Pilismaróti Hírek HELYTÖRTÉNETI ÜNNEPI SZÁM. Arcok a régi faluból

Átírás

1 Pilismaróti Hírek augusztus 20. A Maróti Hírek jogutódja Pilismaróti Hírek augusztus 20. HELYTÖRTÉNETI ÜNNEPI SZÁM Arcok a régi faluból TARTALOM Régmúlt Református prédikátorok Pilismaróton Adalékok az első világháború történetéhez A marótyi tájnyelv Pilismaróton készült az első magyar török szótár Emléktábla a pilismaróti katolikus papokról Közelmúlt Önkormányzati beszámoló Vis maior Pilismaróton A Bozóky Mihály Általános Iskola hírei A Mesevár Óvoda hírei Ünnepi program

2 Pilismaróti Hírek augusztus 20. RÉGMÚLT Református prédikátorok Pilismaróton Nemrég a római katolikusok, az idén pedig a reformátusok is emléktáblán örökítették meg papjaik nevét. Az ünnepélyes istentiszteleten és a sírok megkoszorúzásán jelen volt dr. Beer Miklós római katolikus püspök, községünk díszpolgára, Máté László esperes, dr. Sándor Károly lelkész, Kálmán Antal plébános, Benkovics László polgármester, a lelkészek hozzátartozói, leszármazottai és a gyülekezet tagjai. A prédikátorok és tiszteletes urak közül többen a református temető papsorában vannak eltemetve. Az esemény kapcsán néhány régebbi református lelkipásztor tevékenységét ismertetem. (Forrásul egyházi iratok, presbiteri jegyzőkönyvek és Péterffy Ida Kazinczy Jánosról szóló tanulmánya szolgált.) Kazinczy János, a tudós, műfordító prédikátor Csak névrokona Kazinczy Ferencnek, az irodalmárnak és nyelvtudósnak től 1797-ig volt Pilismarót és Dömös lelkipásztora, Bozóky Mihály oskolamester kortársa. Akárcsak Bozóky, ő is foglalkozott műfordítással, könyvkiadással is próbálkozott ban született a Bihar megyei Acsád községben, ahol édesapja, Kazinczy István papként működött. A főiskolát Debrecenben végezte. Innen rajzottak ki a XVIII. században az ország távoli vidékeire is a latinos műveltségű, de a természettudományokban is képzett ifjak, akik a falvakban akadémikus rektorként tanítottak. Néhány évi tanítóskodás után parókiához jutottak, lelkészek lettek vagy külföldön folytatták egyetemi tanulmányaikat. Kazinczy Jánosról feltételezhető, hogy külföldön is tanult, ugyanis széles körű nyelvtudása volt. Beszélt magyar és német nyelven, franciából tudott MAGYAR LÁSZLÓ SÍRJÁNÁL KISS PÉTER, DR. BEER MIKLÓS, DR. SÁNDOR KÁROLY, PINTÉR DÁVID, FABI LAJOS DÖMÖSI GONDNOK, MÁTÉ LÁSZLÓ 2

3 fordítani, a görög és zsidó nyelvű lexikonokat használta. Amikor különböző falusi gyülekezetek papja lett, akkor is figyelt a nyugati országok fejlett tudományára, irodalmára, ezt bizonyítja könyvtárának könyvjegyzéke tól Rév-Komáromban Péczeli József tudós prédikátor mellett volt segédlelkész. Péczelitől sokat tanulhatott, nála jól felszerelt könyvtárat talált. Kazinczy első önálló papi megbízatását a Komáromtól északnyugatra fekvő Felső és Alsó Gelle községekben kapta. Kilenc évet töltött itt felesége, Juhász Kata és gyermekei körében. Innen került a maróti és dömösi gyülekezet élére, ahol hat évet töltött. Maróti tartózkodása idején megjelentetett egy tudósítást készülő neveléstudományi könyvéről a Magyar Hírmondó című folyóiratban (1794. november 7-i szám). Tudósítása érdeklődést felkeltő könyvismertető, ma úgy mondanánk, reklám volt. Ebből megtudjuk, hogy a francia Chatelain Henrik nevelésről szóló Chatekhizmusát németből magyarra fordította, és hamarosan ki fogja adni, bízva abban, hogy sok érdeklődőre talál majd. Minden érzékeny szív kívánja az ifjúság jó nevelésének módját tudni. Én ezen munkát világ eleibe kívánom bocsátani, hogyha használhatok Nemes Hazámnak és Nemzetemnek írja. Marótról Kecskemétre költözött, de itt nem sok ideig maradt, hűséges szolgálattyáért a Mocsoládi Eklésiához került, mely a Külső Somogyi Esperességben fekszik. Itt készítette el könyvtárának jegyzékét, amelyből megtudhatjuk, hogy kultúrtörténeti szempontból is fontos könyvgyűjteménye volt. Jórészt a XVII-XVIII. század fordulóján külföldön megjelent idegen nyelvű művekből állt. Kiváló angol, holland és német szerzők latin, francia vagy német nyelvű könyvei. Úgy látszik, hogy a falusi prédikátor eredetiben olvasta Molière komédiáit, a korai francia, angol, dán felvilágosodás jeles képviselőit. Holberg (Ludvig) a kedveltje lehetett, mert öt könyve és az életrajza is megtalálható könyvjegyzékében. A sokgyermekes prédikátort érdekelték a nevelési tárgyú könyvek. Több ilyet sorol fel. Könyvtárának jegyzékét látva igencsak elcsodálkozhatunk a falusi prédikátor olvasmányain. Kazinczy szolgálata Mocsoládon 1804 májusáig tartott. Ezután is gyakran változtatta lelkészkedése színhelyeit: egymás után következett Somogytúr, Nagyberény, Szólád, Nagyszékely, aztán Kazsok, ahol haláláig, 1825-ig szolgált. Nem tudni, hogy miért vándorolt ennyit családjával. Péterffy Ida kutató felhívja figyelmünket: Kazinczy János érdemes arra, hogy a pilismarótiak egykori lelkészüket emlékezetben tartsák. Innen küldte a Hírmondóba tudósítását egy felvilágosodott szellemű nevelési munka lefordításáról és kiadási tervéről, amelyet a Hazának és a Nemzetnek szánt közhaszonra. Megjelent-e a könyv? A kutató nem találta nyomát. Műfordító tevékenységével beírta nevét a magyar kultúrtörténetbe. Műveltsége példamutató. FORRÁS: PÉTERFFY IDA EGY JELES PILISMARÓTI PRÉDIKÁTOR (DUNAKANYAR 1983/2.) A PAPSOR EGY RÉSZE. BALRÓL KÁROLYI JÁNOS URA- DALMI TISZTTARTÓ SÍRJA, IFJ. MOLNÁR FERENC, NAGYTISZTELETŰ CSÖGLEI MOLNÁR FERENC SÍRJA, MELLETTE A FELESÉGÉÉ. E HÁROM SÍRKŐ FELIRATA MÁR ALIG OLVASHATÓ Csöglei Molnár Ferenc 1809-től 1845-ig, haláláig volt a maróti dömösi református gyülekezet lelkipásztora. Három és fél évtizedes működése alatt megválasztották a Drégelypalánki Református Egyházmegye jegyzőjének, 1836-től 1845-ig esperes volt. Rendszeresen bejárt az esztergomi megyei börtönbe, a raboknál lelkészi szolgálatot végzett. Lelkészsége elején, között nagyobbították meg a templomot, és építették föl a tornyot. A templom új zsindelytetőzetet is kapott, a torony tetejére aranyozott gombot tettek. Ekkor nyerte el az épület mai, klasszicista stílusát. Az építésről, a költségekről, a hívek munkavégzéséről, az ünnepélyes felszentelésről és az azt követő vendéglátásról a tiszteletes beszámolt az eklézsia anyakönyvének utolsó oldalain. (Az írást tavaly közöltük a Pilismaróti Hírekben.) Ebben az időben történt az is, hogy a dömösi reformátusok, sokallván a rájuk háramlott terheket, anyaegyházuktól elváltak, de a Helytartótanács elszakadásukat nem engedélyezte. Az egyházi vizsgálatok megállapították, hogy a maróti gyülekezet Molnár Ferenc vezetése alatt mind templomára, mind Oskolájára, mind Számadásaira, mind Vallásos és Erkölcsi állapottyára nézve közdicséretre érdemesnek találtatott. A felügyelők jegyzőkönyveikben hitbuzgalomról, adakozó, áldozatokat vállaló, a jó erkölcsökre szi- 3

