉLYI János is említi írásaiban (Filozófiai és esztétikai írások, Bp., 1981, 75, 98, 196)
8 lasztikus tankönyvek beosztása. Az általános fizika a természet fogalmával, alapelveivel foglalkozott, a physica specialis" pedig olyan tananyaggal, amelynek témái Arisztotelész természetfilozófiai írásaiban szerepelnek. Sartori mindenesetre néhány témát, például a meteorológiát, már kimerítően tárgyalt az előző fejezetben. Most a világlélek, a Föld golyóformájának lehetőségét taglalja, hogy azután az asztronómiára térjen rá, amely ennek a résznek a törzsanyagát adja. Nehezen magyarázható, hogy a végén miért fejtegeti újfent az áramlatok, a tengerek, a szél és a hegyvidéki domborzat kérdéseit. Ezzel zárul a könyv. Ennek ellenére Sartori magyar nyelven megírt filozófiája világos rendszert követ, ahogy az a disputáció téziseinek összehasonlításából kiviláglik. A tézisek, melyeket 1757-ben Tribauer vezetése alatt védett meg, felépítésükben még a XVII. századi tankönyvek sémáját követik: logika (a karteziánusok által felvetett criterium veritatis" kérdéseivel zárva), fizika (a természetes test fogalmától az asztronómiáig), metafizika (kezdve Isten fogalmán, s rátérve az univerzália-tanra, aztán a lelkekről értekezik, majd a lélekkel rendelkező élőlényekről). E lezáráson látszik már a metafizika mint elmélet iránti újszerű érdeklődés, amely a megismerés természetessége miatt lényegében nem különbözik a fizikától. Sartori 1767-ben megfogalmazott latin tézisei ugyanolyan felépítésűek, mint magyar nyelven szerzett filozófiája. Logika, ontológia, pszichológia, fizika - csakhogy a magyar filozófiában az ontológia nem kapott külön fejezetet. Mégis előfordul a magyar filozófiában az ontológia: a fogalmak megkülönböztetéséről szóló tanításban: Némelly Filosofia béli neveknek, terminusoknak és szóllások módgyának eredetéreol, osztállyáról és magyarázattyáról". Ebben a részben (11-14) az ens ( való, állat, valóság, vagy vagyonság"), a substantia ( magán meg-álló"), az accidens ( nem magán meg-álló") stb. fogalmakat magyarázza meg. Az előadásmód oka a Descartes utáni logika és a Logique de Port Royal befolyásában keresendő. Ezek tanítása szerint a dolgok és a fogalmak az ideákkal egyenértékűek, így a fogalmak világos meghatározása voltaképpen kimondott ontológia. 33 Sartori nyelvi 33 Vö. ehhez például: Paul Richard BLUM: Dio e gli individui: L' Arbor Porphyriana" nei secoli XVII e XVIII, Rivista di filosofia neo-scolastica 91 (1999), teljesítményét, hogy e fogalmakat a latin nyelvű iskolai filozófiából milyen leleménnyel fordította magyarra, nem tudom érdemben megítélni. 34 Feltűnő, hogy felmerülnek tipikus scotusi fogalmak: haecceitas, amit eggység"-ként ad vissza, valamint a relatio számos jelentése. Csak e fejezet végén (14) tér rá logikai terminusok tárgyalására (syllogismus, sophisma). A Sartori által megvédett tézisek összehasonlításából ezért arra következtethetünk, hogy a Magyar nyelven filosofia azt a tanítást tükrözi vissza, amelyet Aradon adott elő. Végül maga a szerző mondja olvasóinak az előszóban: Kívántam azon Magyar Ifiúságnak tulajdon nyelvére fordított Filosófiával kedveskedni, kiben meg nem heult a' Magyar vér. Ugyan e' végett, minek eleotte munkám világosságra botsátatnék, Kamerális Arad-Városban ezen Nemes todományt védelmeztem". Magától értetődik, hogy e könyv különböző források kompilációja; ezt már a cím is bejelenti. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen egyrészt megfelel az iskolai filozófia szellemének, amely természetéből adódóan nem törekedett sem tudományos haladásra, sem eredetiségre. 35 Másrészt Sartori Bertalanffihoz hasonlóan népszerűen kívánja előadni a tudományt, de ehhez még nem alkalmas a folyamatban lévő kutatás, hanem csak a biztos tudás. Ide is illik a maxima: ami igaz, nem válik azáltal hamissá, hogy idézik (mint ahogy fordítva is igaz: a tévedés nem lesz igazság ismételgetéssel). Ezzel magyarázható, hogy Sartori egész szakaszokat vesz át szó szerint Bertalanffitól, aki a maga részéről már minden-féle Irókból kiszedte", mert már ő is szilárd tudást akart közzétenni. Azon a néhány helyen kívül, melyről már Batta munkája óta tudjuk, hogy plágium", még sok másról is megállapítható, hogy Bertalanffi-átvétel. Álljon itt néhány példa erre: - Bertalanffi: 1. Beszéd (6-10) megfelel Sartori könyve oldalának (a Kopernikuszról szóló rész), - Bertalanffi: 30. Beszéd ( ) - megfelel Sartori könyve 113. oldalának (módosítva), 34 Vö. KORNIS Gyula, A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése, Magyar nyelv 3 (1907) , , , , , ; itt: 103 k. 35 Ehhez részletesen 1. Paul Richard BLUM, Philosophenphilosophie und Schulphilosophie - Typen des Philosophierens in der Neuzeit, Wiesbaden,
9 - Bertalanffi: 32. Beszéd ( ) - megfelel Sartori könyve oldalának (csekély mértékben változtatva rajta) - Bertalanffi: 33. Beszéd ( ) - megfelel Sartori könyve 106. oldalának (erősen megváltoztatva), - Bertalanffi: 34. Beszéd ( ) - megfelel Sartori könyve oldalának, - Bertalanffi: 35. Beszéd ( és ) megfelel Sartori könyve 140. és oldalának. Ennél sokkal érdekesebb a kiválasztás módja, azaz annak a bölcseletnek a típusa, amelyet Sartori a szemináriumban tanított és a magyar nép körében terjeszteni kívánt. Próbaképpen összehasonlítottam a művet Edmundus Purchotius (Pourchot) tankönyvével. 36 Sartori tanítását a bölcselet eredetének meghatározásával kezdi (1): A Nemes Beoltseség' szeretése Tudományának eredete, és szerzeoje a' Felséges Úr Isten vólt; kiteol; omne datum optimum, et omne donum perfectum Jacob. 1. minden jó adomány, és minden tekélletes ajándék vagyon: ezen nemes Tudomány minden eo részeivel alkotásának zsengéében belé eontetett az elseo emberbe Adámba (a mint alább meg-mutattyuk), de az erendeo vétek dagálos (...)". Ugyanez Purchotius könyvében így hangzik (Prooemium cap. 3, S. 26): Philosophiae origo coelestis est, scilicet a Deo Opt. Max. omnis boni auctore et largiore iuxta illud Epistolae Divi Jacobi cap. 1. v. 17. Omne datum optimum, et omne donum perfectum desursum est, descendens a Patre luminum". A Praefatióban (a2r) találjuk az Ádámra tett utalást. Ugyanígy a Praefatióban (a3r és kk.) olvashatunk a bölcselet genealógiájáról, amelyet a zsidókig és a babilóniakig vezet vissza; ezt Sartori az első kérdésben (2) lefordította, parafrazálta. Purchotius tankönyve rendkívül népszerű volt, ahogy arra a számos utánnyomásból és sok könyvtár igen magas számú példányából következtetni lehet. Sikere abban rejlett, hogy a Logique de Port Royal, tehát a XVII. század végi karteziánus tudománytant és tudományt 3fi Edmundus