4 gorúan vigyázó gyülekezetről szóltak. Ugyanis régi szokás szerint a lelkész és a presbiterek szigorúan ügyeltek a hívek erkölcsös életére, a szokások, a rend betartására. Felelősségre vonták a vétkeseket, foglalkoztak a házassági hűség ellen vétőkkel, a vadházasságban élőkkel, és igyekeztek rendbe hozni a dolgokat ben az ellenőrök megállapították: A Prédikátor Molnár Ferenc és Matzák István Oskola Rector Urak az belső hivatalt díszítő egyetértésben élnek... Mindenek szép és jó rendben találtatván. Tsak az a baj volt, hogy Trampoly Mihály és Varga Klára fiatal házastársak az Eclésia botránkoztatására egymástól gyakran külön éltek, de előszóllíttatván, egészen öszve békéltettek ban a templomon kisebb kiigazításokat, javításokat végeztek, és egy új koporsóterítőt is vettek. A tiszteletes úr és felesége sírja a református temető papsorában található. Mellettük, külön sírhelyen nyugszik a fiatalon, még debreceni főiskolás korában elhunyt fiuk. Gegus Nándor 1849 végén választották meg lelkésznek, és élete végéig, 1886-ig szolgált itt. Neves egyházi szónok hírében állott. Jó barátságban és sokszoros komaságban volt Heckenast Gusztávval, minden gyermekének ő volt az első keresztapja. Amikor Heckenast fiatal felesége, Lövészy Terézia meghalt, Gegus a maróti templomban tartott gyászszertartáson nagyszabású beszédben méltatta a hölgy erényeit, és búcsúztatta e hívságos földi élettől. Gyászbeszédét Heckenast kis könyvecskében kiadta (Halotti beszéd, melyet Tekintetes Heckenast Gusztávné, született Lövészy Terézia dicsőült emlékének szentelt... Gegus Nándor. Pest, 1856.) Gegus irodalmi, történelmi érdeklődésű ember volt. Összegyűjtötte a pilismaróti helyneveket, a hozzájuk fűződő történelmi, földrajzi mondákat, és elküldte az országos helynévgyűjtéssel foglalkozó Pesty Frigyes tudósnak, aki más településekével együtt megjelentette. Harminckét évesen, 1853-ban nősült, a Tahitótfaluban tanító Mócsik Endre leányát, Rozáliát vette feleségül. Tíz gyermekük közül egy halva született, egy másik nyolcéves korában meghalt, így végül nyolc gyermeket nevelt fel, sorrendben: Gusztáv, Rozália, Vilma, Béla, Ida, Ilonka, Dániel, Irénke. Nevelésük, taníttatásuk sok anyagi gonddal járt. Gusztáv ( ) ügyvéd lett, később Kecskeméten alügyész, majd Budapesten ügyész, 1898-tól főügyész, 1906 áprilisában egy hétig a rövid életű Fejérváry-kormány igazságügy-minisztere volt. Ida okleveles óvónő (könyvet írt: Virágos kert dalok, játékok, mesék óvodáknak), Ilonka, Irénke tanítónők lettek (tankönyvet írtak). Gegus három és fél évtizedes papi szolgálata alatt a gyülekezet áldozatvállalása révén, ha sok nehézséggel is, az egyház gyarapodott. De a lelkésznek a hívek egy részével nem mindig volt harmonikus a kapcsolata. A feszültségek okai anyagi természetűek voltak ban a templom szebbé nyerése és a torony megújítása végett költséges építkezésbe kezdtek. A kiadásokat a hívek adományaiból, rendkívüli adókivetésekből, kölcsönökből fedezték, és sok igás és kézi munkát is végeztek. A szabadságharc után nehéz, aszályos esztendők voltak, a szegényebbek alig tudták teljesíteni a kirótt állami és egyházadókat, de templomukra mindig jó szívvel áldoztak. Viszont Gegus egyéb papi igényeit, kívánságait a gyülekezet nem mindig vagy csak nehezen tudta teljesíteni. Rendkívüli kiadásokat jelentettek az egyházlátogatások küldötteinek vagy az egyházmegyei gyűlés résztvevőinek megvendégelései. Máskor látogatásra hívta a püspököt és kíséretét (1858-ban), fogadására nagy ovációt rendezett (lovas kíséret, harangzúgás, illő megvendégelés, hintójának Esztergomig kísérése). A takarékosan, szűkösen élő gyülekezet tagjai közül többen, a jobb módú gazdák is, sokallták az ilyen rendkívüli kiadásokat. Feszültség támadt a lelkész, a gondnokok (kurátorok) és a hívek egy csoportja között. A tiszteletes lejegyezte: Vannak, akik engedelmeskedni vonakodnak, csak semmi szolgálatot az egyháznak tenni nem akarnak... Még egyszer a gondnokok által szólíttassanak föl a vonakodók. Kimutatás készült az adósokról: 48 adózó 627 Ft 1 krajcárral tartozott. A tartozások után kamatokat szedtek, az adósokkal váltócédulákat is aláírattak, majd hivatalosan behajtatták a tartozásokat az ínség ellenére. Személyes, anyagi igénye melyre a nagy család, a gyermekek taníttatása miatt szüksége volt szintén konfliktust gerjesztett: Eddig a lelkész járandósága nagyobbik felét a gyülekezettől természetben kapta (gabona, bor, széna, tüzelőfa, lakás, illetményföldek, s azok ingyen művelése a hívek által), és csak kisebb részben kapott pénzt. Ezt a szerződése (díjlevele) pontosan szabályozta. A felsőbb egyházi vezetőség azonban határozatba hozta, hogy ezután a papi fizetést osztrák ezüstpénzben adják meg a gyülekezetek. A több pénz előteremtése megnehezítette a gyülekezet dolgát. Könnyebb, egyszerűbb volt ugyanis a termésből leróni a járandóságot, mint azt előbb a piacon pénzzé tenni. A gyülekezet belátást és haladékot kért, mert már folytak a jobbágyfelszabadítást követő úrbérrendezési, földtagosítási munkálatok, amiért fizetnie kellett. A lelkész azonban megélhetési okból ragaszkodott az ezüstben történő jogos fizetéshez, több alkalommal templomi gyűlésen kérte magadását, de az új díjazást a gyülekezet többsége mindig megtagadta. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a 4

5 lelkész eddigi járandóságait hiánytalanul ezután is megadják. Az ellenállás 1858 őszétől nyílt lázadássá, már-már szakítássá fokozódott. A viszályt szítókat, az ellenszegülőket Gegus följelentette a császári, királyi főbírói hivatalnak, és a rakoncátlanok megfenyítését kérte. A hatóság vizsgálatot tartott, a vétkeseket a magasabb vezetők iránti tiszteletre, engedelmességre intette, és pénzbírságra ítélte. Ennek ellenére tovább folyt a vita. Megoldást az hozott, hogy a hívek kérték az egyházmegyét, hogy az úrbérrendezés befejezéséig (1868) mentse föl őket az új bér teljes megfizetése alól. Közben 1862-ben ismét szükség volt a templom javítására, egyben nagyobbították is. Ekkor készültek el templom mai, belső tere, a karzat, a szószék és festett díszei (az orgona csak ben). A templom hátulsó részén lévő boltozatos czintermet (előcsarnokot) megszüntették, s ezzel a belső teret megnagyobbították. A munkák során kiviláglott, hogy sokkal több és nagyobb munkát kell elvégezni a tervezettnél, ugyanis a gerendázat rossz, a mennyezetet, a délkeleti oldalfalat és az itt lévő téglából épült régi szószéket is le kell bontani. Mindez jóval többe kerül. A bontást, a fuvarokat, a segédmunkát a hívek végezték a gondnokok, a bíró irányításával, a szakmunkát kőművesek és ácsok. A szervezett munka fő mozgatója Pintér János bíró, Pap János és Benkó András gondnok volt. A kőművesek hamar felhúzták a falakat, majd az ácsok felrakták a gerendázatot, a tetőt. Elkészült a karzat is. A gyülekezet elhatározta, hogy az új szószéket fából készíttetik el, és az északi falra helyezik. Neymézer Károly esztergomi asztalosmester tervrajza alapján fából készült el a szószék, fölé a korona és a papszék. A híveknek igen tetszett, hogy a munka igényes, erős és ékes. Ezután a festő kifestette, és aranyozó jött, és felrakta rá az ékességeket. Nagy felszentelési ünnepséget rendeztek, ahol jelen voltak a környék lelkészei, a helyi előkelőségek. Utána ünnepi ebéd következett. A dömösi templom fölépítése is Gegus közreműködésével, ban történt a dömösi hívek adományaiból. Felhívására nagyszabású országos gyűjtést is rendeztek ben új iskolát építettek egy nagy tanteremmel és tanítólakással. Az épület a mai lelkészlakás helyén állt, később az volt a gyülekezeti ház. Élete utolsó éveiben ismét kiéleződött a helyzet, a gyülekezet válságos időszakot élt át: 1880-ban Nagy József Debrecenben 1500 forintot hagyott takarékkönyvben a maróti egyházra. Gegus utazott el a hagyatékért. Útján sokat költött, visszatérésekor a takarékkönyvben csak 1260 forint maradt. A betétkönyvet azonban nem az egyház ládájában helyezte el, hanem magánál tartotta. Hiába kérték, nem adta át. Ebből ismét zavarok, kellemetlen helyzetek keletkeztek. Ugyanakkor baj volt az egyház gazdálkodásával is, minden év adóssággal zárult. A pénzkezelés szabálytalan volt, mert nemcsak a gondnokok, hanem a lelkész is kezelt pénzt, és nem mindig számolt el vele. Végül a presbitérium úgy határozott, hogy a takarékkönyvben lévő értékig ingósági lefoglalást kérnek a lelkész ellen (!), valamint a jogtalanul felvett 97 forintot is vissza kell fizetnie. A takarékkönyv aztán visszakerült az egyháztanács ládájába. A sok családi gonddal küszködő lelkész az utolsó éveiben nagyon beteg volt, 1886 februárjában meghalt. Temetéséről a gyülekezet becsülettel gondoskodott. Az Esztergom és Vidéke újság ezt írta róla: Gegus Nándor pilis-maróthi református lelkész, akit városunkban is jól ismertek mint egyházi szónokot, nagyra is becsülték érte, elhunyt. Nagy családot hagyott maga után. Hátramaradt, rendezetlen ügyeit ügyvéd fia, Gegus Gusztáv tisztességgel elrendezte. GEGUS NÁNDOR SÍREMLÉKE, BALRÓL NYÍRŐ KÁROLY SÍRJA Hollósy Károly 1887-től 1929-ig, haláláig volt a gyülekezet lelkésze. Négy évtizedes szolgálata alatt a hívekkel együtt megerősítette az egyházat. Pozitív egyénisége, sokrétű közéleti munkássága miatt meghatározó személyisége volt Pilismarót község közéletének is. A fiatal, tehetséges papnak a presbiterekkel együtt legfőbb törekvése az egyház anyagi ügyeinek rendbetétele volt Gegus után. Évente költségve- 5

6 tést, év végén pontos elszámolásokat készítettek. A bevételeket nemcsak adókivetésekkel biztosították, hanem vállalkozásokat is folytattak az egyházi pénztár javára: az erdőgondnokságtól fát vettek lábon, a zsellérek ingyen kivágták, a gazdák elszállították és eladták, a haszon az egyházé lett. Máskor a gazdák erdei fuvar bérét az egyháznak adták. A Sáros vendéglőben évente főleg farsang idején egy-két táncmulatságot rendeztek, bevétele az egyházi pénztáré lett. Hamarosan korona maradvánnyal zárták az éveket, amit takarékba helyeztek. Az összegyűlt pénzen földeket vettek az egyháznak, később telket is új, nagyobb iskola építése céljából. Az egyház vagyona jelentősen gyarapodott. Növelte a vagyont Pintér András, Pap András és Pintér Károly hagyatéka is (utóbbi 18 hold földet hagyott az egyházra) ben megünnepelték az egyház újraszerveződésének 100. évfordulóját. Erre az alkalomra megjavíttatták a templom tetőzetét és vakolatát, maguk végezték az egyházi épületek meszelését, a templomhoz vezető hosszú lépcsőzet javítását. Előbb azt határozták, hogy a repedt harang helyett újat vesznek, majd három harang vételéről döntöttek a régiek becserélésével. A HÁROM HARANG ÉS A GYÜLEKEZET LEÁNYAI ben egy szép felépítésű, jó hangú templomi orgonát állíttattak fel. Ma is ez szól a templomban istentiszteleteken, zenei előadásokon. Ezután a tanítói állás betöltésekor figyelembe vették, hogy a jelentkező tud-e orgonálni ban új lelkészlakás épült. A költségeket a megemelt adóból és kölcsönből fedezték, de jelentős adományt sikerült összegyűjteni különböző intézményektől is. Ferenc József 100 koronát küldött. A következő években gazdasági épületeket építettek a lelkész igényeinek megfelelően: új istállót, kocsiszínt, kutat, a pincét és a kamrát pedig renoválták. A lelkész gazdálkodása miatt volt szükség ezekre, ugyanis cselédekkel az egyházi földeken (42 holdon) gazdálkodott is. FENT: AZ ÚJ LELKÉSZLAKÁS (KÉSŐBBI FELVÉTEL). BALRA: A TORONY 1909-BEN 1902-ben a templomot és tornyát kívül-belül kivakolták és kimeszelték. Felújították, befestették a torony bádogfedelét, a belső díszeket arany festékkel felújíttatták. A lépcsőket is megjavították. Ebben a korszakban is kötelessége volt a lelkészeknek, presbitereknek a jó erkölcsök védelmezése. Gondot fordítottak a megromlott házasságok, a vadházasságok, családi perpatvarok, részegeskedések, botránkoztató magaviseletek megszüntetésére. A lelkész és a gondnokok maguk elé idézték a viszálykodókat, egymás iránti türelemre, szeretetre, a házastárssal szembeni kötelezettségek betartására, hűségre, házassági esküjük megtartására intették őket. Az iskolára azonban nem fordítottak kellő figyelmet, az anyagi erőket a fent ismertetett létesítményekre fordították és 1914 között a tanfelügyelő többször jegyzőkönyvezte, hogy az iskola elhanyagolt. A tanítók gyakran váltották egymást, hamar elmentek az alacsony jövedelem, a rossz oktatási feltételek miatt. Már a századfordulón szükség lett volna az iskola megnagyobbítására, második tanítóra is a megnövekedett gyermeklétszám miatt. Új iskola építésére évek óta gyűjtötték a pénzt, de az I. világháború elvitte, ugyanis hadikölcsönt jegyeztek belőle. Csak 1927-ben épült föl az új, két tantermes, tanítólakásos iskola, melyhez az államtól jelentős támogatást kaptak. Hollósy igen aktív szerepet vállalt a közéletben. Részt vett a községi képviselő-testület munkájában, a község életének alakításában. Törvényismeretével, tájékozottságával, szociális érzékével, javaslataival jelentősen hozzájárult a község fejlődéséhez. Részt vett több bizottság munkájában is. Tagja, szószólója volt különböző küldöttségeknek, amelyek a község, a közbirtokosság érdekében eljártak a megyénél, a kerület országgyűlési képvi- 6

7 selőjénél, a minisztériumokban és 1918 között több ciklusban is a közbirtokosság elnökévé választották. Vezetése alatt felvirágzott a közbirtokosság gazdálkodása, a haszonból a gazdák évente részesedtek. Elnöke volt a gazdák Ármentesítő Társulatának, ő szervezte meg a szobi révhez vezető út melletti védgát építését. Bekapcsolódott az országos politikai életbe is. Aktív tagja volt az ellenzéki 48-as Függetlenségi Pártnak. A dorogi választókerületben vezetőségi tag volt. Országgyűlési képviselő-választások alkalmával mozgósította a 48-as érzelmű, Kossuthot tisztelő maróti szavazókat. (A reformátusok a faluban hagyományosan 48-asok, Kossuth hívei voltak.) Később a Tisza István vezette Munkapárt tagja lett. Az I. világháború alatt egyik mozgatója volt a községben kibontakozó segélyakcióknak. Beteges, idős ember lett, mire jelentős állami támogatással ben megépült az új, két tantermes iskola és tanítólakás (felső iskola). Segédlelkésze, Kálmán Oszkár és a presbitérium gondnokai intézték ennek ügyeit. Szervezőereje, tehetsége, felsőbb kapcsolatai révén, összefogva más községi vezetőkkel, sokfélét el tudott intézni egyházának, a községnek és a gazdászatnak. LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER FOTÓ: GÖBÖLÖS GÁBOR, LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER A gyülekezet későbbi lelkészei NYÍRŐ KÁROLY MAGYAR LÁSZLÓ ( ) ( ) ZSOLDOS GÁBOR KISS PÉTER ( ) (2005-TŐL) Adalékok az I. világháború történetéhez Az alábbi fotók és szövegek csak a Pilismarót története II. kötet (Bp., 2000) megjelenése után kerültek elő, így a könyv nem tartalmazza. Érdemes azonban megismernünk. Egy frontkatona levele Az I. világháború sok fájdalmat, nyomorúságot okozott a falunak, a családoknak. A falvakból sorozták a hadseregbe a közkatonák ágyútöltelék tömegeit a parasztságból és a napszámosokból. Mozgósításkor a községből azonnal 170 katonaköteles férfit, köztük családapákat vonultattak be a kutya szerbek és a muszka ellen a király és a haza védelmére. Egy év múlva már az idősebb korosztályok is kellettek a frontra. Lik Andrást, anyai nagyapámat 40. életévében parancsolták az olasz frontra. Három gyermeket és 7 holdnyi föld megművelését volt kénytelen itt hagyni felesége gondjaira. Sok parasztgazdaság munkabíró, erős férfiak nélkül maradt, a földeken asszonyok, öregek, gyermekek végezték a férfimunkát is. A napszámos és a zsellércsaládok is kenyérkereső nélkül maradtak, hadisegélyből, az anyák, a gyermekek napszámos munkájából tengették életüket. Akkor is szigorúak voltak a beadási kötelezettségek: a kiszabott fejadagon fölül a termést hatósági áron le kellett adni az államnak. Ha kevés volt a beadott termény, rekvirálásokra is sor került. A lakossággal hadikölcsönöket jegyeztettek. A háztartásokból összeszedték a rézedényeket, rézkilincseket, a maróti egyházak templomaiból harangokat vittek el ágyúöntés céljából. A később előkerült temetési fotót Gulyás Mihály honvéd postai levelezőlapnak használta. Pecsétje szerint május 15-én adták postára, a hely nem olvasható ki. Valahogyan elkerülte a katonai cenzúrát, nincs rajta annak bélyegzője. Ha a cenzor kezébe kerül, a temetési képet visszatartotta volna, még inkább a ráírt szöveg miatt. A tintaceruzával írt szöveg néhol elmosódott, alig olvasható. Gulyás Mihályné. Pilismarót, Esztergomi út. Sárám! Dicsértessék a Jézus neve. Adjon a jó Isten jó Napokat, Kedves Feleségem és Gyermekeim. Most nézzétek meg a temetést, nagyobb vezetőnek így néz ki a Temetése. De bizony egy szegény bakát 7

8 csak úgy dobják be a sírba, mint a kutyát. Úgy lehet, hogy már engem is így fognak eltemetni, és kedves gyermekeim kérjétek a jó Istent, hogy megszabadítson, hogy fölnevelhesselek. Most már bezárom soraimat. Maradok szerető apátok. Isten veletek. Mindenki érzi az írásban a katona elkeseredettségét, elégedetlenségét, kiszolgáltatottságát, és legnagyobb reményét, az életben maradást. Minden katonalevél az Istenbe vetett reménnyel, otthonába való visszatérés vágyával végződik. TEMETÉS A HARCOK SZÜNETÉBEN (LEVELEZŐLAPNAK HASZNÁLT FOTÓ, 1917) Orosz hadifogságban Ez a feljegyzésem még 1955 nyarán készült. Sok falubelihez hasonlóan Varga Bálint nagyapám ( ), a kétgyermekes családapa is harcolt az I. világháborúban március 22-én egy támadás alkalmával sok társával együtt orosz hadifogságba került. Fogságuk alatt gyakran nélkülöztek, ennivalójuk, vizük alig volt, a piszok, a tetvek és különféle betegségek gyötörték őket. Ruházatuk le volt rongyolódva. Közülük sokan az úton vagy a lágerben pusztultak el. Egészen Szamarkandig hajtották őket, ahol kilenc hónapig fogolytáborban éltek, s onnan jártak ki naponta dolgozni a földekre, erdei munkára, építkezésre. Aztán több mint százukat egy 6 ezer holdas uradalomba hajtották dolgozni elején Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cár uralmát. Remélték, hogy most már vége a háborúnak, hazajöhetnek. De a háború folytatódott. Zűrzavaros viszonyok közepette Milerov városba terelték őket, ahol különféle munkákat végeztek, és egy kevés bért is kaptak. Szerencsésnek tartotta, hogy innen 15 társával együtt egy 300 holdas gazdag paraszthoz, Iván Ivanovicshoz került szolgának. Itt jobb dolguk volt, szabadabban mozoghattak. A földeken, az állatok körül dolgoztak, és eleget kaptak enni, sőt, napi 15 rubel munkabért is ígértek nekik. Iván rendes embernek látszott, többen jó viszonyba kerültek, esténként beszélgettek is vele, ahogy tudtak. Tavasszal néhányuknak ki kellett hajtani az állatokat a legelőre. Mivel éjjel-nappal kint maradtak, társaival együtt a becsületesnek látszó gazdának adták megőrzésre megtakarított kevéske pénzüket. Attól tartottak, hogy a mezőn kóborló fegyveresek kirabolják őket. Húsvét táján távolról ágyúzást hallottak, majd lóháton német katonák érkeztek, és elfoglalták a területet. A foglyok felszabadultak, vonattal indulhattak haza. Varga Bálint és társai hiába kérték vissza a pénzüket, a gazda nem adta, és a bérüket sem fizette ki. Egy kopejka, élelem és víz nélkül szálltak fel a nyugat felé induló vonatszerelvény egyik vagonjába. Hosszasan utaztak hazafelé, hol kaptak enni, inni, hol nem. Végre átlépték a magyar határt, és hosszas zötykölődés után, Sepsiszentgyörgyön át Pozsonyba vitték őket. Ott orvosi vizsgálaton estek át, sokan kórházba kerültek. Beteg társainál szerencsésebbnek látszott nagyapám sorsa, mert jöhetett haza. De nagy csalódás érte, amikor közölték vele, hogy nem szerelik le, csak két hónap szabadságot kap. ( Az uraknak még mindig nem volt elég a király, a haza szolgálatából! ) MARÓTI KATONÁK AZ OROSZ FRONTON (1915) BALRA: OROSZ HADIFOGSÁGBAN (1916). JOBBRA: HADIFOGOLY-TEMETŐBEN KÉT GYÁSZOLÓ BAJTÁRS MAROSI ISTVÁN SÍRJÁNÁL 8