PURCHOTIUS, Institutio philosophica ad faciliorem ac recentiorem philosophorum lectionem comparata. Editio secunda locuptetior, Paris (J. B. Coignard) 1700, 5 Bde. Ez az általam ismert legrégebbi kiadás. Az itt használt kiadás: Patavii (Manfré/Typ. Seminarii) A budapesti Egyetemi Könyvtár példánya (jelzete: Fa 6098) a pálos rend pesti könyvtárából való. 528 a katolikus teológiával összeegyeztethető módon, ám az iskolában használható formában adta elő. Az ötödik kötetben Exercitationes scholasticae is találhatók, így azt a bölcseleti tanulmányok végén a záróvizsgához szolgáló tankönyvként is használták. Önálló tanulmányaikban valószínűleg hasznát vették a hallgatók is, akik a XVIII. század végéig köztudottan nem könyvekből tanultak, hanem a professzorok előadásait, pontosabban felolvasásait írták le. Nem zárható ki, hogy Sartori előtt hasonló publicisztikai és tudománypolitikai siker lebegett, amikor magyar filozófiáját piacra dobta. Nyilvánvalóan sok kiadást megért, hiszen sok példánya megtalálható az OSZK-ban, de találtam példányokat a budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Egri Líceumban, valamint a nagyváradi püspöki könyvtárban is. Magától értetődően utalnom kell e megjelenés nyelvpolitikai hátterére is, még ha ez ismert is. Ugyanis egy évvel az után, hogy Sartori írását kiadták, Illei János fordításában megjelent magyarul Boethius Consolatio philosophiae-ja; ez ugyancsak adalék egy filozófiai disputációhoz. 37 Nem szükséges, hogy említést tegyek itt a magyar nyelv XVIII. század végi újjászületéséről. Elegendő megfigyelni, hogy a jezsuita Bertalanffi és a ferences Sartori részt vettek benne azáltal, hogy bölcseleti tudásukat a magyar irodalom szolgálatába állították. (Fordította: Molnár Andrea) 37 Anitzius Manlius Torkvátus Szeverinus Boetziusnak V. keonvei A' Filosofiának, vagy is Beoltseségnek Vigasztalásáról, Mellyeket Fordított Jésus Társágának Papja Illei János. Kassán (Akad. Kollégium) Az OSZK példánya (jelzet: ) a címoldal után egybekötve tartalmazza: Assertiones ex universa philosophia, quas in Alma, ac celeberrima Universitate Tirnaviensi pro laurea philosophica consequenda Anno Salutis M.DCC. LXXV. (sic 1775) Mense Augusto Die 27. publice propugnandas suscepit (...) Mathias Nitray (...) Coram (...) Michaele Shoretics AA. LL. Philosophiae, ac medicinae doctore, pathologiae, et praxeos Professore Regio (...)." Ahogy a Praesesből kitűnik, a disputáció erősen természettudományi és matematikai indíttatású. Egy tézisek nélküli példányt eltérő címlappal és Báró Orczy Lőrincnek szóló ajánlással egy antikváriumban találtam. 529
A magyar nyelvű tudományosság kezdete
Kabán Annamária A magyar nyelvű tudományosság kezdete A magyar irodalmi írásbeliség első korszaka az 1530-as évekig, az első magyar nyelvű nyomtatványok megjelenéséig tart. Erre a korszakra a középkori
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
RészletesebbenElmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
RészletesebbenNikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *
Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért
RészletesebbenDr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról
Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk
RészletesebbenBOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.