9 Annak ellenére, hogy volt néhány hold földjük, itthon igyekezett olyan helyen munkát vállalni, ahonnan fölmentik a katonai szolgálat alól. Sikerült a hadiüzemnek nyilvánított dorogi szénbányáknál segédmunkát kapnia. De nem mentették föl, két hónap után, 1918 nyarának végén ismét bevonultatták, és kivitték az olasz frontra. Ezrede Tirolban táborozott le, szerencsére nem vetették be őket, mert ekkor már bomlóban voltak a frontok, a hadseregek szétzilálódtak, Európában sokfelé béketüntetések, forradalmi megmozdulások bontakoztak ki. Visszavezényelték őket Bécsújhelyre, ahol próbáltak élelmet szerezni. Közben Bécsben kitört a forradalom, zűrzavar, bizonytalanság volt mindenütt, nem tudták eldönteni, hogy mitévők legyenek. A századból soka elszökdöstek, gyalog indultak Magyarországra, hogy mielőbb hazajussanak. Ő néhány társával a vagonokban maradt, szerencséjükre, mert a vonat hazaindult, két napig zötykölődtek, mire a túloldalon Párkányhoz értek. Akkor megkereste a mozdonyvezetőt, pénzt adott neki, kérve, hogy Zebegénynél lassítson, hogy leugorhasson. Sikerült a vagonból lejutnia, végre hazaérhetett november elején. A községből 61 katona az életével fizetett az esztelen, idegen célokért folyó háborúban. Közel száz katonaviselt ember valamilyen mértékben megrokkant, egészségkárosodást szenvedett. De ki tudná számba venni azt a sok testi-lelki szenvedést, amit a frontokon és a hátországban az emberek, a családok kénytelenek voltak elviselni. LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER A marótyi tájnyelv Egy kis nyelvészkedés A pilismaróti népnyelv színezi, gazdagítja a magyar nyelvet. A tájnyelv vagy nyelvjárás (népnyelv) azt jelenti, hogy az ország egy-egy kisebb területén az emberek beszéde valamilyen mértékig eltér az általánosan használt köznyelvitől. Az eltérés valamilyen mértékben megmutatkozik a kiejtésben, a használt szavakban és a grammatikai (nyelvtani) elemek alkalmazásában. Pilismaróton az idősebb őslakosok sajátos kiejtéssel, marótyiassan beszélnek. Ez nem szégyellni való, hanem különös értéket képvisel a magyar nyelvben, színezi, gazdagítja nyelvünket. Ezek az eltérések azonban egyre jobban halványodnak a faluban, az idősek kihalásával lassan eltűnnek, mert a fiatalok a köznyelvet beszélik. A marótyi beszéd visszaszorulásának, a köznyelv egyre nagyobb térhódításának több oka van. A kisgyermek, amikor beszélni tanul, az óvodában óvónőjétől a köznyelvet hallja, az iskolában is ezt használják, a tankönyveket is így írták. A köznyelvi beszédet, kiejtést hallja a rádióból, a televízióból, később is írott szövegekben, és a munkahelyén ezzel találkozik. Ezt tanulja meg, ezt használja, még ha szülei, nagyszülei tájnyelven beszélnek is otthon. Az utóbbi évtizedekben sok volt a betelepülő a községbe, ők sem beszélik ezt a maróti dialektust. Kialakulása A marótyi tájnyelv évszázadok történelmi viharaiban alakult ki. A falu a török korban ( ) többször elpusztult, de mindig újjáéledt, mert az életben maradottak visszatértek, ugyanakkor más országrészekből is vándoroltak ide. A XVI-XVII. században Északkelet-Magyarországról a protestánsüldözések elől magyar református jobbágycsaládok települtek be a Fővégbe. Évszázadok alatt szervezett telepítések is lezajlottak. A török kiűzése után a földbirtokos pálosok elsősorban a Felvidékről telepítettek be katolikus tótokat (szlovákokat) és magyarokat, akik az Alvégben kaptak telkeket. Ugyanakkor engedélyezték máshonnan idevándorolt jobbágyok letelepedését is: jöttek Ipolydamázsdról, Szokolyáról, Perőcsényből, Marosról, Verőcéről, Tótfaluból. A református magyarok is, a katolikusok is egy tömbben éltek: a Fővégben, illetve az Alvégben. Az 1760-as években a miséket még szlovákul és magyarul tartották. A tótok azonban néhány nemzedék alatt elmagyarosodtak, többen elvándoroltak. Egy évszázad múlva a helységnévtárak már tiszta magyar községnek mondják Pilis-Marothot. A különböző tájakról idetelepült lakosok hozták magukkal dialektusukat, ami a mindennapok olvasztótégelyében összekeveredve sajátos maróti tájszólást eredményezett. Van benne palóc, dunántúli, északkeleti tájnyelvre jellemző sajátosság. Az összeolvadás ellenére is régebben volt némi különbség az alvégi és a fővégi nyelvhasználatban. A nyelvészek szerint a lakosság katolikus része inkább a palóc dialektus hangjaival élt, a reformátusok viszont nem, vagy legalábbis kevésbé. A hangzásbeli különbség manapság már alig-alig érzékelhető. Eltérő szóhasználattal viszont találkozhatunk. Például még ma is tapasztalható, hogy az Alvégben az idősebb katolikusok szüleiket ëdësmamának, ëdësapának, nagyszüleiket öregmammának, öregapának nevezik, a reformátusok viszont az ëdësszülém, ëdësatyám, öregszüle, szüle, öregatya, atyika szavakat használják. A maróti tájnyelv tisztán, egyértelműen sem az egyik szomszédos nagyobb nyelvjárási területhez, 9

10 sem a másikhoz nem tartozik, azok között van, azokból többféle vonás keveredett össze benne. A mi jellegzetes dialektusunk így csak itt, Pilismaróton fordul elő. A szomszédos községek lakói is megfigyelték, és tréfásan szokták is ránk mondani: marótyi hátyi. Miben tér el a maróti tájnyelv a köznyelvtől? A szókincsében, a kiejtésben és egyes nyelvtani elemek használatában. A kiejtés érzékeltetésére a következő jeleket használtam fel: ë, ē, ā. Ejtenek nyílt e és zárt e hangot, az utóbbit ë-vel jelölöm. A zárt ë rövid, é-szerű hang; az ā nyújtott a hangot jelent; az ē hosszan ejtett e hangot. A példákat kiejtés szerint írom le. Tájszavak olyan szavak, amelyeket csak itt használnak, itt értenek, a köznyelv nem ismeri őket: pl. ádámtorzsa (ádámcsutka), bakkácsa (hím kacsa), bëngéz (gyűjtöget), cölönk (kis szőlőfürt), csacska (tövisszúró gébics), csaja (cserebogár), folosó (gatyakorc), fű (mindenféle gaz), hergész (a kakas párzik), héhőz (gerebenezik), horsog (horkol), izlik (marha által lerágott kukoricaszár), kötődő (csökönyös ló), kutyahal (ebihal), lőgő (a tehén nyakán lógó bőr, lebernyeg), olaszkápuszta (kelkáposzta), pampuska (fánk), patyulattök (sütőtök) stb. A legészrevehetőbb kiejtésbeli, hangzásbeli eltérések: í-zés: pl. szíp (szép), níz (néz), píz (pénz), csíp (csép), szína (széna), vín (vén), lëginy (legény), fösvíny (fösvény), lílek (lélek); megkülönböztetnek kétféle e hangot, nyílt e és zárt ë hangot, pl. embër, gyerëk, mënyecske, këcske; lágyítás: a t, d, n helyett ty, gy, ny hangot ejtenek, pl. marótyi (maróti), hátyikosár (hátikosár), gyinnye (dinnye),) fony (fon), fizetyi (fizeti), szeretyi (szereti), aggyig (addig), színyű (színű); az l hangot gyakran elhagyják mássalhangzó előtt, és megnyújtják az előtte lévő magánhangzót, pl. szíva (szilva), főd (föld), hód (hold); hótt (holt, halott), bót (bolt); fótoz, fódoz (foltoz), tódoz (toldoz); a köznyelvi o hang gyakran u-, ú-ra változik (zártabbá válás), pl. burú (borul), bukor (bokor), buglya (boglya), buruna (borona), háburú (háború), hugyan? (hogyan?), hun? (hol?), humlok (homlok), humok (homok), katuna (katona), mogyorú, rúzsa (rózsa), kukurica (kukorica); az e-s, ö-s kettősséget mutató szavakból az ö-set használják inkább, pl. köll (kell), söpör (seper), föl (fel), csöbör (cseber), sör (ser), csöpögő, de përëg (pereg), szëmfëdő (szemfedő). Nyelvtani elemek eltérései Egyes ragok, jelek, képzők eltérnek a köznyelvitől, és kiejtésbeli változások is keletkeznek: a - ba, -be, -ban, -ben rag használatában nem tesznek különbséget, csak a -ba, -be alakot használják (pl. bëmëgy a házba, bënn van a házba a házban helyett); a -ból, -ből helyett -bú, -bű vagy -bul, -bül ragot használnak (pl. kútbú kútbul, komrábú komrábul, vödörbű vödörbül); a -ról, -ről ragot is kettős használat jellemzi (-rú, -rű vagy -rul, -rül). Ha az l elmarad, az előtte lévő magánhangzó megnyúlik (pl. kërësztútrú kërësztútrul, föntrű föntrül stb.); az -l igeképző elmarad, és az előtte lévő o, ö magánhangzó megnyúlik (pl. mëgszámója megszámolja, bësorója besorolja, lëkaszájuk lekaszáljuk, bandukónak bandukolnak stb.); a -ni igenévképző meglágyul, az n -ből, ny lesz (pl. látnyi látni, hallanyi, ënnyi, lënnyi, szántanyi). Kétalakúságot is használnak: innyi, innya (inni), hínyi, hínya (hívni), színyi, színya (szívni), rínya (rí, sír). Remélem, kedves olvasó, nem volt túlságosan fárasztó mindezt elolvasni, igyekeztem a lehető legegyszerűbben leírni. Biztos vagyok benne, hogy olvasás közben még számtalan példa eszükbe jutott. LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER RÉSZLETEK A LETŰNT PARASZTI VILÁG NYOMÁBAN PILISMARÓTON CÍMŰ NÉPRAJZI, ÉLETMÓD-TÖRTÉNETI KIADATLAN MUNKÁBÓL Pilismaróton készült az első magyar török szótár Dr. Pastinszky János pilismaróti születésű tudós tanár volt szeptember 22-én született. Bozóky Mihály volt anyai dédapja, aki hajdan maróti oskolamester és a falu nótáriusa is. Dédanyja Paulovics Veronika. Ahogy őse, Bozóky tudós ember volt műfordítással, a régi magyar egyházi énekek szerzésével, összegyűjtésével, kiadásával és orvoslással is foglalkozott, úgy késői dédunokája is tudós tanárember volt. Pastinszky János tanulmányait a budapesti egyetem jogi és bölcsészeti karán végezte, és itt szerzett jogi és bölcsészettudományi oklevelet. Budapesti középiskolákban, majd a fővárosi felső-kereskedelmi iskolában tanított, ahol bevezette a török nyelv külön oktatását. Török nyelvtudása miatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából számos tanulmányutat tett a Közel-Keletre és Törökországba. 10

11 A PASTINSZKY-HÁZ NAPJAINKBAN Szerepe volt a török irodalom megismertetésében, a török-magyar tudományos és irodalmi kapcsolatok kiépítésében. Tanulmányt írt A legújabb török irodalom főbb képviselői címmel (1912). Több nyelvészeti és pedagógiai cikket is írt. A törökmagyar barátság nagy támogatója volt. Az ankarai lapok több cikkben számoltak be róla júliusában pilismaróti kúriájában fejezte be az első Gyakorlati magyar-török szótárt. Tartalma 1377 oldalra terjed. Szóanyagát a Kemal pasa által akkoriban életbe léptetett új török helyesírási reform szerint, latin betűkkel, fonetikusan írta. Művében a török szavak megfelelő perzsa és arab értelmét is felvette, mert a közös vallás miatt e két nyelvnek volt a legnagyobb befolyása a törökre. A szótár előszavában, amelyet Pilismaróton írt, elmondja, hogy sehonnan, semminemű támogatásban nem részesültem, és így saját erőmet nagyon is felülmúló költséges kiadást kizárólag a magaméból voltam kénytelen fedezni augusztus 18-án halt meg Budapesten, hamvai a pilismaróti katolikus temető Bozóky-Pastinszky család sírboltjában nyugszanak. Tudományos munkássága méltóvá tenné őt arra, hogy a pilismarótiak egy emléktáblát helyezzenek el szülőházának falán. LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER FORRÁS: DR. MIKESY SÁNDOR (ELTE BTK MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET), DUNAKANYAR TÁJÉKOZ- TATÓ 1972/2., ÉLETRAJZI LEXIKON, NETLEXIKON.HU Emléktábla a pilismaróti katolikus papokról Mottó: Ha valamit akarunk, korán fogjunk hozzá, örök halogatásban elalszik tüzünk. Örökös emlék Templomunk 200 éves jubileumára* Elkészült papjaink nevével a tábla. Márványból készült a templom belső falára, Megemlékezésül a jövő számára. Az ötlet nekem jutott az eszembe, Barátaimmal lett megrendelve, kivitelezve. Mindannyiunk számára ez egy nemes gesztus, Köszönjük még sokáig: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Igazi marótiaknak piros betűs ünnep volt ez a nap augusztus kilenc, pilismaróti búcsú, Mert templomunk védőszentje Szent Lőrinc vértanú. Fényesre sikeredett ezen ünnepnapunk, Váci püspökként misézett nálunk volt papunk. Mise végén megáldotta az új emléktáblát, Majd meglátogatta egyházunk közösségi házát. Több száz ember plébániánk folyosóján várta, Míg mindenhol pap vagyok életútját dedikálta. Mindenkihez volt pár kedves szava, Nem volt fáradt, nem fogyott el a mosolya. Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökereihez és szülőfaludhoz, testvér, ne légy hűtlen soha! Grósz Albert, Huszka András, Kónya Mihály, Magyar Mihály, Móczik István, Pozderka József, Rétki István, Szikorszki János jubileumi ajándéka 2010-re. SZIKORSZKI JÁNOS VERSEI *Az önálló plébánia létesült 1810-ben, a templom ben épült, 2010-ben tatarozták (a szerk.) DR. BEER MIKLÓS VÁCI PÜSPÖK ÉS KÁLMÁN ANTAL PLÉBÁNOS 11

12 KÖZELMÚLT Kedves Olvasóink! Az aktuális önkormányzati választási ciklus utolsó évében eddig minden alkalommal a Maróti Hírek különszámában adtunk hírt az Önkormányzat Képviselő-testületének 4 éves tevékenységéről, az alakuló ülésen elfogadott polgármesteri és ciklusprogram végrehajtásáról, a Választási Bizottság pedig a lap egy másik különszámában adott lehetőséget a polgármester és képviselőjelöltek bemutatkozására. Ebben az évben a lerövidített kampányidőszak miatt a 4 év munkájáról szóló beszámolót most az ünnepi számban olvashatják, és majd szeptember vége felé jelenik meg a jelölteket bemutató különszám. A szerkesztőség kérésének eleget téve polgármester úr vállalta, hogy a nyári szabadságolások közepette öszszeállítja a beszámolót az elmúlt 4 év munkájáról, amely a képviselő-testület elé majd csak a testület utolsó, szeptemberi ülésén kerül. Beszámoló Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének közötti időszakban végzett munkájáról, a polgármesteri és ciklusprogramjának végrehajtásáról A választási ciklusban nálunk először az önkormányzatiság óta két önkormányzat kezdte meg működését. Ugyanis október 13-án megalakult a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, majd október 16-án a település Önkormányzata. A választás eredményeképpen 4 új képviselő kezdte meg képviselői munkáját a testületben. Az önkormányzati törvény előírásainak eleget téve, az alakuló ülésén a képviselő-testület elfogadta a polgármesteri programot, amely alapján végeztük a községfejlesztési feladatokat, és működtettük az intézményeinket. A programban nem tűztem ki magam és a testület elé olyan feladatokat, amelyek tervszerű munkával ne látszottak volna megvalósíthatónak, hiszen szándékom és a régi képviselőtársak szándéka is a már több választási ciklussal ezelőtt megfogalmazott fejlesztési irányvonal alapján történő munkavégzés volt. Azon olvasóink, akik a kábeltelevízión keresztül figyelemmel kísérték a testület munkáját, láthatták, hogy különösen a ciklus első időszakában tovább folyt az előző ciklusban már megtapasztalt mindent kontrázunk stílus: a nem tudjuk miért, de miért ne! A megoldásra viszont nincs javaslatunk! Még alig kezdtük meg működésünket, amikor egy tragikus baleset kapcsán személyi változás következett be a testület összetételében: Urbán István képviselőtársunk halála után akinek emlékét mindig megőrizzük Felföldi Balázs lett a képviselő-testület tagja. Sajnos ő a munkahelyi elfoglaltsága miatt volt kénytelen lemondani a képviselőségről. A megüresedett képviselői székbe a listán következő képviselőjelölt, Piatrik Zsuzsanna ült. Több személyi változás a képviselő-testület összetételében már nem volt. A ciklus végére konszolidálódott a helyzet, a korábban még rendkívül hosszú, felesleges vitákkal tarkított testületi ülések megszűntek, a testületi munkára a konstruktivitás vált jellemzővé. A ránk bízott vagyonnal ebben a ciklusban is jól gazdálkodtunk, a vagyonunkat nem herdáltuk el, hanem folyamatosan gyarapítottuk. Sikerült ezt úgy megtenni, hogy a teljes ciklusban likviditási gondokkal küszködött az Önkormányzat. Az Önkormányzat 25 millió forint működési hitel felvételére kényszerült a 10 millió forintos folyószámlahitel mellett. A folyamatban lévő iskola-felújítás sajátforráskiegészítésére 80 millió forint fejlesztési hitelt vett fel Önkormányzatunk. Ugyancsak pénzügyi kötelezettséget jelent az ír befektetők golfprojekttől való elállása miatt viszszafizetendő termőföld-vételár, amely egymilliárd forintnyi teher Önkormányzatunk vállán. A program megvalósítása 1. Az Önkormányzat működése A évi alakuló ülésünket követően láttunk hozzá azoknak a község fejlesztése szempontjából fontos feladatoknak a megvalósításához, amelyek a polgármesteri programban fogalmazódtak meg. A képviselő-testület a választási ciklus éveiben havi rendszerességgel ülésezett, a munkatervében rögzített, az önkormányzat működését érintő fontos kérdéseket tárgyalt meg a rendes és a rendkívüli ülésein. Akik figyelemmel kísérték a kábeltelevízió élő adásait, láthatták, hogy határozatképtelenség miatt egy alkalommal kellett a testületi ülést elnapolni. 12