RészletesebbenAZ IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI
AZ IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI Az 1997-ben 101. évfolyamát megkezdõ Irodalomtörténeti Közlemények szükségesnek tartja közzétenni és valamennyi szerzõjének és olvasójának
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenTóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenA magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)
Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében
RészletesebbenPÁLVÖLGYI FERENC: RÉGI ÉS ÚJ A JEZSUITA PEDAGÓGIÁBAN
PÁLVÖLGYI FERENC: RÉGI ÉS ÚJ A JEZSUITA PEDAGÓGIÁBAN A Jézus Társasága Szerzetesrend a világ kultúrtörténetében századok óta domináns pedagógiai erőként van jelen. A rend egyik alapvető célja és tevékenysége
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenOM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint
Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi
Részletesebben- 15 - Ferenc pápa. Rizmayerné Márkus Edit. Ferenc pápa
Irodalom - 15 - http://epa.niif.hu/00400/00414/00004/pdf/01kocka.pdf Platón: Phaidón, in: Platón összes művei, Európa, Bp., 1984, I. kötet,1019-1121. Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot, in: A
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenZMNE Dr. Gőcze István
szakdolgozat TDK-dolgozat Magyar (kutatási) sikerek Dr. ért. TDK a téma aktualitása, fontossága; hazai és nemzetközi szakirodalom ismerete; egyéni kutatások; alkalmazott kutatási módszer megfelelősége;
RészletesebbenMesterkedő nyomdászok
Mesterkedő nyomdászok A BAROKK KOR KÜLÖNLEGES NYOMTATVÁNYAI V. Ecsedy Judit A 17. századi magyarországi könyvnyomtatás, amelyet összefoglalóan, művészettörténeti kategóriával élve a hazai barokk kor nyomdászatának
RészletesebbenBÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR
Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod
RészletesebbenCsík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó
Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó I. rész Minden intézmény számára elsőrendű fontosságú, hogy munkájáról visszajelzést kapjon, szolgáltatás nyújtójaként ismerje használóit és azok igényeit. Különösen
Részletesebben2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 HATÁROZATOK BIZOTTSÁG
2008.9.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 252/17 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
RészletesebbenLatin nyelvű tudományos irodalom Magyarországon a 15 18. században
Latin nyelvű tudományos irodalom Magyarországon a 15 18. században II. Neolatin Konferencia Szeged, 2015. november 5 7. SZTE BTK Kari konferenciaterem, Szeged Egyetem u. 2. 2015. november 5. (csütörtök)
Részletesebben"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"
"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október
RészletesebbenKözépkori bűntény nyomában
Középkori bűntény nyomában 2009. november 5-én régészek azzal a szándékkal ásták ki prágai sírhelyéből Tycho Brahe (1546-1601) testét, hogy tisztázzák a híres dán csillagász halálának okát. Feltételezések
RészletesebbenP. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
RészletesebbenNekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenA BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenFEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94.
FEHÉR KATALIN Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. Bertits Ferenc pécsi pap a Mindenes Gyûjtemény címû folyóiratban 1, 1790-ben, egy
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenA MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenHuszár György SALAMON HENRIK (1865 1944) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
Huszár György SALAMON HENRIK (1865 1944) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Salamon Henrik a magyar fogászat kiemelkedő személyisége, a fogorvos-történelem kiváló művelője
RészletesebbenAz integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon
BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.
RészletesebbenSzékely Sándor LINZBAUER XAVÉR FERENC (1807 1888) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
Székely Sándor LINZBAUER XAVÉR FERENC (1807 1888) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Másfél évszázad távlatából hajtjuk meg az elismerés zászlaját Linzbauer előtt, aki elévületlen
RészletesebbenMarx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
RészletesebbenUHRMAN GYÖRGY (1932-2003)
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),
RészletesebbenKi ölte meg Semmelweist?
Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenIfjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről
Conference paper MAFIOK XXXVIII. 2014, Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology University of Pécs, Hungary Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Kispéter
RészletesebbenA munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban
A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban (összegző megállapítások) 1. Bevezetés, a vizsgálat célkitűzései A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtását az Országgyűlés és a Kormány
RészletesebbenA vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón-
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2007. május 26-27. A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón- Témavezető: Kovács Zsolt egyetemi tanársegéd BBTE, Történelem-
Részletesebben(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenBOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA.
1 BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2011, kötve, 287 old, névmutatóval, ármegjelölés nélkül, ISBN 987-963-9570-32-0 /Megjelent: Köz-Gazdaság /Corvinus/, 7.évf.