13 A 10 tagú testületből 8 fő vett részt rendszeresen a testületi munkában. Az önkormányzati bizottságok számát a korábbi választási ciklushoz képest nem csökkentettük. A hivatalos lakossági fórumokat (falugyűlés, közmeghallgatás) rendre megtartottuk, az előző ciklusban bevezetett üdülőterületi lakossági fórumok segítségével közvetlenebbé tettük a kapcsolatot a falu és annak településrészei között. A falugyűléseken való lakossági részvétel azonban tovább csökkent, nem beszélve a közmeghallgatásokról, ahol két alkalommal is csupán a képviselő-testület tagjai (de ők sem teljes létszámban!) és a hivatal dolgozói jelentek meg. Egyesek szerint az érdektelenség miatt csökkent a látogatottság, míg mások ezt annak tudják be, hogy folyamatosan értesülnek a választópolgárok a kábeltelevízió jóvoltából a hozott döntésekről, ezért nem vesznek részt a közösségi fórumokon. Ebben a választási ciklusban is együttműködtünk a községbeli civil szervezetekkel, amelyek részt vettek a különböző önkormányzati programok szervezésében, lebonyolításában. Azok a szervezetek, amelyek támogatást kaptak az önkormányzattól, évente rendszeresen beszámoltak végzett munkájukról, a kapott támogatás felhasználásáról. A katolikus és a református egyházakkal kapcsolatunk változatlanul jó volt. Az egyházak vezetőit a testületi üléseinkre rendszeresen meghívtuk. A választási ciklusban a katolikus egyház vezetésében változás következett be. Pokriva László plébános urat áthelyezték Esztergomba, utódja Kálmán Antal plébániai kormányzó lett. A katolikus egyház vezetője a hivatali elfoglaltsága miatt ugyan ritkábban tudott részt venni az üléseken, de az egyházat és az önkormányzatot érintő fontos ügyeket személyesen vagy telefonon mindig sikerült megbeszélni. Ugyanez a jó együttműködés mondható el a keresztény testvérgyülekezettel való kapcsolatunkra is. A gazdálkodó szervezetek vezetői szintén rendszeres meghívottjai a testületi üléseknek, évente egy alkalommal tájékoztatást is kérünk a szervezetek munkájáról, fejlesztési elképzeléseikről. Az üléseken sajnos a vezetők vagy a képviselőik csak nagyon ritkán vesznek részt. Ennek ellenére kapcsolataink fejlődtek. Lehetőségeikhez képest mind a gazdálkodó szervezetek, mind az önkormányzat segítik egymást a napi problémák megoldásaiban, ha erre az együttműködő felek részéről kérés érkezik. A nemzetközi kapcsolatok terén továbbra is élő kapcsolatunk van a németországi Hirschberggel és a szlovákiai Garamkövesddel. A németországi kapcsolat ez év októberében már 15 éves lesz, és közel fele annyi ideje tartjuk fenn a baráti kapcsolatot Garamkövesddel. Hirschberggel kapcsolatunk a távolság miatt egy kicsit lazább, jobbára a települések civil szervezetei tartják egymással a kapcsolatot, míg Garamkövesd esetében mind a civil szervezetek, mind pedig az önkormányzat képviselő-testülete rendszeres résztvevői az önkormányzati programoknak. Mazsorettes lányaink, az általános iskola népi táncosai fellépnek a garamkövesdi Szent Orbánnapi és szüreti rendezvényeken, pilismaróti versmondó is szerepel a garamkövesdi születésű Gyurcsó István tiszteletére rendezett szavalóversenyen, az Érsekújvári Rock Színház garamkövesdi tagjainak és a garamkövesdi tánccsoportnak a műsora színesíti a pilismaróti nyárbúcsúztató rendezvényeket. Garamkövesdi testvértelepülésünkhöz kapcsolódóan igen szomorú eseménye volt ennek a ciklusnak, hogy március 28-án rövid, súlyos betegség után elhunyt Sliva Judit polgármester aszszony. Nincs hivatalos testvértelepülési kapcsolatunk a romániai Marosludassal, de Zsoldos Gábor esperes úr 2005-ben Marosludason teljesített külföldi szolgálata során bekövetkezett halála óta elmélyült a két település református gyülekezete és lakói közötti kapcsolat, éves rendszerességgel látogatják egymást. Ebben a ciklusban törekedtünk arra, hogy az önkormányzati munka minél szélesebb körben ismert legyen, illetve többféle módon próbáltuk a településmarketinget is javítani. Ezt a munkát segíti a szeptembere óta működő honlapunk, valamint a község történetében először kiadott, pilismaróti fotókkal illusztrált falinaptár. A korábban készített képeslapok mellett reklámfelületet vásároltunk a 2009-ben újra kiadott Dunakanyar Turisztikai Térképen, nagy rendezvényeink bekerültek a megyei rendezvénynaptárba. Továbbra is jól működik a falusi turizmus, és ismét jó kihasználtsággal üzemelnek a Duna-parti gyermeküdülők. 2. Településfejlesztés A településfejlesztési feladatok meghatározásánál programomban figyelembe vettem az előző ciklusokban megvalósult fejlesztések jellegét, amelyek döntően az infrastruktúra kiépítésére, a település adottságai alapján a turisztikai fejlesztések előkészítésére irányultak. A 2004-ben elfogadott Településrendezési Terv hosszú távra vonatkozóan tartalmazta azokat a fejlesztési prioritásokat, amelyek a most záruló ciklus meghatározó beruházásai voltak, illetve lehettek volna. A terv előzményét képező fejlesztési koncepció alapján készült Polgármesteri Programomban egyik 13

14 legfontosabb feladatomnak tartottam az előző két ciklusban megkezdett önkormányzati úthálózatunk felújítását. A korábban elkészített engedélyes tervekkel részt vettünk a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program részét képező TEÚT pályázati rendszerben. A sikeres pályázatok eredményeképpen új burkolatot kapott 2006-ban a Kis utca, ben a Kishíd utca, Hunyadi János utca, Szabadság körút Pataksor és a Köztársaság tér Takarékszövetkezet körüli része. Az útfelújításhoz kapcsolódóan önerőből felújítottuk a Kis utcai járdát is. Pályázati támogatással készült el a Rákóczi Ferenc úton a legrosszabb állapotban lévő járdaszakaszok felújítása (gyógyszertár, iskola). A évi árvíz helyreállítási munkái során a GKM Útpénztár forrásából újult meg a Rév utca burkolata, valamint az Akácos út Rév utcától a Rezeda utcáig tartó szakasza januárjában elkészült a Deák Ferenc utca kisfeszültségi hálózata és kiépült az utcában a közvilágítás is. Az alapinfrastruktúra fejlesztéseken kívül az előző ciklusprogramban és a mostani Polgármesteri Programban megfogalmazottak szerint tovább folytattuk az intézményeink korszerűsítését, felújítását ben a Szemünk fénye program keretében minden intézményünkben korszerűsítettük a világítást. Megújult az orvosi rendelő és a Polgármesteri Hivatal tetőszerkezete, és az óvoda vizesblokkját is felújítottuk. A legnagyobb intézményünk, az általános iskola felújítása, korszerűsítése is szerepelt a ciklusprogramban. Ez a tervünk realizálódott 2008-ban, amikor közel 250 millió forint támogatást ítéltek meg részünkre uniós forrásból az iskola korszerűsítésére, akadálymentesítésére. A beruházással megvalósul az a régóta tervezett elképzelésünk, hogy az oktatás egy helyre kerüljön. A projekt befejezéshez közeledik, sajnos a kivitelezési munkák csúszása miatt a szeptemberi tanévkezdésre még nem lesz kész az épület, de októberben nagy valószínűséggel már mind a nyolc osztály a Rákóczi utcai épületben tanulhat. Az infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódóan szintén pályázati támogatással megújul az oktatási rendszer és az oktatási eszközök állománya is. A sikeres iskolai pályázat után további intézményfelújításokat tervezünk pályázati források felhasználásával. Pályázatot nyújtottunk be az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítására, fogorvosi rendelő kialakítására. Sajnos ez a pályázatunk nem részesült támogatásban, de az elkészült tervek, a pályázati anyag újabb pályázati kiírás esetén felhasználható. A Mesevár Óvoda felújítására, akadálymentesítésére benyújtott pályázatunk még elbírálás alatt van. Kistérségi források igénybevételével elkészült a Sportcsarnok bővítésének terve, melynek során a csarnok futballpálya felőli oldalán egy belső lelátót alakítanánk ki, és elkészülne az eredeti tervekben szereplő külső lelátó is. Pályázati források igénybevételével jelenleg készül a basaharci vízfolyás medre. Az önkormányzat vízjogi engedélye alapján tovább folynak a Felső-öböl építési munkái. Az elmúlt választási ciklusban is többször jelentett gondot a Duna áradása. A tavaszi árvíz helyreállítási munkáihoz a megítélt vis maior támogatáson kívül az EU Szolidaritási Alapból is sikerült támogatást szereznünk. Kisebb árhullám jelentett gondot 2007 szeptemberében és 2009 júniusában, ahol az árvíz utáni fertőtlenítés volt a legfontosabb teendő. A 2010 júniusában levonuló árhullám közel akkora vízszinttel tetőzött, mint a 2006-os árvíz, de a 2006-ban épített védtöltés homokzsákokkal, homokkal történő megerősítésével sikerült megakadályozni a gátszakadást, így lényegesen kisebb terület került víz alá, mint 2002-ben és 2006-ban. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az idei védekezési munkák során az eddiginél lényegesen nagyobb segítőkészséget tapasztaltunk a helyi lakosok és a Duna-parti településrész lakói részéről. Az ápolt községi kép kialakítása fontos tényező, ezért sokat áldoztunk a virágosításra, a parkok ápolására ban részben felújítottuk községünk egyik szimbólumát, a Köztársaság téren található Dobozi-szobrot. Nemcsak a katolikus egyházközség, hanem valamennyiünk számára öröm, hogy vidékfejlesztési forrásokból megújul a katolikus templom is. 3. A lakosság egészségügyi, szociális ellátása, oktatás, közművelődési és sportfeladatok, közbiztonság Továbbra is vállalkozási formában működik a háziorvosi és a fogorvosi szolgálat. Az ellátás javítását szolgálta volna a már említett, elutasított pályázatunk. A fogorvosi ellátás működését Önkormányzatunk anyagilag is támogatja. A védőnői szolgálat fenntartását melynek központja Pilismarót az Önkormányzat biztosítja, és hozzánk tartozik Dömös ellátása is. Központi orvosi ügyelet kezdte meg működését március 1-jétől. Annak érdekében, hogy az ügyeleti szolgálat működtetése a lehető leghatékonyabban történjen, Önkormányzatunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködve részt vett a Norvég Királyság által finanszírozott Tapasztalatcsere Programban, ahol különböző kistérségekben üzemelő ügyeleti szolgálatok működését vizsgáltuk meg, és az ottani jó gyakorlatok átvételét szorgalmaztuk kistérségünkben. 14

15 Az önkormányzati tulajdonban lévő gyógyszertár felújítása folyamatosan történik, ezt a munkát a gyógyszertárat üzemeltető bérlő végzi. Továbbra is működtetjük az Idősek Napközi Otthonát, ahol 30 fő részére tudjuk az ellátást biztosítani tól a gyermekjóléti feladatokat az Esztergom-Nyergesújfalui Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján az Esztergomi Majer István Nevelési Tanácsadó látja el. Oktatási-nevelési intézményeinket a nehéz anyagi körülmények ellenére működtetjük. Változatlanul magas szintű oktatás folyik s ezt a kompetencia-felmérések is igazolják a megújuló Bozóky Mihály Általános Iskolában. Ugyanez mondható el a Mesevár Óvodában folyó nevelési munkáról is. Kulturális rendezvényeinknek többször adott otthont a katolikus és a református Egyház, hiszen mindkét közösség színvonalas, új gyülekezeti helyiséggel rendelkezik ben és 2010-ben a Katolikus Közösségi Házban pilismaróti és a dömösi amatőr művészek részvételével emlékeztünk meg a Magyar Kultúra Napjáról, 2009 februárjában a Zsoldos Gábor Gyülekezeti Házban került sor Jókai Anna Kossuth-díjas írónő író-olvasó találkozójára. A hagyományokhoz híven minden évben megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről. Az ünnepeinkhez egyéb kulturális események is kapcsolódtak októberében megemlékeztünk a Sportcsarnok fennállásának 10. évfordulójáról, 2007 és 2008 októberében pilismaróti amatőr művészek kiállítását rendeztük meg, 2008 augusztusában dr. Lengyel Árpád, a pilismaróti születésű hajóorvos emléktábláját avattuk fel, 2009 augusztusában Keszegh Ágnes testvértelepülésünkön, Garamkövesden élő szakoktató csuhé- és szalmafonatmunkáiból rendeztünk kiállítást. Minden év áprilisában megrendezésre kerül a Bozóky Mihály Általános Iskola szavalóversenye, melynek az utóbbi években a Polgármesteri Hivatal adott otthont. Immár hét éve megrendezzük április végén a nagy sikerű Dunakanyar Mazsorett Fesztivált, és tizenhat éve minden május végén találkozót tartanak a motorosok a Duna-parton. Az idei évben a Kultúrotthont sikerült kicsit rendbe hoznunk, ahol immár harmadik alkalommal rendezzük meg az Elszármazott Pilismarótiak Találkozóját. A Kultúrotthon technikai felszereltségét nem sikerült pályázati úton javítani, segítséget jelent ezen a területen, hogy intézményeink közül a Mesevár Óvoda sikeresen pályázott hangtechnikai berendezések beszerzésére, így az ő eszközeikkel rendezvényeink hangosítása megoldható. A sport területén a versenysportok közül az asztaliteniszben sikeresen működött az asztalitenisz szakosztály és az aikidó, továbbra is vajúdik a labdarúgó szakosztály ben a Sportcsarnokban került megrendezésre a Megyei Újonc, Ifjúsági, Serdülő Asztalitenisz Bajnokság, 2010-ben pedig a Megyei Felnőtt Bajnokság. A szervezőbizottság külön kiemelte a minden igényt kielégítő helyszínt. Iskolás fiataljaink rendszeresen részt vesznek a Drogmentes Magyarországért Maraton rendezvényein novemberében az Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával térfigyelő kamera kezdte meg működését a község központjában. Amint anyagi forrásaink lehetővé teszik, újabb kamerák üzembe helyezésével szeretnénk növelni a közbiztonságot, és elejét venni a vandál rongálásoknak, illegális szemetelésnek. Ami elmaradt Természetesen, mint minden programnak, a mi programunknak is vannak olyan részei, amelyeket nem sikerült megvalósítani, részben forráshiány, részben a lakossági hozzáállás miatt. Az infrastruktúra terén továbbra sem tudtuk kiépíteni a vezetékes ivóvízellátást az üdülőterületeken, melynek oka a pénzügyi forráshiány volt. A közművelődés feltételeinek javítása érdekében önkormányzatunk tervezte a Heckenast-kastély megvásárlását a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Pilismaróti Erdészetétől. A megvásárolt épületben kívántuk elhelyezni az Idősek Napközi Otthonát, kialakítani a tervezett állandó helytörténeti kiállításnak otthont adó épületrészt, valamint megoldani a Heckenast Gusztáv községi könyvtár bővítését. A volt gázcseretelep épületének hulladékgazdálkodási célú hasznosítása keretében a telepen kívántuk kialakítani a községben feleslegessé vált háztartási gépek, elektromos berendezések gyűjtőhelyét, valamint itt szerettünk volna lehetőséget biztosítani község lakossága számára kisebb mennyiségű, nem kommunális jellegű hulladék konténerben történő elhelyezésére. A legnagyobb veszteség közösségünk számára, hogy kb. 30 telhetetlen ingatlantulajdonos egyelőre meg tudta hiúsítani azt a nagyberuházást, amelyből a községnek több százmillió forintos folyamatos bevétele keletkezhetett volna, és amely bevételekből mindazokat a fejlesztéseket finanszírozhattuk volna, amelyek megvalósítását ebben a ciklusban terveztük. A sokat emlegetett 15

16 golfberuházásról van szó. A terület előkészítése során 220 tulajdonos elfogadva az önkormányzat vételi ajánlatát, és megértve a község fejlesztési elképzeléseit biztosította a területet a beruházáshoz, míg 58 tulajdonossal szemben kisajátítási eljárást kellett kezdeményeznie önkormányzatunknak. Közülük harmincan bírósághoz fordultak, vitatva a kisajátítás jogalapját (a beruházás nem a közösség érdekét szolgálja), ám valójában céljuk a községbeli üdülőingatlanok árát is messze meghaladó vételár bírói úton történő kikényszerítése volt. A jogalap tekintetében indított pert az önkormányzat elveszítette, ugyanakkor azon tulajdonosokkal szemben, akik a vételárat kevesellték, a pert megnyerte (sic!). Szintén az elmaradt fejlesztések közé tartozik két magánerős beruházás, amelyek megvalósulása esetén azonban a település anyagi helyzete lényegesen javult volna: a basaharci wellnessközpont és a hajóállomásnál tervezett jachtkikötő. Tisztelt Olvasók! Így fest az elmúlt négy évben elvégzett munkánk képe. Úgy érzem, az elkészült művel most sem kell szégyenkeznünk, hiszen közel félmilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a ciklusban. Nem rajtunk múlott, hogy ennek a harmincszorosáról tudjunk számot adni! A magam részéről kívánom, hogy a következő ciklusban képviselőként dolgozó utódainknak legalább ennyit sikerüljön a község fejlődése, fejlesztése érdekében tenniük. Pilismarót, augusztus 10. BENKOVICS LÁSZLÓ POLGÁRMESTER 16

17 Pilismaróti Hírek augusztus 20. Vis maior események Pilismaróton A májusi júniusi szélsőséges időjárási körülmények településünket sem kímélték. Igaz, jégesőben nem volt részünk, de súlyos károkat okozott a májusi rendkívüli mennyiségű csapadék és a Dunán júniusban levonult árhullám. A Malom-patak, a Miklós deák-völgyi patak, a Bitóci-patak és a Basaharci-patak vízgyűjtő területén rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullott (május 13-án felhőszakadás, május 15-16án egész nap tartó folyamatos esőzés). A patakok a környező hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadékot nem tudták elvezetni, május 15-ről 16-ra virradó éjszaka kilépve medrükből az alábbi károkat okozták. tér és a Patak sor között is kilépett medréből, itt a kanyarban lévő családi ház udvarán, a Köztársaság tér Dunakanyar Takarékszövetkezet előtti szakaszán és a parkolóban rakva le a hordalékot folyt tovább. Az Ady Endre utcai és a Dobozi utcai ingatlanok kertjeit elárasztotta, a partfalakat elmosta, néhány helyen a kerítést is elsodorta a víz. A patak a Hunyadi utcai szakaszon immár családi házakat is veszélyeztetve elárasztotta az utca végén, alacsonyabban fekvő ingatlanokat, a közparkot, valamint a római katolikus temető egy részét. A községközpontban lévő burkolt szakasz jelentősen károsodott, de a patak teljes hosszában szükség van mederrendezésre, kotrásra, a lerakott hordalék elszállítására. A Malom-patak az erdőterületről nagy mennyiségű hordalékot hozott magával, amely feltorlódott az Ady Endre utca végén lévő híd előtt, a víz kilépett medréből, és az utca teljes szélességében iszapot, uszadékot lerakva végigfolyt. A patak a Köztársaság A Basaharci-patak szintén kilépett medréből, és a szilárd burkolattal nem rendelkező basaharci völgyben lévő úton amely egyben a településrész főutcája folyt tovább. A nagy sodrású víz jelentős kimosásokat okozott az úton, és nagy mennyiségű 17

18 Pilismaróti Hírek augusztus 20. csapadékot rakott le a 11. számú főúton. A víz elárasztotta az Esthajnal Időskorúak Otthona kazánházát, így az otthonban lakó közel száz idős ember fűtés és meleg víz nélkül maradt. A Bitóci-patak kilépve medréből gyakorlatilag elmosta a murvázott Bitóci-völgyi utat. Nem közvetlenül a patak áradása, hanem a rendkívüli mennyiségű csapadék okozott partfalomlást, útbeszakadást a Református-domb több pontján. Helyreállításuk élet- és vagyonvédelmi szempontból sürgős, ugyanakkor műszakilag nehezen megoldható problémát jelent. A Dunán június 3. és június 9. között levonuló árhullám ellen az Önkormányzat által a hajóállomási út mellé 2006-ban épített gát homokkal és homokzsákokkal való megerősítésével, az Akácos úton ideiglenes töltés építésével védekeztünk. A védekezési munkában részt vevő vállalkozók folyamatos munkájának, a vízügyes szakemberek szakmai segítségének, a község állandó lakosainak és üdülőtulajdonosainak összefogásának köszönhetően sikerült megakadályoznunk, hogy az ár elöntse az egész településrészt. árhullám levonulása után gondoskodni kellett a területen visszamaradt víz levezetéséről, hogy a szobi réven át minél előbb megindulhasson a Duna két partja közötti személy- és teherforgalom, valamint normalizálódjon az áramellátás. A rendkívüli időjárás miatt bekövetkezett káresemények védekezési és helyreállítási költségei a szakértői vélemények alapján több mint 110 millió forintot tesznek ki, amit Önkormányzatunk saját forrásból nem tud fedezni, ezért élve a jogszabályok adta lehetőséggel vis maior kérelmeket nyújtottunk be a Belügyminisztériumba. BURAINÉ TÓTH JULIANNA BERUHÁZÁSI MŰSZAKI ELŐADÓ Még mindig járhatatlanok az erdei utak Az özönvízszerű esőzéseket követően levonuló árhullám összességében félmilliárd forintot meghaladó károkat eredményezett a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeiben. A viharos erejű szél mintegy 15 ezer fát döntött ki, de legnagyobb anyagi veszteség a turistákat és a természetközeli erdőgazdálkodást kiszolgáló infrastruktúrában keletkezett: a többször ismétlődő, tetemes mennyiségű hordalékot szállító áradás utakat, hidakat és gátakat sodort el, valamint erdészeti épületeket rongált meg. Továbbra sem lehet kerékpározni az áradásokban megsérült, aszfaltozott erdészeti utakon: a Pilismarót Hoffmann-kunyhó Két-bükkfa-nyereg közötti úton és a Pilismarót Királykúti-nyereg közötti úton. Több balesetveszélyes szakasz felújítása hónapokba telhet, mert helyenként az alapoktól kell újraépíteni az utakat, míg máshol a burkolat szorul javításra. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete augusztus elején megkezdte a helyreállítást. P. I. A közvetlen Duna-parti, nem védhető ingatlanokat köztük az Önkormányzat tulajdonában lévő szabadstrandot és a rajta lévő vizesblokkot elöntötte a víz. A töltésen átszivárgó víz és a talajvíz miatt víz alá kerültek a településrész utcáinak mélyebben fekvő részei és az ott található épületek. Lényegesen kisebbek azonban a károk, mint a 2002es, illetve a 2006-os árvíz idején, amikor átszakadt a védtöltés. Ahhoz, hogy az élet minél előbb normalizálódjon a Duna-parton, visszakapcsolható legyen az áramellátás, működjön a szennyvízhálózat és a vezetékes telefon, az árhullám levonulása után a mélyebben fekvő részekről ki kellett szivattyúzni a vizet. A tetőző vízállás magasabb volt, mint a Pilismarót Basaharc és a Pilismarót Szobi rév közötti nyári gát koronaszintje, ezért a víz a gáton átbukva elárasztotta a 11. számú főutat a Szobi révi út és a basaharci lovarda melletti út között. Az 18