RészletesebbenA (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében)
Nagy Levente A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Bethlen Miklós Elöljáró beszédének politikaelméleti- és történeti elemzése azért is hálás feladat,
Részletesebben2012. augusztusi gyarapodás
. augusztusi gyarapodás Raktári szám A dokumentum azonosító adatai Megjelenési adatok KK41928 A MAGYAR NEMZETI BANK TÖRTÉNETE ; 1. BUDAPEST : KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ, 1993-1999 KK41928 A MAGYAR
RészletesebbenÉn vagyok az ajtó! Jn 10,9
MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. AUGUSZTUS 25. I. szám:2003. október XI. évfolyam VIII. szám Én vagyok az ajtó! Jn 10,9 2. OLDAL FÜLEP MÁRK FUVOLAMŰVÉSZ 5. OLDAL EYGHÁZADÓ 3. OLDAL VISSZAPILLANTÓ
RészletesebbenGYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI
GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja
RészletesebbenBiztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
RészletesebbenS TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.
S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig
RészletesebbenBolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter könyvajánlója Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése A könyv egy beszélgetés története, amelybe KLP (Kovács Lajos
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenPedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim
Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...
RészletesebbenA hit átadása a mûvészet segítségével
HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles
RészletesebbenA rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.
A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap
RészletesebbenZrínyi Miklós (1620 1664)
Zrínyi Miklós (1620 1664) 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita iskolákban).
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. (1) bekezdés j) és
Részletesebben12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :
Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok
RészletesebbenDomborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
RészletesebbenMAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenÉszrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]
Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk
RészletesebbenA magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenIII. KÖVETKEZTETÉSEK
III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
4. számú melléklet A TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tiszavasvári, 2013. Tartalomjegyzék Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai... 1
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
Részletesebbeni68 SZAKIRODALOM KOSSUTH időnként felmerült, de csakhamar elejtett konföderációs
i68 SZAKIRODALOM KOSSUTH időnként felmerült, de csakhamar elejtett konföderációs terveitől eltekintve, nem voltak hajlandók Magyarország szabadságát a magyar nemzet politikai szupremáciájának ilyen korlátozása
RészletesebbenHáger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban
In poenalibus causis benignius interpretandum est (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.) 1 Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenVIZI Elek Szilveszter agykutató 1936-ban született Budapesten.
Interjú 61 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB NEMZE TI KINCSE A SZÜRKEÁLLOMÁNY Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke pályájáról, a tudomány piaci értékérõl, valamint a tudóstársadalom felelõsségérõl
RészletesebbenProhászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról
PPEK 756 Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról Prohászka Ottokár Emlékbeszéd Vasvári Pálról mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.
RészletesebbenXIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Jegyzetek: Balogh, Illés, Vargha: A bűnvádi perrendtartás magyarázata, Bp.1898. Grill Károly cs. és királyi könyvkereskedése; Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás
RészletesebbenSzemelvények a filantropizmus pedagógiai gondolataiból *
Szemelvények a filantropizmus pedagógiai gondolataiból * Virág Irén Eszterházy Károly Főiskola/Neveléstudományi Tanszék, Eger, Magyarország viragi@ektf.hu Absztrakt: A filantropizmus a 18. század végén
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenA Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja
Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenAZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN
AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ
VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE
Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik
RészletesebbenKÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT
KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.
RészletesebbenDifferenciálás és individualizálás a Dalton-órákon 1
Differenciálás és individualizálás a Dalton-órákon 1 Ha nem saját haladási ütemének megfelelően halmozza az ismereteket, akkor soha semmit nem fog alaposan megtanulni. (Helen Parkhurst) A társadalom, állam,
RészletesebbenAz Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
RészletesebbenKedves Olvasóink, bevezető
Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat
RészletesebbenA BUDAPEST II. KERÜLETI MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM BEJÖVŐ OSZTÁLYAINAK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁRÓL ISKOLÁNK OM KÓDJA: 037775
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPEST II. KERÜLETI MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM BEJÖVŐ OSZTÁLYAINAK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁRÓL ISKOLÁNK OM KÓDJA: 037775 A Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium a 2016/2017-es tanévben
RészletesebbenSectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"
Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális
Részletesebben