19 A Bozóky Mihály Általános Iskola hírei Mottó: Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak fel, az optimisták pedig vitorlákat, nagyon jó, hogy mi hajózunk! Egy évvel ezelőtt arra kerestük a választ, hogyan kezdődhet meg a tanítás 2009 szeptemberében iskolánkban. Az erre adható válasz mára már ismert, a kérdés azonban a 2010/2011. tanév megkezdése előtt újra mindenkiben felvetődik. Mielőtt az utóbbi kérdésre válaszolnánk, nézzük meg, mi történt iskolánkban 2009 augusztusa óta. Nagyon nehéz évkezdés előtt álltunk. Az elmúlt év szeptembere megmutatta számunkra a közösség erejét, és azt, hogy rengeteg segítő szándék, segítőkészség lakik az emberekben. A 2009/2010. tanév a tanulók számára ténylegesen csak szeptember 14-én, a témahéttel kezdődött (a pedagógusok addig továbbképzéseken vettek részt, s felkészültek az új feladatokra), azt követően pedig, egészen az őszi szünet végéig a falu vendégszeretetét élvezve kezdhettük meg a munkát. Az 1-3. osztályosok a kisiskolában, a 4. osztályosok a Zsoldos Gábor Gyülekezeti Házban, az 5. osztályosok a Szent Család Közösségi Házban, a 6. osztályosok a Bibliacentrum közösségi termében, a 7. osztályosok az Idősek Napközi Otthonában, a 8. osztályosok a Dobozy Mihály Művelődési Házban, az összevont osztályosok pedig a Sportcsarnokban kaptak helyet. Ezúton szeretnék újra köszönetet mondani, hogy befogadtak bennünket, hogy nagy türelemmel és szeretettel fogadták jelenlétünket, s együtt izgultak velünk a mielőbbi beköltözésért! Igyekeztünk a rendet, fegyelmet a nem mindennapi körülmények között is maximálisan fenntartani, úgy gondolom, sikerült. Pilismarót ebben a rendkívüli helyzetben újra szép példáját mutatta a közösség összefogásának. Köszönjük! További köszönetet jár a Mesevár Óvoda dolgozóinak, hogy szeptember elején befogadták felügyeletet igénylő tanulóinkat, míg az iskola pedagógusai továbbképzésen vettek részt, és a Kék Duna Étterem munkatársainak, akik a tanév tényleges megkezdése előtt segítettek az étkeztetés lebonyolításában. Az építési munkálatok csúszása miatt kényszerültünk tehát a tanév átütemezésére. A később kezdődő tanév valószínűleg csak az örömet fogalmazta meg diákjainkban, az azonban, hogy tovább kell iskolába járnunk, még nagyon távolinak tűnt. De a tanév vége is elérkezett. Ez az időszak mindig nehéz, különösen nehéz akkor, ha a környező iskolákban már egy hete befejeződött az iskolaév. Tanulóink nagy fegyelmet, türelmet tanúsítottak az utolsó héten, így nagyban hozzájárultak az utolsó hét programjainak sikeréhez. Dicséret érte! Köszönjük a szülők megértését, türelmét is, hiszen a tanév átütemezése a családok számára is megterhelést jelentett. S hogy mi minden történt a Bozókyban a 2009/2010. tanévben? A TÁMOP pályázat az iskola életében Minden szokásos feladatunknak eleget tettünk, ahhoz azonban, hogy érthető legyen a másképp íródott tanév, mindenképpen beszélnünk kell az iskola infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó TÁMOP pályázatról, mely az oktató-nevelő munka szakmai megújítását célozta, és legfőbb feladata a kompetencia alapú oktatás elterjesztése volt. A pályázat alapvető célja a foglalkoztatási helyzet javítása a munkaerőpiachoz való sikeres alkalmazkodással, az egész életen át tartó tanulás megalapozásával, kompetencia alapú oktatás elterjesztésével. Ehhez a projektben résztvevő közoktatási intézmények vállalták az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, szegregációmentes együtt nevelési környezet kialakítását és a digitális írástudás elterjesztését. Bevezetésre került a szövegértés szövegalkotás kompetenciaterület első, harmadik és ötödik évfolyamon, valamint a matematika kompetenciaterület a páratlan évfolyamokon. Megszerveztük a témahetet A fa címmel, és a három hetet meghaladó projektet, mely az adventtől karácsonyig terjedő időszakot ölelte fel, s melynek eredményeként megszületett a kábeltévén vetített karácsonyi műsor és az interneten is megtalálható karácsonyi köszöntő. A témahéttel indított tanév megalapozta a 2009/2010. tanév hangulatát: a gyermekek további egy hét nyaralásnak élték meg az iskolakezdést, miközben komoly ismeretekkel gazdagodtak; a szülők örültek a jó hangulatú kezdésnek, hiszen olyan, mintha alapítványi iskolába járatnám a gyermekemet! A kompetencia alapú programcsomagok bevezetéséhez kapcsolódó képzések segítették a szakmai munkát, a tanácsadói rendszer biztosította, hogy az intézmények ne maradjanak magukra kérdéseikkel. A mentoroktól a pedagógusok folyamatos támogatást, segítséget, bátorítást kaptak. Állandó jelenlétüket az intézményben a tanulók hamar megszokták, ez a jelenlét felkészítette intézményünket arra, hogy még bátrabban nyissa ki kapuit. A továbbképzések és a tanultak folyamatos alkalmazása új színt hozott pedagógiai munkánkba, úgy gondoljuk, nálunk elindult a módszertani megújulás. 19

20 A 2009/2010. tanév tanulmányi munkájáról A 2009/2010. tanévben iskolánk október 1-jei tanulólétszáma 186 fő. Közülük az általános iskola 1-8. osztályában tanul 172 fő (közülük 2 tanuló sajátos nevelési igényű, akik a többiekkel együtt integrált oktatásban vesznek részt), az összevont osztályban 14 enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló tanul. Az alsó tagozatban 1-3. évfolyamon szöveges értékelés van. A tanulók 27 százaléka kiválóan teljesített, 9 százaléka felzárkóztatásra szorul. Szülői kérésre évfolyamot ismétel egy tanuló. Az iskola 4-8. évfolyamának tanulmányi átlaga: 4,11 ez az elmúlt tanévben 4,00 volt. Kitűnő tanulók száma 12 fő, 21 tantárgyi dicséret született. Két tanulót utalt javítóvizsgára a nevelőtestület. Tanulóink magatartása és szorgalma ebben a tanévben javult. Iskolai átlag a 4-8. évfolyamon magatartásból 4,35; szorgalomból 4,03. További örömre adhat okot, hogy szorgalom tekintetében az elmúlt években az 1-3. évfolyamon mutatkozó hanyatlás megállt, jelentősen javult, erősödött a tanuláshoz való pozitív viszony. Országos kompetenciamérésben vett részt május 26-án három évfolyam: a negyedik, hatodik és nyolcadik osztály. A negyedik osztály 3 órás, a másik két évfolyam 4 órás megmérettetésben vett részt. Idén a 6. és 8. évfolyam dolgozatait központilag javítják. A 2008/2009. tanév kompetenciamérésének eredményei ez év márciusában jutottak el a fenntartókhoz és az intézményekhez. Az elmúlt évi mérés eredményeire is büszkék lehetünk. Eredmények: A kompetenciamérés eredményei az alábbi honlapon érhetők el: Végzős tanulóink 62 százaléka érettségit adó középiskolába, 38 százaléka szakiskolába nyert felvételt. A tehetséggondozás tanórai lehetőségeit kiegészítették a tantárgyakhoz kötődő szakkörök, középiskolai előkészítők, valamint a művészeti foglalkozások, tanulmányi versenyek, vetélkedők és mindazok az iskolai programok amelyek nem tanóra, illetve szakkör keretében zajlottak. Szakköri kínálatunk ebben a tanévben is hagyományokon alapult, igény alapján szerveződött. Működő szakköreink: matematika (3-4. osztály), néptánc (két csoport), irodalmi színpad (négy csoport), rajz szakkör, középiskolai előkészítő nyolcadikosoknak (matematika, német), angol szakkör (7-8. osztály), énekkar. Sajnos a tárgyi feltételrendszer átmeneti hiányai miatt nem tudtunk informatika szakkört indítani. A MÚLT TANÉV VÉGÉN ELBALLAGOTT DIÁKOK Tanulóink megcsillogtathatták tehetségüket az iskolai, területi és megyei tanulmányi versenyeken, területi, országos pályázatokon, iskolai és községi rendezvényeken. A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen 25 tanulónk szerepelt eredményesen. Legeredményesebb diák: Bozakov Alex (5. osztály), felkészítő tanára: Dávid Éva. A csapatversenyen legeredményesebbek 5. osztályos tanulóink voltak, az iskolák rangsorában 14. helyezést értek el. Az Áprily Napok szavalóversenyén két tanuló vett részt, felkészítő tanár: Tóth Katalin. A Pilisi Parkerdő Mit jelent nekem az erdő? című rajzpályázatán Juhász Anna és Juhász Ádám 4. osztályos tanulók harmadik helyezést értek el. Felkészítő tanár: Dani-Szabó Eszter. A diákönkormányzat ebben a tanévben is rengeteg programmal színesítette az iskola életét, részt vettek a papírgyűjtésben, a Drogmentes Magyarországért Maraton ország-futás a gyermekek jövőjéért programban, a mazsorettfesztivál megszervezésében, segítettek a falu szépítésében, a palántázásában, néhányan szorgalmasan segédkeztek az árvízi védekezésnél. Jól sikerült fordított nappal zárult a diákönkormányzat éves rendezvénye. Sportélet. Labdarúgó csapataink szépen szerepeltek, a NUPI kupán az 1-2. osztályosok negyedik helyezést, a 3-4. osztályosok harmadik helyezést értek el. A gyerekek versenyeztetéséhez a program félévenként 60 ezer forint támogatással járult hozzá. Edző: Osvaldné Lik Rita. Kosárlabdás lányaink hatalmas küzdelemben megnyerték a városi bajnokság 4. korcsoportját. Arany- 20